Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-17 / 194. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1992. augusztus 17., 3. oldal A SÚLYOS BETEGEK INGYEN KAPJÁK Emelkedő gyógyszerárak KUNSZENTMIKLÓSI ÁLLÁSKERESŐK Száz munkaképes korúból tizenhét Havonta mintegy egymilliárd forinttal többe kerül a társadalombiztosításnak a gyógyszerek ártámogatása, mint azt eredetileg tervezték. Ha továbbra sem csökken a medicinák iránti kereslet, fennállhat a veszély: elfogy a tb erre fordítható pénze, nem tud fizetni a gyógyszergyáraknak, azok pedig hitelbe nem szállítanak! Szerencsére mindez csak föltételezés, de az már korántsem fikció, hogy a patikákban kiváltható mintegy ezerháromszáz féle gyógyszer egynegyedét ezentúl drágábban kapjuk. A miértre az illetékesektől kértünk választ. Dr. Matejka Zsuzsannától, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főgyógyszerészétől a következőket tudtuk meg: —A gyógyszerre fordítható pénzről a társadalombiztosítás költség- vetésének részeként a parlament dönt. Erre az évre 27 milliárd forintban állapították meg ezt az összeget. Ezek szerint minden biztosítottra átlagosan 2560 forint támogatás jut. Ezek előrebocsátása után mondom, hogy például a mintegy másfél ezer veseelégtelenségben szenvedő, átültetésre váró vérképzését, vérképét és ezzel a transzplantáció sikerességét javító Eprex egyhavi adagjának tényleges ára 20-25 ezer forint, a betegek viszont ingyen kapják. A Népjóléti Minisztériumban dr. Pusztai Erzsébet politikai államtitkár határozottan cáfolta, hogy csökkent volna a gyógyszerekre fordítható támogatás, még akkor is, ha a beteg jó néhány medicina esetében ennek az ellenkezőjét tapasztalja majd. — Az egyes korszerűtlennek minősített orvosságok támogatásának csökkentése egy hosszabb, szakmai érvekkel alátámasztott folyamat része. A társadalombiztosítás elsősorban a korszerű, nagy hatékonyságú készítményhez ad anyagi támogatást. A külföldi készítmények nemcsak drágábbak, hanem jobbak, és kevesebb a mellékhatásuk is. Mint hosszú éveken át praktizáló belgyógyász bizton állíthatom, hogy nálunk túlzottan sok gyógyszer fogy, gyakorlatilag nagy a pazarlás. • A szakemberek szerint még mindig túl sok gyógyszert fogyasztunk. — De erről elsősorban nem a beteg tehet, a gyógyszert nem ő írja fel. Senki sem költ hobbiból patikára . . . — Valójában a kollégákat is rá szeretnénk szorítani arra, hogy a régi, korszerűtlen készítmények helyett az új, hatékonyabb és mellékhatások nélküli gyógyszerekkel kezeljék a betegeket. A tárca gyógyszerészeti főosztályának vezetője, dr. Hamvas József megerősítette: a hosszan tartó, súlyos betegségekben szenvedők változatlanul ingyen kapnak bizonyos gyógyszereket. — Például a tbc-sek, az asztmások, az epilepsziások, a cukorbetegek, a daganatos betegek a medicinák egy részéért ezután sem fizetnek. A csontfejlődési zavarokkal küszködő gyerekek hároméves korig ingyen jutnak D-vitaminhoz. Változatlanul érvényes a köz- gyógyellátási igazolvány is. Amikor megjelent az újságokban, hogy ezentúl négyszer többet kérnek a patikában a Cavintonért, a Zinnatért, drágább lesz a Supras- tin, a No-Spa és még sok egyéb ismert tabletta, sokakban felvetődött a kérdés, miért épp ezek ára változik? Matejka doktornő szerint: — Szakemberekből álló bizottság — gyakorló orvosok — döntenek arról, melyik gyógyszer ártámogatása csökkenjen. Véleményük az volt, hogy jobb készítmények is kaphatók, mint az Algopy- rin tabletta, a Novorin orrcsepp vagy az Almagel emulzió, azokat érdemesebb támogatni. . . (Szabó) Kerékpárost gázolt az ittas trabantos Minden halál értelmetlen, de különösen az, ami Tass és Döm- söd között a mút hét csütörtökén történt. A 17 éves Kiss Zoltán, Dömsöd felé haladt a kerékpárral, amikor hátulról elgázolta Bak Imre Trabantja. A helyszínelő rendőr, László Zsolt feltételezése szerint az ittas ember későn vette észre a vele azonos irányban haladó fiút és fékezés nélkül rohant a szerencsétlennek. Nem állt meg, tovább haladt. Talán fel sem fogta mi történt, hiszen aznap már 7-9 üveg sört ivott. .. — Egész nap otthon voltam, csak este fél nyolc körül indultam el a lakásból — diktálta vallomása során. — Tassra mentem a sógornőmhöz, de nem találtam otthon. Délután 3 és 4 között 4-5 üveg Kőbányai sört ittam, de csak a visszaútnál éreztem először a hatását. Egy másik vallomásában már másként beszél arról, hogy hol és mennyit ivott. Dél körül az egyik dömsödi kocsmában hajtott le három korsó sört, s itt már nem tesz emlitést az üveges Kőbányairól. A rendőrök szerint a két állítás együtt igaz, hiszen a vérében talált 2,75—2,9 ezrelék alkohol legalább 8 üveg sör elfogyasztására utal. Az ütközés után továbbhajtott a Trabant. Valószínűleg megsérült a benzinvezeték, mert néhány tanú szerint emiatt lassított, s állt meg 750 méterrel arrébb amikor utolérték. Az arra jövő autókból kiugrottak az utasok és előbb a sérültön próbáltak segíteni. A fiatal fiún már nem lehetett... Bak Imre nyolc éve megszerzett jogosítványát a helyszínen elvették. A szonda elszíneződött, igy a továbbiakban két alkalommal vért vettek tőle. Még aznap este a kecskeméti rendőrkapitányságra kísérték, ahol őrizetbe, később előzetes letartóztatásba került. Felesége, egyesztendős kislánya várta volna otthon, Dömsödön. Tasson pedig a család hiába várta Zoltánt, aki aznap este az 51-es úton kerékpározott. Noszlopy A közelmúlt önkormányzati ülésén Kunszentmiklóson beszámolót hallgattak meg a képviselők a foglalkoztatási helyzetről. Ennek kapcsán kérdeztem Szinyi Károlyt, a Bács- Kiskun Megyei Munkaügyi Központ helyi kirendeltségének vezetőjét Kunszentmiklós és a környező települések helyzetéről. — Mi jellemzijelenleg a munkaerőpiacifolyamatokat a térségben ? Az elmúlt évhez képest jelentős a romlás. A munkanélküliek száma meghaladja a 250Ó-at, egyharmaduk kunszentmiklósi. A munkanélküliségi ráta eléri a 17 százalékot. A jelzett érték a megyében a legmagasabb, a térséget illetően pedig Kunszentmiklóson a legkedvezőtlenebb a kép. Az okok a korábbi iparpolitikára vezethető vissza. Egymás után szűnnek meg a vidéki ipartelepek, amelyekre a privatizáció során sem tartanak igényt, következésképpen a munkaerő is feleslegessé válik. Sok korábbi ingázó ezért került az utcára, mert az utazás költségeit sem ő, sem a munkáltatója nem képes megfizetni. A ma még talpon lévő mezőgazdasági szövetkezetek dolgozói hamarosan tovább növelik a munkanélküliek számát. A gondokon a magánvállalkozások nem tudnak ma még enyhíteni. — Tudnak-e a kirendeltségen állást ajánlani az ügyfeleknek? — Munka alig akad. Szinte egyetlen példaként említhetem, hogy Kunszentmiklóson a cipőfelsőrész-készítő üzemnek van igénye nőimunkaerő-felvételre. Kedvező lépésként értékelhető az az idei évtől a Kunszentmiklóson, Tasson, Szabadszálláson, Kunpeszéren bevezetett közhasznú munka környezetvédelmi és köztisztasági feladata. — Milyen további lehetőségek állnak rendelkezésre a gondok enyhítésére? — Segítséget tudunk nyújtani átképzésben, tanfolyamdíj és más költségek megtérítésével—mondja Szinyi Károly. — Főként a fiataloknak, pályakezdőknek javasoljuk ezt a megoldást, akiknek az átképzés után nagy valószínűséggel munkahelyük is akad. Ha az átképzés nem valósul meg, a pénzt vissza kell fizetni. A vállalkozóvá válás támogatása is lehetséges hat hónapon át, a járadéknak megfelelő ösz- szeggel. A munkaadóktól pedig 8—12 hónapos időtartamra az állam átvállalja azon tartós munkanélküliek vagy pályakezdők munkabérét, akiket hosszabb időszakra alkalmaznak. Molnár Petemé A SZOLGÁLTATÁS MINDKÉT FELET KÖTELEZI Miért késnek a pesti gyorsok? Azt, hogy több nagyvállalat,, köztük a MÁV is, komoly gondokkal küzd, szinte mindenki tudja. Ez a tény azonban nem szolgálhat mentségként. Ugyanis a szolgáltatásokra vonatkozó szabályok mindkét felet egyformán kötelezik. Tehát mindaddig, amíg egy szolgáltató az általa ígért szolgáltatásért teljes téritést igényel, addig a másik fél —jelen esetben —a szolgáltatást igénybe vevő részéről is jogos az elvárás, hogy térítése fejében, minden szempontból megfelelő szolgáltatást kapjon. Beleértve a pontosságot is! Szerda este 19.45 óra, helyszín: a kecskeméti vasútállomás. Megszólal a hangosbemondó: „Tájékoztatjuk az utazóközönséget, hogy a Budapesti Nyugati pályaudvarról érkező, Szeged felé tovább haladó gyorsvonat előreláthatóan tizenöt percet késik. A késésért szíves elnézésüket és megértésüket kérjük.” Eltelt a beígért negyedóra, de a vonatnak híre sincs. Eltelik húsz perc ... huszonöt, még mindig semmi... Végül pontosan 20.15 órakor ismét megszólal a hangosbemondó, majd nemsokára rá megjelenik a vonat is. Félegyházán az állomásfőnök után érdeklődtem. — Szabadságon van — közölte a szolgálatos Az utóbbi időben rendszeressé váltak a késések a pesti vonalon. forgalmista hölgy. — Ön meg tudná magyarázni, miért késnek az utóbbi időben — immár rendszeresen — úgy a déli, mint az esti gyorsvonatok? — kérdeztem tőle. — Uram, ha ön tisztában volna a MÁV-nál uralkodó állapotokkal, nem kérdezne ilyeneket. Különben is dolgom van, indítanom kell a vonatot! Ezzel faképnél hagyott. Utánamentem. — Asszonyom, azért valamiféle magyarázat csak létezik — erősködtem. — Nincs joga, hogy magnóra vegye a hangodat tájékoztatta a félórás késéssel beérkező szerelvény mozdonyvezetője. Talán igaza van ., . De ezek után kérdezem: mit szólna hozzá a tisztelt MÁV-vezetés, ha a jövőben — késésükre, valamint az ebből származó veszteségekre hivatkozva minden utazó csak félvagy negyedjegyet váltana? Szász András Oroszországban elhunyt magyar foglyok (Folytatás) Adatok a szövetkezeti átalakulásról Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatáborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fél a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. ÚJRA A RENDELKEZÉSI JOGRÓL Telefonok, kedvezmények Az önerős telefonhálózat-fejlesztésben részt vevők kedvezményeiről szóló írásunkba félreérthető információk kerültek. Mint kiderült: mi sem kaptunk egészen pontos tájékoztatást — az ebből fakadó kellemetlenségekért az előfizetők és a nehéz helyzetbe került távközlésiek elnézését kérjük. Tisztázzuk most még egyszer, kit és milyen kedvezmények illetnek! Az önerős telefonhálózat-fejlesztés Programja a '80-as évek közepén kezdődött, ezért a kedvezményezés visszamenőleg automatikusan megillet mindenkit, aki részt vett ebben a programban, s elsőként írták nevére a vonalat. Tehát aki másra íratta, vagy közben elköltözött, és esetleg másutt jutott újra telefonhoz, már nem részesülhet a kedvezményből. Az utólagos kedvezményezés az 1992. január 1 -je előtti önerős telefonelőfizetőket csak egyféleképpen illeti meg: övék a rendelkezési jog, azaz mostantól fogva jogosultak akár el is adni a telefonvonalat (erre korábban nem volt mód, aki mégis megtette, jogszabályellenesen járt el). Csak az 1992. január 1-jc utáni önerős telefonhoz jutottaknak kínálják fel a választás lehetőségét: vagy megkapják ők is a vonal feletti rendelkezési jogot vagy kedvezményesen telefonálhatnak. Természetesen nem korlátlanul. A kedvezmény mértékét úgy számítják ki, hogy a befizetett összegből le kell vonni a jogszabály alapján befizetendő beruházási hozzájárulás összegét (a hatályos rendelkezés szerint ez jelenleg 12 ezer forint), és az adott állomásra jutó átlagos szerelési költségtérítés összegét (ez településenként különböző lehet, tekintettel a helyi sajátosságokból fakadó költségtételekre). Az ily rfiódon kiszámított különbözet jelenti az adott távbeszélő-állomásra jutó díjkedvezmény összegét, amelynek igénybevétele úgy történhet, hogy a havi kedvezmény ne haladja meg a számla összegének felét. A kedvezményezett hívások bárhová irányulhatnak — külföldre is! —, hiszen a számlázási rendszer egyelőre nem tud tételes különbséget tenni bélés külföldi beszélgetések között. Ez csak a digitális telefonközpontok működésével válik lehetségessé. A visszamenőleg adott és idei, azaz választható kedvezményekről szóló értesítést a telefonszámlával együtt várhatják az előfizetők. A szaktárca felmérte a szövetkezeti átalakulás helyzetét. Az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló elemzésből kitűnik: az idén csupán 25-30 új szövetkezet jött létre kiválás útján. (Tavaly év végén hazánkban mintegy 1400 termelőszövetkezet volt.) Az elemzés 896 szövetkezet adatai alapján készült. Ebből többek között kitűnik, hogy az üzletrészként felosztott szövetkezeti vagyon 247 milliárd forintot tett ki, 260 milliárd forintos össz- vagyonból. Ezt 1,1 millió ember között osztották fel. A vagyon négyötöde maradt a szövetkezeti tagok — a jelenleg is dolgozók és a nyugdíjasok — birtokában, egyötöde pedig a volt tagok, illetve örököseik tulajdonába került. Az adatok szerint az emberek a csoportos gazdálkodást részesítik előnyben a magánvállalkozással szemben. Ezért a farmergazdaságok kialakulása több évig is elhúzódhat hazánkban. A minisztérium illetékes államtitkára utalt arra is, hogy szükséges megakadályozni a passzív tagok — nyugdíjasok - üzletrészének elértéktelenedését, ezeket jelenleg ugyanis egyes helyeken a tényleges érték 10-15 százalékáért vásárolják meg. Kalmár Lajos 1915. Kunmadaras, 1945. 03. 25. hdf. Kalotai István 1912. Lajosmizse törm. 1944. 09. 09. hdf., Kállon Márton Kecskemét, honvéd, 1943. 03. 22. hdf.. Kun József 1914. Kiskunmajsa honvéd 1943. 04. 06. hdf., Szauter Nándor 1902. Hajós 1945. 11. 21. km., Szauter Tamás 1902. Császártöltés 1946. 07. 07. km., Szalai Lajos 1914. Fülöpszállás honvéd, 1947. 08. 02. hdf., Szalai László 1918. Jánoshalma zászlós, 1946. 01. 17. hdf., Szarka Ferenc 1916. Kunmadaras, Nagy Gergely u. (?) honvéd 1945. 06. 06. hdf., Szarka Lajos 1908. Kisújszállás honvéd, 1945. 06. 05. hdf.. Szász Antal 1921. Kiskunlacháza, honvéd 1946. 03. 05. hdf., Szappanos Bálint 1908. Kunszentmiklós 1945. 04. 24. hdf., Szappanos Imre 1907. Kunszentmiklós honvéd 1945. 11. 16. hdf., Szappanos Ferenc 1908. Kunszentmiklós honvéd 1947. 02. 03. hdf., Szatmári József 1896. Lajosmizse honvéd 1945. 09. 13. hdf., Szabó Béla, 1907. Soltvadkert, honvéd, meghalt 1945. április 19- én hdf., Sauter Nándor, 1908. Hajós, honvéd, meghalt 1949. november 12-én hdf., Sauter Nándor 1902. Hajós, tangja ismeretlen, meghalt 1945. november 21-én, km., Szamosi György, 1910. Kecel, honvéd, meghalt 1945, szep• Őrzi őket az emlékezet. tember 22-én hdf., Sauter Pál, 1896. Hajós, rangja ismeretlen, meghalt 1947. június 19-én km., Seitz János, 1904. Hajós, rangja ismeretlen, meghalt 1945. augusztus 14-én km., Salzer János 1908. Hajós, honvéd, meghalt 1947. december 1-én hdf., Szálas Pál, 1910. Kecskemét, rangja ismeretlen, meghalt 1945. április 11-én hdf.. Szánó Sándor, 1920. Kiskunmajsa, őrvezető, meghalt 1945. április 15-én hdf., Szalai Gyula, 1912. Dunavecse, honvéd, meghalt 1946. január 28-án hdf., Szántó Gyula, 1919. Fülöpszállás, honvéd, meghalt 1945. január 29-én hdf. A névsorban szereplő rövidítések: hdf. hadifogoly, km., kényszermunkás, málenkij robotra elhurcolt. Testületi ülés Kalocsán Holnap 16 órától rendkívüli testületi ülést tart a kalocsai képviselő-testület. A városháza dísztermében arról tanácskoznak, hogy rendezzék az egyházi ingatlanok visszaadását. Fontos napirendi pont az ivóvízhálózat bővítésére és a kórház rekonstrukciójára benyújtandó céltámogatás megtárgyalása. Új hulladéklerakó Mivel az új házak sora már közel került a szeméttelephez Császártöltésen, ezért egy új hulladéklerakó kialakításához fogtak a községben. Ide mintegy másfél kilométer hosszú kövcsutat is kell építeniük. A községben már minden utca kövezett, ezért most a pincesorra került a sor. Mint- egy 800 négyzetméter aszfaltot terítenek majd le. Iparkodniuk kell a munkálatok befejezésével mert a nagy meleg miatt előbb várható az idén a szüret. Pavilon adományból A kalocsai szociális otthon udvarán takaros kis nyitott pavilon hirdeti az ott lakók, nincsenek híján az önzetlenségnek. Az otthon lakói közül néhá- nyan összeadták pénzüket, s azon épült a közel 150 ezer forint értékű fakupolás, nyitott pavilon, hogy a szociális étkezésben részesülők ebédjükre várva ott leljenek árnyékot, fedélt az eső. hó ellen. Hol a hiba? Szinte naponta számolunk be olvasóinknak arról, hogy a megye mely településén kezdődött cl a kábeltévé- hálózat szervezése. Kiskőrös ezen helységek sorába azonban csak nem akar „feliratkozni”. Többszöri nekifutásra sem sikerült kiépíteni a városban a rendszert. Legutóbb a Kábel BT. próbálkozott ennek a megvalósításával. Viszonylag kedvező volt az árajánlatuk, de csak 136 visszajelzés érkezett. Közben pedig egyre több egyéni műholdvevő-készüléket szerelnek fel városszerte. Csak kérdezem •.. Miért nincs, illetve nem volt gyógy- szerfelvásárlás? A válasz szerintem önmagától adódik, s egy másik kérdéssel magyarázható: már miért is lenne ? Mától a receptrefelírt orvosságokjóval drágábbak. Patikamérlegre helyezve a kérdést, a drágulást az indokolja, hogy a társadalombiztosításnak nincs pénze fedezni az előállítási és az eladási árnak a mérlegen az előbbi javéira billenő különbségét. . Ez rendben is volna, hiszen piacgazdaság van. vagy mi a szösz! Gyógyszert felvásárolni pedig azért nem sereglenek az emberek, mert egyrészt nem látnak a jövőbe, másrészt pedig a Jollialmozás- hoz pénz is kell. Orvosságot akkor veszünk, amikor betegek vagyunk és kell. Hiába sejtem én előre, hogy előbb utóbb gyomorfekélyt fogok kapni, azért nem veszem meg a hozzávaló kü lönféle gyógyító szereket, hogy aztán görcsökben fetrengve kikacsinthassak az ágvbéil: Ezeket jól átvertem, ezer forinttal olcsóbban vettem a pirulákat, mint amennyibe most kerülnek! Ilyen nincs. Emellett a: a borzasztó, hogy Dickens tollára kívánkozó, szivbemarko- ló történeteket hall az ember a beteg nyugdíjasokról, akik hálátfordítanak a patika pénztáréinak, amikor meghallják az életmentő gyógyszer árál, mert nem tudják kifizetni. Lesz; ami lesz — mondják. És tényleg. Velük mi lesz? Csak kérdezem ... ,, ■ Hámori holtan J
