Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-02 / 129. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. június 2., 7. oldal AZ ÁLLAM A BIZTOS NYERŐ Atlantában rejtik el Fortunát Egész iparágaink kerültek mély válságba amiatt, hogy az egykori Szovjetunió területén kialakított piaci kapcsolataik egycsapásra eltűntek a történelem süllyesztőiben. Az sem titok, hogy az ország valószínűleg bottal ütheti annak a több mint 200 millió rubelnyi kintlevőségünknek a nyomát, amit a szovjet politika és gazdaság fordulata következtében nem tudunk megkapni. Ám van egy kisszervezet Magyarországon, amely éppen e zűrzavaros időszakban képes a FÁK-ban százmilliós üzlet megkötésére, és a pénz bekasszírozása sem okoz számára gondot. Méghogy gond lenne? Szinte gyerekjáték a behajtása! A világ 120 országában Hát persze, hiszen amit „a világ egyhatodának” is nevezett mára széthulló egykori birodalomban kínálnak, az valóban játék. És nem csupán gyerekeknek, mindenkinek való, aki hajlandó egy keveset áldozni arra, hogy megkísértse a szerencsét. A Manhattan nevű kaparós sorsjegyről van szó — a tetszetős kartonok ezüstös réteggel fedett titka mozgatja meg az emberek fantáziáját és éleszti a nyerésben bízók reményeit — persze nemcsak keleti szomszédunknál, hanem néhány hónapja már idehaza is. A játék alapformái egyébként a világ 120 országában ismertek és régóta népszerűek. Nálunk az Express Money volt az úttörő, s a Manhattan kibocsátói—az IGM (Instant Game Marketing) Játékszervező Kft. tagjai egy percig sem tagadják, hogy a szakmát (mert ez bizony igenis az) velük együtt tanulták. Angol nevük ellenére a kft. színtisztán magyar tagokból áll. Az ügyvezető igazgató Bessenyei Erika így magyarázza idegen hangzású elnevezésüket: — Mivel külföldön is forgalmazzuk a sorsjegyeinket, nem lett volna szerencsés olyan nevet választani, amit csak határainkon belül értenek és tudnak helyesen kimondani. Az „ájdzsiem” betűszó viszont „igéem”- nek ejtve is elfogadható. A Manhattan pedig — véleményem szerint — azért is jó név a sorsjegyeinknek, mert könnyen kimondható, világszerte jól ismert földrajzi fogalom, és mindenkiben amerikai asszociációkat kelt, márpedig nemzetközi tapasztalat, ami mostanában idehaza még föl is erősödött, hogy a közönséget minden vonzza, ami amerikai. — Nincs is amerikai kapcsolatuk ? — Dehogy nincs! Magát a játékot egy Tom Little nevű úr találta ki, akinek azóta hatalmas gyára és nyomdája van már Kaliforniában. Sőt, megépült és működik már az új, atlantai j*y ár is, ahol a mi sorsjegyeinket is készítik. — A különleges technológia és a nagy távolság nem teszi túlságosan magas önköltségűvé a játékot ? A költségvetés nem bízza a szerencsére — Mi tagadás, jelentősek a kiadásaink, amit még tetéz, hogy idehaza —a szerencsejáték-törvénynek megfelelően — egy-egy sorozat esetén az elszámolásokkal egy időben kell az államkasszába befizetnünk a nyereményalap 10 százalékát. Sőt, már az egyes játékok engedélyezésének is egyik feltétele, hogy e nyereményalap fél ezrelékét befizessük. De nem untatom könyveléssel, illeték, forrásadó, vám és nyomdai költségelszámolási kötelezettségeink részletezésével, ezért csak a végeredményt mondom: egy 15 millió darabos sorozatunk teljes elfogyása után 7-8 millió forint marad az adózatlan eredményünk. — Nem okoz Önöknek lelkifurdalást, ha a fiatalokat is úgymond „megmételyezik" a szerencsejáték szenvedélyével? — Nem hiszem, hogy éppen ránk várnak a tinik, hiszen körülöttünk az élet nélkülünk is tele van csábító lehetőségekkel. A „Kölyök” sorsjegy viszont éppen az ő javukat fogja szolgálni, mert kibocsátásában több alapítvány lesz a társunk, amennyiben ezt engedélyezik. — Megtudhatjuk, kikről van szó ? Fortunával a rák ellen — Elsősorban a Madarász utcai kórházról, amely a főváros nagyhírű gyermekkórháza. Ők—a közérdekű célokkal működő alapítványokat megillető APEH-kedvezménnyel élve — műszerparkjukat, berendezéseiket fogják majd korszerűsíteni, bővíteni a nyereségből. Rákellenes — és sport- alapítvany—partnereink a nevükben foglalt céllal forgatják majd a sorsjegyekért befolyt tokét, ugyancsak elsősorban az ifjúság javára. Ezen a játékon nekünk nem marad hasznunk, csupán erkölcsi értelemben. S.J. KÉSIK AZ „UKRÁN DOLLÁR” Stabilizáció után jöhet a grivnya Hónapok óta hallani: Ukrajna hamarosan bevezeti önálló pénznemét, a grivnyát. Ám nemhogy az önállósult köztársaság fizetőeszközének majdani születésnapja, még e pénznem magyar kiejtése sem biztos: ejthető, írható most még „grivná”-nak is. Ami pedig a kibocsátás dátumát illeti, annak bizony jó néhány előfeltételét is meg kell teremteni. Ma még egyetlen ukrán sem csodálkozik, ha az áruért kuponnal fizetnek a rubel mellett (helyett). Igaz, az árubőség sem jellemzi ez idő tájt Ukrajnát: olyan alapvető élelmiszerekből is, mint a tej, hiány mutatkozik. Benzinhiány akadályozza a közlekedést, kevés a gyógyszer, tőke és építőanyag híján pedig a beruházások egy részét is le kellett állítani. Ukrajna kimeríthetetlennek tűnő természeti kincsei most kellőképpen nem kamatoznak, a katonai és űrkutatási program erőteljes szűkítése pedig csak fokozza a hozzá csatlakozó iparágak gondjait, hiszen ez a köztársaság eddig központi helyen állt e programokban. Az első teendő tehát, hogy kidolgozzák az ukrán gazdaság stabilizációs menetrendjét, s vele párhuzamosan az új körülményeknek megfelelő, jól működő bankrendszert. Egyelőre még éppen, a kereskedelmi bankok hiánya akadályozza a külgazdasági kapcsolatok fejlődését, habár e hálózat kiépültéig az ukrán kormány azt is eltűri, hogy hazájának vállalatai akár külföldi bankokban nyissanak folyószámlát. Vezető államférfiak nemzetközi beruházási bank alapítását is szorgalmazzák, abban pedig mindenki egyetért, hogy a gazdasági bajok megoldása elképzelhetetlen a külföldi működőtőke beáramlása nélkül. Egyelőre azonban nem állítható meg a gazdasági visszaesés. Oleg Havrilisin külügyminiszter-helyettes nemrég egy interjúban az ipari termelés szintjének 10-12 százalékos visszaesését jósolta 1992-re. Ukrajnát hatalmas inflációs árrobbanás is fenyegeti: a kiskereskedelmi árak növekedését ugyan „csak” 50—100 százalékra teszi Havrilisin ez év szeptemberére, de az oroszországi nyersolaj és olajtermékek júniusra tervezett árliberalizációjának az ukrán gazdaságra gyakorolt inflációs hatása még kiszámíthatatlan. így a már korábban is Ukrajnával kereskedő magyar vállalatok, az ott alapított magyar—ukrán vegyes vállalatok, vagy a most szélesedőnek ígérkező mezőgazdasági árucsere során a magyar termékekért, munkáért egyelőre még — reményeink szerint — dollárban, s nem grivnyában jár a fizetség. S. J. Snackgyár Magyarországon A 90 éves múltra visszatekintő német Wolf Bergstrasse Intersnacks cég Magyarországon Wolf Hungária KKT néven elkezdte működését. A világ különböző országaiban jól ismert snacktermékeket gyártják majd. A 60 fős magyar üzem saját értékesítési hálózattal rendelkezik és 18 autóval látják el a magyar üzleteket termékekkel. • l tra készen a szállítójárművek. (MTI-fotó) • A német üzemben korszerű gépekkel állítják elő a jó minőségű termékeket. RADIOTELEFON A MEGYE DÉLI RÉSZÉN IS Menekülés a kurblitól A Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok és Békés megyei vállalkozók, üzletemberek eddig csak irigykedhettek a dunántúli, az észak-magyarországi és a fővárosi kollégáikra. Kiskunlacházá- tól, Lajosmizsétől délre már nem működött megfelelő színvonalon a menedzseri munkához ma már nélkülözhetetlen rádiótelefon, amelyet a Westel Kft. — a Magyar Távközlési Vállalat és a US West közös vállalkozása — üzemeltet Magyarországon. — Jó hírt mondok — kezdte a napokban megrendezett sajtótájékoztatót Pete József, a Westel ügyvezető igazgatója —: ősztől a deli megyékben is lehet majd a korszerű rádiótelefonokat használni. Az ügyvezető szavaiból kiderült: a szolgáltatás startja azon múlik, hogy a cég mikorra végez a legkorszerűbb technológiával üzemelő szolnoki digitális, elektronikus központ megépítésével. A nagy teljesítményű létesítmény lesz az alapja a Bács-Kiskun megyei fejlesztésnek is. Pete József elmondta: jelenleg hazánkban 13 ezer Westel-készülék üzemel. A hazai előfizetők két és félszer több időt beszélgetnek, mint az amerikaiak vagy a nyugat-európaiak. A magyarországi fejlesztéseknél nagy problémát okozott, hogy a hazai vezetékes távközlési hálózat jelentős részében még ma is elavult, már csak muzeális értékkel bíró kisközpontok üzemelnek. Nem volt egyszerű feladat ezekhez adaptálni a legkorszerűbb technológiát. A cégvezető nem tagadja: az országos hálózat kialakításakor többször is módosították az eredeti műszaki és üzleti terveket. Volt olyan megye, ahol az önkormányzat sürgette és segítette a fejlesztést, hiszen a befektetők a „kurblis” telefonokat látva elmenekültek. — Konkrét időpontot tud-e ígérni a Bács-Kiskun megyeieknek ? — kérdeztem. — Nem szeretem az álmodozást — válaszolta Pete József. — Szerintem október végénél előbb nem lesz kezdés. Természetesen a partnerek szervezése, a készülékek értékesítése jóval korábban megkezdődik majd. Gyenes Géza, a Magyar Távközlési Vállalat megyei igazgatója egy kérdésre válaszolva elmondta: — A Westel nem konkurens a Matáv számára. Segítjük a Bács- Kiskun megyei fejlesztést. A kecskeméti központ ad otthont a helyi programok továbbítását szolgáló berendezéseknek. Közösen kerestünk helyet a nagy teljesítményű adó elhelyezéséhez. Örülünk, hogy megindulhat végre ez a fejlesztés is. Sok üzletember, vállalkozó és számos majorgazdaság, tanyaközpont és farm gondjait oldhatja meg hamarosan a rádiótelefon. BAJAI ELLENŐRZÉS TAPASZTALATAI Országos intézkedésre várva Vagy két hétig tartott az intenzív ellenőrzés, melyet a polgármesteri hivatal szakemberei és a közterület-felügyelet munkatársai végeztek. Elsősorban a vállalkozói igazolványok meglétéről kívántak meggyőződni, ez ugyanis a legneuralgikusabb pontja a jelenleg ön- szabályozó mechanizmussal működő bajai, de valószínűleg más városbeli piacnak is. A meglehetősen sokféle adóterheket nyögő kisvállalkozók szüntelenül sérelmezik, mégpedig teljes joggal, hogy amíg ők adót, vámot és így tovább, fizetnek, az ugyanolyan árucikkeket forgalmazó — más kifejezés nem lévén — kontárok legfeljebb a néhány forintos helypénz lerovásával kereskedhetnek. Nyilvánvaló, hogy árban jelentősen alávághatnak a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező kereskedőknek. Ez azonban csak az egyik oldala a hátrányoknak, melyből a vásárlóknak is kijut. A kontárok névtelenek, egyszer itt, másszor ott árulnak, így a vásárló reklamációjával vajmi kevés reménnyel léphet fel. Pedig nagyon gyakori» hogy — különösen a meghatározhatatlan eredetű műszaki cikkek — nem tudják, vagy nem azt tudják, ami fel van tüntetve rajtuk. Például a sztereó rádió csak monón szól, a hangszórók kisebb teljesítményűek, mint jelezve van, a csicsás karóra néhány nap után tönkremegy. Inkább a fogyasztói érdekeket sérti, de nem állhatom meg, hogy szóvá ne tegyem. Minden egészség- ügyi, higiéniai és törvényi előírást semmibe véve, rendszeresen és nagy mennyiségben árulnak élelmiszereket. Lent a földön, a por- ban-piszokban például diót, cukorkát, csokoládét. Nyilvánvaló, hogy az így terített árut millió- számra lepik be a baktériumok. Viszonylag új jelenség a bajai piacon a szellemi környezetszeny- nyezés. Pornográf videokazettákat fedezhetünk fel — egyetlen árusnál 15 darabot számoltam meg —, talán 8 esztendős lehetett az a kisgyermek, aki elmerülten szemlélte a kollekciót. S miután nem állhattam meg, hogy rosszallásomat nyilvánítsam, kis híján a rövideb- bet húztam. Sokan úgy vélik, hogy országos jellegű intézkedések vethetnek csak gátat az említett anomáliáknak. Ehhez egy-egy városi önkormányzat ereje és lehetősége kevés. Különösen addig, amíg a lakosság jelentős része igényli — anyagi okokból —, a nemzetközi piac árukínálatát. Gál Zoltán Farkas P. József • „Az iskolában »javulást kívánok« lapokat rajzoltatunk a gazdaság számára”. Elárverezik a „Dallas”-farmot Southfork eladó. A világhírű texasi farm — ahol a filmsorozat szerint az Ewing család élt — kalapács alá kerül. Az árverés szervezője a Progressive Auctions Inc. 2000 brosúrát küldött szét, de a licitálás zárt körben történik. — Ilyen nagyság- rendű üzletnél nem várok 20- nál több komoly érdeklődőt, mondotta Tray Tremmel, az árverező társaság igazgatója. — Mielőtt bárki beléphetne a farmra, már a kapunál hitellevelet kell felmutatnia, amely szerint rendelkezik a felajánlandó összeg tíz százalékával. A legtöbb vásárolni szándékozó üzleti célokra akarja felhasználni a farmot: filmforgatásra és konferenciákra kívánja bérbe adni. De minden tizedik potenciális vevő egyszerűen csak ott akar élni, úgy mint J. R. Nem J. R. Ewing, hanem J. R. Duncan. Duncan építette a házat 1970- ben — írja az AP amerikai hírJock és Jocky a filmsorozat egyik jelenetében a „Dallas"-farmon. ügynökség tudósítója. A farmon gabonát és gyapotot termeltek, és állattenyésztést is folytattak 1978-ig, amikor is Lo- rimar, a Productions társaság vezetője kopogtatott az ajtón. Mindenki tudja, mi történt azután. A „Dallas” című tv-sorozat forgatása 1978. április 2-án kezdődött. A sorozat 1980-tól 1984;ig óriási sikert aratott az Egyesült Államokban. A belső felvételeket Hollywoodban forgatták, de a külső felvételek a farmon készültek, amíg Duncan ott lakott. Duncan 1984-ben eladta South- forkot, s azóta turistaattrakcióként szerepelt, egészen 1990-ig. Akkor egy 8,2 millió dolláros kölcsönt a tulajdonostársaság nem tudott visszafizetni, és csődöt kényszerült jelenteni. Ezért aztán most a farmot és a közben létesített Dallas Múzeumot eladják a legtöbbet ígérőnek. Jockey, Bobby, Jock és Ellie otthona néhány nap múlva gazdát cserél.
