Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

1992. január 28., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Dízelolaj repcéből Száz hektár ellát egy traktort? A biodízel előállításáról, az ezzel kapcsolatos beruházásokról, az üze­mi használatról szóló hírek késztet­ték gondolkodásra Baján a Bácskai és Duna Melléki Mezőgazdasági Szövetségnél Kovács Ambrust és munkatársait, vagy öt évvel ezelőtt. A hírek közül az alapanyagra, a rep­ceolajra vonatkozók voltak azok, amelyek végül is tettekre sarkallták a kutatócsoportot. A bácsalmási szakszolgálati labo­ratóriumban ugyanis a hagyomá­nyos gázolaj szabványossági felül­vizsgálatát végezték, amelyhez szük­séges eszközök megfelelőek voltak ahhoz is, hogy a repceolaj paraméte­reit meghatározhassák. Nem kellett sok, és megtalálták azokat az adalék­anyagokat is, amelyekkel a biodízel létrehozható. Több vizsgálattal iga­zolhatták, hogy a többkomponensű anyag hasonló módon „működik” mind a hagyományos dízelolaj. A ke­verék előállításához ráadásul nem szükséges jelentős beruházás, és azoknak a gépeknek az átalakítása sem, melyeket ezzel hajtanak. Ezt egyébként Kőteleken, Székkutason és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Fő­iskolán folytatott kísérletekkel iga­zolni is tudták. Sőt, nemcsak mező- gazdasági gépeket, traktorokat mű­ködtettek már ezzel a keverékkel, ha­nem például IFA tehergépkocsikat, hasonló eredményekkel. Most, a ta­vasszal próbálják ki a bajaiak, hogy a városi közlekedésben részt vevő au­tóbuszok és még az idén, a dízelüze­mű személygépkocsik hogyan bírják a biodízelt. A használhatóságon kívül el­elgondolkodnak a szabadalmazta­tok arról is, hogy vajon a költségek hogyan alakulnak ennek az anyag­nak a használatakor. Miután élő, hosszú távon biztos árakkal ina nemigen lehet számolni, elég legyen annyi, hogy 100 hektáron megköze­lítően 25 MTZ—80-as traktor üzemanyag-szükségletének megfe­lelő repcemennyiséget lehet megter­melni. Ugyanakkor a megmaradó melléktermék is felhasználható. A magas fehérjetartalmú repcedara takarmányozásra, vagy miután po­gácsát sajtolnak belőle, fűtésre is al­kalmas. A bajai biodízel-kutatók úgy gon­dolják, hogy keverékük felhasználó­it „megmenthetik” attól, hogy a nyugaton elterjedt technológia óriá­si beruházási költségeit elő kelljen teremteniük. Ott ugyanis például az osztrák mezőgazdaságban alkalma­zott biodízelt repceolajból észtere- zéssel állítják elő. Egy 10 ezer tonna éves kapacitású üzem beruházásá­hoz azonban 120 millió schilling szükségeltetik. Még akkor is óriási lenne az ily módon létrehozott üzem beruházási költsége, ha úgy mint ott, nálunk is a szükséges összegnek csak a felét állná a termelő, a másik felét az állam. G.E. Csipesz, a nyomkövető Kecskemé­ten, a megyei bí­róság folyosó­ján a bírák, ügyészek, ügy­védek, fogalma­zók, irodai al­kalmazottak és a peres ügyeiket intéző emberek november köze­pe óta gyakran láthatnak és megcsodálhat­nak egy gyönyö­rű, hatalmas tes­tű és feltűnően nyugodt német juhász kutyát, amint kísérőjé­vel vigyáz a rendre. Vannak, akik a lehető legnagyobb ív­ben kikerülik, mások szeretet­tel közelednek hozzá, megsi­mogatják, be- cézgetik, s ilyen­kor a kutya kér­dően néz a köze­ledőre, okos sze­méből szülte ki­olvasható a vé­leménye: rend- beft'vän, szeret­ni szabad, de semhü rosszal- kodás. Néha, amikor már nagyon unja a várakozást, amikor szerinte túlságo­san sokáig tart bent az „arab ügy” tárgyalása, elvakkantja magát, ipajd kísérőjére pislantva szinte bocsána­tot kér, és megadóan fekszik le a pad meUé, a fűtőtest közelébe. Ő Csipesz, a nyomkövető kutya. — Hány éves Csipesz és mióta dol­goznak együtt? — kérdezem Gortva István főtörzsőrmestert. t; — Csodálatos ez a jószág. A leg­szebb korban van, jelenleg hatéves, ami — átszámítva emberi korra — negyvenkét esztendőnek felel meg. Férfinél ez a legideálisabb kor, mert ugyebár Csipesz fiú. Négy éve dolgo­zunk együtt, és azt hiszem, neki is ez lenne a véleménye: még nem csalód­tunk egymásban. Számtalan „beve­tésen” voltunk. Állomáshelyünk Ál­lampuszta, és tavaly például volt olyan hetünk, amikor háromszor is szökevény nyomába kellett ered­nünk — mondja Gortva István. — Hogyan választják ki a jelöltek közül, hogy melyikből lesz jó nyom­követő kutya? Eddig nem csalódtak egymásban. (Gaál Béla felvétele) — Elsődleges szempont, hogy mi­lyen fejlett a szaglóérzéke. Csipeszé kitűpő. Kétéves korában kezdődik a nevelés, a szoktatás, azután, ha mindezen sikeresen túl van, követke­zik a munka. Ehhez, természetesen, jó kondíció is szükséges. Csipesz pél­dául a baromfi-feldolgozó vállalat­tól kapja a kosztot, de szereti a tész­tát, édességet, sőt, a zöldségféléket is. Otthon, amikor nem vagyunk szolgálatban, naponta több kilomé­tert is lefut. Erre nagyon nagy szük­sége van, és szereti is a vágtát. Hadd mondjam el azt is, hogy több „felesé­ge” van, és ezáltal, persze, számos utóda. — Mennyit ér egy ilyen kutya? — Csipesz eszmei értéke 37 ezer forint, de talán mondanom sem kell, hogy a duplájáért sem adnám oda. Csipesz a beszélgetés alatt állát gazdája térdére fektetve figyeli a fo­lyosó forgalmát. Egyetlen mozdulat sem kerüli el a figyelmét, és mert látja, hogy minden oké, néha hosz- szabb ideig is csukva tartja a szemét. G. S. Bajtársi világtalálkozó A Honvéd Hagyományőrző Egyesü­let bajtársi világtalálkozót szervez a ko­rábbi katonai akadémiák, hadapród­iskolák és tisztképző intézetek egykori növendékei részére. Az összejövetel időpontja: 1992. augusztus 20., 21., 22. A minden bizonnyal sok emléket idéző találkozóra a következő címen lehet je­lentkezni: HOHE szervezőbizottsága, 1250 Budapest Pf. 7. (I., Kapisztrán tér 2—4.) Szállás-, étkezéslehetőség is lesz. A szervezők remélik, hogy a tervezett bajtársi világtalálkozó erősíteni fogja szerte a világon élő magyarság kapcso­latát az anyaországgal. A kapcsolatke­resés azért is fontos, mert a második világháborút követően bekövetkezett események miatt hazájukat elhagyni kényszerült honfitársak közül sokan csak most látogatnak haza. MIÉRT ÉN FIZESSEK, HA MÁS TELEFONÁL? (II.) Nagy összegű számlák* beszédes ügyfelek Most Gyenes Gézán, a Távköz­lési Vállalat me­gyei üzemének vezetőjén a sor, válaszoljon a teg­napi cikkünkben közzétett, rész­ben általa már korábban is is­mert, esetenként nem hétköznapi ügyekben feltett kérdésekre. — Mi az ön vé­leménye a magas számlákról? — Ami most általánosítható: az utolsó számlá­kon másfél hó­nap forgalmi dí­iáit Vö^öltiilr Sajnos, az élvezetes telcfontraccsra nem jár kedvezmény. (Fotó: Gaál Béla) alapdíjat csak januárra számoltunk —, így azok jelezhetnek a korábbinál na­gyobb összeget — mondja Gyenes Gé­za. — De nem lehet, hogy mindenkinél mi tévedjünk. Elképzelhető, hogy tele­fonálás közben az illető nem érzékeli az idő múlását, vagy a készüléket más is használja, a tulajdonos tudta nélkül. — Vagyis olyan idegen, aki lopja a másik telefonját? — Én most a családon belüli haszná­latra gondoltam, de az utóbbi is elkép­zelhető. Bár ezt is nehéz úgy csinálni huzamosabban, hogy azt ne vegyék észre. — Itt vitatkozom, mert a vezeték­szekrények nincsenek zárva, másrészt a tulajdonos esetleg csak a számlájából veszi észre az illetéktelen használatot. Ha pedig rajtacsípi a vonaláról telefoná­lót, akkor is tehetetlen. Az is előfordul, hogy távközlési dolgozóknak adják ki magukat az illetők^ — Utóbbi a cég jó hírnevének is árt, egyébként nem is engedélyezett. A ma­gánvonalakat csak javításkor, ellenőr­zéskor lehet a szerelőknek használni, az pedig nem kerül pénzbe. A tápfejek védelme valóban nem megoldott, itt adósságunk van. Egységes, jól zárható szekrényekbe kellene őket elhelyezni. — És a saját számláló, az miért nem hiteles? — Azért, mert azt otthon — ahogy bekapcsolták — ki is lehet iktatni. Ak­kor lenne hiteles, ha — mint néhány ilyen típus van külföldön — regisztrál­ná a kikapcsolást, a kiszerelést, az áramszünetet, tehát biztosítaná, hogy csak azon keresztül lehet telefonálni. Ez ma nincs így. A tájékozódáshoz azonban mindenképp hasznos. — így derült ki, hogy az egyik ügyfél­nél akkor is pörgött a számláló, amikor még nem is vette fel a kagylót a hívott fél. Meg jelezte, hogy díjkedvezményes időszakban is teljes árat számláz a gép. Hogyan lehetséges ez ? — Az első esetben műszaki hiba volt. Kivizsgáltuk, és jóváírtuk a többletet. A kedvezményes időszakokra automa­tikusan vált a központ. A konténeres központ használatakor volt egy meghi­básodás, de ott inkább kevesebbet számlázott. — Nem lehet, hogy most fordított a helyzet? — Nemrég szereltünk föl egy igen korszerű mérőórát, és van tartalék is. Kizárt, hogy az meghibásodjon. — Mégis, most, amikor az eddigi áta- ''mydíjas szolgáltatásoknál — víz, köz­ponti fűtés — egyre inkább fontos a saját mérés, itt is kellene valamit tenni. — Az ellenőrzéshez valóban kevés, összesen 2-3 készülékünk van, kellene vagy öt ven. Az új fejlesztésű központ viszont képes lesz arra, hogy rögzítsen minden adatot, időpontot, a hívott fél számát, beszélgetési időt. S az adatokat külön díjért kiadjuk, valamint egy évig megőrizzük. — Lopni, persze, akkor is lehet a vonalat. . . — Ennek valószínűsége igen kicsi lenne egy biztonságos egyéni számláló, illetőleg a hívásokhoz a szám mellett használatos kód alkalmazásával. — Ez a jövő, a jelen: volt egy 120 ezres számlájuk — egyéni előfizető­nek .. . — Korrigáltunk, adatrögzítési hiba volt. — Ha egyszer rossz a számlálás, többször is lehet. . . — A számlálás jó, az automatát lefo­tózzák a leolvasáskor. Géprevitelkor történhetett a hiba ... — Es a keceli panaszok? Amióta Kecskemét belépett, azóta gondok van­nak. — Az automatikus számlálás to­vábbra is helyben történik, csak a keze­lésben, számlatovábbításban történt változás. Nekünk más természetű gya­núnk van, amit természetesen ellen­őrizni kell. — Ha nem az automatával, akkor a kézi kapcsolásoknál, azok nyilvántartá­sánál? — Utána kell nézni, s akkor tudok erről, és még néhány konkrét ügyről részletesebben nyilatkozni. Akkor vi­szont megteszem. Váczi Tamás Díjbeszedő után jön a végrehajtó? Beszélgetés az irodavezetővel — Mennyi munkája van napjaink­ban a végrehajtóknak? — Patócs László, a Bács-Kiskun Megyei Bírósági Végrehajtó Iroda mb. vezetője, mintegy összegző vá­laszként nagyot sóhajt. A megye területén összesen tíz végrehajtó dolgozik és 9-10 ezer között van jelenleg a végrehajtási kérelmek száma — évenként. A ta­pasztalat az, hogy az utóbbi két esztendőben 1500—2000-rel több fut be, mint a korábbi években. Ta­valyelőtt, 1990-ben például (az 1991-es összesítés még nem készült el) 7897 végrehajtási kérelem érke­zett az irodához, s ennek ötven szá­zaléka vállalati, a többi igazságügyi és magánkövetelés volt. Az első öt­ven százalékban meghatározó aránnyal szerepelnek az ingatlanke­zelő és távfűtő vállalatok követelé­sei az elmaradt lakbér, fűtési díj stb. miatt, de itt kell emliteni azokat is, akik OTP-hitel-törlesztésüknek nem tesznek eleget. — Mi történik, ha a végrehajtás sikertelen, ha nincs mit lefoglalni, ha lehetetlen behajtani a tartozást, pél­dául egy OTP-s lakás esetében? — A pénzintézetnek a hitel fede­zeteként ott van a lakás. Végső eset­ben áryerésre kerülhet sor és az ár­verési hirdetményben feltüntetik, hogy lakottan vagy lakó nélkül ke­rül-e árverésre az ingatlan. Meg kell mondani, hogy néhány évvel ezelőtt még volt kereslet az ilyen lakások­ra, tehát akadtak, akik potenciális, sőt, tényleges vevőként is megjelen­tek az árverésen. Ma már szinte csak kíváncsiságból megy el valaki, szakszerűen fogalmazva: nincs fize­tőképes kereslet. Főleg, ha lakott az ingatlan. — Milyen gyakori, hogy a végre­hajtás sikertelen, tehát a követelést nem tudják behajtani? — Maradjunk az 1990-es ada­toknál. Az említett 7897 kérelemből 2779 eredménnyel zárult, tehát be­hajtottuk a követelést. Hozzáte­szem azonban, hogy ezenkívül majdnem ugyanannyi: 2579 volt a sikertelen végrehajtás az említett esztendőben. Azt is el kell monda­nom, hogy úgynevezett „lakás­ügyünk” mindössze 66 volt 1990- ben, gazdálkodó szervezetek ellen pedig 54 kérelmet nyújtottak be végrehajtásra tavalyelőtt. Ez utóbbi szám azóta legalább az ötszörösére emelkedett. Ennek a hátterében az húzódhat meg, hogy sok vállalko­zás egyszerűen tönkrement, eladó­sodott, összeomlott. Hasonló a helyzet az úgynevezett újrakezdési kölcsönökkel, illetve azok támoga­tottjaival is. Közülük jó néhányan nem tudtak „újrakezdeni”, sőt, a pénzt sem tudták visszafizetni. Ilyenkor, sajnos, jön, illetve megy a végrehajtó .. . _ — Ne haragudjon, de bizonyára Önök is tapasztalják, hogy a végre­hajtó nem áll a népszerűségi lista élén. Megnyilvánul ez valamilyen formában? — Igen, ezzel valóban tisztában vagyunk, sőt, szinte naponta tapasz­taljuk is. Nekünk az is egy ügy, ha például a kórházi gyomormosáson átesett honpolgár nem fizeti meg az ápolási költséget, ami körülbelül ezervalamennyi forint, vagy ha valaki 30 millióval „úszik”. De nem is a behajtandó összeg nagysága határoz­za meg, hogy ki hogyan fogadja a végrehajtót, hanem az illető egyénisé­ge, vérmérséklete, intelligenciája. Saj­nos, a végrehajtó kiszolgáltatott hely­zetben van. Fegyvere nincs — talán nem is lenne jó, ha volna —, de ható­sági személynek számít. Ettől függet­lenül bizony nemegyszer kap életve­szélyes fenyegetést, kerül olyan hely­zetbe, hogy csak a lábaiban bízhat. — Ki lehet végrehajtó, és ki viseli az eljárás költségeit? — Ahhoz, hogy valaki végrehajtó legyen, minimum érettségivel kell rendelkeznie és át kell esnie egy szak­vizsgán. Ami a költségeket ületi: ja­nuár 1 -jéig az állam előlegezte a pénzt és végül az adós vagy megtérítette, vagy erre is képtelen volt. Ä helyzet változott. Újabban a végrehajtást ké­rőnek a kötelessége, hogy előre kifi­zesse az eljárás várható költségeit. Ha erre nem hajlandó, elmarad a végre­hajtás. Megmondom őszintén, hogy van eset, amikor az eljárási költség magasabb, mint a behajtandó ösz- szeg... Gál Sándor VÉLEMÉNYEK SZABADON A testület munkája nem titkos Orgovány ilyen gazdag? címmel ja­nuár 15-én megjelent levélre szeretnék néhány gondolattal reflektálni. Gaz­dag-e Orgovány? Erre a kérdésre rövi­den lehet válaszolni, sajnos, nem, és a közeljövőben sem valószínű, hogy be­kopogtat hozzánk a gazdagság. „P. úr" elégedett az új iskolával, azonban a most épülő tornatermet „hodálynak, meggondolatlan, állampártra emlékez­tető beruházásnak” nevezi. Engem többek között a pártállamra a név­telen levélírás és a feljelentések emlé­keztetnek, amelyeknek, véleményem szerint, olvasatlanul a szemétkosárban a helye. Ami a tornatermet illeti, nem hi­szem, hogy a jövő generáció, az egész­séges, edzett ifjúság nevelésére fordított beruházás hosszú távon felesleges len­ne. Mindannyiunk érdeke, hogy ifjúsá­gunk egészséges, kulturált körülmé­nyek között, a tornaterem küzdőterén vezesse le felesleges energiáját, ne az utcán, a szórakozóhelyeken, vagy a kocsmában. Leveléből az tűnik ki, hogy az ön- kormányzatok működésével, gazdál­kodásával, költségvetésével kapcsola­tos információi kissé hiányosak. Az igaz, hogy az állami költségvetés jelen­tős összeget bocsát az önkormányza­tok rendelkezésére, de ezek rendeletben meghatározott, célirányos támogatá­sok, nem használhatók fel bármire. Tisztelt „P. úr”, ha valóban érdekli Önt a község helyzete, figyelmébe aján­lom, hogy az önkormányzati ülések nyitottak, minden érdeklődő betekint­het a testület munkájába. Tisztelettel meghívom Önt a közeljövőben megtar­tandó 1992. évi költségvetés megtár­gyalásának ülésére, ahol személyesen győződhet meg arról, hogy valóban pa­zarló gazdálkodást folytatunk-e. Egyetértek Önnel a kiskőrösi út kikövezésének gondolatával. Nagyon sok helyi és környékbeli lakos vágya válna valóra, ha rövidebb és kisebb forgalmú úton jutna el Kecskemétre, illetve Kiskőrösre, arról nem is be­szélve, hogy az egyébként is nagy forgalmú 54-es utat részben teher­mentesítené. Ez azonban már meg­haladja egy községi önkormányzat erejét és hatáskörét. Végezetül: nem értem, hogy miért tartja szükségesnek nevének eltitkolá­sát, hiszen mi nyitottak vagyunk, min­den véleményt meghallgatunk, figye­lembe vesszük döntéseink neghozatalá- nál. Az is természetes, hogy döntése­inkkel nem ért mindenki egyet. Baski Lajos önkormányzati képviselő Orgovány Országos diákszínjátszó­találkozó Az Országos Diákszínjátszó Egyesület felmenő rendszerű ese­ménysorozatot indít. Minden ma­gyarországi csoport nevezhet olyan színházi előadással, amelynek sze­replői többségben 14—20 év közötti fiatalok. Az országos találkozóra műfaji, tematikus es műsoridőbeli megkötések nélkül nevezhetők az előadások, egy csoport akár több előadással is jelentkezhet. (Nem ne­vezhetnek olyan műsorral, melyek már szerepeltek, döntőbejutottak az eddigi diákszinjátszó-találkozókon.) Jelentkezési lapot a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ információjánál lehet kapni, vidék­ről telefonon igényelhető a 76/27- 466 telefonszámon Sz. Mikus Edit­től. Jelentkezési határidő: február 10. Polgármesterek találkozója Szokásos havonkénti találkozó­jukra gyűlnek össze ma Csengődön a Kiskőrös és környéke települései­nek polgármesterei. A tanácskozá­son az aktuális megbeszélnivalók mellett szó esik a térség gázprogram­járól. A polgármesterek körükbe váiják dr. Farkas László köztársasá­gi megbízottat, hogy meghallgathas­sák mik a kormány elképzelései az önkormányzatokkal kapcsolatosan. Azt szeretnék, ha a vendég véle­ményt mondana a körzet törvényes­ségi nelyzetéről es hogy eszmét cse­rélhessenek politikai, államjogi és szakmai kérdésekről. Bécsi bemutatkozás Több magyar cég mellett kecske­métiek is képviseltetik magukat Bécsben, a kedden nyíló idegenfor­galmi kiállításon. A Liberté kávé­ház, a Bugac Utazási Iroda is bemu­tatkozik. Érdekesség, hogy a Liberté azokkal a drapériákkal alakítja át étteremmé a csarnokot a Messenp- latzon, amelyek a hét végén még a polgármesteri bál díszletéül szolgál­tak. Az elmúlt év egyébként rekord idegenforgalmi bevétellel zárult Ma­gyarországon, és a szakemberek ar­ra számítanak, hogy az idén folyta­tódhat ez a tendencia — különös­képp, ha véget ér a jugoszláviai pol­gárháború. Drágább a busz A Bács Volán helyközi személy- szállítási díjtételei február l-jétől vál­toznak. A menetrendszerű távolsági és helyközi menetjegyek, a dolgozók napi munkába járására szolgáló ha­vi, félhavi bérletjegyek, a tanulóbér­letek ára átlagosan 25 százalékkal emelkedik. Az emelkedés mértéke az egyes utazási távolságoknál eltérő. A tarifaváltozásokkal egyidejűleg a bérleti igazolványok cseréjére nem kerül sor. A januárra megváltott ha­vi, illetve második félhavi bérletje­gyek február 5-én, 24 óráig érvénye­sek. Ezentúl 600 forint pótdíjat fizet az, aki tovább utazik annál a távol­ságnál, amire a jegye érvényes, jegy nélkül vagy érvénytelen jeggyel kí­sérli meg az utazást. Az áremelésből származó többletbevétel a cég 1992. évi költségnövekedésének egy részét fedezi, a nyereségét nem növeli. Könyvbemutató A Kecskeméten megjelenő szépi­rodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat, a Forrás szerkesztősége február 3-án Matuska Márton újvi­déki újságírót, a Magyar Szó mun­katársát látja vendégül. Matuska Márton A megtorlás napjai címmel írt könyvet a jugosz­láv partizánok 1944 őszén elkövetett bácskai, bánáti és baranyai véreng­zéseiről, melynek több tízezer ártat­lan magyar áldozata volt. A könyv szerzőjével a kecskeméti Erdei Fe­renc Művelődési Központban, hét­főn, este 6 órakor tartandó könyv- bemutatón találkozhatnak az érdek­lődők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom