Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

8. oldal, 1993. január 13. MEGYEI KORKÉP TALLÓZÓ Telefonfejlesztések a Duna—Tisza közén A Dél-Alföld egyik legnagyobb megyéje, Bács-Kiskun településeinek 80 százaléka már távhivással hívható — tudtuk meg Gyenes Gézától, me­gyei távközlési üzemvezetőtől. — A múlt esztendőben jelentős volt az úgynevezett önerős, azaz ön- kormányzati és lakossági összefogás­ból történő hálózatbővítés — mond­ta az üzemvezető. Kalocsa és térségé­nek (Dunaegyháza, Dunaszentbene- dek, Dusnok, Homokmégy, Ordas, Úszód, Újtelek) automata, illetőleg CB-központjai ezer állomással bő­vülnek. A kiskunhalasi góc területén Kisszálláson kétszáz bekötés várha­tó. Jánoshalma CB-központjához 70 új előfizetőt kapcsolnak. Kéleshalom LB-központja megszűnik, ezentúl előfizetői — Borotához hasonlóan —jánoshalmi számot kapnak. A táv­hívásba Kunpeszér 76-os körzet­számmal a kecskeméti, Dunatetétlen a 78-sal a kiskőrösi automata rend­szerhez csatlakozik. — A folyamatos távbeszélő-szol­gálat többnyire biztosított. Kivétel Bátya, Foktő, Kelebia és Öregcser­tő, ahol csak nappali szolgálat, úgy­nevezett „csőlemezes” LB-távbeszé- lőközpont működik — magyarázza Gyenes Géza. A megyeszékhelyen a Matáv Rt. beruházásaként novemberben üzembe helyezték a tízezres kapaci­tású digitális központot. A napköz­beni helyi, illetőleg a be- és kimenő hívások minősége bel- és külföldre az eddigiekhez képest jelentősen ja­vult. Ezzel egyidejűleg a már 3Mnal kezdődő hatjegyű hívószámok kö­zül több megváltozott. Az új Bács- Kiskun megyei telefonkönyv termé­szetesen már a módosított kecske­méti számjegyzéket is tartalmazza. A 09-es tudakozó az automati­zált helységekből és vonzáskörze­tükből egységesen a megyeszék­helyre futnak be. Számítógépes rendszerünkkel — a lehetőségek­hez képest — a naprakész informá­ciószolgáltatást próbáljuk ezáltal biztosítani. A telefonra várók száma közel negyvenezer Bács-Kiskunban. Ez a szám ugyan magas, de a többi tér­séghez viszonyítva tűrhető. A régió­ban összesen 78 távbeszélőközpont üzemel, ebből 55 már automata. (A Telefontos című lapból tallóztuk.) Felsőszentivánról eltávozott a félelem Öt hónappal ezelőtt Felsőszent- ivánon szinte valamennyi ház ab­lakának redőnyét leeresztették, es­te az emberek nem szívesen men­tek ki az utcára. Akkor még a kocsmát is bezárták sötétedéskor. Azt mondta a vendéglő tulajdonos asszonya, csak akkor szolgálja ki az idegeneket, ha egy ismerős falu­beli is ott tartózkodik. Hiába kér­tem Vancsura József szomszédját, engedjen be, a hosszas, udvarias rábeszélésre sem nyitott ajtót. Öt hónappal ezelőtt a félelem a pánik­keltéssel együtt jelentkezett, mert a felsőszentiváni tsz elnökét, Van­csura Józsefet hasba szúrták. Öt hónappal ezelőtt nagyon nehezen nyíltak meg az emberek, alig tud­tam őket szóra bírni. Akkor még Vancsura sógora, Lisz Gyula, a tsz ágazatvezetője is azt hitte, merény­letet készítettek elő rokona ellen. Most. Fizikailag láthatóan kihe­verte Vancsura József az elmúlt év szeptemberi éjszakájának tragikus eseményeit. Nekem úgy tűnik, sportosan mozog, magabiztossá­gát, határozottságát visszaszerez- tfj és nem-zavarja.-hegr szóba ke­rül a kesétés: — Amikor az illető íViegszúrt, menekülésre gondoltam, de érez­tem, hatalma van felettem, és ha nem vágja fejbe a feleségem, bizto­san végez velem, hiszen be akart jönni a házba. És tudatában volt annak, ha életben maradok, felis­merem. Én is, ő is lámpát tartot­tunk, így jól kivehettem az arcvo­násait. Szerencsére a gyors műtét­nek, megmenekültem. — Biztosan sokat töprengett a kórházi ágyon, ki lehetett a tettes. — Olyan sokat nem gondolkod­tam, mert ez a rendőrség dolga. Úgy tudom, a nyomozók 600 em­bert hallgattak ki. Az esélyek latol­gatása, a lehetőségek számbavétele számomra végtelennek látszott, s mint ahogy később bebizonyoso­dott, az is volt. Ám elhatároztam, ha elkapják a tettest, és azt abból a közösségből bérelték volna fel, ahol én dolgozom, akkor felállók, és otthagyom az elnöki széket. — Miért gondolt erre? — Ez az összefüggés is felmerül­hetett, hiszen két vezetőtársam há­zát is bemocskolták. — Tudja-e, miközben az orvosok az ön életéért küzdöttek, az egész falu aggódott és félni kezdett ? ~-----—Hallottam, és a-szolidaritás " nagyon jólesett, ti1 is segített a? gyógyulásban. Dé arról is tudok, hogy nagyon sok ember rettegés­ben élt, és ezt az érzést az ellenem irányuló merénylet váltotta ki. Megértettem őket, a falusi ember félni kezd, ha nem érzi magát biz­tonságban. Úgy látom, most már megszabadultak a nyomasztó érzé­sektől. — Mit tudott meg késelőjéről? — Többször szembesítettek ve­le. Egy hajléktalan, aki megszö­kött az elmegyógyintézetből. Ad­dig a percig nem is tudta, hogy élek, létezek, a világon vagyok, amíg elé nem toppantam. Be akart törni a házunkba. Ennyi volt és nem több. — Maradt-e önben bosszúvágy ? — Nem érzek iránta gyűlöletet, az élet megy tovább. Bár hazud­nék, ha azt mondanám, ez a bal­eset nem viselt meg lelkileg. Hálás vagyok a rendőrségnek, hogy min­dent tisztázott, és így megnyugod­hattam. A nyomravezetői díjat át­utaltam a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának. A felsőszentiváni kocsmát már nem zárják be sötétedéskor, a felső­szentiváni házak ablakain a redőnyt spm a fé.lelem miat,t ereszt iluku ^ Halác? TVfilzlrW ! (A riport, amelybSPáTészlelÉKet közöljük, a Magyar Nemzet janu­ár 11 -ei számában jelent meg.) AZ UJ EMBERBEN OLVASTUK Surján László az abortusztörvényről Az Új Ember katolikus hetilap január 10-én megjelent száma in­terjút közöl Surján László népjólé­ti miniszterrel, a Keresztényde­mokrata Néppárt elnökével, Er­kölcs és lelkiismeret próbája cím­mel. A miniszter egyebek között elmondta, keresztény lelkiismerete alapján csak az A változatot sza­vazhatta meg, ezt tette a párt jelen lévő 18 képviselője is. A KDNP az A változatot támogatta, amely a katolikus-keresztény erkölcsi taní­tás alapján áll. Az elfogadott B változat Surján szerint nem libe­rális, amit igazol az is, hogy éppen a liberális oldalról támadják leg­erősebben, mert túlságosan szigo­rúnak, korlátozónak tartják. A miniszter nagyra értékeli a Magyat Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatát, amelyet a törvény el­fogadása után tettek közzé. Több évtizedes hallgatás után a főpapok ilyen országos horderejű kérdésben is hallatták szavukat. Fontos, a magzati élet tiszteletére és védelmé­re szóló tanitás minden hívőhöz el­jusson. A miniszter hangsúlyoz­ta: A törvény szövegében sehol sem szerepel az abortusz engedé­lyezése. Nem megepgedhető, ha­nem tűrő rendelkezési Időkorláto­kat vesz figyelembe és indikáció­kat. A szociális indikációt például nem, mert ennek határát nem lehet megvonni. Az anya válsághelyzete kifejezés pedig semmiképpen sem jelenti azt, hogy a nő kénye-kedvé- nek van kiszolgáltatva magzatá­nak élete. Surján László az elfogadott (B változat) törvény pozitívumaként értékelte, hogy a magzat közvetve jogalannyá vált. A magyar or­szággyűlés ebben a törvényben egyértelművé tette: a magzat élete fogantatása pillanatától védendő! A jogszabály nem teszi kötelező­vé sem az orvosnak, sem az egész­ségügyi személyzetnek az abortusz elvégzését. Ez a jog az alkotmány­ból következik, de egy ilyen egyér­telmű megfogalmazás még nem volt az eddigi törvényalkotásban. A népjóléti tárca vezetője szólt arról is, hogy levelet írt valameny- nyi szülész és nőgyógyász orvos­kollégának, amelyben közli velük, ezentúl nem ajánlhatják fel az abortuszt pácienseiknek, mert ez­zel a magzatelhajtásra való felbuj- tás vétségét követik el. Fontosnak tartja a kötelező tanácsadás beik­tatását. A tanácsadók kiképzése komoly nemzetnevelő feladat, ezen munkában számít az egyhá­zak segítségére is. A pártelnök miniszter kiemelte: az idő mutatja meg, hogy a jelenle­gi törvény megfelelően hat-e a tár­sadalomra. Arra kell törekedni, hogy a törvény esélyei valóra vál­janak, előbb-utóbb mindenki szembesüljön azzal a tudattal, hogy abortusz esetén emberi életet olt ki, s ennek terhét kell cipelnie lelkiismeretében és életében. Üjabb ötvenmilliárdnyi vagyon az önkormányzatoknak • Dunapataj ragaszkodott a Szelidi-tóhoz. (Fotó: PN-archív) Az elsők között teljesítette ed­dig meghatározott feladatait az ország legnagyobb megyéjében illetékes, egy kormányrendelet alapján létrehozott Bács-Kiskun Megyei Vagyonátadó Bizottság (VAB). Régebbi nyilvántartási érték szerint 15 milliárd Ft, mai valós értékben becslés szerint csaknem 50 milliárd értékű tulaj­don került közreműködésükkel korábbi, esetenként új gazdához. Összegző jelentésük elkészülé­se után kérdeztem Tohai László­tól, a szakértőkből szervezett bi­zottság vezetőjétől: Kezelőkből tulajdonosok — Mikor és mire kapták meg­bízásukat? ■-1- Eddig is önkormányzati feladatokat szolgáló, elsősorban olyan, döntően állami vagyont adtunk tulajdonba, amelyekkel eddig a tanácsok, majd az ön- kormányzatok csak kezelőként rendelkezhettek. —- Miket adtak át? Átadhatók lettek például a napjainkig az állam birtokában lévő’" ''lakóházak, középületek, műemlékek, természetvédelmi te­rületek, belterületi beépítetlen földek, vizek, közcélú vízi létesít­mények, közüzemű és muzeális emlékek. Az, önkormányzatok nemcsak a VÁB révén jutottak vagyonhoz, hanem a helyi ön- kormányzatokról szóló 1990. évi LXV. és az 1991. évi XXXIII. törvény erejénél fogva is. Szétdarabolt vízművek — Miért nem döntöttek két esztendeje valamennyi, önkor­mányzati feladatot ellátó intéz­ményről? — A hajdan városi, falusi tu­lajdonú termelőegységek általá­ban nagyüzem birtokába kerül­tek. Sorsukról az Állami Va­gyonügynökség dönt. 1990-ben főként az egyetlen önkormány­zat által meghatározott felada­tok teljesítésére hivatott kórhá­zakról, iskolákról határoztak. Nekünk zömmel olyan helyzete­ket kellett elbírálnunk, amikor az adott vagyon nem egy telepü­lést, nem egyetlen önkormányza­tot szolgált. — Például? — A megye északi, illetve déli részén működő vizművek vagyo­nának szétosztása adta föl a lec­két. Az utóbbiéból 80 település és a megye részesült. Igazolnunk kellett továbbá, hogy az önkor­mányzati vagyon törvényi előírá­sainak megfelelően mely lakóhá­zak és nem lakás céljára szolgáló épületek kerülhettek a kecskemé­ti és bajai önkormányzatok tu­lajdonába, mivel e városokban ingatlankezelő vállalatok kezel­ték az eddig állami tulajdonú épületeket. A Filantróp volt a legbajosabb —- Hogyan tettek igazságot az át- meg vissZaszervezésékkel Ősz- székut'yull ügyékbert? — Á Filantróppal volt a leg­több gondunk. Kezdetben ter­melővállalatként működött, de összevonták a talajerő-gazdálko­dási vállalattal. Fekáliaszippantó részlegük révén már szolgáltató­nak számítottak. Később a ké­ményseprő vállalattal fuzionál­tak. Végül is a vállalat tevékeny­ségének csak egyharmada ma­radt szolgáltatás: most ez az egyharmad viszi magával a két­harmadot a szétosztás által. Ta­lán sikerült úgy szétosztani a va­gyont, hogy részei életképesek maradtak, és nem sértettünk jo­gos érdekeket. Egyedül a megyei jogú város fellebbezte meg dön­tésünket. Nekünk adott igazat a másodfokú hatóság. —- Állami vagy helyi szempon­tokat helyeztek előtérbe határese­tekben ? — Az volt az alapelvünk, hogy ahol erre igény van, kerül­jön minden, ami lehetséges, ön- kormányzati tulajdonba. Odaadtak, amit lehetett — Volt, ahol nem ragaszkod­tak — hogyan is mondjam? — jussukhoz? — Néhány község a megyei önkormányzat javára lemondott a vízműrészesedéséről. Némely önkormányzat sürgetés ellenére sem küldte be valamennyi igé­nyét. Inkább a harcosság volt a jellemző. A dunapatajiak például ragaszkodtak a Szelidi-tóhoz, mely eredetileg nem szerepelt az önkormányzatoknak átadható vizek, vízfolyások listáján. — Kivel hadakoztak? A tó táji értékeit féltő Orszá­gos Természetvédelmi Hivatallal. Javaslatunkra mégis meghatá­rozták, hogy milyen feltételekkel mondanának le birtoklásáról. Dunapataj vállalta a nagyon szi­gorú követelmények teljesítését. Eredménnyel jártak a tiszaalpátr hóltág tulajdonjogának megszer­zésével a tiszaalpáriak is. — Jó partnereknek bizonyul­tak az önkormányzatok? — Általában megalapozott igényekkel jelentkeztek, bár oly­kor késve. Néha bonyolult prob­lémákat produkált az élet. Java­soltuk ilyen esetekben — például a kecskeméti városháza és Váro­si mozi esetében —, hogy az ér­dekeltek közvetlenül keressenek ésszerű megoldást. A vagyon­átadó bizottság és az önkor­mányzatok között kialakult jó együttműködésnek köszönhető, hogy viszonylag gyorsan hozzá­juttathattuk őket törvény szerint megillető vagyonukhoz. Bízom benne — fejezte be válaszát To­hai László —, hogy így érzékel­ték közös munkánk eredményeit az önkormányzatok is. Heltai Nándor Műholdról a Bácskában Mélykúton már csaknem egy éve működik, Sükösdön és Fajszon pedig decemberben indultak el, önkormány­zati finanszírozással, a helyi tévéadók műholdas programok átjátszásával, melyeket mindenki szabadon foghat az adott helységekben. Ugyancsak de­cemberben, a magánkézben lévő Dél- TV is sugározni kezdett a 44-es csator­nán, melyen a Music TV fogható. Eddig úgy tűnik, hogy mind közül a legnagyobb erősségű a Nagybaracskán székelő Bács-TV adásának jele, mely Hercegszántótól Bajáig, illetve Mohá­csig biztosítja — a tervek szerinti 20-25 km-es sugárban — a televíziós vételt. December 24-étől a 36-os csatornán az RTL, január 7-étől a 40-esen pedig a SAT 1 műsora folyamatosan betölti az étert, egyelőre mint kísérleti su­gárzás, mert a hideg és egyéb problé­mák miatt nincsenek végleges helyü­kön a berendezések, és a beüzemelés paraméterei sem tekinthetők annak. A számítások alapján — ha a két város lakóit is belekalkuláljuk — közel száz­ezer ember juthat hozzá ezen ingyenes szolgáltatáshoz. Valamennyi helyen egyazon német cég által gyártott technikáról van szó, melynek különlegessége a négy szeletre osztott adófej, minek következtében a sugárzás nem teljesen körkörös, és elő­fordulhatnak gyengébb minőségű, ne­tán holt terek is. Ez utóbbi információt ugyan még nem erősítették meg (és nem is cáfolták) konkrét mérési ered­mények, így csak azok megtörténte után lehet behatárolni a pontos körze­tet. Természetesen, erről is időben adunk tájékoztatást, és ekkor már csak egyéni (antenna-, hangolási beállítási) problémákról beszélhetünk. A Bács-TV elképzelései között szere­pel saját stúdió üzemeltetése, a műsor- készítés és teletextszolgáltatás is. Ezek elindulása a közeljövőben várható, pontos időpont még nem ismeretes. S. G. A TERMESZÉT KALENDÁRIUMA Január — télhó A kalendárium olyan, régóta használt naptár, amelyben olvasmá­nyokat, hasznos dolgokat találhat az olvasó. Most induló sorozatunk­ban hónapról hónapra kisérhetjük nyomon a természet változásait. A január hónap nevét a római Janus istentől kapta, aki a menny­boltozat isteneként reggel kinyitot­ta, este pedig bezárta az ég kapuit. Igen régi kalendáriumokban talál­kozhatunk a január régies neveivel, így hajdan nevezték boldogasszony havának, vagy télhónak is. Befagyott a Bizánci-öböl Januárban, ha az évszaknak meg­felelő az időjárás, a természet hó és jég bilincsébe zárva szunnyad. Eb­ben a hónapban a legvalószínűbb a kemény hideg és a tartós hótakaró. Persze, a régi kalendáriumok szerint szokatlanul enyhe és zord telek is előfordultak az elmúlt évszázadok során. így 1182-ben olyan enyhe volt a tél, hogy a gyümölcsfák janu­ár végén kivirágoztak, s március ele­jén az almák már dió nagyságot ér­tek el. 1572-ben január végén, febru­árban az összes fa zöldellett, a virá­gok pedig kinyíltak. 1973 januárjá­ról és februárjáról azt olvashatjuk, hogy a méhek már sárga virágokról hordták a nektárt. Érdemes azon­ban az érem másik oldalára is pillan­tást vetni. Régi feljegyzések sokasá­ga tanúskodik rettentő zord, hideg telekről. így i. sz. 400-ban befagyott a Bizánci-öböl. 1179-ben április vé­géig összefüggő hótakaró borította egész Európát. 1234-ben a pincék­ben megfagyott a bor, amit aztán a gazdák súlyra mérve árultak. 1816- ban a hideg és a hatalmas hó miatt csupán a Bánságban 200 000 ökör és 400 000 juh pusztult el. Tárolható vízkonzerv Hazánkban már évek óta nem volt igazi, szép havas tél. Talán eb­ben az évben részünk lesz a fehér ál­dásból. A vastag hóréteg kitűnő „paplan” a vetések számára. A fris­sen lehullott hótakarónak igen nagy a kisugárzó képessége. A hó általá­ban meglehetősen rossz hővezető. A kisugárzott hőenergiát azonban nem a talajból, hanem a hóréteg kö­zelében levő légrétegekből vonja el, amelyek így nagy mértékben lehűl­nek. A laza hórétegek és a csendes, derült éjszakák igen nagy mértékű lehűléseket eredményezhetnek. Elő­fordult már, hogy a hótakaró felüle­te és a talajfelszín között mértek 20 °C-os különbséget is. Hótakaró nél­küli nagy hidegekben viszont ki­fagyhat a vetés. A télen leesett hó „sokáig tárolható vízkonzerv”, amely igen fontos a mezőgazdaság­nak. A hó még erős olvadás esetén is viszonylag lassan válik vízzé, s így a talajba szivárgása lassúbb ütemű. De a hó lehet, átok is. A hirtelen leesett, nagy mennyiségű hó, esetleg hóviharral egybekötve, valósággal megbénítja a hétköznapi életet. Januárban az élővilág többsége nyugalmi állapotban van, így növé­nyeink döntő többsége is. Néhány kivétel azonban mindig előfordul. Legkorábban nyíló vadvirágunk a védett magyar kikerics (1. ábra). Minden más növényt messze meg­előzve, néha már január végén bon­togatja halvány ametiszt-ibolyaszí- nű, néha fehér virágait. Kis terme­tű, amely virágával egy időben fej­leszti 2-3 fénylő tőlevelét is. Egyet­len hazai élőhelye a Dunántúl déli részén a Szársomlyó hegy déli lan­káin található. Elvétve néhány virágzó növény­nyel már a kertekben, parkokban is találkozhatunk. Egyikük a fekete hunyor (2. ábra). Nevével ellentét­ben virágai fehérek vagy piroslóak, nagy szirmúak. Decembertől febru­árig virágzik. A növény déli elterje- désű, mintegy 15—30 cm magas. Virágzó jázminok Enyhébb teleken néhány cserje­fajt is megfigyelhetünk, amelyek virágaikat bontogatják. Ezek egyi­ke a varázsmogyoró, melynek vi­rágai kevésbé szembetünőek, ám rendkívül illatosak. Meleg, napos fekvésű helyre ül­tetve néha már december végén vi­rágozni kezd a korai jázmin nevű alacsony cserje. Virágai élénk sár­gák, ám nagy hidegben virágai és a beindult nedvkeringésű hajtásai is károsodhatnak. Januárban a növényvilág jórészt nyugalmi állapotban várja a tavasz közeledtét, ám az állatvilág egy része meglehetősen aktív élettevékenysé­get folytat. Erről a második részben olvashatunk. Andrási Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom