Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-19 / 297. szám
PETŐFIMÉRE 8. oldal, 1991. december 19. FORDÍTVA ÜLÜNK A LOVON? Lyukas tető és komputer • A falusi diáknak ma sokkal hátrányosabb a helyzete, mint akármelyik városinak. Az államnak kötelessége olyan intézményhálózat fenntartása, amely biztosítja a gyermekek jogait az ingyenes közoktatáshoz, az esély- egyenlőség alapján — állapítja meg az a nyilatkozat, amelyet 22 pedagógus-szakszervezet írt alá. Az elmúlt héten Budapesten tartottak háromnapos nemzetközi tanácskozást, ahol a piacgazdaság felé haladó kö- zép-kelet-európai országok oktatással kapcsolatos gondjait vizsgálták. A téma fontosságára való tekintettel a Nemzetközi Valuta Alap, a Világbank és az UNESCO szakértőkkel képviseltette magát. A tanácskozás a CMOPE, a Független T anár-Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége szervezésében folyt. A megbeszélések után az MTI- Press kérdéseire a 14 millió pedagógust képviselő szervezet főtitkár- helyettese, Marc Alain Berberat válaszát. — Itt szerzett tapasztalatai alapján súlyosnak ítéli-e a magyar közoktatásgondjait? Van példaértékű magyar kezdeményezés — Úgy látom, a közép-kelet- európai térség kormányai fordítva ülnek a lóra, amikor mindenáron az eddigi gyakorlat ellenkezőjét erőltetik — véli Berberat út. — Az erős központosítás után most hirtelen az oktatás összes terhét és felelősségét az önkormányzatokra testáljak. Azonnal látható eredményekre törekszenek, bizonyára ezért hiányzik az átgondolt oktatáspolitikai elképzelés. Magyarországon egyébként sosem tekintettük elmaradottnak az oktatást, sőt némelyik pedagógiai újításuk elismerést keltett a szakmában. Elég a Kodály-módszert említenem. A térségre jellemző gondok azonban önöknél is érezhetők. Úgy tapasztaltam, a szakképzés van a legsúlyosabb helyzetben, mivel nagyon szűk körű ismereteket ad. Pedig a holnap munkavállalóit képessé kell tenni arra, hogy váltani tudjanak, ha szükséges. Ez a nyugati társadalmakban régóta követelmény. — Az esélyegyenlőség fontosságát az elfogadott nyilatkozat is hangsúlyozza. Nálunk azonban a vidéken élők helyzete összehasonlíthatatlanul rosszabb, mint a budapesti vagy akár a városi lakosoké. Az ön hazájában a pici települések diákjai milyen kilátásokkal indulnak nagyvárosi társaik mellett? Gazdag város — szegény vidék — Amit most szóba hozott, ez az qgyik legnagyobb aggodalmunk. Az első intézkedések, amelyeket a magyar kormány tett az iskolarendszer megváltoztatására, a meglevő egyenlőtlenségek megszüntetése helyett csak fokozta azokat! Ahogy hallottam, itt minden tanuló azonos oktatási támogatást kap. Mindegy hol él, kis faluban vagy Budapesten. Higgyék el, ez nem jó megoldás. Én jártam olyan helyen, ahol ezt az alapelvet alkalmazzák már sok éve. Peru fővárosáról, Limáról van szó. Ott is a városi hatóság feladata a helyi oktatás feltételeinek a biztosítása. És megfordultam olyan iskolában, ahol az épületnek nem volt teteje és nem volt szék, amire leülhettek volna a gyerekek. Mindez azért volt így, mert szegény volt a helyi hatóság. Ugyanakkor a gazdagok lakta városrészekben mindent megkaptak a diákok. Az ott befizetett sok adóból a legkorszerűbb eszközökkel szerelték fel az iskolát; természetes volt, hogy számítógépekkel dolgoztak a tanulók! A példáknál maradva, E^erberat úr felidézte pályája indulását. Svájcban, egy csodálatos pici faluban kezdett tanítani, amelynek mindössze 140 lakója volt. Ám a 2 tanteremből álló iskola olyan jól ellátott volt, akár a nagyobb, városi. A gyerekek semmiben sem szenvedtek hiányt, s ő is ugyanannyi fizetést kapott, mint a nagyvárosban dolgozó kollégái. Mégpedig azért, mert a falu hatóságának csupán az oktatás összköltségének 5 százalékát kellett fizetnie. A további 95 százalékot a központi kormány biztosította. Ez ma is így van, ezért nincs különbség a falusi és a városi diákok lehetőségei között. A térségben azonosak a gondok — Ha a helyi hatóságok rendszerével együtt nem vezetik be az oktatás ilyen megkülönböztetett támogatását, akkor Magyarország hamarosan Latin-Amerikához hasonló helyzetbe kerül — állítja a CMOPE főtitkár-helyettese.—Az önkormányzatoknak ugyanis sem emberi erőforrásuk, sem anyagi lehetőségük nincsen a rájuk zúdult rengeteg feladat elvégzéséhez! És ez az őrült helyzet—úgy tudom—nem csak az oktatásra jellemző. — Három napon át az oktatás gondjairól volt szó- Budapesten, a nemzetközi tanácskozást mégsem tisztelte meg jelenlétével a magyar művelődési miniszter. Ezek után mit gondol, lesz foganatja nálunk a 22 szervezet által elfogadott nyilatkozatnak ? —- Itt most nem kizárólag a magyar helyzettel foglalkoztunk, érdeklődésünk az egész térségre kiterjed. A gondok és a tennivalók megtárgyalása volt a feladatunk, hogy kellő információval segítsük a pedagógusszakszervezeteket. Mert ahhoz, hogy harcolni tudjanak, kormányuk partnerévé kell válniuk. Tudjuk, milyen fájdalmas út áll még a térség országai előtt. A Bibliából vett hasonlattal élve úgy is mondhatnám, az utat hulló könnyek jelzik. Hogy végig tudjanak rajta menni, ahhoz erős szakszervezetekre van szükség, mert ez az egyetlen biztosíték arra, hogy demokratikus lesz az átmenet. Sajnálom, hogy nem volt részünk abban a megtiszteltetésben, hogy az oktatásért felelős miniszterrel véleményt cserélhettünk volna. Talán ő nem is tudja, a tájékozódás milyen kiváló lehetőségét mulasztotta el. Közvetlenül értesülhetett volna arról, hogyan éreznek a tanárai, s mi történik oktatási téren a térség más országaiban. Az önök miniszterei bizonyára nagyon elfoglaltak, ezért csak azt remélem, állásfoglalásunk eljut az oktatási tárca vezetőjéhez. Talán majd legközelebb, ha Budapesten járok, módom lesz személyesen is szót váltani vele a gondokról. (MTI-Press) FALUTELEFONOK EURÓPAI HITELBŐL Mikor lesz korszerű telefonhálózatunk? Magyarországon változatlanul és makacsul tartja magát a telefon- vonalak — kivált a korszerű igényeknek megfelelő szolgáltatása — hiánya. Különösen aggasztó a helyzet vidéken, ahol a rendszer- váltással a társadalom elé tűzött fejlődés talán első számú akadálya az infrastruktúra európainak nem is nevezhető volta, kivált az út- és távközlési hálózat kiépítetlensége, elavultsága. Csak telefonhelyzet van... Év eleji adatok szerint az ország 19 megyéje közül 4 (a telefonhálózat automatizálása alapján) a közepes szintet sem éri el. Nógrád áll a negatív lista élén, ahol 121 helységből mindössze 2 rendelkezik automatizált központtal, s ez csupán 1,7 százaléka a megye településeinek. Jász—Nagykun—Szolnok, Szabolcs és Borsod-Abauj-Zemp- lén is a gyengén ellátott megyék közé tartozik. Ha hozzájuk számítjuk a 7, közepesen automatizált megyét, ahol a települések legalább 30 és legfeljebb 48,6 százalékában van ilyen telefonközpont, akkor kitűnik, hogy megyéink többsége, összesen 11 ugyancsak rászorul a telefonhálózat korszerűsítésére. Ilyen alaphelyzetben akár nemzetmentőnek is nevezhetnénk a Magyar Távközlési Vállalat (MATAV) úgynevezett faluprogramját, amely nem kevesebbet ígér, mint — az elkövetkező három év alatt — az országos távhívóhálózat korszerű technikai eszközökkel megvalósuló dinamikus fejlesztésével egyidejűleg megteremteni az alapját a falvak távközlési elmaradottsága felszámolásának. Az első szakaszban ezer helységgel számolnak — Az elmúlt évtizedek fejlesztései a városokat és az iparvidékeket célozták meg, emiatt az ország 3069 helységének mindössze 38 százaléka, 1284 település kapcsolódik az országos távhívóhálózatba. A települések többségében — 1785 helyen — még kézikapcsolással működik a hálózat, sőt: 1200 helységben ezt a szolgáltatást is csak a postahivatal nyitvatartási ideje alatt veheti igénybe a lakosság. Záróra után csak a segélykérő telefon áll rendelkezésre ezeken a helyeken — összegzi az éppen derűs mai helyzetképet Szabó Gyula főosztályvezető. — Kérem, e bevezető után ismertesse: milyen változás remélhető a faluprogramtól? — A program egyik alapvető célja, hogy az ország valamennyi településén nonstop, az az 24 órás folyamatos szolgáltatást nyújtsanak a telefonközpontok. Ezzel párhuzamosan azt kívánjuk elérni, hogy a három év alatt legalább 1000 helységet bekapcsolhassunk a távhívóhálózatba. Hogy ez milyen előnnyel jár mind a helyi előfizetők, mind pedig az őket hívók szempontjából, azt — gondolom — nem kell ecsetelnem. — Ezek szerint a programnak ez a része kétirányú: korszerűsítést és fejlesztést egyaránt tervez. — Igen. A jelenleg kézi kapcsolással működő 23 és fél ezer telefonállomásunk korszerűsítését és 21 és fél ezer új vidéki előfizető bekapcsolását egyaránt lehetővé teszi. — Milyen műszaki megoldások és berendezések révén? — Terveinket a mai fejlett technikai eszközökre számítva készítettük, zömmel külföldi technikára. Olyan alaphálózatot szeretnénk végre létrehozni, amire a későbbi fejlesztések is ráépíthetők. Optikai rendszerek, előfizetői mikrohullámú rendszerek létesítése szerepel terveinkben. — Ez nem kevés pénzt igényel, s hacsak nem emelnek nagyot az előfizetői díjakon, akkor néhány éven belüli, gyorsnak nevezhető megtérüléssel aligha számolhatnak . . . — Márpedig a lakosság mai helyzetét és teherbíró képességét ismerve jelentős díjemelést most nem tervezhetünk. A sor végén kezdik a fejlesztést — Akkor miből valósulhat meg a program ? — A MATÁV előrehaladott tárgyalásokat folytat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal egy 50 millió dolláros kölcsönről. Reményeink szerint ezt a hitelt meg az idén jóváhagyták, s ha pont kerül a szerződésre, az összeget saját erőnkből ugyanennyivel megtoldva megkezdődhet az érdemi munka. — Hol kívánják kezdeni? — Az országnak azokon a területein, ahol a.legrosszabb a helyzet. Vagyis Észak- és Kelet-Magyaror- szágon. Jó trükk — de rá is lehet fizetni A pénztárgéptrükk nem új, de jó. Ha bejön, a haszon legkevesebb hatvanezer adóforint (ennyibe kerül áfástól a legolcsóbb gép). És eddig bejött... A vállalkozók — kereskedők stb. — kötelesek olyan pénztárgépet beszerezni, amely pontosan számon tartja tevékenységüket. Vannak olyan gépek, amelyek megfelelnek az APEH által szabott követelményeknek is. Ha ilyet vesznek, annak az árát mindenestől megkapják. — Elvileg nagyon jól van kitalálva a rendszer — mondja az egyik legnagyobb pénztárgép-forgalmazó cég, a Microsystem kecskeméti, Arany János utcai szalonjában Va- rasdyné Forró Anna. — Az ügyfél bejön hozzánk, kitölti a megrendelőlapot, mi ezt lepecsételve elfogadjuk. — Ez a gyakorlatban is egyszerűnek látszik. — Az is. Egészen addig, amíg a gép meg nem érkezik. — Miért? Hiszen csak el kellene vinni. —Éppen ez az. Hogy nem viszik el. — No, ezt már nem értem. — Pedig egyszerű — kezdi a magyarázatot az üzletasszony. Vannak, akiknek nincs szükségük a gépre, ám jól tudják, hogy az APEH-nál elég bemutatni a megrendelést, mert arra már megkapják a vételár összegét. Bemutatják tehát a papírt, fölveszik a pénzt — a gép pedig ittmarad a nyakunkon, és vagy kifizetjük, vagy mint készlet után, fizethetjük a 44 százalékos kamatot. — A trükkhöz tehát kell az APEH is. — Mi olyan gépek árát térítjük vissza a vállalkozóknak — 48 ezertől 100 ezer forintig darabonként — amelyek egy általunk megszabott minőségnek megfelelnek. Memóriájuk kitörölhetetlen, pontosan regisztrálják az árbevételt — ezek alapján nem lehet eltitkolni a jövedelmet, tehát az adó pontosan megállapítható és befizethető tájékoztat az alaptudnivalókról Martonosi József, az APEH kereskedelmi osztályának vezetője. A Bács-Kiskun megyei adószakértő természetesen hallott már a pénztárgéptrükkről. ■ — Úgy vélem, hogy a trükközők vásárra viszik a bőrüket — kommentálja a vásárlás nélküli vissza- igényléses módszert Martonosi József. — Meglehetős rendszerességgel mindenkit ellenőrzünk. Ha azt találjuk, hogy a gép nincs sehol, akkor a bírság az árának az 50 százaléka lehet, ráadásul 44 százalékos késedelmi kamatot is meg kell fizetni. Ez pedig összesen majdnem kétszer annyi pénz, mint amennyit be lehet kasszírozni . . . — Újabban azt is hallani, hogy a visszatérítéses rendszer megszűnik. Igaz lehet ez? Nem tudok róla, hogy kimondták volna rá a nemet. Különben is, 1995-ig még létezhetnek szoros elszámolású üzletek, amelyekben tehát csak 1996-ban kell speciális gépeket beállítani. Az azonban ettől függetlenül is tény, hogy aki akarta, eddig is beszerezhette a gépet. Egy — ki tudja milyen okból — név nélkül nyilatkozó vállalkozó ekképpen foglalta össze a pénztárgépügyet. • A szóban forgó bűnös tárgy. Én magam, a megrendelés után kitöltöttem az APEH megfelelő áfa-visszaigénylő nyomtatványát, ráírtam az aljára, hogy pénztárgépről van szó. Pár hét múlva a számlakezelő bankom értesített, hogy megjött kilencven-valahány ezer forint: a gép ára. Becsületes ember vagyok, két hónap múlva a vásárlást elintéztem, de közben természetesen ingyen használtam ezt az összeget. Ha mondjuk tiz gépről van szó, majdnem egymilliót kaptam volna, és fölteszem, azt is ugyanígy forgathattam volna. Van megoldás? Pofonegyszerű! A vállalkozó előbb fizet, bemutatja a csekket — és nem a megrendelést — és utána visszakapja a pénzt. B. J. Ingakísérlet a szombathelyi székesegyházban Hitelgaranciaegyesületek, kisbankok, kisbiztosítók — A vállalkozások működésének hazánkban jelenleg az a legfőbb akadálya, hogy rendkívül kedvezőtlenek a hitelfelvételi lehetőségek — állítja Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. Ezért az IPOSZ több olyan kezdeményezéssel lép a nyilvánosság elé, amely érzékelhetően jobbítja a pénzügyi feltételeket és hozzájárul a hazai és külföldi vállalkozások számának növeléséhez. — A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban bevált módszerekkel kívánunk élni —: nyilatkozta Szűcs György a Ferenczy Europress munkatársának. — Bővíthetjük a hitelek igénybevételének lehetőségeit például az úgynevezett garanciabiztosítással. Ennek lényege az, hogy 40-80 iparos egyesületet hoz létre, s a tagok kezességet vállalnak egymásért, sőt a kockázat 50 százalékát is átvállalják a kölcsönt nyújtó banktól. Jelenleg szervezés alatt álló egyesületeinket már erre figyelemmel alakítjuk ki, s a szervező munkában szem előtt tartjuk á nemzetközileg bevált eljárási szabályokat. Kisbankok, kisbiztosítók hálózatának kiépítésével is igyekszünk olyan közgazdasági struktúrát teremteni, amely kedvezőbbé teszi a működés körülményeit. — A hitelgarancia-egyesületek, elgondolásaink szerint, a gazdaság egészét behálózzák majd. Úgy véljük, hogy a versenysemlegesség elve alapján mindehhez az állam is csatlakozhat. Ha például a kormány segíteni akarja a kisvállalkozókat, tokét helyezhet el ezeknél a biztosítóknál. A hitelkérelmek elbírálásában ugyan nem vehet részt, de azt megteheti, hogy csak azokban az intézményekben képviselteti magát, amelyeknek fejlődését nemzetgazdasági szempontból fontosnak tartja. Ha tehát, mondjuk, a mezőgazdaságot tekinti húzóágazatnak, akkor a farmergazdaságok garanciabiztosító egyesületéhez csatlakozik. — A hitelhez jutást egyébként segíteni fogja az IPOSZ-bank is, amelyet már korábban szerettünk volna létrehozni. A késedelmet a banktörvény hiánya okozta — most viszont ez az akadály elhárult. Szakértőink elkészítették a megvalósíthatósági tervet és hamarosan megkezdjük a részvény- jegyzést — mondta befejezésül az IPOSZ elnöke. Ferenczy Europress A Szombathelyi Egyházmegye, a megyei közgyűlés és a városi közgyűlés, valamint a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Kunc Adolf születésének 150. évfordulóján emlékülést szervezett Szombathelyen, amelynek keretében bemutatták az egykori tudós főpap ingakísérletét, mivel a Föld forgását bizonyította. Az 1880. augusztus 26-án elvégzett ingakísérlet alapján 30 méter magasba rögzítették az ingát a székesegyházban, ahol az 30 kg- os súlyával — amelyet Gotthárd Jenő asztrofizikus készíttetett a Ganz-Művekben —, II. fokonként döntött el egy bábut. (MTI fotók) # Pauer István, a volt premontrei iskola tanára indította útjára az ingát.
