Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-02 / 51. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. március 2., 5. oldal PN kezdőknek es profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Az új pénzügyminiszter — Még Thaiföldön nyilatkozta azt, hogy a Pénzügyminisztériumba nem költségvetést megy foltozgatni, hanem gazdaságpolitikát csinálni. — A Pénzügyminisztérium Ma­gyarországon nem költségvetési in­tézet — mondja Szabó Iván, az új pénzügyminiszter. — A gazdasági kabinetnek is a pénzügyminiszter a vezetője. Ez azt jelenti, hogy hozzá­tartozik a tágabban értelmezett gazdaságpolitika is — válaszolja a frissen kinevezett pénzügyminisz­ter, Szabó Iván, aki korábban az ipari tárcát irányította. — Két dol­got nagyon komolyan kell venni. Az egyik: határozott lépéseket ten­ni az adófizetőkészség javítására. Ez, kétségtelen, morál kérdése is, de ahol nem működik a morál, ott in­tézményesen kell érvényt szerezni a jogszabályoknak. A másik: nem le­het figyelmen kívül hagyni, hogy a bevételek növelésének forrása a működőképes gazdaság és én legin­kább arra szeretnék összpontosíta­ni, hogy a gazdaságból származó jövedelmek növelhetők legyenek. Nem adóprés, hanem a gazdaság működőképességének növelése ré­vén.- — Ez lesz a gazdaságpolitika, amelyet Szabó Iván képvisel majd a Pénzügyminisztériumban ? — Nem szeretem a személyekről elnevezett gazdaságpolitikát. Újat sem szeretnék hirdetni, hiszen a gazdaságpolitikát nem személyek csinálják, hanem a kormány. Azt a szemléletet szeretném továbbvin­ni, amely a kormány által eddig elfogadott iparpolitikai koncep­cióból is következik. — Amikor Kupa Mihály benyúj­totta lemondását, akkor nyilatko­zott arról is, hogy a gazdasági tör­vénykezésben van bizonyos fokú le­maradás: nem készültek el azok a 0 Szabó Iván, az új pénzügyminiszter. (Fotó: Walter Péter) jogszabályok, amelyekre szükség lett volna. Lehet most gyorsítani? — Tény, hogy vannak el nem készült jogszabályok, de a na­gyobb baj az, hogy nagyon sok elkészült már és régóta fekszik a Ház asztalán. Csak példaként: ta­valyjúnius óta ott az energiapoliti­kai koncepció, ősz óta a bányatör­vény. Csak arra utalok most, hogy ha elfogadjuk a bányatörvényt, akkor nemzetközi koncesszióba adható a bányászati kutatás és művelés. Ez számítások szerint évi tízmilliárd forint bevételt jelent az államkincstárnak. Ebből is látszik: egy ilyen háromnegyedéves, fél éves törvénykezési késedelem a meglévő kész törvények esetében bizony nagyon súlyos problémát jelenthet. A gáz- és a villamostör­vény módosításának tárgyalását is elkezdte a parlament, aztán elcsú­szott. Ez még nem egy új gáztör­vény ugyan — arra is szükség lesz még ebben a választási ciklusban —, de elfogadása megnyitná az utat a gázszolgáltatók privatizá­ciója előtt. Erre ma elvileg nincs jogi lehetőség. — Mi az, amit támogatni szeret- ne? — Változatlan prioritás az inflá­ció elleni harc következetes vég­hezvitele. A másik: minden körül­mények között következetesen vég­hez kell vinnünk a hitelkonszolidá­ciót, amit a negyedik negyedévben elkezdtünk. Ki kell építeni ennek az intézményrendszerét, mert ahhoz, hogy a bankok alacsonyabb hitel­kamatokkal tudjanak a gazdaság rendelkezésére állni, az a legelső lé­pés, hogy a rossz portfolióktól meg­szabadítsuk őket. Nem beszélve ar­ról, hogy ez a bankok privatizáció­jának is a feltétele. Tehát ez a másik nagyon lényeges prioritás, amit hangsúlyozni kell. A harmadik — s ebben előre kell lépnünk —, hogy az államháztartás reformjában le­gyen előrehaladás, mert a gazdaság működőképességét már kezdi ko­molyabban fékezni az államháztar­tás deficitje. A korábbi időszakban én ezt nem éreztem olyan súlyos­nak, de ha ezen az úton továbbme­gyünk, akkor komoly problémák lehetnek. Végül meg kell tennünk mindent azért, hogy a privatizáció­ban optimális legyen a tempó. — Van, aki rakétasebességűnek ítéli a privatizációt, s olyan is, aki iszonyúan lassúnak. Szabó Iván mi­lyennek minősíti? — Ha a nyugat-európai privati­záció ütemét nézzük, akkor rakéta- sebességű. Ahogy mi szeretnénk, ahhoz képest lassú. Megérzésem szerint az állami és az önkormány­zati vagyon az idő előrehaladtával nagyobb mértékben értékelődik le, mint amennyi vagyonvesztést egy esetleg elrontott privatizáció jelent­het. K. I. ANGOL OKTATOKKAL, ANGOL OKLEVÉLLEL A menedzserképzés folytatódik Három esztendeje kezdődött Kecskeméten az angol oktatók ál­tal szervezett menedzserképző program, amelynek keretében a há­rom lépcsőben induló 42 hallgató­ból végül 31 kapta meg a Mid-Kent College főiskola által kiállított ok­levelet. A Bács-Kiskun Megyei Ön- kormányzat és a Kent megyei ta­nács együttműködése révén megva­lósult cascade elnevezésű program­ban a menedzsment fejlesztésében kialakított angol gyakorlati mód­szerekkel ismerkedtek meg a részt­vevők. A Kecskeméten megtartott első kurzuson elsősorban olyan fő­iskolai tanárok, kutatók vettek részt, akik a későbbiekben, az ala­pítók előzetes elképzeléseinek meg­felelően, maguk is továbbadják a megtanult módszereket a felsőfokú oktatásban, középiskolákban szer­vezendő stúdiumokon. A Baján indított tanfolyamra, illetőleg a három kurzusra, vala­mint az igényeknek megfelelően kialakított képzési formára már önkormányzati szakemberek, üze­mek, intézmények vezető mene­dzserei is jelentkeztek. A kecskeméti műszaki főiskola és a bajai vízgazdálkodási főisko­lai kar egyaránt a képzés bázisává vált, a GAMF-on már az elmúlt tanévben is tartottak fakultatív tanfolyamot, s a menedzsment kurzus rövidesen beépül a kötelező tananyagba is. Amikor a napokban megtartott zárókonferencián értékelték a le­zárult hároméves időszakot, akkor azt mindenki eredményesnek mi­nősítette. Ennek jele, hogy kész a folytatásra a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, anyagilag is támo­gatja a hasonló rendezvényeket. Ügyancsak megvan a készség a to­vábbi együttműködésre a Kent megyei szakemberekkel. Az idő­közben létrejött Angol—Magyar Kisvállalkozási Alapítványra is le­het számítani. Biztató volt a brit nagykövetség másodtitkárának, Charles Longs- dalenek a bejelentése, amelynek alapján továbbra is jelentős össze­gekkel támogatják egyrészt a brit kormányzattal létrehozott Know- How Fund Alapítvány keretében a struktúraátalakítással, kisvállalko­zások szervezésével, a közigazgatá­si, munkaügyi szakemberek képzé­sével foglalkozó programokat. A magyar—brit akadémiai együtt­működésre 100 ezer fontot költe­nek, s ugyancsak segítik, mert pél­daértékűnek tartják, a testvérme­gyei együttműködésre alapozódó kurzusokat, mint amilyen a casca­de-program is volt. V. T. Határátlépő kártya Romániába A Romániába üzleti céllal utazó tagjai számára ad februártól határ­átlépő kártyát a Dél-magyarorszá­gi Gazdasági Kamara. A speciális nyomdatechnikával készült, a DmGK és a vele együtt­működő aradi, temesvári, vala­mint bihari kereskedelmi és ipar­kamarák hivatalos emblémájával ellátott kártyával a nagylaki, a gyulai és a biharkeresztesi határál­lomásokon lehet várakozási idő nélkül átjutni a román oldalra. A kártyát a DmGK tagjai vehe­tik igénybe a kamara kecskeméti, szegedi és békéscsabai irodáinál, ahol azt az utazást követően le is kell adniuk. A DmGK és romániai kamarák a visszatérés hasonló mó­don való meggyorsítása — a kár­tya érvényességének kiterjesztése — érdekében tárgyalnak a román határőrizeti szervekkel. A megál­lapodás rövidesen megszületik, a magyar vállalkozók azonban ad­dig is igénybe vehetik a külföldi kamarák segítségét a hazatérés meggyorsításához. PÉNZ A BANKBAN Az a bizonyos „kamatpiramis” Akinek akár csak egyetlen forintja is pi­hen valamelyik bank számláján, tudja, hogy a pénze „dolgozik”: kamatot termel. Egyik számlán magasabb kamatot, a má­sikon kevesebbet. Ha hitelért folyamodik, jóval többet kell fizetnie, mint amennyit a saját pénze után kasszírozhat a banktól. Sokan méltatlankodnak is ezen, hiszen igazságtalannak tartják, hogy a betétes sokkal „olcsóbban” kénytelen hitelezni a banknak, mint amennyiért ő vehet fel pénzt ungyanott. Mi ennek az oka? A kamatpiramis. Az egyes bankok kamatlábaikat nem tetszé­sük szerint határozzák meg, hanem az or­szág legnagyobb bankja, a Nemzeti Bank által meghatározott alapkamatokból ve­zetik le. A Nemzeti Bank kamatlábai sem egységesek. Az első csoportba a refinan­szírozási hitelek tartoznak, azoknak a pénzeknek a kamatai, amelyek valamely pénzintézet kihelyezéseit „pótolják”, illet­ve bizonyos költségvetési kiadásokat elő­legeznek meg. E hiteleknél általában a jegybanki alapkamatot számítják fel. Ez a piramis egyik legfontosabb sarkköve, hi­szen számos hitelfajta, értékpapír kamat­lábát ehhez igazítják. Ez történik például a kárpótlási jegyek kamatszámi tásakor is. De ezen a kamatszinten „fialnak” a ban­kok átal devizában a jegybankban elhe­lyezett betétek, valamint a 60—90 napos lejáratú váltók is. De a jegybanki alapkamat sem egy olyan mutató, amelytől lefelé, vagy felfelé ne lehetne eltérni. Vannak olyan refinan­szírozási hitelek, amelyek bizonyos gaz­dasági tevékenységeket próbálnak ösztö­nözni, s ebben az esetben nem egyszer a bank az alapkamat feléért, harmadáért is szívesen hitelez a felhasználóknak. Gyak­ranjutnak ilyen pénzhez az exportálók, az idegenforgalmi beruházók, az újonnan induló vállalkozók, az állami vagyon pri- vatizálói. Másik kamatfajta az úgynevezett jegy­banki betéti kamat, amelyet a bankok ön­kéntes betéteiért és a költségvetési intéz­mények betéteiért fizet az MNB. Ezen a kamatlábon kezelik a kereskedelmi ban­kok kötelező tartalékait is a központi nagy „páncélszekrényben”. S hogy miként lesz a kereskedelmi ban­koknál, a lakossági pénzintézeteknél elhe­lyezett betétek ára annyi, amennyi? Azt a pénzpiacon mozgó forintok mennyisége — a piac törvényei szerint — határozza meg, de közben a bankárok kicsit mindig odakacsintanak az MNB ártáblájára is. Bácskai Tamás GAZDASÁGI KÖZÉRZET Szaporodó pozitív jelenségek Konjunktúra-barométer* • A megkérdezett — feldolgozóipari — cégek mindenkori helyzetét és kilátásait egyaránt tükröző grafikon öt év adatai alapján készült szezonalitással számolva (1987 első negyedév = 100). (Forrás: KOPINT-DATORG) A vállalati helyzetértékelések­ben és rövid távú előrejelzésekben megszaporodtak azok a pozitív je­lenségek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a recesszió rö­vid távon stagnálásra vált — álla­pítja meg a KOPINT-DATORG konjuktúra-, piackutató, és számí­tástechnikai részvénytársaság az 1992. IV. negyedévi konjuktúra- tesztjének eredményeit elemezve. A vállalkozások közérzete jobb, bizakodóbb, mint korábban volt. Ebben fontos szerepet játszik, hogy a termelés visszaesése meg­állt, s a korlátozó tényezők szorítá­sa lazult, a rendelésállomány felül­múlja az 1991. év végit. A negatív jelenségek közt az ala­csony kapacitáskihasználás és a folytatódó létszámleépítés a leg- szembeszökőbb. Vámkedvezmények a visegrádiaknak CEFTA-nak keresztelték az angol nyelvű rövidítés nyomán—de közke­letűen a visegrádi négyek országait ta­karja a Közép-európai Szabadkeres­kedelmi Megállapodás, amely márci­us elsején már hatályba is lépett. Az egyezményt és mellékleteit tar­talmazó Magyar Közlönyre szeret­nénk ezúton is felhívni a figyelmét minden vállalatnak és vállalkozás­nak, amelyek kereskednek vagy ke­reskedni szeretnének Csehországgal, Lengyelországgal, valamint Szlová­kiával. Az utóbbi három évben a koráb­binak töredékére visszaesett külke­reskedelmi forgalmukat szeretnék újból megnövelni a visegrádi orszá­gok. Egyúttal pedig felszámolni azt a visszás helyzetet, miszerint a fejlett közös piaci tagországok — a tavaly megkötött társulási egyezmény ré­vén — kedvezőbb feltételekkel, ala­csonyabb vám mellett kereskedhet­nek, mint a kevésbé fejlett, de tradi­cionális partnerországok. A CEF- TA-megállapodás kimondja, hogy a felek legalább annyi kedvezményt nyújtanak egymásnak, mint az EK- nak, illetve az EFTA-nak. A közép-európai szabadkereske­delmi övezet kialakítását célzó, an­nak ütemét kitűző egyezmény sok tekintetben hasonló az EK-val kö­tött társulási megállapodásra. A cél itt is a vámok és vámjellegű költsé­gek hathatós csökkentése, majd tel­jes lebontása. A vámlebontás ez eset­ben is eltérő ütemben történik a kü­lönböző árucsoportoknál. A feldolgozott ipari termékeknek mintegy 50 százalékára mostantól nulla százalék a vámtétel, további, körülbelül 30 százalékára 1995-ben ’96-ban és ’97-ben csökken majd egy-egy harmaddal a vámtétel. Az ún. érzékeny termékek (textíliák, konfekcióipari és kohászati termé­kek) vámlebontása később kezdődik meg és csak 2001-ben fejeződik be — egy időben az EK-val való vám- mentesség elérésével. Sajátossága a CEFTA-megálla- podásnak, hogy a partnerországok külön-külön kötötték meg a bilate­rális egyezményeket arról, hogy mi­lyen termékre és azokból mekkora mennyiségre vonatkoznak az évről évre növekvő kedvezmények. Szár­mazási okmányként mostantól eb­ben a körben is az EUR-okmányo- kat kell használni, a megszokottól azonban eltérő módon állapítják meg az import áruk származását. A megállapodás messzemenő kedvezményeket nyújt, illetve irá­nyoz elő a visegrádi országok egy­más közötti kereskedelmében — a kormányok a forgalom megkétsze­reződésére látnak esélyt. A lehető­ségeket nagymértékben bővíti, hogy a mezőgazdasági cikkekre és élelmiszerekre is vonatkoznak kedvezmények. A piaci versenyké­pességet javító megállapodás azonban csak a kereteket teremti meg, a tényleges megvalósítás már az üzletemberek dolga, akik szá­mára a terjedelmes dokumentum alapos és folyamatos tanulmányo­zását ajánljuk. Zsembery Ágnes Mentőakció a DAF-ért Ruud Lubbers kormányfővel az élen, szinte az egész holland társa­dalom a zsebébe nyúlt az anyagilag romokban heverő DAF teherautó- gyár megmentésére, a szakszerve­zetek megindító hangú felhívása nyomán. A szaksajtó és a bankok mindazonáltal borúlátóan ítélik meg a tönk szélén álló patinás gyáróriás esélyeit: szakértők sze­rint legalább 1,5 milliárd holland forintra (több mint 800 millió dol­lárra) lenne szükség a DAF meg­mentéséhez. Koronastabilizáiás Nem értékelik le a közeljövőben a szlovák koronát — jelentette ki a szlovák központi bank helyettes el­nöke. Marian Tkac az AP-DJ ameri­kai gazdasági hírügynökségnek el­mondta: — A szlovák korona deval­vációjára vonatkozó spekulációk nem segítenek minket abban, hogy stabilizálni tudjuk a nemzeti valutát és a gazdaságot. Hozzátette: a speku­láció hátrányosan hatott az ország külföldi valutatartalékára is. Arra a kérdésre, mit jelent az illetékes által használt „közeljövő”, Tkac azt vála­szolta, hogy nem hónapokban és he­tekben gondolkodnak. Kastélyprivatizáció Még folyik a műemlék jellegű kastélyok, kúriák, városi paloták felkutatására kiírt pályázat értéke­lése, de az máris látszik, hogy óriá­si az érdeklődés e vagyontömeg privatizációja iránt. A pályázatra beérkezett 237 ajánlatot héttagú bírálóbizottság vizsgálja. A zsűri az értékelésekkel várhatóan az év első negyedévének végére készül el. Ezt követően kezdődhet meg a va- gyonregiszter elkészítése. Keleti kivándorlók Kelet-Közép-Európából 17 mil­lióan készek kivándorolni Nyugat- Európába és ott nézni munka után tűnik ki az Euro-barometre ne­vű közvélemény-kutatási intézet 18 közép- és kelet-európai országban végzett felméréséből, melyre az Eu­rópai Közösségek bizottsága adott megrendelést. A felmérést 1992. október novemberben végezték és az érintett országok lakosságá­nak 7,3 százdléka. azaz 16,7 millió személy azt mondta, hogy „bizto­san”, vagy „valószínűleg” elhagyja szülőföldjét. Albániából az embe­rek 53 százaléka akar kivándorol­ni. Grúziából 26 százalékuk, Ma­cedóniából 22 százalékuk. Az oro­szoknak és a lengyeleknek viszont mindössze öt százaléka tervezi, hogy elhagyja országát. Amerikai uránvásárlás Az Egyesült Államok ötszáz tonna erősen dúsított urániumot vásárol Oroszországtól. Az uráni­um a volt Szovjetunió leépített nukleáris fegyverarzenáljából szár­mazik jelentette be az amerikai külügyminisztérium illetékese. William Burns tábornok szerint az urániumot az energiaügyi minisz­térium vásárolja fűtőanyagként. Hiperinfláció Szerbiában A hiperinfláció megfékezéséért hatósági ellenőrzés alá vonták a legfontosabb élelmiszercikkek árát Szerbiában jelentette az AFP. Az intézkedés többek között érinti a lisztet, a cukrot, az étolajat, meg­annyi olyan árut. amely két hónap­ja fellelhetetlen. Továbbá az elekt­romos áramszolgáltatást is, mely­nek díját utoljára 145 százalékkal emelték. Szerbiában az infláció je­lenleg naponta 5-6 százalékos, és egy átlagkeresetből körülbelül tíz napi élelemre futja egy négytagú családnak. Osztrákoké a Buszesz A Mautner Markhof-csoporl, amely vezető osztrák élelmiszer- ipari cég, a Buszesz (Budapesti Szeszipari Vállalat) megvásárlásá­val kívánja piaci pozícióit erősíteni Kelet-Európábán — mondta Mar­cus Mautner Markhof, az osztrák cég elnökségi tagja magyar újság­íróknak Becsben annak kapcsán, hogy az osztrák cég ez év elejétől 100 százalékban birtokolja a Bu­szesz törzsrészvényeit. Svéd bizonytalanság Egyre bizonytalanabbak a své­dek abban, hogy országuk tagja legyen-e az Európai Közösségnek- jelentette az AP-DJ. Egy közvé­lemény-kutatás eredménye alapján a svédek 19 százaléka határozottan szeretné, ha országa tagja lenne a Közös Piacnak, 21 százalékuk ugyanilyen határozottsággal ellen­zi a csatlakozást. A fennmaradó 60 százalék bizonytalan a közös piaci tagságot illetően, arányuk még so­hasem volt ilyen magas. Párizsi javaslat Neveljenek vállalkozókat, sze­mélyzeti vezetőket a leszerelésre kerülő orosz tisztekből ajánlja az OECD, a Gazdasági Együttmű­ködés és Fejlesztés párizsi székhe­lyű nemzetközi szervezete most megjelent tanulmányában. A ta­nulmány szerint a volt szovjet had­seregből a jövő év végéig mintegy 425 ezer tisztet szerelnek le, többsé­gük felsőfokú műszaki, egyes ese­tekben gazdasági szakképzettség birtokában van. „Ez rendkívül je­lentős potenciál lehet a piacgazda­ságra történő áttérésben" álla­pítja meg a tanulmány. Leépít a Boeing A világ legnagyobb repülőgép- gyára, a Boeing, a következő más­fél évben 28 ezer alkalmazottat bo­csát el, közülük 23 ezret még az idén —jelentette az AFP Seattle- ből „jó forrásra" hivatkozva. A tervezett nagy elbocsátást azzal indokolták, hogy a légitársaságok forgalmuk csökkenése miatt — lemondtak egy sor rendelést, amit a Boeing repülőgépeire adtak. A seattlei hírrel egyidejűleg a KLM holland légitársaság elnöke, Pieter Bouw hétmilliárd dollárra becsülte a nemzetközi légitársaságok tava­lyi veszteségét. Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom