Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-07 / 288. szám

1992. december 7., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP KEDDEN KEZDŐDNEK A BEKÖTÉSEK Négyezer új telefon-előfizető Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról) Az átállásról Gyenes Géza, a megyei távközlési üzem vezetője tájékoztatta a Petőfi Népe, vala­mint a Kecskeméti Lapok munka­társait. — Kedden délután a Széchenyi­­város északi lakónegyedeiben:) a Március 15. utca páratlan oldala, Kristály tér, KISZ-lakótelep) mintegy kétezer állomás bekapcso­lásával indul a nagy munka. A 490, 491, 492-vel kezdődő számokról lehet majd először tárcsázni. Az a kérésünk, hogy az új telefontulaj­donosok közül valaki tartózkod­jon a lakásban ebben az időben, hogy munkatársaink a szükséges műszaki ellenőrzéseket elvégezhes­sék. Akik hibát észlelnek, ne a 03- as hibabejelentőt hívják, hanem a 492-121, illetve a 492-122-es szá­mot. A Széchenyivárosban ugyan­is kint dolgozik majd egy műszaki csoport. Ők ezeken a számokon érhetők el. Ez lesz a kezdet. A hét második felében újabb városrészekben foly­tatjuk a munkát. A 493,494,495-tel kezdődő számokat — a lenin-, az árpád-, illetve a máriavárosi új tele­fonokat kötjük a Siemens központ­ra. Több ezer telefontulajdonos vo­nalát átvisszük a régi központról az újra, és ezért megváltoznak a szá­mok. Ezt az átkapcsolást pénteken, délután 16 órára terveztük. Minden új és régi előfizetőt időben értesítet­tünk a változásokról. Több mint 6 ezer levelet postáztunk. — Hogyan tudhatják meg az ér­deklődők, kinek mi a száma, illetve azt, hogy mire változott a régi? —A tudakozónk kedd délutántól már meg tudja mondani az új szá­mokat. December''16-tól a megvál­tozott régi számokkal kapcsolatban is felvilágosítást adnak a kollégák. Mivel késnek a telefonkönyvek, megállapodtunk a Petőfi Népe, illet­ve a Kecskeméti Lapok szerkesztői­vel. A megyei napilap csütörtökön ötszáz közérdekű intézmény, hivatal és nagy forgalmú cég számát adja közre. A Kecskeméti Lapok kará­csonyig megjelenő három számában — alkalmanként 25 ezer példányban — közli a teljes számsort (több mint huszonnégy újságoldalt áldoznak erre a szerkesztők). F. P. J. Segítség nyugdíjasoknak Segítségnyújtás a város nyug­díjasainak a karácsonyi bevásár­lásban jelszóval, kedvezményes vásárlási akciót szervez decem­ber 8—11. között, a kecskeméti szociális gondozóközpont és a Tisza Füszért vállalat, a Nyíri út 77/C szám alatti, V. számú gon­dozóközpontban. Vagyonvédők közgyűlése A több mint százharminc ta­got számláló kalocsai vagyonvé­dő egyesület nemrégiben tartotta közgyűlését. Az idei év mérlegét megvonó Kiszli János elnök beszámolójából megtudtuk: az idei esztendőben 47 olyan ese­ményt észleltek, amely rendőri intézkedés alapját képezte. Kö­zülük külön is említést érdemel, amikor a vagyonvédők gépkocsi­­feltörőket értek tetten, zsebtol­vajok elfogásában segédkeztek. Az egyesület legfőbb problémá­ja, hogy a működéshez szüksé­ges anyagiak csak nehezen bizto­síthatók. A fórumon megjelent Hargatai László rendőrkapitány elismeréssel szólt a vagyonvédők munkájáról, a bűnözés csökkené­sét az egyesület működésével is magyarázta. Török Gusztáv An­dor polgármester városi segítséget ígért. Mint hangsúlyozták: az egyesület életében fontos fejezet kezdődik. Január 15-éig revízió alá veszik a tagságot. Büntetett előéle­tű vagy nyolc általános iskolával nem rendelkező személy nem lehet tagja az egyesületnek. Zászlóavatás Fajszon A hagyományairól és a jelenlegi egyesületi életéről egyaránt híres Fajszi Önkéntes Tűzoltó Egyesület az egész falut megmozgató fóru­mot rendezett az elmúlt hét végén. Az esemény a templomban kezdő­dött, ahol ünnepi szentmise kereté­ben, több száz érdeklődő jelenlété­ben szentelték meg az adományok­ból készített egyesületi zászlót. Ezt követte a vezetőségválasztó köz­gyűlés, ahol az elnöki tisztséget Fe­kete Sándor, a titkári posztot Fel­­győi Sándor nyerte el. Parancs­noknak Légrádi Józsefet válasz­tották. Öt 20 éven aluli fiatalember most került az egyesületbe. Az ün­nepnap a művelődési házban ren­dezett nagyszabású bállal végző­dött. Átalakulás Jakabszálláson • Almási Pálné a határidő módosítása mellett érvelt. (Folytatás az 1. oldalról) A napirendek elfogadása után dr. Bernáth Balázs jogtanácsos részle­teiben ismertette az alapszabály­tervezetet. Ám az a fejezet, miszerint a tagsági viszony megszűnésekor az érintettel az üzletrésze erejéig el kell számolni, de egy évig (a vagyonrész­jegy alapján) a vagyon kiadása szü­netel, majd azt követően az üzlet­­részvagyont négy éven belül négy egyenlő részletben fizetik ki — vitát keltett. Többen elmondták „nem szép dolog” a négy esztendő, már csak azért sem, mert idős a tagság. Geiger András főkönyvelő viszont arra kérte a résztvevőket, hogy leg­feljebb egy esztendő módosítással, de fogadják el az említett határidőt. Ellenkező esetben — jelentette ki — önmagát számolná fel a gazda­ság, aminek pedig a községben meg­határozó szerepe van. Miután sike­rült meggyőzni a résztvevőket, újabb, elégedetlenséget kiváltó feje­zet következett. „Minden tag 50 ezer forint összegű részjegyet köteles je­gyezni. Ha üzletrésze erre nem nyújt fedezetet, akkor a különbözetet készpénzben kell befizetni”. Ugyanis — szóltak közbe többen — sokuk­nak még a napi megélhetés is gond. s nincs miből befizetni a hiányzó ez­reket. Végül a méltányosság mellett döntött a közgyűlés. Az alapszabály-tervezet elfogadá­sa után a közgyűlés — egy tartózko­dással — a Népfront Szövetkezetté történő átalakulás mellett döntött. Ezután következett az elnök, illet­ve a tisztségviselők, majd az ellenőr­ző bizottság megválasztása. Az elnö­ki posztra, miután a kettős jelölés meghiúsult, mert Geiger Endre azt nem vállalta, Nagy Béla neve került a szavazólapokra. A szavazócédulák kiosztása és az urnák összeszedése után, a szünet­ben, 550 időskorú kapta meg kará­csonyi ajándékát, négy-négy ezer fo­rintot. Ezt a szünetet többen távo­zásra is felhasználták, s amikor La­­czi Istvánná, a szavazatszedő bizott­ság elnöke ismertette az eredményt, már kevesen tapsolták meg Nagy Béla elnököt. Ugyanis a 471 leadott szavazatból (hét érvénytelen volt) 455-en mellette döntöttek. Kép és szöveg: Pulai Sára VAGYONOSZTÁS RÉMEN Az elnök is kivitte a részét Az egykor szebb napokat látott rémi termelőszövetkezet tagsága szombati szabadnapját áldozta fel arra, hogy a külső szakértők által felértékelt, közel egymilliárdos va­gyonát felossza. Igaz, az eredeti nyolcórás kezdést egy órával el kellett halasztani, a döntésképes létszám érdekében. A megjelent 237 tag, Vető József levezető elnök javaslatára, először a tagi és az al­kalmazotti földek nevesítését vé­gezte el. Mivel a szövetkezet nem rendelkezik a törvény által adható földmennyiséggel (10 900 arany­korona) ezért a felosztást arányo­san csökkentve határozták meg. így a tagok a 30 aranykorona he­lyett 14,8-et, az alkalmazottak pe­dig a 20 aranykorona helyett 9,9-et birtokolnak. A második napirendben Csillag István főkönyvelő arról tájékoz­tatta a tagságot, hogy a kezdeti felbuzdulás után mindösszesen 14 fő ragaszkodik vagyonrészének ki­adásához, közöttük Asztalos Ist­ván elnök is. Ők már a vezetőséggel egyeztették a kivinni szándékozó vagyontárgyakat és az ingatlano­kat, melyben azt a szabályt állítot­ták fel, miszerint a növényvédő rak­tárát, a lovakat és a keverő alap­anyagkészletét nem lehet kivinni, a baromfitelepet viszont csak telep­szerűen. Ezt állat-egészségügyi szempontok is indokolják. A főkönyvelő arra is figyelmez­tetett, hogy a téesznek jelenleg 324 millió 700 ezer forint tartozása • Több mint kétszázan jelentek meg a vagyonosztó közgyűlésen. van, ezért a kivitt vagyon után az érték 36,4 százalékát be kell fizetni a pénztárba. Az így befizetett pén­zeket azonnal a hitelek törlesztésé­re fordítják. A hitelező bank mun­katársai ott ültek a sorokban, hogy a kiválni szándékozóktól be­hajtsa a fizetési garanciákat. En­nek ellenére a 14 fő ragaszkodott kiválásához, és azt is tudomásul vették, hogy ha az év végéig a ki­vitt vagyont nem adják vállalko­zásba, 20 százalék forrásadót vet ki rájuk az APEH. A közgyűlés megszavazta dr. Joó Lajos állatorvos javaslatát: a kiváltak semmilyen munkavi­szonyt nem létesíthetnek a gazda­sággal. Ezek után a tagság egyen­ként megszavazta a 10 millió érté­kű vagyonkivitelt. A legtöbben gé­peket és felszereléseket, ketten szolgálati lakásukat, Torda István pedig a sertéstelepet kapta, igaz, mivel az többe került, mint a va­gyonrésze, ezért még egymilliót rá­fizet az ingatlanokért. Adám Zol­­tánné a munkásszállást, Mészáros Márton a 300 anyabirkát vitte, míg Szántó Benedek 1000 mázsa trágyát is kért gazdálkodásához. Rapaport Bélánénak pedig a bu­dapesti borozó felszerelését adták. Papp Zoltán Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatá­borokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyi­ben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. z Zámbó Mihály, 1904. Jánoshalma, őrvezető, meghalt 1946. január l-jén (hdf.), Zombori István, 1906. Újkécs­­ke, honvéd, meghalt 1945. április 28-án (hdf.), Zabóki György, 1911. Újkécske, honvéd, meghalt 1945. március 22-én (hdf.), Zeke Antal, 1903. Csengőd, honvéd, meghalt 1943. február 25-én (hdf.). F Fehér Imre, 1911. Kiskunmajsa, honvéd, meghalt 1947. február 12-én (hdf.), Fülöp Miksa, 1914. Mélykút, honvéd, meghalt 1943. augusztus 5-én (hdf.), Fügéd Pál, 1910. Kunbaja, rangja ismeretlen, meghalt 1945. febru­ár 3-án (hdf.), Földvári István, 1921. Szabadszállás, honvéd, meghalt 1945. február 12-én (hdf.), Földvári Károly, 1914. Kiskunhalas, honvéd, meghalt 1945. július 21-én (hdf.), Fejes Mihály, 1914. Kecel, szakaszvezető, meghalt 1945. október 13-án (hdf.), Fejes J. (?) 1912. Kiskőrös, honvéd, meghalt 1945. december 14-én (hdf.), Fejes János, 1908. Kecel, őrvezető, meghalt 1945. június 11-én (hdf.), Fazekas László, 1906. Kiskunfélegyháza, honvéd, meg­halt 1945. június 7-én (hdf.), Frido Ot­tó, 1914. Hajós, honvéd, meghalt 1945. április 26-án (hdf.), Fajt Béla 1899. Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1946. július 16-án (hdf.), Fajt Endre, 1920. Kiskunfélegyháza, honvéd, meg­halt 1945. január 8-án (hdf.), Foiz Im­re, 1925. Hajós, rangja ismeretlen, meghalt 1945. május 5-én (km.), Fle­­kenstein Mihály, 1927. Bácsalmás, rangja ismeretlen, meghalt 1946. július 13-án (km.), Fleker.stein Péter, 1910. Bácsalmás, rangja ismeretlen, meghalt 1947. augusztus 4-én (km.), Flekenste­­in Ferenc, 1903. Bácsalmás, rangja is­meretlen, meghalt 1946. január 12-én (km.), Fidler Pál, 1906. Hajós, rangja ismertlen, meghalt 1946. szeptember 18-án (hdf.), Fidler Flórián, 1908. Ha­jós, rangja ismeretlen, meghalt 1945. július 15-én (km.), Feldmann László, 1911. Kerekegyháza, honvéd, meghalt 1945. december 16-án (hdf.), Fazekas János, 1906. Keceli-puszta, honvéd, meghalt 1945. február 4-én (hdf.), Fes?­­Fés? András, 1911. Kecel, honvéd, meghalt 1946. november 2-án (hdf.), Faluhegyi Árpád, 1906. Bácsalmás, honvéd, meghalt 1945. március 12-én (hdf.), Frej István, 1925. Baja, honvéd, meghalt 1947. október 31-én (hdf.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszermun­kás, málenkij robotra elhurcolt. • Magyar katonák a fronton. Sikeres meseíró-pályázat A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség oktatási, kulturális bi­zottsága a korábban meghirdetett meseíró-pályázat eredményhirde­tését meghosszabbította. Ugyanis a minden korosztálynak szóló fel­hívás akkora sikert aratott, hogy kicsik és nagyok, iskolások és nagyszülők tollat ragadtak, s eddig több mint száz mesét írtak. Hogy műveik mennyire sikerültek, abba már a jövő héten betekinthetnek mindazok, akik a Számadás ingye­nes mellékletét olvassák. A mese­író-pályázat eredményhirdetése 1993. január végén lesz. Óriási ÍRÖS engedményes . karácsonyfadísz-PIER vásár a kecskeméti Hírős Piértnél Több mint 50-féle törhetetlen kínai karácsonyfa­­dísz értékesítése 40%-os, készpénzes fizetés esetén 50%-os engedménnyel, 1992. december 7-étől. Viszonteladó vevőink részére Kecskemét, Vasút u. 6—8. szám alatti lerakatunkban és diszkont­raktáráruházunkban; lakossági vevőink részére az Otthon moziban levő ajándékdiszkontunkban. Ne feledje: „féláron viheti, ha készpénzért fizeti!” 112/12 Közmeghallgatás Kalocsán A testület szinte teljes létszámban várta a kalocsai közmeghallgatásra ér­kezőket, azok bizony alig jöttek. Ha az intézményvezetők és a polgármesteri hivatal munkájához kapcsolódó szer­vek képviselőit leszámítjuk, alig hét­nyolc polgár volt kíváncsi a köz ügyei­re. Ennek ellenére a polgármester rész­letes áttekintést adott az elmúlt egy év történéseiről éppúgy, mint a jövő évi fejlesztésekről. 13. havi bér Kiskunmajsáti már egy hónappal ezelőtt döntött a képviselő-testület ^r­­ról, hogy a közalkalmazottak és köz­­tiszviselők megkapják a 13. havi bért. De csak azok, akiket az önkormányzat fizet (illetve rajtuk kívül a katolikus iskola dolgozói), az egészségügyiek vi­szont csak akkor, ha részükre ezt a társadalombiztosítás teszi meg. Nos, a tb. nem fizet, s vita kerekedett arról is, hogy a gyeden lévőknek jár-e a pénz. Legutóbb a döntést úgy módosították, hogy a társadalombiztosítás felé meg­előlegezik az egészségügyiek 13. havi bérét, a gyermeküket gondozók viszont nem kapnak. KÖZÉLETI HÍR • Kedden este Tamás Gáspár Mik­lós látogat Kecskemétre, hogy a pártok házában este hat órakor előadást tart­son „Patriotizmus” címmel. Az SZDSZ kecskeméti liberális klubja az érdeklődőket kötetlen beszélgetésre is invitálja az előadást követően. Csak kérdezem... Mennyit ér u magyar munka? Nyitván annyit, amennyit fizetnek érte. Es mit fizetnek ? Töbhé-kevésbé bagóért adják a magyar szakembe­rek tudásukat, munkaerejüket, ide­jüket, tapasztalataikat. A külföldi tőke — bár a kívá­natosnál kisebb mértékben — be­vonult Magyarországra. Hálaimát rebegtek azok a gyárigazgatók, akiknek sikerült megszabadulni az üzemtől, hiszen nem kellett munka híján bezárni, ráadásul némi ke­ményvaluta is pengett az állam­nak. A tőkének viszont az a ter­mészete, hogy annyi hasznot ter­mel, amennyit csak tud. A külföldi pedig elég sokat tud. A magyar munkabérek és például a svájci fizetés közötti különbség a bá­nyászbéka feneke, valamint a sas­madár röpte közötti méretes távol­sággal jellemezhető. Ez nem is lenne indokolatlan, ha a Magyarországon elkészített terméket nem Svájcban adná el a tulajdonos. De ezt teszi, mert pont olyan minőségű, mint a Svájcban gyártott. Ehhez képest az itteni gyár művezetője egyharmad annyi fizetést kap, mint a kinti gyár portása. Kemény frankban kifejezve persze, hiszen a termék is azért kel el, csak utána átváltják forintra. Minthogy a magyar azt kapja. A dolog egyszerű: keleti munka­bérekkel, nyugati színvonalon gyár­tani dupla haszon. A tulajdonos­nak. Barátomat, aki ezt a modellt sérelmezte, azzal tették helyre: örül­jön. hogy él. így tényleg jobb, mint munkanél­külinek lenni. De mitől örüljön ? Csak kérdezem ... Hámori Zoltán V.____________________ )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom