Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-03 / 285. szám
Bácsszőlős • Csikéria • Katymár • Kéleshalom • Kunbaja • Mátételke • Tataháza Bácsalmás, Jánoshalma és vidéke Közmeghallgatáson a kárpótlásról Számos érdeklődő vett részt a jánoshalmi önkormányzat által szervezett közmeghallgatáson. A legtöbb kérdés a kárpótlással kapcsolatos tájékoztató után hangzott el, és az érintettek nem fukarkodtak a bíráló megjegyzésekkel sem. Amint Barta Józsefné helyettes jegyző elmondta, éles kritikával illették a felszólalók a kárrendezési hivatal munkáját, mert a kárpótlásra várók meg mindig nem tudják, hogy mikor jutnak földhöz. Nem hangzott el megnyugtató válasz azzal kapcsolatban sem, hogy 1993-ban miként tervezzenek, gazdálkodhatnak-e végre a saját területükön? Kifogásolták — s a hozzáértők szerint jogosan —, hogy nagyon sokan kapnak felszólítást hiánypótlásra: nyilatkozzanak, hogy melyik törvény alapján vették el a földet, milyen a tanya beépítettsége, vagy egyáltalán ismételjék meg újólag az elvételről szóló bejelentést. A nagy mennyiségű pótlólagos adatszolgáltatás miatt azután szinte minden érintett újra felkeresi az önkormányzatot. Januárban újabb árverést terveznek Jánoshalmán, de azt nem tudni, hogy ki licitálhat. Kap-e addigra az érdekelt lakos határozatot, hozzájute a kárpótlási jegyéhez, vagy az azt pótló banki igazoláshoz, mert annak hiányában nem vehet részt az árverésen. KÉTSZÁZ ADAGOS KONYHA ÉS ÉTTEREM Biztonságos ellátás, gazdaságos üzemeltetés ÉPÜL A HATÁRÁTKELŐ Magyar oldalon már kész az aszfaltburkolat • Csak elkészül a Bácsalmás—Bajmok közötti határátkelő. Magyar területen már aszfaltoztak a Kecskeméti Közúti Igazgatóság bajai üzemmérnökségének szakemberei, s várhatóan a túloldalon is — ahol a kép jobb szélén lévő határőrtorony is található — elkészül a munka. Csak azt tartották érthetetlennek többen is, hogy miért kell az aszfaltburkolatot az egykori nyomsáv helyén 2,5-2,5 méter szélességben megszakítani, s 5 méteres sávban zúzott kővel helyettesíteni. Hogy kétszer kelljen fölvonulniuk a munkagépeknek? De úgy tűnik, az építők áthidalták ezt a kis egyeztetési problémát, mert az innenső oldalon a 600 négyzetméternyi aszfaltozásba belefért az a bizonyos kihagyandó szakasz is... Hétfőre elkészül A tervek szerint december 7-ére elkészül a mélykúti gázátadótól Kéleshalmáig a földgáz gerincvezetéke. A kivitelezők eddig mintegy 8 kilométer hosszúságban végeztek a munkálatokkal. A kükéi illeti vezetékiek! áéssel egy időben az utcai hálózat is készül, s ezen a héten Idén októberig 30 időskorú ember ellátásáról, ápolásáról gondoskodtak a megyei önkormányzat bácsalmási Őszi napfény elnevezésű szociális otthonában. Novemberben azonban elkészült a 16 lakónak otthont adó új szárny is, ami azt jelenti, hogy a gondozottak és a személyzet csak több turnusban tud étkezni a megfelelő ebédlő hiányában. Az pedig még a helyszűkénél is nagyobb gond, hogy az intézménynek nincs saját konyhája. A városközpontban bérelt konyha ugyanis rövidesen megszűnik, mert a helyiségekre igényt tart a tisztiorvosi szolgálat. Persze, az sem oldotta volna meg a gondokat, ha továbbra is a régi helyen tudnak főzni, mert a bérleti díj, a kis adagszám és a szállítási költség miatt a rezsi Bácsalmáson kétszerese a saját konyhával rendelkező bácsborsódi otthonénak. És a városban nincs és nem is tervezik olyan konyha működtetését, amelyik hétvégeken, ünnepnapokon ki tudná elégíteni a szociális otthon igényeit. Megoldásként kínálkozott a saját konyha építése, amelyhez — akárcsak az új épülethez — Bácsalmás város ellenszolgáltatás nélkül területet adott, s a polgármester kötelezettséget vállalt, hogy esetleges további fejlesztés esetén is biztosítják a területet. Az intézmény is előteremtett jelentős saját forrást a beruházáshoz, de az nem volt elegendő. Ezért kérték a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatot, hogy az 1993-as költségvetéséből egészítse ki a hiányzó 3 millió forinttal a létesítéshez szükséges összeget. A 250 négyzetméteres ebédlő és konyha összesen 10 millió forintba kerül. Az étterem közösségi rendezvények megtartására is alkalmas, a 200 adagos konyha pedig elláthatja a városban élő rászorulókat is. És a szabad kapacitás értékesítése révén gazdaságos lesz az üzemeltetés is. A megyei közgyűlés hosszú, kétfordulós vita után jóváhagyta az elképzelést, s immár nincs akadálya annak, hogy a tervek szerint jövő augusztusra elkészüljön az új létesítmény. MUNKANÉLKÜLISÉG HELYETT VÁLLALKOZÁS Mit süt ki a kemece? • Rövidesen az II Forno kemencéjében sül ropogósra a kenyér. Amikor Bácsalmáson megszűnt a Gamesz, az egykori tanács gazdasági, műszaki ellátó szolgálata, vezetője, Papp Sándor munkanélküli lett. Autószerelő a szakmája, olyan vállalkozásba akart kezdeni, ahol ezt hasznosíthatja. Hitelt azonban nem kapott hozzá, ezért valami egészen másba fogott. Barna Jenővel és Demeter Zoltánnal együtt elhatározták: a három család pékséget nyit Bácsalmáson. — Ehhez kaptuk meg a világbanki hitelt — mondja Papp Sándor. — Azelőtt életemben nem voltam pékségben. A technológiát, a gépeket a BNV-n láttam meg. Az ismerősök még ma is csodálkoznak, hogy ilyesmibe belevágtunk. De fölmértük azt is, hogy Bácsalmáson csak az állami sütőüzem volt, választék nem. Ebből gondoltuk, hogy mi is meg tudunk élni. Kenyér mindig kell! Fölmértük a piacot, s leszerződtünk első vevőinkkel — a hitelt egyébként csak így adták. Ők azóta is megvannak, állandó vásárlóink. De a sajátunkon kívül már 18 üzletbe szállítunk, Bajára, Csikériára, Mélykútra, Madarasra, Katymárra, Felsőszentivánra, Bokodra és Borsódra is. Az II Forno olaszul kemencét, pékséget jelent. Ebből következik, hogy a kemence, a dagasztó, a virgoló, a kifliformáló mind olasz, a technológia, az adalékanyag viszont osztrák. Szalonna mellé ez való, állítják, nem a kalácsszerű francia pékáru. Ezért is nem tartanak a konkurenciától, attól, hogy épül Bácsalmáson egy francia pékség. Ha pedig a városi piac telítődne, mert ide is hoznak más településről kenyeret, akkor növelik a vidéki eladást. A kenyeret, kalácsot, péksüteményt az induláskor fölvett szakemberek készítik, a vállalkozók ma már inkább a szállítással, szervezéssel foglalkoznak. De a pékmesterséget maguk is kitanulták. Most 8 ember, két műszakban, naponta átlagosan 16 mázsa kenyeret, süteményt készít, de ezzel még nem kötötték le a 20 mázsás kapacitást. Jó üzlet lenne a pékség, mondják a vállalkozók, ha nem volna a magas kamat. De amíg a hitel le nem telik, addig meg kell nézni minden forintot. Ami bizakodásra ad okot: a március 25-ei nyitás óta sokan megkedvelték, sokan keresik az II Fornóból kikerülő kenyeret. Szerkeszti: Váczi Tamás MEGBÍZÁSSAL MÁSFÉL ÉVRE Új iskolaigazgató Jánoshalmán Új, megbízott igazgató áll 1994 márciusáig a jánoshalmi általános iskola élén, mivel azintézmény korábbi vezetője, Karsai Péter országgyűlési képviselő a parlament oktatási és sportbizottságának elnöke lett. Somogyiné Sági Piroska, aki most az iskola munkáját irányítja, tanítói és testnevelés szakos tanári képesítéssel rendelkezik, korábban munkaközösségi vezető, majd a Zsolnai-féle értékközvetítő, képességfejlesztő módszer tagozatvezetője, idén augusztustól pedig igazgatóhelyettes volt. — Ezek szerint sportos iskola lesz Jánoshalmán ? — Nem ez a cél, bár a sport minden polgári erényre megtanítja az embert. Küzdeni, győzni, veszíteni — becsületes küzdelemben. Ez diák és pedagógus számára egyaránt fontos — válaszolja az igazgatónő. — A színvonalas oktatónevelő munkához a feltételek adottak. A dinamikus, demokratikus vezetés híve vagyok. Olyan légkört szeretnék megőrizni, ami további alkotómunkára serkenti a tanárokat is. Ehhez szükséges a kollégák jó közérzete és biztonságtudata. — Kin múlik ez elsősorban ? — Jórészt rajtunk, hiszen a saját lehetőségeinket elsősorban mi alakítjuk. Fontos és sürgető feladat, hogy a közalkalmazotti törvényből adódó teendőinknek eleget tegyünk—például a besorolás elkészítévével. Ugyancsak ide tartozik az 1993 szeptemberében kezdődő tanév előkészítése. Nemrég arról született döntés, hogy megnyílik Jánoshalmán az egyházi iskola. Én ezt az esélyegyenlőség alapján képzelem, ahol nem zárja ki egymást a másik segítése és az egészséges rivalizálás. Miután azonban létszámunkról döntés még nincs, mi a jelenlegi 1080 tanuló alapján készítjük a költségvetést. — Idén szeptembertől megszűntek a nulladik órák. Nemrég azonban változás történt. . . — Egy jó elgondolás volt, de sok szülőnek gondot okozott a gyermekek délutáni elfoglaltsága. Ezért még októberben Karsai Péter változtatott. A délutáni órák megszűntek, de sikerült úgy alakítani az órabeosztást, hogy alig van nulladik óra. v. T. megkezdték a lakásbekötéseket is. Ami azt jelenti, hogy a jövő hétfői határidő lejártára a kéieshalmi otthonok nagy részében bent lesz a földgáz. Újabb segélyezés Karácsonyig 1,4 millió forint segélyt oszt ki a rászorulóknak a bácsalmási önkormányzat. Három-háromezer forintot kapnak a nehéz helyzetben tevő nagycsaládosok, a gyermekeiket egyedül nevelő szülők, s azok a családok is, ahol mindkét szülő munkanélkülivé vált. A jogosultak egy része már fel is vette a számára kiutalt összegeddé karácsony előtt, még a bevásárlások időszakában mindenki hozzájut a pénzhez. Ami mondták a hivatal illetékesei — már nem elsősorban az ajándékozáshoz, hanem a család megélhetéséhez szükséges. Támogatják az egyházi iskola létrehozását Egymillió forint összegű támogatást szavazott meg költségvetéséből a jánoshalmi képviselő-testület az alakuló egyházi iskola számára, amelynek már megvan az alapító okirata, és kinevezték az igazgatóját is. A pénzt 1993-ban utalja át az önkormányzat, akkor, amikor a tervek szerint az új intézmény megnyitja kapuit. De ehhez először meg kell kapnia a működési engedélyt. Ennek feltétele, hogy kidolgozzák az intézmény költségvetését, amihez az is szükséges, hogy felmérjék: pontosan hány tanulóra is számíthatnak. Ugyancsak 1993 májusáig kell megkötni az egyházközségnek és a jánoshalmi önkormányzatnak az iskola működéséről szóló megállapodást. Ennek előkészítésével a testület egy ad hoc bizottságot bízott meg. SOKAN VÁRJÁK A FÖLDHIVATAL BEJEGYZÉSÉT Mikor és hogyan rendeződnek a bácsszőlősi földügyek? Olvasóink előtt ismeretes, hogy az egykor a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát leányvállalataként működő Bácsszőlősi Állami Gazdaság felszámolását már jó néhány évvel ezelőtt megkezdték. Az elmúlt év tavaszán meghirdették értékesítésre az ingó és ingatlan vagyont is. Az állami gazdaság dolgozói és a térség kistermelői közül sokan vásároltak termőföldet, ám a tulajdonosi viszony még nem rendeződött teljes mértékben. A vásárlók zömének megküldte a földhivatal a hivatalos bejegyzésről az értesítést, de jó néhányan vannak, akik még nem kapták meg. Bosszankodnak is, hiszen több mint egy éve befizették a gazdaság pénztárába a vételárat, viszont azzal, hogy nem tudják igazolni tulajdonosi mivoltukat, a kormány által meghirdetett hitel igénybevételénél is hátrányos helyzetbe kerülnek. Ugyanakkor egy másik dolog is fölmerül a volt gazdasági dolgozóknál. Ők miért nem részesül(het)tek az alkalmazottaknak járó földjuttatásban? Az 1991. évi XXV. törvény értelmében az állami gazdaság dolgozóinak 20 aranykorona termőföld jár, amennyiben 1991. január elsején munka viszonyban álltak, s nem rendelkeztek ennél nagyobb területtel. Ekkor a Bácsszőlősi Állami Gazdaságnál még 120-130 ember dolgozott, s ők úgy érzik, hogy jogosultak erre a juttatásra. J. J. Bontja a vonalat a Matáv? Becsapva érzik, érezhetik magukat azok a bácsszőlősiek, akik bíztak abban, hogy az önerős fejlesztés révén rövidesen ők is bekapcsolódhatnak a távhívásos telefonszolgáltatásba. A korábbi tárgyalások nyomán a több mint kéttucat jelentkezővel egyeztették az elképzeléseket, s az önkormányzat vállalta, hogy szervezi az akciót, összeszedi a pénzt, s átutalja azt a Matáv számlájára. Az érdekelt lakosok befizették a vállalt 40-45 ezer forintokat, amikor kiderült az első — s akkor így remélték, az utolsó — probléma. A távközlési szakemberek jelezték, hogy három külterületi igénylőnek — lévén, hogy ők a központtól távolabb laknak — nagyobb összegű hozzájárulást kell fizetnie. Ők ezt az egyeztetés után vállalták is. A bomba azonban a napokban robbant, amikor a Matáv jogásza közölte a bácsszőlősiekkel, hogy az a bizonyos 3 valójában 14, s erre most, a műszaki tervek készítésekor jöttek rá. Ez pedig azt eredményezné, hogy az átlagos összegtől eltérően a külterületen élőknek — távolságtól függően — 50— 100 ezer forint között kellene a telefonért fizetniük. Érthető, hogy Bácsszőlősön nehezményezik ezt, az ultimátumnak is felfogható döntést. Egyoldalú szerződésszegésnek tartják, ami ráadásul igen későn, a kivitelezés megkezdése után derült ki. Miután ez a nagymértékű áremelés az összes igénylő több mint ötven százalékát érinti, ez azt is jelentheti, hogy akár az egész telefonfejlesztési program meghiúsul. Árverezik a laktanyát A remények szerint hamarosan új gazdára vagy gazdákra talál Jánoshalmán a bajai úti, volt, immár kiürített laktanya. A 26 hektáros területen lévő épületegyüttes kikiáltási ára 126 millió forint. Található ott lakóház, irodának, műhelynek, raktárnak, kisebb üzemnek is alkalmas épület, de sertéstelep és üzemanyagkút is. Az érdeklődők számára december fián, 10 órakor rendeznek bemutatót a helyszínen, az árverés egy héttel később, 15-én lesz Budapesten. A licitáláson való részvételhez 3 millió forint bánatpénzt kell letenni. Az árverési dokumentáció ugyancsak Budapesten, a lebonyolítással megbízott cégnél vásárolható meg. Bővebb információt a jánoshalmi polgármesteri hivatalban kaphatnak az érdeklődők. Katymári tizenharmadik A jövő évi költségvetés tervezetét vitatja meg december 7-ei, hétfői ülésén a katymári képviselőtestület. Ekkor tárgyalnak a közalkalmazottakat megillető 13. havi bérről is, és meghallgatják a polgármester és az alpolgármester tájékoztatását a németországi Waldstettenben tett látogatásukról, amikor is a testvérkapcsolat felvételéről tárgyaltak a vendéglátókkal. Karácsonyi csomag A település minden általános iskolába járó diákja, és az óvodások is 400 forint értékű karácsonyi csomagot kapnak. Erről döntött nemrégiben a kunbajai önkormányzat szociális bizottsága. Kábeldobról az árokba Nagyfeszültségű vezetéket fektetnek Bácsalmáson a Démász szakemberei. A karvastagságú, 12 centi átmérőjű kábelt azonban új technológiával húzzák be a kiásott árokba. A görgőkön gördülő vezetéket a csőrlővel úgy tudják a helyére tenni, hogy a megengedettnél nagyobb feszítőerő nem lép fel, így a kábel nem károsodik az elhelyezéskor. Az eljárás segítségével 300 méter hosszúságú szakaszokban lehet a vezetéket az árokba engedni. Az új vonalszakasz a Csájer-telepen kialakítandó építési telkek ellátását szolgálja majd. • Gördül le a dobról a kábel. • A vége már 150 méterre van. > Bácsalmás Jánoshalma
