Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-03 / 182. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. augusztus 3., 3. oldal Nyáron kevesebb a véradó • Szerencsére mindig akadnak segítséget nyújtó emberek. Képünk kuna- dacsi véradókról készült. A nyári hónapok mindig kriti­kus időszakot jelentenek a véradó­állomásoknak tájékoztatta la­punkat dr. Borka István megyei fő­orvos. Több a közúti baleset az idegenforgalom és a nyári utazá­sok miatt. A megnövekedett vér­készítményigény még nem jelente­ne problémát, viszont az már igen, hogy a szabadságolások miatt ke­vesebb ilyenkor a véradó. Az utóbbi időben, mivel sorra szűnnek meg a nagyvállalatok, tsz- ek, amúgy is csökkentek a munka­helyi véradóbázisok. Természete­sen ennek ellenére semmilyen fenn­akadás nem történik, mivel a vö­röskeresztes önkéntesek sok vidéki akciót szerveznek. Jól működik a számítógépes rendszerű állandó la­kossági véradók behívása, és sokat segít a honvédség is. A sorállomá­nyú katonák mellett ma már a hi­vatásosok és a polgári alkalmazot­tak is 2 nap szabadságot kapnak a háromhavonta történő véradá­sért. Kecskeméten a vértranszfú­ziós állomáson minden nap 8— 12 óra között várnak bárkit, aki ilyen humánus segítséget szeret­ne nyújtani. .Sajnos egyes mun­kahelyek nem veszik figyelembe a véradásért adott igazolást, de még így is, fizetésnélküli szabad­ságot kérve jönnek az emberek. A csecsemőknek, a szülő­anyáknak, vérzékenyeknek s akut műtéteknél esetenként friss vérre van szükség, ezért a meg­változott munkahelyi és gazda­sági körülmények ellenére ma is megfelelő társadalmi megbecsü­léssel kellene kezelni a véradó­kat. A megyében legközelebb au­gusztus 3-án és 6-án Tiszakécs- kén, a körzeti orvosi rendelőben lesz koleszterinvizsgálattal össze­kötött véradóakció. — sz. benedek — Eladható a telefon? Számtalan hirdetésben olvasható: telefonos lakás eladó. Sokan úgy vélik, értéknövelő a lakásukba bekötött telefon, s ezt beszámítják az eladási árba is. Pedig olyasmit adnak el, ami nem az övék. Kivéve, ha önerős telefontu­lajdonosok. A tapasztalatok szerint meglehe­tősen nagy a tájékozatlanság e téren, s nemcsak a lakosság, hanem még az adásvételeket lebonyolító ügyvédek körében is. Mégegyszer hangsúlyoz­zuk: a telefonvonal nem eladható, mert az — az érvényben lévő jogi szabályozás szerint — a Magyar Távközlési Rt. tulajdona. Ezért tel­jesen szabálytalan, ha az ingatlanba bekötött telefonvonal mint adásvé­tel tárgya kerül be jogi ügyiratokba. Egyetlen kivétel van a tilalom alól: az önerővel bekötött telefonvo­nal. A Magyar Távközlési Rt. Szege­di Igazgatósága — kizárólag privát igénylők számára — még tavaly meghirdette az önerős távbeszélő­fejlesztés lehetőségét. Erre azokon a településeken nyílt mód, amelyek automatakapcsolási rendszerű köz­pontokkal rendelkeztek. Az 1991. év sikere után idén folytatódott az ön­erős telepítés: átlagosan 35-40 ezer forintjába került az igénylőnek a vo­nal házhoz vezetése. Az eredmény: a szegedi igazgatóság felségvizein: Csonkád, Békés és Bács-Kiskun megyékben jelentősen javult a tele­fonellátottság. A Matáv tavaly még semmilyen kedvezményt nem tudott nyújtani az önerős igénylőknek, idén viszont mar választási lehetőséget is kínált. A, kedvezmények bevezetését az igénylők teherbíróképességének csökkenése indokolta. Ezért idén ja­nuár 1-jétől már eldöntötte az ön­erős telefontulajdonos, hogy a to­vábbiakban övé lesz-e a telefonvo­nal rendelkezési joga (amelyről ez esetben lemond a Matáv), vagy pe­dig két éven át—bármennyit telefo- f13* 50 százalékos díjkedvezményt kap, persze csak belföldi hívásokra. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Ma- tav vezérigazgatójának döntése ér­telmében az idén bevezetett kedvez­ményeket visszamenőleg, 1992. ja­nuár elseje előtt is biztosítják azok szamára, akik önerőből jutottak te­• A telefonvonalat csak a tulajdo­nos adhatja el. lefonhoz, s az adott telefonvonal el­ső előfizetőinek mondhatják magu­kat. A visszamenőleg kedvezménye­zett önerős előfizetőket levélben értesítették újonnan szerzett joga­ikról. Úgy tűnik azonban, sokan nem tudják, mit is jelent a „rendel­kezési jog” fogalma. Ez a telefon- vonal birtoklásával azonos, tehát aki a kedvezménynek e formáját választja, a telefonvonal tulajdo­nosává válik. Mint tulajdonos, azt tehet a vonalával, amit akar: elad­hatja ingatlanával együtt (ebben az esetben az új tulajdonos lesz a ren­delkezési jog birtokosa), vagy to­vábbviheti egy másik lakásba, fel­téve persze, hogy oda is be van kötve a telefon. Ezt a jogot csak az önerős távbeszélőfejlesztésben résztvevők számára biztosítja a Matáv. A többi telefontulajdonos­nak be kell érnie az előfizetési jog­gal. Nyilas Péter FEGYVERISMERETI VIZSGÁK, IDEGENRENDÉSZET A rendőrség nemcsak bűnügyekkel foglalkozik A napokban tettük közzé annak a jelentésnek lényegesen rövidített változatát, amely a Bács- Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság 1992. első félévi tevékenységének mutatóit tartalmazza. Amint olvasóink tapasztalhatták az írásból, ab­ban csupán a rendőrségi munka bűnügyi részéről szóltunk, abból kiindulva, hogy a közvéleményt elsősorban a személyek és az anyagi javak bizton­sága foglalkoztatja és érdekli. Köztudott azonban az is, hogy a rendőrségnek az említett területen kívül más feladatai is vannak, amelyek nem kevés­bé fontosak és amelyek áttételesen bár, de ugyan­csak a rend, a biztonság, tehát a jő állampolgári közérzet szolgálatát jelentik. • Fegyverismereti vizsga. (PN-arehívum) Az év elején például kampányfel­adatként jelentkezett a fegyverisme­reti vizsgáztatás, amelynek jogsza­bályi határideje március 15. volt. Az Országos Rendőr-főkapitányság ér­tékelése szerint ez négy megyében si­került — közöttük Bács-Kiskun- ban. De befejeződtek június 30-áig a fegyverviselési engedélyek megújítá­sa iránti kérelmek elbírálásai is, no­ha ez sem volt kis feladat. A megyé­ben ugyanis. 5969 ilyen kérelmet nyújtottak be, ebből 136-ot utasítot­tak el s jelenleg mindössze 78 kére­lem elbírálása van folyamatban vagy azért, mert elhúzódik a pszi­chológiai vizsgálat, vagy mert azille- tő ügyfél külföldön tartózkodik. De a rendőrség feladata volt a lő­fegyvert árusító üzletek felülvizsgá­lata is. Legnagyobb gondot és prob­lémát az MTTSZ lövészklubok és lőterek megújítási eljárásai okozták. Ennek legfőbb oka, hogy bár a rend­őrség több irányú segítséget adott a VELEMENYEK SZABADON Ahol nincs templom és iskola, ott elvész a nép Az* 1992. július 22-ei lapszámuk 7. oldalán megjelent, Tanya a városban című levél késztetett e sorok megírásá­ra. Valóban elvárhatná az adófizető állampolgár, hogy a tisztelt hivatal tud­ja a pontos címét, ha már kér tőle. Ám a levél elolvasása után olyan ér­zésem támadt, mintha nem is a cím pontatlan tudása volna a levélíró leg­nagyobb problémája, hanem az, hogy tanyaivá nyilvánították. Igen. Mert sok-sok éven át bizonyították, hogy tanyainak lenni a legutolsó dolog, mi­vel minden, ami modern, ami jó, az a városban van, s városinak lenni, az elit dolog. Menekültek is az emberek a vá­rosba, s a legtöbbjükből gyökértelen — se városi, se tanyai — ember lett. Az úgynevezett városi elit lenézi a tanyai embert. Isten tudja, milyen jo­gon, felsőbbségi tudattal kezeli őket. A tanyai ember életmódja sokat válto­zott ugyan, mert a legtöbb tanyában van villany, víz, autó stb„ de értékrend­jében, kultúrájában elbizonytalano­dott. Egyetlen valós emberi értéke ma­radt, a termelés, az ügyeskedés. A szüleitől korán elszakított tanyai gyerekkel elhitették, hogy a régi érté­kek idejétmúltak (becsület, tisztesség, egymás segítése, megbecsülése). Azt látják, hogy ezek nélkül igen jól meg lehet élni. Sőt! Következetes munká­val, erkölcsi tartással a modern életben nemigen lehet érvényesülni. A tanyaiak elbizonytalanodtak, mi­előtt még ők maguk és értékeik megbe­csülést kaptak volna. Ideje lenne már, hogy valakik felmérjék ezeket a problé­mákat, s a tanyák népe visszakapja még erkölcsi alappal rendelkező kultú­ráját, hitét. A tanyai emberrel szemben teljes az értékzavar, ők maguk is csak botladoznak. Súlyosan nehezedik rá­juk a város és a tanya között lévő sza­kadék. E kétféle nép teljesen másként gondolkodik, még a szavakat is más­ként érti. Párbeszéd e két nép között nincs, a kölcsönös tisztelet teljes hiánya érződik. Vajon megengedhetjük-e magunk­nak, hogy a tanyai emberek hitét, kul­túráját, erkölcsi tartását teljesen elve­szítsük? Történik ez azért, mert soha nem kapta meg a várostól azt, ami őt megilleti. Minden lehetőséget elvettek tőle, hogy emberségben élhessen. A ta­nyai mindig lenézett volt. Ahol nincs templom és nincs iskola, ott elvész a nép. Hát itt tart most a tanya. Ennyire jól állunk, hogy egy nép kul­túráját, erkölcsét leírhatjuk, miközben megyünk Európa felé ...? B. 1. -né, Kiskunmajsa, Kígyóspuszta, K. 1431 kluboknak, a kérelmek benyújtása anyagi, adminisztratív okok miatt vontatottan haladt. Az idegenrendészeti munka terü­letén minden ügycsoportban jelen­tősen emelkedett a forgalom. Az idei év első felében 49 százalékkal több bevándorlási kérelmet bíráltak el a rendőrségen, mint az előző év ha­sonló időszakában. A legtöbb be­vándorló a felbomló Jugoszláviából érkezett, de jelentős volt a román és a volt szovjet állampolgárok száma is. Bevándorlás engedélyezésére — családegyesítés kivételével - kizá­rólag magyar ‘anyanyelvű szemé­lyeknél került sor. Ugrásszerűen megnőtt a tartóz­kodási engedélyek és a munkaválla­lási engedélyek meghosszabbítása iránti kérelmek száma. A múlt év el­ső felében például 190 külföldi sze­mély tartózkodott munkavállalási céllal Bács-Kiskunban, 1992. első felében ez már 558-ra emelkedett. Különféle jogcímen több, mint két­ezer tartózkodási engedélyt hosz- szabbítottak meg a rendőrségen. Vi­szont megvontak 85 tartózkodási engedélyt. Közöttük 34 román, 17 a volt Szovjetunió, 9 lengyel, 7 bolgár, 7 török és öt albán állampolgár volt. A bíróság 15 személyt, a főkapitány­ság pedig 17 személyt utasított ki az országból. Végül egy figyelemre méltó infor­máció azoknak, akik autótulajdo­nosok vagy vásárolni akarnak gép­kocsit: a közlekedésrendészet szá­mítógépre vitte a gépjárművek rend­számának teljes listáját s ez lehetővé teszi, hogy pillanatok alatt „lekér­dezzék” a gépről a rendszámot, a gyártmányt, a típust, az alváz- és a motorszámot. Ettől természetesen nem rettegni kell, legjobban akkor lehet „kivédeni”, ha minden rend­ben van. Gál Sándor OROSZORSZÁGBAN ELHUNYT MAGYAR FOGLYOK Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás)' Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamato­san érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, va­lamint a kényszermunkatáborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki is hoz­zátartozóját, rokonát fedezné fel a név­sorban, forduljon a Magyar Vöröske­reszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasó­ink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szer­dai és szombati számaiban található. Kovács József, 1929. Kecske­mét, honvéd, meghalt 1945. április 8-án (hdfi), Kovács József, 1904. Kiskunfélegyháza, rangja ismeret­len, meghalt 1945. február 11-én (hdf.), Kovács József, 1910. Új- kécske, honvéd, meghalt 1945. áp­rilis 3-án (hdf.), Kerekes József, 1922. Kecskemét, szakaszvezető, meghalt 1945. szeptember 28-án (hdf.), Kerekes Ferenc, 1921. Pál- monostora, rangja ismeretlen, meghalt 1948. június 15-én (hdf.), Kerepesi József, P. 1882. Alpár, rangja ismeretlen, meghalt 1945. február 21-én (hdf). Kovács Ist­ván, 1909. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. december 24-én (hdf.), Kovács István, 1907. Bács­almás, honvéd, meghalt 1945. szeptember 16-án (hdf.),- Kovács László, 1919. Okécske, rangja is­meretlen, meghalt 1946. július 7-én (hdf.), Kovács László, 1921. Kecs­kemét, honvéd, meghalt 1945. ja­nuár 21-én (hdf.), Kovács László, 1915. Izsák, honvéd, meghalt 1943. április 6-án (hdf.), Kovács Mihály. 1921. Jánoshalma, hon­véd, meghalt 1947. július 7-én (hdf.), Kovács Lajos, 1926. Baja, honvéd, meghalt 1945. február 23- án (hdf.). Kovács Lajos, 1905. Sza­badszállás, rangja ismeretlen, meg­halt 1945. április 10-én (hdf.), Krisztman Vendel, 1919. Csátalja, őrmester, meghalt 1945. szeptem­ber 17-én (hdf.), Kun Sándor, 1914. Kalocsa, honvéd, meghalt 1948. március 30-án (hdf.), Kungli József, 1903. Bácsbokod, rangja ismeretlen, meghalt 1946. június 2-án (km.), Kun Mihály, 1922. Kecskemét, tizedes, meghalt 1945. március 15-én (hdf.), Kun Pál, 1921. Kiskunmajsa honvéd, meg­halt 1945. január 22-én (hdf.), Kis- nyér Ferenc, 1908. Császártöltés, rangja ismeretlen, meghalt 1945. szeptember 10-én (hdf.). A névsorban szereplő rövidíté­sek: (hdf.) hadifogoly, (km.) kény szermunkás, málenkij robotra el hurcolt. r ­Földrendező bizottság Kaskantyún A kaskantyúi képviselő-testület legkö­zelebb augusztus 5-én tartja ülését. Ezen meghallgatják az első félévben végzett munkáról szóló beszámolót, majd megvá­lasztják a földrendező bizottságot. Aki részt kíván venni a bizottság munkájában, az az ülés időpontjáig jelentkezzen a pol­gármesteri hivatalban. Ladánybenei gázprogram Jól halad a ladánybenei gázvezeték­építés. Sőt, az is elképzelhető, hogy az ere­detileg szeptemberre tervezett átadás he­lyett a jövő hónapban elkészülnek a kö­zség gázhálózatba történő bekötésével. Nemrégen befejeződött a gerincvezeték építése, s nagyrészt kész a fogadóállomás is. Most a belterületen a sor, ahol összesen hét kilométer hosszú ágyat kell ásni a veze­tékeknek. Eddigahelyi önkormányzatnál már több mint háromszázharmincan fi­zették be a korszerű fűtőanyag igénylésé­nek költségét. Útépítés Bócsán Bocsa önkormányzata az idei költség- vetésében lakossági támogatással megva­lósuló szilárd burkolatú útépítést terve­zett. Családi házanként, azaz telkenként 20 ezer forint hozzájárulás szükséges, amit két részletben is befizethetnek az érintet­tek. Az útépítésre a napokban elkészültek a tervek. Elsőként egy kilométer hosszan, a József Attila, a Mező és az Arany János utca kapna szilárd burkolatot. Ám a meg­valósuláshoz az ottlakók nyilatkozata, ' azaz az első részlet teljesítése szükséges. Csak kérdezem... Melyik a leghatékonyabb rek­lám ? Úgy értem, hogy vajon mi a módja annak, hogy biztosan meg­szeresse és megvegye az ember azt a terméket, amit mindenáron rá akarnak tukmálni? (Na jó, nem minden áron, hanem magas áron.) Valószínűleg az úgynevezett díjta­lan termékminta. Egyre több cég alkalmazza ezt a reklámfogást, de egyelőre csak bizonyos kozmeti­kumokat és mosószereket talál az ember a levélszekrényében, már ha belefér a szóban forgó árucikk Jóleső, izgalommal vegyes kíván­csisággal nyúlkálunk mostanában a ládába — mit rejt a doboz ? Fürj- tojástésztát, hajnövesztőt, poten­cianövelőt, utazási utalványt a Ba­hamákra? Minden benyúlás egy nagy kaland. Ezek után már csak két eset le­hetséges: elhasználjuk a díjtalan termékmintát, aztán vagy vásárlói leszünk, vagy nem. Nem véletlenül mondják, hogy a reklámköltség fele kidobott pénz, csak senki nem > tudja, hogy melyik fele. Tényleg nem könnyű az embert rábeszélni arra, hogy valamit megvásároljon. A múltkor például egy barátom hosszan ecsetelte a Mercedes előnyeit (neki ugyanis az van), hogy higgyem el, ez iga­zán megbízható kocsi és tényleg nagyon kényelmes. Miután nem szóltam egy szót se, újabb érveket hozottfel a típus mellett, mintha én eddig azért jártam volna Wart­burggal, mert diónyi agyammal képtelen voltamfölismerni a Mer­cedes jó tulajdonságait. Nos ilyenkor sokat segít a díjta­lan termékminta. Vajon az autó­gyárak ezt a célravezető módszert miért nem alkalmazzák? Csak kérdezem . .. Hámori Zoltán • Béke poraikra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom