Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-29 / 204. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. augusztus 29., 3. oldal Kenyérből is gyanús az olcsó? • Az Agroinix sütőüzemében Orbán János és Orbán Rudolf szedi le a kemence szalagjáról a frissen sült fehér kenyeret. (Fotó: Gaál Béla) A kenyér és péksütemények drá­gulása minden családot érint. A nagyüzemek már kialakították az áraikat, legtöbbjük érvényben is van. A maszekok, ä kisebb sütö­dék pedig a sűrű fillérekben, no meg az állandó kuncsaftjaikban bíznak. Legalábbis ez derült ki az e témában feltett körkérdésre adott válaszaikból. Szövetkezeti sütöde a megye- székhelyi Agromixé, ahol a töltött péksüteményeket is kézi munkával készítik. Mint ahogy azt Bara Jó­zsef feldolgozóágazat-vezető el­mondta, tavasszal nem emelték áraikat, ám a jelentős költségnöve­kedések miatt most már emelésre kényszerülnek. Mivel a búza termése mind mennyiségileg, mind minőségileg elmaradt a várttól, ezért lisztet és magas sikértartalmú búzát vásá­roltak, hogy egész évre biztosítsák a megfelelő alapanyagot. Mind­azonáltal bíznak benne, hogy az áremelés után is vevőre találnak termékeik. Tóth István soltvadkerti pék több mint négy évtizede e szakmá­ban gürcöl. Ugyanis a dagasztást kivéve minden műveletet kézzel csinál. Emellett büszkén esküszik a százéves hagyományos magyar ke­mencéjére. Vallja, hogy a kenyér csak abban lehet igazán házi süté- sű, ami előtt persze a kovászolása — a kenyér lelke — 8-10 órát érik. Egy éjszaka négy mázsa árut ké­szít, bár ennek többszörösét elbír­ná a kemence, de mint a mester mondta, a családon kívül nincs igazán értő segítsége, pedig elkel­ne. A meleg, barna házi veknit a keceliek és a helybeliek fogyaszt­ják, elsejétől több pénzt adva érte. E lépésre a vadkerti pék — a többi szakmabelivel együtt — rákény­szerül, mert drágább a liszt, s nincs is mindig, mint például a jánoshal­mi malomban. Tóth úr arról is be­számolt, furcsák az emberek. E ki­jelentését azzal magyarázta, hogy a közelmúltban hetekig olcsóbban kínálta a kenyeret, s mégsem ke­reste meg több vevő. Sőt, kétked­ve, gyanúsan vették a csökkentett árú — és nem minőségű — kenye­ret. A közeljövőben aligha kétked­hetünk ilyen akció során. P. S. LETARTÓZTATÁSBAN A BAJAI ERŐSZAKOSKODÓK Vélemények a példátlan bűncselekményről (Folytatás az 1. oldalról) A Baján ez ideig példátlan bűncse­lekmény megítélése „csoportosan elkö­vetett erőszakos nemi közösülés”, ami­nek törvény szerinti megítélése — amint dr. Beke Lajos vezetőügyésztől tudom —, 5-től 10 évig terjedő börtön. Néhány ember, akit megkérdeztem, meglehetősen szkeptikus ezzel kapcso­latban. Egy nyugalmazott rendőrtiszt — in- kognitójának felfedésétől mindenki el­zárkózott — a következőket mondja: Az ilyen jellegű bűncselekmények bizonyítása rendkívül nehéz. A rend­őrségen tett beismerő vallomást külön­böző indokokkal, például kényszerítés, lelki presszió vagy egyszerűen „csak”, visszavonják. Aztán jön az érv, hogy a lány volt, aki felkínálkozott. Egyéb­ként legfeljebb minden tizedik esetben tesznek feljelentést a sértettek, így a legtöbb nemi erőszakos bűncselek­mény örökre felderítetlen marad. — Jó, hogy nem állok oda tanúnak — mondja egy szomszédos házbeli idős hölgy. — Hallottam a sikoltozást, de az itt mindennapos dolog. Ugyan ki merne ezzel a galerivel szembeszállni. Vannak vagy tizenöten, rettegésben tartják a Kodály utcát. Ha szólunk ne­kik, elküldenek bennünket, öregeket a ... már nem akarom kimondani, hová. Aztán meg megerőszakolnák az uno­káimat is. — Vagyunk néhányan, akik rühell- jük a dolgot — ez egy galeritag vélemé­nye. — Annyi nőnk van, amennyit aka­runk. Hogy minek kellett nekik azt a lányt lefogni?! — A hiba az eljárási szabályokban van. Nálunk úgy kezdi a bíró a tanúki­hallgatást: neve, foglalkozása, lakcíme, életkora. Merjen valaki így odaállni a sértett mellé. Egy, a jogtudományhoz .közel álló férfi a következőket mondja: az ügyész­ség már eleve vert helyzetben van ná­lunk. A védő jelen lehet a tanúkihallga­táson, így a vád minden aduja előre ki van játszva. Inkább azon dől el a do­log, hogy van-e elég pénzük a gyanúsí­tottaknak jó ügyvédet fogadni. Aztán az sem ritka, hogy az esetleges tanúkat megfélemlítik vagy a szemtanúk már eleve nem akarnak beavatkozni, és mindenféle tortúrának kitenni magu­kat. — Azért nem egészen így van —' kapcsolódik az elmondottakhoz egy másik vélemény. — Nekem három lá­nyom van. Azt hiszem, nem állnék jót magamért. De az biztos, hogy más gye­rekéért is mindent elkövetnék, hogy legalább annyi elégtételt kapjon, hogy a törvény szigora elérte az ilyen brigan- tikat. Gál Zoltán Palyazat gázvezeték-építésre Kalocsa és környékének gázvezeték­építése a kezdeti fellángolások után ugyan kissé visszafogottabban, ám to­vábbra is foglalkoztatja a térség lakos­ságát. A fejlesztési feladatokat számba véve elvben legtöbben a gázprogramot támogatják. Még akkor is, ha annak teljes anyagi fedezetével többnyire sem az önkormányzat, sem a lakosság egy része nem rendelkezik. A június 16-án napvilágot látott kor­mányrendelet lehetőséget biztosít arra, hogy az elmaradott területek központi támogatást igényeljenek. Kalocsát ugyan nem sorolják a gazdaságilag el­maradott települések közé, de a szak­emberek, Kiskőröshöz, mint elmara­dott településhez csatlakozva, esélyt látnak a 160 milliós támogatásra, ami egyébként a teljes bekerülési költség mintegy 20 százaléka. A beruházás költsége tanulmányterv szinten, a várható inflációt is előrevetít­ve, 800 millió forint. Ebből a gázveze­ték építésében érintett 25 település hoz­zájárulása 100, a megyei támogatás to­vábbi 100, a tervezett hitelfelvétel pedig 200 millió forint. Egyébként a Kalocsa melletti, további három, meghatározó jelentőségű önkormányzat sajáterős ré­sze is jelentős, hiszen eléri a 240 millió forintot. Amennyiben a kormány a kért támo­gatási igényt elfogadja, jelentősen nő az esélye annak, hogy Kiskőrös, Soltvad- kert. Kecel és Kalocsa térségében a ma- gasnyomásúgázvezeték-építés mielőbb megvalósuljon. Zs. F. SÜRGŐS JOBBÍTÁST ÍGÉRNEK Derékig ér a gaz, porban az élelmiszer • A bajai piacon szinte semmi nincs rendben — állapították meg a fogyasztóvédelmi egyesület munkatársai. Minden, ami a bajai piaccal történik — köz­ügy. Eliszen egy-egy nagypi­aci napon majd' minden máso­dik helybeli em­ber megfordul itt, nem is szól­va a messze kör­nyékről ideláto­gató árusokról és változás tör­tént a piackeze- lőség élén. Au­gusztus közepe óta Dietrich Zoltán, akit mint autós sza­koktatót jól is­mernek Baján, tölti be a piac­vezetői tisztet. — Milyen el­képzelései van­nak a jelenlegi, meglehetősen balkáni helyzet jobbí­tására — kérdeztem tőle. És azt is, hogyan került erre a felelős és alig­ha irigylendő posztra. — Először a második kérdésre válaszolnék. Az eddigi vezetőhe­lyettes, Nemes Anikó továbbtanul a tanítóképző főiskolán. A Kom­munális és Szolgáltató Kft. vezető­ségének, igy Kalászi László igazga­tó úrnak az volt az elképzelése, hogy férfi kerüljön ide. — Az első nagy lépés, a Szenes utca kiürítése, már megtörtént. Mi lesz a következő? — Érdekes, hogy a Szenes utcai piac megszüntetése — a jóslásokkal ellentétben — nem okozott különö­sebb megrázkódtatást. Az emberek belátták, hogy az ottani lehetetlen állapotokat meg kell szüntetni. Ez egyébként még érkezésem előtt tör­tént. Most a szabályzatnak, mely egyébként alkalmas a rend megte­remtésére, munkatársaimmal ér­vényt szerezzünk. így a parkolót sorompóval lezártuk, hogy meg­akadályozzuk a külföldi árusok it­teni tanyázását. A továbbiakban egy kis sétát ja­vasoltam. A vásárlók leginkább a higiéniai viszonyokkal elégedetle­nek. A nemrég elkészült WC-blokk egyik ajtajára máris felkerült a „Rossz” felirat, az asztalok alatt derékig ér a gaz. Az élelmiszert — csokoládét, nápolyit, diót, mézet és így tovább — a földön, a vastag homokra-porra terített újságpapí­ron árulják. Nem jobb a helyzet a kiskereske­dőknél sem. Az Országos Fogyasz­tóvédelmi Egyesület munkatársai­val hiába igyekszünk meggyőzni az autójáról francia kenyeret áruló pé­ket: fehér köpeny viselete kötelező. — Meleg van — így a válasz, a pénz pedig nem fertőző. (Milyen szak­mai ismeretei lehetnek a mester­nek?) A piacnak a lakótelep felé eső, belső sarkánál penetráns bűz fogad. Ezt a részt használják éjszaka vagy a WC zárvatartási idejében a kül­földiek. Most a különböző édessé­gek kirakodóhelye. Dietrich Zoltán gyors jobbítást ígér. Mindenekelőtt abban, hogy az áruk a földről asztalokra kerülnek. Gál Zoltán EZ CSAK AZ ELSŐ LÉPÉS Soltvadkerten és Kiskunmajsán változnak a telefonszámok A napokban jelent meg a Ma­gyar Távközlési Vállalat hirdetése, mely szerint — a többi között Solt­vadkerten és Kiskunmajsán — szombaton éjféltől megváltoznak a telefonszámok. A két település elő­fizetőinél a számsort kezdő 3-as 8-asra változik. — Miért volt szükség erre a mó­dosításra ? Mit tesz a távközlési vál­lalat, hogy ne okozzon nagyobb za­varokat az átszervezés. A többi kö­zött ezekre a kérdésekre kértünk választ Gyenes Gézától, a MA­TÁV megyei üzemvezetőjétől. — Magyarország most új leckét tanul. A sorra átadásra kerülő új körzeti telefonközpontok okán megsokszorozódik az előfizetők száma. A legtöbb vidéki településen tehát át kell térni az öt számjegyű hí­vószámokról a hat számjegyűekre. Ezt az első számelem megváltozta­tásával oldjuk meg. Kecskeméten és a 76-os körzet többi településén (Kecskemét, Kunszentmiklós, Ti- szakécske, Kiskunfélegyháza, Kis­kunmajsa, Lajosmizse térsége) ha­marosan egy 3-ast kell majd a régi számok elé írni. Ez a mostani részle­ges változás azt a két települést érin­ti, ahol eddig is hármassal kezdőd­tek a telefonszámok (Soltvadkertet és Kiskunmajsát). 8-asra cseréljük a kezdőszámot, hogy a gépet a kecs­keméti változások után ne zavarja meg a startszám. — Amikor a budapesti számok változtak egy automata központ tá­jékoztatta a sikertelen hívót: meg­változtak a számok. Elmondta azt is, hogy mit kel! tenni! Itt is így lesz? — Ä mostani előkészítő szám- változást nem közli a komputer. Csak egy jellegzetes trillázó hang jelzi, hogy valami nincs rendben. Amikor majd a hat számra térünk át, nálunk is üzemel majd az auto­mata program. Egy gépi hang el­mondja majd, hogy mit kell tenni?! De minden kérdésre válaszolnak a közönségszolgálatunknál: 76/20- 822. Az irodát díjfizetés nélkül le­het tárcsázni. — Ma már Soltvadkerten és Kis­kunmajsán is sok programozott al­központ és számjeles telefax üze­mel. Ezek átállításának költségeit ki fizeti? — Azokat a faxokat, amelyeket a vállalatunk kötött be, ingyen átállítjuk . . . — Úgy gondolom — a hirdetésük megjelenése után hozzánk érkezett telefonhívások is ezt bizonyítják —- nem lesz egyszerű ez a többlép­csős átállás Bács-Kiskunban sem . . . — Nem kívánt, de szükségszerű változások ezek. A kecskeméti tu­dakozó szívesen áll a partnereink rendelkezésére. De mi is folyama­tosan figyeljük a berendezéseket és regisztráljuk a téves hívások szá­mát. Biztos, hogy a hét végén ki­sebb zavarokra lehet számítani a megyei távközlésben is. Ez»rt elné­zést kérünk a partnereinktől. Ha nagy a baj, újabb hirdetést adunk le a Petőfi Népében . .. Farkas P. József Gázlánggyújtás Ladánybenén LEVÉL A HIÁNYZÓKNAK Testületi ülés Bugacon Augusztus 27-én testületi ülést tartott a bugaci önkormányzat. Ezen bemutatko­zott a félegyházi székhelyű Kiskun Tévé, felkínálva a községnek a „kifelé tájékozta­tás” lehetőségét is. Az ügyvezető igazgató kétszázezer forintos hozzájárulást kér su­gárzási díjként a szolgáltatás megkezdése Után. Napirendre került a község rendezé­si tervének esetleges módosítása is. A kép­viselők egyetértettek abban, hogy a témá­ban a lakosság széles körű tájékoztatása szükséges. Előkészítetlen bizottsági munka követ­keztében elmarad viszont az 1992. évi költségvetés féléves teljesítéséről szóló be­számoló vitája. Ennek kapcsán többek közt felmerült, hogy a sokszor hiányzó képviselők távolmaradásukkal gátolják, sőt esetenként lehetetlenné teszik a folya­matos testületi munkát. Ezért Endre Imre polgármester rövidesen levélben fogja majd figyelmeztetni a notórius távolma­radókat választott tisztükből eredő köte­lezettségeikre. Ezen az ülésen döntöttek a nevelési és szociális segélyek odaítéléséről is, melynek összege 72 ezer forint. Elfo­gadták egy tehetséges fiatalnak, Kalmár Veronikának a „jövő szakembereiért” megyei pályázatra benyújtott kérelmének a támogatását. Megalakították a hattagú földrendezési bizottságot, és Szabó Imre személyében megválasztották az önkor­mányzati megbízottat. Sz. Égető Zsuzsa A ladánybenei képviselő-testület tavaly októberi ülésén került elő­ször szóba, hogy a községbe be kellene vezetni a gázt. Ez év febru­árjában e témában rendkívüli falu­gyűlést hívtak össze, ahol a kultúr- ház majdnem kicsinek bizonyult a találkozóra, hiszen akkora volt az érdeklődés. A csak igényfelmérő szavazáskor ránézésre is megálla­pítható volt: a honatyák elképzelé­se egyezik a község népének akara­tával. A minél kisebb költségráfordí­tás miatt a munkálatok elvégzésére pályázatot írtak ki, a nyertes a ti- szakécskei Bulla Ferenc lett. Június 10-én megtörtént az első kapavágás. . . Időközben az igénylők sorra fizették be a hozzád járulás költségét, s a községben megnyílt a gázkészülékeket forgal­mazó üzlet. Az árokásó gép lapát­jai a kétkezi munkásokkal szinte versengve dolgoztak. Ez tette lehe­tővé, hogy az eredetileg szeptem­ber 18-ára tervezett gázlánggyújtás a napokban megtörténhetett. A község életében e jelentős ese­mény alkalmával emléktáblát is avattak, — a tulajdonos Lázár Mátyás, Fő utca 53. sz. -— termé­szetesen annak a háznak a falán, ahol elsőként gyújthatták meg a lakásban a vezetéken jött gázt. A kivitelező ez alkalommal is ígé­retet tett arra, hogy valamennyi igénylőnek — akik már majdnem négyszázan vannak a fűtési idény kezdetére bekötik e korszerű energiahordozót. P. S. Segélyezés Tabdin Pályázati és saját erőforrásokat is felhasznál Tabdi község önkor­mányzata a beiskolázási segély kifi­zetésére. Az első szintű támogatás­ban minden gyermek részesül. Az el­ső osztályosokat 2 ezer forinttal a 2 —8-osokat ezer forinttal, a középis­kolák első osztályosait 3 ezer forint­tal, a 2—5. osztályosokat pedig 2 ezer forinttal segítik. A főiskolák és az egyetemek első éves hallgatóit 3 ezer forinttal a további évfolyamo­kon tanulókat pedig 2 ezer forinttal támogatják. Az óvodások ezer fo­rintot kapnak. A második szintű tá­mogatásban mintegy 70 000 Ft-ot különítenek el tankönyvsegély cí­mén. A község 23 legrászorultabb gyermeke további kettőezer forintos támogatásban részesül. Földárverések a megyében A hét elején kezdődtek a kárpót­lási földárverések szerte az ország­ban, melyek előreláthatólag 1993. március 31-éig eltartanak. Az alábbiakban a megyében megren­dezendő árverések időpontját kö­zöljük október közepéig. ÁRASZTÓ községben: Aug. 29-én, 10.00 órakor. HARKAKÖTÖNY községben: Aug. 31-én, 11.00 órakor. TATAHÁZA községben: Szept. l-jén, 11.00 órakor. Szept. 2-án, 11.00 órakor. TISZAALPÁR községben: Szept. 3-án, 11.00 órakor. Szept. 4-én, 11.00 órakor. SOLT községben: Szept. 5-én, 10.00 órakor. JÁNOSHALMA városban: Szept. 6-án, 10.00 órakor. TOMPA községben: Szept. 7-én, 11.00 órakor. DUNÁPATAJ községben: Szept. 8-án, 10.00 órakor. KALÓCSA városban: Szept. 9-én, 10.00 órakor. VÁRÓSFÖLD községben: Szept. 10-én, 11.00 órakor. Szept. 11-én, 11.00 órakor. Szept. 12-én, 11.00 órakor. KUNFEHÉRTÓ községben: Szept. 14-én, 11.00 órakor KISKUNFÉLEGYHÁZA város­ban: Szept. 15-én, 11.00 órakor. Szept. 16-án, 11.00 órakor. Szept. 17-én, 11.00 órakor. VÁROSFÖLD községben. Szept. 18;án, 11.00 órakor. JAKÁBSZÁLLÁS községben: Szept. 19-én. 10.00 órákon KISKŐRÖS városban: Szept. 28-án, 11.00 órakor. SZALKSZENTMÁRTON köz­ségben: Szept. 29-én, 10.00 órakor. KUNBAJA községben: Szept. 30-án, 11.00 órakor ZSANA községben: Okt. Íjén, 10.00 órakor. KUNSZÁLLÁS községben: Okt. 2-án, 10.00 órakor. HOMOKMÉGY községben: Okt. 9-ény 10.00 órakor. SZÁNK községben: Okt. 16-án, 10.00 órakor. Földrendező bizottság alakult Kalocsán A kalocsai önkormányzat leg utóbbi ülésén megalakították a föld­rendező bizottságot. Az augusztus 5-én közzétett közlemény alapján az igénybejelentők közül 10 köztiszte­letben álló polgárra tettek javasla­tot. Megbízásukkal az önkormány­zat egyetértett. A bizottságban a nem helyben lakók képviseletét is biztosították, egy önkormányzati képviselőt delegáltak a testületbe. Kalocsán eddig 186 igénybejelentés történt. Az igénybejelentők 90 szá­zaléka helybéli lakos. A gyorsított el­járásban a licitálásra felajánlott ösz- szes aranykorona-értéknek megfele­lő földterület 80,3 százaléka vissza­igénylésre került. Ebből a túlnyomó részt egyéni művelésre kérik vissza, a terület 14 százalékát gazdálkodó- szervnek kívánják bérbe adni. A bi­zottság a konkrét munkáját várha­tóan már a jövő héten megkezdi. Pilinszky-díjasok A kecskeméti székhelyű Pilinszky Já­nos Alapítvány másodszor adja ki díjait azoknak a megyei íróknak, költőknek, újságíróknak, pedagógusoknak, tudo­mányos szakembereknek, akik jelentős szakmai munkássággal rendelkeznek, tevékenységükkel a nemzeti kultúra ér­tékeit védik, fejlesztik és munkájukkal hozzájárulnak a köz- és magánerköl- csök nemesítéséhez. Az idei Pilinszky-díjat tegnap vehette át dr. Ruppert József, a kecskeméti Pia­rista Gimnázium volt igazgatója, aki je­lenleg Rómában tevékenykedik. Ugyancsak a díjazottak között köszönt­hették Dobozi Eszter kecskeméti költőt, a Kodály-iskola tanárát, a Forrás mun­katársát; dr. Henkey Gyula antropoló­gust, kinek tudományos tevékenysége, publikációi határainkon túl is ismertek: valamint Benedek Istvánt és feleségét, akik Kigyóspuszta tanyai iskolájában tanítanak harminchét esztendeje. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom