Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
PETŐFI HERE 6. oldal, 1992. február 20. EDGAR WALLACE: A Bűn utcai banda Egy autó összeütközik egy különvonattal 13. Akármilyen gond keserítette is az emberek lelkét azon a végzetes vasárnap délután és este, két ember mégis akadt, akinek lármás boldogsága tökéletesen zavartalan volt. Pedig Alphonso Blaxton autója régi ócska bárka volt, csúnyán rázott. Boldogok voltak, bár egyetlen szerelmes szó sem hangzott el, mióta Moya kibontakozott a fiatalember karjából. Aranyló ködön át titokzatos völgyekbe szállt a pillantásuk. Hallgatták a madarak énekét, és megízlelték azokat az örömöket, amelyeket csak a fiatalok ismernek. — Nem lenne nagyon jó itt feste- getni? — szól a lány. — Ne szóljon most egy szót se művészetről — könyörgött a fiatalember. — Most csak szép dolgokról beszéljünk ... Teszem, teáról meg rákról. — Kíváncsi vagyok, ugyan mi lesz most — mondta aztán hirtelen elkomolyodva. — Mi lesz? Kivel, mivel? — kérdezte a festő elképedve. — Hát velünk! — Azt hiszem, már mondtam, hogy nekem évi háromszáz font a jövedelmem — folytatta Blaxter. — Ha ma ott tartunk, hogy meggyónjuk a tehertételeinket, én is előállhatok a magaméval. — Azt mondta, hogy egy árva garasa sincs —jegyezte meg Moya szigorú arccal. — Évi háromszáz font már kis vagyon. — Háromszáz font csak a nagyon gazdagok szemében vagyon, a szegénynek rosszabb, mint az igazi szegénység. Az autó egy erős rándulással elindult, simán, baj nélkül lefutott a domboldalon. — Szerencse, hogy a sorompó nyitva van — mondta a fiatalember, amint a kocsi vígan püfögött előre — mulatságos lenne, ha nem tudnánk megállítani. E pillanatban éles vonatfütty si- vított: arra fordította a fejét. — Másik vonalon lehet — mondta Blaxton kényelmetlenül és a fékre tette a kezét. — A sorompó mindenesetre nyitva van — folytatta megkönnyebbülve. A vonat újra eszeveszetten fütyült, már hallották is a dübörgését. Jó ötven lépésre lehettek a pályatesttől, amikor a sorompó megmozdult. Blaxton megnyomta a féket, a sebesség azonban nem csökkent, aztán elkapta a kéziféket, visszarántotta, de érezte, hogy a fogantyú enged: eltört. Mit tehetett egyebet, 3 minthogy szerencsét próbált más- | képpen, a kocsi nekiiramodott. ! ' Autó, sorompó, vonat, minden : egybekavarodott. Moya mint a labda repült ki, j egyenesen az árokba, ahol szerencsésen csak puha iszapra esett. Alphonso egy élő sövényre vágódott, amely rongyokra szaggatta a ruháját, összevissza karcolta arcát, kezét. Gyorsan kikecmergett az ágak közül és a lány keresésére indult, Moya egy kicsit kótyagos fejjel már kapaszkodott kifelé az árokból a 1 töltésre. | Blaxton arca csupa karmolás, ruhája egy rongy, de bár még ő járt : rosszabbul, mégis a lánynak volt siralmasabb formája. Tetőtől talpig csupa merő sár, arcán is vastagon az iszap, kalapja elrepült, hosszú haja százfelé lobogott a szélben. A különvonat utasai talán még jobban szömyülködtek, mint az áldozatok. — Szerencsétlenség történt —jelentette a vonatvezető. — Beleszaladtunk egy autóba. — Halott van? — kérdezte Sir 1 Ralph riadtan. — Nem sir, egy fiatalember és egy nő ült az autóban, de nagyobb j az ijedelmük, mint a baj. — Gyerünk, nézzük meg őket | — mondta Lord Flanborough kill lépve a töltésre. Első pillanatra a torkán akadt a || szó. Moya! kapkodott levegő után. — Moya! Szent isten! Hogy || kerülsz te ide? — Moya szólt Lord Flanboro- | ugh kínosan — szabad tudnom, mit I jelent ez? | — Már be akartam mutatni Blaxton urat — felelte Moya és hol Ij fülig vörösödött, hol meg elsápadt. | — Fonso, ez az apám. — Örülnék, ha láthatnám — I mondta Fonso, vadul tapogatózva |j a vak oldalán. — Fonso? — ismételte Flanborough dühösen és ha szabad tudnom, ki ez a Fonso? Moya, mielőtt felelt, előbb még feltűzte kibomlott haját és zsebken- I dőjével letörölte arcáról az iszapot. — Gondolom, hogy meglepetés lesz számodra és még nagyobb meglepetés lesz Sir Ralph számára az újság, hogy Fonso meg én házasságra lépünk. Kínos útjuk volt hazáig. Sir Ralph bevette magát egy sarokba, konokul elhárította Lord Flanborough minden kísérletét, hogy tisztázzák a dolgot. Sértette a büszkeségét, de valljuk csak be az igazat: a zsebét is, mert ez a házasság számottevő gyarapodást jelentett volna vagyonában. Az illedelmesség példaképe volt, amit a kocsiban látott: Moya és Blaxton a kocsi más-más végén ültek merev tartásban és a legközöm- bösebben kinéztek az ablakon. Ennek a viselkedésnek talán az lehetett a magyarázata, hogy a fülke ajtaja nagyot zördült, mikor a kilincs megmozdult.- Négyszemközt szeretnék veled beszélni, Moya. — Hát, Moya — mondta a lord ügyetlenül erőltetett hangon — most talán megmagyaráznád ezt a dolgot. — Miért megyek Fonsóhoz? Mert szeretem. Mit gondol, miért mennék hozzá másért? — Az az ember közönséges szerencsevadász — tört ki a lord vadul. — Tudja, hogy neked magadnak is van pénzed és én nem menthetlek meg boldogságod következményeitől. — Hát Ralph mi? — kérdezte Moya élesen. — Sir Ralph nagyon gazdag ember ■ felelte az apja nagy hévvel. — Mit kap velem? Erre a kérdésre már kényes volt a felelet. Lord Flanborough tudta, hogy ez a házasság sokkal tekintélyesebb vagyont vinne Sir Ralph- nak, mint amennyi Moyának volt. — Kérdezd meg önzetlen barátodat, elvesz-e engem, ha te nem adod azt a hozományt, amelyet nekem szántál, én meg odaajándékoznám a magam vagyonát egy női szeretet- házra. — Biztos vagyok benne, hogy Sir Ralph igennel felelne. — Kérdezd csak meg. A lord kilépett a kocsiból és haragos képpel nézett a megbotránkoztató Fonso úrra. Visszament Sir Ralph mellé. — Elvenné Moyát, ha megmásítanánk a megegyezésünket, Ralph. — Mi jut az eszébe? — kérdezte Sir Ralph ámulattal és egyszerre kizökkent morcos kedvéből. A pénz volt az egyetlen tárgy, amely mindenkor legmélyebb letargiájából is egy csapásra kiugrasztotta. — Csak az — felelte a jövendőbeli após —, hogy mit felelne, ha igy szólnék: Maga szereti Moyát stb. Gazdag ember, el tudja a feleségét tartani szépen, vegye hát el a megegyezésünk nélkül. — Hát nem venném el! — kiáltotta Sir Ralph dühösen —, hogy venném el! Mi már megegyeztünk, úgy látszik, ki akar bújni az egyezség alól. Mi kifogása van most ellene? — Nekem semmi kifogásom sincs — jelentette ki a lord kényelmetlenül —, de Moya azt hiszi, hogy az ön választásában a legfontosabb pont az ő pénze volt. Hát természetes, hogy az volt — mondta Sir Ralph kíméletlen őszinteséggel. — Én nagyon vonzódtam Moyához, de a megegyezés nagy súllyal esett a latba. Michael az állomáson várt rájuk, azonnal észrevette, hogy a társaság igen kínos helyzetben van. Egyszerre megtalálta a titok nyitját, mikor meglátta a csupa sár Moyát és a fiatalembert, akinek arcát sok karcolás tarkította, a ruhája meg foszlányokban lógott le róla. Összeverekedtek? — kérdezte. — Édesapám rettentően haragszik — felelte Moya —, mert férjhez megyek Fonsóhoz. Michael csak bámult elképedésében. Azt akarja mondani, hogy nem megy férjhez Ralphoz? Azt - felelte határozottan. — És ez az úr Fonso? Moya bólintott. Michael hátravetette a fejét és az egész állomás csak úgy visszhangzott a nevetésétől. — Maga nem ismeri Fonsót, aki szegény ember. Ugye az? — Nagyon szegény — vállalta a fiatalember, de azért egy cseppet se látszott boldogtalannak. — És feleségül megy hozzá? — Természetes, hogy hozzámegyek — felelte Moya méltatlankodva a kérdésen —, igazán nem vártam, hogy megró miatta. — Megrovom? — nevetett Michael. Erős karjába kapta a lányt és megcsókolta. (Pénteken folytatjuk!) VÁLASZOL A HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Kérdések az átalakulás kapcsán • A jelenlegi földreform a földtulajdonnak mintegy hetven százalékát érinti. Az átalakulással, a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos kérdéseket dolgozta fel dr. Pesta János és dr. Jójárt László Föld, szövetkezet, átalakulás című kiadványban. A Lakitelek Alapítvány Antológia Kiadó gondozásában a napokban megjelent munkát holnaptól lapunkban folyamatosan közöljük Kérdések és válaszok a szövetkezeti átalakulási törvényről címmel a harmadik oldalon. A jelenlegi földreform a földtulajdon mintegy 70 százalékát érinti. Volumenében sokkal nagyobb bármely előzőnél. Ezért vált szükségessé az éj jogi szabályozás. A nemrég elfogadott szövetkezeti és átalakulási törvény — amely a korábbitól eltérően valameny- nyi szövetkezet működését szabályozza —, lehetőséget és mozgásteret ad az érintettek szabad döntésének. Az átmeneti időszak, az átállás, az új rendszer gazdálkodása ugyanakkor sok gondot is felvet. Ezekről beszélgettünk dr. Lo- vászy Csabával, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárával. — A mintegy 6700 különféle szövetkezetei és 1260 mezőgazdasági termelőszövetkezetet érintő törvény tulajdonképpen egy egységcsomag része: négy jogszabály hivatott megoldani a tulajdonnal és a használati viszonyokkal kapcsolatos kérdéseket. A földtörvény ügyében például megoszlanak a vélemények : egyesek szerint szükség volna egy új földtörvényre is. Mi erről a tárca véleménye ? — Az említett egységcsomag, a négy törvény, kiegészül majd egy ötödikkel: az agrárpiaci rendtartással. Ami az önálló földtörvény szükségességét illeti, azon lehet vitatkozni, de a föld tulajdoni viszonyait haladéktalanul szabályozni kell, hogy a módosított földtörvény harmonizáljon a másik hárommal. Később, menet közben, el lehet majd dönteni, hogy szükség van-e egy újabb törvényre vagy sem. — Izgalmas kérdés a tulajdonjog és a földhaszonbérlet ügye. A tulajdon és a használat a termelőszövetkezetek többségét tekintve általában egybeesik, de a termőföld esetében a világ számos országában elválik. Most igazodni próbálunk Európához? Az új jogszabály ezt tükrözné? — Igen. Magyarországon a szövetkezetek átalakulásakor elválik majd a tulajdon és a használat, ezért korszerűen és egyértelműen szabályozni kell mindkét fél érdekeit. Mindazoknak, akik most földtulajdonhoz jutnak — ha nem is akarják, vagy nem tudják földjüket termelésbe fogni — gondoskodniuk kell annak termőképes állapotban tartásáról. — Mit tehet az a gazdálkodó, aki megkapja ugyan a földjét, de a szövetkezet nem veszi tőle bérbe? — Ez a kérdés gazdaságilag nem indokolt. Elvileg ugyan a szövetkezeteket senki sem kötelezi, hogy tagjaik földjét vegyék bérbe, de az ésszerű gazdálkodás szükségletei erre rá fogják kényszeríteni őket, ha meg akarnak élni a földművelésből. — Az átalakulási törvényben igen szoros határidőket írnak elő. Tarthatók lesznek ezek? — A törvény valóban rendelkezik arról, hogy a jelenlegi szövetkezeti modell milyen ütemezéssel és módon alakuljon át olyan új szövetkezetté vagy gazdasági társasággá, amelyet a szövetkezeti törvény meghatároz. A határidők láncot alkotnak, bizonyos értelemben érvényesül a dominóelv: ha elcsúszik az egyik határidő, törvényszerűen csúszik a többi is. Az átalakulás zavartalanságának biztosításában óriási felelőssége van a jogalkalmazóknak, a földhivataloknak, s mindazoknak az agrárszakembereknek, akik ehhez a munkához értenek és óriási tapasztalattal rendelkeznek. De a legnagyobb felelősség a gazdálkodóké, ők viselik döntéseik minden ódiumát. Éppen ezért fontos, hogy idejében eljussanak hozzájuk a szükséges információk, kapjanak korrekt tájékoztatást, s tudják milyen választási lehetőségeik vannak. A törvény szándékoltan kerettörvény, a tagság döntésébe nem szól bele senki. — Sokan úgy érezhetik: magukra maradtak, tálon túl felelősségteljes a döntés. — Nyilvánvaló, hogy a végrehajtásnak vannak feszültségpontjai, de máris számos jó ötlettel találkoztunk, biztos vagyok benne, hogy ki-ki megtalálja a számára legokosabb megoldást. tJjvári Gizella Ferenczy Europress Az alapítványról A SUZUKI ELÉGEDETT A SZORGALMUKKAL Megkapják a képzési pótlékot a magyar gyakornokok Megoldódott a Suzuki koszai gyáregységében dolgozó magyar gyakornokokkal kapcsolatos konfliktus. Lepsényi István, a magyar Suzuki Rt. vezér- igazgatója hétfőn elmondta az MTI tudósítójának, hogy a Japánban tanulók „képzési pótlékot” kapnak az új megállapodás szerint és a túlságosan hosszúnak tartott képzési idejüket is lerövidítik a mostani hétről hat hónapra. Emlékezetes, hogy a Koszaiban dolgozó fiatalok csoportja nehezményezte, hogy nem kapnak túlórapénzt, holott rendszeresen többet teljesítenek napi nyolc óránál és kérésüknek nyilatkozattal, rövid ideig tartó leállással is nyomatékot adtak. Lepsényi István úgy értékelte, hogy a vállalatvezetésnek le kell vonnia az eset tanulságait, nagyobb gondot kell fordítania a gyakornokok felkészítésére, a jobb információáramlásra. Azt is megfontolják, hogy a jövőben ne csak huszonéves fiatalokat, hanem tapasztaltabb dolgozókat is verbuváljanak az esztergomi Suzuki-gyárba. A vállalat egyik képviselője, aki már a gyakornokokkal van, a jövőben is folyamatosan tartja fenn a kapcsolatot a magyar fiatalok és a japán cég képviselői között. A vállalatvezető azt tapasztalta, hogy a nagy többség megfelelően végzi munkáját — ezt a japánok is elismerik — és a fiatalok szorgalmasan dolgoznak, elégedettek az itteni feltételekkel is. Esztergomban megkezdődik az első ötajtós Swiftek sorozatgyártása három változatban. A mostani tárgyalásokon elhatározták, hogy a négyajtós típusokat a tervezettnél hamarabb, már 1994- ben kezdik el gyártani. Egy-két hónapon belül pedig japán cégek részvételével akarnak kapcsolódni a Suzuki programhoz — közölte a vállalatvezető. « Az alapítványokról a korábbi évtizedekben úgyszólván nem is kaptunk híreket. A rendszerváltozás és annak pénzügyi, gazdasági következményei azonban hamar ráirányították a figyelmet erre, a bizonyos célok finanszírozását vonzóvá tevő és meg is könnyítő formára. Ezúttal — a Házi Jogtanácsadó segítségével — az alapítványok és megszüntetésével, működtetésével kapcsolatos főbb tudnivalókat foglaljuk össze. Mikor szűnik meg az alapítvány? Az alapitvány az alábbi három esetben szűnik meg: — ha az alapítványban meghatározott cél megvalósult, — ha az ott meghatározott idő eltelt, — ha a megszűnés feltétele bekövetkezett. Ezeken kívül megszűnik még az alapítvány abban az esetben is, ha azt a bíróság megszünteti. Az alapítvány megszűnése elsősorban az alapító elhatározásán alapul. Ezt a szándékát úgy juttathatja kifejezésre, hogy az alapító okiratban meghatározza azt a tényt vagy körülményt, amelynek bekövetkezése esetén az alapítvány megszűnik. Ez történhet a megszűnés pontos időpontjának meghatározásával vagy olyan feltétel megállapításával, melynek bekövetkezése esetén az alapítványt megszűntnek kell tekinteni. Ha ilyen rendelkezéseket az alapító okirat nem tartalmaz, akkor is megszűnik az alapítvány, ha az alapító szándéka szerinti cél megvalósult. Mikor szüntetheti meg a bíróság? Az alapítón kívül az alapítvány megszűnéséről csak a bíróság jogosult dönteni. A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha: — céljának megvalósítása lehetetlenné vált (ennek egyik esete lehet, amikor az alapítvány céljának megvalósítására szükséges vagyon elfogyott, illetve az a cél megvalósítására már nem elegendő), — ha jogszabályváltozás folytán a bejegyzést meg kell tagadni. Megszüntetheti a bíróság az alapítványt abban az esetben, ha a kezelőszerv, szervezet a tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, és az alapító a bíróság felhívása ellenére a kijelölést nem vonja vissza, kezelőkent más szervet, szervezetet pedig nem jelöl ki. Megszűnt alapítvány vagyonát — az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában — a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. Az ügyészség jogosítványai Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányuló szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha az alapítvány működésének törvényessége másként nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti. A bíróság a törvényesség helyre- állítása érdekében és az ügyész keresete alapján peres eljárásban hoz határozatot az alapitvány megszüntetéséről. Bevételek és kiadások Az alapítvány az alapító okiratban meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik. Az alapítvány-vállalkozási te-s vékenységet is folyathat, amepy-^ nyiben e tevékenység az álápítvány célját nem veszélyezteti. Az alapítvány bevételei: a) az alapító által az alapítvány céljára rendelt vagyonból, b) az alapító rendelkezése szerint az alapítványhoz csatlakozó jogi és magánszemélyek felajánlásaiból (befizetéseiből), c) vállalkozási tevékenységéből, d) egyéb forrásból származhatnak. Az alapítványi célú és a vállalkozási bevételeket elkülönítetten kell nyilvántartani. Az alapítvány kiadásai: a) az alapítványi cél megvalósítása érdekében felmerült közvetlen kiadások (költségek), b) a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, c) a kezelőszerv költségei, valamint egyéb közvetett költségek. Az alapítványi célú és a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségeket (kiadásokat) elkülönítetten kell nyilvántartani. Az alapítványi cél, valamint a vállalkozási tevékenység megvalósítása érdekében felmerült közvetett költségeket (kiadásokat), illetőleg a kezelőszerv, szervezet üzemeltetésének és fenntartásának költségeit az alapítvány cél szerinti feladata, és az alapítvány vállalkozási tevékenysége között a bevételek vagy a közvetlen költségek arányában kell megosztani. (MTI-Press) A KISKUNSÁGI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA Tulajdonosi jogokkal, új típusú szövetkezet! Az érdekképviselet kezdeményezője és mindvégig sürgetője volt a szövetkezeti tagság magán- tulajdonosi rendelkezési szabadságát helyreállító és garantáló törvénynek. Az érdekképviselet javaslatainak többségét a parlament a törvényben érvényesítette. Ez tükröződik abban, hogy a magántulajdonhoz jutó tagok maguk dönthetik el. hogy részjegyükkel, üzletrészükkel újraszövetkeznek, társasággá alakulnak vagy a szövetkezetből kiválva egyénileg gazdálkodnak tovább. A törvény széleskörű önkormányzati szabadságot ad ahhoz is, hogy a tagok eldönthessók milyen tevékenységeket szerveznek szövetkezeti keretek között, milyen tartalommal szerveznek új szövetkezetei. Ugyanakkor — koalíciós megállapodás alapján — egyes törvényi rendelkezések kárpótlási elemeket is tartalmaznak. A jelenlegi szövetkezeti tagság rovására sokezer külső, nem falun élő igényjogosult javára csökkentik a szövetkezeti tagok tulajdonába adható vagyont. Ezek a rendelkezések, amelyek az érdekképviselettel történt egyeztetés után kerültek be a törvénybe, akadályozzák annak békés végrehajtását, feszültségeket okozhatnak. További feszültségek forrása lehet, ha a parlament elfogadja azt a módosító indítványát, amely szerint százalékos arányt kívánnak megállapítani arra nézve, hogy a vagyonból mennyit lehet felosztani a bevitt vagyon, illetve a vagyongyarapításhoz munkával való hozzájárulás figyelembevételével. Ezzel a vagyonfelosztás szabályainak meghatározását kiveszik a tagság kezéből, az önkormányzat hatásköréből, amely helyenként igazságérzetet, végsösoron pedig alkotmányos jogokat sért. Ha a parlament ezt az indítványt elfogadja, az érdekképviselet alkotmánybírósági felülvizsgálatot fog kérni. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség területén az átmeneti törvény végrehajtására hatással lesznek a gazdasági, pénzügyi nehézségek, túl azon, hogy veszélyeztetik az idei kormányprogramnak megfelelő termelést is. A szövetkezetek érzik ebbéli felelősségüket, de mivel Önerőből nem tudnak úrrá lenni a helyzeten, Szövetségünk jelezte a problémákat a Földművelésügyi Minisztériumnak és a Pénzügyminisztériumnak. Szövetségünk 70 tagszövetkezetének több mint fele zárta veszteséggel az 1991-es évet. Noha követeléseik megközelítik tartozásaikat, partnereik fizetésképtelensége miatt nem jutnak hozzá a pénzükhöz. A bankok a jól működő szövetkezeteknek is nehezen adnak hitelt, mert bizonytalanok a visszafizetését illetően, a veszteséges szövetkezetekkel pedig szóba sem állnak. A tavaszi munkák elvégzésére a szövetkezetek többségében nincs meg a fedezet, igy az átalakulás több szövetkezetben a csődeljárással párhuzamosan zajlik majd, feltehetően lesz olyan is, ahol a felszámolást sem tudják elkerülni. E problémák rendezését megakadályozza az ún. „moratórium-törvény- amely lehetetlenné tette, hogy vagyonuk egy részének értékesítésével teremtsenek pénzügyi fedezetet az átmenet időszakára. Van ahol a tagság úgy látja, nincs miért és mire átalakulni. A tisztségviselők többsége vállalja az idei esztendő rendkívüli feladatait annak ellenére is, hogy az átmeneti törvény olyan polgárjogi felelősséget érvényesít velük szemben, amiről nem volt szó, amikor tisztségüket elvállalták. Nem tudnak azonban felelősséget vállalni azokért a gazdasági és szociális megrázkódtatásokért, amelyek az átalakulás időszakában bekövetkeznek. Ezeknek kormányzati szintű kezelése azért szükséges, mert a mezőgazdaságban végbemenő privatizáció nemcsak a szövetkezeti tagság, és nemcsak a falvak ügye, hanem az egész társadalomra és nemzetgazdaságra kiható folyamat. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség Elnöksége alkotmányossági fenntartásai ellenére is a törvények mielőbbi végrehajtása mellett foglal állást. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a törvény egyes, a tagság érdekeit és az alkotmányos elveket sértő, valamint a gyakorlatban végrehajthatatlan rendelkezéseit a parlament vizsgálja felül és módosítsa. \ Félreérthetetlenné kell tenni, hogy az új szövetkezeti formák, társaságok, egyéni vállalkozások kibontakozásával csak részben biztosítható a jelenlegi tagság munkalehetőségének és megszokott szociális biztonságának megtartása. Az érdekképviseletnek az a véleménye, hogy a kormányzati prognózisok alábecsülik az agrárnépességből munkanélkülivé válók várható létszámát, illetve e réteg növekedését. Nem számolnak kellően a jelenleg viszonylag védett helyzetben lévő nyugdíjas tagság ellátásának romlásával járó feszültségekkel sem. Az államtól átvállalt szociálpolitikai feladatok az új törvény erre vonatkozó szabályainak ellenére nem teljesíthetők, a gazdasági feltételek romlása miatt. A tulajdonossá-válás és a föld-tulajdon, az üzletrész nem kárpótolja a tagokat elvesztett munkájukért. Számos jel arra mutat, hogy az állami szociálpolitika e tulajdonukra hivatkozva tervezi a szociális juttatások csökkentését, a munkanélküli segély megvonását. Ezért az érdekképviselet felhívja a figyelmet arra, hogy az átmeneti törvény végrehajtása további állami intézkedéseket igényel. Az agrárpiaci rendtartás, a földtörvény mellett szükségesek a falun élő népesség sajátos szociális helyzetét figyelembevevő további intézkedések is. Kecskemét, 1992. február 19. Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség ELNÖKSÉGE MIT MOND A JOG? Kecskeméten, a Hosszú utcai óvoda nevelői és szülői munkaközössége levélben kérdezte meg a szülőket: mi a véleményük arról, hogy alapítványt hoznak létre az intézmény hatékonyabb munkálkodásának érdekében. A kedvező fogadtatás után immár a hivatalos útjára indították az ötletet: az óvodapedagógusok tették le 500- 1000 forintjaikat, bízva abban, hogy gyarapodik a tőke. Ám lehet, hogy ebben a pillanatban is valahol születőiéiben van egy alapítvány, hisz a működési költségek növekedése, a támogatások csökkenése megoldandó kényszerhelyzeteket teremt.
