Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-11 / 59. szám

Lakitelek, Szentkirály, Tiszaalpár Tiszakécske és vidéke Szalagavató a Móricz-gimnáziumban A szalag feltűzésének pillanata. • Palotást táncolnak a kécskei diákok. Régóta hagyomány, hogy a kö­zépiskolákban a végzős diákoknak az utolsó félév előtt szalagavató bálát rendeznek. Tiszakécskén a Móricz Zsigmond Gimnáziumban néhány nappal ezelőtt tarották meg az „érett” fiatalok szalagfeltű- zését. Az ünnepség fénypontja volt, amikor a negyedikes tanulok palotást és keringőt táncoltak. (Fotó és szöveg: Lukács Mónika) Lakiteleken a telefonhálózat bővítését sürgetik A megszokottnál jóval keveseb­ben, de így is mintegy kétszázan mentek el Lakiteleken a falugyű­lésre és közmeghallgatásra. Anka Balázs polgármester el­mondta, hogy újabban gördüléke­nyen folyik a testület munkája, ami a bizottságoknak köszönhető. A legtöbbet a szociális bizottság ülésezik, ami jelzi azt, hogy hol van a legtöbb tennivaló. A legnagyobb gond a munkanélküliség: 491 em­bernek nincs munkája, ami az ak­tív keresőképes lakosság 20,7 szá­zaléka. Bővült az ivóvízhálózat, szaporodott a gázbekötések szá­ma. A 200 állomással rendelkező telefonközpontot azonban kinőtte a község, a bővítés csak 1995-ben képzelhető el, pedig jelenleg is 384- en várják, hogy telefonjuk legyen. Az elmúlt évben 145 millió forint­tal gazdálkodtak, míg az 1993-as terv 138 millió forint. Elsőként Pópa György kért szót, s kifogásolta, hogy egyes kép­viselők az évi egy falugyűlésen sem tudnak megjelenni. Hajagos Fe­renc a vetések rossz állapotáról be­szélt. — A parasztembernek min­dig a kenyér volt az első — mond­ta. — Ha a földeken nem tudnak megegyezni, akkor nem lesz ke­nyér. Gangl János szövetkezeti elnök szerint a mezőgazdaság jövője ki­látástalannak tűnik, az elmúlt két évben is csak vegetált. Hátrányos megkülönböztetésben van az, aki ezzel foglalkozik. Sok esetben megoldatlan problémákkal állnak szemben. Az OKHB nem hajlandó a mezőgazdaságba újabb hiteleket kihelyezni, pedig a hitelállományá­nak 65 százaléka ebben az ágazat­ban volt. Problémaként vetette fel azt is, hogy hiába van sok munka­nélküli a községben, az ültetvé­nyek metszésére mégsem jelentkez­nek, így idegen munkaerőre van szükség. Gyulai István a rendőrök mun­káját bírálta. — Heten vannak — mondta, még sincs olyan rend, mint régen volt. Olajos István kér­te, hogy a posta előtt a táblával tiltott helyeken ne álljanak meg autókkal, mert akkor sem az egészségügyi, sem a postai gépjár­művek nem tudnak közlekedni. Erki Tibor képviselő a művelő­dési ház mellett lévő játszóparkról beszélt. Egy évvel ezelőtt nagy lel­kesedéssel kezdték el a munkát. Szerették volna, ha a gyerekek is segítenek az építésben, de erre nem volt csak két jelentkező. Két hét múlva azok a gyerekek tették tönkre, akikre számítottak az elké­szítésben. Ettől függetlenül az idén folytatják a munkát. Lisztes János, a nemzeti park munkatársa arról tájékoztatta a je­lenlévőket, hogy megoldódik a Holt-Tisza vízutánpótlasa, ugyanis csatornával összekötik a folyóval, igy oxigéndúsabb lesz a holtág vize. Nagyon sok felszólaló a telefon- hálózat fejlesztését sürgette. Flaisz Tibor, a távközlési vállalat képvi­selője elmondta, hogy jelentősebb fejlesztésre a mostani rendszer nem alkalmas. A Matáv eladósodott, ami a fejlesztésüket akadályozza. Ők szeretnék, ha minden jelentke­zőnek tudnának telefont adni, de egyelőre ez még elképzelhetetlen, mert a körzetükben még négy olyan helység van, ahol tekerős te­lefon működik. Talán az segíthet­ne, ha minél többen beadnák az igényüket, s akkor előrébb lehetne hozni a hálózatbővítést. Szentirmay Tamás A KÖLTSÉGVETÉSI VITA FOLYTATÓDIK A pénz kevés, de nem zárnak be iskolát Kécskén A tiszakécskei képviselő-testület ötórás vita után sem tudta elfogad­ni a város idei költségvetési tervét. Nem csoda, hiszen Tóth Dezső polgármester több beadvány is­mertetésével kezdte a pénzügyi ter­vezet előterjesztését. Kiderült, hogy intézmények, óvodák, isko­lák, a könyvtár, a nemrég alakult polgárőrség, s a polgári vedelem is támogatásért fordultak az önkor­mányzathoz. S ez nem volt elegen­dő, még a polgármester is felvetett néhány olyan ügyet, melynek ala­posabb átgondolását kérte a kép­viselőktől. Ilyen például a piac mű­ködtetése, ami jelenleg csak szinte kiadást jelent az önkormányzat ré­szére, vagy a kisvasút és a kishajó működtetése, melyek esetében a bevétel 100-100 ezer forint, a ki­adás azonban a sétahajónál meg­haladja az 500 ezer forintot. Kér­déses a termálfürdő és szabad strand üzemeltetése, valamint a bölcsődéé, melynek a fenntartása 4 millió 600 ezer forintba kerül. A képviselők többsége talált ki­fogásolnivalót a költségvetésben: néhányan a szociális feladatokra szánt összeget kevesellték, ugyan­akkor sokallták a művelődési köz­pontnak adott támogatást. A leg­nagyobb vitát azonban az iskolák költségvetése váltotta ki. Az ülés előtti napokban ugyanis Kerek­dombon és Óbögön a pénzügyi el­lenőrző bizottság elnökétől, Baji Mihálytól olyan kijelentés hang­zott el, hogy a pénzszűke miatt elképzelhető, be kell zárniuk a kül­területi iskolákat. A szülők ezt nagy felháborodással fogadták és tiltakozó levelet küldtek a testület­nek. A városatyák meglepődve fo­gadták a hírt, hiszen — mint mondták — meg sem fordult a fe­jükben ezeknek az iskoláknak a megszüntetése. A vita során az is kiderült, hogy igen nagy különbsé­gek vannak az egyes oktatási intéz­mények támogatása között. Míg a zeneiskola a jogosan járó fejkvótát sem kapja meg, addig az ókécskei 2. Számú Általános Iskolában az egy tanulóra jutó költség 78 ezer 508, amiből 37 ezer 508 forintot az önkormányzat biztosít. Ugyanak­kor a Móricz Zsigmond Gimnázi­um és Általános Iskola egy tanuló­Falugyűlés Szentkirályon Nemrégen tartottak falugyűlést Szentkirályon, ahol Szabó Gellert pol­gármester részletesen beszámolt a múlt év munkájáról és az idei kől{ségvéfés: ről. Egyebek között elmondta, hogy az idén a bevételeket 66 millió forintra becsülik, 17 százalékkal többre, mint tavaly. A bevételek jelentős része az állami költségvetésből származik. Szo­ciális célokra tavaly 4,4 millió forintot fordítottak, ebben az évben ugyanerre 7,1 milliót szánnak. A múlt év nagy kiadása volt az az 5,3 millió forint, amelyet a tornaterem építésének bein­dítására költöttek. A „Szentkirályért Alapítványira 116 személy fizetett be, összesen 1 millió 98 ezer forintot. A hozzászólók közül Törőcsik Béla a munkanélküliség problémáját vetette fel. — A megoldást a testület sem látja — válaszolta a polgármester —, aki teheti, próbáljon magának mezőgazda- sági munkát vagy szolgáltatást találni, megélhetésének segítésére. Sőt, az ed­dig illegálisan végzett szolgáltatásokra is törvényes utat kell keresni. Kis Já- nosné kérte, hogy az Ifjúsági lakótele­pen állítsanak fel egy nyilvános telefon- fülkét, valamint az ottlakók felajánlot­ták, hogy a sóder és cement leszállítása után magánerőből megépítenék a jár­dát. Bálint Miklós és Kenyeres Amb­rus a külterületi villanyhálózat korsze­rűsítése érdekében szólt. Kánya Gábor országgyűlési képvise­lő, aki szintén részt vett a falugyűlésen, a hozzá intézett kérdésekre elmondta, hogy a kárpótlási területeket ingyen mérik, jelenleg azon fáradozik, hogy a jogszabály módosításával lehetőség le­gyen a részarányterületek díjmentes ki­mérésére is. Varga József és Kökény Imréné fel­vetéseként hangzott el, hogy a szociális segélyek rászorultságának elbírálásá­nál nagyobb körültekintéssel járjanak el az illetékesek. Varga Jánosné erre így válaszolt: a jogszabály által előírt kö­töttségek határozzák meg a támogatás folyósításának kereteit és nem a saját szubjektív döntéshozataluk. — SziH — Éheznek a szövetkezet tehenei? Városszerte ismert, hogy igen ne­héz helyzetben van a Tiszakécskei So- lohov Szövetkezet. Sok a kintlevősé­gük, de sok a tartozásuk is. A rész- közgyűlések alkalmával olyan hatá­rozatok születtek, hogy több ingat­lant értékesíteni kell, s a befolyt ösz- szegből fizetik ki a hitelezőket. Újab­ban olyan hír is szárnyra kapott, hogy már annyira elfogyott a pénze a szövetkezetnek, hogy a szarvasmar­háknak nincs mit enni adni, éheznek. Erős Józseftől, a szövetkezet elnöké­től érdeklődtünk, mi az igaz ebből, tényleg „diétáznak” a tehenek? — A tavalyi szárazság súlyosan érintette a szövetkezet szántóföldi ágazatát. Nem termett annyi ta­karmány, amennyi elegendő lenne állataink számára. 800 hektár siló- kukoricából alig tudtunk betakarí­tani valamit. A beszállítás többe került, mint a siló értéke. Ennek ellenére van mit enniük a három telepen lévő, mintegy 500 tehén­nek, s annak szaporulatának. A saját takarmányunk már elfo­gyott, de folyamatosan vásárolunk silót és szénát. — A többi szövetkezet is hason­ló gondokkal küszködik. Kitől tudnak vásárolni? — Kétségtelen dolog, hogy 100 kilométeres körzetben nagyon sok szövetkezetnek vannak takarmány­gondjai, mert nem tudtak ők sem elegendő takarmányt biztosítani, de nekünk sikerült Tiszajenőről és Szabadszállásról vásárolnunk. Fo­lyamatosan történik az elszállítása. Van tehát mit enniük az állatok­nak, csak beosztással kell lenni. Áp­rilis végéig kell kihúzni, utána ta­karmánykeverékkel oldjuk meg az ellátást — mondta Erős József. • A kisáruházban egyebek közt motorkerékpárokat, csónakmotorokat, szivattyú­kat, permetezőgépeket, rotációs kapákat árusítanak. Képünkön Somodi Lajos üzlet­vezető és Jánoska Józsefné. (Fotó: Szentirmay) A tiszakécskei Start Kisszövetke­zetből alakult egy évvel ezelőtt a Sta- bil-Ker Kft. Profiljukhoz tartozott a kisbútorok gyártása, akár egyedi igé­nyek alapjan is. Március elsejétől újabb szolgáltatással bővült a tevé­kenységük, megnyílt ugyanis a To- mos Kisáruház. Somodi Lajostól, az áruház vezetőjétől érdeklődtem, mi adta az ötletet, hogy Tiszakécskén ilyen üzletet nyissanak. — A szombathelyi Varga József megvásárolta a Stabil-Ker Kft.-t, az ő ötlete volt, hogy próbálkozzunk meg ezzel a tevékenységgel, neki ugyanis már több helyen van az or­szágban hasonló üzlete, s mind sike­resen működik. Pálfi Ibolya és Pálfi József, a szlovéniai Tomos cég ma­gyarországi képviselői a nyitáshoz még csak egy teherautóval hoztak árut, de folyamatosan feltöltjük majd az üzletet. — Ahogy elnézem az árakat, nem lehet azt mondani, hogy a legolcsób­bak. — Kétségtelen dolog, hogy van­nak nálunk olcsóbbak is, de ezekre a gépekre a megbízhatóság és az ener­giatakarékos üzemeltetés a jellemző. Hosszú távon tehát mindenképpen kifizetődő. A helyi szervizelést és tar­talék alkatrészek árusítását is szeret­nénk megoldani. Ja, és el ne felejt­sem, kárpótlási jegyre is lehet vásá­rolni. Észté A fiatalok itt sem gazdagabbak Építkező ember fülében ismerősen cseng a FA-KER Kft. neve. Azt is sokan tudják: Lakiteleken, a 44-es főút szentkirályi kereszteződésében helyezkedik el ez az ipartelep. Fa- és fűrészáru-értékesítés a fő profilja. Azt azonban már kevesen tudjak, hogy Varga Attila, 25 éves lakiteleki fiatalember az alapítója és ügyvezető igazgatója. Korábban a helyi Autós­csárdában dolgozott felszolgáló­ként, kilenc éven át. — Mikor és hogyan kezdte vállal­kozását? — érdeklődtem. — 1991 augusztusában alakult a FA-KER Kft., családi vállalkozás­ban. A bátyámmal közösen kezdtük, akinek asztalos szakmája van. Elő­ször az ő lakásuk udvarában lévő fó­liasátorban gyártottuk a lambériát. Nem sokkal később bátyám vissza­ment a szakmájába dolgozni, azóta édesanyámmal folytatom. Ezt a he­lyet nem kis utánajárással sikerült megszerezni. A helyi önkormányzat­nak kellett tervrajzot benyújtani, és a közúti igazgatóság jóváhagyása is szükséges volt hozzá. Emlékszem: délben tudtuk meg, hogy másnapra elő kell teremtenünk 500 ezer forin­tot, akkor az OTP nem bocsátja ár­verésre a területet, és miénk lehet. A helyi takarékszövetkezet jóvoltá­ból sikerült. Az akkor még nem la­kott családi házam volt a fedezet. — Jelenleg hány fővel dolgoznak? — Hét alkalmazottam van. A lambériát is itt helyben gyártjuk. Rönk- és fűrészeltfa-árusítással bő­vítettük tevékenységi körünket. Édesanyja meséli, hogy nemrég Ti­szántúlról voltak itt, és vállalkozót ke­restek a falujukban létesítendő ve­gyesbolthoz. Náluk ugyanis az a hír jária, hogy itt Lakiteleken sok a pénze a fiataloknak. Mire ő azt válaszolta: itt sem gazdagabbak, csak vállalkozó szelleműek. G. Nagy Margit • A költségvetés vitáján a legnagyobb vihart az iskolák helyzete keltette. Képünkön óbögi kisdiákok, akik remélhetőleg továbbra is az öreg iskola falai közt tanulhatnak. ra jutó költsége 54 ezer 520, s az önkormányzat része ebből csak 3787. Sokan azt sem értették, hogyan lehetséges az, hogy a legtöbb költséget, 95 ezer 187 forintot a külterületi iskolák ta­nulóira fordítják, mégis ezekben az intézményekben a legnehe­zebb a helyzet. A hosszas vita során számtalan javaslatot tettek a képviselők, s csak részletkérdésekben tudtak dönteni, a költségvetés egészét nem tudták elfogadni. A vita ma folytatódik, s remélhetőleg ered­ménnyel zárul. — benke — KISÁRUHÁZ SZLOVÉN TŐKÉVEL A kárpótlási jegyet is elfogadják (V Jótékonysági bai Tiszakécskén baráti összejövetelt tart a helyi Vöröskereszt-szervezet A március 19-én rendezett vacs rar a vendégek választhatnak marha- pörkölt, halászlé és túrósestb/a k. >- zott. A vacsora árbevételét jo; '• konysági célra fordítják A finn nagykövet Lakiteleken Március 14-én, vasárnap, II órakor a Templom téren emlékez­nek meg Laki teleken a "48-as sza­badságharc évfordulójáról. Az ün­nepségen díszvendég lesz Finnor­szág budapesti nagykövete, Barsi- né Pataky Etelka, az 1996-os világ- kiállítás kormánybiztosa. Ünnepi beszédet mond Lezsák Sándor, az MDF alelnöke. Térzenét ad az Aga utcai nevelőotthon hatvanöt tagú fúvószenekara. Négy betörés a Kakaóbárba Január 15. és március 3. között négy alkalommal törtek be a liszu- kécskei Kakaóbárba. A rendőr­ségnek sikerült elfognia T. János és V. Arnrus helybeli lakosokat, akik beismerték tettüket. A Kakaóbá­ron kívül még hét betörés miatt kell a bíróság elé állniuk. Karbantartás^ a kenyérgyárban Hónapok óta húzódik a Sütő­ipari Rt. és a Brot Kft. között a tiszakécskei kenyérgyár megvétele. Úgy tűnik, a pénzügyi akadályok megoldódtak, most az adásvétel jogi részét kell intézni. Jelenleg karbantartás folyik a gyárban, fel­készülnek arra, hogy ha szükséges,- akkor egyik napról a másikra be tudják indítani a termelést. Erre remélhetőleg egy-két héten belül sor kerül. Átalakult a labdarúgóklub Február végén átalakult Tisza­kécskén a labdarúgóklub. Ezután Tiszakécskei Futball Club néven fog szerepelni. Elnöknek dr. Kisju- hász Gyulát választották, de min­denben a hattagú elnökség dönt. Építészeti tervajánlat Paksi Csaba építéstervező fel­ajánlotta. hogy tervet készít a laki­teleki községháza jelenlegi külső képének átalakítására. Az ajánla­tot egyelőre csak tanulmányterv szinten kel! elkészítenie a tervező­nek. Új helyen fizikoterápia Az eddig szűkös helyen működő tiszakécskei fizikoterápia nemso­kára új helyre költözhet. Hosszas keresés után döntöttek a régi orvo­si rendelő épülete mellett, aminek az átalakítása a napokban feje/.ő dik be. Az új rendelőben már öt helyiség áll a betegek rendelkezésé­re. Itt lehetőség nyílik arra, hogy végre üzembe helyezzék azokat a fontos készülékeket, amelyek ed­dig a raktárban álltak, s emiatt sok kécskei és környékbeli betegnek Kecskemétre kellett utaznia. A vá­ros ügyvezető orvosa, dr. Dósa Bé­la szerint a körülményekhez képest nagyon jó eredmény ez a fizikote­rápia területén. Az oldalt szerkeszti: Benke Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom