Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1993. január 21., 3. oldal Törvénytelen lakbéremelés Kecskeméten? (Folytatás az 1. oldalról) A köztársasági megbízott amennyiben törvényességi észrevé­telt tesz a kecskeméti lakbéremelé­si rendelet ellen, s azt a város kép- viselő-testülete nem fogadja el, úgy az Alkotmánybíróság elé kerülhet az ügy. Dr. Sarkadi Zsolt úgy vél­te, meg tudja védeni a legmaga­sabb bírói fórumon is álláspontját, mivel szerinte alkotmányellenes, hogy az önkormányzat nem ren­delkezhet a saját tulajdona fölött szabadon. A minden bizonnyal hosszadalmas jogi huzavonától függetlenül február 1-jétől maga­sabb lakbért kell fizetni Kecskemé­ten. A nagykörúton belül az össz­komfortos lakások négyzetmétere után havonta 40, a komfortosnál 27, félkomfortosnál 15, a komfort nélkülieknél 10 forint lesz a lakbér. A nagykörúton kívül az összkom­fortosnál 36, a komfortosnál 24, a félkomfortosnál 13, a komfort nél­küli lakások négyzetmétere után pedig 9 forint lakbért kell havonta fizetni. A nem szociális bérlakások esetén — az IKTV szakembere sze­rint ilyen 15-20 van a városban -— a lakbér a fenti összegek duplá­ja. Az emeléssel egy időben életbe lép a helyi lakbértámogatási rend­szer. Lapunkban ezt már részlete­sen ismertettük. Most azért nem térünk ki rá, mivel az új szociális törvény miatt hamarosan új támo­gatási szabályokat kell hoznia Kecskemét közgyűlésének is. A jegyző törvényességi észrevé­tele ellenére ugyancsak rendelet született a bérlakások eladásáról, amit hamarosan lapunkban is ist mertetünk. Mihályka Gyula Több rendőr kell Tompára A tompái rendőrőrs parancsno­ka, Fodor Lajos hadnagy, meghív­ta a község képviselőit és intéz­ményvezetőit, hogy megismertesse velük a helyi rendőrség tevékeny­ségét, problémáit, bemutassa ne­kik munkatársait. A találkozón részt vett a kiskunhalasi rendőrka­pitány, dr. Kastyák János is. Az őrsparancsnok a tájékozta­tójában elmondta, hogy azokhoz a feladatokhoz, amelyek Tompán a rendőrségre hárulnak, kevés a 14- fős állomány, kénytelen kisegítő­ket kérni máshonnan. A határát­kelő okozta nagy forgalom miatt sok a közúti szolgálat, ezért nincs ügyelet az őrsön, pedig nagy szük­ség van erre. A telefonokat is leg­többször az üzenetrögzítő veszi, jobb esetben a polgári alkalma­zott, de neki nem ez a dolga. Ah­hoz, hogy az őrs jól megoldja a reá háruló feladatokat, létszámbőví­tésre lenne szüksége. A munkakörülmények ismerte­tése kapcsán szólt az őrsparancs­nok arról, hogy a rendőrségi épület félreeső helyen van, és inkább al­kalmas lakásoknak, mint hivatal­nak, kellene is a lakásgondokkal • Fodor Lajos őrsparancsnok és vendégeinek egy csoportja. (Kép: Kiss Béláné) küzdő fiatal rendőröknek. Kevés az irodahelyiségük, a felszerelésre is ráférne a bővítés, a korszerűsí­tés. Jobb helye lenne az őrsnek a falu centrumában, az 53-as főút­hoz közel eső volt pártházban. Kérte az önkormányzat tagjait, hogy vegyék fontolóra a javasla­tát. A személyes ismerkedés során Fodor Lajos bemutatta a vendé­geknek a munkatársait, akiknek többbsége tompái, a község jegy­zője, Káposzta József pedig a rendőröknek a képviselőket es a többi meghívottat, majd kötetlen beszélgetéssel folytatódott a talál­kozó. Kiss Béláné BLICCELÉS, GYOMORMOSÁS, FŰTÉSI DÍJ Bonyolultabbak a végrehajtási ügyek (Folytatás az 1. oldalról) — Az, hogy a tavalyi év nehe­zebb volt, nem azt jelenti, mintha megszaporodtak volna az ügyek — mondta az irodavezető. — Számszerű növekedésről alig be­szélhetünk. Inkább szaknyelven szólva az elnehezedés a jellemző, két értelemben is: rendkívül nehéz eredményes munkát végezni, ugyanakkor megszaporodtak a „súlyos” ügyek, a többször tízmil­liós, a százmilliós, vagy azon felüli végrehajtások —- mondja Patócs László. A beszélgetés során kiderült, hogy 1991-ben a megyei végrehaj­tói irodához 341 végrehajtási ké­relem érkezett, tavaly körülbelül ugyanannyi. A nehéz ügyek első­sorban a gazdálkodószervezetek, ezen belül is a különféle kft.-k közül kerültek ki. Ezekről az iroda nem vezet összegszerű ki­mutatást, de érzékeltetni lehet azzal, hogy például az igazság­ügyi, az állami és magánkövetelé­sek összege 1992-ben 962 millió volt, s ennek körülbelül a duplá­ját teszik ki a gazdasági jellegű követelések. Szinte természetes­nek vehető, hogy az előbbiekben is növekedés tapasztalható: 1990- ben még „csak” 281, 1991-ben pedig már 674 millió forint volt a kategóriába sorolt követelések összege. Ez azonban a dolognak csupán az egyik oldala, mármint a végre­hajtani kért összeg. A legdöntőbb az, hogy ebből mennyit sikerül va­lójában megtalálni, behajtani. Saj­nos, itt már lényegesen kisebb szá­mokat, illetve arányokat tud sorol­ni a megyei iroda vezetője. A gaz­dasági jellegű követeléseknél pél­dául az esetek 70-80 százalékában már nincs meg az a gazdálkodó- egység vagy szervezet, amely ellen a végrehajtást kérik, vagy ha még „él”, akkor is felszámolás alatt áll, csődöt jelentett be, tehát egy fillért sem lehet rajta bevasalni, hiába tartozik milliókkal. A megtalált és valóban létező 20-30 százaléknál is nehezen képzelhető el az azonnali fizetés. Itt a legrosszabb az úgyne­vezett eredményesség. A végrehajtás másik területén a már említett igazságügyi, állami és magánkövetelések szférájában — az általános elszegényedés miatt — szintén romlott az eredményes­ség. Tavaly például 8300 végrehaj­tási kérelem volt ebben a kategó­riában és csak körülbelül negyede járt eredménnyel. Mert mit lehet tenni például azokkal, akik képte­lenek fizetni a fűtési, vagy az áram­díjat, nem tudják törleszteni a la­káshitelt? De a végrehajtóknak kell foglalkozni az olyan esetekkel is, mint például ha valaki „bliccel” a buszon, tehát jegy nélkül utazik, helyben nem tud, vagy nem akar fizetni. Az ügy végül a végrehaj­tóknál köt ki. Hasonlóan nem túl eredményes — és érdekes módon ebből elég sok van — a mentők által gyomormosásra beszállított páciensek tartozása is. Van olyan honpolgár, aki már három menet árával tartozik és sehogyan sem tudják rajta bevasalni. Ha eredménytelen a végrehajtás, következik a foglalás — mondja Patócs László. Természetesen min­dent nem szabad lefoglalni. Tiltja a jogszabály — az 1979. évi, 18. számú törvényerejű rendelet, amely még érvényben van — a sze­mélyes használati tárgyak, a fog­lalkozás űzéséhez szükséges eszkö­zök lefoglalását. Hogy mit lehet? Minden egyéb ingóságot, ha ez nem elég, akkor a munkabérből történő letiltás következik, de ha az nincs, csak akkor jöhet az ingat­lan. Nehéz lenne felsorolni, hogy mi mindent foglaltak le például ta­valy a végrehajtók. A két szélsősé­get azért megemlítjük: lemezjátszó és repülőgép . . . Gál Sándor FEBRUÁRTÓL KECSKEMÉTEN Ritkábban járnak a buszok A Kunság Volán Rt. február 1- jétől 17 százalékkal ritkítja a kecs­keméti helyi járatok számát. Erre azért kerül sor, mert a város köz­gyűlése nem szavazta meg a Volán kérését a további viteldíjemelésre. A törvény szerint ugyanis a telepü­lések képviselő-testületei jogosul­tak a helyi tömegközlekedési tari­fák megállapítására, függetlenül attól, hogy a Volán rt. minisztériu­mi többségi tulajdonban van. A menetrendi változások jóváha­gyására pedig a települések jegyzői jogosultak, ugyancsak a törvény szerint. Dr. Erdei Attila, Kecske­mét jegyzője érdeklődésünkre el­mondta, ő is kényszerhelyzetbe ke­rült, hiszen veszteséges tevékeny­ségre nem kötelezheti a közlekedé­si társaságot, így alá fogja írni a „ járatszámcsökkentést. A polgár- mesteri hivatal szakemberei jelen­leg vizsgálják a Volán tervezetét. A javaslat szinte minden járatot érint. Például a 18-as vonalán munkanapokon 8.30—18.30-ig nem kevesebb, mint 18 járat esne ki. A 15-ös buszjáratainak számát hattal, a 25-ösét néggyel csökken­tenék munkanapokon, de a 20-as is 5.15—20.15 óra között a jelenle­gi 20 perc helyett félóránként köz­lekedne. A végleges döntésről tájé­koztatjuk olvasóinkat. M. Gy. Országjáró körúton A népjóléti tárca vezetői közül Surján László miniszter, Pusztai Erzsébet és Jávor András állam­titkár országjáró programot kezd az egészségügyi reform kö­vetkező lépéseinek megismerteté­sére. Az egészségügy jövőjével, a tárca terveivel kapcsolatos kér­déseikre így közvetlenül, a legil­letékesebbektől kaphatnak vá­laszt azok, akik részt vesznek a megyékben és a fővárosban ren­dezendő fórumokon. Az alapellátásban tavaly meg­kezdett reform minden bizonnyal zökkenőmentesebb lett volna, ha a minisztérium már korábban meg­kezdi a véleménycserét — ismerte el Surján László. A hibából azon­ban tanult a tárca: az alapellátás­ban bekövetkező további, és a szakellátásban most induló válto­zásokról a vezetők most közvetle­nül tájékoztatják a szakmát, a köz­véleményt, valamint az ugyancsak érintett önkormányzati vezetőket. Vita van, kerítés nincs A lajosmizsei polgármester szerint elvileg már régóta nem lenne akadá­lya annak, hogy ne rettegjen a község egyik lakója, a Mizsei utcában lakó Móczó János. Mint arról hétfői szá­munkban írtunk, az idős ember és az egészségház között máig nem húzta fel a kerítést a hivatal és a nagykapu is tárva-nyitva. Emiatt a tolvajok sza­badon bejuthatnak — és jutottak is a védtelen emberhez. A polgármester elmondta, hogy birtokvita hátráltatja a megoldást. Jóllehet a pénz együtt van a kerítésre, de amíg meg nem egyeznek, addig nem kezdhetik az építést. Elképzelhe­tő, hogy bíróságnak kell majd dönte­nie a kérdésben. A szomorú ebben csak az, hogy — bárkinek is van iga­za — az egészségházból ettől még szabad a bejárás az idős ember kertjé­be. De nem egyeznek abban sem, hogy valóban zárják-e a kaput: a pol­gármester állítja, hogy igen. Vita te­hát van, kerítés nincs és Móczó János fél a házában. Mégsem lesz népszavazás Izsákon Kedden tartotta ez évi első ülé­sét Izsák önkormányzata. Mennyi pénz lesz 1993-ban a közös pénz­tárcában, s ebből mire futja? Ez volt a fő kérdés. A 160 millió forint kiadási és bevételi főösszeggel megállapí­tott költségvetés csak igen körül­tekintő és takarékos gazdálko­dás mellett lesz teljesíthető. A község idei és a jövő évi lehe­tőségeit alapvetően meghatároz­za a mintegy 100 millió forintos költséggel készülő tornacsarnok építése. A beruházás egyharma- dát központi támogatásból fede­zik, ám a fennmaradó rész az idén fejlesztésekre jutó 35 millió forintból 31 milliót elvisz. A ma­radék 4 millió forintból az úthá­lózat, a kábeltévé-hálózat fejlesz­tését és kisizsáki buszmegálló építését tervezik. A község és in­tézményeinek működtetésére a tervek szerint mintegy 120 millió forintra lesz szükség. A teljesí­tendő nagy feladatok és a szű­kös bevételi források ellenére a képviselő-testület úgy döntött, hogy az idén sem vezet be helyi adókat. Az ülés másik fő napirendje — egy 1028 aláírást tartalmazó bead­vány kapcsán — annak eldöntése volt, hogy legyen-e népszavazás Izsákon? Mint arról hírt adtunk már, a képviselő-testület január 1-jével bezárta a községi bölcsődét, mivel annak működését gazdaságtalan­nak és nem igazán indokoltnak ítélték. Az ügyben érintett szülők szerették volna, ha az önkormány­zat felülvizsgálja ezt a döntését, ezért levélben fordultak a testület­hez. Ám a képviselők továbbra is úgy ítélték meg, hogy a szűkös anyagi helyzetben nem vállalhatják a kis létszámmal (24-28 fő) működő bölcsőde többmilliós fenntartási kiadásait. A megszüntetés mellett szólt az is, hogy az odajáró gyerme­kek nagy részének édesanyja, a pol­gármesteri hivatal adatai szerint, nyolc asszony kivételével, igénybe veszi a gyest, illetve a gyedet, így otthon van és nem okoz gondot a gyermek elhelyezése. Az önkor­mányzat is megoldást nyújtott ti­zennyolc gyermek részere azzal, hogy felvették őket az óvodába. Mindezek ellenére a szülők to­vábbra sem fogadták el a megszün­tetést és aláírásgyűjtésbe kezdtek azzal a szándékkal, hogy helyi nép­szavazás döntsön a kérdésben. En­nek kezdeményezéséhez Izsákon ezer érvényes aláírás szükséges. A leadott íveken 1028 aláírás szere­pel. Ezek elbírálását a helyi válasz­tási bizottság végezte. Az ívek egy­negyedének megvizsgálása után ki­derült, hogy abban ötven aláírás ér­vénytelen, mivel hibás, valótlan adatokat tartalmaz, kiskorú szemé­lyek és nem izsáki lakosok neve is szerepel. így a további ívek meg­vizsgálása nélkül is világossá vált, hogy nincs meg a szükséges számú aláírás a népszavazás kezdeménye­zéséhez. A képviselők ismét megerősítet­ték azt az álláspontjukat is, hogy amennyiben akár a bölcsőde volt dolgozói, akár más vállalkozásban hasonló gyermekintézményt nyit, azt támogatják. T. L. KERESIK A KÁROSULTAKAT Fiatalokból álló banda a rács mögött ’ • •' ■ ■" ■ < v! .í! >, ilő'ö Ritka eset, hogy előbb van meg a bűnöző, mint a feljelentő, de úgy látszik most ez a helyzet adódott a kecskeméti rendőrségen. Őrizetbe vettek ugyanis néhány kecskeméti fiatalt, akik erőszakos jellegű bűn- cselekményeket követtek el a város­ban. Adott volt néhány ügyük, eze­ket bizonyították is a rendőrök és a bíróság elrendelte 9 fiatalkorú elő­zetes letartóztatását. Majd a továb­bi kihallgatások során elmondtak — egymástól függetlenül, de egybe­hangzóan — olyan bűncselekmé­nyeket is, melyekben még nem tett feljelentést a sértett. Ezért a Petőfi Népe segítségét kérték a nyomo­zók: közöljük a beismert bűncselek­ményeket, hátha magára ismer és jelentkezik ezt követően az áldozat. A fiatalkorú fiúkból és lányokból álló banda tehát az elmúlt év nyará­tól októberig a következőkkel is terhelte bűnlajstromát: — Augusztusban, az Erkel Fe­renc utcában egy idős hölgy vállá­ról lerántották a táskát. A táska füle elszakadt, a hölgy elesett. A tolvajok mintegy 7200 forinthoz jutottak. Beismerő vallomásukban elmondták, hogy az idős hölgy jól szituált volt, kalapot, sálat és ujjat­lan kesztyűt viselt. — Júliusban vagy augusztusban a kecskeméti Nagykőrösi utcában követtek egy középkorú nőt. A ke­zéből kikapták a táskáját, amiben 800 forintot, személyi igazolványt és illatszereket találtak. — Augusztusban a Vak Boty- tyán, vagy a Károlyi utcában 23 óra körül körbevettek egy 19 éves fiatalembert. Megverték, pénzt kö­veteltek tőle, de nem volt nála sem­mi. — Július 9-én éjjel a lordokháza alatt egy ittas férfit fenyegettek meg és tőle is pénzt követeltek. Ezer forintját kikapták a kezéből. — Októberben — minden bi­zonnyal késő este — a Petőfi Sán­dor utca mögött parkolt egy felte­hetően piros színű Lada kombi. Az ablakot kézzel lehúzták és a benne talált rádiómagnót ellopták. — Augusztusban vagy szeptem­berben egy este, a Petőfi Sándor utcai gyógyszertár közelében talál­tak egy mustárszínű Polski FIAT 126-ost nyitott állapotban. A kar- dánboxot és a rádiómagnót vitték el a kocsiból. — Valamikor a nyáron, a Nyíri • A fiatalokból álló banda idős asszonyok válláról tépte le a táskát. (PN-archív) út 15. számú háztömb mögötti ud­varban állt egy Polski FIAT. Abla­kát kézzel lehúzták és elvitték a bent talált sportcipőt, ruhákat. — Októberben a Szűcs Lajosné utcában több gépkocsit feltörtek. Volt olyan jármű, amit kétszer is, majd kisebb értékeket vettek ki a kocsikból. — Nyáron (emlékezetük szerint augusztusban) a városközpontban egy 15 éves fiútól vették el a kar­óráját. — Ugyanebben az időben az If­júsági Otthonban két tizenéves fiú­tól vettek el karórát. A rendőrség kéri, hogy aki ma­gára ismer a bűncselekmények leí­rásában, jelentkezzen a kecskeméti kapitányságon. Kecskemét, Batthyány utca 14. V. emelet 565. (7 óra 30-tól 16 óráig). A bejelen­téseket telefonon is fogadják a 76/ 484-684 szám 3465-ös mellékén. N. N. M. Kőműves segédmunkást felveszek vagy kőmüvesbrigádot foglalkoztatok. Kecskemét, Tompa M. u. 2. Telefon: 323-848 175494 Polgármester- jelöltek Borotán Új polgármestert kell választani Borotán, mert Király István, a jelen­legi vezető január 31-én nyugalomba vonul. A választás február 7-én lesz, s tegnap járt le az ajánlócédulák leadá­sának határideje. Értesüléseink sze­rint négy jelölt szerezte meg a szüksé­ges számú ajánlást. Kiss Kálmán he­lyi vállalkozó, ifj. Kisföldi László ag- ronómus, Horti János egyéni gazdál­kodó, valamint a szintén borotai dr. Geiger Ferenc, aki jelenleg a bácsal­mási takarékszövetkezetet vezeti. Megújuló közvilágítás Először a falun átvezető főút, majd az utcák elavult közvilágitása újul meg Dunaszentbenedéken. Az ön- kormányzat soknak találta a falu vil­lanyszámláját, így energiatakarékos berendezések váltják fel a több évtize­de felszerelteket. A beruházás több év alatt a megtakarításokból térül meg. Szakszervezeti dalfesztivál A bajai Liga Zenész Szakszervezet gyermekdalfesztivált rendez, melyre a városon kívülről is várnak jelentke­zőket. A korhatár 15 év és bárki, bár­milyen énekműfajban szabadon vá­lasztott művel nevezhet. A jelentke­zéseket február 5-éig lehet benyújtani a 79/25-606-os telefonon. Amennyi­ben sokan jelentkeznek a fesztiválra., akkor elődöntőkét is tartanak, és az elképzelés szerint április 17-én a bajai színházteremben rendeznék meg a döntőt. Mivel e rendezvény megszer­vezéséhez a Liga pénzügyi kerete ke­vés, szponzorokat is keresnek a szer­vezők. Új telefonok Szakmáron Minden bizonnyal még az idén megvalósul az az önerős telefonfej­lesztés, amelynek nyomán Szakmá­ron a porták kétharmadában csöng majd a telefon. A polgármester és a Matáv közötti megállapodás szerint 100 új telefon bekötésére nyílik lehe­tőség, amelyből ötvenre már most megvan a jelentkező. Hárommillió bérfejlesztésre Nem kis gondja a szakmári önkor­mányzatnak, hogy a tavaly júliusban megjelent közalkalmazotti és köz- tisztviselői törvény rendelkezései sze­rint két éven belül el kell érni a bértáb­lázat által előírt minimum illetmé­nyeket. Ehhez a központi költségve­tés fedezetet nem biztosít. Szakmá­ron különösen a helyi köztisztviselők bérlemaradását kell szintre hozni. A faluban e célra a társadalombizto­sításijáradékkal együtt idén várható­an hárommillió forintot költenek. Zöld könyves tanfolyam A dunapataji gazdakör szervezésé­ben a feltételes forgalmazású növény­védő szerek felvásárlásával és fel- használásával kapcsolatos, úgyneve­zett zöld könyves tanfolyam kezdő­dik január 22-én, pénteken. A meg­beszélés helye a községi polgármeste­ri hivatal tanácskozóterme, időpont­ja 17 óra. Aki pedig ekkor nem ér rá, de érdekli a tanfolyam, az jelentkez­het Ágoston Károlynál (Vályi u. 7.), Szűcs Lászlónál (József A. u. 27.) es Nyúl Gábornénál (Új Élet Szövetke­zet). KÖZÉLETI • Kecskeméten, a kisgazdapárt Bánk bán utcai székházában pénte­ken, 17 órai kezdettel előadást tart dr. Bemáth Balázs megyei pártelnök, a földrendező és földkiosztó bizottsá­gok hatásköréről és feladatairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom