Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-30 / 179. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. július 30., 3. oldal KÖRNYEZETTANULMÁNY CSAK RENDŐRI KÍSÉRETTEL Támadás a lajosmizsei községházán (Folytatás az I. oldalról) A lajosmizsei polgármesteri hi­vatal ügyfélszolgálati irodavezető­jét, Volenticsné Kapusi Adriennt ért támadás oka még nem tisztá­zott. Némi támpontot jelent az iro­dába berontó két hölgy egy meg­jegyzése, mely szerint: milyen do­log az, hogy a férje a háta mögött áll! Volenticsné férje ugyanis a la­josmizsei rendőrőrsön teljesít szol­gálatot és a közelmúltban intéz­kedtek a két harcias amazon ro­konságához tartozó személlyel szemben. A Kerekegyházáról átjá­ró irodavezető szerint azonban ez csak ürügy volt. A háttérben in­kább az lehet, hogy az egyik táma­dónak az önkormányzat elutasí­totta a rendszeres nevelési segély iránti kérelmét. Zsigó Viktor polgármester több intézkedést is tervez a hasonló ese­tek megelőzésére. Mindenekelőtt hivatalos személy elleni könnyű testi sértésért feljelenti a két táma­dót. Az összemart irodavezető fia­tal nő, akinek egyik értéke az arca. Ezt Amerikában pénzben is ki le­het fejezni — mondja némi malíci- ával a polgármester. A támadók azzal távoztak, hogy aki a jövőben kimegy a cigányvárosba környe­zettanulmányra, az nem jön vissza élve. Ezért minden héten kijelölnek erre egy napot, és csak rendőri kí­sérettel engedik ki az ügyintézőket. Zsigó Viktor a községházán belüli konkrét védelmi intézkedésekről nem kívánt részletesen szólni, de mint mondta: meg fogják védeni dolgozóikat! A polgármester sze­rint különösen sajnálatos, hogy az egyik támadó hölgy — saját állítá­sa szerint — a Fiatal Romák Or­szágos Szövetsége lajosmizsei cso­portjának vezetőségi tagja, amely szervezettel az önkormányzatnak fontos lenne a kölcsönös jó kap­csolat. M. Gy. DECEMBERBEN ADJÁK ÁT A KÖZPONTOT Négyezer-ötszáz új telefonvonal Kecskeméten — Még az idén négyezer-ötszáz igénylőnek tud vonalat kínálni a Távközlési Vállalat Kecskeméten —jelentette be Engedi Antal, a Ma­gyar Távközlési Vállalat Szegedi Igazgatóság helyettes igazgatója. A Matáv képviselője elmondta: je­lenleg 12 ezer kecskeméti telefon­kérelmet tartanak nyilván a Bács- Kiskun megyei üzemnél. A fejlesz­tés első szakaszában egyharmad résszel rövidül majd ez a hosszú névsor. A bekötési moratórium fel­oldását az új, 10 ezres, digitális, elektronikus központ, valamint a Budapest—Kecskemét optikai há­lózatrendszer átadása teszi lehető­vé. A kecskeméti távhívóközpont épületében a napokban kezdték meg a Siemens telefonkomputeré­nek az összeszerelését. A korszerű berendezés jóval többet tud, mint az úgynevezett crossbar technoló­giával működő idősebb társa. Ké­pes telefonüzenetek átirányítására, konferenciabeszélgetések lebonyo­lítására és — külön kérésre — rész­letes számlát is küld az előfizetők­nek. A Petőfi Népe kérdésére Engedi A köztársasági megbízotti hiva­tal szakemberei helyszíni szemlét hívtak össze a napokban Tisza- kécskére, hogy a döntés meghoza­tala előtt ismételten tájékozódja­nak a város egyik családi házas lakóövezetében létesítendő forgá­csolóüzem építésének körülménye­iről, meghallgassák a helyi önkor­mányzati szakhatóság, az építtető kft. vezetőjének, valamint az üzem létrehozása ellen beadvánnyal élő lakosoknak a véleményét. Cikkeinkben már beszámoltunk arról, hogy milyen jogi és nem csak jogi bonyodalmak forrása ez az építkezés, ezért cseppet sincs köny- nyű helyzetben a köztársasági megbízott megyei hivatala, amikor tőle várja mindkét fél — az igazság és a jogszerűség alapján — a szá­mára kedvező határozatot. Arról, hogy fennmaradhat-e, tovább épülhet-e a már szerkezetileg csak­nem kész üzem, vagy éppen le kell bontani. A lakosok és a kft. képviselőjé­nek találkozásakor a tiltakozó kécskeiek a nyugalmukat, család­juk biztonságát, az egészséges kör­nyezetüket védve kifogásolták, hogy az üzem létesítéséről tudtuk nélkül, akaratuk ellenére döntött még 1990 nyarán a helyi tanács, s Az idős Kapoli Antal emlékére má­jusban meghirdetett — lapunkban is közölt — 23. Országos Fafaragó Pá­lyázat zsűrije meghozta döntését. A pályázatra 108 fafaragó 430 tár­gyat küldött, s ebből a bizottság 174- et fogadott el. Örvendetesen sok te­hetséges fiatal is pályázott. Az emlék­díjat ezúttal Gosztonyi Zoltán kapos­vári népi iparművész, az első díjat pe­dig Lukács Lajos budapesti népi ipar­Antal elmondta: a telefonbeköté­sek során nem a megszokott mó­don — a kérelmek elbírálását sza­bályozó előírások szerint —járnak el (tehát nem a beadás dátuma vagy az igényjogosultság lesz az irányadó). Lakónegyedeket jelöl­tek ki, ahol a bekötések műszaki­technikai feltételeit meg tudják (tudták) teremteni. A kijelölt vá­rosrészekben házról házra, lakás­ról lakásra haladnak majd az állo­mások telepítői. Előfordul majd, hogy egyszerre szólal meg a tele­foncsengő annál, aki júniusban postázta el és ott, ahol tizenöt év­vel ezelőtt írták alá a kérvényt. 1992-ben Alsószéktón, a belváros­ban, a Széchenyi, a Műkert, a Hu­nyadi városrészekben, valamint a Vacsihegyen lesznek bekötések. (A Kecskeméti Lapok ma meg­jelenő számában részletes informá­ciókat is közöl a nagy kecskeméti fejlesztésekről. Az írás végén — a többi között — a szerencsés utcák listáját is megtalálhatják majd az érdeklődők.) a munkálatok elkezdődésével félel­meik beigazolódni látszanak. A kft. képviselője próbálta meg­magyarázni, hogy az aggodalom fölösleges, ő sem épített volna há­zat magának és a gyerekeinek ott, ahol környezetre ártalmas, veszé­lyes üzem létesülne. Egyébként, mint mondta, ő szabályosan, jog­szerűen járt el végig, engedélyek alapján építkezik, s az üzem meg­valósítását Tiszakécskén sokkal többen támogatják, mint ellenzik, hiszen 200 embernek jelentene munkaalkalmat. A támogatók nem itt laknak — szögezték le a szomszédok, hozzátéve, hogy azoknak kellene ideköltözniük, akik az engedé­lyeket kiadták, illetőleg az eljá­rás során többször is hibáztak. Márpedig — s ezt kívülállók vé­leménye is alátámasztja — az önkormányzat és elődje nem egy súlyos hibát elkövetett, s ezzel mind a vállalkozót — akinek szerződései vannak, szorítja a határidő —, mind az utcabeli la­kókat nehéz, csaknem megold­hatatlan helyzetbe sodorta. Nem tudni, hogy a másodfokú hatóság talál-e orvosságot; egy­általán van-e megfelelő orvos­ság? V. T. művész nyerte el. Bács-Kiskun me­gyei sikerről is beszámolhatunk: Ré­pás János hetényegyházi fafaragó — negyedmagával—harmadik díjat ér­demelt ki. A minősített alkotásokból augusztus 1-jén kiállítást nyit a Ma­gyar Művelődési Intézet Balatonlel- lén, a Béke Művelődési Házban. A tárlatot dr. Bánszky Pál művészet- történész nyitja meg. Ekkor adják át a díjakat is. r— Testületi ülés Kiskunfélegyházán Az egészségügyi alapellátó intéz­mény és a városi kórház kivételével befejeződtek az átvilágítások Fél­egyházán. Az önkormányzati in­tézmények pénzügyi és gazdálko­dási tevékenységét vizsgáló bizott­ságok jelentéseit a ma délután egy órakor kezdődő ülésén tárgyalja meg a testület. Ugyancsak ma dön­tenek a képviselők az 1992. évi költségvetési terv módosításáról, a városközpont részletes rendezési tervének az átdolgozásáról és a posta előtti szovjet emlékmű sorsá­ról. A tervezett tizenöt napirendi pont tárgyalása során szóba kerül még többek közt a fürdőszálló, a városi strand és az uszoda tulaj­donjogának a rendezése, a Húsos SC kerékpárosainak garázshaszná­lata, valamint egy tájékoztató hangzik majd el a megyei önkor­mányzat első féléves munkájáról. Sátort bontott a táncostábor A hartai Duna-szigeten július 18 —26. között rendezték meg a XVIII. Duna menti Wünsch táncos­tábort. A rendezvény nevét a tán­costábor vezetőjéről, Wünsch Lász­ló koreográfusról kapta, aki a tizen­három, többnyire magyar és német I együttes szakmai tanácsadója volt. A helyi önkormányzat, a hagyo­mányőrző együttes, a művelődési ház és a gazdálkodóegységek támo­gatásával lebonyolított találkozón népművészetifotó- és tárgyi kiállí­tást tartottak. Sportrendezvények, szellemi és ügyességi versenyek gaz­dagították a mindennap táncházzal egybekötött programot. A nemré­giben hivatalos rangra emelt német- országi lossburgi partnerkapcsolat erősítésére az ottani táncegyüttes is megérkezett, de olyan rangos tánc­karok is képviseltették magukat, mint a madocsai hagyományőrzők, a mezőfalvai, az adonyi és szalk- szentmártoni együttesek. A vasárnapi sátorbontást köve­tően a tábor 190 résztvevőjének egyöntetű véleménye az volt: a nagy „táncoscsalád” együttléte őszinte öröm forrása lehetett, ami a hagyományok ápolásán és meg­ismerésén túl sok táncos tapaszta­latot és ismeretet is nyújtott. Önkormányzati ülés Fülöpházán Tegnapi ülésén a fülöpházi kép­viselő-testület megvitatta az 1991- es év zárszámadását, valamint a lakáscélú támogatásról szóló ren­delettervezettel kapcsolatos leg­fontosabb kérdéseket. * Út a fajszi komphoz Az utolsó simításokat végzik azon a jó minőségű kerülő útsza­kaszon, amely az 51. számú főutat közvetlenül a fajszi kompkikötő­vel köti össze. A települést elkerülő útnak a főúthoz való csatlakozása forgalmirend-változást is eredmé­nyezett, mert a jövőben a faluból jövőknek kell elsőbbséget adniuk a kompkikötőhöz tartóknak. Az út átadásával remélhetőleg megszű­nik az a több közlekedési bal­esethez vezető áldatlan állapot, ami elsősorban a komphoz igyek­vők gyorshajtásából adódott. Megszépül a faluközpont Hajóson az idén fejlesztésre 58 millió forintot költenek. Várható­an még az idén befejezik a torna- csarnok építését, négy utcában be- tonutat építenek, az önkormány­zat intézményei előtt is megújul a betonjárda. A fejlesztésre szánt pénz egy jelentős részét a faluköz­pont megújítására fordítják. Par­kosítanak az új emlékmű környé­kén, a centrumban lévő utak mel­lett leállósávokat építenek. Farkas P. József MI LESZ A FÉLIG KÉSZ KÉCSKEI ÜZEM SORSA? Mindenki a döntésre vár ... Dobogós hetényegyházi fafaragó 9 ~ • T öbb száz kecskeméti polgár vett részt az ökumenikus imán. (Fotó: Walter Péter) VÉLEMÉNYEK SZABADON A negyedik kárpótlási törvényről A sajtóban negyedik kárpótlási tör­vényként emlegetett jogszabály — amely július 3-án lépett életbe — első látásra, első hallásra kedvezőnek tűnik. Kilátásba helyezi, hogy azok a kárpót­lásra jogosultak, akik földet szeretné­nek és ezt az igényüket bejelentik, gyor­sított eljárással juthatnak hozzá. Vál­toztat a földhöz jutás módján is, ami igazán jó hir az árveréstől idegenkedő parasztember számára. Előírja ugyan­is, hogy az árverés megkezdése előtt erre hivatott bizottságnak meg kell kí­sérelnie az érintettek között az egyez­kedést. Ha ez sikeres, elmarad az árve­rés. Ezeket a változtatásokat az Agrár- szövetség örömmel üdvözli. Van azon­ban a negyedik kárpótlási törvénynek olyan kitétele is, amivel nem ért egyet, mert egyértelműen a szövetkezeti tag­ság kárára történt a módosítás. A vételi joggal érintett területekről van szó. A módosítás szerint ez a jog nem gya- korolható a tagi részarány és a kárpót­lási földalap terhére. Ebből következő­en a tagi, alkalmazotti földalap terhére gyakorolható. Az új szövetkezeti tör­vény nem ismeri a háztáji fogalmát, hiszen a mezőgazdaság privatizálásá­val, a föld magántulajdonba kerülésé­vel tartalom nélküli fogalommá válik. Ezért rendelkezett annak idején az ere­deti törvény a tagi, alkalmazotti föld­alap létrehozásáról. Azért, hogy leg­alább a háztájinak megfelelő területhez hozzájuthassanak a föld nélküli tagok és alkalmazottak is. A törvény eredeti céljától való eltávolodást jelent a mó­dosítás, miután szűkíti a tagi-alkalma- zotti földalapot, csökkenti az esélyét, hogy mindenki, aki eddig szövetkezet­ben dolgozott, legalább egy háztájinak megfelelő területtel rendelkezzen a jö­vőben is. Az Agrárszövetség sajnálatosnak tartja, hogy annak a szövetkezeti pa­rasztságnak a kárára történt a módosí­tás, amelyik a legnehezebb időkben is kitartott a földművelés, mezőgazdaság mellett. Az eredeti törvény bizonyos átfedéseket tartalmazott, nevezetesen abban az esetben, ha valaki tulajdoni részaránnyal rendelkezett és ugyanak­kor vételi jog gyakorlására is jogosult. (Emlékeztetőül: vételi jog azt a sze­mélyt illeti meg, aki 5 éve bérelte az adott területet, természetesen függetle­nül attól, hogy az illető szövetkezeti tag volt-e, vagy nem mezőgazdasági foglal­kozású kívülálló.) Az Agrárszövetség szakemberei az említett kettősség áthi­dalására azt javasolták, hogy a tagi részarány bérelt területen is kiadható legyen. Sajnos, ezt nem fogadták el. így ismét olyan intézkedés született, amely azt igazolja, hogy a sérelmek orvoslása újabb sérelmeket okoz. Különösen súlyos ez a kérdés Bács- Kiskun megyében, ahol az átlagosnál magasabb volt a bérelt területek ará­nya. Megyénkben ugyanis elég régen, még a 70-es években gyökeret eresztett az a szemlélet, hogy engedjék dolgozni, aki földet akar művelni. Vagyis korlát­lanul adtak bérbe földet bárkinek, aki kérte. A 80-as évek elejétől pedig szőlő­gyümölcs telepítő szakcsoportok részé­re adtak át jelentős területeket a „kol­hozok”. Vagyis most visszaüt, hogy an­nak idején megpróbáltak nem kolhoz­ként viselkedni. De fogalmazhatunk másként is. Az üt vissza, hogy nem veszik figyelembe: ezek a szövetkezetek nem olyan kolho­zok voltak, mint amilyennek a tör­vényalkotók elképzelik. Az Agrárszövetség megyei ügyvivő testijlete • Az imán részt vevő méltóságok (jobbról balra) Hegedűs Loránd, l ökés László rcf. püspök; leniptli József, Keszthelyi Ferenc, Marosi Izidor róm. kát. püspök; Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Kis János . evangélikus lelkész és Fejes László kecskeméti apátplébános. D ossz a lelkiismerete a társada- v lomnak, mert a peremére szorultak a szenvedők, de az ébre­dő hit nyomán a sorsközösség vál­lalása erősödik — mondta Tőkés László református püspök Kecske­méten, a kedden este a mozgássé­rültek nemzetközi táborának résztvevőivel megtartott ökumeni­kus imaesten. Több száz kecske­méti polgár vette körül a tolószé­kekben ülőket, s hallgatták az or­todox metropolita üzenetét: az et­nikai és hitbéli különbségek ellené­re egymás megértésére kell töre­kednünk. Kecskemét főterén teg­nap este felekezeti különbségtétel nélkül, az ükuméne szellemében hallgatták az emberek a történelmi egyházak jeles vezetőinek a lelkiis- meret-ébresztő gondolatait. Megható, bensőséges ünnep volt a főtéren ebben a két esti órában. Hisszük, hogy a résztvevők szívé­ben.TcTk eben is . . . • l ökés lás/ló a táborozok között. ÖKUMENIKUS IMA A FŐTÉREN Egymás megértésére kell törekednünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom