Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám

1992. március 31., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP KÁRPÓTLÁS BÁCS-KISKUNBAN Összetorlódtak a hivatal feladatai Bács-Kiskunban is folyamatossá vált a kárpótlási határozatok kiadása, noha a kárrendezési hivatalnak egyre több feladattal kell megbirkóznia. A 60 139 beérkezett igénybejelentés borítékjainak felbontása, nyilvántar­tásba vétele, kódolása és az adatok számítógépre vitele után a szövetkezete­ket és gazdaságokat kellett arról értesíteni, hogy területüket illetően hány aranykoronára érkezett be igény. Csak ezután kezdődhetett meg a konkrét ügyek elbírálása, amelyek jelenleg is folynak. Ezzel egy időben a szövetkezetektől és gazdaságoktól érkező visszajelzésekkel is foglal­kozni kell, amelyekben közlik, hogy mekkora földalapot tudnak a kár­pótlás rendelkezésére bocsátani. A kárpótlási igények Bács- Kiskunban összesen 204 440 va­gyontárgyra vonatkoznak, amely­ből 191 235 a föld, 9330 a ház s 3875 a vállalkozás. A bejelentéseknek kö­rülbelül egyharmada szorul hiány­pótlásra, amelyek folyamatos ren­dezése szintén sok munkát ad a hiva­talnak. A feladatok özönében a konkrét elbírálást ezért a megváltási határo­zatokon alapuló, tehát viszonylag könnyen kezelhető kérelmekkel kezdték. Közülük egyet sem kellett elutasítani, a kárpótlás mértékét il­letően sem. Dr. Iszák Dezsőné hiva­talvezető tájékoztatása szerint a me­gyében eddig 836 határozatot tud­tak kipostázni, összesen 28 millió 396 ezer forint értékű kárpótlási jegyre vonatkozóan. Az értékpapí­rokat a jogosultak a határozatban megjelölt pénzintézetben vehetik át. Eddig egy fellebbezés érkezett, de ennek indítéka sem a határozatban keresendő, hanem abban, hogy az il­lető nem ért egyet a kárpótlás részle­ges voltával. Bálái F. István JÖNNEK A BIZTOSÍTÁSI KÁRTYÁK! Hány cédula egy élet? Eddig bizonyos mértékig tévhit­ben tartottuk olvasóinkat a beteg- biztosítási igazolvánnyal kapcso­latban. Mintegy azt sugalltuk, hogy ha mindenki megkapja, érvé­nyesíti, leadja a betegkártyáját, az­zal egy életre letudta az ügyet. Ez így korántsem igaz. Első kártyája mindenkinek addig lesz érényes, amíg az igazolványon dokumen­tált biztosítási jogviszonya fennáll. Ez pedig az élet során többször változhat. Ha például valakinek megszű­nik a munkaviszonya, a munkaa­dó nem vonja ugyan vissza dolgo­zója — és eltartott hozzátartozói — biztosítási kártyáját, de feltün­teti azokon az érvényesség lejártát. Ez a jogosultság megszűntét — a felmondás dátumát — követő 90. nap. Ez idő alatt a beteget még díjtalanul gyógyítja az orvos. S ez a 90 nap áll az illető rendelkezésé­re, hogy további biztosítását ren­dezze. Amennyiben új munkahelyre lép be, ott adnak neki — valamint eltartott családtagjainak — új biz­tosítási igazolványt. Ha nem tud elhelyezkedni, s jogosult munka­nélküli-segélyre, a munkaügyi köz­pontban jut hozzá érvényes új be­tegkártyához. Amikor megszünte­tik a munkanélküli-segély folyósí­tását, ezt a kártyát is lejáratják, azaz bejelölik rajta, mikor telik le az ingyenes ellátásra még feljogosí­tó 90 nap. Majd minden kezdődik elölről. Előfordulhat például, hogy a követ­kező igazolványt az illetékes önkor­mányzat jegyzője állítja ki, megálla­pítva a szociális rászorultságot. Életünket tehát ezután—a leegy­szerűsített személyi igazolvány mel­lett és a megszűnő munkakönyvek helyett — biztosítási kártyák sora fogja végigkísérni. Aki mozgalmas életet él, akár egész paklit össze- gyűjthet. Bár ezek közül mindig csak a legutóbbi érvényes. Apropó: érvényesítés. Ha a tár­sadalombiztosítás nem ajánlja fel időben, hogy az adminisztráció­ban kevésbé jártas munkáltatók­nak segít az igazolványok kitölté­sében, minden bizonnyal megje­lennek a szolgáltatási szférában a kártyaérvényesítű szakértők. A Magyar Közlönyben az érvé­nyesítésre vonatkozó tudnivalók ugyanis nem egészen egyértelmű­ek. De ha azok lennének is: nem biztos, hogy az egy-két alkalma­zottat foglalkoztató kisvállalko­zók mindegyikéhez eljut a hivata­los jogszabálygyűjtemény. Márpe­dig az érvényesítéssel és lejáratás­sal kapcsolatos adminisztrációt ugyanúgy el kell végezniük, mint a több száz fős nagyvállalatoknak. A szigorú nyilvántartásra azért van szükség, mert a kártya jelentős értéket képvisel: július elsejétől mindenki csakis érvényes biztosí­tási igazolvánnyal veheti térítés- mentesen igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Sz. K. Fesztivál — üzleti alapon? Tegnap a délelőtti órákban ültek egy asztalhoz a XI. Dunamenti Folklór­fesztivál rendezői. Kalocsát, Baját és Szekszárdot a polgármesterek, a Bács- Kiskun és Tolna megyei önkormányza­tot a főjegyzők képviselték, de megje­lent a szervezésben anyagi részt vállaló Magyar Művelődési Intézet igazgatója is. A nagyhagyományú rendezvényso­rozat üzleti alapon történő szervezésén túl a jelenlevők elsősorban arról tár­gyaltak, hogy a Művelődési Minisztéri­um közművelődési céltámogatási pá­lyázatán milyen programmal indulja­nak, melyek legyenek azok a népi ha­gyományokat és kultúrákat ápoló ese­mények, amelyek megrendezése esetén bizton számíthatnak a központi támo­gatásra. A megrendezés üzleti alapon történő szervezéséről szóló végleges okiratot várhatóan egy hónap múlva írják alá a részt vevő önkormányzatok képviselői. Elkészült a segítőház A napokban készült el Kecskeméten az I. Számú Családsegítő Központ segi- tőháza, ami a lakástalan családok mene­dékházaként szolgál a jövőben. A beren­dezett három szobában tíz ágy, öt pótágy és néhány gyermekágy fér el, továbbá két konyha és két fürdőszoba áll a szeren­csétlen helyzetbe kerültek rendelkezésé­re. Ide olyan embereket, családokat vár­nak, akik önhibájukon kívül kerültek válságba, s lakásproblémájuk csak átme­neti. Az éjszakánkénti lakbér jelképes összegű: a felnőtteknek 40, a gyerekek után 20 forintot kell fizetni. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A szövetkezeti törvényekről Hogyan történik a vagyon meg­osztása a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben? Mivel e két szövetkezetben je­lentős vagyonkiviteli szándékra le­het számítani, az átmeneti törvény speciális vagyonmegosztási eljá­rást ír elő. a) A kiválni szándékozó csopor­tok, illetőleg az egyes tagok meg­egyeznek, amit meghatározott sza­vazási eljárással meghozott köz­gyűlési határozat szentesít. b) A másik eljárás az árveréses vagyonmegosztás, amire azon va­gyontárgyak esetében kerül sor, amelyekre a megegyezéses közgyű­lési határozat nem születik meg. c) Ha a kivinni szándékozott va­gyon nem éri el a szövetkezet va­gyonának 10 százalékát, akkor a kiváló tag a vagyon megosztását a sikertelen közgyűlést követő 30 napon belül a bíróságtól kérheti. Mindegyik vagyonmegosztási eljárást megelőzi a vagyon értéke­lése és csoportosítása. BETEG A MENTŐSZOLGÁLAT? Nyílt napok az ismerkedésre valy 11 082 feladatot láttunk el, közben negyedmillió kilométernél hosszabb távot teljesítettünk. Két Toyota és három Nysa gépko­csinkkal csupán az idei év eddig eltelt időszakában több mint 2900 feladatot láttunk el. Kiskunfélegy­házán kívül hozzánk tartozik: Ti- szaalpár, Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás, Jászszentlászló, Szánk, Bugac és Kunszállás. Szervezetünk, azaz az Országos Mentőszolgálat, 1948. május 10-én alakult. Talán kevesen tudják, hogy évtizedekig a honvédség min­tájára, feszes szabályok közepette működtünk. — Egyszóval: katonásan? — Pontosan! Volt körlet, volt ébresztő, jelentkezés... Mindösz- sze két éve oldódott a katonás lég­kör, azóta növeszthetünk hosz- szabb hajat, szakállt. Megmaradt viszont az egyenruhánk, ám erre szükség is van, hiszen csak így ke­rülhető el, hogy munkánk végzése közben, különböző intézmények­ben járva, felesleges magyarázko­dásnak, zaklatásnak legyünk kité­ve. Sajnos, jövőnket illetően egyelő­re csak találgathatunk, ugyanis a mai napig nem eldöntött, hogy ki­hez fogunk tartozni. — Nem tartanak attól, hogy a sorra alakuló, ráadásul tőkeerős mentőszervezetek—például az Ae- rocaritas — kiszorítja önöket és olyan hátrányos helyzetbe hozza, amiből rendkívül nehéz lesz a kilá­balás? — Dehogynem! Ettől tartunk igazán mi is. Éppen ezért határoz­tunk úgy, hogy szakítunk egykori bezárkózottságunkkal és kitárul­kozunk az emberek, a nyilvános­ság előtt. Meghívjuk állomásunkra őket, bemutatjuk tevékenységün­ket, felszereléseinket. Talán ily módon megnyerjük bizalmukat és ez kedvezően alakítja majd mára sajnos nagyon is válságossá vált helyzetünket. Szász András • Beteg a mentőszolgálat. Ezt az autót csak baleset érte ... (Fotó: PN-archív) A válság csalhatatlan jeleit mu­tatja az Országos Mentőszolgálat. A 173 állomáson csaknem hétezer embert foglalkoztató szervezetnél gazdaságilag szinte tarthatatlan a helyzet, hiszen az 1992-es évet már az indulásnál 180 millió forintos hiánnyal kezdték. E válságos időszakban a mentő­sök úgy határoztak, hogy szakítva több évtizedes bezártságukkal a nyilvánosság elé lépnek. E célból a megyében több kiállítást és úgyne­vezett nyitott napot is rendeznek. A sort a Bács-Kiskun Megyei Mentőalapítvány április 10-én, pénteken, 15 órai kezdettel, a kecs­keméti Erdei Ferenc Művelődési Központban megrendezésre kerü­lő kiállítása nyitja. A kiskunfélegyházi mentőállo­másé május 10-én lesz. —- Mi adta az ötletet vagy inkább indíttatást a nyilvánosság elé lépés­hez? — kérdeztük Fazekas István- nétól, a félegyházi mentőállomás gazdasági vezetőjétől. — Ha egyszerűen akarnám fo­galmazni az okot, azt válaszol­nám: elegünk lett az ismeretlenség­ből. Elegünk lett abból, hogy bár — viszonylag — kicsi a város, so­kan azt sem tudják, hogy létezünk. S ha véletlenül tudnak is rólunk, állomásunk helyéről végképp nincs fogalmuk. Sokan a kórház­ban keresnek minket, s tevékenysé­günk, gondjaink, nehézségeink ed­dig nem jutottak nyilvánosságra. Pedig munkánk jócskán akad. Ta­FIZESSENEK AZ ÁLLAMI ADÓSOK! Közgyűlés után nyilatkozik az iparosok kamarájának elnöke Kodály emlékezetére Ünnepi hangversenyt tartanak Kodály Zoltán halálának 25. és születésének 110. évfordulója al­kalmából a Piarista Gimnázium dísztermében csütörtökön, este fél hatkor. A Szent Imre Úti Általá­nos Iskola által szervezett koncer­ten közreműködnek: az M. Bodon Pál Zeneiskola tanári zenekara és növendékei, a Katona József Gim­názium leánykára és a Piarista Gimnázium fiúkara. Szeméttermelő garázsok Bevallom, folyamatosan zúgolódom, amikor különfé­le adót, szolgáltatásokért já­ró díjat fizetek be. De befize­tem, mert tudom, ha nem te­szem, jön a felszólitás is. Az elmúlt napokban a kecskeméti Városgazdálko­dási Vállalattól kaptam ilyen értelmű levelet, természetesen csekkel. Zsörtölődő szomszé­dommal észrevettük, hogy bár pontosan azonos méretű a lakásunk, nekem kell töb­bet fizetni. Nyilvánvaló: ne­kem van egy farostlemez grá- zsom, abban tartjuk agg Sko­dánkat. És itt a bökkenő! Ugyanis a néhány négyzetméteres, hullámpalával fedett, széljár­ta helyen soha semmilyen szeméttermelést nem vég­zünk! A frissen tankolt kocsi esetenként benzinszagot áraszt, talán ezért nem jutott eszembe: milyen jól lehetne ott burgonyát hámozni, ne­tán szabni-varmi. Talán azt hiszik, hogy széntüzelésű kályhánk van a garázsban, és a salak nyilvánvalóan sze­métnek minősül. De nincs benne kályha — sem villany- világítás, sem vízcsap. Persze, tudom, szerte a vi­lágon, ha a hivatal adóztatni akarta az állampolgárokat, fantáziája igencsak dús. Tu­dom, hogy létezett kapu-, ab­lak-, sót kéményadó is. Mindez azokban az évszáza­dokban, amikor nem volt sem autó, sem garázs. Nem is titkolták: az emberek tallérja­ira, dénárjaikra, vagy penny- jeikre van szükségük. Nem is kell tovább töpren­genem! ge, _ Az Ipartestületek Országos Szövetsé­gének elnökével, Szűcs Györggyel be­szélgettünk. — Két év alatt kétszer változtatott ne­vet a szövetség. Először Kioszból Iposz lett, most pedig felvette a kamara elneve­zést. Mi az oka a gyakori keresztelőnek ? — Már 1990-ben is felvetődött, hogy kamarává alakulunk, de akkor még nem voltak meg az adottságaink ehhez. Most viszont minden feltételünk adott, úgy­hogy 1992. március 28-ától kezdődően Iposz Magyar Kézműves Kamara néven folytatjuk tevékenységünket. — Az átalakulással nem kellett volna megvárni a kamarai törvényt ? — Éppen azért nem vártunk tovább, mert ezzel is a törvény kidolgozását kí­vánjuk elősegíteni. Úgy véltük, ha a szü­letendő törvény eleve kamarai környe­zetben készül, sokkal használhatóbb, gyakorlatiasabb lesz. Tudomásunk van ugyanis arról, hogy jelenleg több mű­helyben — köztük az államigazgatásban is—folyik már kamarai törvények kidol­gozása. Szerintünk viszont elképzelhe­tetlen, hogy úgy szülessen meg a törvény, hogy kamarák még nincsenek hozzá! A végső lökést a kamarává váláshoz az adta, hogy a december végén hozott törvé­nyek, illetve a társadalombiztosításról szóló február végi törvény ellehetetlenítik az iparosokat. Szinte elsorvasztják ezt a réteget. Tudjuk, hogy a törvényhozóknak nem ez a szándékuk. A szavak és a tettek közötti ellentmondásban tehát nem san- daságot, csupán a szakértelem hiányát véljük felfedezni. De nincs is szükség arra. hogy ezt a munkát ők végezzék! Inkább —a német gazdaság példájára—adják át ezeket a feladatokat a kamarának. — Önök levelet intéztek a miniszterel­nök úrhoz az állami tartozások rendezése ügyében. Mi ennek a lényege ? —A miniszterelnök úron keresztül fel­szólítjuk az államot, hogy fizesse meg azt a mintegy 5,4 milliárd forintot, amellyel az állami vállalatok tartoznak az iparo­soknak. Az áprilisban életbe lépő csőd­törvény szerint ugyanis e vállalatok tar­tozásaikat elsősorban a tb-nek, másod­sorban az APEH-nek kötelesek megfi­zetni. így azonban semmi esélyük sem marad a kisiparosoknak, hogy hozzájus­sanak kintlevőségeikhez! Ezért azt java­soljuk, hozzon létre az állam úgynevezett intervenciós alapot, s arra utalja át a fel­számolt vállalatai vagyonát. Erről az­után fizesse ki a kis- és középvállalkozók­nál keletkezett tartozásokat. Kegyek és segélyek helyett csupán a megdolgozott pénzünket kérjük! Sok vállalkozás meg­menekülhetne így a felszámolástól! Természetesen tisztában vagyunk az­zal, hogy a legeredményesebben akkor tevékenykedhetnénk, ha már a törvény- alkotás folyamatában részt vennénk. Ezért a politikai szervezetekben való sze­repvállalásra biztatjuk tagjainkat. En­nek érdekében egymillió forintos alapít­ványt hoztunk letre. Azokat az iparoso­kat támogatjuk ebből a pénzből, akik — pártállástól függetlenül! — a mi érdeke­ink képviseletét tűzik zászlajukra az 1994-es országgyűlési és helyhatósági vá­lasztásokon. Ferenczy Europress RENAULT EXPRESS Európa legkeresettebb áruszállítója. Strapabíró konstrukció mindennapi használatra. Gazdaságos működtetés — új típusú 1600-as dízelmotor. Az áfa visszaigényelhető! w a . RENAULT KECSKEMÉT ^ Vevőszolgálat: Május 1. tér 6. Telefon: 76/46-939 KORONA Gyári alkatrészek boltja a Bakony utcai szervizben. Telefon: 76/24-469, Mári Benjámin. V agyonnevesítésről Fülöpházán A vagyonnevesítés elveiről döntenek pénteken 9 órától a fülöpházi művelő­dési házban. Részben ezen a délelőttön dől el, hogy ki mekkora tulajdoni rész­hez jut a Zrínyi Szakszövetkezet átala­kítása során. A nevesítéssel együttjáró gondok mellett az is problémát jelent majd, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park egy jelentős földterületet szeretne a környéken védetté nyilvánítani. Ha ez sikerül, úgy az utóbbi két évtizedben immár harmadjára csatolnak el ingat­lanokat a falutól, amely jelentős rész­ben mezőgazdaságból tudja fenntarta­ni magát. A közoktatási törvényről Az új közoktatási törvény — a ma­gyar oktatásügy jövője címmel tart elő­adást dr. Andrásfalvy Bertalan műve­lődési és közoktatási miniszter Kecske­méten, a Városháza dísztermében ápri­lis 3-án, pénteken délután 17 órai kez­dettel. Áz est vendégei: Dobos Kriszti­na közigazgatási államtitkár és Karsai Péter országgyűlési képviselő. Házigaz­da dr. Józsa Fábián. Minden érdeklő­dőt szeretettel várnak. Kiskőrös környékének gondjai Kiskőrös és a környékbeli települé­sek polgármesterei találkoztak tegnap Kecelen. Tanácskozásukon a felgyü­lemlett nagy mennyiségű hulladék ügye is szerepelt. Meghallgatták az Agro- men Rt. szakemberét, aki központi sze­méttelep kialakításának műszaki és pénzügyi lehetőségeit vázolta. A polgármesterek kérdései elsősor­ban a bekerülésre, illetve arra vonat­koztak, hogy az onnan kikerülő „ter­mékek” — komposzt, fém tüzelőanyag — eladhatók-e. Megegyeztek abban, hogy a Homokhátsági Vízgazdálkodá­si Társulás megbízza: egy hónap alatt gyűjtsön adatokat és tegyen konkrét javaslatokat ez ügyben. Éles vitát kavart a távközlés, hiszen Kiskőrös térségében igen sok telefon­igénylést regisztrálnak. A Matáv átala­kulásával remélhetően változó helyzet­ről Török József fejlesztési osztályveze­tő számolt be. A jelenlévők azonban nem keveset reklamáltak, félrekapcso- lásokról, beszélgetések megszakadásá­ról szóltak. Ezek — a távközlési szak­emberek szerint — a távolabbi jövő fejlesztéseivel oldódnak majd meg. A foglalkoztatási gondok felmérését, úgynevezett szociális térkép készítését ajánlották a tanácskozáson megjelenő társadalomkutatók az önkormányza­tok vezetőinek. Mind mondták, a fel­dolgozott információk alapján köny- nyebbek lennének a hosszú távú dönté­sek munkavállalóknak, vállalkozók­nak és a települések vezetésének egy­aránt. E térképek az alapítványok ilyen jellegű külföldi fejlesztések pályázatai­nak elkészítéséhez nyújtanak segítsé­get. Termeltet a Parasztszövetség Egy évvel ezelőtt alakult meg Bácsal­máson a Parasztszövetség helyi szerve­zete. Az eltelt időszakról és további terveikről Zsemberi Imre elnök adott tájékoztatást. Elmondta: taglétszámuk az utóbbi időben jelentősen nőtt, jelen­leg több mint száz kistermelőt tartanak nyilván. Már az alakuláskor alapvető cél volt a kistermelők érdekeinek képviselete, most pedig különösen nagy szükség van erre, hiszen a termékeket egyre ne­hezebb eladni. A Parasztszövetséghez szerződő „farmerok” közvetlenül meg­kapják a termékek értékét, nincs köz­beeső láncszem, nem vesznek le tehát a haszonból. Az utóbbi hónapokban — bár sokfe­lé jártak szerződéskötési ügyben — csak néhány feldolgozóüzemmel sike­rült konkrét megállapodást kötni. A paksi konzervgyárnak termelnek 50 kataszteren pritamin-, 12 kataszteren fehér paprikát, és 10 kataszteren para­dicsomot. A bajai hütőháznak külön­böző zöldségnövényeket szállítanak. Ennek nyomán már mintegy 70 terme­lővel kötöttek szerződést. A legutóbbi gyűlésen a KAHYB Rt. munkatársai adtak tájékoztatót a ser­téstenyésztés jövőjéről. A találkozón egy esetleges termelési együttműködés­ről is tárgyaltak. A terveik között sze­repel, hogy Bácsalmáson is létesítenek egy felvásárlótelepet, miután most Ma­darasra szállítják át a hízókat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom