Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-27 / 253. szám
1992. október 27., 7. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Mennyit ér a kárpótlási jegy? Sokféle válasz adható a címben feltett kérdésre — a törvényértelmezőtől az indulatosig —, az azonban biztos, hogy nem mindenkinek ugyanannyit. Ez ugyanis nagymértékben függ attól, hogy a jegyet mire tudja vagy mire akarja felhasználni tulajdonosa. Éppen ezért lehet csalóka a sajtóban rendszeresen megjelenő közlés a kamattal növelt értékről, vagy éppen egy-egy brókercég forgalmából számított átlagárról, noha ezek az adatok természetesen igazak. A pénzvilágban az értékpapírok mindig valamilyen jövőbeni pénz megtestesítőjeként szerepelnek. Egészen különleges eset a kárpótlási jegy, amely legtöbb felhasználási formájában — az életjáradék kivételével — nem ígér jövőbeni pénzt, legfeljebb csak közvetett módon. Az egyszerű pénzre válthatóság ugyanis egyenértékű lenne egy nagy összegű fedezetlen pénzkibocsátással, ami újra az infláció növekedését vonná maga után. Ezért is alkották meg úgy az életjáradékra váltás szabályait, hogy azt minél kevesebb kárpótolt vegye igénybe. A kárpótlási jegyek valódi értékét az állami tulajdonra válthatóság adja. Ebből logikusan következik, hogy azok jutnak legtöbb értékhez a kárpótlási jegyük ellenében, akik az állami (önkormányza- ti/szövetkezeti) vagyonból való részesedés valamely formáját választják (pl.: termőföld, lakás, részvény, üzletrész megvásárlása). A kamattal megnövelt értéken veszik figyelembe a kárpótlási jegyeket saját erőként, bizonyos hitelfajták igénylésénél is. Hogyan veszít legkevesebbet? Mindezen lehetőségek közismertek, de a kárpótoltak egy része mégsem ezeket a lehetőségeket keresi, hanem azt szeretné, ha a számára alig ismert értékpapír helyett sokkal köznapibb bankók kerülnének a kezébe. Ha pedig a kárpótlási folyamat elsődleges céljának valóban a kárpótlást tekintjük és nem a privatizációt, akkor ezt az igényt is el kell fogadni. Tudomásul kell azonban venni, hogy a jegy eladásával a jogosult elveszti az érték egy részét. Bemutatóra szóló értékpapírok esetében, merőben szokatlanul, ugyanis aki a kárpótlási jegyet megvásárolja, az már nem tudja olyan széles körben felhasználni, mint a kárpótlásra jogosult, tehát számára kevesebbet ér. Tovább csökkenti az árat, hogy csak akkor van értelme jegyet vásárolni, ha felhasználási érteke alatt lehet hozzájutni, és hogy az egyes kárpótoltak általában csak közvetítőn keresztül tudják eljuttatni jegyeiket a végső felhasználókhoz. Mit tegyen tehát az, aki pénzzé akarja tenni kárpótlási jegyeit, hogy mégis minél kevesebbet veszítsen? Először is tájékozódjon, próbáljon több forrásból információt szerezni. Az elmúlt hónapokban nagyon sokan adták el jegyeiket 60-65 %-os árfolyamon (esetenként még alacsonyabbon is), pedig ennél mindig volt jobb értékesítési lehetőség. Kiben bízzunk? A másik megszívlelendő tanács; hogy ne részesítsük előnyben azt a megoldást, amikor a jegyeket azonnal készpénzfizetéssel adhatjuk el. Az itt megjelenő ár ugyanis törvényszerűen a legalacsonyabb, hiszen a vásárló a vételárban jelentős finanszírozási és árfolyamkockázati költséget érvényesít. Ne kótyavetyéljük el jegyeinket, elég sokáig kellett várni a kárpótlásra, érdemes kivárni türelemmel a megfelelő értékesítési alkalmat. Tapasztalataim szerint nem is a türelmetlenség indítja arra az embereket, hogy csak úgy adják ki kezükből az értékpapírokat, ha nyomban pénzt kapnak helyette, hanem az általános bizalmatlanság. Ehelyett pedig meg kell tanulnunk kiválasztani barátainktól a zöldségárusokon és brókereken át a bankokig, hogy kiben érdemes bízni, és kiben nem. Emellett persze sok területen keményebb jogi szankciók, és hathatósabb jogalkalmazás is szükséges lenne a tisztességes emberek védelmében. Visszatérve a kárpótlási jegyekhez, az értékesítés egyik ajánlott módja ^ megbízásos eladás. Ez azt jelenti, hogy a jogosult jegyeit megbízási szerződés ellenében átadja egy értékpapír-forgalmazási engedéllyel és az Állami Értékpapírfelügyelet által jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkező cégnek (vigyázat, nem zugfelvásárlónak!). A szerződésben meghatározható, hogy milyen árfolyamon lehet a jegyeket eladni, mennyi ideig próbálkozhat a brókercég az eladással és mekkora jutalék illeti meg az eladás után. Ilyen ügyletnél az eladás feltételei nyíltak és ellenőrizhetők. A kárpótlási jegyet úgy is el lehet adni, hogy először átcseréltetjük valamilyen, az ÁVÜ által felkínált részvényre (a csere a jegy tulajdonosának egy fillérjébe sem kerül!), és ezt adjuk el azonnal vagy néhány héttel később. Ez a módszer persze csak akkor működik, ha könnyen és jó áron lehet eladni azt a részvényt, amit a csere útján megszerzünk. Szerencsés esetben azonban a készpénzes eladással szemben jelentősen magasabb árfolyamot érhetünk el ilyen módon jegyeinkért. November 23-ától a tőzsdén Sajnos, az ÁVÜ két rövid időszak kivételével nem nagyon jeleskedett eddig igazán jó papírok felkínálásában. Ráadásul a folyamatot megnehezítették azzal, hogy egyszerű csere helyett jegyzési eljárással lehet csak a papírokhoz hozzájutni, ami az átváltási folyamatot többhetesre nyújtja. Az új szabályozás egyébként a kárpótlásra jogosultak védelmében történt, hogy a jó értékpapírok hozzájuk kerüljenek, ne a brókercégekhez és spekulánsokhoz. Az ÁVÜ-nél — a brókercégek számára e tárgyban tartott tájékoztató alkamával — többekkel együtt én is erősen bizonygattam, hogy nem a brókercégek szorgalmazzák a számukra valóban nagyobb hasznot hozó készpénzes kárpótlásijegy-vásárlást, hanem a kárpótoltak igénye ez. Érveinknek nem sok foganatja volt. pedig azóta az október végéig tartó Inter Európa Bank részvényjegyzés során is mindent elkövettem a kárpótoltak saját érdekükről való meggyőzése érdekében, mégis alig akadt, aki vállalta a jegyzési procedúrát az azonnali eladás helyett. A kárpótlási jegyek forgalmában mindenképpen új korszakot fog nyitni a tervezett november 23-ai tőzsdei bevezetés. A címbeli kérdésre a tőzsdei árfolyam fog csak igazán hiteles választ adni. Az ÁVÜ munkáját minősíteni fogja, hogy mennyire lesz képes a jegyek árfolyamát elfogadható szintre emelni, mert az eddigi árfolyam-alakulás okai ugyancsak megérnének egy parlamenti vizsgálatot. Szenes Márton Ez itt a Tinikondi! AZ EGÉSZ CSALÁD BARÁTJA! — Anyu! Ugye már egyre jobban hasonlítok Rockyra? A lakásban — sőt óvodában, iskolában is — bármely helyiségben fölállítható, 3 méteres belmagasságig. Rombolás nélkül, szinte percek alatt! A TINIKONDI TETŐTŐL TALPIG IZMOSÍT! Aki szereti a gyerekét, takarékoskodik neki. AZ IGAZI TAKARÉKBETÉT: A TINIKONDI! Mert egy életen át kamatozik! A sokoldalú sportszer magyarországi forgalmazója a WEST-OST Kft., címe: Kecskemét, Nagykőrösi u. 46., Zöldfa étterem. Telefon: 76/324-426. Kiskereskedelemben jelenleg Kecskeméten, az Alföld Áruházban és a Rákóczi úti sportboltban kapható a TINIKONDI! Ára: 8160 forint. Az erős testű, egészséges ember könnyebben viseli az élet megpróbáltatásait. ADJON ESÉLYT A GYERMEKÉNEK! Ki se kell lépnie a lakásból a sikerért! A TINIKONDI MINDIG KÉZNÉL VAN! KALOCSA VIDÉKÉN BIZTOSÍTÁSI EGYESÜLET SZERVEZŐDIK Vendégfogadó készül • Sok bajai vállalkozó számít arra, hogy a jövőben az idegenforgalomból fog megélni, ezért anyagi eszközeit ilyen jellegű beruházásokba fekteti. Ez, ha ideiglenesen is, munkahelyet teremt a helyi iparosoknak, később pedig a vendéglátó szakembereknek. Képünkön a Bokodi úton épülő panzió látható, melynek kivitelezése rövidesen befejeződik, és bekepacsolódhat a nem túlméretezett bajai vendéglátásba. Raktár és műhold Az Argosz új ötlettel szállt ringbe Raktárkezelő műholdas rendszer adathálózatának kiépítésére kötött szerződést a SAT-NET Kft., a Lippai—Hajnal Bel- és Külkereskedelmi Kft.-vel. A rendszerhez a kft. 200 VSAT terminált fog telepíteni több fázisban. A SAT-NET Kft.-t a Matáv 35 millió forintos alaptőkével hozta létre alig egy éve, amióta folyamatos tőkebevonás történik. Egyéves működése alatt a társaság 12 VSAT terminált telepített külföldi vállalatok magyarországi adatátvitelének biztosítására és 33-at helyezett üzembe, több telephelyes hazai nagy megbízhatóságú adathálózatú összeköttetésekre. A társaság és az MTI együttműködésének eredményeként valósulhatott meg a Délmagyarország című napilap ellátása képekkel és hírekkel az MTI központjából, kísérleti műholdas adatszórással. A rendszer alkalmas bankok, pénzváltóhelyek számára az árfolyamtáblázatok hibamentes közlésére, az önkormányzatok informálására és a Magyar Közlöny számítógépes terjesztésének gazdaságos működtetésére. Megbízható műholdas adatátviteli összeköttetéseket tudnak nyújtani bármilyen távközlési igény kielégítésére. Szolnoki gépek a Tatár Köztársaságba Három és fél millió dollár értékű mezőgazdasági gép, elsősorban terményszárító exportjára kötött megállapodást a szolnoki Produ- ker Kereskedelmi Kft. a Volga menti Tatár Köztársaságban. A szárítóberendezések mellett a rendelt áruk között ott vannak a Szolnoki Mezőgép Vállalat márkás termékei, rotációs kaszái, körbálázói, rendkezelői. Az áru szállítása a magyar és a tatár kormány ötéves kereskedelmi megállapodása keretében történik; a gépekért a tatár fél kőolajjal fizet. A szerződés szerint a megrendelést egy év alatt teljesítik a szolnokiak; az első 140 ezer dollár értékű tétel már vagonba rakva várja célállomásra való indulását. A következő szállitmá- nyok elküldését azonban meg kell előznie az ellentétel, vagyis az érte járó kőolaj megérkezésének. A FÁK-beli ország és a szolnokiak közötti kapcsolat további eredményes üzleti lehetőségekkel kecsegtet: a Volga mentiek kinyilvánították, hogy szívesen hoznának létre vegyes vállalatokat, ehhez eszközül szolgálhatnának a leszerelt hatalmas hadiipari üzemek gépei, eszközei. A berendezések — a mezőgazdasági gépek mellett — akár fogyasztási cikkek gyártására is alkalmasak lehetnek. November 1-jétől a Fotexszel kötött házasság révén részvénytársasággá alakul az Ofotért. Az előprivatizáció során eddig 26 üzletet értékesítettek, s még 30-nak az eladása hátravan. A tapasztalatok nem túlságosan kedvezőek, a 26 már eladott üzlet közül ugyanis nagyon sokat Ha van olyan üzletág, ahol nagy a tipródás, a konkurencia- harc, akkor a biztosítási piac ilyen: az utóbbi években egyre- másra jelentek meg külföldi cégek a palettán — és talán még nincs is vége a sokasodásnak. Mindenesetre most újabb nevet tanulunk: Argosz Biztosító Részvénytársaság. A görög mitológia mindent meglátó, százszemü óriását választani névadóul — lásd a magyar szólás-mondásban: árgus szem — nem rossz ötlet. Azonban hogy milyen csengése lesz az új biztosító nevének az ügyfelek körében, még a jövő zenéje. A megyében (már) elkezdték a hálózat kiépítését, egyébként az Argosz belga—magyar tulajdonú cég, a belga parasztszövetségek biztosítója, az ABB, és a MOSZ hozta létre, többségi belga tulajdonnal. Mi a veszélyközösség? — A tulajdonosok kiléte elárulja, hogy az Argosz elsősorban a vidék biztosítója kíván lenni — mondja Sákán Antal területi igazgató. — A bajai központú igazgatósághoz Bács, Csongrád és Békés megye tartozik. Lényegében apparátusunk nincs, tehát a működése költségeit sem kell az ügyfeleinkre hárítani, ezért tudunk szolid árakat alkalmazni és ugyanakkor magas színvonalon szolgáltatni. — különösen vidéken—nem az eredeti profilban működtetnek, így több város maradt optika-fotó szolgáltatás nélkül. Az Ofotért kezelésében megmaradt 40 üzletben változatlanul elsősorban fotócikkeket árusítanak és optikai szolgáltatásokat nyújtanak. Az Argosz profiljába tartozik a lakásbiztosítás, a vállalkozói vagyonbiztosítás, a mezőgazda- sági biztosítások — ezt külön hangsúllyal mondja az igazgató —, a felelősségbiztosítások, valamint a többi közt még a csoportos élet- és balesetbiztosítás. Ez a skála nagyon hasonlít a konkurens cégekére, azonban az Argosz valami újat is hozott a hazai kínálatba, nyugatról. — Elsőként javasoljuk és támogatjuk, hogy a mezőgazdasági termelők egy-egy területen veszélyközösségeket hozzanak létre tájékoztat Sákán úr —, különböző kockázatokra. Ez a veszélyközösség tulajdonképpen helyi biztosítóegyesület, amelyet az azonos termelési ágban dolgozó gazdálkodók alapítanak. Nonprofit, vagyis -nyereségre nem törekvő az egyesület, amely az átlagos biztosítási díjaknál negyven-ötven százalékkal kevesebbet kér tagjaitól. A belépők egyesületi tagok és egyben biztosítottak is. A veszélyközösség életre hívásának előnye: ha adott évben nincs kár, akkor a tagok által befizetett díjak megmaradnak az egyesületnek. Előállhat olyan helyzet, következhet olyan esztendő, amikor nem kell a tagoknak díjat fizetni, mert van elegendő tartalékuk. Visszaad a biztosító Hogyan kapcsolódik az egyesülethez az Argosz? A társulást ötszázezer forint tőkével lehet létrehozni, ezenfelül díjat is befizetnek a tagok, ezekből kártalanítják, aki rászorul. Azonban egy nagyobb kár, csúcskár esetén ez a pénz kevés lenne a tagság kártalanítására, ezért az egyesület — saját döntése alapján — a befolyt díjak egy bizonyos százalékát és a kockázat ézzel arányos részét továbbadja viszontbiztosításra az Argosznak. Ez esetben az arányos részkárt a biztosító téríti meg. Kármentesség esetén a tagságnak nemcsak a befizetett díj otthon tartott része marad meg, hanem a viszontbiztosító is visszaad a díjból. így képződhet az egyesületnél akkora tartalék, hogy adott évben nem kell díjat fizetni a tagoknak. Az Argosz segít a díjak kiszámításában, elkészíti az egyesület alapszabályát, viszontbiztosítja az egyesületet, menedzsel és információval látja el a tagokat — sorolja a területi igazgató. -— Egyébként Bács-Kiskunban már megalakulóban van az első veszélyközösség: a Kalocsa környéki paprikatermelők jégkockázatra hozzák létre. Vállalkozó üzletkötők- A belga—magyar biztosító sajátossága — kapcsolódik be Vincze József kecskeméti helyi képviselő —, hogy szokásos értelemben vett irodái, apparátusai nincsenek, az Argosz önálló vállalkozókkal — üzletkötőkkel — működik együtt, akik a befolyt díjak után kapják a jutalékot, alapbérük nincs. Tehát érdekeltek az ügyfelekkel való jó kapcsolattartásban. Nem csupán a szerződést kötik meg, hanem ők iíletékesek a kisebb értékű károk teljes körű rendezésére is. Az Argosz kárrendező apparátusa csak a nagyobb kárügyeket veszi kézbe. Az úgynevezett helyi képviselők — a vállalkozó üzletkötők — az Argosz tervei szerint minden faluban ott lesznek, s közvetlen kapcsolatot ápolnak az ügyfelekkel. Az embereknek nem kell beutazgatniuk a városi irodába, s ma már a falusi emberek is nagyon jól tudják: az idő pénz. A. T. S. Rt.-vé alakul az Ofotért
