Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-20 / 248. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. október 20., 5. oldal PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Föld alatt járó mérnök Tervező a köztudatban az, aki a föld felszíne fölött látható, megcsodálható létesítményeket, házakat alkotja meg asztalán. Pedig az építész mellett más szakágak képviselői is fontos feladatokat végeznek el ahhoz, hogy egy épület vagy egy egész település jól megfeleljen funkcióinak, hogy a lakók jól érezzék magukat benne. A többi közt ilyen szakemberek, akik az infrastruktúrához tartozó létesítményeket tervezikmeg; Benkó István, akiezévderekánnyitottamegmémö- ki irodáját Kecskeméten, a vízellátás és a csatornázás, valamint a gázellátás területére szerzett vezető tervezői jogosítványt. Ő tehát a föld alatt „jár”. Ezeknek a képesítéseknek sokkal nagyobb a jelentőségük, mint ahogyan azt az elnevezésük sejteni engedi: jelentős létesítmény önálló megtervezésére csak az jogosult, aki megszerezte őket. A negyvenhárom éves üzemmérnök Tiszaújfaluról indult, földműves családból. A sík vidékről messzire vitte el a vágya: Tatabányán bányaipari aknászképző technikumba járt, bányamérnök akart lenni. Fölvételi nélkül mehetett volna a miskolci egyetemre, mert országos tanulmányi versenyen második lett, de föladta szándékát, Baján kötött ki a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karán, amely pár évig hetedik karként működött a megyénkbeli városban. A vízellátás-csatornázás szakot végezte el. — Ez a választás minden vonzódást nélkülözött, a véletlen hozta, hogy Bajára jelentkeztem — meséli Benkó István. —: A bányamérnökitől a bányászat akkori válsága tántorított el. A Kecskeméten székelő Bácsterv Vállalatnál helyezkedett el kezdő üzemmérnökként, 1974-ben. — Nagyon jó szakmai társaságba kerültem. A főnököm, Miklós József olyan ember volt, aki fiatal kollégáinak minden szakmai tapasztalatát igyekezett átadni. Azt hiszem, én nem rossz tanítványnak bizonyultam. Igaz ugyan, hogy úgy csöppentem bele a szakmába, de mint kötelességtudó ember, mindig mindent tisztességesen igyekeztem elvégezni. És a főnök engem is bedobott a mély vizbe, komoly feladatokat bízott rám. Néhány év után kezdtem magam egészen jól otthon érezni a szakmában. Általában víz- és csatornaműveket tervezett akkoriban Benkó István. A Bácstervnél töltött tizennyolc év alatt a többi közt ő dolgozta ki a kecskeméti Vacsi közi lakótelep közműveit, Kalocsa iparivíz-ellátó rendszerét, az izsáki vízműhálózatot, a majsai vízhálózat-rekonstrukció tervét. Az akkor elkezdett magántervezői tevékenysége során Benkó úr tervezte lási földgázellátás kiviteli terveit szintén« készítetteelr Amióta a maga ura, betéti társaságot alapitott, jó néhány nagy munkát nyert el versenytárgyalásokon. Parádsasvár szennyvízcsatornázási és -tisztítási rendszerének megtervezését helybeli, Heves megyei tervezőirodákkal versenyezve nyerte el. Pest megyében Cegléden kapott jelentős feladatot a vízellátás fejlesztésében. Ő készítette el Soltszentimre gázellátásának tervét, Apostag, Dunaegyháza és Solt szintén rá bízta ezt a feladatot. — Nagy örömmel vállaltam el Kecskemét és a városkörnyéki települések, Kadafalva, Hetényegyhá- za, Katonatelep csatornahálózatfejlesztési tanulmánytervének elkészítését, amin most dolgozom. Érdekes munka volt Lakitelek és az üdülőterület csatornahálózat- és szennyvíztisztító-telepe tanulmányszintű tervének elkészítése. Benkó Istvánnak jó neve van a szakterületén, nem szenved hiányt megbízatásokban. Pedig azt mondja, nem dolgozik olcsón, nem ez az oka, hogy keresik a megrendelők. 1 nkább az, hogy sosem hagyja sorsára a tervet, amelyet készít, hanem a kivitelezésnél is azonnal ott terem, ha szükség van rá. S minden egyes versenytárgyalásra alaposan felkészül. — Nagyon fontosnak tartom, hogy a szakmai tájékozottságom naprakész legyen, hiszen e nélkül a személyes meghallgatásokon nem tudom bizonyítani a jártasságom, nem tudom könnyen elfogadtatni az általam kimunkált műszaki megoldást. Talán ezért sikerül olyan helyeken is nyernem, ahol korábban még csak nem is hallottak felőlem. Egy-egy feladat műszaki megoldását Benkó István sosem bízza másra, de a kidolgozásba külső vállalkozókat is bevon. Most többet keres, minta vállalatnál keresett, de sokat, napi tíz-tizenkét órát dolgozik. A hivatás és a pénz viszonyáról ezt vallja: I — Mar régóta arra vágytam, .hogy másodlagos legyen a munká- 'ban, hogy diéft périzísjár. Ne az álljon a középpontban, hogy azért dolgozok, mert különben a hónap végén már gondok lesznek otthon a háztartási pénz körül. Arra vágytam, hogy egyszer majd csakis a szakmai feladatra koncentrálhassak; persze kell a pénz is, hogy az ember rendesen élhessen. Remélem,, hogy a vágyott szintet magántervezőként el tudom érni. — a.tóth — Mérlegen az ipari kutatóintézetek A jelenlegi 17 ipari kutatóintézetből — egy ismert angol tanácsadó cég, Arthur D. Little elemzése szerint — hetet feltétlenül meg kell tartani, egyet mindenképpen fel kell számolni, három kutatóhelyet — ha lehetséges — el kell adni, a többi sorsa pedig pillanatnyilag még nem dönthető el — mondta az MTI-nek az ipari kutatóintézetek átalakulásával kapcsolatosan az Ipari és a Kereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályvezetőhelyettese, Dányi László. Az ipari kutatóintézetekben jelenleg mintegy 2000jól képzett szakember dolgozik. A kutatóhelyeken Arthur D. Little felmérése szerint 78 fontosabb tevékenységi kör különít: hető el, amely 256 technológiai folyamatot takar. A különféle profilelemzések nyomán a nyugati szakértők megállapították: főként az energia, a gyártástechnológia és az anyagkultúra területén dolgozó kutatóhelyek tevékenységi köre az, amely a továbbiakban megtartható. Az eladandó ipari kutatóbázisok pedig az olajiparban találhatók. Az egyértelműen felszámolásra ítélt kutatóintézet tevékenységi körét a főosztályvezető még nem tartotta célszerűnek nyilvánosságra hozni. Az angol konzultáns cég elemzését ugyanis még nem kapták meg az érintettek, és nem is véleményezték azt. Ezért a szaktárcánál is csak jelenleg készül az az összegzés, melynek alapján meghatározzák a szakértők a további konkrét teendőket. Nyilvánvaló azonban, hogy a jelenlegi átalakulási folyamatnak újra kell rendeznie mind a vagyoni elemeket, mind az erőforrásokat. Rádiótelefon-szolgáltatás — jövőre Pontosan két évvel ezelőtt indította meg rádiótelefon-szolgáltatását az amerikai US-West és a Magyar Távközlési Vállalat közös vállalkozása, a Westel Rá- dióteleon Kft. Mint a cég sajtó- tájékoztatóján elhangzott: a Westel teljes mértékben teljesítette alapítóinak elvárását, s ma már 16 ezer előfizetőt tart nyilván. A rádiótelefonok először 1983- ban jelentek meg az Egyesült Államokban, s az azóta eltelt rövid idő alatt rendkívüli népszerűséget vívtak ki. E korszerű eszközt jelenleg a világ 80 országában, mintegy 9 millióan használják. A magyarországi hálózatbővítés a tervezettnél is gyorsabban halad, 1992 végéig az ország kétharmadát, jövő de- cemberig pedig az egész országot lefedi a rendszer. A Westel számításai szerint ekkor már 30 ezer rádiótelefon-tulajdonos lesz Magyarországon. Hazánkban jelenleg csak a korlátozott befogadóképességű, 450 megaherzes frekvenciasávban lehetséges a készülékek működése. Hamarosan azonban felszabadul a 900-as tartomány is, s ez jóval nagyobb kapacitású rendszer kiépítését teszi lehetővé. Az erre a frekvenciára rövidesen kiírásra kerülő nemzetközi tenderen a Westel is indulni kíván. Természetesen óriá-' sí konkurenciával kell majd számolniuk, hiszen nemcsak a hazai pályázókkal például Antenna Hungária — kell megmérkőzniük, hanem szinte valamennyi világcéggel is. A verseny komolyságára jellemző, hogy hírek szerint az európai cégek — France Telecom, British Telecom és Deutsche Telecom — a tenderen közös pályázattal indulnak. Privatizálták a nagykőrösi Tüzépet Az új gazda az osztrák Gaskoks céghez tartozó Rumpold Hungária Kft. A cég elsősorban tüzelő- és építőanyag-kereskedéssel foglalkozik. Terveikben szerepel, hogy magyarországi központként itt kezdik meg először forgalmazni a környezetkímélő, 1 százalék alatti kéntartalmú szeneket. A későbbiekben épületgépészeti szerelvényekkel és osztrák építőanyagokkal is jelentkeznek. A Rumpold egyik szervezete, a Netta elsősorban veszélyes hulladékok kezelésével és megsemmisítésével foglalkozik, s elképzelhető, hogy Nagykőrös hulladékgazdálkodásába és a köztisztasági feladatokba is bekapcsolódik. Kecskeméti silók Egyiptomnak Három silótelep kulcsrakész átadására szerződött Egyiptomban az Agrikon, összesen 13 millió dollár értékben. Ez évek óta az első ilyen nagyságrendű magyar üzletkötés a Nílus partján. A kecskeméti Mezőgép utódvállalata olasz, spanyol, dán és amerikai cégekkel versenyzett a tenderért, amelyet egy itteni, állami szektorhoz tartozó holding írt ki. A két darab 30 ezer és egy darab 20 ezer tonna kapacitású tárolórendszert a Nílus-deltavi- déki Sarkijja, Menufíjja, illetve a felső-egyiptomi Aszjút kormányzóságba telepítik. A készpénzfizetést előíró szerződés értelmében a silótelepek 1994 elejére készülnek el. KÖLTSEGVETESI ABECE A hiány áldás vagy átok? Mindenütt a világon a költség- vetés a legnagyobb jövedelemtulajdonos egy-egy ország határain belül. Ám gyakran előfordul, hogy azok az összegek, amelyeket adók, vámok, illetékek, díjak formájában magához vont eredeti tulajdonosuktól (az állampolgároktól vagy a vállalatoktól) nem fedezik a kiadásait. Ha a kiadások meghaladják a bevételeket, létrejön a költségvetési hiány, latin szóval a deficit. A hiányt három módon szüntetheti meg az állam vagy az önkormányzat: a bevételei szintjére csökkenti a kiadásait, a kiadások mértékére emeli a bevételeket, vagy kölcsönt vehet fel. Általában a harmadik utat választják Az első két útnak lehetnek olyan lényeges akadályai, amelyeket az adott költségvetési évben már nem lehet elhárítani. A kiadások csökkentésének esetleg kárát láthatja a honvédelem, a rend és közbiztonság fenntartása, az oktatás, az egészségügy vagy akár a szociális ellátás. Mérlegelni kell tehát, hogy mikor, honnan, mennyi pénzt vonnak el. Általában — nálunk is ez a helyzet — az állam társadalmi, gazdasági tehervállalása meghaladhatja azt a mértéket, amelyet a gazdaság még elbír. Ilyenkor a parlamenti pártokra hárul a felelősség, hogy megállapodjanak, miként lehet tehermentesíteni az államot. Az adók növelése elkedvetlenítheti a befektetőket, mérsékelheti a megtakarítási kedvet vagy a fogyasztást, ami a gazdasági növekedés előtt állítana korlátot. Sőt, mi több, egy ilyen lépés elidegeníti a választópolgárokat a hivatalban lévő kormánytól. Ezért a hiánnyal küzdők általában a harmadik utat választják: hitelekből fedezik a túlköltekező állam igényeit. Növelje a bevételeket Hol kaphatnak hitelt a nagy lábon élő költségvetések? A belföldi tőkepiac az első számú hitelező. Hosszabb távú törlesztési szándék esetén körül lehet nézni a megfelelő külföldi forrásoknál is. A belföldi állami hitelfelvétel a magánvállalatok rendelkezésére álló hitelkínálatot szűkíti, a kamatok növekedését ösztönzi. Ha egy országban nincs megfelelő magánhitelkereslet, de vannak szabad kapacitások, emberi erőforrások, akkor az állami túlköltekezésnek akár még pozitív szerepe is lehet a gazdaság élénkítésében. Ehhez persze az kell, hogy az állam a felvett pénzeket olyan célokra fektesse be, amelyek megvalósulása növeli majd a bevételeket. Lényegében ugyanez a követelmény a külföldön felvett kölcsönökkel szemben is. Szembe kell ugyanakkor nézni egy szigorú követelménnyel: a vállalati devizabetéteknek gyorsabban kell növekedniük, mint a kiadásoknak, vagy a külföldi tőke Az állami költségvetés mérlege 1992 A GDP százalékában •3NP százalékában orrá«: OECD • (A Figyelő akt. 15-ei számából.) beáramlásának kell gyorsabb Üteműnek lennie a törlesztéseknél. Nem könnyű ilyen stratégiát kidolgozni, bár nem lehetetlen^----H a a jegybank ad hitelt Ebben a helyzetben fordul elő, hogy erős kísértést érez az állam: ne mástól, hanem a jegybanktól vegyen fel közvetett vagy közvetlen hitelt. Közvetlen hitelt úgy vehet fel, ha a vállalatoktól és a bankoktól kapott hitelek kötelezvényeit elismerteti a jegybankkal, amely a felvett összeget kifizeti. Ebben az esetben az állam maga is elköltheti a pénzt, de elkölthetik a hitelt adó gazdasági egységek is. Az így keletkezett pénzmennyiség kínálati fedezet nélkül áll, fokozhatja az inflációt, s a hazai valuta leértékelődéséhez, pénzügyi zavarokhoz vezethet. Ezért tiltják általában törvénnyel is, hogy a jegybank meghatározott kereten felül hitelt nyújtson a költségvetésnek, ezért áll egy-egy ország költségvetési hiányának nagysága a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott tárgyalások középpontjában. Általában a bruttó hazai termék 3 százaléka alatti hiányt tekintik európai mértékkel elfogadhatónak, s átmenetileg — ha komoly intézkedési terv születik a hiány megszüntetésére — esetleg még a 8 százalékos hiány mellett is tárgyalóasztalhoz ülnek a bankvilág képviselői. Mint most, a mi esetünkben is teszik. Bácskai Tamás cégbírósági hírek 1992. augusztus 20. és szeptember 15. között a megyei cégbíróság az alábbi korlátolt felelősségű társaságokat jegyezte be: Hunbei Export-Import Kereskedelmi Kft. (székhely: Kecskemét) — Ferax International Kereskedelmi Kft. (Kecskemét) Fuchs Telefontechnikai Kft. (Kecskemét) — Hérosz Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kiskőrös) — Lanba Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Kiskunmajsa) — E.Ko Trans Szállítási és Kereskedelmi Kft. (Kecskemét) — Arép Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Baja) — Intermos Export-Import Kft. (Baja) — Im- peral Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kiskőrös^ — Alexander Általános Kereskedelmi Kft. (Solt) — Quo Vadis Általános Kereskedelmi Kft. (Kecskemét) — The Frigó King Hűtőgép és Klímaberendezés Gyártó, Karbantartó és Forgalmazó Kft. (Kecskemét) — Sárkányvér Természetgyógyászati, Vendéglátó és Kereskedelmi Kínai--Magyar Kft. (Kecskemét) — Bács-Tak Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft. (Mélykút) Ganz Kiskunhalasi Gépgyártó Kft. (Kiskunhalas) — Kastély Bortermelő és Kereskedelmi Kft. (Soltvadkert) — T Plus T Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kecskemét) — Kígyós Csárda Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. (Kecskemét) — Ital Centrum Kereskedelmi Kft. (Sükösd). Lejtőn a Schwinn kerékpár? Szakmai körökben derűlátóan ítélik meg a Schwinn kerékpárcég helyzetét, noha csődöt jelentett — írta a The New York Times című amerikai lap. A vállalatnak tavaly csaknem 200 millió dolláros bevétele volt, s most 80 milliós adóssága miatt kellett csődöt jelentenie. Szakkörök szerint jó lehetőség van a kibontakozásra, mivel az új, most piacra kerülő modellek sikeresek. A lap szerint a Schwinn, amely Kínába, majd Magyarországra helyezte ki a termelést, versenytársaihoz képest későn állt át az amerikai piacon mind divatosabb terepjáró gépek termelésére. Dollár az ingatlan- piac fejlesztésére Az amerikai kormány Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (AID) három év alatt 3,5 millió dolláros támogatást nyújt öt kelet-közép-európai állam, köztük Magyarország ingatlanpiacának fejlesztésére. A cél amint az MTI tudósítójának elmondották — az, hogy ezekben az országokban jól- képzett, etikus szakértők irányításával fejlődjék az ingatlanpiac, amelynek nagy jelentősége van a gazdasági átalakításban és segít a külgazdasági kapcsolatok szélesítésében js, többek között az Egyesült Államokkal. Vasútkorszerűsítés Németországban A német vasút, a Bundesbahn megkezdte összes szupergyorsvonatának (ICE) motorcseréjét, a meghajtó egységekben ugyanis technikai hiányosságokat fedeztek föl — közölte a Süddeutsche Zeitung című napilap. Jövő év májusig az 52 szerelvényen összesen 416 mo tort cserélnek le. A műveletet nagyobbrészt a Siemens és az AEG vállalat finanszírozza, amelyek egyébként oszlopos tagjai a nagy sebességű vonatokat gyártó konzorciumnak. Lengyel deficit Közel 82 billió zlotys költségvetési deficit, a forgalmi adó emelése, az inflációt követő nyugdíjemelések mérséklése és a költségvetési kiadások közel 4 százalékos csökkentése — ezt tartalmazza a lengyel kormány elfogadott, az idei költségvetési terv módosítására készített javaslata. Mint Jerzy Osiatynski pénzügyminiszter elmondotta, a költségvetési kiadások lefaragása 4,6 billió zlotys megtakarítást jelent. Nobel-díj Becker professzornak Az amerikai Gary S. Becker- nek, a chicagói egyetem 61 esztendős professzorának ítélte az idei közgazdasági Nobel-díjat a svéd akadémia. Becker a bírálóbizottság szerint mikro- gazdasági elemzéseivel alkotott kiemelkedőt, amikor kiterjesztette ezeket a emberi tényezőkre is, beleértve a piacon kívüli hatások irányította viselkedést. Japán iroda Moszkvában A japán nemzeti olajtársaság irodát létesít Moszkvában azzal a céllal, hogy előmozdítsa a köztársaságok olaj- és földgázkincsének kitermelését. A napokban megnyíló iroda nemcsak a volt szovjet köztársaságok, hanem a kelet-európai országok nyersanyagkitermelésre, beruházásokra vonatkozó törvényeit, rendeletéit is tanulmányozza majd, s közvetítő kapocs lesz a köztársaságok és a japán cégek között. v. Szerkeszti: A. Tóth Sándor IL • Benkó István: — Arra vágytam, hogy csakis a szakmai feladatra koncentrálhassak.
