Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-29 / 124. szám

1993. május 29., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Meghatározó szakaszába érkezett Kiskunfélegyházán az egyházi ingat­lanok visszaadását célzó tárgyalás- sorozat. A tulajdonviszonyok végle­ges rendezése érdekében gyűltek ösz- sze a polgármester irodájában a ró­mai katolikus egyházközség, a kalo­csai iskolanővérek és a hivatal képvi­selői. Mindhárom fél maximális komp­romisszumkészségéről tett tanúbi­zonyságot akkor, amikor az egy helyrajzi szám alatt szereplő épület­tömböt és a hozzá tartozó udvarré­szeket az államosítás előtti tulajdon- viszonyokat, valamint ajelenlegi igé­nyeket figyelembevéve, megosztot­tak egymás között. A későbbiekben három külön helyrajzi számot is kapnak az elkülönített területek. Az egyházközség eleve csak a tulajdon­jogot kívánta megszerezni a Móra Ferenc Általános Iskola épületére, abban továbbra is önkormányzati működtetésű intézmény fog dolgoz­ni. A kalocsai iskolanővérek a mező- gazdasági szakmunkásképző kollé­giumának használatbavételét is ter­vezik. Ezt azonban az önkormány­zat csak akkor tudja kiüríteni, ami­kor a befolyt állami kártérítés fel- használásával intézményi elhelyezé­sét megfelelő szinten biztosítani tud­ta. Sajnos, erre jelenleg nagyon ke­• A Constantinum épülete. vés esély látszik. Egy új, több funk­ciójú épület kb. 150 millióba kerül­ne. A kártérítés összege feltehetően ennek töredéke lesz. A város saját erőforrásai pedig nem tesznek lehe­tővé ilyen volumenű beruházást. A tulajdonviszonyok rendezését, a megegyezés tényét mindenki örömmel fogadta. Azonban komoly fejtörést fog még okozni a képvise­lőknek, honnan teremtsenek elő kol­légiumot, tantermeket, ebédlőt a vá­ros két nehéz helyzetbe került közép­iskolájának. Csak találgatni lehet, mi lett volna, ha ezzel a tulajdonren­dezéssel kezdődik minden, s tisztán látva, racionálisan tervezve, fokoza­tosan történik az átadás. Az lett vol­na a megoldás? G. O. ÚJRA AZ EGYHÁZI INGATLANOKRÓL Megegyezés van, megoldás nincs A MEGYEI KÖZGYŰLÉSEN TÖRTÉNT Beszámolt a rendőrség, átvizsgálták az alapítványokat A megyei rendőr-főkapitányság­nak a közrendet és közbiztonságot érintő beszámolója, az önkormány­zat által létrehozott vagy támogatott alapítványok működésének áttekin­tése, valamint a gyermek- és ifjúság- védelmi rendszer esetleges átalakítá­sa jelentette a fő napirendi pontokat Bács-Kiskun legutóbbi közgyűlésén, Kecskeméten. Noha a megyében az elkövetett bűncselekmények száma nőtt — kü­lönösen az okozott kár nagyságát tekintve —, a megyei közgyűlés elis­merését fejézfe kí a rendor-főkapi- tányság javuló színvonalú munkájá­ért. A'javuló színvonalat az a szám mutatja, miszerint 1992-ben az isme­retlen tettes ellen irányuló eljárások 54,3 százaléka volt eredményes, a korábbi 45,3 százalékkal szemben. A többi adat közül szembetűnő, hogy Kecskeméten például a bűn- cselekményekkel okozott kár össze­ge 70 százalékkal nőtt, s 1992-ben a csalások száma is több mint kétsze­resére emelkedett. A gyermek- és ifjúságvédelmi rendszert áttekintve megállapítot­ták, hogy néhány tisztázatlan alap­kérdés miatt az egész intézményes nevelés válságát éli. Felül kell vizs­gálni a Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézet (GYIVI) alaptevékenységét, mivel az újólag jelentkező problé­mák kezelése a jelenlegi struktúrá­ban nem oldható meg. Többek kö­zött — a hivatásos nevelőszülők al­kalmatlansága miatt — meg kell szüntetni a bácsalmási nevelőszülői házat, s az épületet át kell adni a ' j^enúekótthonMÚ Tisztázni kell a nagykorúvá vált fiatalok anyagi tá­mogatásának mechanizmusát; az önálló életkezdés támogatásába job­ban be kell vonni a helyi önkor­mányzatokat, s lehetőség szerint a különböző alapítványokat. A cse­csemőotthonból át kell helyezni az indokolatlanul ott-tartott óvodás­korú gyerekeket, s ki kell dolgozni az intézmény egy telephelyre költöz­tetésének programját. Újra szabá­lyozták a gyermekotthonok egy­VÁLLALKOZNAK A HÁZIORVOSOK? 45-en adtak választ Kecskeméten Július elsejétől minden alapellá­tásban dolgozó háziorvossal új szer­ződést köt a társadalombiztosítás és a település önkormányzata. A házi­orvosoknak május 31-éig kell nyilat­kozniuk arról, hogy praxisukat vál­lalkozóként, vállalkozás részeként, vagy továbbra is az önkormányzat alkalmazásában álló orvosként mű­ködtetik tovább. Kecskemét 35 felnőtt- és 17 gyer­mek-háziorvosa közül a mai napig 45-en adtak választ az önkormány­zat kérdésére. Közülük csupán hár­man nyilatkoztak úgy, hogy vállal­kozni kívánnak. Ketten, dr. Pong- rácz József és dr. Juhász Antal mar korábban szerződést kötött Kecske­mét önkormányzatával, rajtuk kívül e pillanatban egy kecskeméti gyer­mekorvos készül erre július elsejétől. Dr. Gubacsi László, az egészség- ügyi alapellátási intézmények igaz­gatója kérdésünkre elmondta, a döntés és a válasz július elsején érvényes, de akár napokkal a határidő után is úgy dönthet a háziorvos, hogy vállalkozik. Va­lószínűleg a még választ nem adó 7 kecskeméti háziorvos ed­dig nem tudott dönteni. A Magyar Hírlap értesülései sze­rint a miskolci háziorvosok meg­egyeztek a praxisokat működtető önkormányzattal abban, hogy a vállalkozás sikertelensége esetén az önkormányzat ismét háziorvos­ként alkalmazza őket. Ilyen kezde­ményezéssel a kecskeméti orvosok is éltek egy közelmúltban tartott háziorvosi tanácskozáson. Ha a tárgyalások megindulná­nak és az önkormányzat fel tudná vállalni ezt a terhet — a vállalko­zóvá válás dilemmája is egysze­rűbb lenne. Erre azonban ma nem sok esély mutatkozik, mert az alapellátás működtetése már így is nagy terhet ró az önkormányzatra. Az orvosok visszavételéhez ugyan­is újabb körzetek létesítésére volna szükség. Sokan tartják úgy, hogy ez elkerülhetetlen lesz, mégpedig a kormányrendelet degressziora vo­natkozó szabályozásai miatt. En­nek ellenére kérdés, hogy jut-e erre a célra még ebben az évben vagy sem. ábrahám mástól elkülönítő jellegét is. Át kell szervezni a Faragó Béla Gyermek- és Ifjúsági Otthont, s a későbbiek során önálló életvitelre képes nagykorú fia­talok számára ki kell alakítani az „életkezdő otthon” intézményét. A közgyűlés áttekintette mind­azon alapítványok helyzetét, melye­ket valaha a megye hozott létre, vagy alapításában részt vett. A me­gye által létrehozott alapítványok (12 alapítvány) összes vagyona je­lenleg 79 millió forint. További 16 olyan alapítvány tevékenysége is sze­repelt a közgyűlés napirendjén, mé­lyek alapításában a megye résztvett, vagy működése során jelentős Ősz­szeggel támogatott. A közgyűlés az alapítványok beszámolóját tudomá­sul vette, de kezdeményezte a Bács- Kiskun megyei Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumának meg­szüntetését, s kezdeményezte, hogy a vagyon kezelése a megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítványhoz kerüljön át. Bálái F. István Dolláros pályázat A kalocsai Dózsa György Mezőgaz­dasági és Közgazdasági Szakközépis­kola az önkormányzat támogatásával indult azon a pályázaton, amelyet a világbank és a Munkaügyi Minisztéri­um Ifjúsági Szakképzési Programiro­dája írt ki. A bírálók a pályázatot elfo­gadták, s az intézménynek legalább 200 ezer dollár támogatást adnak. Az isko­la eszközöket kap, részesül a kül- és belföldi tanulmányutakból. Mivel a program segélyjellegü, nincs visszafize­tési kötelezettség, a kapott összeg teljes egészében az oktatás színvonalának emelésére fordítható. Telefon vállalkozóknak Kalocsán hamarosan az önkormány­zat és a távközlési vállalat megyei képvi­selői ülnek egy asztalhoz, hogy a város telefonhelyzetéről tárgyaljanak. A már körvonalazódott elképzelések szerint mintegy 600 új készüléket szerelnének fel, elsősorban vállalkozóknak.­Egyházvezetők—polgármester találkozó Soltvadkerten hagyománya van annak, hogy Berkecz László pol­gármester évente egy alkalommal találkozóra hívja a helyi egyházak — katolikus, evangélikus, refor­mátus és baptista — képviselőit. Az e hét elején sorra került talál­kozó kezdetén a polgármester be­számolt az elmúlt év jelentősebb eseményeiről, s ismertette az idei terveket, természetesen különös te­kintettel az egyházakat érintően. Ezután a vendégek mondták el véleményüket, miszerint támoga­tóin egyetértenek a községfejlesz­tési koncepcióval, de különösen a közbiztonság érdekében szorgal­mazták a helyi őrs létrehozását. Elmondták azt is, hogy fontos len­ne a családsegítő szolgálat létreho­zása, ami — mint a beszélgetéskor kiderült — ez ideig épület hiánya miatt nem valósult meg. A nyelvi képzést változatlanul szorgalmaz­ták — egyébként az evangélikus óvodában is van idegennyelv­oktatás — mert, mint mondták, a a kialakult versenyhelyzet előrevi­szi a nyelvtanítás ügyét. Kinyilvánították a résztvevők, hogy az egyházakra vonatkozó ön- kormányzati finanszírozást világo­sabbá kell tenni, azt szerződésben rögzítsék, hogy építhessenek e for­rásra. Azt viszont sérelmezték, hogy — szemben a környező tele­pülésekkel — Soltvadkerten a hit­oktatás nincs beleépítve a gyere­kek órarendjébe. Felajánlották, hogy szívesen részt vennének olyan osztályfőnöki órákon, ahol a különféle, nem jegyzett, s felbuk­kanó felekezetekről beszélnének. A baptista egyház — önkormány­zati segítséggel —- a zeneoktatás­ban vállalna szerepet. P. S. Pünkösd: Európa születésnapja — Pünkösd? Ünnep? Munkaszü­net? Miért? — hallottam egy tantes­tület fiatal tanárnőjétől a napokban a kérdést, s a hanghordozásból némi avarziót is kiéreztem. Valóban. Miért is? A hívő keresz­tények tudják a maguk válaszát, de mit feleljünk a vallást, egyháztörténe­tet nem ismerő generációknak? Mondjuk meg, hogy a pünkösd: Eu­rópa születésnapja. Európáé, amely­hez tartozunk, s tartozni akarunk. Európa ugyanis elsősorban nem a nagy bevásárlócentrumokat, autó­gyárakat, hatalmas diszkóbárokat és szexüzleteket jelenti. Európai kultúra ott van, ahol keresztény, vagy más szóval keresztyén templomok van­nak. Ha megnézzük, hogy hol tarto­zik a pünkösd a legnagyobb ünne­pek közé, hol tartanak munkaszü­netet ezen a napon, akkor láthat­juk, hogy az európai országok mellett azokban a társadalmak­ban, amelyeket európaiak alapí­tottak vagy alakítottak át. A felmenők között nem tagadva az antik értékeket, ez mutatja, hogy Európa és az egyház születés­napja egybeesik. Mert ott született a gótika, a barokk és a reneszánsz, ahol Európa van, s ahol valaha — az államok születése idején, s még évszázadokig — valamennyi országban a kereszténység volt a társadalom fő tartópillére. Itt jöt­tek létre a szerzeteskolostorokból az egyetemek, itt született a lovag­eszmény, a humanizmus és a fel­világosodás, de nincs ellentét (sőt. szerves kapcsolat van) a „szabad­ság, egyenlőség, testvériség” esz­méje, s a keresztény elvek között is. Magyarország is akkor kapcso­lódott az európai civilizációhoz, amikor felvettük a kereszténysé­get. Amikor nálunk is kiépült az az egyházszervezet, amelynek ma születésnapja van. Karácsony, húsvét, pünkösd: keresztény, euró­pai ünnepek. Bálái F. István ÚJABB ÁGYSZÁMCSÖKKENTÉS Gazdasági összeomlás előtt a bajai kórház? • Dr. Vajtai István inkább a veszedelmeit látja az új finanszírozási rendszernek, — Az idei esztendőre a bajai kór­ház semmiféle dologi vagy bérauto­matizmust nem kap -v- mondja1 dr. Vajtai István orvos igazgató. — A terhek növekedése viszont—külö­nösen az áfával kapcsolatos új szabá­lyozás miatt—több tízmillió forintra tehető. Ezt a belső tartalékok további feltárásával már aligha lehet pótolni. —Emellett még az új finanszirozá- si rendszer bevezetésének következ­ményeivel is meg kell birkózni. — A bevezetési időpontra ugyan kél hónapos haladékot kaptunk, de mindenképpen nagy feladatról van szó, mely érinti mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátást. Az előkészítés­hez egy rendkívül idő- és munkaigé­nyes nyilvántartási rendszert kellett bevezetni, továbbá szét kellett vá­lasztani a fekvőbeteg, illetve az in­tézményen belüli járóbeteg-szakel­látást. Az utóbbinak a költségei meghaladják az intézményi beteg- ellátás 5 százalékát. Az eddigi egy­séges osztályos-járóbeteg ellátási rendszer szétválasztása, különösen gazdasági téren, nem egyszerű do- l°g. — Remélhető-e, hogy az új rend­szer megoldja a gazdasági gondo­kat? — Pillanatnyilag inkább a vesze­delmeit, mint az előnyeit látom a bajai kórházat illetően. Nem első­sorban a kompenzálatlan plusz te­vékenységre gondolok, hanem ar­ra, hojjy az úgynevezett bázisfinan­szírozás összege csökkenni fog, a je­lenleginek körülbelül a kétharma­dára, az ezen felüli összegért pedig dokumentációban és teljesítmény­ben is meg kell küzdeni. Az igazság­hoz hozzátartozik, hogy csak elvi­leg kaphat égy intézmény'több pénzt, mint eddig, mert az egészség­ügynek most is egy meghatározott összeg áll rendelkezésére, mely or­szágosan 129 milliárd forintot tesz ki. Ha valahol többet vagy jobban dolgoznak, azaz több pontot telje­sítenek, akkor kevesebbet fog érni egy-egy pont, hiszen a kifizetés nem haladhatja meg az említett orszá­gos előirányzatot. Az egészségügyi intézmények között szinte hihetet­len különbségek vannak az indulási helyzetet illetően, melyek szinte észrevétlenül alakultak ki az elmúlt évtizedek során. Azonos ágyszám­mal, azonos mutatókkal dolgozó kórházak között akár évi 300 millió forintos különbség is van. Ha a köz­alkalmazotti törvényt végre kellett volna most hajtani — és nem ha­lasztja el a kormány 1995. január 1- jéig —, ez a bajai kórház teljes gaz­dasági összeomlását jelentette vol­na. A 13. havi fizetés, az új pótléko- lási, jutalmazási és javadalmazási összegek nálunk évi 130 millió fo­rintot tennének ki. — Milyen lehetőségek vannak a működőképesség fenntartására? — Ha valami módon nem tu­dunk egyéb támogatáshoz jutni, a szolgáltatásokat kell csökkente- nünk. Eddig kétszázzal, tehát nyolcszázra, de a továbbiakban is tervezünk még egy kisebb méretű, 40-80-as ágyszámcsökkentést. Ez elegendő lesz a város és a környék lakosságának ellátására. Gál Zoltán ÜZLETHÁZ A NAGYTEMPLOM MELLETT A Centrál Project Kft. értesíti az érdeklődőket, hogy a Kecskemét, Csányi u. 1—3. szám alatt épülő exkluzív üzletházban korlátozott számban még leköthetők üzletek, irodák, lakások. . Építkezés kezdete: 1993. június. Befejezése: I. ütem 1994. november, II. ütem 1995. március. Felvilágosítás és jelentkezés: Konzumbank Rt., Kecskemét, Lechner Ö. u. 1. T.: 76/483-223 Piramis Kft., Kecskemét, Batthyány u. 10. T.: 76/329-259 2512 jj Földárverések Kerekegyházán június l-jén, kedden, és másnap szerdán, 11 órától a művelő­dési házban a Kossuth Mezőgazdasági szakszövetkezet nagyüzemi tábláira lesz kárpótlási földárverés. A fulöpházi mű­velődési házban június l-jén 11 órától a Kerekegyházi Kossuth Mezőgazdasági Szakszövetkezet, a Kerekegyházi Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és a Helvéciái Állami Gazdaság kárpótlás­ra kijelölt földjeire lehet licitálni. Apos- tagon június l-jén 11 órától a kultúrház- ban a Kunegyházi Haladás Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet és a Dunave- csei Béke Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet kárpótlási földjei kerülnek ka­lapács alá. Németországban a lakiteleki polgármester A napokban a németországi Hen- nigsdorfban járt Anka Balázs lakiteleki polgármester. A látogatás célja az volt, hogy a két helység esetleg testvérkap­csolatot alakítson ki egymással. Az el­ső találkozás után kedvezőek a tapasz­talatok, így augusztusban Hennigsdorf képviselői látogatnak Lakitelckre. Olasz üzletemberek Kalocsán Nemrégiben olasz üzletemberek egy csoportja járt Kalocsán. A porcelán­iparban érdekelt menedzserek olyan bemutatóterem megépítését tervezik a városban, amely legalább 300 négyzet- méter alapterületű, s ahol az olasz ipar porcelántermékeit mutatják be. A ter­vek szerint elsősorban a kis- és nagyke­reskedőknek kínálják az árut. Bérbe adják a művelődési házat? Szelet vetett, s majdnem vihart ara­tott a dunapataji önkormányzat pénz­ügyi ellenőrzési bizottsága, amikor a művelődési ház privatizációját tűzte napirendre. Javaslatuk szerint a műve­lődési ház vezetője a szelídi szabadtéri színpaddal együtt, bérleti díj nélkül kapta volna meg az intézményt, ami már az idén több mint 1,2 millió forin­tos megtakarítást eredményezett volna. Ám mind az iskola, mind a múzeum igazgatója, akik egyben képviselők is, élesen ellenezték a Kodály Zoltán Mű­velődési Ház privatizálását, így a ké­sőbbi időpontban tűzik napirendre a bérbeadást. Nagycsaládosok gyermeknapi majálisa Több mint nyolcvan család tagja már a Nagycsaládosok Egyesületének Kecskeméten, sőt, négy éve helyi cso­port is működik a városban. Rendre- másra szerveznek közös programokat, amelyek között a legkedveltebb és leg­sikeresebb rendezvény a gyermeknapi közös kirándulás. Az idén, május 31- én, hétfőn, az úti cél a ménteleki Gu­lyás csárda, ahova a kecskeméti City- busz különjárata viszi ki az egyesület tagjait reggel fél kilenckor, és hozza vissza délután 6-kor. A gyermeknapi majálison a Gulyás csárdában fő majd az ebéd, de lehet lovagolni, kocsikázni, szaladgálni, beszélgetni és ismerkedni is. Ki üdülhet volt úttörőtáborban? A dunapataji önkormányzat nemré­giben megtartott ülésén kisebb vitát az váltott ki: ki üdülhet a szelidi-tavi volt úttörő táborban? Egy vállalkozó a gye­rekek üdülése mellett más korosztá­lyok elhelyezésére is gondolt, ilyen irá­nyú kérelmet adott be. Ám a képvise­lők közül többen ellenezték, hogy a gyermekkorúak vakációját felnőttek zavarják meg. Még a nagyobb bevétel reménye sem változtatta meg vélemé­nyüket. így az idén kizárólag gyermek- csoportokat fogad a szelidi-tavi, egy­kori úttörőtábor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom