Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. szeptember 1„ 7. oldal Elhivatottak és kóklerek a vendéglátásban „Nagy felelősség nyomja a vállainkat” Valahogy úgy hatnak szavai, amikor a szakácsművészetről, a vendéglátásról beszél, mint amikor az aranycsapat egykori tagjai mondanak véleményt a futballról. Ő maga, Unger Károly, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének elnöke is szakács, életéből több mint egy évtizedet külföldön, huszonkilenc országban dolgozott le. — Ha az életemet hatvan- szőr újrakezdhetném, s hat- vanszor választhatnék pályát, ötvenkilencszer bizonyosan a szakácsszakmát választanám — vallja —, hogy hatvanad- szorra mit, azt nem tudom,.. Itthon a Pannónia Vendéglátó Vállalatnál tevékenykedett legtovább, több szállodának volt konyhafőnöke, de sietve hozzáteszi: a ranglétra legalsó fokán kezdte pályáját. Szakmai karrierjének egyik állomása volt, amikor a Pannónia vezérigazgatója gazdasági szaktanácsadójául választotta. Részt vett a nagy szállodaépítési program megvalósításában. A nyolcvanas évek elején a szövetség alelnökévé, 1986- ban pedig elnökévé választották, azóta tölti be ezt a tisztséget. — A Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége 1964-ben alakult meg — tájékoztat Unger Károly. — Célunk a hazai szakemberek ösz- szefogása, szakmai támogatása. Elősegítjük, hogy nemzetközi versenyeken vegyenek részt. Kilenc Os- car-díjas szakács van ma Magyarországon. A legközelebbi nemzetközi erőpróba októberben lesz, a frankfurti gasztronómiai olimpia, természetesen azon is ott leszünk. Unger Károly úgy véli, hogy a magyar idegenforgalom eredményeiben, hogy egyáltalán ott tart az idegenforgalom, ahol tart, jelentős része van a szövetség nemzetközi kap• linger Károly, aki huszonkilenc országban öregbítette a magyar konyhaművészet hírnevét. csolatainak, s hogy győzelmei okán a magyart a világ legelső öt konyhája között tartják számon. —A szakácsmesterséget egy bizonyos szintig el lehet sajátítani, meg lehet tanulni, addig a szintig, ameddig ez mesterség. Efölé jutni viszont csak a különleges érzékkel megáldott emberek tudnak—szögezi le az elnök úr. S egy zalai öregasszonyról kezd mesélni, akinél egyszer valaha vendégeskedett. A néniké írni sem tudott, de úgy főzött... Egy közönséges savanyú krumplit egyetlen szál babérlevéllel készített el, úgy, hogy még ma is szájában az íze. Mi volt a néni titka? Tudta, hogy a babérlevelet mikor kell beletenni a fövő ételbe. Ehhez kell a különleges érzék, az ízlelőképesség. A néni az egyetlen babérlevelet a végén még eltette, egy következő alkalomra, mert még maradt benne hatóanyag, de elmondása szerint akkor már egy másik ugyanolyan levéllel tette a levesbe. Megtudom Unger Károlytól — akivel egyébként Szakáll László solt- vadkerti sváb sörözőjében beszélgetünk —, hogy nincs minden rendben a mai magyar vendéglátásban. — Nagy harc folyik a szakmát élethivatásnak tekintők és a kóklerek között — állítja. — Az előbbiek, a tisztességesek köre komolyan veszi a hivatását, a másik kör csak azzal törődik, hogy a vagyonát holnapra — megtízszerezze a vendéglátásban, s majd azzal vonuljon ki a szakmából. Egy tegnapi műanyagfröccsöntő a gazdagodási étvágyával nem illik közénk, hogy egy példát is mondjak. Nem engedhetjük meg, hogy a vérre menő harcot ők nyerjék meg. A mi győzelmünkhöz, akik az életünket tettük fel a magyar vendéglátás ügyéért, hírnevéért, a jó szakemberek összefogására van szükség. Nagy felelősség nyomja a vállainkat. — Nemsokára itt lesz az Expo. Meggyőződésem, hogy az ide látogató külföldiek millióinak varázslatos terített asztalt csak a szakmailag jól felkészült, a több évtizedes gyakorlattal rendelkező vendéglátók tudnak teríteni. Jaj lesz az Expónak, s még inkább a külföldieknek, ha a magyar vendéglátást a tegnapi műanyagfröccsöntők reprezentálják nekik. Ezt nekünk nem szabad megengednünk. Unger Károly országos vizsgálódást tart a védnöki táblával büszkélkedő vendéglőkben, ilyen céllal érkezett Soltvadkertre is. (A táblát a szövetség a Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szövetségével közösen adományozta a szakma legjobbjainak.) Azt mondja, akiknél esett a színvonal, azoknál leakasztják a védnöki táblát, hiszen ez az elismerés nem örökre szól. Szakái László sváb sörözőjéről igen elismerően nyilatkozik — úgy tűnik, itt a fényes tábla a helyén marad. A. Tóth Sándor Üzletfelszerelési kiállítás és médiakonferencia Második alkalommal rendez Magyarországon üzletberendezési, felszerelési, kiállításépítési és dekorációs kiállítást az Interreklám Kft. A szeptember 1—4. között megrendezendő Hungaroshop kiállításon ezúttal külön szekciót kapnak — Hungarolight és Hun- garodekor elnevezéssel — a világítástechnikai berendezések, valamint a dekorációs szakma. A kiállítással egy időben rendezik a Média ’92 konferenciát és kiállítást. A magyarországi privatizáció során számos üzlet, vendéglátóipari egység kerül magántulajdonba. Ezek az újjáalakított üzletek hatalmas felvevőpiacot jelentenek azok számára, akik üzletberendezéseket értékesítenek. A ő számukra teremt bemutatkozást a kiállítás, amelyen a modern és igényes, minden kényelmet szolgáló üzletbelsők kialakításához szükséges berendezési, felszerelési tárgyakat vonultatnak fel a kiállítók. A világítástechnikai berendezések, valamint a dekorációs eszközök és kellékek kiállítása azért kapott külön elnevezést, mert tervezik, hogy az elkövetkező években e két szakmában is szervezhetnek önálló kiállítást. A bemutatók megtekintése mellett szakmai előadások, vállalkozói tanácsadás is lesz. Szeptember 3-án a Magyar Reklámszövetség Dekoratőr Szakosztálya szakmai napot rendez a kiállítás helyszínén. A Média ’92 konferencia szervezésekor a rendezők arra számítottak, hogy a kiállítás idejére már elkészül a médiatörvény és a frekvenciatörvény, s a résztvevők már ennek fényében vitathatják meg a szakmával kapcsolatos kérdéseket. Számos televíziót, rádiót- és hangtechnikai eszközöket forgalmazó cég — elsősorban a külföldiek — termékeikkel nem, csak képviselőikkel megfigyelőként lesznek jelen a kiállításon. Ez azt mutatja, hogy a megfelelő törvényi szabályozás hiányában az üzletemberek egyelőre várakozó állásponton vannak. VÁLLALKOZNI AKAR? JEGYEZZE MEG! Az üzletek nem az égben köttetnek A már működő több százezer egyéni vagy kisvállalkozás első egy-két évének tapasztalatai jeleztek, hogy a megfelelő piaci előkészítés és bevezetés után milyen mértékben függ a vállalkozás sikere — rosszabb esetben kudarca — az üzletkötés és szerződés módjától. Az üzleti tisztesség rendkívül fontos, de a „gentleman agree- mentben” soha nem szabad megbízni! A becsületszó, az ígéret, a megállapodást megpecsételő kézfogás aligha pótolhatja az átgondolt, minden feltételt, következményt pontosan rögzítő írásos szerződést. Az üzleti kapcsolatoknak ugyanis mind az eladó, mind a vevő részéről ez az alapkérdése. De mit is kell tartalmaznia egy- egy ilyen kétoldalú megállapodásnak? Mindenekelőtt a szállítási feltételeket, a csomagolás módját, a határidőket, azok be nem tartásának következményeit, a termék vagy szolgáltatás árát, sőt az sem árt, ha annak minőségi, garanciális leírását, az alkatrész-utánpótlás feltételeit is rögzítik. A gyakorlottabb, nagy vevőkörrel rendelkező cégek üzletkötői szeretik az előre elkészített formanyomtatványokat, amelyeket a szóbeli megállapodás után egyszerűen megpróbálnak aláíratni ügyfeleikkel. Ennek egyik legnagyobb veszélye, hogy az előre elkészített szövegben aligha lesznek benne a tárgyaláson szóban kikötött feltételek, esetleges engedmények, s ha ennek nem járunk a végére, bizony tengerikígyóvá nyúló pereskedésbe keveredhetünk. Később ugyanis nincs mód panaszt tenni, a szóbeli megállapodásra hivatkozni — a papíron rögzített feltételek számítanak csak. Ezért nem árt, ha a nagyobb értékű, hosszú távra szóló szerződések tervezetét jogásszal ellenőriztetik a felek, nehogy jogszerűtlen, vagy vitára okot adó passzusok is belekerüljenek az okmányba. A magyar gazdasági életben manapság a menedzsereké a főszerep. Tőlük várnak sikert és boldogulást a vállalkozók, pedig mind a kereskedelemben, mind a szolgáltatások terén van egy szakma, ami nélkül nehezen boldogulnak a cégek. És ez a szakma az üzletkötőké. Iskolában töltött évek, szakmai gyakorlat teszi „mesterré” őket, professzionalitásuk a sikeres vállalkozások kulcsa. Nélkülük ott leselkedik a csőd, a felszámolás veszélye. Ferenczy Europress Stratégiaváltás a Bácsépszernél Egymás alá licitálnak a kivitelezők? A kecskeméti székhelyű Bácsép- szer építő vállalat igen sokat tett a „hírős” városközpont milliőjének megteremtéséért. A cég legismertebb munkái közé tartozik például a színház, az újkollégium, a fotómúzeum felújítása vagy az SOS Gyermekfalu felépítése. A lista elárulja azt is, hogy a Bácsépszer fő profilja a felújítás, és ezen belül is szereti előnyben részesíteni a legnagyobb erőpróbát jelentő feladatokat. Manapság pedig egyre kevesebb az efféle megbízás. Hogyan sikerül alkalmazkodniuk az építőiparhoz nagyon mostoha piaci helyzethez, az elvárásokhoz és lehetőségekhez? — kérdeztük Csendes Béla műszaki igazgatót és dr. Csikai Zsolt gazdasági igazgatót abból az alkalomból, hogy a 750 főt foglalkoztató Bácsépszer július 1 -je óta részvénytársaság formájában működik. —- Igyekszünk az eddigieknél is alkalmazkodóképesebbek, mozgékonyabbak lenni. Megpróbáljuk őrizni erényeinket, de közben kénytelenek vagyunk mi is „karcsúsodni”, nyereséget nem hozó egységeinktől (például a tiszaalpári telephelyünktől) megválni. A felszámolt egységek legtöbb dolgozójának azonban másutt biztosítunk munkát. Az új stratégiához tartozik egyes fióktelepeink erősítése is. Az új súlypontáthelyezések eredményeképpen legnagyobb megbízásaink budapesti fióktelepünkhöz kötődnek — mondják a vezetők. — A fővárosban nagyobb munkájukra a fizetőképes kereslet ? Cs. B.: — Úgy tűnik, igen, nagyobb az igény a nagy volumenű, komplex, minden részterületre kiterjedő felújítási munkákra. Ebbe a kategóriába tartozik az idei év leges- legnagyobb megbízása, a 710 millió forintos beruházással létesítendő Budapest Bank Honvéd utcai központjának, illetve fiókjának kivitelezése. A munka első fázisa már le is zárult. — Mióta vannak jelen Budapesten ? Cs. Zs.: — Épp egy évtizede nyitottunk. A legelső nagy felújításunk a Zeneakadémia épülete volt. Azóta a kis létszámú csapat megerősödött, 1990-ben Budapesten két építésvezetőséget is nyitottunk, munkáink legnagyobb, hányadát ma ezeknek köszönhetjük.- Az ország más településein, a többi között Zalakaroson, Kunszent - mikló son, Kiskőrösön is vannakfióktelepeik. Melyek ebben a szakágban egy ekkora nagyságrendű cég számára a legnagyobb problémák ? Cs. B.:—Gondjaink egy-két döntő okra vezethetők vissza. A legnagyobb probléma, hogy nagyon kevés a munkalehetőség, és nagyon nagy a konkurenciaharc. Általános tapasztalat, hogy egymás alá licitálnak a kivitelezők. Nem a minőség, a határidő, csakis a legkisebb ár számít. Ilyen körülmények között a cégek sokszor kénytelenek a legirreáli- sabb, legnyomottabb áron is elvállalni a munkát. Sokszor az építtetők nem is fordítanak arra megfelelő gondot, hogy a munkavállalóról megbízható információt szerezzenek. Problémát jelent az is, hogy az esetek többségében a versenytárgyalásokon nincs mód pénzügyi biztosítékok kikötésére. Mindezek következtében olykor igen komoly likviditási gondjaink vannak, amelyek a perek végtelen láncolatát vonják maguk után. — Milyennek látják jelenlegi helyzetüket? A tervek szerint milyen anyagi kondícióban zárják az évet ? Cs. Zs.: — Régi önmagunkhoz képest visszaestünk, másokhoz képest viszont nincs komoly okunk panaszra. Idei tervként 1,5 milliárd forint körül szeretnénk realizálni a termelést. A talponmaradás érdekében összébb kell húznunk magunkat, s szerény mértékben, úgy tűnik, fel is kell éljük tartalékainkat. (Pozitívumként értékelendő, hogy cégünknek jelenleg sem társa- dalombiztosítá- si, sem adótartozása nincs. — Kik építtetnek manapság? Cs. Zs.: — Pénzintézetek, biztosítótársaságok, nyugati tőkerésszel rendelkező vállalkozók. Kínos tapasztalatunk, hogy nem ritkán az igényesnek tűnő megrendelő is csak addig igényes, a míg fizetnie nem kell. • A Bácsépszer egyik legnépszerűbb munkája, az SOS Gyermekfalu. (Fotó: Gaál Béla) K.J. Hazai gazdaság Határ menti vállalkozói szövetség A magyar—szlovák—ukrán külkereskedelmi kapcsolatok javítására határ menti vállalkozói szövetség alakult Záhonyban. A mintegy harminc alapító magyar vállalathoz, részvénytársasághoz és kft.-hez később csatlakoznak a szomszédos országok együttműködésben érdekelt cégei. Az előkészítő munka után, a tervek szerint, októberben lesz a hármas találkozó, amelyen létrehozzák a magyar—szlovák—ukrán vállalkozók szövetségét. A szövetség irodájának a Tisza záhonyi szakaszán horgonyzó Bravo Money hajó ad otthont. A fedélzeten az üzletembereknek minden feltétel adott a munkájukhoz. A határ menti együttműködés erősítésére a szervezet a tervek szerint árutőzsdét is létre kíván hozni Záhonyban. Légszennyezésmérő kocsi Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Éelügyelőség a Phare-program keretében, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közreműködésével, világszínvonalú berendezésekkel ellátott levegőtisztasági mérőkocsit állitott üzembe. A 65 millió forint értékű, Mercedes gépjárműre épített mérőkocsit magyar környezetvédelmi szakemberek közreműködésével, az itteni igényekhez igazítva szerelte fel a Center német—osztrák—cseh vegyes vállalat. A teljesen számítógépesített jármű alkalmas a por, kén-dioxid, szén- monoxid, a nitrogén-oxidok mérésén túl a dioxinszármazékok regisztrálására is. Biztonságra vágynak Több megye szakemberei előtt vitatták meg a napokban az agrárpiaci rendtartás törvénytervezetét. Elhangzott az is, hogy ha már az Országgyűlésnek nincs mezőgazdasági bizottsága, a parlament agrárklubjának kellene felvállalnia az erőteljesebb érdekvédelmet. Valamennyi párt jelenlevő képviselője a törvény mielőbbi megalkotására szavazott. A Földművelésügyi Minisztérium képviseletében Botos Károly úgy nyilatkozott, hogy a szabadabb piaci feltételek között sem lesz nélkülözhető az állami intervenció. Meghatározó lesz azonban, hogyan fognak működni a terméktanácsok. Az agrárpiaci rendtartás mindenképpen egyfajta biztonságot adhat a termelőknek. A kisgazdák frakciója szerint a rendtartás lehetővé tenné a jobb szabályozást, a garantált árak pedig „versenyképessé tehetik az ágazatot”. A szocialisták képviselője a hazai termelők megvédését hangsúlyozta, és sürgette a mezőgazdasági bizottság mielőbbi felállítását. Kilencszázalékos járulék Az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottsága a napokban tartott ülésén a Munkaügyi Minisztérium előterjesztését vitatta meg, melynek témája a munkanélküliség alakulása és a munka nélkül maradottak ellátására szolgáló alapok felhasználása volt. Megegyezés azért sem születhetett, mert az érdemi tárgyalás előtt az államtitkár, Rolek Ferenc, jelentősen módosította az előterjesztést. Az új javaslatok középpontjában a 900-950 ezer munkanélküli járadékához szükséges anyagi alapok előteremtése áll. A várható 120 milliárdos kiadásnak a költségvetés legfeljebb csak a felét tudja vállalni, a másik felét a Szolidaritási Alap állná. Erre azonban csak akkor lenne mód, ha a munkavállalók és a munkáltatók összesen — a jelenlegi 6% helyett — legalább 9%-os járulékot fizetnének. Lehetőségként arról is esett szó, hogy másfél év helyett mindössze egy évre szállítanák le a munkanélküli-járadék folyósításának időtartamát. A munkaadók úgy nyilatkoztak, hogy a további jövedelemelvonás komolyan veszélyezteti működésüket. A munkavállalók a foglalkoztatáspolitikai koncepciót hiányolták. 100 ezer új telefonkészülék A Triton Számítástechnikai és Távközlési Rt. megkezdte a korszerű hazai Triton 200-as készülékcsalád gyártását. Az év végéig ebből a „családtagból” 100 ezer készüléket kívánnak piacra dobni. A termékekkel nemcsak a Matáv és a különböző telefontársaságok piacát, hanem a kelet- és nyugateurópai piac egy részét is szeretnék meghódítani. Őszi termékbemutató Baján Baja és körzete vállalkozóit, termelőit és kereskedőit várja a Sziporka Vállalkozói Iroda Őszi termékbemutató címmel rendezendő kiállítására és vásárára Baján, az Ifjúsági Házban. A szeptember 26 —27-iki rendezvény első napján számos olyan program (a többi között előadások is) várja az érdeklődőket, amely lehetőséget teremt az információszerzésre, a termelők és vásárlók közötti kapcsolatok kialakítására. A második napon árusítással összekötött kiállítás várja a vendégeket. >»»»»>>»»»»>v F ordítson r
