Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. február 18., 3. oldal SOLTON JÁRT AZ IPOSZ ELNÖKE A közgyűlés fórummá alakult Ki lesz a jegyző Kécskén? A solti iparosok múlt hét csütörtö­kön tartott közgyűlésén — a jelenléti ív aláírásainak összeszámolása után —derült ki: az időben kiküldött meg­hívók ellenére csupán 101 iparos van jelen, így a tagság 50 százalékos jelen­létéhez kötött vezetőségi tag-válasz­tás, valamint az alapszabály-módosí­tás kényszerűségből elmarad. Ám mert Szűcs György, az Iposz elnöke, valamint a kisiparos újság főszerkesztője, Szabadi Nagy Emí­lia jelenlétével tisztelte meg az ipa­rosokat, a tervezett közgyűlés fó­rummá alakult át. A helyi beszámo­ló helyett az országos elnök feltárta azokat a problémákat, amelyek az iparostársadalmat nyomasztják, majd részleteiben is ismertette az új adózási rendszert. A témához kapcsolódó hozzá­szólók azt boncolgatták: az új adó­zási rendszer újabb púp az iparosok hátán. A kis számú, ám mégis léte­ző, tönk szélén állók esetében a tör­vény sorsfordító előírás. Nem felel meg sem az élet, sem a józan ész szabályainak. A vendégek maguk is elismerték a szabályozás bonyolult és hátrányos voltát, s azzal búcsúz­tak a solti iparosoktól: parlamenti interpellációt készítenek a kisiparo­sok adózása ügyében. Zs. F. Telefonhelyzet Bácsalmáson Bács-Kiskun déli részén az utóbbi években jelentős fejlesztést végzett a távközlési vállalat. Mint ismeretes, kis­városunk az elmúlt év utolsó hónapjá­ban kapott egy 3000-es automata köz­pontot. Ugyanakkor kábelfektetéseket is végeztek, így további telefonigények kielégítésére nyílt lehetőség. A napokban megkezdték az újabb készülékek bekapcsolását, mintegy 60- 70 szakember dolgozik a településen. A távközlési vállalat ígérete szerint március végéig bekötik a több mint 400 új készüléket is. Ha ezek a munkák befejeződnek, úgy Bácsalmáson a tele­fonellátottság közel 40 százalékos lesz. Sőt, további 400 új igény kielégítésére is lehetőség lenne, ha volna fizetőképes kereslet. Úgy tűnik, nem nagyon vonz: za a jelentkezőket a tiszakécskei polgármesteri hivatal jegyzői széke. Aki eddig beleült, az va­lami miatt igencsak kényelmet­lennek találta és gyorsan távo­zott. így tett dr. Kovács Huba, a legutóbbi jegyző is, aki nem­régen búcsúzott el Tiszakécské- től. Felmondása után ugyan az önkormányzat azonnal pályáza­tot hirdetett az állásra, próbál­kozó viszont egyetlenegy sem akadt. Ezek után döntött úgy a kép­viselő-testület, hogy megbízzák a 26 éves Sípos Józsefet mind­addig, amíg nem lesz jelentkező az ismét meghirdetett állásra. Sípos József egyébként helybeli lakos, államigazgatási főiskolát végzett és 1987 óta dolgozik — különböző munkakörökben — a kécskei városházán. Jelölése előtt sokan megkeresték, hogy vállalja el a feladatot. A testület 15:3 arányban szavazott mellet­te, a három tartózkodó egyike Szijj László, a polgármester volt. Vajon meddig ül székében a fia­tal jegyző? Értesüléseink szerint a február 15-ei határidejű álláshirde­tésre az utolsó pillanatban érkezett két pályázat, amelyek ismertetésé­re 20-án, a képviselő-testületi ülé­sen kerül sor. B. M. FÁRA MÁSZNAK, FŰRÉSZELNEK 9 Bár a bajai városi költségvetés jóváhagyása még várat magára, a természet ezt nem tudja kivárni, a parkfelújítási munkáknak itt az ideje. A tervezett 14 millióból elsősor­ban a belváros és a lakótelepek fásítására, új virágtartókra és a parkok rekonstrukció­jára fordítanak a legtöbbet. Felvételünkön a piaci nyárfasort gallyazzák. (Fotó és szöveg: Papp Zoltán) Életerős a megyei nemzetiségi alapítvány Egymillió forint jó helyekre került Mindenképpen hasznos dolog­nak bizonyult a megyénk területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvi és kulturális értékeinek vé­delmére, hagyományainak megőr­zésére, a fejlesztések támogatására életre hívni a megyei alapítványt. A 4 millió forint alaptőke kamatai pályázati úton kerültek a nemzeti­ségi szervezetekhez. Összesen 1 millió 45 ezer forintot osztott fel a kuratórium. A törzstőke emelésére is gondoltak, és 700 ezer forintért 37%-os kamatozású államköt­vényt vásároltak. Az idei kama­tokkal és az elmúlt évi pénzmarad­vánnyal közel 1,2 millióra duzzadt a szétosztható keret. A tavalyi évet értékelve dr. Barth János elnök megállapította, hogy a kuratórium rendszeresen tájékozódott a kisebbségek helyze­téről, és operatív döntéseik jól se­gítették a csoportok működését. 35 szervezet 70 programját támo­gatták. Gondot jelentett, hogy a kuratórium tagjai közül néhányan nem vettek részt a munkában, és többszöri megkeresésre sem rea­gáltak. A csütörtöki, soron követ­kező ülésen ezért új tagokat is vá­lasztanak. Arról is döntés születik, hogy ebben az évben milyen pályá­zatokat írnak ki a támogatásokra és a néprajzi gyűjtésekre. Az 1991. évi értékelés alapján a legjobb nép­rajzi pályamunkák kiadására az alapítvány 200 ezer forintot külö­nített el. Mivel a nemzetiségi szer­vezetek továbbra is csak minimális anyagi forrásokkal rendelkeznek a programok végrehajtásához, a kulturális autonómia megteremté­séhez. Ezért az alapítvány a jövő­ben szorgalmazza az országos és a megyei lehetőségek kiszélesítését, ehhez kérik a kisebbségek önszer­veződéseit, támogatók segítségét. Számlaszám: OTP Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága: 597— 001 378—1. P. Z. LÓKÖTŐK NYOMÁBAN A HALASI RENDŐRSÉG Kistelekre cseréltek gazdát a pejkók Két szép pejló nyomában járt a halasi rendőrség az elmúlt héten. Mondhatná valaki: nem volt fon­tosabb dolguk? Csakhogy annak, akitől elkötötték, nemigen volt fontosabb, értékesebb ennél a két lónál, ezek adták számára a megél­hetést. Még a könnye is kicsordult az öreg fuvarosnak, amikor elpa­naszolta sérelmét a nyomozóknak. Ő maga bent lakik a városban, külön bérelt istállót a sárga herék­nek s a rozsdás csődörnek a város szélén egy lakatlan házban. Mindig gondosan belakatolta, elreteszelte a kaput, mint most is, amikor éjféltájt magára hagyta a frissen almok istál­lóban abrakoló lovait. Másnap reg­gel a háztulajdonos értesítette, hogy megugrasztották az állatokat. Az alom szinte érintetlen, ahogy Imre bácsi az éjjel alájuk tette, alighanem őt váltottak a tolvajok, talán lesték is, mikor megy el. Ez volt a kiindulópontjuk a nyo­mozóknak, meg a lovak leírása, mert tetoválás vagy bélyeg nem volt az állatokon. Szerencsére szemtanú is akadt a környéken ha­marosan, akiknek feltűnt az éjjeli órákban lovakat vezető két alak, ámbár ennél többet nem is igen tudott mondani róluk, csak mutat­ta az irányt, amerre eltűntek a sö­tétségben. Ha egy Ladát kerestek volna a rendőrök, nem sokat jelen­tett volna ez az útbaigazítás. A nedves földön baktató lovak azonban jól követhető nyomot hagytak maguk után egészen a Felsőöregszőlők közepéig. Itt az­után kettévált az út, s jobbra is, balra is vezettek patanyomok. Most már tudják a halasi nyomo­zók, hogy akkor rossz felé fordul­tak, ezért vesztettek pár napot, de a hátrány mégsem vált behozha- tatlanná. Egy kicsikart információ ugyan­is meglendítette az eseményeket. Kisteleken egy lókereskedőnél meglelték a két pejt. A meglepett kupec kibökte, hogy K. Lászlótól vette a lovakat, de semmi többet nem tudott a fiatalemberről. A rendőrök azonban egy nap alatt előkerítették a feltételezett lótol­vajt, sőt ezt követően az is kide­rült, hogy éppen az az R. Csaba (Felsőöregszőlőből) a társa és öt­letadója, akitől a rendőrök kistele­ki információja származott. Mint elmondták, harmadáron adtak túl a két lovon. ^A bolondnak is megéri megvenni, hát még egy ku- pecnek, ha a passzussal sem kell el­számolnia.) Végül is a két pejkó, de a két lókötő is a helyére került, az utóbbiak pedigréjét most írják a ha­lasi kapitányságon. — Hajós — Keresték, meglelték Fekete kabátos öregasszo­nyok álldogálnak az alsóereki megállóban, összebújva lesik, jön-e a busz. így a szél gyen­gébben éri őket, no meg „az illetéktelen" sem hallja, miről diskurálnak. Egy darabig vá­rok, aztán csak megszólítom őket. — Bocsánat, Nagy Márton házát keresem. Erre aztán kinyílnak, kéz- zel-lábbal mutogatják merre menjek a csöpp településen. Mielőtt elindulok, azért meg­kérdezem. — Mondják már, mi volt ezzel a Mártonnal? Az egyik öregasszony el­kezdi, mormol mint az ima­malom. — Tudja, ez a Márton éle­tében, de holta után is arról híres, hogy ivott mint a kefe­kötő. Megjárta már Nagyfát, de hiába, ő csak ivott és ivott. Karácsony körül, talán de­cember 25-én volt, mikor élve utoljára látták. Keresni keres­ték mindenfelé, a rendőrségre is beszóltak, de csak nem lel­ték meg. Múlt hét pénteken aztán, mert leégették a falu körüli nagy gazt, az egyik traktoros a gépről lenézve látta, hogy ott fekszik a teste a feketés per­nye közt. Hát persze, hogy majd’ egy hónap után nem volt benne élet. Biztos beivott, az­tán a nagy hidegben elfeküdt, s ott hűlt ki a szegény pára. Ez az asszony látta — mutat a mellette lévő, szakasztott a beszélőt formázó asszonyra azt mondja —, nem rágta meg semmi, annyira nem volt csú­nya. Talán, ha 45 éves volt, az ital ölte meg, megölte az ital. — zsiga — Felnőttképzés A debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem művelődéstudo­mányi és felnőttnevelési tanszéke február 21-én, pénteken, 13.30 órakor tájékoztatót tart az 1992/ 93-as tanévtől induló új népműve­lésképzésről, azaz a művelődési és felnőttképzési menedzserképzés­ről. Gyülekezés a tanszéken, az I. emelet 140. szoba előtt, ahol vár­nak minden érdeklődőt. Jelentkezés a jegyzőnél Helvécia Szőlősgazdák és Gaz­dák Köre felhívja a földkárpótlás­ban érintett lakosok figyelmét, hogy a helyi polgármesteri hivatal­nál alakítandó érdekegyeztető fó­rumban megbízást vállalhatnak, így közvetlenül irányíthatják a földvisszaigénylést. Jelentkezni a jegyzőnél lehet. Ügyvédek új felállásban Beszélgetés a kamara elnökével Egy évvel ezelőtt még mindössze 80-90 között volt a Bács-Kiskun megyében bejegyzett ügyvédek szá­ma, akik természetesen munkakö­zösségekben dolgoztak. A helyzet azóta gyökeresen megváltozott. Megszűntek a munkaközösségek és törvényes lehetőség nyilt arra, hogy a képviseletet, védelmet ellátó jogá­szok magánpraxist folytassanak. Ez a tény és sok más egyéb körül­mény oda vezetett, hogy jelenleg meghaladja a 180-at a bejegyzett ügyvédek száma, és természetesen valamennyien tagjai a kamarának, ami előfeltétele annak, hogy gyako­rolhassák hivatásukat. Február elején megújult a kama­ra tisztikara is, új elnököt, titkárt s a különböző bizottságokba vezető­ket, tagokat választottak. Most a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Ka­mara frissen megválasztott elnöké­vel, dr. Sulyok Miklóssal beszélget­tünk. — Elnök Úr! Nem sok-e ez a meg­közelítően kétszáz ügyvéd Bács- Kiskun megyében? — Nagyon rövid idő telt el még azóta, hogy a kamara létszáma ilyen hirtelen megemelkedett s ez a néhány hónap nem elegendő annak megítéléséhez, hogy vajon sok-e az ügyvéd vagy éppen kevés, netán pontosan elegendő. A kérdésre egyébként is majd hosszabb távon — gondolom egy-két év szükséges ehhez — az oly sokat emlegetett „piac” fog érvényes választ adni. Itt dől el ugyanis, hogy lesz-e minden ügyvédnek elegendő munkája, ami­ből meg tud élni. — A közvélemény egy részét fog­lalkoztatja és gyakorta folteszik a kérdést, hogy honnan került elő ilyen hirtelen körülbelül száz ügyvéd? — Természetesen valamennyien jogi munkakörben dolgoztak az­előtt is: jogtanácsosként, az állam- igazgatásban és egyéb, jogi végzett­séget igénylő munkakörökben. Va­lamennyien rendelkeznek a bejegy­zéshez szükséges szakvizsgával, vagy ez alól mentesítést kaptak, ami szintén azt jelenti, hogy beje- gyezhetők. Közismert, hogy az ál­lamigazgatásban — a korábbi taná­csoknál — sok ilyen munkakör megszűnt, de a vállalatok átalaku­lásával, privatizálásával egy időben a jogtanácsosok is bizonytalan helyzetbe kerültek, felbomlottak a jogtanácsosi munkaközösségek. Ezek az emberek nagy gyakorlattal rendelkező, és újra hangsúlyozom, szakvizsgát tett jogászok. A kama­ra pedig senki előtt nem zárhatja be a kaput, köteles hévjegyzékbe ven­ni, ha a feltételeknek megfelel. — A többi az ügyvéd dolga. De mi az a többi? — Nagyon sok minden. Mindaz, amit korábban az ügyvédek helyett tulajdonképpen a munkaközössé­gek intéztek: az egész adminisztrá­ció. Fizetni az adót, a járulékokat, a biztosítást, az esetleges irodabér­letet. A munkaközösségekben ugyanis volt adminisztrátor, ilyen­olyan ügyintéző, pénztáros, titkár­nő stb. Most ezt mind az ügyvéd­nek kell intéznie vagy gondoskod­nia arról, hogy valaki intézze. • Dr. Sulyok Miklós — Akkor — elnézését, hogy ezt kérdezem — mi szükség van a kama­rára? — A kamara szakmai-érdekvé­delmi szerv. Ilyen értelemben van rá szükség. Sok olyan feladat van, amit egy-egy ügyvéd nem képes el­látni. így például a társszervekkel, intézményekkel való együttműkö­dés, egyeztetés. Gondolok itt a bí­róságokra, ügyészségekre, közjegy­zőkre, végrehajtókra, önkormány­zatokra, a büntetés-végrehajtási in­tézetekre stb. De ezeken túl vannak speciális kötelezettségeink is. Hogy csak egyet említsek: továbbra is tá­mogatjuk azokat az idős, nyugdíjas kollégáinkat, akik bizony szomorú­an kevés pénzzel mentek nyugdíjba évekkel ezelőtt. És természetesen nem feledkezünk meg jövedelem nélkül maradt özvegyekről sem. A pénzt nagyon be kell osztanunk. Azt a pénzt, ami a havi kétezer fo­rintos tagdíjakból jön össze. Ez ta­lán soknak tűnik egyenként és ösz- szesítve is, de a kötelező kiadása­inkhoz képest egyáltalán nem sok. — Beszélgetésünk elején említette a „piacot”. Ön szerint jelenleg mi­lyen a kereslet az ügyvédek iránt? —- Nem csak mi tapasztaljuk, hogy az emberek többsége nagyon meggondolja, mire adja ki a pénzét. Ha csak lehet, nem pereskednek, mert például egy bontóper is több ezer forintba kerül. Az ilyen jellegű ügyek száma látványosan csök­kent. Viszont más jellegű perek megszaporodtak: követelések be­hajtása, kártérítés, nem beszélve a büntetőszakról, ami teljesen más természetű. Eljött, illetve visszajött az az idő, amikor az ügyvédek sza- kosodhatnak, egy-egy jogi terület specialistáivá válhatnak. Ez viszont oda vezet, hogy konkurensei le­szünk egymásnak. Úgy gondoljuk, szükségessé vált egy uj etikai sza­bályzat kidolgozása. Gál Sándor Szocialista vélemény a munkanélküliségről A Szocialista Párt munkanélküli tagozata kérte lapunktól az alábbi levél közlését: Ki fog minket kártéríteni, kik a jelenlegi rendszer (vagy rendszertelenség?) kárvallott­jai vagyunk, 400 ezren munkanélküli és csa­ládtagjaink, azaz kb. 1,6 millió állampolgár? Minket, Tisztelt Hatalom és eszméje állított játszótéren kívül. Öntől kaptuk meg a kiállí­tást jelentő piros lapot (barna könyvet). Ká­runk havonta és összesen több mint 1,2 milli­árd forint, korábbi fizetésünk 30,40, 50 szá­zaléka (pontosan kiszámítható). Ki fogja kártériteni a munkanélküli szak­munkásokat, a szakmájuk megszerzéséhez szükséges 3 évért, melyet iskolapadban és tanműhelyben feleslegesen eltöltőitek? Ki fogja kártéríteni a különböző helyeken dolgozó, illetve ma már nem dolgozó, közép­iskolát végzetteket, melyek saját és állami költséggel 4 évet elpazaroltak az életükből? Ki fogja kártériteni az egyetemet vagy főis­kolát végzett mérnököket, pedagógusokat és egyéb, a jelenlegi rendszer által feleslegessé tett személyeket, kik 7,8,9évet tanultak haszonta­lanul a középiskolában, főiskolán, egyetemen? Ha ezek akkor segédmunkásként dolgoznak megalapozhatták volna jövőjüket és talán könnyebben viselték volna a „privatizálás, a piacgazdaság kegyetlen időszakát, mint így diplomával es nem pénzzel a zsebükben. Ki fog minket kártériteni azért az erkölcsi és egzisztenciális kárért, melyet most elszenve­dünk? A munkanélküli a magyar felfogás sze­rint a társadalom alja, melyet nemreg még közveszélyes munkakerülőnek neveztek, bűn volt munkanélkülinek lenni. Nagy részünknek nem adatott meg, hogy birtok és vagyon ismert és ismeretlen tulajdo­nosai legyünk^Mi saját szorgalmunk, mun­kánk, verejtékünk által megszerzett szakmun­kás-bizonyítvány, érettségi és diploma jogos tulajdonosai vagyunk, melyet szeretnénk saját, családunk és népünk javára felhasználni. Mi személyenként nem milliókat kérünk, mint a kártérítési törvény alapján a holt lelkek és azok örökösei vagy a küllőidre szakadt (szakadt?!) hazánkfiai, kik odakint jól éltek, még mi kemé­nyen dolgoztunk a mindennapi kenyerünkért és azért, hogy valaha (most) kartéritsük őket. Mi nem milliókat kérünk, hanem csak ezre­ket kiegészítésképpen. Tisztelt Hatalom, ne feledjék, 1,6 millió ember már tömeg, már Nép, ezért lelkiisme- retfurdalás nélkül, nagy költőnk soraival fe­jezhetem be cikkemet „Még kér a NÉP Most adjatok neki Vagy... Szarnék József munkanélküli, Kalocsa, Szabó J. u. 25. Érdekegyeztető fórum Kiskunfélegyháza város önkor­mányzata a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. tv. 20. pragrafusában foglaltak sze­rint helyi érdekegyeztető fórumot ala­kít. A fórumban képviseleti jogot kap­nak az önkormányzat, az érintett szö­vetkezet megbízottjai, továbbá a rész- arányföld-tulajdonosok mellett a kár­pótlásra jogosultak képviselői is. A fó­rumban a nem helyben lakók képvise­letére is szükség van. Az önkormányzat kéri, hogy a kár­pótlásra jogosultak február 29-éig te­gyenek javaslatot — írásban vagy sze­mélyesen a város polgármesteri hivata­lának gazdasági osztályán — az érdek­egyeztető fórum munkájában résztve­vő személyekre. Hátrányban a járadékosok? A társadalombiztosítás változásairól tanácskoztak a napokban Kecskemé­ten a Kiskunság — önálló kifizetőhely- lyel rendelkező — mezőgazdasági szö­vetkezeteinek ügyintézői, akik előtt tisztázódott a betegszabadsággal kap­csolatos rendelkezés. Eszerint az a szö­vetkezeti tag, aki az előző évben 2040 munkaóránál kevesebbet dolgozott, betegségének első napjától kezdve táp­pénzre jogosult. A 3 + 7 nap betegsza­badság tehát csak annak jár, aki ennél többet dolgozott. Szó volt a tanácsko­záson a társadalombiztosítási reform­ról is. A mintegy száz résztvevő vélemé­nye az volt, hogy a koncepció a nyug­díjjáradékra jogosult szakszövetkezeti tagok helyzetét és annak sajátosságait nem veszi kellően figyelembe. Közmeghallgatás Mélykúton Ma délután két órától közmeghall­gatással egybekötött képviselő-testületi ülést tartott Mélykút önkormányzata. A közmeghallgatás keretében dr. Rauzs József képviselő a természetgyó­gyászattal kapcsolatban tesz előteijesz- tést. A testület napirendjén szerepel még a földkijelöléssel kapcsolatos érdekegyeztető fórumokba önkor­mányzati megbízottak delegálása s a többi között bérfejlesztéssel kapcsola­tos kérdések megtárgyalása. Ezek sorá­ban vitatja meg a szenátus a pedagógu­sok szakszervezetének beadványát, va­lamint az intézményvezetők bérfejlesz­tését. Az ülés nyilvános, s a községháza tanácskozótermében tartják. Mindszenty-ünnepség Mindszenty József bíboros, herceg- prímás születésének 100. évfordulóján, március 28-án Esztergomban ünnepi megemlékezést tartanak. A Baziliká­ban délelőtt fél 11-kor a főegyházme­gye papsága koncelebrált szentmisét mutat be Paskai László bíboros vezeté­sével. Délután a város katolikus iskolá­ja felveszi a hercegprímás nevét, majd tudományos szimpóziumra kerül sor. Építészkamara A közelmúltban megalakult a Ma­gyar Építészek Kamarája Közép­magyarországi Testületé, amely Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szol- nok megye építészeit tömöríti. Me­gyénkből Vásárhelyi Dániel, Markolt László, Vas Tibor (Kecskemét), és Dóka József (Kiskunhalas) került a választmányba, póttagok Kovács Fe­renc, Tóth Tamás, és Várkonyi Péter (Kecskemét) lettek. Elnököt egyelőre még nem választottak, először a te­rületi kamara ügyrendjét készíti el a választmány. A területi kamara leg­főbb célja, hogy egyenlő esélyeket te­remtsen az építészek közötti verseny­ben. Bácskai népművelők egyesülete Tegnap Baján, a József Attila Mű­velődési Központban megalakult a bácskai népművelők egyesülete. Az új szervezet a közművelődés ügyét és a bácskai régiókban működő népmű­velők szakmai-érdekvédelmi képvise­letét kívánja felvállalni. Várják a csatlakozni szándékozókat, a bajai művelődési központ címén: Baja, Vörösmarty u. 5., tel.: 79/26-633.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom