Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám

/« V* K,C5V^SÍ> Városkulcs a királynőnek A május 6-án Kecskemétre láto­gató II. Erzsébet angol királynő­nek a város képviselő-testülete tűz zománc-berakásos városkulcsot adományoz. Kecskemét több pol­gára is kedveskedett már kisebb­­nagyobb ajándékkal a királynő­nek, ezeket a városházáról a buda­pesti angol nagykövetségre szállít­ják, II. Erzsébet jelképesen itt veszi át, majd innen szállítják a Buc­­kingham-palotába. Felértékelt forint Az elmúlt három évben a fo­gyasztói árak tükrében 20-25 szá­zalékot, a termelői árak tekinteté­ben 10-12 százalékot tett ki a forint reálfelértékelődése. Ez a folyamat azonban hosszú ideig nem tartható fenn, előbb-utóbb bizonyos kiiga­zításra lesz szükség. Magyarorszá­gon a reálárfolyam-felértékelő ár­folyampolitikával szemben inkább egy semlegesebb, kisebb léptékű felértékelődést eredményező, vagy pedig a hazai és a külföldi infláció közötti eltérést teljes mértékben ki­igazító árfolyampolitikára van szükség — állapították meg a Vi­lággazdasági Kutatóintézet keddi sajtótájékoztatóján. Rendelet a költségekről Rendeletet alkotott a kunbajai önkormányzat képviselő-testülete, mely szerint hr képviselők bruttó 1000 forintot kapnak munkájukért havonta. Attól a képviselőtől, aki nem rendesen látja el feladatát, nem jár el ülésekre, az összeg meg­vonható. Az elvont 1000 forint az egyetemistákat, főiskolásokat tá­mogató alapítványba kerül. Vasúti embargó Az ENSZ Szerbia elleni embar­gója eddig 6-7 milliárd forint bevé­telkiesést okozott a MÁV-nak. Az elmúlt héttől a veszteségeket még jelentősen tovább növeli az, hogy szombat óta Szerbiából nem tér­nek vissza az oda érkezett, vagy a területen áthaladó vasúti kocsik. Várhatóan sürgős megoldást kell keresni a kerülő útvonalon történő fuvarozás finanszírozására is. Ed­dig ugyanis a Szerbiát elkerülő vo­nalakon a MÁV nem alkalmazott magasabb díjszabást. A társaság azonban önerőből nem sokáig tud­ja fedezni ennek költségeit. Távközlési konferencia A távközlés fejlesztése és libera­lizációja Kelet-Európábán címmel kétnapos konferencia és kiállítás kezdődött kedden, a Kempinski Szállóban. A rendező Adam Smith Intézet célja, hogy segítsen a befek­tetőknek és a távközlési szakembe­reknek a legelőnyösebb lehetősé­gek megtalálásában, s egyúttal is­mertesse azokat a nehézségeket, amelyekkel ezen a piacon szembe­találkozhatnak. Új őrsparancsnok Bácsalmáson Lejárt a mandátuma Körmöczi Nándor rendőr hadnagynak, aki másfél évig volt a bácsalmási rend­őrőrsön. Tölgyesi Lajos rendőrka­pitány Csontos Sándort nevezte ki őrsparancsnoknak. Csontos Sán­dor rendőr hadnagy 27 éves, Baján a vízügyi főiskolán végzett, 4 éve dolgozik nyomozóként a bajai rendőrkapitányságon. Az új pa­rancsnok május elsején lép hivatal­ba. Kecskeméti karambol Trabant szaladt egy Robur teherautó elé tegnap délután, Kecskeméten. A baleset a Béke fa­sor és a Mátyás király körút ke­reszteződésében történt, és a szem­tanúk szerint a személyautó veze­tője volt a hibás. Ö sérült meg a karambolban: a mentők súlyos sé­rüléssel szállították kórházba. Parlamenti megerősítés Az Országgyűlés kedden délután 209 igen, és 2 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett elfogadta a há­gai alávetési nyilatkozat megerősí­téséről szóló országgyűlési határo­zatot. Ezzel a szlovák törvényho­zás után a magyar parlament is lehetővé tette, hogy kormánya a bösi vita megoldásában a Nemzet­közi Bíróság döntését kérje. ___________J BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVIII. évf., 98. szám Ára: 13,80 Ft 1993. április 28., szerda ________________________ _______________ RENAULT SZERVIZ Próbálta már?! Kecskemét; T.: 76/482-126^ Az M5-ösön, a Shell-kút mellett 3 Jogi fakultás Kecskeméten Lehetségesnek tartják, hogy szep­temberben egyetemi szintű jogászkép­zés indulhatna Kecskeméten?—tette fel a kérdést tegnap délelőtt Merász Józsefnek és a kecskeméti alpolgár­mesternek dr. Hegedűs Lóránt, refor­mátus püspök, a magyarországi refor­mátus egyház zsinati tanácsának elnö­ke. A zsinati tanács ugyanis mielőbb szeretné a most körvonalazódó refor­mátus egyetem részeként Kecskemé­ten életre hívni a jogi kart, amely csak tradíciójában folytatná az egykori nagy hírű kecskeméti jogakadémia te­vékenységét, de tartalmában igazod­na a magyar egyetemek állam- és jog­­tudományi karán folyó képzéshez. Merász József néhány nap haladé­kot kért a válaszadásra. Távlati terv az, hogy a tanítóképző főiskola kiköl­tözése a homokbányái volt szovjet laktanyába, lehetőséget teremt a jogi kar Kaszap utcába költözéséhez. Dr. Hegedűs Lóránt, református püspök, kérdésünkre elmondta, a sze­gedi egyetemmel szeretnének kapcso­latba lépni, az onnan helyhiány miatt elutasított felvételizőket taníthatnák Kecskeméten. Kecskemét polgármes­tere mindenesetre ígéretet tett arra, hogy még a református zsinat újabb, májusi tanácskozása előtt választ ad Hegedűs Lóránt kérdésére, a jogi kar ez év szeptemberi indulását illetően. HÚSEXPORT Elfogadhatatlan feltételek Magyarország csak részben tartja elfogadhatónak az Európai Közösség húsembargó feloldásához kötött felté­teleit. A magyar választ Szabó János földművelésügyi miniszter ismertette kedden délelőtt. Az Európai Közös­ség húskészítményekre és tejtermé­kekre vonatkozó kettős hitelesítési el­járását megvalósíthatónak tartotta, az élő állatok szállítását megelőző 15 napos előzetes karantént azonban a miniszter elfogadhatatlannak és gaz­daságilag indokolatlannak minősítet­te. ALFÖLDI SZŐLŐBŐL IS JÓ A BOR Eltiltott termőhelyek Az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesületének tegnapi kecskeméti közgyűlésére eljöttek Csongrád, Pest, Szolnok és természetesen Bács- Kiskun megye szőlő- és bortermelői­nek képviselői. Az egyesület elmúlt évi munkájáról, az ágazat gondjairól Csipkó Sándor, az egyesület elnöke szólt. Elmondta, hogy e régió szőlő­­termelése soha ilyen koncentrált tá­madásban nem részesült, mint éppen a múlt esztendőben. A túltermelés ugyanis magával vonta az újra és újra feltámadó vitát, van-e helye az alföldi szőlőből készült bornak a történelmi borvidékek borai között. Pedig, a sta­tisztika nem túl pontos adatai szerint is, az Alföldön mintegy 53 ezer hektá­ron termelnek szőlőt, ami az ország szőlőtermelésének mintegy felét teszi ki. A bortörvény legutóbbi módosí­tásában a telepítési ajánlásokból egé­szen egyszerűen kimaradtak ma is ez­zel foglalkozó termőhelyek, valamint ma is működő termőhelyeken ma is termelt fajták borának hivatalos for­­galombahozatalát nem engedélye­zik. Ilyen például a Soltvadkert kör­nyékén ma is termesztett rizlingszil­váni. Éppen e gondok megoldása érde­• A bortörvényből kimaradt a rizlingszilváni. Az indokolatlan korlátozás a soltvad­­kerti termesztőket is sújtja. kében hozta létre az egyesület az ere­detvédelmi bizottságot, melynek el­nöke, Keresztes József az új bortör­vény előkészítőinek ajánlotta felmé­réseik, szakmai észrevételeik gyűjte­ményét. Szó esett arról is, hogy a szőlé­szeti kutatóintézet miklóstelepi ál­lomásán létrehozták az Alföldi Borok Házát, amelyet nemcsak az itt termett borok bemutatására, hanem a szőlő- és pincekataszterek felvételezésének központjaként és a termőhelyi kataszterek kiegészí­tésének helyenként is hasznosíta­nak majd. Alföld-fásítási program — A finanszírozási gondok mi­att felére esett vissza hazánkban az erdőtelepítés üteme. Sürgősen tisz­tázni kellene az ezredfordulóig ter­vezett 150 ezer hektár erdőtelepítés anyagi lehetőségeit — mondotta Tóth Albert MDF-képviselő, az Alföld-program Tanács társelnöke az MTI érdeklődésére, a héten sor­ra kerülő Alföld-fásítási konferen­ciával kapcsolatban. Jelenleg már évente csak mint­egy 3—7 ezer hektárral gyarapodik erdeink területe, noha átlagosan legalább 15 ezer hektárnyit kellene telepítenünk ahhoz, hogy az e célra kidolgozott, 10 évre szóló kor­mányprogram teljesüljön. Ehhez viszont nem elegendő a jelenlegi évi 450 millió forintos kormányzati tá­mogatás. A tervezett 150 000 hek­tárt csak évenkénti 1,5-2 milliárdos támogatással lehetne elérni. Az erdőtelepítés nemzeti ügy — hangsúlyozta Tóth Albert. Az erdő a parlag és parlaggá váló föl­dek hatékony gazdasági hasznosí­tását jelenti, hozzájárulhat a fog­lalkoztatási gondok mérséklésé­hez, nagy jelentőségű, a természeti viszonyok javitását, a környezet­­védelmi szempontokat tekintve is. Hosszabb távon 1-1,5 millió hek­tár új erdő telepítése lehetséges Magyarországon. A becslések sze­rint 1 millió hektárnyi új erdő kö­rülbelül 5-10 millió tonnányi szén­dioxid feldolgozására képes éven­te. Ennyivel csökkentené a légkör­be kerülő és az üvegházhatásért nagyrészt felelős szén-dioxid mennyiségét. Licitálás egymillióért Tegnap kezdődött, s ma is foly­tatódik Kiskunhalason a Vörös Október Termelőszövetkezet föld­jeire meghirdetett kárpótlási föld­árverés. Tegnap délig hatvanhár­­man összesen 6 millió 334 ezer fo­rintnyi kárpótlási jegyet helyeztek letétbe, s ezzel kívánták licitálni az aznapra meghirdetett mintegy há­romezer-hétszáz aranykorona ér­tékű 220 hektárnyi földre. A Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hi­vatal árverezője, Virág Lajos kérdésünkre — elmondta, hogy a megjelent földigénylők között akadt olyan is, aki több mint egy­millió forintnyi kárpótlási jegyet helyezett letétbe. A Vörös Oktober „Füzes" területeinek szántói, gyü­mölcsösei, legelői után ma az Ino­­ka környéki részek kerülnek kala­pács alá. Korlátozott bombázás a szerbek ellen? A legvalószínűbb amerikai straté­gia, hogy korlátozott légi bombá­zásokkal kényszerítik a szerbeket tűzszünetre, majd újabb tárgyalá­sokra. A légi akciókra hajlanak a britek és a franciák is. Ezt jelentet­te kedden, meg nem nevezett veze­tő amerikai kormányférfiakra hi­vatkozva, a The New York Times, s hozzáfűzte: Warren Christopher külügyminiszter hamarosan Euró­pába utazhat a részletek megtár­gyalására. A lap értesülései szerint Bili Clinton elnök azt igényli, hogy a korlátozott mértékű légi csapá­soknak legyen meghatározott célja. Az elnök a következő na­pokban újabb megbeszéléseket tart nemzetbiztonsági tanács­adóival, majd a törvényhozással. Ezt követően nagy vonalakban bejelenti döntéseit, de részleteket csak utóbb hoznak nyilvános­ságra, amikor a terveket Chris­topher külügyminiszter európai útján már megtárgyalta a szövet­ségesekkel. Alkotmányellenes megkülönböztetés a kárpótlásban — Alkotmányellenes az első kár­pótlási törvényt módosító 1993. évi I. törvény — mondta ki kedden elfo­gadott határozatában az Alkot­mánybíróság. Mint ismeretes, a kifogásolt ren­delkezés szűkítette azok körét, akik jogosultak részt venni földárverésen. Az Alkotmánybíróság korábbi ha­tározatában rámutatott arra: nem minősült tiltott diszkriminációnak az, hogy az árverésen csak az egyko­ri földtulajdonosok, az adott szövet­kezet kárpótlásra jogosult tagjai és a kárpótlásra jogosult helyi lakosok vehetnek földet. A módosítás vi­szont a jogosultak egy részét utólag hátrányosabb helyzetbe hozta. Hoz­zájuk képest indokolatlan előnyt él­veznének azok is, akik a korábbi szabály alapján már tulajdont sze­reztek. A határozat szerint az utóla­gos változtatás sérti a jogbiztonság elvét és a kárpótlásra jogosultak kö­zött hátrányos megkülönböztetésre vezet. Elnöki köztársaság? Szergej Sahraj orosz miniszterel­nök-helyettes, Borisz Jelcin elnök fő tanácsadója kedden, az előzetes nép­­szavazási eredmények ismeretében, úgy nyilatkozott: az államfő még egy esélyt akar adni parlamenti ellenfe­leinek, hogy együttműködjenek vele az alkotmány megváltoztatásában. A Jelcin-féle alkotmánytervezet részleteit már korábban közzétették. A tervezet megszüntetné a mostani, sokat foltozott alkotmányt, és Oroszországból egy szövetségi, elnö­ki köztársaságot teremtene, amely­ben kétkamarás parlament működ­ne. Megszűnne a jelenlegi kongresz­­szus és az alelnöki tiszt is. Holnap kezdődik a Világ Kupa Tizennégy ország váloga­tottja és a teljes hazai élmezőny részvételével kezdődik hol­nap Kiskunha­lason a Volvo Világ Kupa idei, első kö­zép-európai se­lejtezője. A rangos ver­seny múlt évi előzménye, hogy Varró Jó­zsef, a Kiskun­­halasi Határőr Dózsa váloga­tott díjugratója a második he­lyen végzett. Varró ezen a versenyen is nyeregbe száll, bár bokaficam és ujjesontrepe­­dés nehezítette a felkészülését. Dr. Burucs Ba­lázs, a váloga­tott szövetségi kapitánya, a ta­pasztalt Varró mellett Rezgő Zoltánra, Göttler Vil­mosra, Hevessi Barnabásra és Szász Attilára is számit a csapat kijelölésé­• Lovas cs ló rcnick összhangja az akadály felett. Folytatódnak a razziák Az a lakossági felháborodás, ami a kecskeméti Bánk bán utcá­ban pénteken történt súlyos bűn­­cselekményt követte, igazolta a kecskeméti rendőrkapitányság tö­rekvéseit — mondta el legutóbbi sajtótájékoztatójukon dr. Kubi­­csek András rendőr alezredes. Mint ismert; jó néhány hete hadat üzentek Kecskeméten a külföldi bűnözőknek, és azóta menetrend­szerűen razziákat tartanak az KGST-piacon. Most a rendőrök utólag hangsúlyozták, hogy nem a kispénzű turisták zaklatása a cél­juk. Azt akarják, hogy a zavaros­ban halászók, az engedély nélkül itt-tartózkodók, a főként román, ukrán, jugoszláv, lengyel bűnözők Kecskemétnek még a környékét is kerüljék. — Ezt azonban csak a kecske­méti polgárok segítségével tudjuk elérni — vélte az alezredes. Számí­tanak a KGST-piacon vásárlók tü­relmére, megértésére, akik akarat­lanul is akadályozva vannak egy­­egy rendőrségi ellenőrzés miatt. Várják ezenkívül azokat a bejelen­téseket, hogy hol bújnak meg, hol laknak illegálisan a városban kül­földiek. Megyei közgyűlés A megyében élő nemzetiségek helyzetéről, a megyei önkormány­zat és a nemzetiségi szervezetek közötti kapcsolatok alakulásáról hallgat meg — többek között — tájékoztatót Bács-Kiskun közgyű­lése április 30-án, pénteken, 9 óra­kor Kecskeméten, a megyeháza nagytermében. A közgyűlés emel­lett áttekinti a megye testnevelésé­nek és sportjának alakulását, s számba veszi a bácsborsódi Őszi Napfény szociális otthon tovább­fejlesztési lehetőségeit. Megvizs­gálják az Alföld-programhoz való kapcsolódás esélyeit s több határo­zatot terveznek egyéb, kisebb ügyekben is. Elkelt az Aranyhomok Szálloda Több sikertelen kísérlet után eredménnyel zárult a kecskeméti Aranyhomok Szálloda eladására kiírt pályázat. Eredetileg ketten pályáztak, de hétfőn Budapesten az 5 millió forint bánatpénz be­fizetése után végül négyen vettek részt a licitálásban. A legtovább, 146 millió forintig egy öt sze­mélyből álló csoport bírta, mely­nek tagja Murányi József, az is­mert kecskeméti vállalkozó és Körmöczi Béla városi önkor­mányzati képviselő, aki termé­szetesen saját nevében, üzletem­berként vesz részt a tranzakció­ban. A licitálás során 124, 126 és 145 millió forintnál adták fel a versenytársak. Becslések sze­rint a szállodára az elkövetkező időkben mintegy 60 milliót kell még költeni. A befektetés megté­rülése érdekében ezért az új tu­lajdonosok rendkívül profi szál­lodaüzemeltetést szeretnének vé­gezni, így az épület szinte min­den négyzetméterét hasznosítani. Az Állami Vagyonügynökség és a pályázat nyertesei között az el­következő hetekben várható az adásvételi szerződés megkötése. M. Gy. • A győztes pályázó 146 millió forintért vásárolja meg a kecskeméti Aranyhomok Szállodát. nél. Közülük négyen alkotják majd a magyar válogatottat a nemzetek díjának csapatversenyében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom