Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske • Negyvenszállás • Öregcsertő Kalocsa és vidéke MEGKÉRDEZTÜK A POLGÁRMESTERT: Merre tart Kalocsa szekere ? Ha a patinás alföldi kisváros, Kalocsa történelmében búvárkodik az ember, könnyen hajlik a megállapításra, hogy nem tartozik az igazán szerencsés városok közé. A város a rendszerváltás óta önmaga gazdája lett. Hogyan tud élni a romló gazdasági viszonyok, a pénztelenség, az átalakulás közepette az önállóság lehetőségével? Ezekről beszélgettünk Török Gusztáv Andorral, a város polgár- mesterével. — Visszatekintve az elmúlt esztendőre, azt tartom leglényegesebbnek, hogy városunk mind gazdasági, mind pedig technikai és szervezeti értelemben hitelek felvétele nélkül működőképes maradt, sőt csekély aktívummal zárta az óesztendőt — mondja a polgár- mester. — A legkritikusabb helyzet az intézmények működtetésével kapcsolatos alapellátási kötelezettségeink terén volt a költségvetési törvény miatt, hiszen minden lényeges adónemet a kormány hajt be és a mindenkori politikai hangulatnak megfelelően oszt vissza. 1992-ben például 1 milliárd 300 millió forintból gazdálkodtunk, aminek több mint 90 százaléka a parlament döntésétől függött. Kevés volt a gazdasági mozgásterünk, amivel a helyzetünkön javíthattunk volna, mert az a vagyontömeg, amit megkaptunk, nem igazán forgalomképes és a jelenlegi gazdasági helyzetben nem üzemeltethető jövedelmezően. Egyedüli lehetőség a helyi adók kivetése lett volna, de nem akartuk a lakosság terheit növelni, mertúgy nem lehet helyi adót kivetni, ho^y eközben a központi adóterhek nem csökkennek. A nehézségek ellenére minden intézményünket az év végéig közepes színvonalon tudtuk finanszírozni. — Volt-e lehetőség fejlesztésre? — Két lehetőségünk kínálko• Török Gusztáv Andor, Kalocsa polgármestere. zott: egyrészt megpályáztunk bizonyos összegeket a céltámogatási rendszerben, másrészt pedig a „tulajdonból tulajdont” elv alapján a szükségtelen önkormányzati ingatlanok eladásából kapott pénzből fejlesztettünk. Olyan ingatlanokat adtunk el, amelyek esetében gazdaságilag bizonyítható volt, hogy nem sok hasznot hajt a városnak. Jó példa erre az OKHB és IBUSZ által bérelt épület eladása, amelyre egyébként komoly felújítási összegeket kellett volna költenünk. — Megtudtuk a polgármestertől, hogy a katolikus egyház egykori 44 ingatlanából 21-et igényelt vissza, s az év végén ünnepélyes keretek között megtörtént az első visszaadása. A Múzeum Söröző ezután Szent István Otthonként Támogatás külföldi nyelvtanuláshoz? Régi mondás, hogy nyelvet igazán megtanulni úgy lehet, ha valaki abban az országban él, ahol azt beszélik. Talán e régi felismerés is segíti azokat a partnerkapcsolatokat, amelyeket Kalocsa iskolái alakítottak ki, elsősorban német intézményekkel, így a városban tanulók rendszeresen részt vesznek külföldi nyelvtanfolyamokon, határozott idejű látogatásokon. A külföldi partnerintézmények, az ottani önkormányzat jelentős mértékben hivatalosan is támogatja az ilyen kapcsolattartást. A megélhetési költségek rohamos növekedése, az utazási árak drasztikus emelése azonban egyre nehezebbé teszi az anyanyelvi környezetben történő nyelvtanulást. Ezért is égető, hogy olyan pénzalapok álljanak rendelkezésre, amelyek a külföldi, nyelvtanulási célzatú/utazások finanszírozását segíthetik. A városban a Szent István? Gimnázium, az Eperföldi Általános Iskola már hagyományosan jó kapcsolatokkal rendelkezik, melynek folytatása létkérdés lehet az idegen nyelvet már jól beszélő, tehetséges fiatalok számára. A kalocsai önkormányzat előtt hamarosan szerepel az az előterjesztés, amely az általános és középiskolás diákok számára mintegy kétszázezer forintos támogatás odaítélésével foglalkozik. Amennyiben elfogadják, úgy ezen összeg terhére az iskolák pályázatot nyújthatnak be a leginkább rászorulók javára. A problémát bemutatók elképzelése szerint az önkormányzat elkülönítette pénzalaphoz bárki csatlakozhat. Zs. F. Kalocsai balesetek A kalocsai rendőrkapitányság legutóbbi sajtótájékoztatóján Kirschner István rendőr főhadnagy, a közlekedési alosztály vezetője arról adott tájékoztatást, hogy az év végi ünnepek alatt a vártnál kevesebb közlekedési baleset történt működési területükön, s szerencsére egyik • sem volt halálos kimenetelű. Szenteste két ízben is baleseti helyszínelők szálltak ki az 51-es és 52-es utak Solt belterületén lévő kereszteződéséhez. Először a késő délutáni órákban, amikor egy török rendszámú autóbusz nem adott elsőbbséget a védett útvonalon haladó jugoszláv személygépkocsinak. Az összeütközés következtében a jugoszláv sofőr és utasai súlyos, nem életveszélyes sérüléseket szenvedtek. Néhány órával később ugyanezen a helyszínen ismét két külföldi gépjármű ütközött össze. J F. horvát állampolgár, személygépkocsijával figyelmen kívül, hagyta az „Állj! Elsőbbség- ? kötelező!” táblát és össze- ütközött a már féktávolságon belül lévő S. S. szerb állampolgár által vezetett járművel. A szerb—horvát karambol végeredménye: öt könnyű és három súlyos serülés. Á harmadik solti baleset a Kecskeméti és Toldi utcák kereszteződésénél történt december 26-án. S. L. kecskeméti lakos indokolatlanul áttért személygépkocsijával az út bal oldalara, ahol nekiütközött a szemből szabályosan haladó Sz. M. budapesti lakos autójának. A vétkes jármű vezetője súlyos, Sz. M. könnyű sérülést szenvedett. Két, Dunatetétlen külterületén történt baleset vezette be az új esztendőt. Január 2-án az 53. számú főközlekedési úton K. E. budapesti lakos relatív gyorshajtás következtében nekiütközött a műszaki okok miatt veszteglő, kivilágítatlan, de elakadásjelző háromszöggel biztosított járműszerelvénynek. Öten súlyosan megsebesültek. Két nappal később ugyanezen az úton N. F. dunaújvárosi lakos feltehetően elaludt a volánnál, áttért a bal oldalra, majd visszarántotta a járművét, belehajtott az árokba és egy fának ütközött. A gépkocsivezető és utasa súlyosan megsérült a balesetben. Cs. L. kél új életre, az érte kapott 29 millió forintot a gázfejlesztésre szánják. Több pályázatot is megnyert a város 1992-ben, többek között például a város szennyvízhálózatának kiépítésére egy négyéves program keretében a 460 milliós összköltségből 180 milliót, s most már „csak” a lakosságot kellene partnernek megnyerni. Három kollégium felújítására nyertek 70 milliót, a kórház műszerfejlesztésére nyert pályázati összegből pedig 30 milliót már el is költöttek az elmúlt évben. Nem pályázat útján, de 35 utca kapott betonburkolatot, átadták az új szeméttelepet, s több mint felével gyarapodott, s jelenleg 1700 a telefonelőfizetők száma. — Mi áll az 1993-as célkitűzések középpontjában? — Ä gázprogram megvalósítása! Minden fellelhető pénzt félre kell tennünk a program érdekében, sőt egyes feladataink késleltetett megvalósításával is számolnunk kell a program sikere érdekében. A hárommilliárdos programból egyelőre az az 1 milliárd „látható”, amit a Mól Rt. ad, minden más jelenleg a tervezés stádiumában van. Nem tettünk le a környező településekkel közösen tervezett telefontársaságról sem, jóllehet a Matávval eddig csak kudarcokat éltünk meg, de ez nem zárja ki, hogy az önálló társaságnak épp a Matáv legyen a fő tulajdonosa. Szeretnénk 1994-re megteremteni annak lehetőségét, s erre komoly a remény, hogy minden igénylő megkaphassa telefonját. Minden bizakodásunk ellenére félünk az előttünk álló 1993-as évtől, mert a költségvetési törvény és szociális törvény olyan terheket rak a város mérlegének serpenyőjére, amelyek kiegyensúlyozásához alig rendelkezünk elegendő súllyal — mondta befejezésül Török Gusztáv Andor. Csapai Lajos T akarékos kalocsaiak Bár az országos statisztikák is a lakosság takarékossági kedvéről árulkodnak, úgy tűnik Kalocsán nagyobb a hajlandóság a spórolásra az átlagosnál. Trapp Mártont, a helyi OTP- fiók vezetőjét a tavalyi tapasztalatokról kérdeztük. — A lakosság betétállományának több mint kilencven százaléka a mi fiókunkban található, tehát megbízhatóan tudjuk bemutatni a kalocsaiak pénzügyi helyzetét. Nagyon érdekesen alakult a tavalyi lakossági megtakarítás. Roppant gyorsan igazodtak az emberek minden kamatmegmozduláshoz, amiből arra lehet következtetni, hogy maguk is „szakértővé” váltak, élénken figyelik a pénzpiac eseményeit. Korábban az értékpapírok kamata volt a magasabb, akkor oda vándorolt a betétek jó része, aztán a takaréklevél került előtérbe, hiszen ilyen formában kedvezőbb feltételekkel lehetett elhelyezni a pénzt. E két betéti forma egyébként 152 százalékkal növekedett az elmúlt esztendőben, a letéti jegy értékállománya már kevésbé gyarapodott, a devizabetét „ azonban erős lendületet vett. Érdekesen alakult a vállalkozók betétje. Év végén négyszer akkora volt, mint korábban, amiből arra lehet következtetni, hogy egyelőre nem tartják érdemesnek megforgatni, befektetni a pénzt, mert kamatoztatni jobban megéri és biztonságosabb. A fiókvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a vállalkozók között rendkívül nagy a differenciálódás, sokan tönkre is mentek, főleg a kereskedelemben és a mezőgazdaságban. A betétek tulajdonosai változnak. A kisbetétesek szinte folyamatosan csökkennek, míg a nagybetétesek száma egyre növekszik. E folyamat jól tükrözi a vagyo- nosodás és szegényedés tendenciáit, egyben azt is visszaigazolja, hogy a városban és környékén kialakulóban van a közép- osztály. IDEGENFORGALMI GYORSMÉRLEG Még mindig vonzó Kalocsa és környéke • Képünk a solti lovasprogramon készült. B ár a recesszió nem kímélte a magyar idegenforgalmat sem, s ennek hatásai némiképpen érződnek megyénk egyik legfrekventáltabb turistacentrumában, Kalocsán és környékén is, az itt dolgozó idegenforgalmi szakemberek nem minősítik rossznak az elmúlt évet. A Koronatours Kft. ügyvezető igazgatóját, Márkus Katalint a turizmus eredményeiről és kilátásairól kérdeztük. — Ha az elmúlt évre gondolunk, az egyik szemünk sír, a másik meg nevet. „Sírunk”, mert az 1991-es évhez képest mintegy háromezer fővel kevesebb vendéget regisztrálhattunk kalocsai és környékbeli programjainkon, ugyanakkor „nevetünk” is, hiszen minőségileg nagyot léptünk előre szolgáltatásaink színvonalát illetően. A több mint tizenhatezer vendég, amely ezt a vidéket választotta úti célul, jó szívvel gondolhat ránk, mert európai színvonalú kiszolgálásban volt része. Jelentős felújítást végeztünk például az üzemeltetésre átvett kalocsai Népművészeti Házban, ahol korrekt fogadási feltételeket teremtettünk az idelátogató kül- és belföldi vendégek számára. — Milyen eredményeket hozott a dunai turizmus? — Egy felfelé ívelő, ígéretes folyamatot lassított le a jugoszláv belháború. Igaz, nem csökkent számottevően a kikötések száma a meszesi Duna-parton, viszont egyre kevesebb turista vállalkozott arra, hogy a korábban nagyon népszerű „Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig” elnevezésű program egyik „lábának” kiesésével befizessen az ilyen luxusutakra. Főként német nyelvterületről érkeztek kevesebben hajóval, helyettük viszont megjelentek az angolok, franciák, japánok és természetesen az amerikaiak, akik egyre inkább felfedezik a Duna szépségeit. Változatlanul népszerű a solti lovasprogramunk, de erősen szorongat bennünket a konkurencia még megyén belül is, arról nem is beszélve, hogy a balatoni idegen- forgalom visszaesése, a szezon ösz- szezsugorodása itt is éreztette há- tását. — Mit várnak az idei évtől? — Elsősorban azt, hop megáll a vendégek számának csökkenése, esetleg új fejlődési periódus kezdődik meg a környék idegenforgalmában. Mi megtesszük a tőlünk telhetőt, fejlesztéseinkkel, új programjainkkal elébe megyünk a kihívásoknak, de a sikerekhez az is kell, hogy a környező világ végre rendes kerékvágásba kerüljön. Az idegenforgalomhoz béke kell és jólét — s manapság mintha mindkettő fogyóban volna a világon ... A NULLA NYERESEG SEM LEBECSÜLENDŐ EREDMÉNY Elbocsátások a Kalocsai Állami Gazdaságnál Hónapok óta fennmaradásáért, a jövője megalapozásáért küzd a Kalocsai Állami Gazdaság. A dolgozó kollektívák életében a nagy változások időszakában nem kis megnyugvást hozott az új privatizációs biztos igazgató kinevezése és működése, aki a külső szemlélők szerint is biztos kézzel irányítja a gazdaságot. Dr. Magyari Istvánnal, a mezőgazdasági tudományok kandidátusával, a Kalocsai Állami Gazdaság igazgatójával a jelen nehézségeiről, a jövőbeni elképzelésekről beszélgettünk. — A Kalocsai Állami Gazdaság az átalakulás folyamatában az átalakítás időszakát éli. Ez azt jelenti, hogy átalakítási tervünket december hónap második felében az Állami Vagyonügynökségnek, a Földművelésügyi és Környezetvédelmi Minisztériumnak, az utóbbiaknak, mint véleményező hatóságnak átadtuk. A tervcsomag tartalmazta a független szakértők által kimunkált, a jelenlegi állapotnak megfelelően aktualizált vagyonértékelést is. A változás folyamatába illeszkedik, hogy a Kárpótlási Hivatal által elkülönített 1566 hektár terület, már mint tényleges csökkentő tényező szerepel a korábban meglévő 4480 hektárnyi földterület vonatkozásában. Ezzel logikusan összefügg, hogy a lecsökkent földterület a 265 fős dolgozói létszámot eltartani nem tudja. így az átszervezés után a létszám 181 főre csökken, ami a területhez képest még mindig magas, a további optimalizálásnak pénzügyi korlátái vannak. A felmondási idő, végkielégítés, vagyonjegyek kifizetése hatalmas összegeket emésztene fel. Mindemellett a létszámcsökkentést a leg- humánusabban kívántuk levezényelni. Személyekre való kivételek nélkül 19 korkedvezményes nyugdíjazást engedélyeztünk, ezenkívül 49 munkavállaló elbocsátásáról intézkedtünk. Hat személy tényleges jogú nyugdíjasként búcsúzik a gazdaságtól. Hangsúlyozom, mivel a kistényi állattenyésztő telep takarmányellátó bázisa a kárpótlás következtében megszűnt, így jelentős elbocsátás éppen Kistény esetében mutatkozott. — Igazgató úr! Ha nem is az ésszerű mértékig, de mégis sikerül a létszámot optimalizálni. Hogyan tovább? — Az átalakulás után részvény- társasági formában kívánunk dolgozni. Ennek szervezeti lényege az,, hogy önálló üzletágakat szervezünk. Ilyen lesz a növénytermesztési, állattenyésztési, mezőgazda- sági szolgáltató és alaptevékenységen kívüli üzletág. A szolgáltató részleg teljesen új felállás, mert elsősorban külső megrendelésekre alapoz, az alakuló farmergazdaságokat, szövetkezeteket kívánja kiszolgálni. Feltétlenül fontosnak tartom elmondani, hogy az itt dolgozó emberek várakozásomon felüli teljesítményeket nyújtottak és nyújtanak. Az ő segítségükkel, szakmai rátermettségükkel sikerült elérni, hogy a nemrégiben még sok tízmilliós veszteséget a nulla nyereségre redukáltuk. Magam úgy látom, minden személyi feltétel, de dologi is biztosítva lesz ahhoz, hogy az alakuló részvénytársaság — alapozva a jó értelemben vett tradíciókra — a város és a térség egyik jelentős üzeme legyen. Zsiga Ferenc Az uszódi sertéstartók pénzre várnak Még Luca napján szállították el sertéseit egynéhány uszódi gazdának, azonban a mai napig nem láttak állataikért egy fillért sem. Van aki százezer forintra várakozik. Többségük idős, nyugdíjas ember, akik az ünnepek előtt a családjukat szerették volna megajándékozni, de nem volt miből. Mint kiderült, egy kiskunfélegyházi illetőségű káefté megbízottjának adták át az állatokat, aki ugyan nem szívódott fel, de kerek perec kijelentette: nem tud fizetni, legalábbis egyelőre nem. Magyarázata szerint a disznók orosz piacra kerültek, de a külföldi fél még nem egyenlítette ki a számláját. így aztán várakozó álláspontra helyezkedtek. Konkrét ígéret nincs rá. hogy a gazdák ésszerű határidőn belül pénzhez jutnának. Ők meg addig is futnak igazuk, no meg a pénzük után. Faluház Benedeken Néhány éve kezdték és néhány napon belül befejezik az utóbbi idők egyik legnagyobb beruházását Dunaszentbenedeken. Ezzel a sok célt szolgáló faluház minden része lakhatóvá, használhatóvá válik. Az épületet egyébként olyan szerencsésen tervezték, hogy minden falurendezvénynek otthont ad majd. kezdve a lakodalmaktól a falugyűlésekig, s a helybéli fiatalok is megtalálják itt szórakozási és sportolási lehetőségüket. Az idei tervek között szerepel Benedeken, hogy fiókpatikát nyitnak. Orvosi centrum Ordason Bizony, eléggé kopott és felújításra szorul az ordasiak egyedüli egészségügyi intézménye. Az alig valamivel több, mint ötszáz lakosú Duna menti falvacskában „egészségügyi centrumot" akarnak varázsolni az orvosi rendelőből. A következő lépés: a géderlaki önkor-: mányzattaí közösen háziorvost szerződtetnek, megoldva mindkét település ilyen irányú gondját. Szakmán beruházások Bár a szakmán önkormányzat költségvetésének tiz százalékát fordította szociális segélyezésre az elmúlt esztendőben, nem mondanak le a beruházásokról sem. A polgár- mesteri hivatal 30-40 vállalkozót tart nyilván, szeretnék azonban ha számuk gyarapodna. Nem zárkóznak el a kedvezménynyújtás elől sem. Jutányos áron biztosítana az önkormányzat például helyiséget egy tévé- és háztartásigép-szerelő számára. Azt is megtudtuk, hogy idén maszek sütöde nyilik a községben, ami a környező aprófalvakat is el tudja látni friss pékáruval. Ami a helybéliek kényelmét szolgálja: újabb száz telefont kötnek be hamarosan. így a szakmának közel kétharmada otthonról is tárcsázhat, bár a tárcsázás csak feltételezés egyelőre, azonban ígéret van rá. hogy Szakmart az idén bekapcsolják a távhívórendszerbe. Sajnos a szennyvízhálózat kiépítése egy ideig álom marad. Erre a célra jelenleg nincs pénze sem a lakosságnak, sem az önkormányzatnak. Homokmégy fejlődik Mint Matos Attila homokmégyi polgármester állítja: a község infrastrukturális hálózata az idén tovább fejlődik. Elsősorban a telefonhálózat további kibővítése van napirenden, ezenkívül a tavaly megkezdett útépítési hullám az idén sem csitul. Mivel a beruházásokból tavaly inkább a Homokmégyhcz tartozó aprótelepülések jutottak kényelemhez, idén várhatóan az anyaközségben is történnek látványosdolgok. Amennyiben a vezetékes gáz ügyében érdemi döntés születik, megindul hamarosan a gerincvezeték kiépítése. Az oldal a KALOPRF.SS közreműködésével készült.
