Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-02 / 129. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. június 2., 7. oldal AZ ÁLLAM A BIZTOS NYERŐ Atlantában rejtik el Fortunát Egész iparágaink kerültek mély válságba amiatt, hogy az egykori Szovjetunió területén kialakított pia­ci kapcsolataik egycsapásra eltűntek a történelem süllyesztőiben. Az sem titok, hogy az ország valószínűleg bottal ütheti annak a több mint 200 millió rubelnyi kintlevőségünknek a nyomát, amit a szovjet politika és gazdaság fordulata következtében nem tudunk megkapni. Ám van egy kisszervezet Magyarországon, amely éppen e zűrzavaros időszakban képes a FÁK-ban százmilliós üzlet megkö­tésére, és a pénz bekasszírozása sem okoz számára gondot. Méghogy gond lenne? Szinte gyerekjáték a be­hajtása! A világ 120 országában Hát persze, hiszen amit „a világ egyhatodának” is nevezett mára szét­hulló egykori birodalomban kínál­nak, az valóban játék. És nem csupán gyerekeknek, mindenkinek való, aki hajlandó egy keveset áldozni arra, hogy megkísértse a szerencsét. A Manhattan nevű kaparós sorsjegy­ről van szó — a tetszetős kartonok ezüstös réteggel fedett titka mozgatja meg az emberek fantáziáját és éleszti a nyerésben bízók reményeit — per­sze nemcsak keleti szomszédunknál, hanem néhány hónapja már idehaza is. A játék alapformái egyébként a vi­lág 120 országában ismertek és régó­ta népszerűek. Nálunk az Express Money volt az úttörő, s a Manhattan kibocsátói—az IGM (Instant Game Marketing) Játékszervező Kft. tagjai egy percig sem tagadják, hogy a szak­mát (mert ez bizony igenis az) velük együtt tanulták. Angol nevük ellené­re a kft. színtisztán magyar tagokból áll. Az ügyvezető igazgató Bessenyei Erika így magyarázza idegen hangzá­sú elnevezésüket: — Mivel külföldön is forgalmaz­zuk a sorsjegyeinket, nem lett volna szerencsés olyan nevet választani, amit csak határainkon belül értenek és tudnak helyesen kimondani. Az „ájdzsiem” betűszó viszont „igéem”- nek ejtve is elfogadható. A Manhat­tan pedig — véleményem szerint — azért is jó név a sorsjegyeinknek, mert könnyen kimondható, világszerte jól ismert földrajzi fogalom, és minden­kiben amerikai asszociációkat kelt, márpedig nemzetközi tapasztalat, ami mostanában idehaza még föl is erősödött, hogy a közönséget min­den vonzza, ami amerikai. — Nincs is amerikai kapcsolatuk ? — Dehogy nincs! Magát a játékot egy Tom Little nevű úr találta ki, aki­nek azóta hatalmas gyára és nyom­dája van már Kaliforniában. Sőt, megépült és működik már az új, at­lantai j*y ár is, ahol a mi sorsjegyeinket is készítik. — A különleges technológia és a nagy távolság nem teszi túlságosan magas önköltségűvé a játékot ? A költségvetés nem bízza a szerencsére — Mi tagadás, jelentősek a kiadá­saink, amit még tetéz, hogy idehaza —a szerencsejáték-törvénynek meg­felelően — egy-egy sorozat esetén az elszámolásokkal egy időben kell az államkasszába befizetnünk a nyere­ményalap 10 százalékát. Sőt, már az egyes játékok engedélyezésének is egyik feltétele, hogy e nyereményalap fél ezrelékét befizessük. De nem unta­tom könyveléssel, illeték, forrásadó, vám és nyomdai költségelszámolási kötelezettségeink részletezésével, ezért csak a végeredményt mondom: egy 15 millió darabos sorozatunk tel­jes elfogyása után 7-8 millió forint marad az adózatlan eredményünk. — Nem okoz Önöknek lelkifurda­lást, ha a fiatalokat is úgymond „meg­mételyezik" a szerencsejáték szenvedé­lyével? — Nem hiszem, hogy éppen ránk várnak a tinik, hiszen körülöttünk az élet nélkülünk is tele van csábító lehe­tőségekkel. A „Kölyök” sorsjegy vi­szont éppen az ő javukat fogja szolgál­ni, mert kibocsátásában több alapít­vány lesz a társunk, amennyiben ezt engedélyezik. — Megtudhatjuk, kikről van szó ? Fortunával a rák ellen — Elsősorban a Madarász utcai kórházról, amely a főváros nagyhírű gyermekkórháza. Ők—a közérdekű célokkal működő alapítványokat megillető APEH-kedvezménnyel élve — műszerparkjukat, berendezéseiket fogják majd korszerűsíteni, bővíteni a nyereségből. Rákellenes — és sport- alapítvany—partnereink a nevükben foglalt céllal forgatják majd a sorsje­gyekért befolyt tokét, ugyancsak első­sorban az ifjúság javára. Ezen a játé­kon nekünk nem marad hasznunk, csupán erkölcsi értelemben. S.J. KÉSIK AZ „UKRÁN DOLLÁR” Stabilizáció után jöhet a grivnya Hónapok óta hallani: Ukrajna ha­marosan bevezeti önálló pénznemét, a grivnyát. Ám nemhogy az önálló­sult köztársaság fizetőeszközének majdani születésnapja, még e pénz­nem magyar kiejtése sem biztos: ejt­hető, írható most még „grivná”-nak is. Ami pedig a kibocsátás dátumát illeti, annak bizony jó néhány előfel­tételét is meg kell teremteni. Ma még egyetlen ukrán sem cso­dálkozik, ha az áruért kuponnal fizet­nek a rubel mellett (helyett). Igaz, az árubőség sem jellemzi ez idő tájt Uk­rajnát: olyan alapvető élelmiszerek­ből is, mint a tej, hiány mutatkozik. Benzinhiány akadályozza a közleke­dést, kevés a gyógyszer, tőke és építő­anyag híján pedig a beruházások egy részét is le kellett állítani. Ukrajna kimeríthetetlennek tűnő természeti kincsei most kellőképpen nem kama­toznak, a katonai és űrkutatási prog­ram erőteljes szűkítése pedig csak fo­kozza a hozzá csatlakozó iparágak gondjait, hiszen ez a köztársaság ed­dig központi helyen állt e progra­mokban. Az első teendő tehát, hogy kidol­gozzák az ukrán gazdaság stabilizáci­ós menetrendjét, s vele párhuzamo­san az új körülményeknek megfelelő, jól működő bankrendszert. Egyelőre még éppen, a kereskedelmi bankok hiánya akadályozza a külgazdasági kapcsolatok fejlődését, habár e háló­zat kiépültéig az ukrán kormány azt is eltűri, hogy hazájának vállalatai akár külföldi bankokban nyissanak folyószámlát. Vezető államférfiak nemzetközi beruházási bank alapítá­sát is szorgalmazzák, abban pedig mindenki egyetért, hogy a gazdasági bajok megoldása elképzelhetetlen a külföldi működőtőke beáramlása nélkül. Egyelőre azonban nem állítható meg a gazdasági visszaesés. Oleg Havrilisin külügyminiszter-helyettes nemrég egy interjúban az ipari terme­lés szintjének 10-12 százalékos vissza­esését jósolta 1992-re. Ukrajnát ha­talmas inflációs árrobbanás is fenye­geti: a kiskereskedelmi árak növeke­dését ugyan „csak” 50—100 száza­lékra teszi Havrilisin ez év szeptembe­rére, de az oroszországi nyersolaj és olajtermékek júniusra tervezett árli­beralizációjának az ukrán gazdaság­ra gyakorolt inflációs hatása még ki­számíthatatlan. így a már korábban is Ukrajnával kereskedő magyar vállalatok, az ott alapított magyar—ukrán vegyes vál­lalatok, vagy a most szélesedőnek ígérkező mezőgazdasági árucsere so­rán a magyar termékekért, munkáért egyelőre még — reményeink szerint — dollárban, s nem grivnyában jár a fizetség. S. J. Snackgyár Magyarországon A 90 éves múltra visszatekintő né­met Wolf Bergstrasse Intersnacks cég Magyarországon Wolf Hungária KKT néven elkezdte működését. A világ különböző országaiban jól ismert snacktermékeket gyártják majd. A 60 fős magyar üzem saját értékesítési hálózattal rendelkezik és 18 autóval látják el a magyar üzlete­ket termékekkel. • l tra készen a szállítójárművek. (MTI-fotó) • A német üzemben korszerű gépekkel állítják elő a jó minőségű termékeket. RADIOTELEFON A MEGYE DÉLI RÉSZÉN IS Menekülés a kurblitól A Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok és Békés megyei vállal­kozók, üzletemberek eddig csak irigykedhettek a dunántúli, az észak-magyarországi és a fővá­rosi kollégáikra. Kiskunlacházá- tól, Lajosmizsétől délre már nem működött megfelelő színvonalon a menedzseri munkához ma már nélkülözhetetlen rádiótelefon, amelyet a Westel Kft. — a Ma­gyar Távközlési Vállalat és a US West közös vállalkozása — üze­meltet Magyarországon. — Jó hírt mondok — kezdte a napokban megrendezett sajtótá­jékoztatót Pete József, a Westel ügyvezető igazgatója —: ősztől a deli megyékben is lehet majd a korszerű rádiótelefonokat hasz­nálni. Az ügyvezető szavaiból kide­rült: a szolgáltatás startja azon múlik, hogy a cég mikorra végez a legkorszerűbb technológiával üzemelő szolnoki digitális, elekt­ronikus központ megépítésével. A nagy teljesítményű létesítmény lesz az alapja a Bács-Kiskun me­gyei fejlesztésnek is. Pete József elmondta: jelenleg hazánkban 13 ezer Westel-készülék üzemel. A hazai előfizetők két és félszer több időt beszélgetnek, mint az amerikaiak vagy a nyugat-euró­paiak. A magyarországi fejleszté­seknél nagy problémát okozott, hogy a hazai vezetékes távközlé­si hálózat jelentős részében még ma is elavult, már csak muzeális értékkel bíró kisközpontok üze­melnek. Nem volt egyszerű fel­adat ezekhez adaptálni a legkor­szerűbb technológiát. A cégveze­tő nem tagadja: az országos há­lózat kialakításakor többször is módosították az eredeti műszaki és üzleti terveket. Volt olyan me­gye, ahol az önkormányzat sür­gette és segítette a fejlesztést, hi­szen a befektetők a „kurblis” te­lefonokat látva elmenekültek. — Konkrét időpontot tud-e ígérni a Bács-Kiskun megyeiek­nek ? — kérdeztem. — Nem szeretem az álmodo­zást — válaszolta Pete József. — Szerintem október végénél előbb nem lesz kezdés. Természetesen a partnerek szervezése, a készü­lékek értékesítése jóval korábban megkezdődik majd. Gyenes Géza, a Magyar Táv­közlési Vállalat megyei igazgató­ja egy kérdésre válaszolva el­mondta: — A Westel nem konkurens a Matáv számára. Segítjük a Bács- Kiskun megyei fejlesztést. A kecskeméti központ ad ott­hont a helyi programok továbbí­tását szolgáló berendezéseknek. Közösen kerestünk helyet a nagy teljesítményű adó elhelyezéséhez. Örülünk, hogy megindulhat vég­re ez a fejlesztés is. Sok üzletem­ber, vállalkozó és számos major­gazdaság, tanyaközpont és farm gondjait oldhatja meg hamaro­san a rádiótelefon. BAJAI ELLENŐRZÉS TAPASZTALATAI Országos intézkedésre várva Vagy két hétig tartott az inten­zív ellenőrzés, melyet a polgármes­teri hivatal szakemberei és a közte­rület-felügyelet munkatársai vé­geztek. Elsősorban a vállalkozói igazolványok meglétéről kívántak meggyőződni, ez ugyanis a legneu­ralgikusabb pontja a jelenleg ön- szabályozó mechanizmussal mű­ködő bajai, de valószínűleg más városbeli piacnak is. A meglehetősen sokféle adóter­heket nyögő kisvállalkozók szün­telenül sérelmezik, mégpedig teljes joggal, hogy amíg ők adót, vámot és így tovább, fizetnek, az ugyan­olyan árucikkeket forgalmazó — más kifejezés nem lévén — kontá­rok legfeljebb a néhány forintos helypénz lerovásával kereskedhet­nek. Nyilvánvaló, hogy árban je­lentősen alávághatnak a vállalko­zói igazolvánnyal rendelkező ke­reskedőknek. Ez azonban csak az egyik oldala a hátrányoknak, melyből a vásár­lóknak is kijut. A kontárok névte­lenek, egyszer itt, másszor ott árul­nak, így a vásárló reklamációjával vajmi kevés reménnyel léphet fel. Pedig nagyon gyakori» hogy — kü­lönösen a meghatározhatatlan ere­detű műszaki cikkek — nem tud­ják, vagy nem azt tudják, ami fel van tüntetve rajtuk. Például a szte­reó rádió csak monón szól, a hang­szórók kisebb teljesítményűek, mint jelezve van, a csicsás karóra néhány nap után tönkremegy. Inkább a fogyasztói érdekeket sérti, de nem állhatom meg, hogy szóvá ne tegyem. Minden egészség- ügyi, higiéniai és törvényi előírást semmibe véve, rendszeresen és nagy mennyiségben árulnak élel­miszereket. Lent a földön, a por- ban-piszokban például diót, cu­korkát, csokoládét. Nyilvánvaló, hogy az így terített árut millió- számra lepik be a baktériumok. Viszonylag új jelenség a bajai piacon a szellemi környezetszeny- nyezés. Pornográf videokazettákat fedezhetünk fel — egyetlen árusnál 15 darabot számoltam meg —, ta­lán 8 esztendős lehetett az a kis­gyermek, aki elmerülten szemlélte a kollekciót. S miután nem állhat­tam meg, hogy rosszallásomat nyilvánítsam, kis híján a rövideb- bet húztam. Sokan úgy vélik, hogy országos jellegű intézkedések vethetnek csak gátat az említett anomáliák­nak. Ehhez egy-egy városi önkor­mányzat ereje és lehetősége kevés. Különösen addig, amíg a lakosság jelentős része igényli — anyagi okokból —, a nemzetközi piac árukínálatát. Gál Zoltán Farkas P. József • „Az iskolában »javulást kívánok« lapokat rajzoltatunk a gazdaság számára”. Elárverezik a „Dallas”-farmot Southfork eladó. A világ­hírű texasi farm — ahol a filmsorozat szerint az Ewing család élt — kalapács alá kerül. Az árverés szervezője a Progressive Auctions Inc. 2000 brosúrát küldött szét, de a licitálás zárt körben történik. — Ilyen nagyság- rendű üzletnél nem várok 20- nál több ko­moly érdeklő­dőt, mondotta Tray Tremmel, az árverező társaság igaz­gatója. — Mi­előtt bárki be­léphetne a farmra, már a kapunál hitel­levelet kell fel­mutatnia, amely szerint rendel­kezik a felajánlandó összeg tíz százalékával. A legtöbb vásárolni szándéko­zó üzleti célokra akarja felhasz­nálni a farmot: filmforgatásra és konferenciákra kívánja bérbe ad­ni. De minden tizedik potenciális vevő egyszerűen csak ott akar élni, úgy mint J. R. Nem J. R. Ewing, hanem J. R. Duncan. Duncan építette a házat 1970- ben — írja az AP amerikai hír­Jock és Jocky a filmsorozat egyik jelenetében a „Dallas"-farmon. ügynökség tudósítója. A far­mon gabonát és gyapotot ter­meltek, és állattenyésztést is folytattak 1978-ig, amikor is Lo- rimar, a Productions társaság vezetője kopogtatott az ajtón. Mindenki tudja, mi történt az­után. A „Dallas” című tv-sorozat for­gatása 1978. április 2-án kezdő­dött. A sorozat 1980-tól 1984;ig óriási sikert aratott az Egyesült Ál­lamokban. A belső felvételeket Hollywoodban forgatták, de a kül­ső felvételek a farmon készültek, amíg Duncan ott lakott. Duncan 1984-ben eladta South- forkot, s azóta turistaattrakció­ként szerepelt, egészen 1990-ig. Akkor egy 8,2 millió dolláros köl­csönt a tulajdonostársaság nem tu­dott visszafizetni, és csődöt kény­szerült jelenteni. Ezért aztán most a farmot és a közben létesített Dal­las Múzeumot eladják a legtöbbet ígérőnek. Jockey, Bobby, Jock és Ellie otthona néhány nap múlva gazdát cserél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom