Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 02. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. január 3., 3. oldal Díszpolgáravatás Mint tegnapi lapunkban írtuk három posztumusz díszpolgári címet ado­mányoztak Kiskunfélegyháza ünnepi képviselő-testületi ülésén, december 31-én. Az ülés további fejleményeiről, valamint egy másik félegyházi ünnep­ségről az alábbiakban számolunk be. A felemelő pillanatoknak tud­ható be, hogy Petőfi dísz­polgári címének adományozásá­nál, a képviselők szavazatainak összeszámlálásakor valószínűleg számolási hiba történt: a jelen lévő 19 szenátorból 16-an szavaztak igennel. Legalábbis ez kerül a vá­rosjegyzőkönyveibe, de e legújabb Petőfi-rejtélyt majdan kutatóknak itt kell megjegyeznünk: valameny- nyi jelen lévő képviselő támogatta a költő diszpolgárságát, azonban egy újabb szavazási procedúra két­ségkívül megtörte volna az ünnep fényét. A délelőtt tíz órakor kezdődő másik megemlékezésen Ficsór Jó­• Dr. Mezősi Károly lánya, Katalin átveszi édesapja díszpolgári oklevelét Ficsór József polgármestertől. (Fotó: Némedi László) zsef polgármester és dr. Csölle Yvette jegyző helyezett el koszorút Petőfi szobránál. A szikrázó, de­cemberi napsütésben Juhász Ist­ván, a Móra Ferenc Gimnázium tanára mondott személyes hangú, az elmúlt évtizedek sablonjaihoz képest rendhagyó, s éppen ezért nagy sikerű beszédet. A Móra- gimnázium tanulói, Szálkái Krisz­tina és Rádi Dezső egy-egy Petőfi- vers előadásával tették teljessé az ünnepi megemlékezést. M. Gy. Kórházi torzsalkodások Halason Doktor írta a beteg levelét? (Folytatás az 1. oldalról) Ilyen előzmények után került sor az említett érte­kezletre, ahol dr. Hoffmann Ágnes körzeti orvos, dr. Csikós Ferenc felesége a saját magánnyomozásának eredményeiről számolt be. Az általa elmondottak egy­részt összecsengenek az ügyészség megállapításaival, másrészt egyéb, kiegészítő információkkal is szolgál­tak. Arra kértük dr. Hoffmann Ágnest, hogy — ha már az ügy előzetesen is nyilvánosságot kapott — nyomozásának eredményeit a Petőfi Népe olvasóival is ossza meg. — A férjem még 1989 végén operált egy hölgyet, akinek a nevét én az orvosetika szabályait betartva, nem mondhatom meg. Esetében — egy képernyő meghibásodása miatt — az ilyen műtétek szokásos kockázati határain belül maradva, kisebb kompliká­ció lépett fel. A hölgyet ezért tovább kellett kezelni, de később gyógyultan távozott a kórházból. Nos, ennek a hölgynek egy, még 1990 januárjában aláírt levelét szellőztette meg most, 1991 végén a Halasi Tükör. Egyébként az egész dolog azokkal a belső kórházi torzsalkodásokkal függ össze, amelyek 1991 tavaszán erősödtek fel, mert négy osztályvezető főor­vosnak lejárt a megbízatási ideje. Én megtudtam, hogy ez a hölgy hol lakik, s felke­restem a lakásán. Elmondta, hogy annak idején, 1989 végén a férjem egyik beosztottja, dr. Kecskés István adjunktus leült az ágya szélére, s közölte vele: neki azért kell a betegségével hosszabb ideig kínlódnia, mert a férjem az operáció közben műhibát követett el. De ő — mármint Kecskés doktor — semmit sem tud tenni a férjem ellen. Viszont ha a hölgy felkeresné a röntgenosztályon Papp doktort, s elmondaná neki a panaszát, akkor eljárás indulhatna Csikós főorvos ellen, s ő elégtételt kaphatna. A hölgy ezt meg is tette. Elmondta a panaszát Papp Lászlónak, aki már a gyógyulását követően, 1990 januárjában kiment a lakására és aláíratott vele egy levelet, amelyet az orvos fogalmazott. Ő ennyit tud, csodálkozik, hogy az egész ügy csak több mint egy évvel később került a nyilvánosság elé. Az én nyomozásom eredménye ennyi, ennyit mondtam el a kórházi értekezleten. S még egy adalék az ügyhöz: miután a férjem osztályvezető lett, Papp • Kiskunhalason régóta beszédtéma: mi történik a kórház — a nyilvánosság által korábban bevehetetlen — falai között? doktor, aki valamikor ott dolgozott, kérte, hogy visz- szajöhessen. A férjem — hallván Papp doktor termé­szetéről — megszavaztatta a kollégáit, hogy szívesen dolgoznának-e vele. Az eredmény az lett, hogy nem — fejezte be dr. Hoffmann Ágnes. A kiskunhalasi kórház belső torzsalkodásának fej­leményeiről holnapi számunkban is írunk, munkatár­sunknak sikerült nyilatkozatot kapni az ügyben sze­replő betegtől. Bálái F. István Korszerűsödő telefonhálózat Az ügyfél igényeit figyelmezve A Magyar Távközlési Vál­lalat Magyar Távközlés cfatiű ' — decemberi számában :— lapjában Vojnár László, a szege­di igazgatóság vezetője beszá­mol terveikről, célkitűzéseik­ről, amelyet a MATÁV fej­lesztési prog­ramjához iga­zodva a közeljö­vőben szeretnének tettekre is váltani. Bács-Kiskunban is tapasztalhatjuk, hogy több településen elég siralmas állapotban van a telefonhálózat, sokan várnak — évek óta — telefonra. Ezek a tények. De természetesen vannak olyan helységek is, ahol már a korszerű technika alapján, új központokat helyeztek üzembe. 160 . 140 120 100 80 60 40 20 0 1993 992 £Vfj(V ’TlKÍV-FT* 991 199C Id __ 145.279 217.597 229.714 Összkapacitás Manuális i i Crossbar Digitális • Grafikonunk az országos hálózatfejlesztés alakulását ábrázolja. A volt szovjet katonai repülőterek jövője A szegedi távközlési igazgatósághoz három megye állománya tartozik. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád me­gyéké. E három térségben mintegy másfél millió ember él (249 település). Megtalálhatók az LB és az automata központok, a légvezeték és a koaxká- bel, az egycsatornás légesvivő és a PCM technika. Mindezek magával hozzák a terület egyenetlen távbeszélő­ellátását. Az igazgatósághoz tartozó települések 50 százaléka automatizált. A Dél-Alföld „fővárosában”, Szegeden készül az a szekunder körzeti központ, amely kezdetben 9000, a távlatban 16 000 tranzitpont-kapcsolási lehető­séggel bírna. Ide csatlakoznának majd a primer központok, amelyek magában foglal­nák Baját, Kecskemétet, Kiskunhalast, Kiskőröst és Szentest. Kecskeméten és Békéscsabán jelenleg ARF típusú köz­pontok üzemelnek, ezeket nem kíván­ják tovább bővíteni, mivel az ARM központjaik már jelenleg sem bírják a rájuk zúduló körzeti és távhívóforgal­mat. A már meglévők bővítése helyett az ARF géptermekben rendelkezésre álló üres helyekre kombinált (tranzit és előfizetői) digitális központot telepíte­nének. Kecskemétre 10 240 előfizetői és 5670 trönk kapacitású központokat építenek. Az új központot a SIEMENS cég szállítja és telepíti. A technikai fej­lődés magával hozta az új hálózati ele­meket is. így például az eddigi rézerű kábelekből felépített hálózatok mellett megjelent a fényvezető, melyet Baja ru- rál hálózatában helyeznek üzembe. Hasonló várható a Kecskemét—Kis­kőrös Kalocsa vonalakon. A legjelentősebb fejlesztés az elmúlt évben Baján, illetőleg környékén tör­tént. A MATÁV 1993-as nagyarányú fejlesztési programjához igazodva — sajnos nem mindenhova jut el a „kor­szerűség”. Nem érinti Kalocsa és Kis­kunhalas térségét sem. A távközlési igazgatóság számít ezen településekhez tartozók támogatására, valamint külső forrásokra. Eszerint soha nem látott minőségi és mennyiségi fejlődés követ­kezne be. Vojnár igazgató úr koncepciója igen kedvező. Összegzéséből kitűnik, hogy 1993-ra a MATAV célkitűzésével össz­hangban a mennyiségi fejlesztés mellett olyan távközlési hálózati infrastruktú­rát teremtenek meg, mely már biztosí­tani képes a szinte tetszőlegesen gyors ütemű mennyiségi és minőségi szolgál­tatásfejlesztés alapvető feltételeit, üz­letpolitikai érdek lesz az előfizető, az ügyfél igényeinek kielégítése. Szeretném kiegészíteni Tápai József „Harács volt — most adó” című cikkét az özvegy nyugdíjasok gondjával. Köztu­dott, hogy a nyugdíjak alacso­nyak, egy nyugdíjból megélni, lakást, házat fenntartani egy lég­tornász életveszélyes mutatvá­nyához hasonlítható .. . Mi is történik akkor, ha egy nyugdíjas házaspár közül az egyik eltávozik az élők sorából? — Pláne, ha ez az eltávozás hir- telenül, váratlanul következik be. Nos, van (az orvos) a teme­tési költség, kb. 40 ezer forint körül. Aztán a lakás, ház örökö­södési százaléka, kb. 50 ezer fo­rint. Kérem, két kiskeresetű em­ber éveken át megtakarított pén­zecskéje pillanatok alatt 0-ra zsugorodik. S aztán marad az egy nyugdíj, de marad a lakás, ház rezsije, Tiszta szeszt egy cseppet sem 1992. január elsejétől jelentős vál­tozások következtek be az utasfor­galomban behozott áruk vámkezel­hetőségében. Ezentúl személyen­ként 1 (egy) liter égetett szeszt, 3 liter bort és 5 liter sört lehet maximum vámkezelni. Ha valaki ennél többet hoz, azt részére el sem vámolhatják. Szigorítás továbbá az eddigi szabá­lyokhoz képest, hogy tiszta szeszt se behozni, se kivinni, se az országon átszállítani magánforgalomban nem lehet, ezeket nem is vámkezelik (tulajdonosuk térítésmentesen fel­ajánlhatja a nála lévő mennyiséget az államnak). Dohányból ezentúl legföljebb 500 db cigarettát, 100 db szivart és 500 g dohányt hozhatni be. Kávéból, kakaóból, fűszerekből maximum 1 kg vámkezelhető. Épí­tőanyagból és építésfelszerelési cikkből magánforgalomban csak a felhasználási célnak megfelelően le­het behozni,, ez azt jelenti, hogy pél­dául építési engedéllyel kell doku­mentálni, hogy az építkezéshez pon­tosan mennyi csempe szükséges, és csak annyit lehet behozni. Az élveze­ti cikkek — szesz, dohány, kávé stb. — esetében a vámon túl 25 százalé­kos áfát, illetve fogyasztási adót is fizetni kell — tudtuk meg dr. Knyi- hár Márton hadnagytól, a Bács- Kiskun és Szolnok megyei illetékes­ségű vám- és pénzügyőrség szak­értőjétől. amely az egyedül maradónak a fél nyugdíját bizonyosan elviszi, néhol még többet is. Az elhunyt nyugdíja köddé válik. A hátra­maradó nem választhat, mint a régi rossz világban, egyetlen fil­lérrel sem növelheti. Akármi is lesz, önöknek bizto­sítva lesz a nyugdíjuk, de a mi­énk nem, és nekünk is csak vala­hogy meg kell élnünk. Gyerme­keinket fel kell nevelnünk, a jö­vő nemzedékét! Mindenkinek nagyon nehéz dolga van most és majd csak lesz jobb is bízunk benne. Az én véleményem ez. Senkit sem akarok megbánta­ni, de a keserűség és a felhábo­rodás váltotta ki belőlem, a Tá­pai úr levele, hogy a nyugdíja­soknak milyen nehéz. Hiszen ne­künk sem könnyebb. Szalkszentmárton (Név és cím a szerkesztőségben) Hét volt szovjet légi támaszpon­tot kínál eladásra Magyarország a belföldi és külföldi cégeknek, an­nak érdekében, hogy azokat a pol­gári légi forgalmi hálózatba be­kapcsolva az ország jelentős légi közlekedési központtá váljon. A magyar kormány ugyanis a szovjet csapatok kivonása után ha­talmas „kifutópálya-felesleggel” került szembe, amiből most anyagi előnyöket remél. A repterek átmeneti kezelője, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet a közlekedési tárcával közösen az elmúlt évben már közzétett egy versenyfelhívást, amit azonban ké­sőbb — megfelelő ajánlatok hiá­nyában — eredménytelennek nyil­vánítottak. Felmerült viszont, hogy a végleges hasznosításig ide­iglenes időtartamra adják bérbe a reptereket. így ez év tavaszán — kizárólag az első pályázat résztve­vőinek — felkínálták ezt a lehető­séget, amivel a debreceni önkor­mányzat és a Mikromatika Hol­ding azonnal éltek is. Az utóbbi cég Sármelléken megnyitotta a Ba­laton Airportot. Nem sokkal ké­sőbb ideiglenes bérlőkre talált to­vábbi három repülőtér: a kunma- darasit egy Top Vision nevű hong­kongi érdekeltség, a csákvárit a Szeretnék Tápai József agrár­mérnök nyugdíjas úr leveléhez hoz­zászólni! Igen tisztelt Tápai úr! Ne higgye, hogy csak az önök helyzete, nyugdíjasoké nagyon nehéz. És csak önöket sújtja az adórendszer. Minket is. Nagycsaládosokat, és higgye el nekem, hogy mi nagycsa­ládosok örülnénk annak is, ha ha­vonta maradna legalább fejenként 3500-3600 forintunk, mert én ma­gamból indulok ki, és négy iskolás gyermeket nevelek és féljem jelen­leg december 1. óta nem dolgozik, nem tudnak neki meghatározatlan ideig munkát adni. Az én keresetem családi pótlékkal együtt jó ha kijön havi 22 000-23 Ö00 forintra. Ebből hatodmagamat kell eltartani, négy gyereket iskoláztatni. Az sem olcsó mulatság már a mai világban és még meg is kell hogy éljünk. Nem is beszélve a magas OTP-törlesztés- ről. Hol áll arányban az én megél­hetésem az önökéhez képest. Nem panaszkodni akarok, de nem azért Mikromatika, a kiskunlacházit pe­dig a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) kapta meg. A legnagyobb érdeklődést azon­ban minden bizonnyal a tököli re­pülőtér váltotta ki, hiszen a jelent­kezők között olyan világcégek is voltak, mint a Boeing és a Lockheed. A tököli légi támaszponton ugyan­is egy katonai üzem is található, amely a keleti blokk légierejét szol­gálta ki. A berendezéseket azon­ban könnyen át lehet alakítani a polgári repülőgépek karbantartá­sának ellátására. A jó minőségű betonos kifutó­pályával rendelkező volt szovjet reptereket a bérlők elsősorban tu­risztikai célokra kívánják használ­ni. A Mikromatika sármelléki rep­tere például egyidejűleg 2 nagy, 4-5 közepes és 15-20 kis repülőgép parkoltatására és folyamatos ki­szolgálására is képes. A Vértes­hegység lábánál elterülő csákvári repülőtérnél Székesfehérvár és a Velencei-tó közelsége jelent nagy idegenforgalmi vonzerőt. A többi repülőtér bérlője is főképp az üzletemberek, turisták fogadására számít, hiszen a már létező heli­kopteres és repülőgépes légitaxi- vállalatok kényelmes közlekedést biztosítanak az ország különböző régiói között. nem dolgoznak a fiatalok mert nem akarnak, hanem mert nincs munka- lehetőségük. Jelenleg nekem még van. De ki tudja, hogy meddig lesz! Higgye el, hogy a fiatalabb korosz­tály is nagyon sokat dolgozik, hogy meg tudjon élni és semmi nincs biz­tosítva számukra. Igaza van a cikkírónak, halálra ítélt korosztály vagyunk Európa közepén. . . Aztán eladható, az özvegy laká­sát, a házát kisebbre cserélné, de a fennmaradó összeg után (amely hi­vatva lenne a nyugdíjat pótolni) adózni kell 25 százalékot. így aztán cseberből vederbe esik az ember. Az új lakásban is marad a régi rezsi, és csak a megváltó halált várhatjuk. Elnézést a komor hangvételért, de hát az igazság mindig is egyértelmű, sajnos számunkra véghetetlenül szomorú. Kovács Gáborné Baja, Vető u. 24. VÉLEMÉNYEK SZABADON ■■ '■ / : ■' . ' • Az igazság számunkra szomorú A nagycsaládosoknak még nehezebb Fórum a költségvetésről Jut-e elég támogatás a művelő­dési otthon fenntartására, korsze­rűsítik-e az utcai közvilágítást, mekkora összeget különítenek el a rászorultak segélyezésére? Egye­bek között ezek a problémák is szerepelnek azon a lakossági fóru­mon, melyet ma rendez 17 órától a kiskunfélegyházi önkormányzat a városháza dísztermében. A kép­viselői-választói eszmecserén Bo­dor István és Héja István ismerte­tik azokat az elképzeléseket, me­lyek a beszélgetés után kerülnek a városatyák elé elfogadásra. A fó­rum további előadója Fekete Pál, az MDF országgyűlési képviselője, aki ismerteti a parlament decembe­ri döntéseit, s válaszol az érdeklő­dők kérdéseire. Megszépültek a stációk Újváry Gyula jóvoltából — akit családi szálak kötnek Jánoshalmá­hoz — felújították a Kápolnás te­mető stációit, valamint szilárd bur­kolatú utat, illetőleg lépcsőfeljárót építettek a ravatalazó kápolnához. A kápolna előtt kialakítottak egy szertartásteret is. Az idén nyolcvanéves Újváry Gyula Dél- Afrikában él, rendszeresen kap­csolatot tart fenn az óhazával. Áz ő adománya, illetőleg a kivitelezők társadalmi munkája révén — meg­szépülhetett a város egyik legna­gyobb kegyeleti helye. Sirálytalálkozó a Sugovicán Az a néhány bajai, akit nem pa­rancsolt ágyba a szilveszteri fá­radtság és Sugovica-parti sétával kezdte az új évet, a friss levegő mellé érdekes látványosságot is ka­pott a természettől. A befagyott folyón ezrével gyűltek össze a du­nai sirályok, hogy a jégtörő hajók nyomvonalán némi eleséget szerez­zenek. Egy-egy kifogott keszeg megtartásáért nagy volt a harc, amelybe időnként a héják és a szürkevarjak is bekapcsolódtak. Reméljük, a tekintélyes sirálycsa­pat sokáig vendégszerepei a bajai látnivalók között. Az elesettek pártfogói Jánoshalmán Csaknem egy esztendeje, hogy Jánoshalmán is megalakult a Mál­tai Szeretetszolgálat helyi csoport­ja, amelyet Szakái Lajos polgár- mester és Tajdina József plébános kezdeményezett. Kozma Imre zug­ligeti plébános, a szeretetszolgálat országos elnöke Kiss Györgyöt, az általános iskola tanárát bízta meg a vezetői teendők ellátásával. Ed­dig jelentős adományokat juttat­tak el — a város lakosságának ösz- szefogásával — pl. a tiszaőrsi, a mohácsi és a máriagyüdi mene­külttáborokba. A helybéli iskolá­sok mintegy négyszáz csomagot vittek Mohácsra, a Mikulás-napi ünnepségre. Karácsonyra — a tagok — vé­giglátogatták a környékbeli szoci­ális otthonokat — ahol jánoshalmi származású lakosok is élnek. De­cember 24-én pedig ellátogattak a kiskunhalasi kórházba, ahol aján­dékcsomagot osztottak mindazok­nak, akiket senki sem látogat. Ez röviden dióhéjban és mindaz, ami­ről még nem szóltunk. Naponta ügyeletet tartanak a polgármesteri hivatalban — Karsai Péter or­szággyűlési képviselő rendelkezé­sére bocsátotta irodáját —, ahol várják a bejelentéseket. Az egyház- község mikrobusza — Tajdina plé­bános jóvoltából — mindig készen áll, ha szükség van rá. A több mint húsz önkéntes, bárminemű ellen­szolgáltatás nélkül végzi tevékeny­ségét Jánoshalmán is. Az egy év próbaidő elteltével — várhatóan júniusban — kerül sor hivatalos bejegyzésükre az országos köz­pontban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom