Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-15 / 215. szám
8 1993. szeptember 15., szerda A nők jóval érzékenyebbek A nők egészségét bizonyos környezeti mérgek nagyobb mértékben károsítják, mint a férfiakét. Ezzel a veszélyeztetettséggel olyan betegségek lehetnek kapcsolatban, mint a rák vagy a krónikus fáradtság. Ezt állapították meg Washingtonban azon a kongresszuson, amely a nőknek a környezet káros anyagaival szembeni nagyobb érzékenysége okaival foglalkozott. A férfiakhoz viszonyított különbség mindenekelőtt olyan hormonális okokra vezethető vissza, mint amilyen az ösztrogén jelenléte, és a hormonháztartásnak a menstruáció miatti periodikus változásai. A környezeti mérgek a hormonális változásokat erősíthetik és az egészségi állapot egy sor zavarát idézhetik elő. Fogpánt helyett egyszerű mágnes Fogpánt helyett mágnesek: ez a fogszabályozás új irányzata az Egyesült Államokban. így korrigálják a ferde fogakat, növelik vagy csökkentik az egyes fogak közötti hézagokat. Dr. T. M. Gräber Evanstonból (Illinois) az úttörője az új technikának: „Fogpánttal átlagosan két évre van szükség a fogak szabályozásához. A mágnesekkel 8 hónapra csökken ez az idő.” A mágnesek a kölcsönös vónzással hatnak. Az orvosnak pontosan meg kell vizsgálnia, hol szükségesek a szájban a mágnesek, hogy a fogak állását megváltoztassák. A mágneseket műtéti úton kötik össze a fogakkal. A munka mint gyógyító eszköz Az amerikai egészségügyi statisztikai központ széles körű kutatást végzett a munka és az egészség kapcsolatának felderítésére. Az amerikai kutatóintézet szerint az örömmel végzett munka „pozitív hatással van a személyiségre, segíti az embert abban, hogy jobb legyen és törődjék az egészségével". Tehát: minél nagyobb a teljesítmény, annál kevesebb a táppénzen töltött napok száma. Természetesen itt is óvakodni kell a túlzásoktól, hiszen vannak a munkának valóságos megszállottjai, a stressz rabszolgái: nekik mindenképpen időt kell szakítaniuk arra, hogy sportoljanak, mérsékelni kell a dohányzásukat, a szerény ebédhez csak ásványvizet szabad fogyasztaniuk. Igaz, vannak olyan szakmák, ahol az egyhangúság és az unalom veszélye fenyeget, de még itt is mód van arra, hogy az ember örömmel végezze azt, amit rábíztak. Megmenthetőek a leukémiások? Brit orvosok az év végére létrehozzák a világ első olyan sejtbankját, amelyből a fehérvérűségben szenvedő betegek bármikor kaphatnak megfelelő csontvelőt átültetésre. Az újdonság az, hogy a hűtőbankban az újszülöttek köldökzsinórjából nyert sejteket helyezik el, amelyekből később bármennyi csontvelő tenyészthető. Ezzel az átültetéssel az elhatározás és a műtét közötti időszak egy hétre rövidül le, s kisebb a veszélyes immunreakció kockázata is. Eddig átlag 6 hónapig tartott, amíg alkalmas donort találtak, s ezt a fél évet kb. a betegek fele nem élte túl. Pszichoterápia komputerrel A pszichiáterek nehéz idők elé néznek: az Egyesült Államokban a kezelőpamlagot feleslegessé tevő olyan komputeres gyógymódokat ajánlanak, amelyek egyaránt fogják segíteni a depresszió és a mindennapi életben adódó problémák megoldását. Az „Overcoming Depression” elnevezésű komputerprogram arra szolgál, hogy azokon a lelkibetegeken segítsen, akiknek nincs elég pénzük ahhoz, hogy orvoshoz forduljanak. A páciensek megtanulhatják, hogyan változtassák negatív gondolkodásmódjukat pozitív életszemléletté. A „Reality” kaliforniai pszichoönsegítő programot most Kalifornia négy iskolájában „vizsgáztatják": a komputer kikérdezi a tanulókat nehézségeikről, a szexről és a kábítószerről. Ezután eligazítást ad nekik. EGESZSEGMAGAZIN MIÉRT A NAGY KÖLTSÉGKÜLÖNBSÉGEK? Szívet hatvanezerért Az átültetésre váró emberi szervek beszerzési árában nehezen érthető módon óriási különbségek tapasztalhatók. Roger Evans, a Mayo-klinika kutatóorvosa az Amerikai Orvosi Kamara lapjában (Journal of the American Medical Association) azt írja, hogy a vesék ára 682 és 87,5 ezer dollár között mozog. Evans az Egyesült Államokban végzett szervátültetések 28,7 százalékának alapján megállapította, hogy egyes átültetést végző kórházak a betegeik számára kiállított számlákban 200 százalékos beszerzési költséget számítottak fel. Hasonló a helyzet sok európai intézményben is. Költségáthárítások akkor történnek, amikor a kórházak a fizetni nem, vagy csak részben tudó páciensek miatt elvesztett anyagiakat úgy igyekeznek pótolni, hogy egyéb szolgáltatásaik díját megemelik. Evans alaposabban tanulmányozta a szerv forgalmazását, mivel az amerikai egészségügyi minisztérium már két ízben foglalkozott ezzel a témával, többek között a veseellátási költségek „aggasztó” növekedése miatt. Az eredmény - az elszámolt költségkülönbségek óriási mértéke meghök• Egy szív ára átlagosan 12 ezer dollár. kent«. 1992-ben 16 475 főszervi átültetést végeztek Amerikában, ezek közül 10 108 veseátültetés volt. A vesebeszerzési költségek 682 és 87 629 dollár között mozogtak, a középár 12 629 dollár. Egy-egy szív ára 390-től 60 ezer dollárig terjedt, az átlagár 12 578 dollár. Máj: 4775- 65 652 dollár, az átlag 16 281 dollár. Szív és tüdő együttesen: 5149— 38 000 dollár, középár 12 028 dollár. A Clintomkormányzat most az egész Egyesült Államokra kiterjedő vizsgálatot rendelt el az ügyben. Gyorssegély mérgezéskor Mérgezésekről beszélünk, nem a nyelőcső vagy a gyomor helyi sérüléseiről, melyeket véletlenül lenyelt lúgok, savak okoznak. Ha valaki valami mérgezőt — mérges gombát, bogyót, romlott húst vagy ételt — evett vagy ivott, akkor az orvos gyomormosást végez, ha az illető öntudatánál van. A méreg hatástalanítása azonban még a szakgyógyászatnak is komoly nehézséget okoz: a máj celláinak mérgezése miatt sárgaság fenyeget, az epecsatomák károsodása húgyrekedéssel párosulhat, vagy a gyomor és a belek egyszerre mondják fel a szolgálatot. Hogy a károsodás ne növekedjék életveszélyessé, vagy az ijedtség ellen gyors ellenszert keresve, a körömvirágban (CalendulaOfficinalTsj, STermészetes szerben kiváló segítségre találunk. Ez a szép, sárga őszi virág kedveli a kerteket, de azért nem annyira, mint a gyomok. Más helyen halálvirágnak is hívják, talán épp azért, mert már „félig holtakat”, megmérgezett embereket képes életre kelteni. Egyébként gyógyszertárban is beszerezhető. A célnak a friss puha levelek felelnek meg a legjobban. Két-három maroknyi körömvirágot — virágot és zöld növényt — főzzünk meg, s még melegen helyezzük a gyomorra. Miután ez megtörtént, forraljunk fel tiszta és erős bort, tegyünk bele egy adag körömvirágot, és a bort a virággal együtt újra forrósítsuk fel (nem kell felfőzni). Itassuk meg a levet a mérgezettel, hogy a méreg hatását közömbösítsük. Utókezelés gyanánt a beteget néhány napra diétára kell fogni. Új fejezet a rákkutatásban? Olaszországban a közelmúltban a világon először génalkalmazással meggyógyítottak egy rákos beteget, aki egy rendkívül ritka víms előidézte daganatos betegségben szenvedett. A 29 éves asszonyba, akinek életét már nem lehetett volna megmenteni, több ízben genetikailag módosított donorlimfocitákat fecskendeztek. Az orvoscsoport első lépésként olyan specifikus limfocitákat juttatott a beteg szervezetébe, amelyekkel mindenekelőtt azonosíthatták a vírust, s elpusztíthatták a daganatos sejteket, s csak azokat. Ezt követően két gént fecskendeztek a szervezetbe: egy úgynevezett kém-gént, mely arra szolgál, hogy nyomon kövesse a szervezetbe juttatott sejteket, s a kamikázénak nevezett öngyilkos gént, amely gyógyszer hatására végez a limfocitákkal, s eközben maga is elpusztul. Vérszegénység A vérszegénység nem az erekben keringő vér megfogyatkozását jelenti, hanem a vörösvértestek, azaz a vér festékanyagának megfogyatkozását. A vérszegénység külső jele a bőr és a nyálkahártyák (ajak, száj, szemkötőhártya) feltűnő sápadtsága. A vérszegény ember könnyen fárad, ingerlékeny, nehezen összpontosít (koncentrál) és légzése szapora lesz. Ha a vérszegénység fokozódik, különböző idegi zavarok fordulnak elő, viszketés és érzettévesztés formájában, a kéz- és lábtájon. Okozhatja a vérszegénységet a huzamos vérveszteség (erős havivérzés vagy aranyér) és a vashiány. A vas a vörösvértestek színanyagának fontos alkotóeleme. Ha nem áll rendelkezésre, akkor a csontvelőben akadozik a vérképzés. A vashiány ismét visszavezethető a vérveszteségre, illetve a vashiányos táplálkozásra, esetlég a vasfelszívódás zavarára a gyomorban és a bélben. A terhes asszonyok különösen sok vasat igényelnek! Hozzájárulhat a vérszegénységhez a B.-.-vitamin hiányának a gyomornyálkahártya működését gátló hatása, ' valamint a csontvelő károsodása akár radioaktív sugárzástól, akár fertőző betegségtől. A baj okát kiderítendő, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Helyes kezeléssel a vérszer génység jól gyógyítható. Üdülés a tengerparton, vagy a középhegyvidéken, sok alvás, kíméletes életmód és az alábbi készítmények elősegítik a gyógyulást. Növényanya gyermekei vagyunk 9 A növények nagymértékben pótolhatják hiányzó vitaminkészletünket. Bármely gyógynövénykúrával csak akkor érhetünk el teljes gyógyulást, ha egyúttal étrendünkön is változtatunk. Először is mindenki .jól táplált” akar lenni, elegendő kalóriához akar jutni, éppen ezért sok zsírt, zsíros ételt, cukrot és édességet fogyaszt. Ezenfelül pedig a húst tartja a legjobb minőségű, igazi, erőt adó, teljes értékű tápanyagnak, tehát „húst hússal” eszik. A cukor, a zsír és a hús nemcsak együtt, elhízást okozóan, hanem külön-külön is betegségokozó. A cukor döntő szerepet játszik a cukorbaj, súlyos emésztési zavarok (diszpepsziák), látási zavarok, bőrbajok, fogszuvasodás, fogromlás létrejöttében, de a köszvényt, a májelzsírosodást és az infarktust is elősegíti. Kétségtelenül megrövidíti az életet. Aki sok cukrot, édességet eszik, az mindig B-vitamin-hiányban (B-hipovitaminózisban) szenved, mert a cukor lebontásához B.-vitaminra is szükség van. Ennek következtében romlik a megfigyelő- és az emlékezőképesség, az időbeli és a térbeli tájékozódás, a szellemi teljesítőképesség, álmatlanság, lehangoltság, fejfájás, idegfájdalom és ideggyulladás, vegetatív idegrendszeri zavar (szívdobogás, bélgörcs, hasmenés) jelentkezik. A gyerekek „rosszaságának”, szórakozottságának is többnyire ez a magyarázata. A századfordulón az összkalória 15 százalékát fogyasztottuk zsír formájában, napjainkban ez eléri a 40 százalékot. Az állati zsírokban (a hús zsírját is beleértve nagy mennyiségű) koleszterin van. A zsírbő étrend a normális fölé emeli a vér koleszterinszintjét, és ez számos betegség, elsősorban az érelmeszesedés, az infarktus kockázatát jelenti. Az epekövek 98 százaléka koleszterinkő. A köszvényt és a sok ízületi gyulladást is a szervezet zsírral történő túlterheltsége segíti elő. Az alkohol és a zsír kereszttűz alá veszi a májat, májelzsírosodást okoz. A zsírmáj a májzsugorodás első stádiuma. Minden reumatikus betegség, anyagcserezavar, elsősorban (hús) fehérje-anyagcserezavar, fehérje-luxusfogyasztás következménye. A növekvő húsfogyasztással párhuzamosan az utóbbi időben gyakoribbá vált a vesekőbetegség. Korunk, az ipari civilizáció embere „jóltápláltsága”, kövérsége mellett „jól táplált éhező”, mert általános a kalcium-, a magnézium- és a vashiánya, a B-vitamin- és a C-vitamin-hiánya, hogy csak a legkirívóbb ásványianyag- és vitaminhiányokat említsük. Mindezek tudatában a gyógynövénykúrákkal párhuzamosan, a betegségek megelőzéseként és gyógyításaként reformétrend, tejtermékekkel kiegészített növényi vegetárius étrend szükséges. A gyógynövényekkel együtt az étrendreform, a diéta nem statisztája, mellékszereplője csupán a gyógyításnak, hanem valódi főszereplője. NEM ÁRT, HA TUDJUK: Mi a visszértágulat? Főleg az 55. életév után hajlamos rá a női szervezet. Akkor keletkezik, amikor a vénában áramló vér útját szabályozó billentyűk már nem működnek jól. Olykor egy veleszületett kötőszöveti gyengeség is hozzájárul. A vér nem áramlik kellőképpen, megmegreked, s ezáltal kiduzzasztja az érfalat. Ha ez gyakran fordul elő, a tágulatok állandósulnak. Megtekerednek, s csomókat képeznek. Annál, aki állva dolgozik, vagy fogamzásgátlót szed, s egyúttal dohányzik, nagyobb a visszértágulat bekövetkezésének valószínűsége. Az első tünetek az izomgörcsökből eredő fájdalmak. Véres folyadék lép ki, a bőr barnás színt ölt és látszólag megvastagodik. A kitágult erekben akár egy liter vér is összegyűlhet, s ez természetesen hiányzik a szervezet háztartásából. Esik a vérnyomás, szédülés, gyengeségi rohamok, szívpanaszok fordulnak elő. Minthogy a véráram lelassul, nő a vérrögösödés veszélye. Visszérgyulladások következhetnek be. Az úgynevezett varikózus tünetcsoport megnyilvánulásaként megdagad a boka és a lábszár. A vizenyő külső jele, hogy ha benyomjuk ujjunkkal a bőrt, a mélyedés egy ideig látható marad. A szövetek bevérzése, az alszár bőrének elkérgesedése, duzzanata, vagy kiütések egyaránt előfordulhatnak. Legokosabb tehát megelőzni a bajt, méghozzá fiatal korban: korlátozni a dohányzást, sokat mozogni, lábtomát végezni, egészséges cipőt hordani. Javallat: árvacsalán-borogatás. Három púpozott kanál árvacsalánt fél liter vízzel leforrázunk. Fél percig állni hagyjuk. A főzetbe vásznat merítünk, s a meleg borogatást a lábikrára helyezzük. Meleg borogatást csak akkor alkalmazhatunk, ha nem áll fenn visszérgyulladás a legcsekélyebb mértékben sem! Ki mire túlérzékeny? 0 Az allergia egyik gyakori okozója: a parlagfű. Túlérzékenységnek is nevezhető az allergia, amely a tüneteit részletesen elsőnek leíró Pirquet szerint az a megváltozott reakciókészség, amelyet az emberi vagy állati szervezet a betegség átvészelése, esetleg testidegen anyagokkal való kezelése útján szerez. Napjaink orvosai viszont a normális szervezetre azonos adagban veszélytelen ellenanyagok által kiváltott specifikus reakciókészséget nevezik allergiának. Ami persze csak fogalmazási különbség, és mit sem segít azon, aki valóban allergiás valamire. Hiszen a bizonyos anyagok iránti túlérzékenységből eredő bajok között számos fölöttébb kellemetlen akad. Ilyen például a szénaláz, a tüdőasztma és számos szérumbetegség. Magát az allergia szót a görög a „más” és a „cselekszik” szavakból képezte, ami arra utal, hogy az allergiás beteg szervezete másként cselekszik, azaz viselkedik, mint kellene. Ma már számos kitűnő gyógyszer van az allergiás eredetű panaszok enyhítésére, a megbetegedések jelentős része azonban még mindig nehezen kezelhető, ezért kerül olyan gyakran szóba az allergia. Délelőtt gyakoribb a szívinfarktus Szívinfarktus gyakrabban lép fel a kora reggeli órákban és délelőtt: erre az eredményre jutottak dr. Solomon Behar és munkatársai az izraeli Chaim Sheba Orvosi Központban, miután több mint 1800 akut szívinfarktusos férfit és nőt vizsgáltak meg. Az orvosok többek között információkat gyűjtöttek szokatlan testi megerőltetésről, rendkívüli pszichikai megterhelésről, nemi érintkezésről, a normális otthoni és munkahelyi testi megterhelésről. Azt is vizsgálták, hogy az infarktus a pihenésre szánt szünetben vagy alvás közben lépett-e fel. Megállapították, hogy a páciensek egyharmada reggel 5 óra és déli 15 óra között kapta az infarktust. Rendkívül erős pszichikai stressz vagy nehéz testi munka csak tíz százalékánál előzte meg az eseményt. Az érintetteknek kevesebb mint 0,5 százalékánál következett be az infarktus nemi érintkezés közben vagy röviddel utána. Ezzel ellentétben a szívmegbetegedések 90 százaléka normális tevékenység közben vagy alvás idején lépett fel. Az orvoskutatók ezért úgy gondolják, hogy kevésbé a különféle külső befolyás, sokkal inkább felébredéskor az ember szív-vérkeringés-rendszerének változása kedvez az infarktus keletkezésének. Hogy nagyobb legyen A férfiak ősi félelme, hogy túl kicsi. Dr. Hennie Roos kozmetikai sebész egyik páciense például azzal fenyegetőzött, hogy végez magával, mert a nőknél nem üti meg a mércét. Dr. Roos segített rajta. Dr. Dao-chu Lung kínai származású specialistával, aki már ezer férfit tett a „Himalája-pénisszei” boldoggá, bevezettette magát a péniszmeghosszabbítás művészetébe. Roos a technikát időközben 73 férfinál alkalmazta: a műtét segítségével az inkriminált testrészek 4,7 centiméterrel lesznek hosszabbak. Az operáció egy óráig tart, teljes narkózisban. A péniszt művileg erekciós állapotba hozzák. A szerv tövétől a köldök irányába a sebész egy háromszög alakú metszést ejt. így a pénisz gyökéhez jut, amely 40 százaléknyira a test belsejében helyezkedik el. Az orvos kihúzza a péniszt és varrással rögzíti, így a pénisz már nem tud a test belsejébe visszacsúszni és gyakorlatilag sokkal hosszabb lesz. A páciens már a beavatkozás napján hazamehet. Ot napig pihennie kell, de az új méretet csak három hét múlva próbálhatja k i. - Ez egyáltalán nem kockázatos műtét - mondja dr. Roos. A Himalája-pénisz egyetlen mellékhatásaként előfordulhat ugyan, hogy fanszőrzet nő a péniszen, de a páciensek némelyike ebben éppen különleges szexuális ingert lát.
