Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-15 / 244. szám

Bácsszőlős # Csikéria • Katymár # Kéleshalom # Kunbaja • Madaras • Mátételke # Tataháza Szabadidős programok Bácsalmáson A bácsalmási művelődési köz­pont a tavalyi évhez hasonlóan idén is színes, tartalmas program­mal várja a város lakosságát. Az óvodásoktól kezdve a nyugdíjaso­kig bezárólag mindenki találhat magának programot a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Német kezdő és haladó nyelv- tanfolyam indul Pintér Mónika ve­zetésével. Idén is lesz angol tanfo­lyam, kezdő és haladó is, melyet a korábbi évekhez hasonlóan Ud­vardiné Major Terézia tart. A mozgás és a torna szerelmesei is hódolhatnak szenvedélyüknek: szerdán, csütörtökön és pénteken este aerobic van a tornateremben. .Az órákat Manczinger Mónika tartja. A zenés torna már szeptem­berben elkezdődött, de még lehet csatlakozni a csoporthoz. Természetesen idén is folytató­dik a hagyományos klubok, szak­körök munkája, melyek várják az újonnan érdeklődőket. így indult októberben a díszítőművész szak­kör Sólyom Józsefné vezetésével, művészi torna az óvodásoknak, Petrekanics Istvánná felügyeleté­vel, fafaragó szakkör minden pén­teken, Erdős Csaba vezetésével, szombatonként tambura szakkör is Ribár József irányításával. To­vábbra is várja a nyugdíjasokat a nyugdíjasklub, és a nemzetiségi Diván klub Markulin Márk veze­tésével. Új kezdeményezés: a gim­nazisták minden pénteken délután 4 órai kezdettel önismereti klubot tartanak. N. I. Bácsalmás, Jánoshalma és vidéke Őszi napfény • A régi épület mellett rövidesen elkészült az Őszi Napfény szociális otthon bácsalmási egységének bővíté­se. Az újonnan épült szárnyban 8 önál­ló, előtérből, konyhából, fürdőszobá­ból, nappaliból és kétszemélyes háló­fülkéből álló lakrészt alakítottak ki. Az új részleget — éppen az igényes szolgáltatás miatt — a tulajdonos, a Bács-Kiskun megyei önkormányzat a legutóbbi közgyűlésen emeltszintűvé minősítette, ami Bácsalmáson új, ma­gasabb minőséget jelent. Felvételün­kön még a régi épület előtti kertben üldögélt az Ószi Napfény otthon egyik lakója, élvezve az őszi napfényt. A lakosság is tulajdonos lehet Privatizáció és átalakulás a Bácságnál Átalakítás, privatizáció — ez a két, egymással is összefüggő feladat áll a Bácsal­mási Állami Gazdaság előtt. Természetesen a kárpótlás is érinti a céget, s mindezek mellett nem feledkeznek meg a termelésről sem. Hiszen a gazdaság tavaly is a legjobb eredményt elérő mezőgazdasági nagyüzemek között volt. Az év eleji központi tervek szerint a gazdaságnak a biológiai alapok vé­delmével összefüggő részeiben tartó­san a többségi állami tulajdon meg­tartását irányozták elő. Ám később — amint arról Sendula Tibor igazga­tó tájékoztat—javasolták a Földmű­velésügyi Minisztériumnak, hogy le­gyen jelentősebb mértékű a dolgozói privatizálás, s a cég privatizálás után is garanciát vállal a napraforgó-vető­mag biológiai bázisának biztosításá­ra, védelmére. Ennek fejében viszont kérték, hogy tegyék lehetővé a teljes privatizációt. A szaktárca támogatta a javasla­tot, amivel különösebb kockázatot nem vállalt, hiszen a napraforgó­vetőmag előállítása elsőrendű érdeke a gazdaságnak, bármilyen formában is működik. Ha pedig meghatározó lesz a dolgozói tulajdon—miként azt szeretnék, akkor az további garancia. Üzletileg pedig fontos a belföldi ter­melők vetőmagellátása éppúgy, mint az export. Ez utóbbi értéke tavaly 4 millió dollár volt. Jelenleg a tárgyalások kellős köze­pén tartanak, de 1992. december 31- éig szeretnék levezényelni az átalaku­lást, és ha lehet akkor azzal együtt a privatizációt. Mindez óriási munka, mert ugyan az ÁVÜ is támogatja a dolgozói kivásárlást, ám a pénzt ehhez a vállalkozóknak maguknak kell biz- tosítaniunk. Ezért veszik számba a Bácságnál a saját lehetőségeiket, és tárgyalnak a bankokkal is. A többségi dolgozói tulajdonlást tűzték ki célul, miután a dolgozók 80 százaléka hajlandó megfelelő feltéte­lek esetén a kivásárlásra, vagyis vállal­ja a hitelt. Amihez pedig a gazdaság­ban nem szoktak hozzá, hisz a cép köl­csön nélkül gazdálkodott. Ezért is mondta az igazgató, hogy a dolgozói tulajdonlás mögött nem üzleti meg­fontolások, hanem munkahely-meg­őrzési és érzelmi okok húzódnak meg. Hiszen a céget a kollektíva alkotta, s ezért szeretnék, ha az itteni embereké maradna. Az elképzelések szerint minden vál­lalkozó dolgozónak egyenlő esélyt kí­nálnak, ugyanakkor szeretnék széle­sebb körben is beszervezni az érdeklő­dőket, elsősorban természetesen a környékből. Úgy tervezik ugyanis, hogy a vagyon egyharmadát kárpót­lásijegyekért lehetne megvásárolni. KENYERHARC HELYETT KENYERPIACI HARC Jánoshalmán győzött a fogyasztó Fél éve még monopolhelyzetben volt Jánoshalmán a Kiskun Sütőipa­ri Rt. Ez pedig gondokat vetített elő­re, olyannyira, hogy a város önkor­mányzata valamilyen alap létrehozá­sát fontolgatta arra az esetre, ha ne­tán a kenyérellátó nem tartaná gaz­daságosnak a sütőüzem további fenntartását, s ez nehézséget okozna a lakosság ellátásában. Mert igaz ugyan, hogy az -önkor­mányzatnak nincs ellátási felelőssé­ge, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vállalhatna szerepet a téren. Ezért is kíséri figyelemmel a kenyérpiacot az illetékes szakbizottság, amelyik a legutóbbi közgyűlést is tájékoztatta a város kenyérellátásának helyzetéről. Ami azt mutatja, hogy a korábbi egyeduralkodó mellett megjelent hat vállalkozó is Jánoshalmán, s rendsze­resen szállítanak kenyeret az üzletek­be. Öten közülük más településről: Borotáról, Mélykútról, Kunfehértó- ról, Hajósról és Miskéről hozzák az árut, s biztosan megéri nekik, miután a város kenyérszükségletének felét a vállalkozók állítják elő. Mindez fejlesztésre ösztönözte a sütőipari rt.-t, modem technológiát vezetett be a jánoshalmi üzemében, javult a péksütemények minősége, bővült a választék. További fejleszté­seket is tervez, s ehhez az önkor­mányzatot is szeretné megnyerni partnernek. A lépés tehát azt bizo­nyítja, hogy Jánoshalmán — a kon­kurencia megjelenésével — az üze­mek között a harc nem a kenyérért folyik, hanem a kenyérpiacért. Ez pe­dig egyértelműen a fogyasztónak, a vásárlónak kedvez. BORRÓL, SZŐLŐRŐL KÉLESHALMÁN Úgy dolgoznak, mint egy magáncég CSIKÉRIAI ISKOLAÜGY Frissítik a tanári kart Kis tér — pavilonokkal Az előzmények közismertek — la­punkban is többször foglalkoztunk a csikériai iskolaüggyel. Sőt ügyekkel, hiszen az igazgatóválasztás mellett később az egyik tanár és egy diák fulrángatással végződő konfliktusa foglalkoztatta a közvéleményt. Mos­tanra viszont, úgy tűnik, túljutottak mindezen gondokon — állítja, s ezt tényekkel alá is támasztja dr. Rácz István polgármester. Idén augusztustól ugyanis kinevez­ték iskolaigazgatónak Víghné Hor­váth Zsuzsannát, akitől azt váija a képviselő-testület, hogy változtatni tud az iskolában kialakult helyzeten. Amelyet a megyei pedagógiai intézet­től kért, független szakértői vélemény így minősített: az oktatási munka gyenge közepesre értékelhető. Egyéb­ként ehhez a megállapításhoz hason­ló kritikát fogalmazott meg annak idején a tanácsi végrehajtó bizottság is, szükségesnek tartva a szaktanári gárda megerősítését. Az új igazgatónak—aki már tavaly is az egyik pályázó volt, de akkor nem kapta meg a tantestület támogatását —ez utóbbi lett az első számú felada­ta. Távozott a volt igazgató — Kun­baján dolgozik —', és nincs már Csiké- rián a fülráncigálásban érintett tanár sem. Érkezett viszont helyette egy nyugdíjas pedagógus, aki fiatalos len­dülettel, nagy energiával látott mun­kához. Két szaktanár jött a szegedi fő­iskoláról, egy pedig Tompáról. Csak kémiaszakos pedagógust nem sikerült eddig fölvenni — pedig nem egy helyen próbálkoztak. De úgy látszik, a megyebeli statisztikai adatokban szereplő 300 munkanél­küli pedagógus közt vagy nincs kémi­aszakos, vagy nem akar Csikériára költözni. Pedig 3 szobás, korszerű szolgálati lakás is várja, s jár az illet­ményföld is. Persze, ettől függetlenül a keresést nem adják föl, s bíznak abban: előbb-utóbb betöltik az üres állást. Több esztendős laza együttműkö­dést erősített meg két éve a János­halmi Tsz-közi Vállalat és a kiskő­rösi Coopvin Rt., amikor létrehoz­ták 50-50 százalékos tulajdoni arányban a Borker Kft.-t. A cél az volt, hogy a piacokkal rendelkező kereskedőcég, a Coopvin biztosítsa magának az árut, a termeltető, fel­dolgozó tsz-közi vállalat pedig a fo­lyamatos, biztonságos értékesítési lehetőséget. Az egyik ügyvezető, a termelé­sért felelős Adáim Gyula elmondta: a kft. úgy működik, mint egy ma­gáncég, az ügyvezetők szabad ke­zet kaptak. Bérlik a kéleshalmi pincét, és maguk szervezik a mun­kát. így lehetőség van a korábbi üzemeltetési költségeket is lefarag­ni. Spórolnak a létszámmal is, nincs külön mázsáló, laboráns, ha kell, maga az igazgató is odaáll a mérleg vagy a lombik mellé. így viszont a szigorodó feltételek köze­pette is állják a sarat, s megélhetést nyújtanak a 10-12, itt dolgozó em­bernek. 1990-ben nagy volt a termés, 27 ezer mázsa szőlőt vettek — zömé­ben a tsz-közi^vállalattól, de kister­melőktől is. Ám hitelből finanszí­rozták a vásárlást, és az egy év alatt, amíg visszafizették, eldöntöt­ték — soha többet. A boron ugyanis nincs akkora haszon, hogy megérné a magas kamatú kölcsönt felvenni. Éppen ezért tavaly már csak 17 ezer mázsa szőlőt vállaltak, és 250 kistermelő számára bérfeldolgo­zást, -kezelést, -tárolást. E vi­szonylag nagy számnak az a ma­gyarázata, hogy az elmúlt évben kilónként 1,4 forint volt a kister­melők állami támogatása, ami az idén már nincs. így sokkal keve­sebben igényeltek bértárolást is, jóllehet nekik az előző évi piacaik megmaradtak, még bővültek is, ezért ők lekötötték az egész tavalyi tárolókapacitást. , Ami az idei szőlőtermést illeti, Ádám Gyula szerint az viszonylag jó, átlagosan 100 mázsán felüli a hektáronkénti hozam. Magas a cu­kortartalom, de savszegény. Míg tavaly 100 kilogramm szőlőből 67 liter derített, szűrt bort adtak visz- sza, idén fajtától függően 60-65 li­• Mutatós pavilonok épültek Jánoshalma központjában, a főút melletti, balesetveszélyes volt játszótér helyén. A nagy tér melletti kis terecskén — amelyet az öt csúcsos házikó fog körbe — három bérlő már megnyitotta üzletét, s mint hírlik, a kezdeti érdeklődés nem csökkent néhány hét eltelte után sem. A zöldségüzlet, a butik és a lakásfelszerelési bolt után rövidesen vendégeket, vásárlókat fogad a cukrászda és a gyermekdivatüzlct is. 0 A csettcgőröl a kádba kerül a szőlő. \ki ellenőrzi. Adám (Aula. • Mossák a kannákat, elhiszik a törkölyt. tért tudnak csak. A tsz-közi válla­lattól 8-11 forintért vásároltak ki­lónként. Fojtott must készítésére a gyengébb minőségű szőlő kilójá­ért 7—8,50-et fizettek. De a ter­melők a készpénzes vevőnek ol­csóbban is adják, jóllehet ha min­dent megszámolnak 9-10 forint a költség. A Borker főként belföldi piaco­kon értékesít, kannás tételekben is, kimérésben is. Külföldről egyelőre csak érdeklődés van, üzlet még nincs. Ami gond — s ez nemcsak őket fenyegeti —, hogy a felszámo­lásra ítélt cégeknél a jó bort is áron alul adják el, ez pedig csődbe viheti a még működő bortermelőket is. \ Patika — napi három órában Az ezernél több csikériai lakos többsége az. idősebb korosztályhoz, tartozik. Nem véletlen, hogy az 1990-es választások idején, s azóta is többször felvetődött: kellene egy patika a községben. Az önkor­mányzat is fontosnak tartotta a megoldást, ami többszöri próbál­kozás után végül megszületett. Át­alakítottak egy régi házat, beren­dezték, és maguk fizetik a gyógysze­részt, aki Tataházáról jár át min­dennap. A patika amelyet au­gusztusban «dtak át egyébként naponta három órát tart nyitva, s ez a helybéliek szerint jó is, elég is. * Kéleshalmi telefonok Várhatóan novemberben bekö­tik a telefonigénylőkhöz a készülé­keket Kélcshalfnán - a megkezdett hálózatkorszerüsitéssel párhuza­mosan. A fejlesztés során kicserélik a jánoshalmi központtól induló tel­jes vezetékhálózatot, és megszűnik a kéleshalmi helyi kézi kapcsolású központ. Ez azt is jelenti: ha nem is lesz még távhívásos a rendszer, mindenesetre a városból nem kell külön jegyeztetni a Kéleshalomra szóló telefonbeszélgetéseket. A ké­leshalmi bekötés és néhány fejlesz­tés mellett egyébként 100 új telefon- bekapcsolásra lesz lehetőség János­halmán is. Névváltoztatás Jánoshalmán Utcát neveztek el Jánoshalmán dr. Szobonya Zoltánról, mégpedig a volt Szabad május tér keleti olda­lán. Ugyanis a Szabad május tér megszűnt, beépítés folytán elvesz­tette tér jellegét. A kialakítással lét­rejött másik utcának még nincs ne­ve. Az önkormányzat egyébként úgy döntött: a jövőben csak akkor foglalkozik utcanév-változtatással, ha az érintett utca lakóiból a vá­lasztópolgárok több mint 50 száza­léka azt kéri. Avatás Katymáron Október 25-én avatják a katymá- ri önkormányzati szociális otthont, amelyet a község saját erőforrásai­ból épített meg. Az építkezést, amely négy és fél millió forintba került, másfél éve kezdték. Az ott­honban 14 lakót tudnak elhelyezni, közülük tízen már most igénybe ve­szik az ellátást. Igaz, az átköltözé­sig, még a volt bölcsődéből kialakí­tott átmeneti panzióban maradnak. A polgármester dönt A jánoshalmi önkormányzat leg­utóbbi ülésén megváltoztatta ko­rábbi határozatát és ismét a polgár- mester kezébe adta a jogot, hogy a szakbizottság javaslata alapján döntsön a gondozási központba, illetőleg az idősek klubjába való fel­vételről és a térítési díjak megállapí­tásáról. A szervezeti és működési szabályzat módosítását a szociális és egészségügyi bizottság azért in­dítványozta, mert az esetek többsé­gében azonnali elhelyezést igénylő ügyekben nem lehet megvárni, hogy az önkormányzat ülésezzen. V _____ ) S zerkeszti: Váczi Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom