Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. november 7., 3. oldal NÉV SZERINT . . . A súlyos bűntények büntet­hetőségéről az alábbi módon szavaztak hétfőn este a Bács- Kiskun megyei parlamenti kép­viselők: Igennel szavazott az MDF- ből: Józsa Fábián, Karsai Pé­ter, Kánya Gábor, Kozma Hu­ba, Körösi Imre és Pánczél Gyula. Igennel szavazott az FKgP- ből: Faddi József, dr. Horváth László és Kocsenda Antal. Nemmel szavazott az SZDSZ-ből: Nagy András. Tartózkodott az MDF-ből: Debreczeni József. Tartózkodott az SZDSZ-ből: Andriska Géza, Szabó Erika és Zombori Mátyás. EURÓPA VELÜNK VAN Tízmillió márkás hitel a Petőfi Nyomdának 9 A Kecskeméten először vizitáló Hónaid M. Freeman, az European Bank első elnökhelyettese (szemben), látogatást tett az üzemekben is. A hazai nyomdák közül elsőként privati­zált Petőfi Nyomda Rt. ré­széről Sebesvári László vezér- igazgató és Ste­ve Fráter, a lon­doni székhelyű Európai Újjá­építési és Fej­lesztési Bank ré­széről Ronald M. Freeman írt alá tegnap tíz­millió márkás, kedvezményes hitelszerződést Kecskeméten. Köszöntőjében Sebesvári Lász­ló elmondta: gyors és szeren­csés privatizáci­ójával a nyomda időt és életet nyert. Egy hároméves terv keretében 15 millió dolláros fejlesztést irá­nyoztak elő, a most kapott kölcsön már en­nek a része, amit műszaki fejlesz­tésre fordíta­nak. Céljaik között az szerepel, hogy a kelet-európai és magyar piacon je­len lévő multinacionális cégek legké­nyesebb igényeinek eleget téve, ver­senyre keljen az osztrák és más nyu­gati országok nyomdáival. Ebben a programban leltek nagyszerű part­nerre az European Bankban. — Azt gondolom, hogy a bank döntése üze­net egy újonnan felszabadult ország­nak, üzenet dolgos népének, a Petőfi Nyomda dolgozóinak, hogy Európa velünk van — zárta szavait a vezér- igazgató. Freeman úr annak a reményének adott hangot, hogy nagyon rövid időn belül jó néhány hasonló üzletet köthetnek még Magyarországon. Stílszerűen végül Petőfi szavait vette kölcsön: Talpra magyar! Mi veletek vagyunk! (A Ronald M. Freeman- nal és Sebesvári Lászlóval készült in­terjút hamarosan olvashatják la­punkban.) M.Gy. SZEPTEMBERI AKCIÓ - HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL! 49.900,- HELYETT 42.500,- +ÁFA (INDULÓKÉSZLET 20.000,- +ÁFA) BP. XIII.,VÁCI ÚT 6., Tel.VEVŐSZOLGÁLAT: 166-7032; 166-7449 Ma kezdődik a pszichiátriai vándorgyűlés A Magyar Pszichiátriai Társa­ság mától három napon át Kecske­méten, a Tudomány és Technika Házában rendezi meg a második vándorgyűlését. A négyévenkénti találkozón több száz szakember és a határterületen működő, másirá­nyú képzettséggel rendelkező, de e szakma iránt érdeklődő vesz részt. Az első napon — két szekcióban — tudományos előadások hangza­nak el a pszichiátria és határterüle­tek, valamint a ma már egyre több embert érintő civilizációs betegség, a szorongás kérdésében. Ugyan­ezen a napon ;— mintegy kikapcso­lódásként — Mészáros Endre pszi­chiáte^főorvos, orgonaművész a vándorgyűlés résztvevőinek tiszte­letére, 19 órai kezdettel, hangver­senyt ad a Nagytemplomban. Pénteken a mentálhigiéné, vala­mint a szociológia és pszichiátria határterülete az egyik szekció té­mája. Szó lesz az evészavarról, a szenvedélybetegségekről is. Dél­után pedig kerekasztal-beszélge- tésre kerül sor az egyházak, a sze­retetszolgálatok és más, laikus se­gítők részvételével. Képviselteti magát — többek között — az Em­berbarát Alapítvány, a Vitalitás Egészségvédő Egyesület is. Ugyan­csak pénteki program a szabadon választott témák előadása, amikor szó lesz arról is, mikor jelent biz­tonságot az otthoni környezet, me­lyek az értelmi hanyatlás diagnosz­tikájának nehézségei. A harmadik napon az alterna­tív medicina és a pszichiátria a fő téma. Ez alkalommal referá­tum hangzik el A természetgyó­gyászat helye a gyógyítás egészé­ben, valamint Sámánok és cso­dadoktorok: társadalmi szükség­let? címmel. A vándorgyűlés mindhárom napján láthatók Szűcs Édua szati­rikus grafikái. p. s. Tisztelt Polgármester Úr! Mint Ön által ismeretes, a Jugo­szláviában kialakult helyzet szüksé­gessé tette, hogy a polgári lakosságot megnyugtató különböző megelőző in­tézkedések kerüljenek bevezetésre. Ennek első lépcsőjeként megszer­veztük az érintett községek minél gyorsabb riasztási és értesítési felté­teleinek megteremtését, az informá­ciók áramlásának gyorsabb eljutta­tása érdekében. Ugyanakkor az Önök egyetértésével és személyes részvételével sor került a lakosság esetleges kitelepítésének megtervezé­sére. November 2-án délután elterjedt a hír, hogy Jugoszláviában— Vukovár környékén — a harcoló csapatok ve­gyi anyagot is alkalmaztak. Az emlí­tett hírt különben a Képújság 20.00 óra utáni közleménye is megerősítet­te, sőt, orvosi véleményekre hivatkoz­va szólt a vegyi anyagok alkalmazá­sáról. Ezen hírek hallatára az országos polgári védelmi parancsnok elrendel­te, hogy az érintett községekben mér­jük fel a lakosság védelmét szolgáló egyéni védőeszközök szükségletét, és amennyiben megyén belül a szükséges mennyiséget biztosítani nem tudjuk, úgy az országos parancsnokság bizto­sítja részünkre. November 3-án (vasárnap) reg­geltől megkezdtük az anyagok ki­szállítását azzal, hogy az Önök dönté­sétől függően megkezdhessék a la­kosságrészére a védőeszközök kiosz­tását. Mivel a Magyar Köztársaságot ve­szély nem fenyegeti, kérem a Polgár- mester Urat, hogy az érintett lakos­sággal saját eszközeivel is értesse meg, hogy a foganatosított intézkedé­sek megelőzőjellegűek. Csupán eset­leges balesetek bekövetkezésének megelőzését szolgálják. A biztosított védőeszközök kiosz­tását csak a balesetek bekövetkezése miatt a lakosságmegfelelő felkészíté­se és tájékoztatása után eszközölje. A lakosság ezen irányú felkészíté­sében polgári védelmi parancsnoksá­gunk minden segítséget megad. Ezen irányú munkáját is megkö­szönve. Kecskemét, 1991. november 6-án. Tisztelettel: Gál Jenő pv. ezredes, megyei törzsparancsnok Kapták: az érintett községek pol­gármesterei. SOK CÍMZETTNEK Tesszük a kötelességünket... Kedden lapzárta előtt kapta meg a szerkesztőség a tompái képviselő- testület nyílt levelét. Teljes terjedelmében közöljük, olvasóinkra bízva an­nak eldöntését: mennyiben felelős az újság, ha a tények közléséből (amely viszont közszolgálati kötelezettség!) pánikhangulat keletkezik. A polgári védelem szintén teljes terjedelmében közreadott leveléből a dátumokra hívjuk fel a figyelmet. Az tény, hogy nem csak a határ menti települések lakóit aggasztja a szinte testközelben dúló polgárháború. Az sem vitatható, hogy bármilyen eshetőségre lélekben is védelmünkre is fel kell készülnünk. Éppen a pánik elhárításának érdekében, a tájékoztatás fontosságát tartja szem előtt a szerkesztőség. Hamarosn cikkben is foglalkozunk a határ menti községek helyzetével. Nyílt levél a Petőfi Népe szerkesztőségének A Petőfi Népe című napilap no­vember 2-án megjelent „Felkészül­tek a határ mentifalvak kitelepíté­sére” című cikk — aminek tartal­mát megerősítették más hírközlő szervek is — rendkívüli pánikhan­gulatot keltett a lakosság körében. A helyi állampolgárok azzal vá­dolták a képviselő-testület tagjait, az újságcikk alábbi sorai szerint: „ .. . hogy néhány érintett köz­ségben valamilyen tévesen értelme­zett titoktartás következtében csak ennek az újságcikknek a révén fognak értesülni minderről az érin­tettek.” A kitelepítési tervről mindössze annyi információnk volt, hogy a szállítóeszközökről adatfelmérés történt, de a részletes kitelepítési ■ terv még mindig nem ismert a pol­gármester és a testület előtt. Cáfol­juk a cikk azon kijelentését is, mi­szerint a polgármesterekkel együttműködve történt volna az esetleges terv részleteinek kidolgo­zása. A polgármester és a képviselő- testület tagjai egyenként tisztában vannak testületi tagságukból eredő feladataikkal és azon kötelezettsé­gükkel, hogy a lakosságot reálisan, időben tájékoztassák az őket köz­vetlenül érintő eseményekről, le­gyen az akár egy esetleges kitelepí­tés is. A hír megjelenéséig községünk­ben nyugalom volt, mivel semmi­lyen közvetlen vagy közvetett ve­szélyhelyzet kialakulására utaló esemény nem történt. A határátke­lőhelyforgalma is változatlanulfo­lyamatos. A cikk ■— szándékától eltérően — nemhogy megnyugtatta a la­kosságot, hanem pánikot keltett, mert a jelenlegi informáltságunk szerint sem térben, sem időben nem volt indokolt annak megjelenteté­se. Többen jelentős összegű taka­rékbetétjüket vették ki, mások kétségbeesett hangú táviratban kértek segítséget az elköltözésük­höz—, mivel erre is utalást találtak az említett újságcikkben — a szü­lők és pedagógusok szerint az álta­lános iskolások körében is riadal­mat keltett a hír tartalma. A gázálarcok területi elosztásá­nál tapasztalt szervezetlenséggel, illetve a kiosztás kötelezettségére vonatkozó utasításokkal kapcso­latban feltétlen szükségesnek tart­juk i hogy a polgárvédelem illetéke­sei vonják le a megfelelő konzek­venciákat. A képviselő-testület természete­sen elfogadja a tervezett intézkedé­seket, ha azok egyértelműek, vilá­gosak és a reális helyzetet hűen tükrözik, ellenben elzárkózik min­den olyan kezdeményezéstől, amely a lakosságban félelmet, szo­rongást, esetleg ellenállást válthat­na ki. A Tompa Nagyközség Képvise- lö-testülete kéri a Tisztelt Szer­kesztőséget, hogy a lakosság köz­hangulatának megnyugatása érde­kében levelünket megjelentetni szí­veskedjék, melyet egyúttal meg­küldünk dr. Horváth László or­szággyűlési képviselőnek és a me­gyei polgárvédelmi parancsnok­ságnak. Tompa, 1991. november 5. Tompa Nagyközség Kép viselő- testületé NEVELŐOTTHON FELSŐSZENTIVÁNON Kevesebb gyerek — jobb feltételek Felsőszentivánon 1972-ben nyi­tották meg a nevelőotthont. Kezdet­ben 120 gyermeket helyeztek itt el, 3-tól 14 éves korig. Később — össze­függésben a korszerűsítéssel — 100, majd 75 férőhelyessé alakították az intézményt, s részben a csökkenő gyereklétszám miatt is „széles kor­határúvá” bővítették. Vagyis 1989- ig óvodások és általános iskolások laktak itt, ettől kezdve pedig közép- iskolás-korúak is. Ma pedig újabb lépésként már egy ifjúmunkás, egy 16 éves dolgozó fiatal is az otthon­ban él. Péter György igazgató szerint az intézmény 75-80 gyereknek ideális, most azonban 51 lakójuk van. Egy nevelőre 5-6 gyermek jut, a legna­gyobb csoportban 9-en vannak. Új elképzelés alapján a családias neve­lést vezették be, amikor is a nevelő a reggeli felkeléstől az esti lefekvésig folyamatosan együtt van a rábízott gyerekekkel. Az is megoldható, hogy a testvérek — hacsak nem kü- lönneműek — egy szobában lakja­nak. Ez pedig más — mint a gyermek- város — vélekedik az igazgató. S hozzáteszi, igaz, hogy sok szem­pontból előnyös a családoknál törté­nő gyermekelhelyezés, de az bár­mennyire is jó — nem helyettesítheti teljesen a nevelőotthonokat. Rész­• Tanulni jó! ben mert a nevelőszülő válogathat, s a nem választott gyerekről is gon­doskodni kell, másrészt a vér szerinti szülők — ha önhibájukból, vagy azon kívüli okból — rákényszerül­nek, hogy nevelőotthonba adják gyermeküket, nem akarják, hogy azok nevelőszülőkhöz kerüljenek. S ilyen megoldásra egyre gyakrab­ban kell számítani, mivel a szegény­ség, a munkanélküliség nyomán ki­alakulhat az igény a gyerekek hétkö­zi ellátására. Felsőszentivánon most 3 kicsi jár a községi óvodába, a többség általá­nos iskolás, 5-5 első és másodéves di­ák szakmunkásképzős, naponta utazik Bajára, egy gyerekük pedig kollégistaként tanul a szakközépis­kolában. Úgy látják a pedagógusok, hogy ez a megoldás jobb, mintha az itt felnövő gyerekeket 14 évesen Kecskemétre vinnék. Ahol újból a beilleszkedéssel kellene megküzde­niük, az pedig a tanulásban is hátrá­nyos volna. Jóllehet, most napirenden van a megyei nevelőotthonok szakosítása, Péter György úgy látja, hogy támo­gatásra érdemes az általuk követett modell. Ami, az eddigieken túl, ki kell hogy egészüljön a munkábaállí- tásnak egy újfajta kezelésével. Ez pe­dig a munkahelyteremtés, mert ál­lást találni ma már egyre nehezebb. Ez utóbbi megállapítás szerepel az írásos anyagban, amelyet ezen a hé­ten tárgyal meg a megyei közgyűlés, a gyermek- és ifjúságvédelmi intéz­mények „átvilágításával” megbízott szakmai bizottság előterjesztése alapján. y y Szombaton: kárpótlási ügyfélfogadás A Bács-Kiskun Megyei Kárrendezé­si Hivatal (Kecskemét. Reiszmann Sándor utca 25.) november 9-én, szom­baton, reggel fél 8-tól délután fél 4-ig rendkívüli ügyfélfogadást tart a kár­pótlási ügyekben hozzájuk fordulók­nak. Tiszta vizet a pohárba! Kiskunfélegyháza képviselő-testülc- te legutóbbi ülésén áttekintette a város vízellátásának helyzetét. A város és környékét az ÉBKM Vízmű félegyházi telepe látja el. A Gátérnak, Pálraonos- torának, Pctőfiszállásnak, Kunszent- miklósnak, Fülöpjakabnak, Bugacnak, Jakabszállásnak és Orgoványnak is vi­zet biztosító telep sorsáról egyébként hamarosan döntés születik: vissza- kéri-e a város, vagy továbbra is egy nagyobb, regionális egység részeként fog működni. Az elfogadott tájékozta­tó szerint a mélyfúrású kutakból szol­gáltatott víz bakteriológiailag tiszta, vastartalma azonban a belvárosi része­ken másfélszer, külterületeken három­szor nagyobb a megengedettnél. Az egészségügyi határértéket a mangán- tartalom is meghaladja. A polgármes­teri hivatal gazdasági és műszaki osztá­lya ezért megfelelő víztisztító rendsze­rek tervezését készíti jelenleg elő. A vízdíjak emelése miatt egyébként Kiskunfélegyházán is csökkent a vízfo­gyasztás, mégpedig — a tavalyi igé­nyekhez képest — napi ezer köbméter­rel. Terítéken: a közoktatás válsága A magyar közoktatás válsága az el­múlt időszakban tovább mélyült, és a tervezett kormányzati intézkedések e folyamat kiteljesedését vetítik előre — olvasható abban a meghívóban, amit a Közalkalmazottak és a Pedagógusok Szakszervezetének Bács-Kiskun me­gyei szervezete postázott országgyűlési képviselőknek, polgármestereknek, in­tézményvezetőknek, közös tanácsko­zásra invitálva őket. Ezt a tanácskozást holnap 14 órai kezdettel rendezik meg Kecskeméten, a szakszervezetek házá­ban. Fő téma a közoktatás finanszíro­zásának jövő évi kormányzati terve lesz, mely elkeserítően csekély támoga­tást ígér az iskolák fenntartására, mű­ködtetésére. Jubilál a tassi nyugdíjasklub Tasson 25 esztendővel ezelőtt hozták létre a nyugdíjasok klubját. A jubile­umra a közelmúltban emlékezett a több mint nyolcvantagú társaság. Sza­bó Lászlóné klubvezető köszöntője után diákok adtak műsort, majd a pol­gármester ajándéka következett. A nagy napra készültek az ünnepeltek is: néhányan verset mondtak, majd megnyitották a kézügyességüket dicsé­rő kiállítást. A találkozóra meghívták a kunadacsi nyugdíjasokat is. A jubile­um fehér asztal melletti nótázással, majd össztánccal ért véget. Solton ma döntenek Solt monográfiájának megjelenteté­séről is tárgyal ma — egyebek között —- a község önkormányzata. A testületi ülésen szó lesz még a mozi, valamint a vízi létesítmények tulajdonba adásáról is. Jótékonysági előadóest A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportja, az Erdei Ferenc Művelődési Központtal közösen, no­vember 9-én, szombaton jótékonysági előadóestet rendez. A 19 órakor kezdő­dő műsoron fellép Kiss Jenő Jászai- díjas színművész, valamint Schmidt Eleonóra zongoraművész és Kóté László hegedűművész. • Három év alatt 15 millió dolláros fejlesztés várható. (Straszer András felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom