Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-16 / 216. szám
Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaalpár Tiszakécske és vidéke Emlékművet avattak Óbögön • A hívek Gémes atyát hallgatják, mögöttük az áldásra váró kökereszt. • Áldozni és gyónni is lehetett a szentmise alatt. Képünkön Dóka Tamás pap gyóntat. Vasárnap ünnepeltek a bőgi emberek. Szép hagyomány, hogy minden évben szeptemberben tartják a bőgi búcsút, amelyre nemcsak helybeli, de Kécskéről és Bögről elszármazott emberek is eljönnek. Ilyenkor együtt ünnepelnek azok a nagycsaládok, melyeket szerteszórt a sors, s tagjaik egymástól távol élnek. A búcsú napján azonban ismét találkoznak, együtt ebédelnek, beszélgetnek, borozgatnak. Különösen széppé tette az ünnepet, hogy a búcsú napján avatták fel, áldották meg azt a keresztet, melyet a II. világháborúban elesett bőgi áldozatok emlékére emeltek, s melyet a Kiskunfélegyházán élő Bozóki István készített. Az alkalomból az emlékmű helyén, az óbögi iskola udvarán tartották a szentmisét, melyen Gémes Mihály atya a megbocsátásról beszélt. Nem szabad haragudni, gyűlölködni — mondta a meghatott híveknek. Aki a kereszt mellett megy el, ne legyen lelkében gyűlölet, a megbocsátás jusson eszébe. A kereszt némaságával is beszél, s először Krisztus áldozatát állítja elő, másodszor a bőgi emberekét, akik bogárhátú tanyáikból elvitték egyetlen vagyonukat, az életüket. Az utókor a hősi áldozatok emlékéből él. B alanyi Béla történész és levéltáros már-régóta foglalkozik Kécske történetével. Az ünnep napján idős kora ellenére eljött Nagykőrösről, s részletesen elmondta Bőg történetét, benne a több mint 200 éves, a dohánykertészek által felállított kőkereszt sorsát. A bögiek nevében Lázár György köszönte meg Gémes Mihály plébánosnak, hogy segített az emlékmű felállításában. Kevesebben születnek? Szüreti mulatság hatvan év felettieknek Az utóbbi időben egyre többet lehet hallani arról, hogy Magyarország lakossága csökken. Utánanéztünk annak, körzetünkben hogyan alakult a népesség. Lakiteleken 1991-ben 4521-en éltek. Ez év augusztusában huszonhárommal laktak többen, mint két évvel korábban. 1991-ben ötvenkilencen, míg ebben .az. évben eddig huszonnyolcán születtek. 1991-ben hetvenketten, ’93-ban negyvenketten haltak meg. A változás azzal magyarázható, hogy sokkal többen költöztek a községbe, rhint amennyien elmentek. Szentkirálynak ’91-ben 2021 lakosa volt. Jelenleg 2056-an élnek a községben. A változás a Születések nagyobb számával magyarázható. Nyárlőrincen ’91-ben 2528 lelket számoltak, ’93-ban már csak 2487-et. Tiszaalpámak két és fél évvel ezelőtt 5314 lakója volt. Ez erre az évre huszoneggyel csökkent. A változást itt is a halálozások nagyobb száma okozza. Tiszakécske városában ’91-ben 12341-en éltek. Mára 12279-re csökkent az állampolgárok száma. Itt is kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak. Az országos számokhoz hasonlóan körzetünkben is kevesebben élnek, mint korábban. Lakiteleken az idősek gondozóházát az elmúlt év közepén adták át. Előtte mint öregek napközije működött. Bentlakásos résszel bővült, ahol jelenleg tizennégyen tartózkodnak. A legidősebb Fehér Sándomé Margit néni, aki már a 88. esztendőben jár. Mintegy harmincán lehetnek azok a nyugdíjasok, akik rendszeresen bejárnak az otthonba, hogy beszélgessenek, újságot olvassanak, kártyázzanak, tévét nézzenek. Tizennégy gondozónő vigyáz rájuk éjjel-nappal. Az elmúlt hét végén szüreti mulatságot rendeztek az időseknek. Meghívták a kapásfalusi nyugdíjas klub tagjait is. Vacsorára pacal volt, majd • Akinek bírta a lába, táncra perdült. sütemény, de nem maradhatott el a sör és a bor sem. Akinek bírta a lába, még táncra is perdült, mert hogy zenét is szolgáltattak. Jólehet, az izmok már nem úgy engedelmeskedtek, mint régen, de azért mindenki jól érezte magát. Döntőben a Tisza ’83! Lapzártakor érkezett a hír: bejutott a Ki mit tud? döntőjébe a tiszakécskei Tisza ’83 citerazenekar. A legutóbbi középdöntőben két ponttal kevesebbet kaptak a zsűritől, mint cimbalmos versenytársuk. A közönség azonban, s itt elsősorban a kécskeiekről van szó, mintegy 40 ezer szavazattal jutalmazták a zenész fiúkat. Az ötlet a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanító Gyapjas házaspártól indult. Már vasárnap, a középdöntő után elkezdték a szervezést. Diákok vették nyakukba a várost, s pénzt gyűjtöttek a postai díjra. A levelezőlapról Tóth Géza nyomdász gondoskodott: összesen 32 ezer lapot nyomtatott a legjobb minőségű papírból, amit Pintér György vállalkozó ajánlott fel ingyen. A város többi vállalkozója sem maradt le az adakozásban: Nyitrai Ferenc az első szóra 50 ezer forintot, Szíjj László pedig 10 ezret nyújtott át a fiúknak. Mások is segítettek, a polgármesteri hivatal 15 ezer forintot adott postaköltségre. Egyébként a város apraja-nagyja együttérzett a zenekarral. A legszegényebb nyugdíjas, ha 100 forinttal is, de hozzájárult a zenekar támogatásához. Hétfő délutánra ily módon 230 ezer forint gyűlt össze, ami 32 ezer szavazatot jelentett. Eközben, persze, aki csak tudott, telefonozott, a bajai ERVA Bt. három vonalat kapcsolt a citerás fiúk telefonszámára, de Kécskéről is rengetegen adták le voksukat telefonon. Hétfőn a helyi gimnázium dolgozói és diákjai csak a gyűjtéssel s a levelezőlapok eljuttatásának megszervezésével foglalkoztak. Régen volt tapasztalható ilyen ndgy méretű összefogás Tiszakécskén. Urbán Zoltán, az együttes vezetője elmondta, hogy ez a tény nagyon boldoggá tette őket, s a döntőben nem a zsűrinek, hanem a közönségnek játsszák el Offenbach Orfeusz-nyitányából a Kánkánt és Richard Strauss Radetzky-indulóját. MINTHA FÖLD NYELTE VOLNA EL Egy hónapja eltűnt egy fiú Már több mint egy hónapja nyomtalanul eltűnt Tóth Zoltán kécskei fiatalember, s azóta sem tudnak róla semmit. A történteket az édesanya így mesélte el. Akkor, azon a napon, pontosan augusztus 8-án vasárnap, Zoli a nővérével együtt Tiszabögön volt a nagynénjénél. Beszélgettek, tréfálkoztak, egy-két pohárral meg is ittak. Jól érezték magukat. Zoli egyébként is vidám természetű volt. Szerették a társai is a csapatban, mert hogy Tiszakécskén az ifistáknak ő védett. A labdarúgáson kívül szinte semmi sem érdekelte. Nem járt diszkóba, nem járt szórakozni, esetleg néha megnézett egy-egy videófilmet. Nyugodt természetűnek ismerték, nem lehetett könnyen felbosszantani. A Tiszától azonban félt, mert víziszonya volt. Nem is járt le a partra, csak nagyon ritkán. Akkor, azon a napon együtt indultak haza a nővérével, kerékpárral. Zoli nem viselt mást, csak egy farmer bermudanadrágot és egy papucsot. Pénz sem volt nála, hiszen nem akart vásárolni semmit, kocsmába pedig nem járt. Délután négy órakor váltak el egymástól azzal, hogy Zoli hazamegy. A nővérének még volt egy kis elintéznivalója, de fél óra múlva már ő hazaért. Zolit viszont hiába várták. Se ő, sem a kerékpárja nem került elő. Egyszerűen eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. A szülei még aznap a keresésére indultak, de nem találták meg, pedig sok embert megkérdeztek, és sok helyet megnéztek. Azóta már mindenre gondoltak, s mivel nincs ésszerű magyarázat, már az is eszükbe jutott, hogy talán ufók rabolták el a gyereket. Azt azonban határozottan állítják, hogy Zoli nem lehetett öngyilkos, hiszen olyan vidám fiú volt. Várta a behívóját, szeretett volna minél hamarabb túllenni a katonaságon. Arra gondolni sem mernek, hogy valami szörnyű gyilkosság áldozata lett. De hogyan tűnhet el egy 18 éves fiatalember nyomtalanul? Sajnos, a rendőrség is sötétben tapogatózik. Évente több hasonló eset fordul elő, • Tóth Zoltán, az eltűnt fiú. mondják, ők is keresik a fiút, de sokszor hónapok, évek telnek el, mire megtalálnak valakit. A szülők végső kétségbeesésükben már egy francia látnoknak is írtak, hátha ő tudna valamit mondani, de még nem kaptak választ. A szomszédok, az ismerősök nap mint nap érdeklődnek Zoli iránt, de Tóthék nem tudnak jó hírt mondani. Mégis bíznak abban, hogy a fiuk él valahol, s egyszercsak hazajön. A templomfestő orvos Nem sírtak a szép lányok Kécskén • A tiszakécskei Szabó Tamásné gondolt egyet és megszervezte a „Tiszakécske és Bács-Kiskun megye legszebb lányai” vetélkedőt. A szeptember 25-én sorra kerülő gálával egybekötött döntő előtt hétfőn selejtezőt tartottak. Mint a felvételen is látszik, a szép lányok nem sírtak, pedig közülük négyen nem lehetnek ott a fináléban. Tiszakécskén szeptember 25-én rendezik meg a megye legszebb lányainak versenyét. Az elődöntőt 13-án tartották. A tizenhat szépség közt csak egy kécskei volt, Bállá Yvette, a Móricz Zsigmond Gimnázium negyedik osztályos tanulója. Yvette csak nagy rábeszélésre vállalta, hogy benevez, s ezzel nem marad tiszakécskei nélkül a választás. Ä Halász Ilona manöken által vezetett zsűri azonban Yvettet is szépnek találta, így képviselheti a várost a döntőben. A 18 éves hölgy természetes szőke hajával különlegesnek tűnt a barna és fekete hajú ifjú hölgyek között. / A döntőig hátralévő időt még fel lehet használni az izmok keményítősére, a derék és csípő csökkentésére, valamint a mozgás elsajátítására. • Dr. Lovas László. Kevesen mondhatják el magukról, hogy hobbijuk a templomfestés. A Tiszakécskén élő orvos, Dr.Lovas László ezen kevesek közé tartozik. Már a nagyapja szobafestő^ volt, s néha képeket is festett. Édesapja szintén ezt a mesterséget tanulta, de díszítő festéssel is foglalkozott, amit legjobban a templomban lehet gyakorolni. Lovas doktor tizennyolc éves volt, amikor az első templomnak nekilátott. Ő festette a képeket, felújította a régieket, édesapja pedig a díszítéseket készítette. Egy, másfél évig is eltartott, míg befejeztek egy-egy templomot. Igényesen, szépen dolgoztak, így aztán hamar híre ment a plébánosok között a kécskei festőknek. Jöttek is a megrendelések. Közben elvégezte az orvosi egyetemet, s egyre nehezebben tudta öszszeegyeztetni a hivatást a hobbival. Családot alapított, s felesége sem nézte jó szemmel, ha szabad idejében távol volt. Édesapja nem olyan régen elérte a nyugdíjkorhatárt, így egyedül nem merte vállalni a templomok felújítását, pedig már mindent maguk végeztek, az állványozástól a kőműves munkáig. A falakat először lefényképezték, videóra vették vagy pausz papírra másolták át a mintákat, hiszen legtöbben azt szerették, ha az eredetit állítják vissza. A technikájuk is olyan volt, mint az eredeti. Enyvbe és tojásba keverték a festéket, az volt a kötőanyag. Az arany színnél a cukor helyettesítette a tojást. A keverési arányok természetesen titkosan voltak. A látványnak sem utolsó mesterség sokszor nehéz fizikai munkának számított. Főleg akkor, mikor a mennyezet majdnem vízszintes volt. Édesapja találta ki azt a fodrászszékhez hasonló alkalmatosságot, amelyben szinte hanyatt fekve is lehetett dolgozni. Ez azonban már csak a múlté. Lovas doktor már egyetemista korában és a katonaságnál is sokat festett, főleg olajképeket. Mára ez maradt meg neki. Szereti a szakmáját, most készül a sebész szakvizsgára, de azért előveszi néha az ecsetet, s kikapcsolódásként főleg tájképeket festeget. Hirdetésfelvétel Tiszakécskén Több olvasónk kereste már fel kécskei szerkesztőségünket azzal a kéréssel, hogy hirdetést szeretnének a Petőfi Népébe feladni. Mindeddig csak a helyi Takarékszövetkezetben volt erre mód, e héttől azonban Tiszakécskén, a Petőfi Népe helyi szerkesztőségében is (Béke utca 142.) biztosítjuk ezt a lehetőséget. A hirdetésfelvétel ideje: szombat és vasárnap kivételével minden nap. 8-16 óráig. Nem kell tehát Kecskemétre utazniuk, jöjjenek el kécskei szerkesztőségünkbe, ahol Lukács Mónika várja a hirdetni kívánó ügyfeleket. Telefonra várva Azok a kécskei polgárok, akik telefonvonalat igényeltek az önerős akcióba belépve, kissé már elvesztették hitüket, kételkednek a telefonbővítés megvalósításában. Tóth Dezső polgármestertől megtudtuk, hogy a Matávval augusztus 31-ig kellett volna az önkormányzatnak a részletes megállapodást megkötni, a további együttműködést tisztázni, de a távközlési vállalat igazgatósága — a kécskeiek sürgető levelére sem — jelentkezett. Mindezek ellenére a tervezés folyik, s a leendő központot a posta épületében alakítják ki. A Matáv igazgatójával pedig a napokban ismét megpróbálnak tárgyalni. Földárverés Háromnapos földárverés kezdődik Tiszakécskén szeptember 21-én. Várhatóan izgalmas licitálás lesz, ugyanis ez alatt a három nap alatt Kécske legjobb földjei kerülnek kalapács alá. Autómúzeum Vándormúzeum érkezik Tiszakécske osztrák testvérvárosából, Halleinből szeptember 23-án. Az autóbusz, mely a különböző földrészek bennszülött kultúrájának tárgyi emlékeit mutatja be, a művelődési ház előtt fog letáborozni s ott tartózkodik szeptember 27-éig. Az autómúzeumot érkezése napján, délután 16 órakor nyitják meg, s ettől kezdve bárki megtekintheti. A halleini vándormúzeum több magyar városban megáll. Szüreti bál Mintegy 45-50 tagú német delegáció látogat Kécskére Lübbeckéből októberben. A vendégek egy hetet töltenek a Tisza-parti városban, s ez alatt gazdag programban lesz részük. Október 14-én a szekszárdi német nyelvű színház tart irodalmi estet, másnap pedig 15-17-ig tartó termékkiállítás nyílik a művelődési házban. A szüreti bálát 16-án rendezik meg, több színhelyen. Érdekes színfoltja lesz a rendezvénynek az a 90 tagú népi táncegyüttes, mely a szüreti felvonulók előtt haladva menettáncot jár. Felújítás az iskolákban Régi vágy teljesedett azzal, hogy korszerűsítették a sárhalmi és a pereghalmi iskolák fűtését. A gáztartályokat most helyezik el, a fűtési idény megkezdésével beindul a központi fűtés. Rendbehozták az Arany János úti óvoda tetőszerkezét, jelenleg a zeneiskola teteje készül, majd a speciális tagozat épületét is megerősítik. Testületi ülés Szeptember 20-án tartja a tiszaalpári testület a következő ülését. A téma a környezetvédelem és a kommunális feledatok. Az oldalt szerkesztette: Benke Márta
