Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

1993. szeptember 29., szerda • • _ / NEMZETI PARK LESZ A TÁJVÉDELMI KÖRZET? Kihasználatlan lehetőségek Gemencen • Igazán nagy lehetőség a vadászatban van. Tavasszal vette át az Állami Va­gyonkezelő Rt. a Földművelésügyi Minisztériumtól az erdőgazdaságok irányítását. Már akkor úgy döntöttek, hogy a kezelésbe került négy erdő­­gazdaság, valamint az Érdért Vállalat élére pályázat útján keresnek vezető­ket. Legkapósabbnak a szakemberek körében a Gemenci Erdő- és Vad­gazdaság bizonyult, kilencen pályáz­ták meg az állást. A személyes elbe­szélgetés után már csak hárman ma­radtak versenyben, valamennyien a vállalaton belülről, nekik még pszi­chológiai tesztet is ki kellett tölte­niük. A többlépcsős pályázat vég­eredményeként Pettkó-Szandtner Aladárt nevezték ki. Mivel azonban még nem történt meg az erdőgazda­ság részvénytársasággá való átalaku­lása, egyelőre vállalati biztosként tölti be a pozíciót. A szeptember eleje óta tevékeny­kedő vállalati biztost arról kérdeztük, milyen elképzelésekkel fogott neki a munkának? Elmondta, a vezetővá-0 Pettkó-Szandtner Aladár. lasztás több hónapos elhúzódása is késleltette az átalakulást, de az ér­­sekcsanádi Gemenctrade Rt. körüli bonyodalom is közre játszik. A nyá­ron derült ki, hogy -a fűrésztelep, amelyben 49 százalékos részesedése van az erdőgazdaságnak, felszámolás alatt áll, és ez komoly vagyonvesz­tést jelent. Tulajdonképpen itt billen el a gazdaság egyensúlya. A távlati elképzelések megvalósí­tásához első lépésként szükség volt a belső szervezeti átalakításra, mely­nek következtében tíz fővel csökken­tették a központ létszámát. Ennek kapcsán viszont rendezésre kerültek a nagyon alacsony fizetések. A Ge­menc tájvédelmi körzet, és szó van arról, hogy a jövőben esetleg nemzeti parkká alakul. Ezzel az intézkedéssel fokozottan védetté válik, és való­színű, hogy megvonják a fakiterme­lést. A vállalat számára ez több száz millió forintos anyagi veszteséget hozna, melynek finanszírozása egye­lőre még tisztázatlan. Jelenleg csakis a fagazdálkodással lehetne feljaví­tani a vállalat kondícióját, de ennek egyelőre gátat szab az erdőfelügyelet által előírt üzemtervek, és a termé­szetvédelem. Igazán nagy lehetőség a vadászat­ban van. Most ez a tevékenység csak a szarvasbőgés idejére, és kifejezet­ten a pénzes külföldi vendégekre korlátozódik. Nincs megoldva a bel­földiek vadásztatása és az utósze­zonbeli vadászat. Kihasználatlanok nyáron a vadászházak, tovább kel­lene gondolni a holtszezonbeli gaz­daságos működésüket. Ahhoz, hogy megmeneküljön a cég, és anyagi helyzete egyensúlyba kerüljön, valószínű, hogy a privati­záció mellett kell dönteni, el kell adni egy fűrésztelepet, esetleg egy vadászházat is. Zalavári László A FOGYASZTÓK VÉDELMÉBEN Engedély a vámkezeléshez A vámhatóság felkészülten várja október 1-jét, amikortól számos áru­cikk külkereskedelmi forgalmához kötelezővé teszik a szakhatósági en­gedélyt - tájékoztatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnok­ságának szóvivője kedden a távirati irodát. Amint azt az illetékes elmondta: a minisztériumi rendelet mintegy 300 darab árucikknél teszi kötelezővé a szakhatósági engedély meglétét ah­hoz, hogy sor kerülhessen az áruk vámkezelésére. Ennek hiányában a vámhatóság nem végezheti el a vám­kezelést. Véleménye szerint elkép­zelhető, hogy a forgalomban némi fennakadás lesz majd emiatt, azon­ban ez a határvámhivatalok munkáját nem érinti. Az adott termék, ha nem rendelke­zik a megfelelő engedéllyel, akkor vámraktárba kerül. Ez lehet a vámhi­vatalok raktára, de a tárolás történhet az úgynevezett vámraktáron kívüli vámraktározás keretében is a cégek­nél. A vámraktárakban a tárolás költ­sége 100 forint minden megkezdett métermázsa után. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet szintén felkészült a megnövekedett felada­tokra, és szükség esetén akár 24 óra alatt kiadja az engedélyt. Bár az ille­tékes hatóságok már ez év tavaszán közzétették az új rendelkezésekkel kapcsolatos tudnivalókat, az érintet­tek - az importőrök és a kereskedők - még mindig meglehetősen tájéko­zatlanok. Az Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma és a Pénz­ügyminisztérium közös rendelete a fogyasztók védelmében született. Alapvető célja, hogy csak olyan ter­mékek kerüljenek Magyarországon kereskedelmi forgalomba, amelyek a vámvizsgálatkor a megfelelő minő­ségellenőrző intézet - általában a Kermi - engedélyével már rendel­keznek. Azaz az engedélyt még az előtt be kell szerezni az áruminták alapján, mielőtt nagyobb mennyiségű árucikk a határra érkezik. Városrendezés Kecskeméten A kecskeméti polgármesteri hiva­tal a törvényben előírt kötelességé­nek tesz eleget, amikor a városrende­zési tervek változtatásáról a polgárok véleményét kéri. Október 12-én, kedden, délután 2 órától az érintett polgárok és helyi szervezetek elmondhatják vélemé­nyüket, kérdezhetnek és javaslatokat tehetnek. A Szélmalom Csárda mö­götti terület részletes rendezési ter­vén kíván változtatni az önkormány­zat. Telekkialakítást terveznek a Belső-Vacsihegyi és a Szüret utcá­ban. Szó lesz a Korhánközi úti terület felhasználásról, a Gázló utca beépí­tési tervének módosításáról és az E 5-ös út mellett intézményterület kije­löléséről. Kérik a polgárok vélemé­nyét a Kőhíd utca-É 5-ös út kereszte­ződésében lévő, úgynevezett Rádi-féle benzinkút korszerűsítésé­ről és a Katonatelepen tervezett terü­letfelhasználás módosításáról. A fó­rumon ismertetésre kerülő tervek előzetesen megtekinthetők a város­háza előterében. További részletes információt pe­dig a polgármesteri hivatal mérnöki és környezetgazdálkodási irodáján kaphatnak az érdeklődők. / Megemlékezés Agasegyházán Kalocsán gyorsan épül a gázvezeték A kalocsai utca szinte háborús ál­lapotokat tükröz, itt is, ott is nyitott munkaárkok nehezítik a közlekedést a gázprogram megvalósítása miatt. A településen belüli gázvezeték tulaj­donosa a Dégáz Rt., melynek bajai kirendeltségének vezetőjével, Rá­­boczki Jánossal a gázprogram jelen­legi állásáról beszélgettünk. — Igazgató úr! Mind több prob­­lámát okoz Kalocsán, hogy az utak a nyitott munkaárkok miatt alig járha­­tóak, szinte megbénult a város közle­kedése. Meddig tart ez az állapot? — Magam is gyakran járok Kalo­csán, s érzem a gondokat. Mint aho­gyan azt is, hogy a városlakók mi­lyen nagy türelemmel viselik a mun­kálatokkal járó bosszúságokat. Pél­daként említhetem Vaskút községet, ahol mintegy egy éve kezdtük a munkálatokat, s közel egy évig tar­tott az, amit a húszezres lakosú Ka­locsán gyakorlatilag két és fél hónap alatt megvalósíthatnak. Nyugodtan állíthatom, példa nél­küli az a tempó Magyarországon, ahogyan a Kalocsára vezető gerinc­vezetéket — ezt a Mól Rt. építi — és a városon belüli elosztó hálózatot fektetik le. Közismert, hogy a Dégáz ugyan a beruházó, de a munkát fővál­lalkozónak, a magánszemély tulaj­donában álló Aqua Kft.-nek adták ki, amely további alvállalkozókat fog­lalkoztat az utak helyreállítására és egyéb feladatokra. Nagyon szerencsés Kalocsa, hi­szen a jelenlegi krízishelyzetet köve­tően már nem turkálnak a városban, a pillanatnyi nehézségek ellenére egy­szer és mindenkorra le lesz tudva az ezzel járó földmunka. Az elosztó há­lózat október 15-éig elkészül az egész városban, legalábbis így szól a szerződés. Nemrégiben történt egy megbeszélés, amelyen Huszár Mi­hály, a városfejlesztési iroda vezetője is jelen volt. Ott kritika is megfogalmazódott a munkával kapcsolatosan, amit a jö­vőben minden bizonnyal hasznosíta­nak. Ám nem feledkezünk meg arról sem, hamarosan itt a tél, s nekünk minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy addig a közületi és magánfo­gyasztók széles rétegeit kössük rend­szerre. Ha rákötünk, elsőként az in­tézmények és a családi házak tulaj­donosai melegedhetnek gázenergia mellett. A rendszer szakaszolható, így a működést nem akadályozza az, hogy máshol még tart a munka. Ahol a belső szerelést elvégezték, gyakor­latilag a fűtési idény kezdetére, kö­zepére már fűlhetnek. — Másik fó kérdés: mibe kerül a kényelnxes gázenergia? — Összehasonlításként mondom: körülbelül egyharmada annak, ha va­laki olajtüzelésű kazánnal fűti laká­sát. Jelenleg egy köbméter gáz ára 9,70 forint, a nagyüzemi fogyasztók 14 forintos gázárral számolhatnak. Egy 100 négyzetméteres lakás évi felhasználása mintegy háromezer köbméter háztartási gáz, tehát a je­lenlegi árak mellett egy fűtési sze­zonban 30 ezer forint fűtési, főzési, vízmelegítési költség jelentkezik. — Többen tudni vélik, hogy január 1-jétől jelentősen emelkedik a gáz ára. Mire számíthatunk? — Tény, hogy a részvénytársasá­gunk nem szorgalmazza a gázeme­lést, ilyen irányú kérelmünk nincs a tárca felé. Annyi azonban kiszivár­gott, hogy 2-3 forintos köbméteren­kénti emelés várható. Ez kormány­zati döntés, tehát e kérdésben nem nyilatkozom. Meggyőződésem, hogy a szén- és az olajárak alatt maradunk, s a szolgáltatásunk minősége min­denki előtt nyilvánvalóvá les,: majd: érdemes a gáz bekötését szorgal­mazni. Zsiga Ferenc Az Izsáki Sárfehér Napok sikere • Jókedvű fiatalok a szüreti felvonulás egyik fogatán. mutató, könnyűzenei és komolyzenei koncertek, szórakoztató’ «műsorok várták a felnőtteket, gyerekeket. A bátrabbak helikopterekről, sár­kányrepülőkről csodálhatták meg az őszi verőfényben úszó tájat, a föld­­közelibb sportok kedvelői pedig a Sárfehér Fogathajtó Kupa verseny­számaiban gyönyörködhettek, me­lyen a hazai egyes, kettes és négyes fogathajtás élmezőnye is rajthoz állt, vagy a röplabdás lányok, a tekézők, a futballisták, a sakkozók eredményei­nek örülhettek. A program szervezőit a hagyományápolás és a hagyomány­teremtés vezérelte. Valamint az a szándék, hogy minél szélesebb kör­ben bemutathassák a település és a környék polgárainak tehetségét, szorgalmuk eredményét, hogy jó hí­rüket vigyék országba-világba. A hétvégi forgatagot, a sok ezer érdek­lődőt, a több televíziós, rádiós stábot és újságírót látva e fél évszázados tö­rekvés megvalósulni látszik, (tetézi) Színes kavalkád, igazi fesztivál helyszíne volt az elmúlt hétvégén Izsák. A több mint fél évszázados múltra visszatekintő Izsáki Sárfehér Napok ismét sok ezer látogatónak nyújtott igazán kellemes hétvégi programot. A háromnapos rendezvényen, per­sze, komoly dolgokról is szó esett. Péntek délutáni megnyitó beszédé­ben Szabó János földművelésügyi miniszter többek között arról szólt, hogy a sárfehér szőlőt, bort tisztelő izsáki gazdák egykor és ma, igen kemény munkával, arcuk verejtéké­vel keresték és keresik meg a kenye­rüket. A sárfehér és az izsáki embe­rek kitartása példamutató, hiszen a szőlő is és megtermelői is igen sok­szor mellőzöttséggel, nehézségekkel kerültek szembe, de mindig felülke­rekedtek ezeken. Ma sincsenek könnyű helyzetben, de ha a termelés biztonságát helyezik előtérbe, ha felmérik, hogy mennyi szőlőt képes a piac felvenni, és ennek megfelelően termelnek, biztos jövőre számíthat­nak e nehéz időkben is. Hiszen a sár­fehér — mint pezsgőalapanyag — nem helyettesíthető mással. A térségi szőlőkultúra sorskérdé­seire keresték a választ a körzet pol­gármesterei is izsáki találkozójukon, csakúgy, mint sok szőlőtermelő, vagy az ünnepre hazalátogató el­származott izsáki, egy-egy pohár bor mellett. A nemrégiben alapított Izsák Díszpolgára cím első kitüntetettje, Marosi Izidor, érdemes váci me­gyéspüspök — volt izsáki plébános — a megnyitó ünnepségre zsúfolásig megtelt művelődési házban vette át K. Szabó József polgármestertől a ki­tüntetést. A püspök úr meghatottan emlékezett az Izsákon töltött 20 évre. A három nap programjában igen sok látványosság fogadta a helyi, vi­déki és külföldi érdeklődőket. Szép kiállításokon mutatkoztak be a ter­melők, iparosok, kézművesek, köz­tük vidékiek is. Italüzemet avattak, ahol mintegy 300 érdeklődőt fogad­tak és kínáltak meg egy pohár üdítő­vel vagy borral. Szüreti felvonulás, bál, divatbe­• Musttal kedveskedtek a hálás közönségnek. • Az egyéni legjobb az izsáki Feldmann Zsolt, és az ágasegyházi győztes csapat: Krizsák Etelka, Cseh Andrea és Nagy Aliz a verseny után. Széchenyi István születésének év­fordulójára egész napos rendezvényt szerveztek hétfőn az ágasegyházi is­kolában. A faluházban délelőtt tartott megemlékezés után délután történe­lemversennyel folytatódott a prog­ram. Az egykori kecskeméti járás is­kolái közül tíz intézmény fogadta el a meghívást, s küldött háromtagú csa­patot a megmérettetésre. A diákok előbb a reformkor eseményeit fel­ölelő kérdéssorra válaszoltak írás­ban, majd a csapatok vetélkedője kö­vetkezett. A verseny egyéni győztese Feldmann Zsolt, az izsáki Táncsics Mihály Általános Iskola tanulója lett. A második helyezést Krizsák Etelka, a harmadik helyezést Cseh Andrea, az ágasegyházi Széchenyi István Ál­talános Iskola diákja érte el. A csa­patversenyben az ágasegyháziak nyertek alig egy ponttal az izsákiak előtt, a harmadik a lajosmizseiek csapata lett. Kést rántott az albérlő A kecskeméti rendőrkapitányság heti sajtótájékoztatóján hallottuk az alábbi történetet, mely bizony rosz­­szabbul is végződhetett volna. S. Jánosnak egy hónappal ezelőtt meghalt az édesanyja, akinek a laká­sát a fia el akarta adni. Ezért többször felszólította az ott albérletben élő R. Lászlót a lakás elhagyására, de erre ő nem volt hajlandó. Sőt, kétszer kés­sel megtámadta S. Jánost, de akkor nem sérült meg. A lakás tulajdonosa — amikor az albérlő nem volt otthon — kipakolta annak holmijait. A Törekvés Szövetkezet élelmi­szerboltjában volt benn épp vásárolni S. János felesége, a kocsiban várt rá kint a férje, két gyereke és egy ba­rátja. Arra járt R. László is, ezért a főbérlő kiszállt a kocsiból és oda­ment neki szólni, hogy kipakolta a holmikat. Az albérlő erre a kerékpár­ján lévő szatyorból előkapott egy 13 centiméter pengehosszúságú kést és S. János felé szúrt, aki a célzott döfés elől hátra tudott lépni és a támadó felé rúgott. így a penge csak a pólóját vágta ki és kisebb karcolással a jobb mellkasán megúszta a főbérlő a tá­madást. R. Lászlót elfogták, aki erősen it­tas volt. A helyszínen, de még benn a rendőrségen, az előállítása után is azt kiabálta: megöllek, te szemét, úgyis megdöglesz! A támadót a rendőrség őrizetbe vette. Az apa levele Afrikából Az alábbi történet biztos hihetet­lennek tűnik egyeseknek, de bizony­ságul megvan a távoli földrészről ér­kezett levél. Néhány évvel ezelőtt történt a hírős városban, hogy egy itt tanuló afrikai diák — aki szegénynek éppenséggel nem volt mondható —, levélben számolt be apjának élete alakulásáról. A sok szép dolog mel­lett egyetlen gondját is leírta: sokszor zavarja őt, hogy amíg magyar diák­társai zsúfolt buszokon járnak be az iskolába, addig ő saját Opeljével köz­lekedik. A távoli országból hamar megérkezett az apa válasza: megérti fia gondját, s arra kéri, írja meg, Ma­gyarországon mennyibe kerül egy autóbusz? V. M. Elhúzódó tévéviták Eddig is tudtük, de igazán csak most vált bizonyossá: hétről hétre hajszálon múlott, hogy megkezdi-e adását a kalocsai városi televízió. Az ellentét a szerkesztőség és az alapít­vány kuratóriuma között régi keletű, amelynek oka a pénztelenség. Ám a kábeltelevízió előfizetői más prob­lémákat is látnak. Az adások színvo­nalát ért kritikán túl mind erőtelje­sebben fogalmazódik meg egy hang: mennyire legitim a kezdet kezdetién fölállt kuratórium, amely adós a ta­gok előtti elszámolással, s — a szer­kesztőségi ‘vélemény szerint — ke­vés benne az agilis, a feladatra rá­termett személy. Megtudtuk, a szerkesztőség fi­gyelmeztető adásszünete átmenetileg javított a helyzeten. Aláírták az álta­luk készített munkaszerződést — ko­rábban ilyen nem volt —, elfogadták a berendezések nyilvántartásba véte­lét, amelynek elkészítése szintén nem szerkesztőségi feladat, s némi béremelésre is sor került. Ám anyagi okok miatt teljesen ellehetetlenült a televízió működése. Közben a kura­tórium tagjai havonta felvették a bruttó 18 ezer forint járandóságukat, a legitimitásuk alátámasztására janu­árban gyér érdeklődéssel kísért köz­gyűléseket rendeztek. A helyzetből kilábalni akaró kuratórium munkáját nagyban nehezíti az az elégedetlen­ség is, amit a gázvezetés miatti kábe­látvágások okoznak. Arra kérik a szerkesztőséget: legalább még egy hónapon át végezzék munkájukat, hogy legyen idő a televízió vállalko­zási alapon történő kiadásához. Éne azért van szükség, mert az önkonnányzat elzárkózott attól, hogy a kábeltelevízióval járó terhet ma­gára vállalja. A hírek szerint vannak jelentkezők a vállalkozói üzemelte­tésre, s már annyi is bizonyosnak lát­szik, hogy némi érdekellentét is fe­szül a művelődési központ dolgozói­ból is alkotott szerkesztőség mint te­levízió és a művelődési intézmény között. A kuratóriumi tagok szerint az induláskor a művelődési közpon­tosok mentőövként fogadták a kábel­­televíziót. Hiszen az egyház által visszakért épületkomplexum későbbi átadása miatt komoly veszély fenye­gette munkahelyüket, s ebben a hely­zetben jól jött a kábeltelevízió. Könnyen lehet, hogy a vállalko­zási formát választó kuratórium és a közszolgálati televíziózást valló szerkesztőség útjai a jövőben elvál­nak. Ha a tévét kiadják, visszatérünk a Kalocsán mind terebélyesebbé váló tévéügyre. Zs. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom