Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-06 / 286. szám
4. oldal, 1991. december 6. MEGYEI KÖRKÉP Biblia pauperum A kecskeméti kötődésű, népszerű festő- és grafikus- művésznek, Tavaszy Noéminek az alkotásaiból nyílik kiállítás a Ceglédi Galériában december 9-én, délután 5 órakor. A Biblia pauperum című, linómetszet-sorozatot bemutató tárlatot a város polgármestere, Mácz István nyitja meg. A művésznő képeit december 22-éig tekinthetik meg az érdeklődők. A közölt reprodukció címe: Gábriel angyal. Kecskeméten is kigyúltak a Hanukka fényei • t öbb nemzedéknek felejthetetlen ez az ünnepség. • A jellegzetes gyertyatartó, (Straszcr András fotói) Kedden, december 3-án, a zsinagógái naptár szerint Kiszlév hó 26- án ünnepelték a Magyar—Zsidó Kulturális Egyesület kecskeméti klubjában Hanukka ünnepét. A héber Hanukka szó felavatást jelent. A Hanukka történetének előzményei i. e. 33-ra nyúlnak vissza. Ekkor hódította meg Nagy Sándor Judeát. Ő maga a zsidó vallást elismerte és tisztelte, de az őt követő görög uralkodók Júdeábán már mindinkább a hellenizmus terjesztésére törekedtek. Céljukat el is érték, mert a gazdag zsidó embereknél és a fiataloknál a görög vallás befogadásra talált. Végül a főpapi tisztség is egy áttért zsidó, Jázon kezébe került. Őt később elüldözték. Az akkori király IV. Antiók- hosz ezen feldühödve, a hellenisták segítségével ismét kifosztotta a Szentélyt, majd látva, hogy ez sem használ, i. e. 167-ben bálványokat állított a Szentélybe, és semmissé nyilvánította a Tóra törvényeit. A hellenisták üldözni kezdték a zsidókat. Az istenfélő zsidók mélyen megrendültek. Sokan a hegyekbe és a sivatagokba menekültek családostul. Még itt is megtámadták őket, főleg Sabbatkor, mert tudták, hogy a zsidók ilyenkor nem fognak fegyvert. Ezt hallva Matitjahu, a Hasmoneusok nemzetiségéből való férfi felkelést szervezett. Sikeres harcainak sorozatát halála után fia, Juda Makábbi folytatta, felszabadították országukat. A Szentélyben a templomi szolgálatot i. e. 164-ben, Kiszlév hó 5-én kezdték meg újra. Ekkor újból felavatták a Szentélyt. A történelmi háttéren kívül miért ünnepeljük a Hanukkát? A választ a Talmud Sábbot kötetében olvashatjuk: Amikor a görögök betörtek a Szentélybe, megszentségtelenítettek ott minden olajat, s mihelyt a Hasmoneusok győzelmet arattak felettük, felkutatták az épületet, de csak egy kis korsó olajat találtak abból, ami a főpap pecsétjével volt lezárva. Márpedig ez legfeljebb egy napra lett volna elegendő. Ám csoda történt, és az nyolc napon át égett. A következő évben ünneppé emelték ezeket a napokat, hogy hálát és köszönetét mondjanak Istennek. Erre a csodára és a történelmi múltra emlékezve mi is zsinagógáinkban és otthonainkban 8 napon • A nagykőrösi gyermekek és Köves Gyula. át minden este színes Hanukka- gyertyát gyújtunk. Az első napon egyet, a másodikon kettőt, és így tovább. A gyertyagyújtás után elénekeljük a Moajz cur Kezdetű, XIII. században keletkezett kedves, szép éneket. Ezután a gyertyatartót kitesszük ablakainkba, amely világosságot varázsol. Joggal nevezik hát a Hanukkát a fény ünnepének is. Kecskeméten hosszú évtizedek óta nem tarottak Hanukka ünnepélyt. Most a Nagykőrösi Zsinagóga Talmud Tórájának — zsidó vallási iskolájának — növendékei, akik közül számosán kecskemétiek, énekelték el Köves Gyula tanár úr betanításával és vezetésével a Moajz cur kezdetű Hanukka-dalt, amelynek versfőibe a szerzőnek Mordekhájnak a neve van beleszőve. A csengő gyermekhangok rabul ejtették az ott lévő szülők, nagyszülők, családtagok és vendégek szívét, könnyet csaltak szemükbe, miközben a termet beragyogták a Hanukka fényei. Feldmájer Lea Vidám est Solton Parlamenti paródiák a címe annak a humoros, zenés műsoros estnek, amely ma 19 órakor kezdődik a solti Vécsey Károly művelődési házban. A honatyák megszemélyesítői: Angyal János, Csanyi János és Csala Zsuzsa. Létszámcsökkenés A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 50 főnél többet foglalkoztató termelőüzemek létszama az év első 9 hónapjában csaknem 15 százalékkal csökkent. Ez csak részben magyarázható a gazdaság strukturális átalakulásával, ugyanis a kislétszámú szervezetek gyors létszámbővülése ellenére a termelőágazatok létszáma mintegy 10 százalékkal mérséklődött. Az országban szeptember végén már 293 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, a harmadik negyedévben a növekedés csaknem 60 százalékos volt. Az iparban az év végéig további többezres létszámleépítés várható. A volt szocialista országok piacainak beszűküléséből adódó értékesítési gondok és az árproblémák sok iparvállalatot arra kényszerítettek, hogy dolgozóikat rövidített munkaidőben foglalkoztassák. Ilyen intézkedés több mint 200 helyen született, s érinti az iparban dolgozók mintegy 16 százalékát. A bruttó átlagkereset az ipari nagyvállalatoknál 15 975 forint volt az első háromnegyed évben. 29,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a fizikai dolgozók keresete nem egészen 13 500, a szellemi dolgozóké 23 300 volt, ami 28,3, illetve 30,6 százalékos növekedésnek felel meg. A rövidített munkaidejű foglalkoztatás, s az állásidőre járó, általában 70-90 százalékos díjazás az átlagbéreket lefelé mozdította el, ugyanakkor, mivel a létszámleépítés a szakképzetleneket jobban sújtja, ez a bérnövekedés irányába hatott. Ne beszéljünk többet erről?! Alacsony, törékeny, jövőre lesz nyolcvanéves. Amikor beszéd közben elmosolyodik, hatvannak nézné az ember. De a mosolyok hamar eltűnnek a gyötrött, keserű arcról. Egyedül, nagy magányban él, esténként elsírja magát, különösen, ha az egykori szép napokra, meg a gyerekeire, unokáira gondol, akik messzire kerültek tőle az évek során. Segítségre szorulna, különösen, mert többféle betegséggel is küszködik. Kicsi lakásában árván konganak a falak, sőt sírások is, ha késik a kicsi nyugdíj. Mondják neki, hogy kérjen segélyt, egyháztól, ön- kormányzattól. Am ő maradék büszkeségével húzódik ettől. Ezt mondja: — Nézze aranyoskám, mi mindig jól éltünk, a férjem megbecsült munkás volt. Mikor láttam, hogyan kínlódnak a gyerekek lakáshiány miatt, kicseréltem az enyémet kisebbre. Volt egy-két ékszerem, el kellett adnom azt is. Egyszer a kedvenc festményemet adtam el, hogy rohanhassak az unokáimhoz. Keservesen nehéz a gyerekeimnek is. Belementek az építkezésbe, sok az adósság, és kevés a kereset. Mindig szenvedélyem volt a színház, a könyv, a zene, most egyikre sem telik. De az vigasztal, hogy a sok rossz mellett élhettem boldog éveket. Különben is: már nem lehet sok hátra, kibírom. Majd lesz valahogy, éhen biztosan nem halok. Ezért nem kérek semmit, senkitől. Ne is beszéljünk többet erről! * Eddig az „egyszerű” történet, melyet egy kedves, idős hölgy rövid együttlétünk alatt elémvetített, meghatóan őszinte, mélységes szavakkal. Es én ismét hatvanévesnek láttam. Varga Mihály HETI SOROZATUNK Örök barátság? 4. Rendkívüli pusztítás • \ iH'l^rúdi királyi palócival c/t imiultík a iiiamuk. • A Száva-híd romokban. (Fotó: Bártfai Szabó László) Sorozatunk eddigi részeiben Bártfai Szabó László a történelmi előzményekről, a bácskai szerb erődrendszer kialakulásáról, annak megsemmisítéséről beszélt. Ám a szerbek visszavonulását követően rendkívüli pusztítás nyomait is látta az emlékező szemtanú.. — Amikor bevonultunk a városokba, tnindénhó! barátságosan fogadtak bennünket, díszkapukat állítottak fel, rajtuk „Isten hozott benneteket!” feliratokkal. A Himnusz is elhangzott. A „védelmi” beton „csillagok” pedig ott díszelegtek az utcákon ... — idézi fel a múltat Bártfai Szabó László, a piliscsabai 101. honvéd gépkocsizó vegyiharc zászlóalj tisztje, az erődleszerelő bizottság parancsnokának segédtisztje. — A határhoz közel eső vidéken nem voltak szerbek, legfeljebb csak csetnikek, akik sötétedés után váratlanul támadtak. Ezért csak kettesével közlekedhettünk az utcán, nyitott pisztolytáskával, csőre töltött pisztollyal. — A dokumentumfotói között számos felvétele tanúsítja, hogy a szer- bek visszavonulásuk során kegyetlen pusztítást végeztek. Miért? — Igen, például Újvidéken a közúti és a vasúti Duna-hidat is felrobbantották a visszavonulásuk során. A parancsnokommal eljutottam Belgrádba. Ez, persze, nem ment könnyen, külön engedélyt kellett kémünk a német főparancsnokságtól. Meglepődve tapasztaltuk, hogy milyen szörnyű pusztítást vitt véghez a szerb hadsereg, mely az adott helyzetben szükségszerűen cselekedett. 1941 -ben azt gondolták, hogy Hitler nyolcadik, egyben utolsó „villámháborúját” megnyerhetik, holott erre egyetlen európai ország hadserege nem volt képes azt megelőzően. — Milyen volt az út Belgrádig ? — Utunk során csak elvétve láttuk a harcok nyomait, elhagyott, szétlőtt tehergépkocsikat, járműveket, harckocsikat. A házakon belö- vések voltak, nagyobb pusztításra utaló jeleket nem tapasztaltunk. A villámháborúban gyorsan nyomultak előre a német csapatok, nemigen volt idejük a szerbeknek sem számottevő rombolást yégezni. útközben, eltekintve a hidak felrobbantásaitól. Hitler katonái nagy hapci tapasztalatokkal rendelkeztek, hiszen utána voltak a nyugati oflfenzí- váknak. — Belgrád viszont szomorú képet mutatott, a fotók legalábbis erről árulkodnak. — Magunk is meglepődtünk a rombolások láttán. A németeknek félelmetes repülőgépük volt. A Stuka nevű zuhanóbombázó a kiválasztott célhoz közel ontotta bombáit, így biztosra vehették a telitalálatot. Ettől már csak az amerikai légierő Liberátorai voltak borzasztóbbak. Szőnyegbombázásaikkal városnegyedeket is el tudtak tüntetni a térképről. Belgrádban elsősorban a katonailag fontos objektumokat pusztították el. —Kik takarították el a romokat ? — A hadifoglyok. A németek rohantak Görögország felé. Több ezer szerb hadifoglyot ejtettek, hiszen a körülzárt csapatoknak nem volt más lehetőségük, mint megadni magukat. Szarajevó térségében, az erdős, sziklás rengetegekben a németek előrenyomulása lelassult. Sőt, annak ellenére, hogy a szerb hadsereg április 16-ánkapitulált, sokaknak sikerülta hegyek közé menekülniük, s megkezdték a Tito-féle hadsereg szervezését. Valójában tehát teljes mértékben a német csapatok soha nem foglalták el Jugoszláviát. Ettől függetlenül eléggé látványosan „letették” a névjegyüket... B.T. (Következik: Horthy „testamentuma”) SZÍNHÁZ — MOZI — TÉVÉ KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ, este 7 óra: MACSKAJATÉK. Katona József- bérlet, bemutató előadás. MOZI. KECSKEMÉT. Városi mozi: fél 4 órakor: MENTŐCSAPAT A KENGURUK FÖLDJÉN. Színes, mb. amerikai rajzfilm. 3/46 és8 órakor: LÁNYOM NÉLKÜL SOHA. Színes, amerikai film. Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: ELIT KOMMANDÓ. Színes, mb. amerikai film. Otthon mozi: fél 6 órakor: MENTŐCSAPAT A KENGURUK FÖLDJÉN. Színes, mb .amerikai rajzfilm. Fél 8 órakor: GHOST. Színes, amerikai film. Stúdiómozi: 7 órakor: A LEGYEK URA. Színes, amerikai film. KISKUNHALAS. Fél 6és 8 órakor: ŐK IS A FEJÜKRE ESTEK. Színes, mb. amerikai film. BAJA. Uránia mozi: fél 4 fél 6 és fél 8 órakor: A NAGY DURRANÁS. Színes, amerikai film. KALOCSA. Otthon mozi: 6és 8 órakor: HALÁLCSÓK. Színes, amerikai film. KISKUNFÉLEGYHÁZA Petőfi mozi: 5 és 7 órakor: A SZERELEM EREJÉVEL. Színes, amerikai film. Stúdiómozi: 6 órakor: CYRANO DE BERGERAC. Színes, mb. francia film. KECSKEMÉTI TELEVÍZIÓ. 9.00—10.00: Képújság. 14.00 15.00: Képújság. 19.00—20.00: Képújság. 20.00—21.00: TV-Tévé- produkció. 21.00—22.30: A Kecskeméti Televízió műsora: Karácsonyielőzetes—telefonos játék. 22.30 —01.30: TV-Tévé-produkció.
