Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-13 / 242. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. október 13., 5. oldal kezdőknek és profiknak r r A PN-KALAUZ VENDEGE A majsai borász eladja a termést • Fiilöp Sándor a maga termelte és palackozta kékfrankos mutatóba megmaradt példányaival. (A szerző felvétele) JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Egyesülés és szétválás Bár újsütetű borász a kiskun- majsai Fiilöp Sándor, még sincs gondja a termés értékesítésével. Pincéjében mindössze 80-100 liter­nyi van már csak a tavalyiból. S még néhány palackkal, melyeket immár nem is ad ki a kezéből, ha­nem megőrzi őket, mint ahogyan a híres bormúzeumok őrzik a neve­zetes évjáratokat. Ez az 1991-es kékfrankos a termelő számára azért nevezetes, mert ebben az esz­tendőben palackozta először és ad­ta el maga a bort, olyan üvegek­ben, melyek címkéjén a saját nevé­vel vállalt felelősséget a származá­sért és a minőségért. A szóban for­gó borral e sorok írója egy proto­kolláris alkalommal találkozott először, ahol szintén kuriózum­ként mutatták a címkét: termelte és palackozta Fülöp Sándor. — Ha valaki így palackozza a bort, arra gondol az ember, hogy a felmenői is szőlősgazdák voltak. — Nemigen foglalkoztak szőlő­vel az elődeim — feleli a 38 eszten­dős, erős testalkatú férfi. — Apám segédmunkás volt a majsai áfész- nél, s legfeljebb néhány száz négy­szögöl szőlőt gondozott a kertben. A nagyszüleim majsai parasztok voltak, állattenyésztésből és nö­vénytermesztésből éltek. Kiskun- majsán egyébként sincs nagy ha­gyománya a szőlőművelésnek. — Tulajdonképpen ön sem sző­lősgazda ... — Műszaki kereskedő vagyok, ezt a szakmát tanultam Kiskunha­lason, s művelem azóta is, utóbb mint a majsai áfész műszaki boltjá­nak vezetője. Szőlővel csak 1985 óta foglalkozok. Akkor léptem be a Petőfi Téesz egyik szakcsoportjá­ba, s telepítettem két hold kékfran­kost. A tagok egy-egy holdat kap­tak a szakcsoportban, de mivel a feleségem is beszállt, nekünk két­szer annyi van. S mivel a szövetke­zetét felszámolják, éppen a napok­ban kerül a nevünkre a föld. — 1985-ben, Gorbacsov hata­lomra jutása után már kezdtek lát­szani a borpiac összeomlásának je­lei. S önök mégis telepítettek? — A téesz 1985-ben állami tá­mogatást kapott a telepítésre. Le­het, hogy ez ésszerűtlen dolog volt, de ha nem történt volna, én ma nem foglalkoznék borral. — S lám, egy olyan városban, amelyik hagyományosan tulajdon­képpen nem is borvidék, s ilyen pia­ci viszonyok között, újsütetű gazda­ként sincsenek értékesítési gond­jai...-— Hála istennek, nincsenek. De éppen az értékesítési nehézségek miatt határoztam el, hogy köze­lebb megyek a piachoz. 1991-ben már nagyobb mennyiséget szüre­teltem, körülbelül száz mázsa sző­lőm termett. Tíz forintot adtak volna kilójáért. S elgondolkodtam: százezer forintot kapok, de ötven­ezret ráköltöttem a szőlőre az év folyamán, s a szüret is benne volt vagy húszezerben. Nos, harminc­ezer forintért vesződjek egész év­ben, s legyenek álmatlan éjszaká­im, hogy elfagy-e a szőlő vagy nem, átveszik-e vagy sem, s ha át­veszik, örüljek a tíz forintnak? Hát nem! Vagy el kell adni a szőlőt, vagy ki kell találni valamit. Ekkor határoztam el, hogy palackozom a bort, a címkére felirom a nevemet, s magam keresem meg azokat a kereskedőket, akik már közvetle­nül a fogyasztónak adják el az árut. — Nem lehetett könnyű a végre­hajtás. — Belevetettem magam, s né­hány hónap alatt elintéztem min­den szükséges adminisztrációt. Borminősítés, kereskedelmi enge­délyszám, címketervezés, nyomdai megrendelés, és a többi. A gará­zsommal van egybeépítve a pin­cém, itt, az Iparhegyi úton, ahol lakom, a társasházi lakás alatt. Borász barátaim segítségével, szin­te manufakturális körülmények között palackoztunk. Egy kiskun- halasi ABC-áruházban, egy jász- szentlászlói vendéglőben, s itt, Kis- kunmajsán, több boltban és ven­déglőben forgalmazzák a Fülöp Sándor-féle kékfrankost. — Mennyit? — A tavalyi termés palackozása még csak kísérleti jellegű volt, csak körülbelül háromezer üveggel ké­szítettünk. A termés többi részét folyóborként adtam el. — A palackot honnan vette? — Üvegvisszaváltóktól. Az új,- az üveggyári egyelőre drága lett volna. — Megérte? — Az árral igyekeztem a hason­ló minőségű homokhátsági kék­frankosok alatt maradni, hogy a kereskedőknek is megérje. S így, palackozott formában, a fogyasz­tási adó is terheli a bort, de mond­hatom, hogy megérte. Ha csak azt számítom, hogy biztosabb a piac, már akkor nem volt hiába a palac­kozás, de az is elmondható, hogy megérte a többletráfordítást. — így viszont jobban ügyelni kell a minőségre! — Természetes, hogy az ember nem írja rá akármire a nevét! Nem borászkodom régóta, de annyit megtanultam, s talán ez a legfonto­sabb, hogy mindenekelőtt minden­ben ügyelni kell a tisztaságra. S hogy a bor ne álljon úgymond darabban, ne érintkezzen a levegő­vel. A nevem garantálja, hogy amit én eladok, az mind a tőkén ter­mett. Az edények tisztításakor ar­ra is vigyázunk, hogy még egy deci víz se maradjon a kádakban. A bor bor legyen! Az 1992-es termésből, amely nálam több is, jobb is, mint az előző évi, sokkal többet lepalac­kozok. Jövőre úgy február táján lesz kapható a boltokban a Fülöp Sándor-féle, 92-es évjáratú kék­frankos. Bálái F. István A jogalkalmazóknak igen gyak­ran okoz gondot és fejtörést, ami­kor az adott törvénymódosítás cí­me nem igazán fejezi ki annak tar­talmát. Erre „igen jó” példa az ál­lam vállalkozói vagyonára vonat­kozó törvényekkel összefüggő jog­szabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. tv., amely több, a gazdasági életet szabályozó tör­vényt jelentős mértékben módosí­tott. E törvénymódosítási csomag leglényegesebb eleme a törvény el­ső része, amelyben a gazdasági tár­saságokra vonatkozó törvény mó­dosítása található. Az új szabályo­zás szerint a gazdasági társaságok átalakulásának rendjét a társasági törvény VI—II. fejezetébe beépí­tett normák tartalmazzák. Az átalakulási szabályok is szá­mottevően módosultak. A korlá­tolt felelősségű társasággá történő átalakulásnál az elkészítendő át­alakulási tervnek a korábbi előírá­sokon túl tartalmaznia kell egy ki­lencven napnál nem régebbi va­gyonleltárt. Ez az előírás vonatko­zik a részvénytársasággá történő átalakulásra is. A társasági törvénybe beiktatott átalakulási szabályok tartalmaz­zák a gazdasági társaságok egyesü­lésére vonatkozó teljesen új szabá­lyokat. Eszerint az azonos formájú társaságok, a közkereseti társaság betéti társasággal, illetve korlátolt felelősségű társaság részvénytársa­sággal egyesülhet. Az új rendelke­zés az egyesülés két formáját kü­lönbözteti meg, egyrészt a beolva­dást, amikor az egyik társaság megszűnésével annak vagyona a másik jogutód társaságra száll át, míg az összeolvadás esetén mind­két társaság megszűnik és vagyo­nuk az új gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át. Az egyesü­léshez egyesülési szerződés szüksé- es, amelyben a törvényi feltétele- et kell meghatározni a szerződő feleknek és ehhez természetesen szükséges az egyesülő társaságok legfőbb szervének jóváhagyása is. Ugyancsak új megoldás a gaz­dasági társaságok szétválásának szabályozása is, amikor a szétváló gazdasági társaság megszűnik, jo­gai, kötelezettségei az új gazdasági társaságra, mint jogutódra száll­nak át. Számottevő változás az, hogy lehetővé vált az egyéni cégek gazdasági társasággá történő átalakulása is. Ehhez azonban szükséges megjegyezni, hogy az egyéni cég abban az esetben ala­kulhat át egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá, illetve rész­vénytársasággá, ha mint egyéni vállalkozó egyéni cégként a cégbí­róságon bejegyzést nyert. A törvénymódosítás lehetővé te­szi az egyes jogi személyek vállala­tának, illetve nem állami vállalat által alapított leányvállalat átala­kítását gazdasági társasággá. Az eddig ismertetetteken túl a törvény módosítja az egyéni vállal­kozásról, a helyi önkormányza­tokról, az állami vállalatokról, a magánszemélyek jövedelemadójá­ról, a szövetkezetekről, az ország­gyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényt és még számos egyéb jogszabályt. dr. Jobbágy Lajos Hagyományt teremtett a Sziporka A vállalkozók is jól jártak KAMATMENTES KÖLCSÖN EGYMILLIÓIG V állalkozásfejlesztési alap Kecskeméten • Kerékpár-bemutató. A három helyi adó kivetésekor, tavaly decemberben döntött úgy Kecskemét képviselő-testülete, hogy a befolyó iparűzési adó felé­ből vállalkozásfejlesztési alapot hoznak létre. Az október 5-ei köz­gyűlésen megszületett az alap fel­használási szabályzata is. A pénz­ből kamatmentes kölcsön adható Kecskemét közigazgatási területén már tevékenykedő, vagy leendő vállalkozóknak, az alábbiak sze­rint. A vállalkozó az általa tervezett fejlesztés értékesítésének 50 száza­lékáig igényelhet kamatmentes kölcsönt, de minimum 200 ezer, maximum 1 millió forintot. A köl­csön futamideje maximum 3 év és 1 év türelmi idő kérhető a törlesz­tés megkezdésére. A kölcsön felét a vállalkozó előre, egy összegben készpénzben megkaphatja. A to­vábbi 50 százalék a lebonyolítást végző bank számlájáról, a megál­lapodásban meghatározott ütem­terv szerint, önkormányzati átuta­lási megbízás alapján vehető fel. A kölcsön iránti kérelmeket a pol­gármesteri hivatal közigazgatási irodája gyűjti és negyedévente a gazdasági és költségvetési bizott­ság bírálja el. A bizottság esetleges elutasító döntését indokolni kell, de ellene nem lehet fellebbezni. A nyertes vállalkozókkal a polgár- mesteri hivatal megállapodást köt. Az alapból kamatmentes köl­csön igényelhető üzlethelyiség, műhely építésére, bővítésére, át­alakítására, bérleti díjára, vala­mint eszközök és készletek beszer­zésére. Elsősorban az olyan terme­lő jellegű vállalkozásokat segítik, melyek új, fontos hiányszakmát vagy szolgáltatást végeznek, illetve a kölcsönből azt tervezik, és tartó­san több új munkahelyet tudnak teremteni. A kérelemnek tartal­maznia kell a tervezett, illetve már végzett tevékenység bemutatását, a kért kölcsön felhasználási célját, összegét és a fedezetként felaján­lott biztosítékot. Ez lehet ingatlan­ra jelzálog, értékpapír, deviza- számla vagy készfizető kezesség. Vissza kell vonni a kölcsönt, ha azt nem a megállapodás szerint használják fel vagy ha elmulaszt­ják a törlesztést. Ebben az esetben a tartozást egy összegben azonnal, a mindenkori jegybanki kamat kétszeresével megnövelve kell visz- szafizetni. M. Gy. Hitelcsönd Néhány nappal ezelőtt a Petőfi Népe is tájékoztatta a mezőgazdasági terme­lőket arról, milyen intézkedéseket ho­zott a kormány a betakarítás, a vetés, az aszálykáros termelők segítése érde­kében. Ebben alacsonyabb kamatozá­sú hitelekről esik szó. A pénzintézetek­től megkérdeztük, mekkora az érdeklő­dés e csökkentett kamatozású hitelek iránt most, a vetés befejezése előtt egy hónappal. A tavasszal is működött az OTP Bank Rt.-nél hasonló hitelkonst­rukció. A Bács-Kiskun megyei igazga­tóságon most várják azt a belső szabá­lyozást, mely szerint ezeket a hiteleket a kérelmezők rendelkezésére tudják bocsátani. A pénzügyi források rendel­kezésre állnak, tehát a hitel folyósításá­nak ez nem lehet akadálya. A Kereskedelmi Bank Rt.-hez be­nyújthatják igényüket az érdeklődők, kérelmeiket befogadja a pénzintézet. Erről a gazdasági szervezeteket egyéb­ként tájékoztatták. Hasonlóképpen kell a kérelmeket benyújtani, mint az eddigiekben, az elbírálást azonban a pénzintézet belső szabályozása alapján végzik majd el. Már volt érdeklődő — nem sok — az Agrobank Rt. kecskeméti fiókjánál, az említeti hitelkonstrukcióról, konkrét hitelkihelyezés azonban még nem tör­tént. Úgy tűnik, hogy akik igénybe kí­vánnák venni e hitelformákat, igen bi­zonytalanok. A kamatkedvezmény mellett 70 százalékos garanciavállalást vállal a kormány. A pénzintézetnél még nem tudják, hogyan érvényesíthe­tő ez, hiszen ehhez a Földművelésügyi Minisztérium és a pénzintézet központ­ja szakembereinek konkrét tárgyalása szükséges. (■ p A vállalkozások menedzselésére alakult bajai Sziporka Bt. elképzelé­sei közé felvette a termékkiállítások szervezését. Úgy gondolkodtak, hogy a vásárlónak az a jó, ha szemé­lyesen megismerheti a gyártót és a forgalmazót, hiszen így garanciát kaphat arra, hogy mindig a legjobb minőséget és a legpraktikusabb árut kapja. A két hete megrendezett kiál­lításon sok száz bajai és vidéki jött el megnézni annak az 56 vállalkozó­nak a termékeit, akik közül sokan már a tavaszi bemutatón is jelen vol­tak. A kiállítás ideje alatt számos üzlet kötődött, nemcsak a vállalkozók között, hanem a kiállítás látogatói is mélyen a zsebükbe nyúltak, mert több millió forint értékű áru cserélt gazdát. Kelendők voltak a japán, német autócsodák, a kerékpárok, az elektrotechnikai berendezések és Magyarországon az Opel- márkakereskedok egyik legsikere­sebbje, a kecskeméti Tormási Kft. saját erőből és az Opel GM támo- atásával épít autószalont és már- aszervizt. A 75 százalékban elké­szült beruházást bankhitel hiányá­ban mégis úgy tűnt, nehezen tud­ják befejezni, mivel a hitelgarancia feltételeit a vállalkozási szférában 200 százalékos szintre emelték. A Tormási Kft. ezért kezességét kérve segítségért fordult Kecske­egyéb használati cikkek. A rendező­ket nem a nyereség orientálta, mert amint Szőke Lajos ügyvezető el­mondta, azzal, hogy sikerült hagyo­mányt teremteni e kiállítással, a jö­vőben akár Expo-helyszínként is ki- nőheti magát a bajai rendezvény. Er­re már pályázatot adtak be, és bíz­nak a kedvező elbírálásban. A kiállítással egy időben szakmai program zajlott, melyet megtisztelt Zwack Péter, a vállalkozók pártjá­nak elnöke. Arra biztatta a megje­lent vállalkozókat, hogy fogjanak össze érdekeik érvényesítésére. Ha még most nem is mindenben kedvez a gazdasági környezet, előbb-utóbb az ilyen kisvállalkozások hozhatnak pezsdülést az országnak. A szakmai fórumon 15 vállalkozás mutatta be működését, ismertette termékeit. mét önkormányzatához. A város képviselő-testülete garanciát látott a kft. eddigi tevékenységében és kezességet vállalt a részükre nyúj­tandó 1 millió DM devizahitelre es járulékaira az OKHB kecskeméti fiókjánál. Külön megállapodás alapján a város természetesen jel­zálogot alapít a vállalkozás ingatla­naira. Szintén külön megállapodás­ban pedig a Tormási Kft. vállalja a hitel 3 százalékának befizetését jóté­kony célú városi alapítványba. P. Z. Kezesség a Tormási Kft.-nek ( A Hatvanmillió turista Franciaország továbbra is tartja vezető helyét a világ idegenforgal­mában: az idén legalább hatvanmil­lió külföldi keresi fel egy napnál hosszabb időre az országot. A ta­valyi eredmény 55 millió turista volt, így a várható növekedés több mint hét százalék. A turizmus bevé­tele jelentős tényező az ország gaz­dasági mérlegében. Már az év első nyolc hónapjában 42 milliárd frank hasznot hozott, s a nettó bevétel az év végéig 55-58 milliárd frank lesz, mert a franciák viszont az idén ke­vesebb pénzt költöttek külföldi uta­zásokra. Litván fűtéshalasztás A vilniusi kormány úgy döntött, hogy egész Litvániában meghatá­rozatlan időre elhalasztja a fűtési szezon kezdetét, mert nincs elegen­dő üzemanyag a hőerőművek üze­meltetéséhez. Litvániában rendsze­rint szeptember 20. táján szokott kezdődni a fűtés, miután az átlagos hőmérséklet három egymást követő napon át nem haladja meg a 8 Cel- sius-fokot. A hűvös idő az idén is beköszöntött, de a központi fűtéses lakásokban hidegen maradtak a fű­tőtestek. Súlyos gondok tapasztal­hatók a melegvíz-ellátással is több nagyvárosban, köztük Vilniusban. Dollár Moszkvának Az Egyesült Államok és Orosz­ország egyezményt írt alá, amely­nek értelmében a washingtoni vé­delmi minisztérium több mint 15 millió dollárt ad Moszkvának, hogy segítsen a szétszedett bom­bákból és rakétákból visszamaradt nukleáris anyagok biztonságos tá­rolásának megtervezésében. A megállapodás annak a széles kö­rű szerződésnek a része, amelyet a két elnök júniusban írt alá arról, miképpen kíván segíteni az Egye­sült Államok egykori legnagyobb ellenlábasának a tömegpusztító fegyverek megsemmisítésében. Ukrajnában kivonják a rubelt Ukrajna valószínűleg még ebben a hónapban kivonja a rubelt pénz- forgalmából, és kuponokkal helyet­tesíti azt —jelentette ki Alekszandr Sarov, a kievi központi bank elnök- helyettese. A lépést a volt szovjet tagköztársaság újabb közbeeső lé­pésnek szánja saját pénze bevezeté­séhez! A kuponok és a rubelek je­lenleg egyformán érvényesek — ugyanannyit is érnek — Ukrajná­ban. Sarov szerint Ukrajna rövide- - sen képes lesz saját pénzügypolitika gyakorlására, mint ahogy gazdasá­gi hatékonysága és reformjainak eredményessége is kizárólag rajta múlik. A britek nem bíznak a jövőben A kelet-európai gazdasági mene­kültek vágyott célországai között Nagy-Britannia is szerepel bár aligha engedik be őket —, a britek maguk azonban nemigen bíznak országukban. A The Independent című londoni lapban közölt legfris­sebb országos felmérés szerint a fia­taloknak csaknem a fele ki akar vándorolni, mert sötétnek látják jö­vőjüket. A 16 és 24 év közötti brit lakosság körében elvégzett repre­zentatív felmérés szerint a megkér­dezettek 46 százaléka külföldön akarja keresni boldogulását. 51 szá­zaiéit reménykedik, hogy odahaza is talál munkát. Menedzserképző Bécsben Bécsbcn megnyílt a kelet-európai menedzserek és bankárok képzésé­re létesített intézmény, a Joint Vien­na Institute. A megnyitón többek között jelen volt Michel Camdes­sus, a Nemzetközi Valutaalap igaz­gatója, Jacques Attali az EBRD, Alexandre Lamfalussy, a BIS igaz­gatója. Megközelítőleg 1600 fő ve­het részt az első év tanfolyamain, elsősorban a magánszektor mene­dzserei, olyanok, akik a tanfolya­mon szerzett ismeretet mindennapi munkájukban hasznosítják. A kép­zés nyelve az angol, de lesznek tan­folyamok, amelyeket oroszra tol­mácsolnak. V ______________y S zerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom