Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-28 / 23. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1993. január 28.. 3. oldal ' FÖLDÁRVERÉS TISZAALPÁRON A legalacsonyabb áron • Az árverés kezdete előtt még egy pillantást érdemes vetni az iratokra. A tiszaalpári művelődési ház előtt alig néhány gépkocsi állt, az előtérben is néhányan beszélgettek csupán. A helyi földrendező bi­zottság elnöke, Kamasz Imre, most sokkal nyugodtabbnak tűnt, mint az őszi árverés napján: — A bizottságnak 10-12-en je­lezték, hogy ezen a területen sze­retnének a földre licitálni. Velük végül is sikerült megegyezni, pon­tosabban megegyeztek egymással, ki, milyen sorrendben jelentkezik a táblák kijelölésénél. Nagyon csa­lódnék, ha a mai árverés nem zaj­lana le simán. Nem is most van gond, hanem az úgynevezett tisza- sasi rétnél lesz. Ez valószínű a kö­vetkező forduló témája, arra a te­rületre vélhetően nagyon sokan je­lentkeznek. Közben a kárrendezési hivatal szakemberei tették a dolgukat, a számítógépen megjelentek a térké­pek vonalai, számok, adatok hangzottak el, aranykorona-érté­kekről, hektárokról, kárpótlási- jegy-értékekről. Majd Soponyai Zoltán, az árverés vezetője röviden tájékoztatta a jelenlévőket az árve­rés szabályos menetéről, az elmúlt időszakban született törvénymó­dosításokról. Felhívta a figyelmet például arra, hogy a földárverésen tulajdonba került föld értéke, el­idegenítés után jövedelemadó- kötdes. Szólt arról, hogy az árve­résre bocsátott földterületek nem terheltek aranykorona-értékben ki nem fejezhető értékkel és nincs rá­juk művelési korlátozás. Sorban indult a licit a kijelölt táblákra. Egymást követték a szá­mok: 3000, 2900, 2800 ... 500. És a senki többet kifejezésre koppant az árverező kalapács. A boldog új tulajdonosnak már más dolga sem volt, mint átvenni az immár hiva­talos térképet földtulajdonáról. A csöndes árverés rendjét néhány percre állította csak meg egy jelen­lévő rosszulléte. Ő az árverés utol­ján, szerencsére, jobban lett és si­keresen licitált a kívánt földre. így ezen a délelőttön végtére ti- zenketten lettek földtulajdonosok, valamennyien 500 forintért jutot­tak egy aranykorona értékű föld­höz. A térképek egyeztetésével el­foglalt Ignácz Ferencet, a Búzaka­lász Szövetkezet földügyesét, né­hány percre zavartuk: — Jól előkészítettnek tűnt az ár­verés. Hogyan csinálták? — Előzetesen igyekeztünk a le­endő licitálók között kölcsönösen előnyös megoldásokat létrehozni. Úgy gondoljuk, a község nyugal­máért ez a,szervezőmunka igenis szükséges. Úgy gondoljuk, hogy a most megvett földeknek körülbe­lül a felét nem a jogosult műveli majd meg, de hát ez majd kiderül. G. E. HÉT ÉS FÉL MILLIÓ FORINT A TÉT Csempészett-e a jugoszláv kereskedő? Közismert, hogy a háborús esemé­nyek miatt az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa határozata alapján tavaly ke­reskedelmi embargó lépett érvénybe Szerbia és Montenegró ellen. Ez a ha­tározat természetesen hazánkra is ér­vényes, be kell tartanunk, ám a csem­pészés ennek megsértésénél jóval sú­lyosabb bűncselekmény. A fent említettek miatt állították január 21-én Baján, bíróság elé Bel­janski Vojislav jugoszláv állampol­gárt, aki a Vojvodina Kömére ügyve­zető igazgatója. A vádirat szerint no­vember 21-én, a késő esti órákban jelentkezett öt társával a hercegszán­tói határátkelőhelyen kiléptető vám- vizsgálatra. Mégpedig úgy, hogy mind a hat személy egy-egy új, oszt­rák vámrendszámmal ellátott sze­mélygépkocsiban ült. A vámvizsgá­latot végző Molnár Csaba pénz­ügyőrrel azt közölték, hogy vala­mennyigépkocsivezető egyénileg, sa­ját nevére vásárolta Ausztriában a személygépkocsit. A tételes vizsgálat során azonban előkerült egy számla, az autók pontos adataival és árával, melyet a klagenfurti Stadus Com­merce cég számlázott le a novi-sadi Vojvodina Kömére vállalatnak. Mi­vel Beljanski Vojislav vádlott a vám- ellenőrzést végző pénzügyőrnek a 6 darab személygépkocsival kapcsola­tosan valótlan nyilatkozatot tett, csempészet bűntettét követte el. A vámárut, azaz a 7 és fél millió fo­rintot érő autókat a vámszervek le­foglalták és a bajai Duna-parton lévő vámudvarban helyezték el megőrzés­re. Mindezekért a vád: jelentős vám­árura elkövetett csempészet bűntet­te. A vádiratban leírtakkal Molnár Csaba pénzügyőr, mint berendelt ta­nú egyetértett és azt megerősítette. Ugyanakkor a vádlott tagadta, hogy a sajátjának vallotta a gépkocsit, ő úgy értette a nyilatkozatát, hogy az autók saját vállalatának tulajdonát képezik. A szembesítés is eredmény­telen maradt, mivel mindkét fél — tanú és vádlott—fenntartotta állítá­sát. A vádbeszédben az ügyész csem­pészet bűntettének megállapítását kérte a bíróságtól, mert Beljanski Vojislav valótlan nyilatkozatot tett a hatóság előtt. Ezért javasolta a gép­kocsik elkobzását, míg a vádlottal szemben egy magasabb összegű pénzbüntetést kért. A védőügyvéd viszont azt hangsú­lyozta, hogy a valótlan nyilatkozat megtétele egyáltalán nem bizonyí­tott, mivel egy állítás áll szemben egy tagadással. Ráadásul a vámnyilat­kozat során a tulajdonjogról nem kell elszámolni a határon és külön­ben is a pénzügyőr már a nyilatkozat befejezése előtt eljárást kezdeménye­zett. A védő ezek után ügyfele számá­ra bűncselekmény hiányában fel­mentést kért. Beljanski Vojislav még elmondta, hogy a törvénnyel még soha sem ke­rült összeütközésbe, és csak azért, mert szerb, most sem érzi magát bű­nösnek. A bíróság visszavonult tanácskoz­ni, majd elnapolták a tárgyalást, amelyre beidézték tanúnak Molnár Csaba pénzügyőrön kívül a vádlott két sofőrjét, valamint további két pénzügyőrt. Géczy Zyolt GALA A MOZGÁSSÉRÜLTEKÉRT A Kerekegyházán élő mozgás­sérültek segítésére jótékonyági gálát rendez az Összefogás a Mozgássérültekért Alapítvány kuratóriuma a községi művelő­dési házban, január 29-én, pén­teken, 16 órakor. A színes prog­ramban fellépnek: Orbán Sándor es Nagy László budapesti humo­risták, a kerekegyházi Tavaszi szél népdal- és nótakör, Koncz Roland néptánccsoportja, a köz­ségi általános iskolások pedig énekelnek, táncolnak és fúvós­zenét adnak elő. Belépőjegyeket a műsor kezdése előtt lehet vásá­rolni, felnőtteknek 100 forintért, gyermekeknek 50 forintért. Népszerűbb a párt Beszélgetés a KDNP megyei elnökével A Kereszténydemokrata Nép­párt az egyik olyan parlamenti kis párt, amely az 1990-es választások óta jelentősen növelte taglétszámát. Elemzők szerint, annak ellenére, hogy a kormánykoalíció tagja, a KDNP-nek nemhogy nem csök­kent, hanem növekedett a népszerű­sége. Érezhető-e a tendencia Bács- Kiskun megyében?—kérdeztük dr. Molnár Sándort, a KDNP megyei elnökét. — Mindenképpen népszerűbb ma a párt, mint három éve volt — mondja dr. Molnár Sándor. — Csak tavaly öt új szervezettel növe­kedett a csoportok száma, szimpati­zánsaink tábora jelentős. Nagyon fontosnak tartom, hogy Kiskőrö­sön is sikerült megerősíteni helyze­tünket. Ezt tükrözi az is, hogy az MDF-fel indított közös jelöltünk a helyi képviselő-választáson győ­zött. Ugyancsak jelentősnek tekint- jük a 4. számú országgyűlési válasz­tókörzetben ősszel élért 18 százalé­kos szavazati arányt, amely több­szöröse a Felső-Kiskunságban há­rom éve szerzett voksainknak. Szor­galmazzuk felekezeti iskolák, óvo­dák nyitását. Ahol erre nincs lehető­ség, ott azt szeretnénk elérni, hogy legalább egy keresztény osztály in­duljon minden évben. — A polgárok többsége elfordul a politikától. Úgy tűnik, nem kíván­nak ilyen módon részt venni a jövő­jük alakításában. — Sajnos, igaz. A 40 év üldözött- sége miatt az emberek nehezen vesz­nek részt a közösségi tevékenység­ben. Úgy gondolom, hogy az örö­költ nehézségeket egy-két év alatt le­küzdeni nem lehet. Á KDNP-nek is sokat kell tennie azért, hogy bevon­ja a polgárokat nemzeti egységet ki­alakító és. közösséget formáló tevé­kenységébe. — Nehezen halad a privatizáció és az új középosztály kialakulása. A kereszténydemokrata pártnak van-e elképzelése a folyamatok fel- gyorsítására? — A megyei koordináció gazda­sági szakértői összeállítottak egy tervezetet, amelyet már elküldtünk az országos központnak. Úgy véljük, hogy az állami va­gyon magánkézbe adását fel kell pörgetni, mert enélkül az annyit hangoztatott középosztály megte­remtése elhúzódik. Aki vállalkozni akar, annak százezer forint befizeté­se után kellene egymilliós vagyonje­gyet adni. így az állami tulajdon visszajutna a néphez. A leendő kis- tőkés előbb-utobb a vállalkozás hasznából adót fizetne, gyarapítva a költségvetést. Ha tönkremenne, úgy a jegyen szerzett vagyon az államra visszaszállna. De azt is szorgalmaz­tuk, hogy jóval kedvezőbb feltételek mellett jussanak a vállalkozók hitel- garanciához. Ugyanide tartozik a kárpótlás kérdése is. További va­gyonjegyhez Juthatnának azok, akik a depressziós számítások kö­vetkeztében jelentős összegű érték­papírtól estek el. B. Zs. NEHÉZ HELYZETBEN AZ ISKOLÁK Elvonást javasol a gazdasági bizottság (Folytatás az 1. oldalról) — Tragikusnak tartom ezt az el­képzelést. Az intézményeket lehetet­lenné tennék, ha a tavalyi költségve­tési színvonal alá kellene menni hat százalékkal — mondta kérdésünkre Lengyel László, a. kecskeméti Hu­nyadi általános iskola igazgatója, aki önkormányzati képviselő es az okta­tási bizottság tagja. Szerinte már az is felháborító, hogy a gazdasági bizott­ságban ilyen elképzelés egyáltalán felmerülhetett. A pénzügyi szakem­berek kényszerhelyzetét ugyan elis­meri, de az is kényszerhelyzet, hogy az intézményeknek működni kell. Mészáros Sándornak, a Lánchíd utcai iskola igazgatójának az volt a véleménye: jó lenne, ha a gazdasági bizottság megismerné az intézmé­nyeket működés közben. Tavaly is minimális többletet kaptak az előző évhez képest. Karbantartásra, be­szerzésre gyakorlatilag nem jut pénz. Lassan már csak gyermekmegőrzővé válnak, mert ha például nem tudnak venni egy magnót, hogyan tanítsa­nak éneket? Brenyó Mihály, a Bányai-gimnázi­um igazgatója elmodta, január 25-ei határidővel kérdőivet kértek tőlük azokról a költségekről, melyek az is­kola elemi működéséhez szüksége­sek, s ez is több, mint a tavalyi költ­ségvetésük. Tavaly eleve 1,8 millió­val kevesebb pénzt kapott a Bányai a szükségesnél, amit később elismert és pótolt a közgyűlés. Az igazgató kér­te: ezt az összeget idén előre tervezzék be, mivel még meszeltetni sem tud­nak, az iskola állagának , romlása közismert és akkor a szakmáról még ...nem is beszélt Ha sem a* inflációt, sem a szakmát nem veszik figyelem­be, akkor az iskolák jó részének mű­ködőképessége kérdőjeleződik meg — vélte Brenyó Mihály. Tubák Klára, a polgármesteri hi­vatal pénzügyi irodájának csoport- vezetője érdeklődésünkre elmondta: a kérdőíveket még a gazdasági bi­zottság ülése előtt küldték ki a 33 ön­állóan gazdálkodó intézménynek, te­hát a javasolt hatszázalékos elvonás­sal az adatgyűjtés nincs összefüggés­ben. A legutóbbi közgyűlésen elfoga­dott módosító indítványok miatt küldték ki az íveket. A tavalyi tény- számokon, vagyis a valós kiadáso­kon és bevételeken túl idén az ár­emelkedéseket, a tb.- és a közalkal­mazotti törvényben előírtakat is ja­vasolták a módosítók figyelembe venni. A döntés Kecskemét képviselő- testületének kezében van, hogy a bá­zisszemlélettel szakító, normatív fi­nanszírozást célzó módosítást, vagy az egységes hatszázalékos elvonást, illetve egyéb elképzelést szavaz meg. Á. E.—M. Gy. A bácsborsódi asszonykórus-------­• Felvételünkön, balról jobbra: Vidák Jánosné, Kiss Károlyné, Vidra Ylihályné, ifj. Teppert Antalné, Gál Istvánné, id. Teppert Antalné, Meizli József, Ott Antalné, Andóczi Balogh Sándor (aki a citerát pengeti nagyszerűen), Mojzes Józsefné és Ott Mihályné. (Kép és szöveg Gál Zoltán) AZ ’56-OS SZÖVETSÉG TEMETI Meghalt Bognár Ferenc Az elmúlt hé­ten Budapes­ten, 64 éves ko­rában elhunyt Bognár Ferenc, aki 1956-ban Kecskeméten a Várost irányító nemzeti bizott­ság elnökhe­lyettese volt, s vezető szerepet vitt abban, hogy a megyeszékhelyen a forra­dalom valódi győzelmet arasson. Visszaemlékezéseit lapunk is kö­zölte. 1956. november 3-án az egyik tagja volt annak a kecskeméti kül­döttségnek, amelyik — a repülőtér Forradalmi Katonai Tanácsának észrevételei nyomán — a Parla­mentben jelezte, hogy a szovjet had­sereg felvonulása, a csapatok moz­gási iránya és helyezkedése egyértel­műen támadó szándékra utal... Bognár Ferenc perét—koncepci­ós alapon — összevonták a posta­rablással is vádolt Nagy Lajos ügyé­vel, a forradalommal együtt őt is megrágalmazva, s évtizedekre meg­bélyegezve. Ez a súlyos teher, vala­mint az elvtelen kompromisszu­mokra képtelen természete — sem­mint önhibája—volt az oka annak, hogy 1964-es szabadulását követő­en sohasem tudott magának és csa­ládjának megnyugtató egzisztenciát teremteni. Mint annyi más ’56-os társa, ő is évtizedekig az élet árnyékos oldalán járt, magánélete is tönkrement. Annyi ereje azonban maradt, hogy — tisztességben és becsületben, fel­nőtt lánya időnkénti segítségével —egyedül nevelje idős korában szü­letett, s így 7 esztendősen árván ma­radt fiúgyermekét. Az ’56-os politikai foglyok kézzel fogható kárpótlását már nem érhet­te meg. Temetésének költségeiről az ’56-os Szövetségen keres^jjl bajtár­sai gondoskodnak, az időpont még nincs kitűzve. Bálái F. István NAPIRENDEN A KÖLTSÉGVETÉS Hitelek és helyi adók Félegyházán A második fél évtől már iparűzési adót is fognak majd fizetni a meste­rek Kiskunfélegyházán. Az így be­folyt összegre nagy szükség van a Bercsényi utcai kereszteződes közle­kedési lámpákkal történő ellátásá­hoz, a szeméttelep bővítéséhez, jár­dák, utak építéséhez, a közművesí­téshez. Azonban még így sem fog elegendő pénz jutni a folyamatban lévő valamennyi beruházás befeje­zéséhez; további 55 millió forint hi­telt kell felvennie az önkormányzat­nak. A legszükségesebb fejlesztések talán így megvalósíthatóak lesznek. Arra pedig, hogy mire jut pénz az idén és mire nem, hetek óta keresik a választ a félegyházi képviselők. Ti­zennégy téma szerepel a mai testüle­ti ülésük napirendjén, de közülük csak az egyik az 1993. év költségve­tésének a tervezete, melynek „null­szaldós” megoldását terjeszti most elő a pénzügyi ellenőrző bizottság. A város bevétele ezek szerint az idén 1 milliárd 737 millió 218 ezer forint lesz. A kiadás pontosan ugyanennyi — papíron. Ami pedig a két tétel közt valójában van, arról délután egy órától valószínűleg késő estig vi­tatkoznak majd a félegyházi képvi­selők. — galambos — Kalocsai tűzesetek Jellemző volt a tavalyi kalocsai tüzes tragédiákra, hogy főleg lakó­házak, melléképületek kaptak láng­ra. A tüzek során szerencsére halál­eset nem történt, de két személy égé­si sérüléseket szenvedett. A tűzese­tek száma erőteljesen növekszik. A múlt évben megduplázódott, s a kárérték is ennek megfelelően emel­kedett. A tűz keletkezési okai között legtöbbször az elektromos zárlatok, a szabadban való tüzelés és a do­hányzás szerepelnek. Az 1993. évből eltelt hetek tapasztalatai szerint idén sem lesz kevesebb munkájuk a tűz­oltóknak. — Jobban telnek a hosszú téli esték, amikor itt, a művelődési ház­ban összejövünk — mondják az ifj. Teppert Antalné művelődésiház- igazgató kezdeményezésére meg­alakult bácsborsódi asszonykórus tagjai. — Elbeszélgetünk, eltréfál­kozunk, és énekelgetünk. Sorra elő­vesszük a régi, szép népdalokat. Amint Csömör László polgár- mestertől tudom — ottjártamkor éppen jelen volt meghallgatni a pró­bát —-, az asszonykórus nem csak a saját örömére dalol. Az első fellé­pésük a karácsony előtti öregek napján történt, most pedig a Vas- kúton rendezendő hangversenyre készülnek, viszonozva a vaskútiak borsodi látogatását. Amint képün­kön látható, a férfiakat sem tiltot­ták ki a jó hangulatú kis közösség­ből. • Bognár Ferenc 1956 nyarán. Felszámolják a kombinátot A Bajai Mezőgazdasági Kombinát felszámolásáról szóló végzését a ja­nuár 22-ei Magyar Közlönyben tette közzé a megyei bíróság. A hitelezők­nek ezt követően 30 nap áll rendel­kezésére, hogy követeléseiket két pél­dányban, bizonyítékaikat is csatolva, jelentsék a felszámoló BONUS-ECO Befektetési és Kereskedelmi Rt.-nek, melynek címe: 3530 Miskolc, Mind­szenti tér 1. A követelések benyújtá­sakor az Fpk. 52966/1990/12. ügy­számra is hivatkozni kell. Együttesek Dániából Három művészeti együttes érkezik rövidesen Magyarországra a Dán Kulturális Intézet szervezésében. A zsonglőrökből, bohócokból álló Cirkus Julius csoport február 2-án és 3-án tart előadást gyerekeknek Kecs­keméten, a Táncsics művelődési köz­pontban, szerdán este az Ifjúsági Otthonban mutatkozik be a Corazo- nes flamenco zene- és táncegyüttes, ők is fellépnek február 6-án, szom­baton este a Táncsics táncházában egy hagyományos török zenét játszó dán—török zenekarral együtt. Feb­ruár 5-én pedig Kiskunfélegyháza várja őket. Pályázat csatornaátépítés­hez •Kiskunhalason évek óta gondot okoz / a' csapadékvíz elvezetése. A Dongéri főcsatorna rendszerének rendbetétele a legfőbb előrelépést je­lentené e kérdésben. A Kiskunmajsai Vízgazdálkodási Társulat — a csa­torna jelenleg az ő kezelésükben van — vezetése szorgalmazza, Halas pol­gármestere pedig támogatja az átépí­tési munkák beindítását. Előzetes tervek szerint a műszaki munkálatok költségeit a társulat és az önkor­mányzat közös beruházásban, húsz- százalékos önrészesedéssel vállalná. A költségvetés fennmaradó nyolcvan százalékát pályázatból szeretnék fi­nanszírozni. Bállal az AIDS ellen Megalakult Kecskeméten az AIDS Elleni Alapítvány. Az alapítvány lét­rehozói különféle célú rendezvények bevételeit, a támogatásokból befolyt összegeket az AIDS-ben szenvedő betegek gyógyítására, s megelőzésé­re, a felvilágosításról szóló propa­gandára fordítják. Február 20-án, este az Erdei Ferenc Művelődési Házban jótékonysági bált rendeznek, melynek bevétele az alapítvány számlájára kerül. Községi állatorvos Kunfehértón A hétfői ülésén Kunfehértó képvi- selő-testülete néhány apró módosí­tással elfogadta a település ez évi kö­zel hatvanmillió forintos költségveté­sét. Felvetették az önkormányzat tartalékából egy községi állatorvos foglalkoztatásának szükségességét. A javaslat elfogadásával február el­sejétől a helybéli dr. Kazinczi Ferenc lesz az önkormányzati állatorvos. Halasi gazdaesték A rendezvény következő előadásá­ra február elsején, 17 órai kezdettel kerül sor. A mezőgazdasági hitelle­hetőségekről, hitelkérelmek összeállí­tásával kapcsolatos ismeretekről tá­jékozódhatnak az érdeklődők. Az előadás színhelye a halasi mezőgaz­dasági szakközépiskola. KÖZÉLETI HÍR • Az MDF múlt heti, VI. országos gyűlésén a párt kecskeméti szerveze­tét hárman képviselték. Közülük dr. Sz. Tóth Gergely vállalkozott a tag­ság és a város érdeklődő lakóinak tájékoztatására a pártfórumon tör­téntekről. A hallgatóságot az Erdei Ferenc Művelődési Központba vár­ják január 29-én, 17 órára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom