Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám

MEGYEI KORKÉP 1993. április 19., 3. oldal KI MIT TUD? A megyei győztesek • A bajai Lovász Hajnalka a/ előadás után kis barátjával az öltözőben. (Galambos Sándor felvétele) A területi döntők legjobbjai ver­sengtek szombaton délelőtt Kecske­méten, a művelődési központban, az országos döntőbe jutásért. A 48 in­duló közül — a neves szakemberek­ből álló zsűri választása alapján — hét kategóriában húsz versenyző ju­tott tovább. A közönség szavazatával a szalk­­szentmártoni Erdős Zsolt került a döntőbe, aki a vokális zene kategó­riában táncdallal indult. Szintén eb­ben a kategóriában jutott tovább há­rom kiskunhalasi fiatal: Bakó Kata­lin, Kovács Gábor és Visnyovszky Lilla, Kecskemétről pedig Póka Zsu­zsanna. A hangszeres zene kategóriájában a kiskőrösi Majer Veronika és Márti Rita, a kecskeméti Régi Zene együt­tes és Sajti Erzsébet, valamint a bajai Sansz együttes és a bunyevác népze­nét játszó, nagy közönségsikert ara­tó, szintén bajai Csabar zenekar ke­rült be az országos döntőbe. A vers- és prózamondás kategó­riájában a kiskőrösi Mihály Szilvia és a verseny legfiatalabb résztvevője, a tizennégy esztendős T óth Péter jutott tovább Kunszentmiklósról. A néptánc-kategóriában az első helyen, a zsűri egyöntetű véleménye szerint, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó Kecskemét Táncegyüttes vég­zett és jutott tovább. E kategóriából került az országos döntőbe a „Baba” Hagyományőrző cigány táncegyüt­tes Kiskőrösről. A klasszikus és modem színpadi tánc kategóriájában a bajai Kovács Gábor és a kiskőrösi Kunhegyesi Fe­renc mutatkozhat be az országos ver­senyen. Egyedüli indulóként jutott tovább a színpadi játék kategóriájában a kecskeméti Morbid Színpad. Az egyéb kategóriában—amely a műfajilag nehezen besorolható pro­dukciók kategóriája — a kecskeméti Varga Attila és Huszár Ildikó tánc­fantáziája jutott tovább és két bű­vész, a bajai Lovász Hajnalka és a kecskeméti Madarász Zoltán. A továbbjutó versenyzők is, és a verseny néhány résztvevője értékes tárgy- és pénzjutalomban részesült, a verseny tízezer forintos különdíját a Kecskemét Táncegyüttes kapta. A versenyen részt vett a Magyar Televízió dramaturgja, a Ki mit tud? szülőatyja Békés József, aki kérdé­sünkre elmondta, az országos döntő előválogatóját májusban rendezik Budapesten, majd az elődöntők, kö­zépdöntők és végül a döntő már a kamerák előtt zajlik, előreláthatóan 12 estén át, július elsejétől augusztus végéig. Békés József véleménye szerint a Bács megyei mezőny nemcsak az in­dulók népes tábora miatt, hanem a produkciók színvonalát illetően is ki­emelkedett a megyei döntők sorából. A Ki mit tud? eddigi rendezvényei­hez közel nyolcszázezer forinttal já­rult hozzá a versenyeket szervező megyei önkormányzat. — ábrahám — Közgyűlés a lakiteleki Szikra Szövetkezetben A sok érdeklődőre való tekintet­tel eddig minden alkalommal a mű­velődési ház nagytermében tartotta közgyűléseit a Lakiteleki Szikra Té­­esz. Az elmúlt év legvégén történt átalakuláskor azonban már csak 88 alapító tagot jegyezhettek be. Ak­kor úgy határoztak, hogy a szövet­kezet tagja az lehet, aki a részjegyét ötezer forintra kiegészíti. Eddig ezt 32-en tették meg, de aki még nem élt ezzel a lehetőséggel és tag akar lenni, ebben az évben még pótolhatja. Nos, a nemrég megtartott közgyűlé­sen, a létszám miatt, elegendő volt a művelődési ház kisterme is. Gangl János szövetkezeti elnök beszámolójában elmondta, hogy a tavalyi évet 37 millió forint veszte­séggel zárták. Az idei tervet viszont szeretnék nullára kihozni. A szövet­kezet nagyon nehéz helyzetben van — mondta —, mert a bankok nem hajlandók hitelt adni, nemcsak a Szikra Szövetkezetnek, de általában a mezőgazdaságnak. Szerencse, hogy három vállalat halasztott hi­telt engedélyez számukra. Egyedüli bevételük jelenleg a tej- és a szarvas­marha-értékesítés. A fennmaradás érdekében megpróbálnak a legki­sebb költséggel dolgozni. Szeret­nénk egy 35 milliós hitelt megpá­lyázni, amit fejlesztésre fordítaná­nak. Bodor István felvetette, hogy aki részarányként visz ki ültetvényt, an­nak meg kell téríteni a területen lévő ültetvény nettó értékét. Erre olyan döntés született, hogy a tagok az üz­letrészük felhasználásával fedezhe­tik a költséget. Élénk vita alakult ki a téglagyár eladásával kapcsolatban. A volt bérlő, dr. Deák István, aki sokáig a Szikra Téesz elnöke volt, bérleti díjjal tartozik a szövetkezetnek, amit nem ismer el, ezért bírósági úton próbálják az ügyet tisztázni. A téglagyár eladására versenytár­gyalást hirdetett meg a szövetke­zet, amire dr. Deák is jelentkezett, de nem ő, hanem Barta Mihály nyerte el. Neki 6,5 millió forintot kell készpénzben befizetni a szö­vetkezet pénztárába. A felügyelőbizottság elnöke a szövetkezet elnökének fizetésére tett javaslatot. Maradjon az elmúlt évi, az igazgatósági tagok részére pedig havi bruttó ötezer forintot szavazzanak meg. A közgyűlés el­fogadta a javaslatot úgy, hogy a fizetések rendezésére julius köze­pén még visszatérnek. Szentirmay Tamás Kiváltak a dusnoki horgászok Eddig a Kalocsa és Vidéke Hor­gászegyesülethez tartoztak a dus­noki horgászok, ám a Vajas­csatorna falun átvezető részének önkormányzati tulajdonba adása változtatott a helyzeten. A helyha­tóság a víz kezelési jogát átadta a kalocsai egyesületből kivált, önál­ló szervezetet alakító tagoknak. A nyolcvan horgászt számláló új egyesület első dolga, hogy a dusno­ki hídtól elvégezzék a csatorna kotrását, s a főútvonalról is jól lát­ható partot rendbe tegyék. A hal­­telepítéshez önkormányzati támo­gatásra is számíthatnak. Kétmillió szociális kiadásokra Míg tavaly másfél milliós szociá­lis kiadást terveztek Géderlakon, addig az idén kétmilliót költenek erre a feladatra — tudtuk meg a községben nemrégiben megtartott kepviselő-testületi ülésen. Idén mintegy ötszázezer forintot fordí­tanak a munkanélküliek támoga­tására, akinek száma rohamosan emelkedik. A tanácskozás alkalom volt arra is, hogy döntsenek az óvodavezető utódjáról. A testület Molnárné Kiss Piroska helyi la­kosnak szavazott bizalmat. EGYRE TÖBB PANASZ Izsáki telefonszámlák Túlszámláz-e a Matáv? Avagy: többet fizetünk-e annál, mint amennyit valóban telefonálunk? Az örök téma kapcsán izsáki tudósí­tónk kért interjút Gyenes Gézától, a Matáv Rt. megyei üzemvezetőjétől, mivel Izsákon is egyre több a pa­nasz. — A tarifaemelés óta valóban ug­rásszerűen megnőtt a reklamációk száma — mondja Gyenes Géza. Pe­dig ugyanazok a berendezések mű­ködnek most is, mint korábban. Nem is ezekkel van probléma. Az olcsóbb díjszabás idején kialakult te­lefonálási szokásainkon kellene vál­toztatni. Tapasztalati tény, hogy hosszan beszélgetnek az emberek, közben nem érzékelik reálisan az idő múlását. A költségekkel sincsenek tisztában, sokan nem tudják, mit je­lentenek a díjövek. A harmadik díj­­öves hívás például percenként huszonöt forintba kerül. — Önök megfelelő módon tájékoz­tatják ügyfeleiket ezekről a tudniva­lókról? — Igen. A számlákkal együtt szoktuk tájékoztatóinkat kiküldeni. De hogy ezeket mennyire olvassák el, arra jó példa a telefonkönyv­­bónok esete. Aki ezt megőrizte, in­gyen jut új telefonkönyvhöz. A rek­lamációknál most kiderült, hogy sok ügyfelünk olvasatlanul kidobta eze­ket. Vélhetően így, járnak a többi tájékoztatóink is. így aztán aligha tudják sokan, hogy az első díjöv a saját körzetet, a második a megyén belüli, a harmadik a megyén kívüli hazai hívásokat jelenti. — Kevesebb vitára adna okot, ha az előfizetők részletes számlát kapná­nak beszélgetéseikről... — Sajnos, a területünkön lévő korszerűen központok erre nem ad­nak lehetőséget. Az új központoknál — a négyessel kezdődő állomások kapcsolódnak ide — lehetőség van a helyi, belföldi és nemzetközi híváso­kat megosztva számlázni és a hívott számokról is részletezést tudunk ad­ni kérésre. Dolgozunk azon, hogy a többi központnál is legyen erre mód. — Az előfizetők kezében semmi bizonyítási lehetőség nincs. Hiába szereltet fel számlálót, annak állását önök nem fogadják el. Nem lenne megnyugtatóbb mindkét fél számára egy korrekt kontroll lehetősége? — Tökéletesen egyetértek, de a jelenlegi berendezésekkel ennyit tu­dunk nyújtani. Minden bejelentést kivizsgálunk, s ha bármilyen hibát találunk, orvosoljuk a panaszt. Saj­nos, az ügyfél által felszereltetett számláló adatait valóban nem tud­juk elfogadni, mivel azt bármikor kikapcsolhatják, nullázhatják. Lé­teznek berendezések, melyekkel kor­rekten lehet ellenőrizni, de a borsos áruk miatt sehol nem terjedtek el. — Mennyire pontosak a mostani számlálóik, nem mutathatnak többet a valóságosnál?Közismert, hogy van­nak vonallopások is, amikor illetékte­lenek hozzáférnek valahol a vonalhoz. — A számlálónk egyféleképpen romolhat el — veszi át a szót Szabó László üzemvezető-helyettes — úgy, ha nem számol. Tehát ezek hibájából kizárt a túl­számlázás. Vonallopások ritkán, de előfordulhatnak — folytatja Gyenes Géza —, de illetéktelenek csak erő­• C.jenes Gcza, a Matáv Rt. megyei üzemvezetője. (Fotó: Gaál Béla) szakos módon férhetnek a vonalak­hoz. Csak ez miatt nem lehet valaki­nek állandóan magas a számlája. — Évente mennyi a számlarekla­mációjuk? — Tavaly mintegy kétezer eset fordult elő, ami kevesebb ügyet ta­kar, mivel ebben a fellebbezések is benne vannak. Ha úgy vesszük, hogy a megyében közel 60 ezer állo­más van, akkor nem rossz az arány, bár mint említettem, az utóbbi idő­ben megnőtt a reklamációk száma. Igazán nyugodtak persze akkor len­nénk, ha egy vitás ügyünk sem vol­na. Tetézi Lajos „Gépésznapok” Kiskunfélegyházán A Petőfi Sándor Gépészeti Szak­­középiskolában április 19. és 26. kö­zött az immár hagyományos tavaszi rendezvénysorozat színvonalas programjait. A „gépésznapok” ven­dége lesz Újlaky Károly színművész „Lázadó szentek” című műsorával. Fekete János helytörténész a város újratelepítésének történetéről tart előadást, aminek nemrég ünnepelte a város 250. évfordulóját. Tancsa János „Idegenek és földlakók” cím­mel fantasztikus történeteket mesél majd ufókról, földönkívüli civilizá­ciókról. A rendezvények legígéretesebbi­­ke az április 22-én, csütörtökön este 18.00 órától kezdődő beszélgetés Fodor Gábor országgyűlési képvi­selővel, aki „A mai tizenévesek helye és szerepe az ezredfordulón a Fidesz elképzelése szerint” címmel tart vita­indítót. A lelkes és kitartó szervezők élükön Haracsi Éva tanárnővel gon­doskodtak ezenkívül sportolási le­hetőségekről, koncertekről és lesz gépészbál is. Április 26-án Maksa Zoltán zenés előadása zátja az idei „gépésznapok” programját. Gajdics Ottó Foktői aláírásgyűjtés Nem mindenkinek tetszik Fok­tőn az önkormányzat egyik nemré­giben meghozott határozata. A kép­viselők egyhangú döntése nyomán nyugállományba helyezik a faluban negyedszázada közmegelégedésre dolgozó dr. Tamás József házior­vost. A jelenleg 65 éves, jó egészségi állapotban lévő orvos maga is mél­tatlannak tartja az intézkedést, melynek hivatalos alapja az indoko­lás szerint az, hogy állandó lakása nem a faluban, hanem Kalocsán van. Kétségtelen, hogy e miatt éjsza­ka nincs orvosi ellátás, mégis többen úgy vélik, hogy tártsák meg kedvenc orvosukat, s ezért aláírásgyűjtésbe is kezdtek. Az egyelőre hivatalosnak tekint­hető álláspont szerint május 31-éig hirdetik meg a státust, melynek be­töltésére olyan fiatal általános or­vost, vagy belgyógyászt várnak, aki hazai egyetemen szerzett diplomát. A győztes pályázónak szolgálati la­kást is biztosítanak. Városgyűlés Tiszakécskén Biztonságtechnikai kiállítás A kalocsai rendőrkapitányságon ápri­lis 24-én rendezik meg azt a kiállítást, amelynek keretében mechanikai és elekt­ronikus riasztóberendezéseket és rend­szereket mutatnak be. Mint megtudtuk, jelenleg is több pénzintézet és magánsze­mély alkalmazza a berendezések adta közvetlen rendőrségi riasztást, de még messze nincs kihasználva a számítógép kapacitása. Tiszakécske képviselő-testülete a napokban egyebek között Újkécskén tartott városgyűlést. A polgármester ismertetője után a megjelent polgá­rok mondták el észrevételeiket a vá­ros életével kapcsolatban. Soós Sándor a lebontott emlékmű­vek sorsa iránt érdeklődött és az utak rossz állapotára panaszkodott. El­mondta, hogy sok helyen a járda nincs kialakítva, az utak elhanyagol-' tak, kátyúsak. Bállá Pál a malom sor­sa felől kérdezett: mi lesz vele, ki és milyen célokra akarja használni. Vé­leménye szerint a lakosság mint mal­mot szeretné üzemeltetni, szűnjön meg a kiárusítása — hangoztatta. Tóth Tibor az iránt érdeklődött, hogy történt-e pályázati kiírás a ben­zinkút mögötti területre? Sérelmezte, hogy a benzinkút igen közel van a la­kóházakhoz, s mivel nagy zajjal, for­galommal járó üzemről lévén szó, az ottlakóknak sok problémát okoz így is. Ha tovább bővítik, még rosszabb lesz a helyzet. Miért nem lehet a kutat külterületre telepíteni és miért a Mól Rt.-nek adták el a területet, amikor az ottlakók szívesen megvették volna telkük bővítésére. Erre igényt is nyúj­tottak be. Tóth Dezső polgármester válaszá­ban elmondta, hogy a benzinkút mel­letti területre vásárlási szándékot nyilvánított a budapesti Mól Rt., amit a vagyonhasznosító bizottság jóváhagyásával, valamint a képvise­lő-testület beleegyezésével elfogad­tak. A terület további hasznosításá­ról nincs tudomásuk. A polgármester azt is elmondta, hogy sajnos útépítésre ebben az év­ben nincs pénz, csak a kátyúk betölté­sét tudják elvégezni. Egyedül a Sza­­bolcska utcai járdát lehet az idei költ­ségvetésből fedezni. A malom hasz­nosítására három pályázó jelentke­zett eddig, a lakosság azonban ilyen irányú kérelemmel nem élt. Az épület további sorsáról majd az új tulajdo­nos dönt. Lukács Mónika Árverési előkészületek Nagybaracskán A tavaly novemberi mintaszerűen lebonyolított földárverés óta—főleg az utóbbi időben — igen sok dolga akadt a nagybaracskai földrendező bizottságnak. Az első fordulóban a minimális ötszáz forintért keltek el a földek, jutottak tulajdonukhoz a ré­gi, új gazdák. Ez idáig sikerült a meg­egyezés irányában befolyásolni az embereket, hiszen nem mindegy a fa­luban élők számára, hogy megma­­rad-e a békesség — mondta Király Sándor a bizottság elnöke. A legközelebbi árverésre e hónap 20-án és 21 -én kerül sor, amikor kala­pács alá kerül 16 hektár erdő, vala­mint 400 ha szántó és gyep összesen 8538 aranykorona-értékben. Eleinte többszörös igény mutatkozott a víz­parti (Ó-Duna melletti) területekre, de végül itt is kialakult egyfaj ta egész­séges kompromisszum. Tisztázatlan kérdés ajelenlegi nyil­vántartások szerint a part menti er­dőrészletek, szórványerdők ügye, ugyanis jó néhány helyen már csak mutatóban van itt fa. Ezek árverezé­sére addig nem kerítenek sort, míg hi­vatalosan nem minősítik a valóság­nak megfelelő állapotra. Előállhat, hogy a mostani erdő kategória he­lyett gyep, vagy nádas fokozatba so­rolják e területeket, ami ár szempont­jából egyáltalán nem mindegy. ' Nem mindegy az sem, hogy az 1- től 1500 aranykoronáig terjedő tulaj­donosok hogyan gazdálkodnak kár­pótlási jegyeikkel. Hogyan határoz az az előreláthatólag 70 személy, akik részt vesznek az árverésen. S. G. Döntés 600 ezer ügyben A vagyoni kárpótlás keretében április közepéig már több mint 600 ezer ügyben döntöttek a kárpótlási hivatalok. Mint­egy 37 milliárd értékű kárpótlási jegyet és 2 milliárd forintnyi utalványt adtak ki — tájékoztatta Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnö­ke az MTI-t. Jól halad a politikai üldözöttek kárpót­lása is. A politikai üldöztetésük miatt kár­pótoltaknak már mintegy 5,5-6 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet folyósítot­tak. Ez 40 ezer döntés eredménye — mondta Sepsey Tamás. Azonban jelentős nehézséget okoznak a hivatalnak a hibás kérelmek. Eddig 20 ezer kérelmet kellett visszaküldeniük adatkiegészítésre és 10 ezer kérelemnél az ügyfél megkeresése nél­kül hajtották végre a javításokat. Ez utób­biak többségénél a Honvédség Központi Levéltárához fordult információért az OKKH. A politikai üldözöttek kárpótlá­sánál egyébként 1992. november 2-ától számított 9 hónapon belül köteles meg­hozni a határozatokat a hivatal, ez a határidő azonban nem minden ügyben tartható. Nyugdíj-kiegészítésről már 258 ezer esetben hoztak határozatot a kárpótlási hivatalok. A kérelmek azonban folyamatosan érkeznek to­vábbra is, hiszen a nyugdíjkérelmek­nek nincs végső beadási határideje. Közel 14-15 ezer kérelem érkezett a hivatalhoz a Rákosi-korszak munka­szolgálatosaitól, akik január elsejétől adhatják be kérelmeiket. Közöttük is sok a hibás folyamodvány. Számos kérelmező megfeledkezik arról, hogy nyugdíj-kiegészítésre csak a politikai okból munkaszolgálatra besorozot­tak jogosultak. A kárpótlási földárveréseken elárve­rezett aranykorona-érték meghaladja a 6 milliót, és már közel 65 ezer kárpótolt szerzett földet az árveréseken. A me­gyékben havonta több mint egymillió aranykorona értékű földet árvereznek. A földárverések ütemét azonban visz­­szafogja, hogy a földhivataloknak nincs elegendő kapacitása földmérésre. Precíz földkimérés nélkül pedig a kár­pótlási hivatal munkatársai nem rende­zik meg az árveréseket. Újteleki zárszámadás Meglehetősen kritikusan fogalma­zott az Újteleki Alkotmány Szövetke­zet elnöke, amikor nemrégiben az 1992. év eredményeiről számolt be a közgyűlés előtt. Mint elmondta, a kö­zel négymillió forintos veszteségért nemcsak az aszálykár, az árnövekedés okolható. Abban éppúgy közrejátszik a vezetők és a tagok nem megfelelő munkája, mint a gépek nem kellő ki­használása, az elkésett őszi szántás és vetés. Az idei eredményt a jobb munka­­szervezés mellett azzal is javítják, hogy a használaton kívüli épületeket, gépe­ket értékesítik. Közmeghallgatás Kecskeméten Kecskemét képviselő-testülete ma, 13 órára a városháza dísztermébe köz­meghallgatásra várja a polgárokat. En­nek témája a városrendezési tervek mó­dosítása lesz. A lakossági fórum után a közgyűlés kilenc intézményvezető ki­nevezését vitatja meg, s döntés várható a volt Agro-Mix tangazdaság megvéte­léről is. Sakk-klub A kecskeméti helyőrségi klubban áp­rilis 20-án, 17 órára várják mindazokat - kortól és nemtől függetlenül —, akik szeretnek sakkozni, de arra nincs helyük, vagy partnerük. A jelentkezők, a leendő klubtagok az első alkalommal vigyék magukkal a sakk-készletüket. Fórum a foglalkoztatásról A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ szervezte foglalkoztatási fó­rum lassan véget ér. A legközelebbi találkozó helye Kecskeméten, a megye­házán lesz. A meghívottakat és az ér­deklődőket április 20-án, 9 órára vár­ják. Csak kérdezem... Miért védett állat a csiga? A kér­dés bárgyúnak tűnhet, hiszen termé­szetesen azért, mert védeni kell ha­zánk pusztuló faunáját, s a jelek szerint ritkul a csiga. Mivel a világ­hírű magyar konyhaművészet az alapanyagok között nagyon köny­­nyen tudja nélkülözni a csigát, nyil­ván nem mi zabáljuk föl ezeket az állatokat. Hanem jó pénzért expor­táljuk. még embargó sem súlyt ja. hiszen a csigának nincsen páros ujjú patája. Mint mai lapunkban az első olda­lon írjuk, az időjárás kedvező hatá­saként megkezdődött a csigagyűjté­si szezon. Mi lesz most ? Bár a szak­ember azt mondja, hogy Bács- Kiskun nem tartozik az „erős csiga­­gyűjtő területek” közé, azért én a helyében nem lennék ilyen nyugodt. Itt is nagyon sokan viszik a be­gyűjtőbe némi1 pénzmag ellenében a jószágokat, utána meg házastul rö­pülnek Franciaországba. A gyűjtök keresethez jutnak, az ország meg valutához, persze a természet éttől még pusztulhat, vagy talán éppen ezért. A gondot az fokozza, hogy néhá­nyon még csigatenyésztésre is sza­kosodtak, és biológus legyen a tal­pán, aki meg tudja különböztetni a tenyésztett, meg a természetben élő, amúgy nagyon kedves csigát. Ha van engedély, lehet kivinni, ha nincs pusztul a természet. Lehet, hogy a kelkáposztát is védettnek nyilvánít­ják, és csak akkor ehetjük, ha van róla papír? Csak kérdezem. Hámori 7,oltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom