Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-19 / 115. szám
8 PETŐFI NÉPE 1993. május 19., szerda PÉNTEKEN TB.-VÁLASZTÁS: A HÉT SZAKSZERVEZET BEMUTATKOZIK Munkástanácsok Országos Szövetsége A Munkástanácsok mint szövetség a rendszerváltás előtt született meg, mert újat akart nyújtani az addigi „egypárti” jellegű szakszeryezeti rendszerrel szemben. Ma több mint 160 ezer tagja van. Az Országgyűlés a Munkástanácsok Szövetségének kezdeményezésére alkotta meg a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról (MRP) szóló törvényt, amelynek segítségével különféle pénzügyi és hiteltechnikák révén a munkavállalók végre valóban tulajdonhoz juthatnak. „Vásárolj magyar árut” — szól a Munkástanácsok egyik szlogenje. A Munkástanácsok Szövetsége számára nagyon fontosak a keresztényszociális értékek, a keresztény szakszervezeti tevékenység felvállalása. Szoros kapcsolatban áll a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, s a jövőben a rászorulóknak remélhetőleg folyamatosan tudnak majd gyógyszerutalványokat juttatni. A szövetség nyitott más eszmék irányában is, de elhatárolja magát a szélsőségektől. Hitet tesz a szakszervezeti szolidaritás mellett, hiszen a magyar társadalom előtt álló nehéz évek csak igazi összefogás és együttműködés segítségével lehetnek elviselhetők. A Munkástanácsok Szövetsége ezért a május 21—i társadalombiztosítási választásokon nem önmagát kívánja előtétbe helyezni, hanem a társadalom legszélesebb rétegeinek szeretne a függetlenedő egészség- és nyugdíjbiztosítási ön- kormányzatokban érdekérvényesítési lehetőséget biztosítani. A Munkástanácsok Szövetségének elnöke Palkovics Imre (39 éves) herendi porcelánfestő, az MDF országgyűlési képviselője. A lista jelöltjei Az egészségbiztosítási önkormányzatba: Jankó András rendszerszervező (Máltai Magyar Szeretetszolgálat tanácsadója), dr. Nasz- lady Attila kardiológus, Székely Dániel közgazdász, dr. Benoist György idegsebész és Rákonyi Dénes mérnök közgazdász. A nyugdíjbiztosítási önkormányzatba: Csipkay Zsolt közgazdász, Veress Sándor mérnök közgazdász, Pécsik Dénes olimpiai bajnok (pólós), dr. Molnár Péter pszichológus, tanár és dr. Patakiné dr. Baráth Ida tisztifőorvos. Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Az ÉSZT tudja, milyen „örökségre” számíthatmak az önkormányzatok képviselői, ennek ismeretében is készségesen részt vesznek a testületek munkájában. Nem felelőtlen ígéretekkel, hanem megvalósítható programmal kívánják elnyerni a választók bizalmát. Az egészségbiztosítási és nyugdíj- biztosítási önkormányzatban egyaránt érvényesíteni kívánják, hogy az alapok csak és kizárólag a járulékot fizetők és biztosítottak érdekeit szolgálják. Az állami szociális gondoskodás keretébe tartozó ellátásokat (gyes, gyed), továbbá a mezőgazda- sági járadékokat ne a társadalombiztosítás, hanem az állami költségvetés finanszírozza. Értékálló ellátásokat kívánnak nyújtani mind a két ágazatban, és a leghatározottabban tiltakoznának az ellen, ha az önkormányzatok véleményének megkérdezése nélkül a kormány bizonyos pénzeket megpróbálna a biztosítottak kárára átcsoportosítani. Áttekinthető, jól érthető, egyszerű nyelvezetű szabályozásra törekednek, hogy mindenki tudja, mi a kötelezettsége és a joga. Az egészségügyi önkormányzatban olyan rendszer kialakítását szorgalmazzák, amelyben az alapvető egészségügyi szolgáltatások térítés- mentesek és a fiatalok egészségi állapotának megőrzését szolgálják. Szót emelnek a táppénz mértékének és reálértékének megőrzéséért, és azért, hogy fontosabb legyen a betegség megelőzése, mint annak gyógyítása. Szeretnék, ha olyan önálló törvény készülne az egészségbiztosításról, amelyben egyértelműen meghatároznák az egészségügyben kérhető térítési díjak mértékét és feltételét. Az ÉSZT a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat legfontosabb feladatának az új nyugdíjtörvény kidolgozását és elfogadását tartja, hozzátéve, hogy az átmeneti időszakra is megoldást kell találni. A nyugdíjtörvénynek tartalmaznia kell a járadékok reálértékének megőrzésére vonatkozó kötelezettséget is. A szakszervezeti tömörülés a foglalkoztatás várható alakulásának figyelembevételével kíván dönteni a nők nyugdíjkorhatár-emelésének konkrét szabályairól. Javasolni fogja az ÉSZT, hogy az országgyűlésben mindig sürgősséggel tűzzék napirendre a biztosítási ágazatokat érintő törvényeket, és minden lehetséges eszközzel szorgalmazza a vagyonjuttatást, a területi önkormányzati testületek létrehozását, és az állami garanciával működő rendszerek kialakítását. A listavezető jelöltek Az egészségbiztosítási önkormányzatba: dr. Kuti László, az ÉSZT elnöke, dr. Novák Csilla, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Mocsári Ilona közgazdász, Lódi György újságíró, dr. Makay László orvos. A nyugdíjbiztosítási önkormányzatba: dr. Kiss Papp László egyetemi docens, Bőd Péter, a Nyugdíjbiztosítási Felügyelet elnöke, dr. Víg László tudományos főmunkatárs, Krizsán Sándor nyugdíjas és Martos Béla egyetemi tanár. LIGA Szakszervezetek A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája — ma LIGA Szakszervezetek — 1988-ban alakult, meglehetősen mostoha körülmények között, négy tagszervezettel. Ma már több mint 300 szervezel konföderációja, s az ország második legnagyobb létszámú, s nem lebecsülendő befolyású szakszervezeti szövetsége. Bár nem politizál, alapító tagjai mégis joggal lehetnek büszkék arra, hogy részt vettek az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, s ily módon is részesei a rendszerváltásnak. A LIGA szakértőinek értékelése szerint az elmúlt évek pártharcai után a különböző rétegek társadalmi harcai kerülnek előtérbe, ami érthető, hiszen a kapitalizmus e kezdeti, vad formájában — miközben az átalakulás sem megy könnyen, s általános a recesszió — a szokásosnál élesebben mutatkozik meg, hogy a különböző helyzetben lévő társadalmi csoportoknak más, és más az érdekük. A LIGA épp a szolidaritás elve alapján azt szeretné elérni, hogy a gazdagodok legyenek tekintettel azokra, akik vesztesei a változásnak, s a társadalom peremére kerülnek. Úgy ítélik meg, hogy épp a társadalombiztosítási önkormányzat lesz az a csatatér, ahol a különböző érdekek megküzd- hetnek egymással. A LIGA egészségügyi és nyugdíj- biztosítási programja célul tűzi ki, hogy alapellátásban mindenkinek részesülnie kell. Ha valakinek nincs módja arra, hogy fizesse a biztosítást, akkor törvény szabályozhatja, hogy kinek kell ezt megtennie helyette (például a költségvetésnek), — ellátatlanul senki nem maradhat! Ez nem mond ellent annak, hogy figyelembe kell venni az életkeresetet — tehát aki többet fizetett, többet is kapjon vissza! A LIGA amellett van, hogy az egészségügyi alapellátást is mindekinek — állampolgári jogon — biztosítani kell. A jelöltek A nyugdíjbiztosítási önkormányzati listán vezető helyen Forgács Pál nyugdíjas, ismert társadalombiztosítási szakértő szerepel, aki még részt vehetett az 1948 előtti társadalombiztosítási önkormányzat munkájában. Őt követi Ferge Zsuzsa, nemzetközileg ismert szociológus, a társadalmi szolidaritás szószólója, Zombory Gyula, közigazgatási tapasztalatokkal rendelkező fiatal közgazdász, dr. Futa Gábor tapasztalt tb.-jogász, illetve Szabó Sán- dorné közgazdász statisztikus. Az egészségügyi önkormányzati listát Horn Gábor, társadalombiztosítással foglalkozó közgazdász vezeti. Őt követi Orosz Éva közgazdász szociológus, egészségügyi szakértő. A harmadik Sinkó Eszter, egy tb.-tanácsadással foglalkozó nemzetközi cég közgazdásza, dr. Szolnoki Andrea egészségügy-politikus és Vekerdy Tamás, ismert pszichológus. EGY KOPOGTATÓ-, KÉT SZAVAZÓCEDULA Hol és hogyan kell szavazni? Mennyi jut orvosi ellátásra, nyugdíjra? — erről az előbb-utóbb mindenkit érintő kérdésről eddig a kormány előterjesztése alapján a parlament döntött. A társadalombiztosítás kasszájába valójában keresetünk 54 százalékát fizetjük be, mégsem vagyunk maradéktalanul elégedettek az orvosi ellátással, a nyugdíjakkal. Ezért is nagy jelentőségű az a változás, ami előtt most áll a társadalombiztosítás. Ha sikeres lesz a május 21-ei választás, akkor ezután a mi képviselőink is beleszólnak abba, hány százalék járulékot fizessünk, a befolyt milliár- dokból — az idén például 600 milliárd a tb. költségvetése — mennyit költsenek egészségügyre, mennyivel emeljék a nyugdíjakat. Mint ismeretes, a munka- vagy a lakóhelyen lehet szavazni. Az úgynevezett kopogtatócédulát mindenki az állandó lakóhelye szerinti önkormányzattól kapta meg, ezen feltüntették a szavazás helyét, idejét. A szavazásra a kopogtatócédulát és a személyazonossági igazolványt mindenki vigye magával, mert csak ezek bemutatása után kapja meg a szavazólapokat. Az egyik szavazólappal a egészség-, a másikkal pedig a nyugdíjbiztosítási önkormányzat leendő tagjairól dönthetünk. Mint ismeretes, hét szakszervezeti tömörülés jelöltjei közül lehet majd választani. Akik a választás napján nem lesznek állandó lakóhelyükön, önkormányzatuk jegyzőjének igazolásával, ideiglenes tartózkodási helyükön is szavazhatnak. A szavazólapon — sorsolás alapján — az alábbi sorrendben vesznek részt a szakszervezetek: Egészségbiztosítási önkormányzat Munkástanácsok Országok Szövetsége (Munkástanácsok); Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT); Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége (KESZOSZ) Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja (Autonomók); Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA); Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF); Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ). Nyugdíjbiztosítási önkormányzat Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA); Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanács); Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja (Autonómok); Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT); Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ); Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége (KESZOSZ); Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF). A tájékozódás megkönnyítésére röviden összefoglaljuk a választáson induló hét szak- szervezeti tömörülés program1 'át, az egészségbiztosítási ön- .ormánvzatok szavazólapján szereplő sorrendben. Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége El kell érni, hogy Magyarországon ,az Európai .Közösségek által, szorgalmazott „Szolidaritási elvekre” épülő egészségügy alakuljon ki, amelynek alapvető feltétele, hogy a rászorultság elve érvényesüljön, és ne uralkodjon el az üzleti szemlélet. A KESZOSZ támogatja az öntevékeny, önkéntes, kölcsönös biztosítási kezdeményezéseket, pénztárakat. Általános alapelv legyen az egészséges életmódra nevelés és a betegségmegelőzés. A KESZOSZ szükségesnek tartja a szociális biztonság megteremtését valamennyi réteg számára és az ahhoz szükséges — pénzügyi, szervezeti, jogi szabályozási — eszköz- rendszer haladéktalan biztosítását. A szövetség közreműködik a legfontosabb szociális mutatók alakításában, különösen a családi pótlék, a nyugdíjak, a munkahelyi szociális ellátások, a munkanélküli támogatások és az önkormányzatok szociális feladatkörébe tartozó ellátásokról hozott döntések kialakításában. Jelöltek listája Egészszségbiztosítás: Lántzky László, a KESZOSZ elnöke, távközlési üzemmérnök, Szenzenstein Antal, a KESZOSZ társelnöke, a Skála Coop Szakszervezetek tb.-szakér- tője, dr. Kasza György orvos. Kísérői Dezső református lelkész, dr. Gidai Erzsébet társadalomkutató. Nyugdíjbiztosítás: Bócsfalvi Csaba, a KESZOSZ társelnöke, Szappanos István műszaki főelőadó, Csák Imre közgazdász, Kovács András tb.-szakértő és dr. Benna György közgazdász. Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Minden magyar állampolgár, rászoruló vehesse igénybe az orvosi ellátást! A pénzhiány ellenére a jelenlegi alapelltásmegtartását, a későbbiekben pedig a fejlesztését kívánják elérni. Határozottan kérik: ne emeljék tovább a tb-járulékot. Az egészség-biztosítási önkormányzat a biztosítottakat szolgálja, és ne tegye a rászorulót kiszlgáltatottá. Üzleti alapon teremtsenek lehetőséget az extra igények kielégítésére. A megválasztott testület dolgozzon ki áttekinthető vagyonkezelési rendszert, fokozatosan gyarapítsa a tb. vagyonát. Javasolják egy önálló biztosítási bank megalapítását, és hosszabb távon az állami költségvetéstől való teljes függetlenséget. Úgy vélik, hogy a településeken is létre kell hozni a helyi egészség-biztosítási önkormányzatokat, amelyek ellenőrzik a gazdálkodást, és a rászorulók érdekében méltányossági alapon hozhatnak döntéseket, elbírálják a vitás ügyeket. A SZÉF nyílt és teljeskörűen nyilvános egészség-biztosítási önkormányzatokat szeretne, azt, hogy a járulékfizetők rendszeresen kapjanak tájékoztatást az egészség-biztosítási alap pénzügyi helyzetéről. Ä nyugdíjrendszer korszerűsítésére, reformjára csak minden érintett — tehát a mai és a leendő nyugdíjasok — részvételével látnak lehetőséget. Azt szeretnék, ha az idősek tisztességesen meg tudnának élni a nyugdíjukból, és nem fenyegetné I őket a tömeges elszegényedés veszélye. A Fórum választási felhívása emlékeztet arra, hogy a nyugdíj nem a gondoskodó állam szociális adománya, hanem munkával, járulékfizetéssel szerzett visszavonhatatlan jog. Szorgalmazzák, hogy a nyugdíjakat, a nettó átlagbéreket követve, az érvényben lévő országgyűlési határozatnak megfelelően emeljék, egyben folytatódjon a korábban megállapított nyugdíjak értékvesztésének pótlása. Ragaszkodnak a nyugdíjbiztosítási alap azonnali vagyonhoz jutásához, és kérik, hogy a privatizációs bevételekből a nyugdíjasokat megillető részt utalják át a nyugdíj- biztosítási alapba. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szerint felülkell vizsgálni a nők nyugdíjkorhatárának szükségességét és bevezetésének módjait. Listavezető jelöltek Az egészség-biztosítási önkormányzati választásokon: dr. Iván László orvos, dr. Ajkay Zoltán főorvos, Kőtörő Miklós közgazdász, Kováts Kolos operaénekes és dr. Andics László, a Vöröskereszt elnöke. A nyugdíjbiztosítási önkormányzatba: Fehér Klára író, Miha- lovits Ervin, a nyugdíjas kamara ügyvivője, Szőllősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára, Pécsi Ildikó színművésznő, dr. Szabó Endre, a Közszolgálati Szak- szervezetek Szövetségének elnöke. Autonóm Szakszervezetek Az Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja — tagszervezetein keresztül — több mint négy- százezer ember érdekképviseletét látja el. A tb-önkormányzatok létrejöttét azért tartják különösen fontosnak, hogy végre a valós helyzetnek megfelelő, átfogó elemzés alapján határozhassanak a társadalombiztosítás jövőjéről. Rövid távon a jelenlegi helyzet szintentartása a céljuk, hosz- szabb távon — a gazdasági stabilitás megteremtésével együtt — a szolgáltatások színvonalának emelése, majd a befizetett járulék csökkentése. Mindenkire kötelezően kiterjedő egészségbiztosítást szeretnének, amelynek alapján mindenki ingyenesen vehetné igénybe az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat. Ä biztosítottnak elsődlegesen az egészséghez, az egészség megőrzéséhez legyen joga, betegség esetén pedig a gyógyuláshoz. Támogatják az egészségbiztosítási alap vagyonhoz juttatását, újabb finanszírozási források feltárását, illetőleg a biztos pénzügyi feltételek létrejöttéig az egészségügy reformját szolgáló válságkezelő program készítését. Szorgalmazzák a finanszírozási rendszer átalakítását, ezzel párhuzamosan az egészségügyben dolgozók bérének reformját. Fontosnak tartják az egészségmegőrzés feltételeinek megteremtését. Új gyógyszerforgalmazási és -támogatási rendszert sürgetnek, szeretnék, ha a különböző gyógyászati segédeszközökhöz és gyógyfürdő-szolgáltatásokhoz is elérhető áron jutna hozzá mindenki. Kezdeményezik a térítésmentes véradás társadalmi elismerésének ismételt megteremtését, törvényi szabályozását. Szükségesnek tartják az egészségügyi szolgáltatások társadalmi, lakossági ellenőrzésének intézményes kialakítását. Véleményük szerint az állami költségvetés nem vonulhat ki az egészségkárosodottak rehabilitációjából. Új, a jelenleginél igazságosabb táppénzjogszabályért, az anyasági és gyermekellátási rendszer továbbfejlesztéséért harcolnak. A mainál biztonságosabb, igazságosabb, kiszámíthatóbb, rugalmasabb nyugdíj-megállapítási rendszert kívánnak. Leszögezik: a nyugdíj nem adomány, hanem munkával és járulékfizetéssel szerzett jog; aki több tb.-járulékot fizet, az kapjon magasabb nyugdíjat. Felül kell vizsgálni a szolgálati idő kiszámítását, a nők korhatáremeléséről és a rugalmas korhatárról hozott rendelkezéseket. A társadalom igazságérzetéhez közelebb álló özvegyi nyugdíjakat szeretnének. Listavezető jelöltek Az egészségbiztosítási önkormányzatba: dr. Kajtár István, Főcze Lajos, dr. Semjén Zsolt, dr. Sál István és Hernádi Gyula. A nyugdíjbiztosítási önkormányzatba: Soósné Bőczy Brigitta, dr. Balló Róbert, Siklaky István, Zenkovics Zoltán és Rekvényi László. Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége A népesség kedvezőtlen egészségi állapota miatt az MSZOSZ olyan állami garanciával működő egészség- biztosítási rendszer kialakítását tartja szükségesnek, amelyben megtartható az alapvető egészségügyi ellátások térítésmentessége, hozzáférhető marad minden biztosított számára a gyógyulás lehetősége. Megőrizhető a táppénz mértéke és reálértéke, megkülönböztetett figyelmet kap a megváltozott munkaképességű és munkaképtelen emberek ellátása. Érvényesül a biztosítottak érdekvédelme és érdekképviselete. Az egészségbiztosítás kockázatainak, kiadásainak csökkentése érdekében egészséges és biztonságos munkafeltételeket kell teremteni, meg kell szervezni azok rendszeres ellenőrzését, és ha indokolt, szigorítani kell a felelősségre vonást. Úgy vélik, a jövőben indokolt lenne, hogy a balesetbiztosítás önálló ágazatként váljon ki az egészségbiztosításból. Az MSZOSZ az önkormányzat feladatait is megfogalmazta. Ezek közül külön is figyelemre méltó, hogy a testület munkájába be kell vonni azokat az érdekképviseleteket (pl. mozgássérültek, vakok és gyen- génlátók, hallássérültek szövetsége), amelyeknek a tagsága különösen érdekelt az egészségbiztosítási alap felhasználásában. A krónikus és szenvedélybetegek ápolása, gyógyítása érdekében az egyházakkal és a különböző karitatív szervezetekkel kialakítandó együttműködést szorgalmazzák. Ami a nyugdíjakat illeti? Az MSZOSZ szerint elengedhetetlen, hogy a nyugdíj összege legyen arányos a befizetések mértékével és a szolgálati idővel. A már megállapított nyugellátások őrizzék meg értéküket. Az MSZOSZ sürgeti az új nyugdíjtörvényt, hogy az érintettek fel tudjanak készülni az új feltételekre. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat legfontosabb feladatait a következőkben látja a szövetség: legyenek hosszabb távon is előre tervezhetők és kiszámíthatók a nyugdíjba vonulás feltételei; minden járulékfizetéssel igazolt időt vegyenek figyelembe a szolgálati idő kiszámításánál; számítsanak szolgálati időnek a tanulással és a gyermekneveléssel töltött évek is. Az ellátás megállapításánál minden olyan jövedelmet teljes egészében vegyenek figyelembe, amely után járulékot fizettek. Legyen igazságosabb az özvegyi nyugdíj, korszerűsítsék az egészségre ártalmas és veszélyes munkát végzők kedvezményeinek szabályait. A MSZOSZ jelöltjei A nyugdíj-biztosítási önkormányzatba: Nagy Sándor közgazdász, az MSZOSZ elnöke, Bihari Mihály politológus, Bazsányi Györgyné dr. jogász, Knoll István filmrendező és Kopátsy Sándor közgazdász. Az egészségbiztosítási önkormányzatba: Sándor László közgazdász, dr. Frenki Róbert orvos, dr. Szendéi Katalin családi orvos, Kéri László politológus, Kameniczky István közgazdász. Ki képviseli leginkább Magyarországon a munkavállalók érdekeit? MOPia-OMNlBU» 13 politikai pártok szakszervezetek kormányzat parlament önkormányzatok sajtó egyik sem NT/NV wMiiinniii/iM/nuiiiiiiiiiiiniMii ///////////> 1MMIIIL iniiniiiniiinif///i//iiiiniiiiniiiiiuiiiiiii//iniiiiL 10% 20% 30% 40% B81993 március E31991 szeptember • A választásra, május 21-én a kopogtató cédulát és a személyazonossági igazolványt magával kell vinnia a polgárnak, ezek bemutatása után kapja meg a szavazólapokat. Az itt bemutatkozott hét szakszervezeti tömörülés jelöltjeire adhatja le szavazatát.
