Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-20 / 16. szám

1993. január 20., 5. oldal Rendezési terv Bácsalmáson A főépítész asszony szerint felértékelődnek a külterületek MEGYEI KÖRKÉP io;# Az építészeti értékek megóvása fontos szerepet kap a rendezési tervben, •it Képünkön a katolikus templom. (Fotó: PN-archív) :0' MV :0S Bácsalmás város komplett vá­rosrendezési tervezete ez év első felében készül el. A város lakói­val közmeghallgatáson ismerte­tik a tervezetet, természetesen a közmeghallgatáson mindenki el- ['-mondhatja a véleményét, amit fi- :osgyelembe vesznek a kivitelezés­ekor. Bácsalmáson 1983 óta csak "kisebb módosítások történtek V városrendezés éterén. A szakmai Olt ' ^ ^ v ^ 6 -tervet Markolt László kecskeme- ,0fi éfpi'féáámémök és az általa ki­választott szakmai stáb készíti. jj|'A tervezetben figyelembe veszik oa napi pihenést, a szabadidős te- 2"vékenységek, erdei sportolás le­hetőségét, ezeknek a helyeknek közlekedési megközelítését. Nagy hangsúlyt kap a természet és a környezetvédelem, az épített ^.és a természetes értékek, műem­lékek fokozott védelme. A külte­rületek szerepe felértékelődik — lemondta el Bötkösné Molnár Er- -iczsébet, Bácsalmás város főépí- g ‘tész asszonya. u* — Milyen szempontokat vet­:3t-0i ______________________________ “ ARCOK HALASRÓL A pedagógus tek még figyelembe a városren­dezési tervezet elkészítésénél? — Igen nagy jelentőségű az idei évben állandóra megnyíló Bajmok—Bácsalmás határátke­lőhely. Szeretnénk kultúrált, környezetbarát közlekedést és körülményeket biztosítani. Elke­rülné a belvárost, de közvetlenül mellette haladna el. Már folyik az utak, felülvizsgálata, A tervek szerint erre, a határtól vezető út­ra, korszerű szolgáltató' iparegy­ség fűződik. Továbbá a város központjában levő gyönyörű, vé­dett Kossuth parknak kell a „komfortját” növelni, vagyis ez azt jelenti, hogy környezetbarát utak, ösvények fognak épülni, sőt pihenőhelyeket és játszótere­ket is kialakítunk. A külterüle­ten levő Sóstó és környéke is át­rendezésre kerül. Tervezünk még erdőtelepítést és sportcentrum­építést. A Kossuth park és a Sóstó egy önálló tervfejezetet al­kotnak a rendezési tervben. Nothoff Ingrid ŐRÖKET A NYILVÁNOS FÜLKÉKHEZ? Kártyás telefonok Bizonyára valamennyiükkel elő­fordult már, hogy egy nyilvános tele­fonfülkéből sikertelen hívás után bosszúsan távoztak. Halason nem szokatlan dolog a szétvert készülé­kek, a letépett kézibeszélők, a kilo­pott mikrofonok, s hallgatók látvá­nya. A nyilvános telefonok állapotá­ról kérdeztük Daday Zoltánt, a Ma­táv halasi üzemegységének vezető­jét. — A városban negyvennyolc, a vonzáskörzetünkhöz tartozó tizen­négy községben pedig összesen hat­vanöt telefonfülkét üzemeltetünk. Legnagyobb problémánk, hogy a rongálásból adódó kár sajnos tete­mes. Ma is — pedig még csak kora délután van — már öt meghibáso­dást jelentettek, s ebből három ke­rült vandálok keze közé. Ez azonban naponként változó. A kisebb jellegű, pár száz forintos hibákat, melyek­ben a készülék csak ideiglenesen vá­lik használhatatlanná, nem is jelent­jük. — A tényleges rongálás eseté­ben az elkövetőt leggyakrabban a pénzhez jutás motiválja. Szétver egy telefont csak azért, hogy kilopja a benne lévő aprót. Az ebből adódó tényleges pénzkár egyötöde a javítá­si költségeknek. — A telefonfülkék üzemeltetése ezek szerint ráfizetéses. Mit tesznek védekezésképpen ? — Úgy fogalmaznék, hogy a nyil­vános telefonokat szolgáltatásként fogjuk fel, amelyre az embereknek szükségük van. Kimondottan ráfize­tést ugyan nem jelentenek, tény azonban, hogy az ezekben a készülé­kekben fellépő hibákból adódó ki­adás háromnegyed része a rongálás­ból keletkezik. Próbálunk olyan ké­szülékeket telepíteni, ahol a persely külön páncélkazettában van. így az anyagi haszonszerzésből rongálok számát talán csökkenthetjük. Egyre több fülkét látunk el riasztóberende­zéssel is. — A komolyabb károk esetében rendőrségi feljelentést tesznek. A bűncselekmények számának növe­kedésével az évek során emelked­nek-e a „telefonvandálok” ? —Az esetek száma ugyan nőtt, de a belőle adódó pénzösszeg a masszí­vabb készülékek üzembe helyezésé­vel szerencsére nem. Remélem, hogy az idénre tervezett tizenöt kártyás telefon beszerelése tovább csökkenti az effektiven ellopott összegeket. Ér­dekes adat — magyarázatát nem is­merjük —, hogy az elmúlt két évben a januári rongálások száma kiugró­an magas, négyszeres volt az év töb­bi hónapjához képest. Bízom benne, hogy az idén ez nem ismétlődik meg. A fülkéket hetente többször — a kisebb forgalmú, perifériákra esőket valamennyivel ritkábban — ürítjük, s igyekszünk minél kevesebb pénzt tartani bennük. — Sokszor életmentő lehet egy- egy telefonkészülék. Mennyi időn be­lül javítják meg a nyilvános telefono­kat? —- A hibaelhárítások kilencven százaléka 24 órán belül, legtöbbször még aznap megtörténik. Sajnos azonban nem ritka eset, hogy még aznap újra elromlik, jóllehet tőlünk távol álló okokból. A lakosoknak ilyenkor úgy tűnhet, hogy a Matáv ül a babérjain, s napokig nem jön ki javítani. Biztosan volt néhány ese­tünk, amikor hibatorlódás miatt a szerelők csak másnap érkeztek meg, de nem ez a jellemző. Tavaly sok olyan bejelentés is volt, amikor a műszerész a helyszínen működési hi­bát nem észlelt, a telefon mégsem üzemelt. Ez esetekben a panasz okát a halasi és kecskeméti központ túl­terheltsége okozta. Bízom abban, hogy a közeljövő technikai fejleszté­sei (kártyás telefonok, korszerű ri­asztóberendezések, esetleges új köz­pont) normalizálják majd a város telefonhelyzetét. Addig nem tehe­tünk mást, mint a lakosság türelmét kérjük. A telefonok nem vandálok­nak készülnek, s nem tudunk min­den készülék mellé őrt állítani. Sz. Huber Helga A Héra Alapítvány a nagycsaládosokért A Démász Rt. Bajai Üzemigazga­tóságának főmérnökétől, Budai Jó­zseftől és Tóth Béla üzemgazdasági osztályvezetőtől érdeklődtünk a la­kossági áramdíjtartozásokról, és az ezt mentesíteni igyekvő Héra Alapít­ványról. — A múlt év augusztus—szeptem­berben tértünk át a havi számlázásra, ez a lakosságnak annyiban kedve­zőbb, hogy nem kell egyszerre annyit fizetniük, mint a kéthavinál. Viszont talán nehezebben jön össze a pénz egy hónap alatt, és valamikor csak a kö­vetkező hónap elején tudnak fizetni, ami a hó végi zárás miatt nálunk hi- ánykéntjelentkezik. Ajelenlegi tényle­ges tartozás, mintegy három és fél, négymillió forint az igazgatóság terü­\\ A gyermekkori kecskeméti kité- rő után, visszaszármazott halasi­ig nak vallja magát Faddi Istvánná n magyar—ének szakos tanárnő. Hi­te szerint az éneknek, a zenének ■ óriási szerepe van az ember életé- B ben, hiszen az ének kikapcsol, la- B Z*L összetart és színes egyéniséggé formál. A Szűts József-iskolában a tanítványai, akik imádják szeretett tanárnőjüket, a megmondhatói, j hogy ez mennyire így van. Egyre több hangversenyen élvezik a kö­zös éneklés örömét. Nyolcvanfős kórusával szép sikereket értek el a város határain kívül is, így például az egyházmegyék Kodály-hang- versenyén, a váci székesegyház- ban, ahol 54 énekkar közül kaptak elismerő kritikát. Énnekkari mun­kájának fontos elismerése még a kecskeméti Kodály-iskola minősí­tő hangversenyének arany fokoza- ta is. — ferincz — Lakossági fórumon a halasi rendőrség Nyilvánosság előtt kerüljenek tisztázásra a rendőrkapitányság körül vélt vagy valós híresztelések. Ne sajtólevelezés formájában, ha­nem közvetlenül a kapitányság munkatársaival való párbeszédben tisztázódjon a lakosság és a rend­őrség közötti konfliktus, ha van ilyen. Ezek a célok vezették Kis­kunhalas polgármesterét, amikor javaslatát a rendőrségi üggyel kap­csolatos fórum összehívására meg­tette, s a testületet is, amikor jóvá­hagyta és elrendelte a közmeghall­gatást. A múlt heti ÁMK-beli rendez­vény mérsékelt érdeklődést keltett a varoslakók körében, és ugyanez mondható el a képviselők többsé­géről is. A rendőrség munkatársai ezzel szemben nagy létszámban je­lentek meg. Kastyják János rend­őrkapitány tájékoztatójában kifej­tette, hogy véleménye szerint az utóbbi időben néhány lap részben valós tényekre alapított, de felna­gyított tartalmú cikkel próbált a városlakók körében hangulatot kelteni személye és munkatársai el­len. Beszámolt arról, hogy megyei, országos, sőt, egy nemzetközi cso­port is vizsgálta a halasi kapitány­ság munkáját, és az eredmeny po­zitív megítélésű volt. Mint mond­ta, a tényékhez tartozik, hogy sú­lyos létszámhiánnyal küzd a halasi rendőrség. Az ittas rendőrök okozta közlekedési vétségekkel kapcsolatosan közölte, hogy or­szágosán is példaértékű, szigorú szondázási rendet vezettek be az egész állományban és immár egyetlen rendőr sem üzemelteti gázzal a személygépkocsiját. Dr. Horváth László, a város országgyűlési képviselője szerint Halason igenis volt rendőrségi ügy. Meggyőződése szerint min­den halasi ember érdeke az, hogy kiderüljön az igazság, tisz­tázódjanak a problémák, s a vá­rosban végre nyugalom és rend legyen. Éppen ezért mint képvi­selő, eljárt annak érdekében, hogy vizsgálat induljon a kiala­kult helyzet tisztázására. A lakossági hozzászólások kö­zött Szefcsek Gábor nyugdíjas ki­fogásolta néhány rendőr esetében, hogy szerinte bűnözőkkel tart kap­csolatot. Hiányolta továbbá, hogy nincs több rendőr éjszakánként az utcákon. Ehhez kapcsolódóan Vas Benő alpolgármester elmondta az önkormányzat kísérletet tett önvé­delmi figyelőszolgálat megszerve­zésére, de mindössze egyetlen je­lentkező akadt. Szerb autótolvajokat fogtak a halasi rendőrök. A két fiatalember két lopott 250-es, dízel Mercedest akart az országból kicsempészni. Az egyiket Röszkénél sikerült is ki­lopniuk, a másikat Tompánál akar­ták kijuttatni, de ekkor lebuktak. Mint kiderült, az autókat magyar vállalkozóktól Budapesten lopták. A két gyanúsítottat őrizetbe vették. létén. Sokan kémek részletfizetési kedvezményt, van akinek már négy­száz forint is gondot jelent, másnak csak az 5 ezer forintos számla. Ne­künk mindenképpen törekednünk kell, hogy minél kevesebb legyen a tar­tozás, mert az átalakulás óta a Ma­gyar Villamosmüveknek naponta kell fizetnünk a kapott energiáért. J ó lenne a lakosságnak is, és nekünk is, ha elterjednének az energiatakaré­kos, és jobb hatásfokú új kompakt fénycsövek. Csak az a baj, hogy ezek nagyon drágák, 2 ezer forintba kerül egy­— A Héra Alapítványt a villamos- energia-ipar hozta létre, a nehéz hely­zetben lévő fogyasztók támogatására. Az önkormányzatok megküldik ne­künk a nagycsaládosok és a két gyer­meket egyedül nevelő szülők névso­rát. Ők a szociális helyzetükre való te­kintet nélkül a család létszámának arányában kapnak egy egyszeri kész­pénztámogatást az áramdíjemelés kompenzálására. Akinek közülük díj­tartozása van, annak a számláját ki­egyenlítik, és pénz helyett a kifizetett számlát kapják kézhez. A jövőben e lehetőség folyamatos­sá válik. Az alapítvány egyébként nyi­tott, bárki befizethet, és az adóalapjá­ból levonhatja. Minderről részletes tá­jékoztatást a Démász Rt. Deák Fe­renc utcai igazgtóságán bármikor szí­vesen adunk. Zalavári László NYILATKOZIK A BAJAI JEGYZŐ: A városi bérlakások eladásáról • Dr. Völgy esi László Nagyon sokan szeretnék meg­venni önkormányzati tulajdonban lévő lakásukat vagy más bérlemé­nyüket, akik úgy gondolkoznak, hogy a lakbér fejében már tulaj­donjogot is szerezhetnének. Baján — hosszabb előkészítő munka után — három alkalommal kerül a házingatlanok elidegenítésének kérdése a képviselő-testület elé az első negyedévben, legelőször janu­ár 28-án. — Mit kell tudni a vételi szándékot fontolgató lakóknak? Ez iránt érdeklődtem dr. Völgyesi László jegyzőnél. — Az önkormányzati tulajdon­ban lévő házingatlanok — ez a hi­vatalos kifejezés — elidegenítését országos rendelkezések szabályoz­zák, tehát az általam elmondandó szabályok minden településre ér­vényesek, a helyi önkormányzatok alkotta rendeletekkel kiegészítve. Baján például a 29/1992. (XIII. 1.) Ktr. számú jogszabály melléklete sorolja fel azokat az ingatlanokat, melyek nem adhatók el. Ilyenek a műemlékileg védett, vagy a város- rendezési program, a rendezési terv által közérdekű felhasználásra vagy lebontásra kerülő épületek: Ezen túlmenően kormányrendelet is előír bizonyos tilalmakat. — Az embereket az izgatja a legjobban, hogy mennyiért juthat­nak az ingatlanokhoz? — Az említett önkormányzati rendelet szerint a vételárat a min­denkori forgalmi értéken kell meg­állapítani. — Úgy tudom, hogy elsősorban a bennlakók — tehát a bérlő vagy leszármazottja, örökbe fogadott gyermeke, szülője, élettársa vásá­rolhatja meg a lakást. Milyenek ez esetben a pénzügyi feltételek? — Ha a vevő élni kíván a részlet- fizetési lehetőséggel, akkor a vétel­ár 10 százalékát kell a szerződés- kötéskor megfizetni. A hátralékot — évi 3 százalékos kamat mellett — legfeljebb 35 év alatt kell ki­egyenlíteni. Ha a szerződés megkö­tésekor a vételárat egy összegben rendezik, vagy 10 százaléknál töb­bet fizetnek meg, úgy a vevőt a vételár 10 százalékát meghaladó összegből vagy részletből 40 száza­lék árengedmény illeti meg. Jár ez az engedmény akkor is, ha valaki az előírt törlesztési kötelezettség­nél a tárgyévben többet teljesít. Fontos tudni, hogy az alábbi fize­tési feltételek a kérdésben említett vevőkre vonatkoznak. — Lehet-e kárpótlási jegyet fize­tőeszközül felhasználni, és ha igen, érvényes-e az a felvásárolt kárpót­lási jegyekre is? — A kárpótlási törvény hatály­ba lépését követően, azaz 1991. au­gusztus 10-étől, a kárpótlási jegy­gyei lehet fizetni önkormányzati tulajdonba kerülő lakás értékesíté­sénél, szerződéskötéskor, valamint az ezen szerződésekből folyó vé­telárhátralék törlesztésekor. Az utóbbi eset azért érdekes, mert nem biztos, hogy a szerződés meg­kötésekor a kárpótlási jegy már a jogosult birtokában van. Az ön- kormányzat számára garanciális jelentősége van a szabálynak, hogy csak a kárpótlásra jogosult, és csak az őt megillető jegyet használhatja fel, a felvásárolt kárpótlási jegyet tehát nem. — Honnan tudja meg az állam­polgár, hogy a házingatlan eladó? — Az eladással megbízott szer­vezet — ez valószínűleg Baján a Kommunális és Szolgáltató Kft. lesz, ha a képviselő-testület úgy ha­tároz — köteles az eladásra való kijelölés után a bérlőnek az ajánla­tot megtenni, mely tartalmazza a vételárat, az árkialakítás tényezőit, a fizetési feltételeket... Az állam­polgárnak a kézhezvételtől számí­tott 90 napon belül van joga nyilat­kozni, hogy élni kíván-e a vásárlási lehetőséggel. — Sokan aggódnak, hogyha nem tudják megvenni a felkínált bérleményt, kiteszik őket a lakás­ból. — Megnyugtathatok minden­kit, aki nyugdíjas vagy aki jövedel­mi, vagyoni, esetleg szociális hely­zete miatt nem él vásárlási jogával: lakása a bérleti jogviszony fennál­lásáig, illetve a bérlakásra jogo­sultság megszűnését követő 5 éven belül nem idegeníthető el. Végül nézzünk egy példát a dr. Völgyesi László által elmondottak illusztrálására a vételárat illetően. Tételezzük fel, hogy a lakás forgal­mi értéke 1 millió forint. A szerző­déskötéskor ki kell fizetni ez összeg 10 százalékát, 100 ezer forintot. Ha a maradék 900 ezer forintot is egyidejűleg rendezzük, akkor az utóbbi összegből 40 százalék, tehát 360 ezer forint engedményt ka­punk. így a szerződéskötéssel egy időben 640 ezer forint a teljes vételár. Hasonlóak a feltételek, ha nem 900 ezer, forintot, hanem ki­sebb összeget fizetünk ki a 10 szá­zalékon felül. Gál Zoltán Mit tehetnek önmagukért a múzeumok? Az elmúlt évtizedeket az értéktagadás és -teremtés kettőssége jellemezte. Külö­nösen igaz ez a kultúrára, amelynek egyik speciális megjelenési helye a múze­um. Hiszen a tárgyi és szellemi értékek gyűjtése révén magát az embert, a törté­nelmet vigyázzák ezek az intézmények. Mindannyian érintettek vagyunk te­hát. A múzeumok sorsa nem lehet kö­zömbös a társadalom számára: letisztult múltismeret nélkül nem tervezhető reális jövő. Ugyanilyen fontos kérdés, hogy mit tehetnek önmagukért — egymásért — a múzeumok? Elsősorban a szakmai és fenntartói érvek, de nem kevésbé a „karcsúsított" költségvetések sürgetik, hogy intézmé­nyek határozzák meg önmagukat, ala­kítsák ki a csak rájuk jellemző kulturá­lis arculatot, s az erre épülő távlati fej­lesztési koncepciót. A - Szórakaténusz eltelt évtizede is igazolja, hogy helyes volt az új múzeu­mi modell, vagyis a kettős funkciójú intézmények létrehozása. A speciális gyűjtemények (Magyar Naiv Művé­szek Múzeuma, Kecskeméti Képtár), szintén több látogatót vonzanak; csak­úgy, mint azok, amelyek különösen kö­tődnek egy-egy közösséghez (Petőfi Emlékmúzeum, Szalkszentmárton). Agyagozás. Műhelyfotó a Szórakaténuszból. A tagmúzeumok a másság, az új mű­ködési formák elfogadásával és bátorí­tásával segíthetik leginkább egymást. A megyei szervezetek pedig úgy, ha felvállalják, támogatják és a többi in­tézmény számára is kamatoztatják a speciális múzeumaik eredményeiből fa­kadó szakmai és anyagi előnyöket. Tudom, a valóság jóval bonyolul­tabb a leírtaknál szándékom csupán annyi volt, hogy közös gondolkodásra hívjam mindazokat, akiknek fontos múzeumaink jövője. Váczi Mária Szórakaténusz Játékmúzeum Lefülelt autótolvajok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom