Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

PETŐFI NÉPE 1992. január 22., 5. oldal Mit kell tudni a gépjárműadóról? Az Országgyűlés a decemberi ülésszakán, a költségvetés tárgya­lásakor, szabályozta a gépjármű­adót, melyet ezután a helyi polgár- mesteri hivatalok szednek be. Er­ről kértem tájékoztatást Jelencsity Miklós adóügyi csoportvezetőtől, a bajai polgármesteri hivatal mun­katársától. — Amint a Magyar Közlöny el­múlt évi 145. számában olvashat­juk a rendeletet, a gépjárművekkel kapcsolatos fogalomkör bővült a hivatal szempontjából. Ugyanis nemcsak a magánszemélyek, ha­nem minden más adókötelezett is ide fizeti be a gépjárműadót. (Vál­lalkozók, vállalatok, szövetkeze­tek, betéti társaságok, kft.-k stb.). Tavaly körülbelül 1600 adóköteles gépjárművet tartottunk nyilván. A Pénzügyminisztérium számítása szerint ez a szám általában is, de Baján biztosan mintegy a tízszere­sére nő. Átlagosan 2 ezer forintos adóalap, tehát 30-32 millió forint lesz a beszedett összeg, melynek 5 százaléka a város pénze. Amint a csoportvezető elmond­ta, változást jelent, hogy a gépjár­mű eladásakor a forgalmi enge­délybe történő bejegyzés időpont­jával változik az adóalany, tehát köteles az új tulajdonos az adót fizetni. Mentesülnek a gépjármű­adó alól a költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek az alapítvá­nyok, a helyi tömegközlekedést le­bonyolító vállalatok, a mozgás­korlátozottak és végül a 250 köb­centiméteresnél kisebb lökettérfo­gatú motorkerékpárok. Az adó mértéke a négy- vagy ennél több- kerekű gépjárművek után — a meghatározás az egyszerűbb meg­értést szolgálja — minden megkez­dett 100 kilogramm önsúly után évi 200 forint. Az adóköteles mo­torkerékpárok, lakókocsi, sátras utánfutó stb. egységesen évi 1000 forint a darabonkénti adótétel. A külföldiek által Magyarorszá­gon használt gépkocsik adóztatása a Vám- és Pénzügyőrség feladata. Minden állampolgár köteles adó­bevallást tenni, a szükséges nyom­tatványt az ügyfélszolgálati irodá­ban vagy az emeleten az adóügyi csoportnál lehet kapni a polgármes­teri hivatalban. Felvetődik a kérdés, mi történik, ha valaki nem tesz eledet ennek az adófizetési kötelezettseg- nek. Erről rövidesen a pénzügymi­niszter rendelkezik. Valószínű, hogy a Belügyminisztérium értesítést küld az általa nyilvántartott gépjármű­vekről a polgármesteri hivatalok­nak. A bevallás benyújtásának határideje február 29-e. A gépjár­műadót — ugyanúgy, mint a többi lakossági adót, illetve általában a helyi adókat — március 15-éig és szeptember 15-éig kell befizetni. Jelencsity Miklós úgy véli, hogy valószínűleg türelmi időszak lesz a gépjárműadó-befizetéssel kapcso­latban, és a késedelmi kamatot nem számítják fel. q £ Csendrendelet készül Szánkon Tizennégy állampolgár aláírásá­val érkezett tiltakozás a szanki pol­gármesteri hivatalhoz, amelyben a Sörharang vendéglő környékén la­kók kifogásolták a szórakozóhely körüli állapotokat. Mint megfogalmazták, egy-egy diszkó alkalmával a zajt és környe­zetszennyezést egyre nehezebben viselik el, ezért fordulnak a község elöljáróihoz, tegyenek valamit vá­lasztóik nyugalma érdekében. A képviselő-testület legutóbbi ülésén sürgősséggel tárgyalta is az ügyet, s egy csendrendelet megal­kotásáról határoztak, amelyet vár­hatóan a jövő heti, január 29-ei ülésen fognak majd meghozni. Vállalkozóknak Nagy érdeklődéssel hallgatták a bátmonostori iparosok Németh Mihály, a bajai Bácska Ipartestü­let titkárhelyettesének tájékoztató­ját a minap tartott iparosgyűlésen a helyi művelődési házban. Az elő­adó részletesen ismertette az új adóügyi jogszabályokat. A bát­monostori képviselő-testület úgy határozott, hogy nem vezeti be a helyi iparűzési adót, csak a vállal­kozói kommunális adót kell fizet­ni, évi 2 ezer forintot. Az önkor­mányzat a kisiparosoknak egy-egy szolgáltatókönyvet ajándékozott az iparos- és kereskedőtársadalom jobb megismeréséhez. KUNFEHÉRTÓN KISEBB FEJLESZTÉSEKET IS TERVEZNEK Gond a munkanélküliség, az álvállalkozások • Búsuló ho-horgász a régi Fehértó partján. Kunfehértón, Kiskunhalastól 9 kilométernyire 2400 polgár nyu­godt, csendes, rendezett körülmé­nyek között él. A település melletti tó idegenforgalmi csalogató. Mindezek együttes hatásaként évek óta sokan települtek ide. Va­jon a nehéz gazdasági helyzetben milyen év elé néz a község? Hivata­lában beszélgettem Harnóczi Sán­dor polgármesterrel. — Mennyi pénz jut idén Kunfe­hér tónak? — A maradvánnyal együtt kö­rülbelül 60 millió forinttal gazdál­kodhatunk. Az idei költségvetés a hónap végén kerül vitára és elfoga­dásra. Az előzetes pénzügyi kon­cepciót decemberben meghatároz­ta a képviselő-testület. Idén a hangsúlyt az intézmények fenntar­tása kapja. Az általános iskola, óvoda, a könyvtár és a közművelő­dés zavartalan működése 20 millió forintot igényel. Ezt meg is adjuk. — Hogy alakul a községben a munkanélküliség ? —Sajnos, rohamosan emelkedett a munkanélküliek száma itt is. Az ál­lami gazdaság kertészeti főágazatá­nak megszüntetése ötven embert érintett kedvezőtlenül. A helyi ter­melőszövetkezet további ötven dol­gozónak nem tud folyamatos mun­kát biztosítani, így ezek az emberek átmeneti időre segélyt kapnak. Az útfenntartó jogutód nélküli meg­szüntetése 14 helyi lakost fosztott meg munkahelyétől. Tavaly több mint ötven munkanélkülit tartot­tunk nyilván, így ez a szám tavasszal meghaladja a 150-et. — Hogy tudnak ezen segíteni? — Két éve hoztunk létre a me­gyében egyedülállóan úgynevezett gondozási központot. Ennek kere­tében egyre több munkanélkülinek tudunk ebben a formában munkát biztosítani. Az is igaz, hogy a mun­kák zöme nők részére nyújt kerese­ti lehetőséget. A halasi papíripar és az EXTRAKTUM Kft. részére vé­geznek zömmel bérmunkát. Mivel nő az elszegényedés, igyekszünk a szociális rászorulóknak a kölcsö­nök megnövekedett törlesztőrész­leteiből kamattámogatást nyújta­ni. — Milyen a községben a vállal­kozási kedv? — Növekvő tendenciát mutat, igaz, sok embert a kényszer visz erre rá. Nem tekintem igazán vál­lalkozónak például azokat az er­dőgazdasági dolgozókat, akikkel megvetették a gépeket és vállalko­zói igazolványt váltattak, s így dol­goznak tovább. A községi célokat, a szolgáltatást segítő vállalkozá­sok támogatására vállalkozásfej­lesztési alap létrehozását tervez­zük. Ehhez az önkormányzat mintegy kétszázezer forinttal járul hozzá, amelyből pályázat útján le­het majd részesedni. — Tovább folytatódik-e a tóre­konstrukció? — Igen. Jelenleg erre a célra hét és fél millió forint áll rendelkezés­re. Folytatódik az ősszel megkez­dett harmadik tómeder kialakítási munkája. A csónakkikötő terüle­tén 22 hektár területen 35 centimé­ter iszapréteg lesz kikotorva, gyűj­tő-vezető csatorna épül, ami ide vezeti a vizet. így nyárra lesz egy tómeder fürdésre, mögötte egy horgászásra, és lesz egy csónaká­zásra, szörfözésre. A víztáplálás folyamatos. Nyárra az idegenfor­galom jelentős növekedését vár­juk. A fürdőbelépő díjai nem vál- 1 toznak, az üdülőtulajdonosok ta­valyi fürdőbérletei idénre is érvé­nyesek lesznek. — Fejlesztési céllal mit terveznek megvalósítani 1992-ben ? — Folytatjuk a szilárd útburko­latok kialakítását, járdaépítést, a telefonhálózat bővítését tervezzük. Emellett újabb építési, közművesí­tett telkek lesznek kialakítva, amit kedvezményes áron kínálunk a Kunferhértón építkezni szándéko­zók számára. Azaz, ha summázni akarjuk, az idei pénzekből jut elegendő a fenn­tartásokra, karbantartásokra és kisebb mértékű fejlesztésekre is. Horváth Róbert Soros Alapítvány-díjasok Átadták a Soros Alapítvány 1991. évi történészi és szépirodalmi díjait. Történészi díjat kapott: Bojtár End­re irodalomtörténész (Ránki György- díj) és Péter Katalin történész (Szűcs Jenő-díj). Szépirodalmi díjat kaptak: Szilágyi István író (Ady Endre-díj), Somlyó György költő, író (Kassák Lajos-díj), Bodor Ádám író (Krúdy Gyula-díj), Baka István költő, újságíró (Weöres Sándor-díj). A Soros Alapítvány szépirodalmi al­kotói ösztöndíjában részesülnek egy éven keresztül: Babarczy Eszter, Csu­hái István, Fűzi László (a Forrás fő- szerkesztője), Földényi László, Garaczi László, Keresztúri Tibor, Kurdi Imre, Láng Gusztáv, Tóth Krisztina, Tóth László. A díjakat Vásárhelyi Miklós, a Soros Alapítvány alelnöke, Soros György személyes képviselője adta át. (MTI) NYÚLTENYÉSZTÉS HERCEGSZÁNTÓN Egy eredményes kisállattenyésztő • Varga István eteti a nyulakat. Úgy tűnik, hogy az előző hetek­ben lapunkban több alkalommal említett „nyúlháború” nem zavarja a hercegszántói tenyésztőket. A községben több mint félszázan foglalkoznak nyúltartással. A tenyésztett állomány 70 százaléka újzélandi fehér, kisebbik hányada kaliforniai és vadas fajta. —A nyúl évek óta biztonsággal ér­tékesíthető — mondja Varga István 50 éves traktoros, a helyi Bácska Ter­melőszövetkezet tagja, aki a nyúlte- nyésztésben elért eredményességéért 1989-ben a Báldy Bálint-emlékjel- vény ezüst fokozatát kapta. — Huszonhat éve foglalkozom a nyulakkal — meséli a gazda. Kez­detben öt anyanyulam volt, jelenleg már harminc. Alapító tagja vagyok a Csátalja és Vidéke ÁFÉSZ kertba­rát és kisállattenyésztő szakcsoport­jának. Az elsők között kötöttem szerződést a nyúltartásra, -értékesí­tésre. Az elmúlt években sokszor el­adhattam, felszámolhattam volna állományomat, de gyermekkorom óta nagyon szeretem az állatokat. Ma már nem ís tudnám elképzelni nélkülük az életemet. Sokáig hob­bim volt, manapság már keresetkie­gészítés. Különösen most, miután egy hónapja munkanélküli lettem. Ákkor, munkakezdés előtt, sokszor már öt órakor elkezdtem az etetésü­ket és késő este fejeztem be velük a munkát. Az állatokra figyelni kell. Apároztatás, azelletés, az alkalmat­lan anyák kiselejtezése, nem utolsó­sorban a takarmányozás szakértel­met követel. Mi, kisállattenyésztők, örömmel tapasztaljuk, hogy a vas­kúti keverőüzemben készített táp igen jó minőségű. Viszonylag az ár is megfelelő. Kapható gyógytáp is. Nyáron csak zöldet és tápot adok nyulaimnak. Ebben az időszakban a szénakészítés a feladatunk, ez pedig az időjárás függvénye. Van olyan év is, amikor a levágott fű elrohad, a munka pedig akkor is megvan vele. Télen tápot, saját gyűjtésű lucernát, füvet és sárgarépát etetek. — Hercegszántó környékén úgy tudják, önnél van a szakcsoport be­mutatótelepe. Sokan érdeklődnek tevékenységéről? — Igen. Hétvégeken rendszeresen érkeznek érdeklődők a megyéből és az ország más részéről is. Az idén nyolc csoport látogatta meg állomá­nyomat. A Mezőgazdasági Kama­rától húszán jöttek. Volt olyan eset, hogy két autóbusznyi vendég érke­zett, egyszerre nem fértek be az udva­romba. Én ennek örülök, szivesen mondom el tenyésztési tapasztalata­imat mindenkinek. — Mennyire jövedelmező ma a nyúltartás? — Azt mindenki tudja, mostaná­ban nem olcsó dolog az állattartás. Aki most kezd vele foglalkozni és be­ruház, mondjuk egy 18 anyás ketrec­sorért 28 ezer forintot fizet. Jelentős tőkét fektethet bele. A jövedelmező­ség nagyon függ az állománytól, a szaporulattól és az elhullástól. Ta­pasztalatom szerint, ha az amortizá­ciót és a munkát nem számolom, ak­kor 30-40 százalék haszon van a nyúl- tartásban. Tölgyesi Gábor LEVÉL A MAJSAI ÖNKORMÁNYZATNAK Mostohagyerekek a bodogláriak? Többször is napirendre került a szanki általános iskola követelése Kiskunmajsa önkormányzatának ülésein a bodoglári gyerekekkel kapcsolatban. Tudnivaló, hogy Bodoglár, ez a kis külterületi településrész vala­mikor Halashoz tartozott, majd a járások megszűntével Kiskunmaj­sa közigazgatása alá került, egyéb­ként pedig Szánkhoz esik legköze­lebb. Annak idején részben osz­tott, de saját iskolája volt, amiről egyszer csak minden átmenet nél­kül kimondatott, hogy megszűnik. Azóta mondhatni, hogy mostohák lettek a bodoglári gyerekek. Még akkoriban az olajbányászokat szállító busz felvállalta az ő fuva­rozásukat is (ingyenesen), így reg­gelente Szánkra utaznak tanulni, majd délután vissza, fíogy miért Szánkra, s miért nem Majsára, ha már egyszer nyilvántartás szerint odatartozik minden bodoglári? Valahol valaki egyszer így döntött. Eddig nem is igen érdekelt ez sen­kit, a baj most ezzel a fránya fej­kvótarendszerrel jött elő. A pénzszűke íratta meg a szanki önkormányzattal a levelet Majsá­ra, hogy amikor költségvetésüket tervezik, jusson eszükbe az a né­hány bodoglári gyermek, akik nem az ő intézményeikben tanulnak, hanem Szánkon. Az értük járó „fejpénz” viszont Majsára csordo­gál. Némi morgolódással ugyan, de az elmúlt esztendőben fizettek a majsaiak. Legutóbb azután az ok­tatási bizottság a következő javas­lattal állt elő: „ ... ne fizessük to­vább a költségtérítést, ugyanakkor kezdeményezzünk beszélgetést a bodoglári szülőkkel — majsai igaz­gatók, tanárok bevonásával — az­zal a céllal, hogy a továbbiakban járassák gyermekeiket a majsai is­kolákba . . . Ugyanakkor volt olyan javaslat is, hogy a jelenleg ott tanu­ló gyerekek költségtérítését kölcsö­nösségi alapon biztosítsuk, ha a szanki önkormányzat is figyelembe veszi a majsai gimnáziumban tanú-- lók költségeit. A leendő első osztá­lyosok költségtérítését viszont már ne vállalja az önkormányzat. így talán jobban el lehetne fogadtatni a bodoglári szülőkkel, hogy ezeket a gyerekeket már valamelyik majsai iskolába járassák.” Feró Sándor bodoglári képviselő — mellesleg szülő — ifjúságelle­nesnek tartaná a döntést, ha a ja­vaslat elfogadást nyerne. Mint mondta, meggyőződése, hogy leg­feljebb a gyerekek tíz százaléka hagyná ott megszokott iskoláját, s jönne át Majsára. Nekik viszont 45 kilométert kel­lene buszozni reggel, este, mert a kerülőkkel együtt ennyit tesz meg a busz Bodoglártól Majsáig. A le­ves és a hús régi tanulsága szerint ez sem érné meg jobban a majsai önkormányzatnak, ellenben jóko­ra keserűséget fakasztana a szü­lőkben a szenátus ellen. Szó, ami szó, talán leginkább a régi, tágas bodoglári iskolát érné meg újra belakni, de a végső dön­tés előtt —- ahogy Feró László is kérte — mindenképpen illenék megérdeklődni a helybéliek véle­ményét is az üggyel kapcsolatban. Hajós Terézia STOP A HULLADÉKNAK NEM A FOGYASZTÓK FIZETIK Hangfrekvenciás vezérlés a hőtárolós készülékeknél Nagyszabású munkálatokba fo­gott a Démász bajai üzemigazgatósá­ga is. A területén működtetett mint­egy 35 ezer hőtárolós rendszerű ké­szüléket — elsősorban villanybojle­rekről és -kályhákról van szó —, a megbízhatatlan kapcsolóórák helyett korszerű, hangfrekvenciás vezérléssel látják el. — Mi célt szolgál az új ve­zérlési rendszer, és ki fizeti az árát? Braun Ferenc üzemviteli osztályveze­tőt kerestem fel kérdéseimmel. — Ismert tény, hogy a villamos- energia-felhasználás a nap 24 órája alatt erősen hullámzó képet mutat. A csúcsfogyasztás az esti órákban je­lentkezik, majd éjszakára lecsökken a fogyasztás. Miután a villamos ener­gia, természeténél fogva, nem tárol­ható, az éjszakai felhasználás serken­tésére hőtárolós villanykályhák és bojlerek teijedtek el. A fogyasztókat pedig az éjszakai áramvételezés ol­csóbb tarifájával tették érdekeltté az áramszolgáltató vállalatok a hőtáro­lós készülékek felszereltetésében. Az éjszakai vételezést — este 9 és reggel 6 óra között — kapcsolóóra vezérel­te, melyet a fogyasztásmérők mellé szereltünk fel. Amint a továbbiakban Braun Fe- renctől megtudtam, a kapcsolóórák elavultak, nem tettek eleget a korsze­rű energiagazdálkodási követelmé­nyeknek. Gyakori elromlásukkal kel­lemetlenséget okoztak a fogyasztók­nak és kárt a gazdaságnak. A most felszerelendő, európai viszonylatban is korszerűnek számító hangfrekven­ciás körvezérlés — az üzemigazgató­ság területén 6 és fél ezer készülék már ezzel működik — számítógéppel vezérelve biztosítja a készülékek fel­fűtéséhez szükséges időtartamot, me­lyet a 19/1991. (VII. 11.) IKM rende­let pontosan meghatároz. A hőtároló villamos kályháknak völgy-időszak­ban legkevesebb 8 órát, a villanyboj­lereknek pedig ugyanezekben az idő­szakokban legkevesebb 6 órát. A hangfrekvenciás vezérlést csak az adóberendezésen keresztül lehet be­folyásolni, sem a villamos zavarokra, sem más beavatkozásra nem reagál. Természetesen hiba előfordulhat az új vezérlés esetén is. Ha elmarad a felfűtés, kérik a kirendeltségeken azonnal jelezni, hogy a hibát mielőbb elháríthassák. Braun Ferenc jó ta­nácsként még megemlítette, hogy a bojlerekben idővel vízkő rakódik le, a villanykályhák fűtőbetétei pedig tönkremennek. Ezért a kályháknál a fűtési idény előtt, a bojlereknél pedig 2-3 évente célszerű állapotvizsgálatot végeztetni. Gál Zoltán Az autógumi-import átmeneti szabályozását tervezik az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, vala­mint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának szakemberei. Bakonyi Árpád, az Ipari Minisz­térium környezetvédelmi főosztályá­nak vezetője elmondotta: a használt autógumik, illetve az újrafutózásra szánt szállítmányok, amelyek ingye­nesen érkeznek; magas százalékban hulladékgumit tartalmaznak. A ra­kományok 70-80 százaléka használ­hatatlan vagy újrafutózhatatlan. Az így érkező gumi az ország környeze­tét terheli. Vitathatatlan tény, hogy a használt és az újrafutózott autógu­mikra reális kereslet van. Az autó­sok egy része csak ezt tudja megfizet­ni. Ezért nem az import teljes körű leállítását, hanem a szállítmányok minőségi ellenőrzésének szigorítását szeretné elérni a két tárca. Geiger Tibor, az NGKM képvi­selője elmondotta, reméli, hogy a két minisztérium talál olyan közös megoldást, amely a fogyasztói és a környezetvédelmi szempontoknak is megfelel. _ Bakonyi Árpád beszámolt arról, hogy a gumihulladékok teljes körű ártalmatlanítására — beleértve a gumiimportból származó hulladé­kot is — műszaki-gazdasági tervet dolgoz ki az IKM a Környezetvé­delmi Minisztériummal együttmű­ködve. (MTI).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom