Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-19 / 90. szám
PETŐFI 1993. április 19., 5. oldal Izsákon is tanított Táncsics 1848. március 15-én a forradalmi ifjúság szabadította ki börtönéből Táncsicsot. Sokan nem is igazán tudják, hogy tanitó, író, lapszerkesztő is volt Táncsics Mihály, sőt a megyénkben is tanított. A Veszprém Vármegyei Ácsteszéren született 1799. április 21-én. Apja horvát, anyja tót származású, elszegényedő telkes gazdálkodók. Sok testvére volt, így hamar megismerte a szegénységet, a nélkülözést. A gyermek jól tanult, megkedvelte a tananyagot, szeretett olvasni. Kitűnt osztály- és iskolatársai közül. Több iparosszakma elsajátításával is próbálkozott, végül a takácsmesterséget tanulta ki. Ennek ellenére inkább tanítóskodott. így eljutott Gannára, Devecserbe, Kolontárra. Seregélyesen járt amikor meghallotta, hogy Izsákon tanítót keresnek. 1821-ben, egy késő tavaszi este érkezett Izsákra, ahol Zemán János kántortanító kitörő örömmel, tárt karokkal fogadta. Nyomban öcsémnek nevezte, és arra kérte az ifjút, mellőzzön mindenféle titulust, az öcsém viszonzásul szólítsa egyszerűen bácsinak. Táncsicsot meglepte ez a nyílt, őszinte, baráti fogadtatás. Jól esett neki ez a szívesség. Rögtön vacsorával kínálták. A fizetségről kérdezte Mihályt, aki hosszú töprengés után húsz forintot kért. Az kevés — szólt Zemán — s megduplázta a fizetést. Vacsora után bevezette a lett Táncsics Mihály endő szobájába a vendéget. A szoba polcain rengeteg könyv sorakozott. Mihálynak tátva maradt a szája. Évekig tudott ebből a könyvtárnyi anyagból olvasgatni, tanulni. Szinte falta magába a tudományt. Táncsics Mihály előtt a könyveken keresztül megnyílt a világ. Elolvasott minden útleírást, mindent, ami távoli világokról, ismeretlen népekről szólt. Műveltsége gyarapodott, látóköre kezdett kiszélesedni. Az izsáki iskolában igyekezett egységesíteni, korszerűsíteni a tankönyveket. Azon volt, hogy a falusi tanítást megreformálja. Eljárt a tanítványai szüleihez, hogy minél jobban megismerje őket s a családot. Érdekelte a táj, a természet, a falusi életforma. Hiszen ő is hasonló körülmények között nőtt fel. Izsákon is, csakúgy mint a megelőző iskolákban, napok alatt szivükbe fogadták a kisdiákok. Nem lehetett őket otthon tartani, annyira megszerették az ifjú tanítót. A gyermekek észrevették. hogy milyen szívesen, közvetlenül foglalkozik velük. Egyik beszélgetés során — két év elteltével — Zemán őszintén megvallotta, szerencséjének tartja, hogy Izsákra vetődött a jó képességű tanító. Nagy segítség számára a segédtanító, nehezen nélkülözhetné, mégis azt ajánlja, hogy Mihály menjen fel Budára, s végezze el a tanítóképzőt. Ha elvégzi az iskolát, évi 80 forintot tudna fizetni, s rendes tanítóként alkalmazná. Ki is olvasta már a sok könyvet, a kántortanitó szavai ráébresztették arra, hogy még sok új ismeret megszerzésére van szüksége az életben. Hogy milyen mély nyomokat hagyott a lelkében az Izsákon töltött évek, erről az időszakról később így írt: „Életem legboldogabb két esztendejét töltöttem én Izsákon ...” Később elvégezte a tanítóképzőt, s hallgatott egyetemi előadásokat is. Népkönyveket is írt, volt iró, lapszerkesztő. Forradalmi eszméiért a börtönöket is megjárta. 1848-ban és 1869-ben képviselővé is megválasztották. Táncsics Mihály a haladó eszmék fáradhatatlan harcosa volt. Alakja összeforrt a demokratikus eszmékért, a függetlenségért. NEMZETKÖZI EMBERCSEMPÉSZ „SZINDIKÁTUS” MOSZKVÁBAN Gengszterháború készül — valahol Európában? Dánia hivatalosan is tiltakozott Moszkvánál, mert bizonyított tény, hogy mind többen érkeznek illegálisan, az orosz föld érintésével, az észak-európai országba. Nemrég a dán partoknál őrizetbe vettek több mint száz kurd nemzetiségű jövevényt, akik egy felségjel nélküli hajón érkeztek. Az „emberrakomány” szerencsésen elérte úti célját, a vízi jármű pedig a sötétség leple alatt távozott. A dán rendőrség és az Interpol rekonstruálta a menekültek útvonalát. Eszerint a kurdok Irakból először Jordániába mentek, majd Törökországon át Moszkvába, innen Tallinnba. Az észt fővárosban hajó várt rájuk, amely a modern Odisszea utolsó állomására, a dániai Bornholmba navigálta őket. Időközben sikerült fényt deríteni aira a moszkvai nemzetközi „szindikátusra”, amely azzal foglalkozik, hogy főként ázsiaiakat és arabokat Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba csempésszen. Az ügynökök Karacsiban, Madrászban, Kalkuttában, Katmanduban és Colombóban gyűjtik be az elvágyódókat. Az orosz bűnüldözési szervek feltételezése szerint Damaszkusz szintén a Moszkvával kapcsolatban álló embercsempészet központja. A Nyugat-Európába, illetve Amerikába szállítandó ügyfelek hamisított vagy valódi beutazási papírokat kapnak Oroszországban, 500—1000 dollár fizetség ellenében. Az orosz határőrség 1991- ben csupán hét személyt vett őrizetbe illegális határátlépés miatt. Tavaly, az év második felében, ez a szám meghaladta a 240 ezret. A KGB számításai szerint körülbelül 250 ezer főt csempésztek Ázsiából és az arab országokból Oroszországon át Nyugatra. Jelenleg mintegy 150 ezren várnak Moszkvában vagy a környékén arra, hogy tovább vigyék őket Németországba, a skandináv országokba, az Egyesült Államokba és Kanadába. Ez azonban újabb sok-sok zöldhasúba kerül. Általában a balti államokból folytatódik tovább az út hajóval, s ennek ára 2500—3000 dollár. A hajó gyomrában összezsúfolva várják a Keleti-tengeren bolyongó hajó kikötését, s ha megérkeztek, sokszor azt sem tudják, hol vannak. Legtöbbször semmilyen okmány sincs náluk. Ki lehet persze várni valamilyen papirost, ám ez akár tízezer dollárba is belekerülhet. A hamis útleveleket Hongkongból és Damaszkuszból hozza az embercsempész maffia munkatársa Moszkvába, ám ha balszerencséje van, úgy jár, mint a seremetyevói repülőtéren letartóztatott Ragyin nevű bűnöző, akinél harminc különféle útlevelet, rengeteg vízumot és egy bőröndnyi bélyegzőt találtak, amelyekkel nyilván további beutazási vízumokat hamisítottak volna. A rendőrség 2000—5000 főre becsüli azoknak az oroszoknak a számát, akik az embercsempészetben részt vesznek. Kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeznek a határőrség, az Aeroflot, valamint különféle—köztük nyugat-európai—konzulátusok munkatársai között. A bandafőnökök éves tiszta jövedelme fejenként akár félmillió dollárra is rúghat, és a virágzó üzletágat most a jelek szerint bővíteni kívánják. A KGB tudni véli, hogy mind nagyobb számban próbálnak elrabolt ázsiai és arab nőket összegyűjteni Nyugaton működő piros lámpás házak számára, és kialakított láncaikat a kábítószer-kereskedelemben is kamatoztatni akarják. Ez azonban oda vezethet, hogy meggyűlik a bajuk azokkal a maffiákkal, amelyek ezeket az ágazatokat saját monopóliumuknak tekintik. S akkor jönnek a gengszterháborúk — akárhol Európában. A BIOLÓGIAI ALAPOKAT NEM SZABAD RONTANI Zugkanoktól gyenge jószág Hazánkban egyetlen intézmény — a Mezőgazdasági Minősítő Intézet — foglalkozik a biológiai alapok nemzetközi jogszabályok szerinti minősítésével, a vetőmagvak és a szaporítóanyagok ellenőrzésével, a takarmányimportok bevizsgálásával és a hazai takarmánykeverő üzemek ellenőrzésével. Neszmélyi Károly főigazgató szerint, a hazai árviszonyokat figyelembe véve, alapvetően nem költünk kevesebbet a növényfajta-kísérletekre, mint más nyugat-európai országok. — Az utóbbi években a kutatók nagy figyelmet szentelnek annak, hogy az egyes növényfajták menynyire ellenállók a különféle betegségekkel szemben — mondja a főigazgató. — Az volna a kívánatos, ha a lehető legkevesebb növényvédő szert kellene felhasználni, hiszen ezek az anyagok világszerte egyre drágábbak, gazdaságossági szempontból sem lényegtelen, mekkora költségek terhelik a hozamot. — Az utóbbi időben csökkentek a terméshozamok, romlott az állatállomány minősége. Minek a számlájára írható mindez? , Azt gondolom, a mezőgazdaság gondjai tükröződnek ebben is. Voltak olyan évek, amikor a korábbinál jóval kevesebb minősített vetőmagot, tenyészállatot igényeltek a gazdaságok, de szerencsére 1992-ben megállt ez a tendencia. Ebben talán az is közrejátszott, hogy az őszi vetésekhez jelentős állami támogatást adtak és felgyorsult végre a tulajdonváltás folyamata is. De amíg véglegesen nem zárul le a tulajdonrendezés, addig a bizonytalansági tényezőt sem lehet teljesen kiküszöbölni, a gazdák óvatosságból visszafogják a költségeiket. — Igaz ez az állattartókra is? — Természetesen. Széles körben alkalmaznak „zugapákat” a tenyészállomány szaporítására, s ebből gyakran gyenge utódok születnek. — Lehet, hogy ezért olyan nehezen eladható a magyar hús? — Valóban így van. De ez nemcsak fajta, hanem ár kérdése is. A feldolgozóiparnak jobb árat kellene fizetnie a jobb minőségű húst adó fajtákért. Amíg ez nincs így, addig a termelő nem érdekelt a minőségi váltásban sem. Persze, vannak olyan gazdálkodók is, akik a minőségre mégmindig nagyon ügyelnek, ezek a beruházási, fenntartási költségeken próbálnak spórolni, egyensúlyban tartani a „kasszájukat”. Akik mégis inkább a biológiai alapokon rontanak — veszélyes útra tévednek. Csak lassan és költségesen lehet majd korrigálni a mai tévedést. Ferenczy Europress Igényes kalocsaiak Igényes porszívók kerülnek ki Kalocsáról, a Vas-Fémipari Vállalattól, állapította meg a közelmúltban a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, amikor az új hazai háztartási gépeket vették nagyító alá. Az említett áru bizonyítványába bekerült az is, annak műszaki színvonala, szolgáltatási értéke igényesebb az alaptípusoknál, s magán viseli a piacképesség növelésére való törekvést. Az iparcikkek mellett a hazai új termékek közül az édesipari árukat is vizsgálta a KERMI, megállapítva, hogy, a kalocsai Karamell Sütő- és Édesipari Rt. olcsóbb, kakaós bevonómasszából készült, jó minőségű árukkal bővítette választékát. Emellett — állapították meg — a budapesti gyárak alig mutattak be új terméket, valószínűleg a privatizáció miatt. EMBERSÉGES GONDOSKODÁS AZ IDŐSEKRŐL A szociális otthonban is a házáról álmodott Sosem felejtem azt az idős nénit, akivel a kecskeméti Margaréta Otthonban találkoztam. Évei igencsak 100. felé közeledtek, s mivel hozzátartozói nem voltak, a gondozója vagy orvosa úgy látta jónak, hogy a szociális otthonban, mert vigyáznak rá, nagyobb biztonságban élhet, mint saját házában, magára hagyatottan. A szellemileg teljesen friss néni elmondta, hogy nagyon sokat álmodik a házáról. A kertben álló diófáról, a nagy kertről. Sokszor sír, ha régi otthonára gondol. S hiába jók hozzá a nővérek, hiába rendesek a szobatársai, legszivesebben megszökne a szociális otthonból. Egyedül várni a halált S hány öregember érezhet ugyanígy! Talán éppen ez a végtelen kötődés az oka annak is, hogy Szentkirályon az idősek háza, amely ugyan minden lakójának külön lakrészt nyújt, ennek ellenére nem akar megtelni. A tanyai ember még erősebben ragaszkodik megszokott környezetéhez, s aki élete nagy részét elszigetelten, távol emberi közösségektől élte le, az még kevésbé tud megválni otthonától. S míg tudatánál van, el nem hagyná semmi pénzért. Inkább vállalja a nehézségeket, ezzel azt is, hogy esetleg egyedül, vigasztaló szó nélkül fogadja a halált. Mindezek után azt gondolom, hogy a szociális gondoskodás formái közt egyik legemberségesebb megoldás a házi szociális gondozói rendszer. Számtalan településen működik jól, s ha valóban megfelelően finanszíroznák, növelni lehetne az ápolók számát, s talán kevesebb szociális otthoni férőhelyre lenne szükség. Egy alkalommal volt szerencsém Nagypál Antalt, a kécskei öregek napközi otthonának egyik ebédkiosztóját útján elkísérni. Délben már a kapuban várták azok az idős asszonyok, akikhez nap mint nap viszi a meleg ételt. Többnyire magányos öregek, akiknek nincs, vagy távol él a hozzátartozójuk. A 80 éves Csernus Karolinát néha meglátogatja a Pesten élő húga, de sok időt nem tud a nővére mellett tölteni. Karolina néni pedig segítségre szorul: beteges, nehezenjár, nagyot hall. Megfőzni is képtelen egyedül. Nagy Erzsébet 81 éves, és hat testvére közül már egy sem él. Húgát, aki fiatalon dőlt ágynak, 20 évig ápolta lelkiismeretesen, őróla tt Sokat fáj a lábam, nem nagyon tudok járkálni, panaszkodik Juhász Sándorné. azonban már nincs aki gondoskodjon. Házát tisztán, rendben tartja, de a főzés és a bevásárlás gondot jelent. Ugyanígy van Juhász Sándorné, aki tanyáról költözött be nagyon régen a városba, de a mai napig nem tudott megszokni. Félje több mint 30 éve meghalt, azóta egyedül él. Fájós lábával nem jut messzire, egész nap a kiskonyhában üldögél, rádiót hallgat, kötöget. A 76 éves Könnendi Sándomé szintén több évtizede özvegy. Fél oldala béna, de azért oda-odaül a varrógép mellé. Kocsis Erzsébetnek pedig a szép emlékek adnak erőt az életben maradáshoz. Erzsébet aszszony ugyanis kora ellenére egészséges, de egyre rosszabbul lát. Már az utcára is alig mer kimenni. Eleven maradt a tekintetük Vannak aztán olyan idős emberek, akikhez nemcsak az ebédet hordják, hanem a házi gondozó is rendszeresen ellátogat. Tiszakécskén három ilyen gondozó dolgozik: a külterületekre Cseri Gyuláné, Ókécskére Fodor Istvánná, Újkécskére Zsadányi Józsefné jár, naponta 4-5 helyre is. Legkevesebb idő a beszélgetésre marad, pedig sok öreg elsősorban ezt igényelné. A gondozó azonban siet. Be kell vásárolnia, behordani a tüzelőt, kitakarítani, az ágyban fekvő beteget megfürdetni. S mindezt havi 10- 12 ezer forintért. A tiszakécskei szociális otthon igazgatónője, Uhrin Katalin szerint jó megoldás még az idősek klubja is. A kécskeibe mintegy harminc koros ember jár, olyanok, akik részben el tudják látni magukat, elsősorban tehát a társaság kedvéért mennek a napközi otthonba. Reggel megy értük a betegszállító busz, este azonban visszatérhetnek megszokott környezetükbe. Amikor Svédországból néhány, e szakmában dolgozó meglátogatta a kécskei klubot, csodálkozva mondták: náluk, a szociális otthonban, olyan kiégett szeműek az öregek. Itt eleven maradt a tekintetük. Vajon miért? Benke Márta tt Nagypál Antal minden délben pontosan érkezik. Erzsébet néni már a kapuban \árja. Börtönben a bajai hobbikertek fosztogatója Április 8-án tárgyalták a lopással vádolt Cs. István szeremlei lakos ügyét, aki november 17-e óta előzetes letartóztatásban volt Baján. Korábban már járműlopás, magánlaksértés, többek által elkövetett erőszakos közösülés és lopás bűn tette miatt 5év 7 hónap fegyházbüntetésre ítélték 1984-ben. Büntetését 1989. december 26-án letöltötte, de úgy látszik, azóta sem tért jó útra. Az 1992. augusztusa és októbere közötti időben mintegy 15 lopást hajtott végre a bajai és a Baja külterületén lévő hobbikertek hívatlan látogatójaként. Cs. István, miután a kertekbe különböző módon behatolt összesen 14 darab villanymotoros vízszi vattyút lopott el. Ezenkívül egy esetben talán mert nem talált szivattyút, szépen ki készített őzbőrt lopott, de volt olyan sértett is, akit kétszer látogatott meg. A bíróság a visszaeső Cs. Istvánt a lopások miatt egyévi börtönbüntetésre Ítélte, míg a II. rendű vádlott, B. Nándor bajai lakost, aki a szivattyúk egy részét megvásárolta —pedig tud ta, hogy lopott áru, orgazdaság vétsége miatt, próbára bocsátotta. G. 7.s.
