Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
MEGYEI KORKÉP 1992. július 30., 3. oldal KÖRNYEZETTANULMÁNY CSAK RENDŐRI KÍSÉRETTEL Támadás a lajosmizsei községházán (Folytatás az I. oldalról) A lajosmizsei polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodavezetőjét, Volenticsné Kapusi Adriennt ért támadás oka még nem tisztázott. Némi támpontot jelent az irodába berontó két hölgy egy megjegyzése, mely szerint: milyen dolog az, hogy a férje a háta mögött áll! Volenticsné férje ugyanis a lajosmizsei rendőrőrsön teljesít szolgálatot és a közelmúltban intézkedtek a két harcias amazon rokonságához tartozó személlyel szemben. A Kerekegyházáról átjáró irodavezető szerint azonban ez csak ürügy volt. A háttérben inkább az lehet, hogy az egyik támadónak az önkormányzat elutasította a rendszeres nevelési segély iránti kérelmét. Zsigó Viktor polgármester több intézkedést is tervez a hasonló esetek megelőzésére. Mindenekelőtt hivatalos személy elleni könnyű testi sértésért feljelenti a két támadót. Az összemart irodavezető fiatal nő, akinek egyik értéke az arca. Ezt Amerikában pénzben is ki lehet fejezni — mondja némi malíci- ával a polgármester. A támadók azzal távoztak, hogy aki a jövőben kimegy a cigányvárosba környezettanulmányra, az nem jön vissza élve. Ezért minden héten kijelölnek erre egy napot, és csak rendőri kísérettel engedik ki az ügyintézőket. Zsigó Viktor a községházán belüli konkrét védelmi intézkedésekről nem kívánt részletesen szólni, de mint mondta: meg fogják védeni dolgozóikat! A polgármester szerint különösen sajnálatos, hogy az egyik támadó hölgy — saját állítása szerint — a Fiatal Romák Országos Szövetsége lajosmizsei csoportjának vezetőségi tagja, amely szervezettel az önkormányzatnak fontos lenne a kölcsönös jó kapcsolat. M. Gy. DECEMBERBEN ADJÁK ÁT A KÖZPONTOT Négyezer-ötszáz új telefonvonal Kecskeméten — Még az idén négyezer-ötszáz igénylőnek tud vonalat kínálni a Távközlési Vállalat Kecskeméten —jelentette be Engedi Antal, a Magyar Távközlési Vállalat Szegedi Igazgatóság helyettes igazgatója. A Matáv képviselője elmondta: jelenleg 12 ezer kecskeméti telefonkérelmet tartanak nyilván a Bács- Kiskun megyei üzemnél. A fejlesztés első szakaszában egyharmad résszel rövidül majd ez a hosszú névsor. A bekötési moratórium feloldását az új, 10 ezres, digitális, elektronikus központ, valamint a Budapest—Kecskemét optikai hálózatrendszer átadása teszi lehetővé. A kecskeméti távhívóközpont épületében a napokban kezdték meg a Siemens telefonkomputerének az összeszerelését. A korszerű berendezés jóval többet tud, mint az úgynevezett crossbar technológiával működő idősebb társa. Képes telefonüzenetek átirányítására, konferenciabeszélgetések lebonyolítására és — külön kérésre — részletes számlát is küld az előfizetőknek. A Petőfi Népe kérdésére Engedi A köztársasági megbízotti hivatal szakemberei helyszíni szemlét hívtak össze a napokban Tisza- kécskére, hogy a döntés meghozatala előtt ismételten tájékozódjanak a város egyik családi házas lakóövezetében létesítendő forgácsolóüzem építésének körülményeiről, meghallgassák a helyi önkormányzati szakhatóság, az építtető kft. vezetőjének, valamint az üzem létrehozása ellen beadvánnyal élő lakosoknak a véleményét. Cikkeinkben már beszámoltunk arról, hogy milyen jogi és nem csak jogi bonyodalmak forrása ez az építkezés, ezért cseppet sincs köny- nyű helyzetben a köztársasági megbízott megyei hivatala, amikor tőle várja mindkét fél — az igazság és a jogszerűség alapján — a számára kedvező határozatot. Arról, hogy fennmaradhat-e, tovább épülhet-e a már szerkezetileg csaknem kész üzem, vagy éppen le kell bontani. A lakosok és a kft. képviselőjének találkozásakor a tiltakozó kécskeiek a nyugalmukat, családjuk biztonságát, az egészséges környezetüket védve kifogásolták, hogy az üzem létesítéséről tudtuk nélkül, akaratuk ellenére döntött még 1990 nyarán a helyi tanács, s Az idős Kapoli Antal emlékére májusban meghirdetett — lapunkban is közölt — 23. Országos Fafaragó Pályázat zsűrije meghozta döntését. A pályázatra 108 fafaragó 430 tárgyat küldött, s ebből a bizottság 174- et fogadott el. Örvendetesen sok tehetséges fiatal is pályázott. Az emlékdíjat ezúttal Gosztonyi Zoltán kaposvári népi iparművész, az első díjat pedig Lukács Lajos budapesti népi iparAntal elmondta: a telefonbekötések során nem a megszokott módon — a kérelmek elbírálását szabályozó előírások szerint —járnak el (tehát nem a beadás dátuma vagy az igényjogosultság lesz az irányadó). Lakónegyedeket jelöltek ki, ahol a bekötések műszakitechnikai feltételeit meg tudják (tudták) teremteni. A kijelölt városrészekben házról házra, lakásról lakásra haladnak majd az állomások telepítői. Előfordul majd, hogy egyszerre szólal meg a telefoncsengő annál, aki júniusban postázta el és ott, ahol tizenöt évvel ezelőtt írták alá a kérvényt. 1992-ben Alsószéktón, a belvárosban, a Széchenyi, a Műkert, a Hunyadi városrészekben, valamint a Vacsihegyen lesznek bekötések. (A Kecskeméti Lapok ma megjelenő számában részletes információkat is közöl a nagy kecskeméti fejlesztésekről. Az írás végén — a többi között — a szerencsés utcák listáját is megtalálhatják majd az érdeklődők.) a munkálatok elkezdődésével félelmeik beigazolódni látszanak. A kft. képviselője próbálta megmagyarázni, hogy az aggodalom fölösleges, ő sem épített volna házat magának és a gyerekeinek ott, ahol környezetre ártalmas, veszélyes üzem létesülne. Egyébként, mint mondta, ő szabályosan, jogszerűen járt el végig, engedélyek alapján építkezik, s az üzem megvalósítását Tiszakécskén sokkal többen támogatják, mint ellenzik, hiszen 200 embernek jelentene munkaalkalmat. A támogatók nem itt laknak — szögezték le a szomszédok, hozzátéve, hogy azoknak kellene ideköltözniük, akik az engedélyeket kiadták, illetőleg az eljárás során többször is hibáztak. Márpedig — s ezt kívülállók véleménye is alátámasztja — az önkormányzat és elődje nem egy súlyos hibát elkövetett, s ezzel mind a vállalkozót — akinek szerződései vannak, szorítja a határidő —, mind az utcabeli lakókat nehéz, csaknem megoldhatatlan helyzetbe sodorta. Nem tudni, hogy a másodfokú hatóság talál-e orvosságot; egyáltalán van-e megfelelő orvosság? V. T. művész nyerte el. Bács-Kiskun megyei sikerről is beszámolhatunk: Répás János hetényegyházi fafaragó — negyedmagával—harmadik díjat érdemelt ki. A minősített alkotásokból augusztus 1-jén kiállítást nyit a Magyar Művelődési Intézet Balatonlel- lén, a Béke Művelődési Házban. A tárlatot dr. Bánszky Pál művészet- történész nyitja meg. Ekkor adják át a díjakat is. r— Testületi ülés Kiskunfélegyházán Az egészségügyi alapellátó intézmény és a városi kórház kivételével befejeződtek az átvilágítások Félegyházán. Az önkormányzati intézmények pénzügyi és gazdálkodási tevékenységét vizsgáló bizottságok jelentéseit a ma délután egy órakor kezdődő ülésén tárgyalja meg a testület. Ugyancsak ma döntenek a képviselők az 1992. évi költségvetési terv módosításáról, a városközpont részletes rendezési tervének az átdolgozásáról és a posta előtti szovjet emlékmű sorsáról. A tervezett tizenöt napirendi pont tárgyalása során szóba kerül még többek közt a fürdőszálló, a városi strand és az uszoda tulajdonjogának a rendezése, a Húsos SC kerékpárosainak garázshasználata, valamint egy tájékoztató hangzik majd el a megyei önkormányzat első féléves munkájáról. Sátort bontott a táncostábor A hartai Duna-szigeten július 18 —26. között rendezték meg a XVIII. Duna menti Wünsch táncostábort. A rendezvény nevét a táncostábor vezetőjéről, Wünsch László koreográfusról kapta, aki a tizenhárom, többnyire magyar és német I együttes szakmai tanácsadója volt. A helyi önkormányzat, a hagyományőrző együttes, a művelődési ház és a gazdálkodóegységek támogatásával lebonyolított találkozón népművészetifotó- és tárgyi kiállítást tartottak. Sportrendezvények, szellemi és ügyességi versenyek gazdagították a mindennap táncházzal egybekötött programot. A nemrégiben hivatalos rangra emelt német- országi lossburgi partnerkapcsolat erősítésére az ottani táncegyüttes is megérkezett, de olyan rangos tánckarok is képviseltették magukat, mint a madocsai hagyományőrzők, a mezőfalvai, az adonyi és szalk- szentmártoni együttesek. A vasárnapi sátorbontást követően a tábor 190 résztvevőjének egyöntetű véleménye az volt: a nagy „táncoscsalád” együttléte őszinte öröm forrása lehetett, ami a hagyományok ápolásán és megismerésén túl sok táncos tapasztalatot és ismeretet is nyújtott. Önkormányzati ülés Fülöpházán Tegnapi ülésén a fülöpházi képviselő-testület megvitatta az 1991- es év zárszámadását, valamint a lakáscélú támogatásról szóló rendelettervezettel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. * Út a fajszi komphoz Az utolsó simításokat végzik azon a jó minőségű kerülő útszakaszon, amely az 51. számú főutat közvetlenül a fajszi kompkikötővel köti össze. A települést elkerülő útnak a főúthoz való csatlakozása forgalmirend-változást is eredményezett, mert a jövőben a faluból jövőknek kell elsőbbséget adniuk a kompkikötőhöz tartóknak. Az út átadásával remélhetőleg megszűnik az a több közlekedési balesethez vezető áldatlan állapot, ami elsősorban a komphoz igyekvők gyorshajtásából adódott. Megszépül a faluközpont Hajóson az idén fejlesztésre 58 millió forintot költenek. Várhatóan még az idén befejezik a torna- csarnok építését, négy utcában be- tonutat építenek, az önkormányzat intézményei előtt is megújul a betonjárda. A fejlesztésre szánt pénz egy jelentős részét a faluközpont megújítására fordítják. Parkosítanak az új emlékmű környékén, a centrumban lévő utak mellett leállósávokat építenek. Farkas P. József MI LESZ A FÉLIG KÉSZ KÉCSKEI ÜZEM SORSA? Mindenki a döntésre vár ... Dobogós hetényegyházi fafaragó 9 ~ • T öbb száz kecskeméti polgár vett részt az ökumenikus imán. (Fotó: Walter Péter) VÉLEMÉNYEK SZABADON A negyedik kárpótlási törvényről A sajtóban negyedik kárpótlási törvényként emlegetett jogszabály — amely július 3-án lépett életbe — első látásra, első hallásra kedvezőnek tűnik. Kilátásba helyezi, hogy azok a kárpótlásra jogosultak, akik földet szeretnének és ezt az igényüket bejelentik, gyorsított eljárással juthatnak hozzá. Változtat a földhöz jutás módján is, ami igazán jó hir az árveréstől idegenkedő parasztember számára. Előírja ugyanis, hogy az árverés megkezdése előtt erre hivatott bizottságnak meg kell kísérelnie az érintettek között az egyezkedést. Ha ez sikeres, elmarad az árverés. Ezeket a változtatásokat az Agrár- szövetség örömmel üdvözli. Van azonban a negyedik kárpótlási törvénynek olyan kitétele is, amivel nem ért egyet, mert egyértelműen a szövetkezeti tagság kárára történt a módosítás. A vételi joggal érintett területekről van szó. A módosítás szerint ez a jog nem gya- korolható a tagi részarány és a kárpótlási földalap terhére. Ebből következően a tagi, alkalmazotti földalap terhére gyakorolható. Az új szövetkezeti törvény nem ismeri a háztáji fogalmát, hiszen a mezőgazdaság privatizálásával, a föld magántulajdonba kerülésével tartalom nélküli fogalommá válik. Ezért rendelkezett annak idején az eredeti törvény a tagi, alkalmazotti földalap létrehozásáról. Azért, hogy legalább a háztájinak megfelelő területhez hozzájuthassanak a föld nélküli tagok és alkalmazottak is. A törvény eredeti céljától való eltávolodást jelent a módosítás, miután szűkíti a tagi-alkalma- zotti földalapot, csökkenti az esélyét, hogy mindenki, aki eddig szövetkezetben dolgozott, legalább egy háztájinak megfelelő területtel rendelkezzen a jövőben is. Az Agrárszövetség sajnálatosnak tartja, hogy annak a szövetkezeti parasztságnak a kárára történt a módosítás, amelyik a legnehezebb időkben is kitartott a földművelés, mezőgazdaság mellett. Az eredeti törvény bizonyos átfedéseket tartalmazott, nevezetesen abban az esetben, ha valaki tulajdoni részaránnyal rendelkezett és ugyanakkor vételi jog gyakorlására is jogosult. (Emlékeztetőül: vételi jog azt a személyt illeti meg, aki 5 éve bérelte az adott területet, természetesen függetlenül attól, hogy az illető szövetkezeti tag volt-e, vagy nem mezőgazdasági foglalkozású kívülálló.) Az Agrárszövetség szakemberei az említett kettősség áthidalására azt javasolták, hogy a tagi részarány bérelt területen is kiadható legyen. Sajnos, ezt nem fogadták el. így ismét olyan intézkedés született, amely azt igazolja, hogy a sérelmek orvoslása újabb sérelmeket okoz. Különösen súlyos ez a kérdés Bács- Kiskun megyében, ahol az átlagosnál magasabb volt a bérelt területek aránya. Megyénkben ugyanis elég régen, még a 70-es években gyökeret eresztett az a szemlélet, hogy engedjék dolgozni, aki földet akar művelni. Vagyis korlátlanul adtak bérbe földet bárkinek, aki kérte. A 80-as évek elejétől pedig szőlőgyümölcs telepítő szakcsoportok részére adtak át jelentős területeket a „kolhozok”. Vagyis most visszaüt, hogy annak idején megpróbáltak nem kolhozként viselkedni. De fogalmazhatunk másként is. Az üt vissza, hogy nem veszik figyelembe: ezek a szövetkezetek nem olyan kolhozok voltak, mint amilyennek a törvényalkotók elképzelik. Az Agrárszövetség megyei ügyvivő testijlete • Az imán részt vevő méltóságok (jobbról balra) Hegedűs Loránd, l ökés László rcf. püspök; leniptli József, Keszthelyi Ferenc, Marosi Izidor róm. kát. püspök; Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Kis János . evangélikus lelkész és Fejes László kecskeméti apátplébános. D ossz a lelkiismerete a társada- v lomnak, mert a peremére szorultak a szenvedők, de az ébredő hit nyomán a sorsközösség vállalása erősödik — mondta Tőkés László református püspök Kecskeméten, a kedden este a mozgássérültek nemzetközi táborának résztvevőivel megtartott ökumenikus imaesten. Több száz kecskeméti polgár vette körül a tolószékekben ülőket, s hallgatták az ortodox metropolita üzenetét: az etnikai és hitbéli különbségek ellenére egymás megértésére kell törekednünk. Kecskemét főterén tegnap este felekezeti különbségtétel nélkül, az ükuméne szellemében hallgatták az emberek a történelmi egyházak jeles vezetőinek a lelkiis- meret-ébresztő gondolatait. Megható, bensőséges ünnep volt a főtéren ebben a két esti órában. Hisszük, hogy a résztvevők szívében.TcTk eben is . . . • l ökés lás/ló a táborozok között. ÖKUMENIKUS IMA A FŐTÉREN Egymás megértésére kell törekednünk