Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-05 / 285. szám

TISZTELT SZERKESZTŐSED 1991. december 5., 8. oldal Címünk: Petőfi Népe 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Kedves Olvasóink! Alábbi összeállításunkat zömmel a pályázati szelvényekhez mellé­kelt levelekből válogattuk. Sokszor ennyi levél érkezett. A legtöbben néhány sorban közük eüsmerésüket, jókívánságaikat lapunk szer­kesztőségének. Köszönjük soraikat. Számosán írják, hogy nehéz anyagi helyzetük miatt újabban min­dig csak egy hónapra űzetik elő a Petőű Népét, de remélik, így is részt vehetnek a nyereménysorsoláson. Megnyugtatásul közöljük: minden kedves előfizetőnk előtt nyitva a nyerés lehetősége. (A szerk.) A lapról nem tudunk lemondani Ismét megkísértem. Fortuna is­tenasszonyt azzal, hogy beküldőm Önöknek a meghirdetett nyere­ményjáték-szelvényt. Az előző nye­reményjátékban nem nyertem ugyan, de az izgalmas várakozás is felért egy nyereménnyel. Most is iz­galommal és reménnyel várom a sze­rencsekerék számomra sikeres for­gását. De nem csak a nyeremény remé­nyében veszem, illetve fizetem elő a Petőfi Népét, hanem azért, mert tar­talmas, minden igényt és érdeklődést kielégítő cikkei, tudósításai az első oldaltól az utolsóig olvasásra készte­tik az embert. Akármennyi dolgunk, elfoglaltságunk van, a napi sajtó vé- gigolvasása nem maradhat el a napi programból. Bár a lap terjedelme áremelést hozott magával, a lapról nem tudunk lemondani. Féljem is lelkes olvasója lapjuknak, bár ne­hezményezi, hogy az országos (főleg a labdarúgás) szűkebb szavakkal és terjedelemben is röviden szerepel a sportrovatban, mint a megyei ese­mények. Sok észrevételt olvastam a rádió­műsor új külleméről. Biztosan kelle­nek a hirdetések, mert gondolom, ezek sok pénzt hoznak az újság konyhájára, de ha lehetne, a rádió- és tévéműsoros oldalakon ezek ne szerepeljenek. Gondolom, a hirdeté­sek elveszik a helyet a rádióműsor nagyobb betűnagysággal való leírá­sától. Nehezményezem, hogy az egyes tévéműsorok tartalma nem az egyes műsorrend között van, hanem máshol, külön. Ezt mindig keresget­ni kell. Nem beszélve arról, hogy az egyes műsorcímek mellett semmi megjegyzés sincs. így, aki azt a című műsort nem látta, még nem tudhat­ja, hogy mi a tartalma. Még egy kérésem, illetve javasla­tom lenne. Mint szenvedélyes ke­resztrejtvényfejtő, örömmel veszem, ha nyerek. De a megnyert könyv- utalvány beváltása már igen körül­ményes annak, aki kis faluban lakik és csak nagyon ritkán jut el olyan helyre, ahol állami könyvesbolt van. A javaslatom az lenne, hogy a nyere­ményt pénzben küldjék el. Akkor .semmi problémát nem jelentene az utalvány beváltása. Szellák Imréné Fülöpháza Örülök a sokféle információnak A Petőfi Népét már pár éve előfi­zetem, bár az áremelkedésnek nem örülök, de vigasztal az, hogy végre olyan lett a lapjuk, amilyet körülbe­lül elképzeltem. Mindenről tudósí­tanak, ami fontos. Nagyon tetszik, hogy végre Tiszakécskéről is olvas­hatok lapjukban, hiszen én is itt lakom közel hozzá, Kerekdombon. Természetesen, érdekel a megye többi településein élők sorsa, a fia­taloké, az időseké, a nagycsaládo­soké. Szeretem a rejtvényt, a hu­mort. Tetszik új rovatuk, a pénz, piacgazdaság és a levelezési rovat. Érdekelnek a bel- és külföldi hírek is. Szeretem, ha írnak egy színész­ről, egyszóval sok minden érdekel. Az egyre nehezedő anyagi hely­zet miatt csak ezt az egy lapot tu­dom előfizetni, ezért is örülök a sokféle információnak. Nagyon szeretnék nyerni egy színes televizi- ót, mert a mi fekete-fehér televízi­ónk már 14 éves, és többször rossz, mint jó. Mivel három gyermekem van, egyelőre színes televízióra nem telik. Jelenleg gyesen vagyok a pici­vel, a két nagyobbik iskolás, eléggé leköt a házimunka, a kiskert. Nem járunk sehova, így a televízió az összes szórakozásunk, és természe­tesen a Petőfi Népe. További mun­kájukhoz is kívánok erőt, egészsé­get és sok sikert az új évben is. B. Gy.-né Tiszakécske, Kerekdomb Örülök, hogy önökkel játszhatok Hű olvasója vagyok lapjuknak (a családommal együtt), és nagyon örülök ennek a szerencsejátéknak! Biztos vagyok benne, hogy más ol­vasójuknak is tetszik az ötlet, hisz így Önök is lendítenek az újság olva­sótáborának növelésén és a közön­ségnek is tetszik, hisz próbára tehe­tik szerencséjüket. Jómagam is pró­bálkoztam párszor az előző üyen já­tékukban is (és másban is, pl.: lottó), de a szerencse eddig mindig elkerült! Sajnos... Hisz fiatal házasként (két családdal) bármilyen kis ajándék­nak, nyereménynek nagyon örül­nénk! Majd januárban kiderül a sor­soláson, hogy ránk kacsint-e Fortu­na! Addig is maradok tisztelettel ol­vasójuk és nagyon örülök, hogy önökkel játszhatok! Tisztelettel: Perity István Bátya, Kiss Ernő u. 17. Hiányolom a folytatásos regényeket Több mint tíz éve vagyok hű olva­sójuk. Szeretem lapjukat. Kicsit hiá­nyolom a folytatásos regényeket. Féijemmel együtt nyugdíjasok va­gyunk. Nehéz az élet, de még nem gondoltam rá, hogy lemondjam lap­jukat. Amióta drágább lett, nem fél­évre, inkább havonta fizetem elő. És legyen drágább, én akkor is járatni fogom. A szerkesztőség minden ked­ves dolgozójának kívánok sok sikert és nagyon jó egészséget. Tisztelettel: Mihálkó Albinná Harta, Sarok u. 9. (Tervezzük folytatásos regény köz­lését, rövid időn belül. A szerk.) A régi előfizetők nevében Egy javaslattal szeretnék élni. Arra gondoltam a nyereményjáték kapcsán, hogy ne csak az egy-két hónapra előfizetőket ajándékoz­zák meg, hanem azokat is, akik 10, 20, 25 éve megszakítás nélkül já­ratják a lapot. Talán azok is meg­érdemelnek egy-egy ajándékot. Az előfizetést, gondolom, nem nehéz ellenőrizni. Mivel a postán megvan a nyilvántartásban. Tisztelettel: Simon Sándor, Kecskemét, Irinyi u. 30. (Szerencsén múlik az egész. A szerk.) SZÖVEG NÉLKÜL Tfc ff •• I • •• Bővüljön az otthon rovat Én a Petőfi Népét már vagy 20 éve előfizetem. Lemondtam vagy öt lapot azért, hogy ebben a nehéz helyzetben ezt meg tudjam tartani. Szeretném, ha az otthon rovatban néha egy receptet vagy kézimunkát közölnének. Még egy megjegyzé­sem lenne, hogy ne azokat sorsol­ják, akik talán a nyerés esélye vé­gett befizetnek egy-két hónapot, hanem azokat is, akik már régi előfizetők, mert biztos, hogy meg vannak elégedve a lappal. Borbély Károlyné Szalkszentmárton Meglepetés lenne A januári befizetésünk még nincs meg, de nem fog elmaradni. Lassan 27 éve, hogy előfizetünk a lapra. Pe­dig a férjem rokkantnyugdíjas és az én takarítói fizetésem nem sok, sőt, nagyon kevés, de nem tudjuk le­mondani. Nagyon hiányozna. Ha nyernénk, amit nagyon szeretnék, a férjemnek meglepetés lenne, mert nem tudja, hogy beküldőm a szelvé­nyeket. Tisztelettel: T. F.-né Kiskőrös Szeretnének nyerni a gyerekeim A Petőfi Népe olvasója vagyok már évek óta. A drágaság miatt se tudom még lemondani. Eddig min­den játékban részt tudtam venni, de, sajnos, nyerni még nem volt sze­rencsém. Reménykedem, hogy egy­szer talán sikerül. A családban az újságok közül ez az egyetlen, amit mindenki szívesen forgat naponta. A kicsi fiam, aki most jár második osztályba, már az iskolából hazajö­vet keresi, hogy hol van a mai újság. Nagyon szeretnének valamit nyerni a gyermekeim. Hűséges olvasójuk: Papp Józsefné Katymár, Magyar u. 17. Kitartottunk a Petőfi Népe mellett Már több éven keresztül az Önök lapját fizetjük elő. Mióta drágábbak lettek az újságok,, saj­nos, a Nők Lapját és a Képes Újsá­got le kellett mondanom. Kitartot­tunk a Petőfi Népe mellett. Mi egy­szerű falusi emberek vagyunk, ami minket érdekel, azt az Önök lapjá­ban megtaláljuk. Főleg az utóbbi időben igen színvonalas, szívesen olvassuk. További munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kíván egy nagyon régi előfizetőjük (igaz, a férjem nevére fizetjük): Simon Antalné rokkantnyugdíjas v„ • :n T' 'T'Usicf 7 o c-u/ irlJr "Xd- ' Beküldte Ri"sonvi Gáborné, Kecskemét, Halasi út 3. III. 37. szám ■ <v! 'ív'­Az örömből üröm lett A lappal meg vagyok elégedve, arról még egyszer nem írok. De a tévé- és rádióműsor, amit annak idején ecseteltem, hogy olyan apró betűkkel van írva, hogy nincs olyan dioptriás szemüveg, amivel mi idősek el tudnánk olvasni. Ak­kor kértem az idősek nevében: a Kossuth és Petőfi rádió műsorát is nagyobb betűkkel szedjék, hogy ne kelljen nagyítót használni. Akkor egy pár nap múlva ígéretet kaptam az újságcikkben, hogy majd kéré­sünknek eleget tesznek. Hivatkoz­va a technikai okokra, megértet­tük. Egy napon olvasom az újság címlapján, hogy a tévé-rádió, új műsor. Örültem, hogy mennyire szívü­kön viselik az olvasók kérését. Kivettem az újnak mondott mű­sort, de az örömből üröm lett. Tudniillik semmit sem változott a tévé- és rádióműsor, illetve válto­zott, csak most az új lap hosszában jelent meg, nem keresztben, ketté­hajtva. Tisztelt szerkesztő urak! Azt tudjuk, hogy 44 év óta az ígéret földjén vagyunk, de úgy látszik, maradt minden a régiben. Kár írni is meg ígérni is. Ormándi Antal kisnyugdíjas, Bugac (Kedves Ormándi úr! Higgye el, hogy betartottuk ígéretűnket, egy idő óta na­gyobb betűkkel jelenik meg a rádió-tévé­műsor. Helyhiány miatt még nagyob- bakkal nem tudjuk szedni. A szerk.) Kelemen Imre elnézést kér a kádzománcozótói November 20-ai lapszámunkban közöltük Kelemen Imre, Orgovány, Szamuely utca 14. szám alatti ol­vasónk levelét, 25-369, jelentkez­zen! Vétel? címmel. Olvasónk arról panaszkodott, hogy a fenti telefon­számon elérhető, kádzománcozó iparos nem jelentkezik ezen a szá­mon, pedig ő zománcozott náluk, s a máz hamarosan szinte teljesen levált a kádról, feleslegesen fizette ki az árát. Olvasónk tévedett, az iparostól elnézést kérő sorait az alábbiakban közöljük: „Tisztelt Szerkesztőség! Elné­zést kérek, de közleményem téves volt, mert felkeresett a címzett és telefonon is beszéltem az ügyeletes hölggyel. Az ő érdekükben kérem, közöljék le, hogy visszavonom pa­naszomat. Nem ők az elkövetők. Ez a férfi, aki felkeresett, egy piros színű Ladával volt, és mutatta a számlákat is, hogy ö 2000 forintért dolgozik, az a trabantos alak pedig 2800 forintot vitt el tőlem a zo­máncozásért. Ettől a címtől elné­zést kérek. Az igazi címzett végül jelentkezett, a telefonszáma 23- 579. Tisztelettel: Kelemen Imre Orgovány. Szamuely u. 14. Milyen vállalkozás az ilyen ? Kérem Önöket, panaszos levelem szíveskedjenek közzétenni. Gon­dom a következő: 1991 .január 11 -én a Kiskunhalasi Elektroszer Vállalatnál leadtam szovjet gyártmányú, félautomata mosógépemet javítás céljából. Janu­ár végén el is hoztam a gépet, de pár nap múlva vissza is szállítottam, mert nem tudtam használni, a „javí­tás” nem volt hatásos. A hiba ugyan­az, mint előtte, ahogy javították. Azóta hetente hitegetnek: „majd a jövő héten érdeklődjön”. Közben a vállalat átalakult, s most Szarvas László vállalkozó üzemelteti. A helyzet most sem jobb, sőt, most már tévesen küldik ki az értesítést, ami egy nap szabadság árába és a benzinköltségbe került, mivel május 8-án, hogy az értesítésre mentem, egy hölgy közölte: elnézést kérnek, de mégsem készült el a gép. Szeretném tudni, meddig akarják még a „jövő hetet” emlegetni, nekem ez már sok, pénzben és időben is, hi­szen lassan a költségekből már egy új mosógépet is vásárolhattam volna. Vajon az én időmet ki fogja megfi­zetni? A felesleges utazgatásokat, te­lefonokat és a már kifizetett költsé­get megtérítik-e? A sok kérdőjel után kíváncsi len­nék, mi az Önök véleménye az ilyen vállalkozóról? Varga Jánosné Tázlár, Árpád utca 26. Modortalan buszvezető Tűrhetetlen a Volán egyes autó­busz-vezetőinek magatartása. No­vember 10-én, 14 óra 7 perckor a 29- es járat vezetője, Tömör László az utasok előtt megengedhetetlen hangnemben beszélt velem. Az ok: mertem azt mondani, hogy ha vár még 1-2 másodpercet az indulással, 2-3 utassal többet vihetne Hetény- egyházára. Azelőtt láttam már őt, sokszor vezetés közben nőkkel cse­vegni, amit biztosan nem az utaso­kért tett. És mert szólni mertem ezért, simán lekurvázott. Nem ér­tem, hogyan dolgozhat ilyen ember — emberekkel?! (Mellesleg: a vezető azzal ijesztge­tett, hogy a 460 forintos bérletem el­lenére ledob a buszról.) Tisztelettel: K. S.-né Hetényegyháza (Teljes név és cím a szerkesztőség­ben.) Köszönet Megköszönöm ezt a színes, szín­vonalas, jól szerkesztett lapot amit az Önök jóvoltából naponta kezem­be vehetek. Szívesen olvasom a me­gye különböző településeiről szóló cikkeket, az olvasók leveleit, véle­ményét. Ezekkel néha egyetértek, néha bosszankodok rajtuk. Legjob­ban a szerdai lapszámot kedvelem, de azt hiszem, ez érthető is. További munkájukhoz jó témákat és sok si­kert kívánok. Tisztelettel és köszö­nettel: Tímár János Bajáról, a Csokonai utcából Míg el tüdőm olvasni. . . Én beteg, 72 éves, kisnyugdíjas özvegyasszony vagyok. Van már 25 éve, hogy előfizetője vagyok a Petőfi Népének. Nagyon szeretem a lapot, ezért úgy határoztam, annak ellené­re, hogy elég drága, míg el tudom ol­vasni, addig előfizetője leszek ked­velt lapomnak. Mellékelve küldöm a mindannyiunk nevére szóló nyere- ményj áték-szel vény t. Özv. Bozóki Istvánné Kunfehértó Rákóczi u. 70. Ha a pénzünkből futja... Mi, idősek is szerencsét próbá­lunk. Meg vagyunk elégedve a lap­pal, csak bizony már igen drága. Én már 85 éves vagyok, s mióta postaláda van a tanyavilágban, azóta előfizetője vagyok a lapnak. Dolgozni már nemigen tudok, a feleségem is idős, és így tudunk a helyi hírekről, eseményekről. Ha a pénzünkből futja, szeretnénk to­vábbra is tartani az újságot. Tisz­telettel: Szabó Antal Kecskemét, Belsőnyír 99. Nem a legszebb gyermekek nyertek Már több mint 10 éve vagyunk előfizetői a Petőfi Népének. Szere­tem olvasni, sok jó cikk található az újságban. Talán az utóbbi idő­ben nagyon sok helyet foglalnak el a hirdetések. Egyedül a gyermek­szépségversenyt találtam igazság­talannak, mert szerintem nem a legszebb gyermekek nyertek. Egyébként én sem vagyok egy nye­rő típus, még soha nem nyertem semmit, de hát a reményt soha nem szabad feladni. További sok érdekes cikkírást kívánok: Kiss Istvánné Kiskőrös, Boross u. 7. Az oldalt összeállította: Rapi Miklós Kevés a gyermekrejtvény Lapjuknak 16 éve vagyunk előfizetői. Nagyon szeretjük a Petőfi Népét, a szerkesztés, az újság formája könnyen áttekint­hető, sok olyan olvasnivalót ta­lál az ember, ami minket is köz­vetlenül érint. Annyit mégis megjegyzek, hogy kiskorú gyermekem hiányolja az ő korosztályának szóló rejtvényeket. Mi már sok játékban részt vettünk, de, sajnos, eddig még soha nem volt szerencsénk. Ezért szeretnénk részt venni a jelenlegi nyeremény- játékban, hátha most végre na­gyobb szerencsénk lesz, mint az elmúlt 16 évben. Munkájukhoz továbbra is sok sikert és jó egészséget kívánok: Tóth János Kiskunfélegyháza, Lenin u. 53. NAPJAINK HUMORÁBÓL ingyalhahullá'.

Next

/
Oldalképek
Tartalom