Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-04 / 258. szám

PETŐFI NÉPE 1991. november 4., 7. oldal ÉLETMÓD SZERKESZTETTE: NAGY MÁRIA Kiskáté korosodóknak • Mifelénk a kerékpározás nem hobbi. Számtalan esetben előkapja a/ idős ember, ha dolgait kell gyorsan intéznie. Sajnos, hogy a baleseti statiszti­kákban is gyakran találkozni időskorú kerékpárosokkal... Százegy oka van annak is (akár­csak a nemharangozásnak az, hogy nincs harag) miért lehet teljes biz­tonsággal megkülönböztetni a hol­land turistákat a bolgároktól, de még a németeket a németektől is...) Elnézem olykor nyaranta a frizírozott, elegáns idős hölgyeket, a kíséretükben szolgálatkész fény­képezőgépes, videokamerás urakat, amint körbejárják Kecskemét főte­rét. Csöndes elegancia, derűs han­gulat lengi körül őket. A jómód, a biztonságérzet szaglik róluk. Nem úgy számtalan, nem is rosz- szul öltözött honfitársamról, aki a reggeli pénztárállásnál előz meg: dől felőlük a mosdatlanság ájerja. Pedig azért víz, szappan, ha más nem, hát lavór mindenkinek jutott, az elmúlt évtizedekben is. Húszévesnél régibb emlék Bécs- ből: az utcákon (a külvárosban sem) nem találkoztam gyűrött ruhás, ápolatlan emberrel Rita néni, fér­jem nagynénje pedig sehogysem ér­tette, hogy szeptemberben (akkor töltöttük a rokonlátogatási időt a hajdani császárvárosban) nem hú­zok kesztyűt, mert nem fázik a ke­zem. De hát, valljuk meg őszintén, a hetvenes években már mifelénk csak fázás esetére dukált a kesztyű. S nevettem is anyósomon, aki, ahogy lehetségessé vált Bécsben élő testvérének rendszeres meglátoga­tása, rendszerint zergetollas kalap­kában érkezett haza útjáról. Azt se nagyon értettem, ifjú dolgozó anya­ként, hogy Christi szekrényében mi­ért van a vasalt ágynemű szalaggal átkötve. Bár, azt a pár vacsorát se felejtem, amit náluk ettem: a papír­vékony sonkaszeletet. Az összes pénzünket a zugevésre fordítottuk. Most aligha kellene intenzíven dié­táznom ha értek valamit a fösvény­ségükből ... Ha húsz éve ott már az életmódbeli különbségek ennyire nyilvánvalóan kiütköztek (én, az öntudatos fiatalasszony nemcsak a kesztyűről, de a kalapról se akar­tam hallani) mekkorára nőtt a sza­kadék mára ?! Nincs nagy válogatási lehetősége sokaknak, hogy életmódot válasz- szón. (Amit teljes odaadással pár­tolhatna, az egészséges életvitel kia­lakítása, ahhoz meg a lelki indítta­tás hiányzik: nem koplal az szíve­sen, akinek amúgy sincs miben dús­kálnia.) Meghatározza az életstílu­sunkat a lakóhelyünk, a munkánk, az anyagi lehetőségünk. Keret van, ami szabályozza a választást. Vajha eljutnánk a bécsi út innenső oldalán is, hogy a kesztyű nemcsak a hideg­től óv... Ámbár, ki tudja érdemes-e pedálozni (no nem holland hobbi kerékpáron!), hogy utolérjük a kon­szolidált életforma természetes ve­lejáróinak elsajátítását? Diána her­cegnő ugyanis a körömcipőjét haris­nya nélkül viselte Bugacon... Abban azért biztos vagyok, hogy nejlon papucsok, fonott mintájú ön­tött lábtyük, s elölgombos otthon- kák nem képezik az átlag női visele­tét odaát. Nagyon „praktikus" még a mi stílusunk: ne ázz, ne fázz! Mikor jut már a melengető napfényből is a Kárpát-medencébe, s onnét kele­tebbre? Nekünk errefelé csak a de­formálódott test, az elnyűttség, a nekemmárjólvanezígy jut? Mikor választhatunk, akár életmódot is?!... S ha lesz rá módunk, vajon élünk e vele ? Mert ha az igényeket is le­szállítjuk vagy legrosszabb esetben már az igénytelenségig is eljutunk: mit kezdünk magunkkal, ha kínál­kozik a választás lehetősége? A huszadik évszázad jelentős eredményei közé sorolható, hogy növekszik a várható átlagéletkor. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy időskorban is egészségesek, mozgékonyak maradjunk. — Időskorban csökken a szerve­zet energiaszükséglete, viszont az izomzat gyengébb lesz, ezért fizikai megterhelésnél a szervezet több energiát használ fel, mint fiatalabb korban. Aki nyugdíjaskorban rend­szeresen kerékpározik, sétál, úszik, vagy kerti munkát végez, több ener­giát használ fel (kb. 2500 kalóriát naponta), mint a hasonló korú, de otthon ülő kortársai. —- Az étkezés időskorban változa­tos legyen: mindenből egy keveset. A tej és tejtermékek igen fonto­sak időskorban is, mert kálciumot tartalmaznak, és a csontokat erősí­tik. Fogyasszon az idős ember tejet, joghurtot, sajtot. — Fontos a szervezet ellátása rostanyagokkal, mert ezek a táplálé­kok segítik a bélműködést.-— Só helyett különböző fűszerek­kel ízesítsük az idős emberek ételeit, mert a só sok esetben rossz irányba befolyásolja a vérnyomást. Zsír helyett olajjal készüljenek az ételek, és margarint adjunk vaj helyett, ezeknek kedvezőbb a hatá­suk a szivre és a vérkenngésre. — Idős emberek általában nem éreznek szomjúságot. Mégis fontos, hogy naponta rendszeresen igyanak legalább nyolccsészényi folyadékot. — A legjobb recept az értel­mes, okos életvitel, melyben az élvezetek is megfelelő helyet kapnak. NEM CSAK A NŐKNÉL Betegség vagy állapot? A klimax a nő életének az a szakasza, amelynek során a ne­mi érettségből fokozatosan a petefészek nyugalmi állapotá­val jellemezhető életkorba jut. Mindenkinek — nőnek és férfi­nak — szembe kell néznie azzal, hogy az idő múlásával megvál­tozik a szervezet hormonális egyensúlya is, amely viszont be­folyásolja a nemi szervek mű­ködését. Sokan azt hiszik, hogy a kli­max betegség, s ezért a tünetek jelentkezésekor kétségbe esnek. Pedig a klimax nem betegség, hanem az öregedéshez hasonló élettani folyamat. A szervezet öregedése azonban nem az időskorban kezdődik, hanem az élet megindulásával. Nem kell tehát megijedni, inkább meg kell tanulni elfogadni ezt az állapotot. Az öregedést elke­rülni — sajnos — nem lehet, de az öregedés folyamatát lassíta­ni, igen! Mi történik ilyenkor? A klimax első jele a havi vér­zés elmaradása. Míg ötven év­vel ezelőtt átlagosan 46 éves korban maradt el a nők vérzése, addig ma sokan még 50 éves korban is menstruálnak. Mind­ez az életkor meghosszabbodá­sával és az egészséges életvitellel van összefüggésben. A nemi szervek még kb. 10-15 évig vál­tozatlanul működnek. Jellegze­tes elváltozás viszont a petefé­szek kisebbedése, és benne a kötőszövet felszaporodása. A petefészek működése nem áll le teljesen, rendszertelen időkö­zökben még jelentkeznek vérzé­sek. A változás többnyire ab­ban mutatkozik meg, hogy a vérzés bővebb, és hosszabb ide­ig tart. A tulajdonképpeni kli- maxos tünetek a menstruáció teljes elmaradása után jelent­keznek. A nők egyharmadánál szinte észrevétlenül zajlik le ez a periódus! A többiek hőhullám­ra, szédülésre, fejfájásra, heves szívdobogásra panaszkodnak. Ugyanekkor kedvezőtlen válto­zások mutatkozhatnak a lelki életben, jelentkezhetnek a pszi­chés tünetek: félelem, feszült­ség, idegesség, álmatlanság, las­súbb gondolkodás. A három legfontosabb tünetegyüttes A hőhullámokról akkor be­szélünk, ha ártatlanul, különö­sebb előjel nélkül az arcon (fe­jen) vagy a mellkas területén a bőr piros lesz. Ez átterjedhet az egész testre. Ilyenkor úgy érez­zük, hogy nagyon melegünk van, levegőre vágyunk. Nem kell megijedni, hanem hűvö­sebb helyen nyugodtan kivárni, amíg elmúlnak a hőhullámok. A hőhullámokkal egy időben megjelenő hirtelen vérnyomás­emelkedés és a vérnyomás inga­dozása esetén az orvos utasítá­sait szigorúan be kell tartani. A hőhullámokat néhány perccel később izzadási roha­mok követik, és igen kellemet­lenek, különösen olyan munka­helyen dolgozóknál, akik sok emberrel kerülnek kapcsolatba. Nem kell szégyellni ezeket a pa­naszokat. A szédülés naponta többször jelentkezhet. Feltehetőleg a ke­ringő vérmennyiség megoszlá­sának, a hirtelen változásokat követő érreakcióknak, múló jellegű véreloszlási zavaroknak a következménye. Ezeken a jellegzetes tünete­ken kívül még előfordulhat: fej­fájás, emésztési zavar, főleg székrekedés, szapora szívmű­ködés, alvászavar, időjárás­változás iránti fokozott érzé­kenység, valamint fáradékony­ság, gyengeségérzés. Sajnos, aki hízásra hajlamos, az ilyenkor még többet szed magára, aki pedig világéletében sovány volt, az még soványabb lesz. A szakemberek szerint a pszichés alkat nagyon megha­tározó lehet a klimaxos lelki za­varok kialakulásában. Ennek leggyakrabban megjelenő tüne­te az érzelmi labilitás. A nők többsége attól szenved, hogy lé­tét nőiességével azonosítja, és kétségbeesetten harcol fiatalsá­ga megtartásáért. A férfiak nem foglalkoznak annyit ezzel az életszakasszal, mint a nők, igaz náluk nem is jár olyan elváltozással. Nincs hőhullámuk, izzadási rohamuk stb. Felborul ugyan a hormo­nális egyensúlyuk, de ez hosz- szabb idő alatt következik be. A herékben később kezdődnek el a változások, és egyénektől függően igen eltérőek. A hím­ivarsejtek (spermiumok) terme­lése, a közösülő- és a megtermé­kenyítő képesség magas korban is megmaradhat. Ezt kevesen tudják, ezért férfiasságukat az ötvenes évük körül akarják még egyszer bebizonyítani. Saj­nos, a következményei súlyo­sak lehetnek! Családok esnek szét, életek mennek tönkre csak azért, mert a korosodó férj és apa fiatal lánynál keresi az el­mulasztott percek, napok, évek pótlását. Dr. Katona Edit A királylány csókja,avagy: az elfogadás ALVÁSI SZOKÁSAINKRÓL Korán fekvő férj és későn kelő feleség Több népmesében szerepel ez a fordulat: a szép királylány találko­zik egy csúf békával, melynek az a kívánsága, hogy csókolja meg. A népmesék fordulatai, esemé­nyei, szereplői a konkrét jelentésen túl mindig jelképeznek valamit, olykor egészen mély pszichológiai igazságokat fejeznek ki a költészet sürített, képes nyelvén. A mese igazságkereső, igazság- szolgáltató funkciója miatt kézen­fekvő a történetben, hogy a döly- fös, másokat lenéző lány (aki nem teljesíti a béka kérését), nem érde­mel jó partit; a szép és gazdag vőle­gényt csak az a lány nyerheti el, aki jószívű és szerény (megesik a szíve a szegény békán). Kissé elvontabb mondanivaló, hogy az áldozatvállalás el kell hogy nyerje méltó jutalmát, illetve hogy szerencséje csak annak lehet, aki akar, mer tenni érte valamit. Maga a csók is jelképes. A sze- retetet, az elfogadást szimbolizál­ja, és így még árnyaltabb, még gaz­dagabb értelmet nyer a történet. Ha valakit elfogadnak, szeretnek, akkor az megváltozik, mintegy megjavul, illetve megmutatkozik rejtett, igazi énje. A mindennapokban is megfi­gyelhető ez a jelenség. Például a szülő-gyermek kapcsolatban. Ha a kisgyermek érzi, hogy szeretik, el­fogadják hibáival együtt! . akkor úgy érzi, érdemes erőfeszíté­seket tenni a jobbulás érdekében. Ha nincs meg a szeretetkapcsolat, a „jobbító” prédikáció pusztába kiáltott szó marad. Az elfogadó, lelkes pedagógus is lényegesen töb­bet és jobbat tud kihozni a gyer­mekből a tanulás és a viselkedés terén is közömbös vagy ellenséges kollégájánál. Felnőttkorban a szerelem és a barátság is ilyen lehetőség. Valaki szeret, tehát mégis vagyok valaki a hibáim ellenére is; érdemes az ö kedvéért magamra figyelnem és fejlődnöm — érezheti az az ember, akit szeretnek. Joggal beszélünk a szeretet vagy szerelem hatalmáról, arról, hogy ez az érzés szárnyakat ad. Fontos nemcsak a másik ember, hanem a saját magunk elfogadása is. Ez egy újabb mélységi szint a mesében, és újabb tanulsággal szolgál. Az emberi személyiséget gyakran ábrázolják, jelképezik a mesék és más művészetek állatok alakjaival. A béka csúf és kicsi, földhözragadt, mocsárlakó. Az ember hibáit, ösztönös lényét, alantasságát méltán szimbolizál­hatja. Tanulság az, hogy az ösztö­neink, hibáink, alantas vágyaink is • Ök már elfogadták egymást! részei az énünknek, elválaszthatat­lanul hozzánk tartoznak, nem sza­bad le- és megtagadnunk őket, mert az visszaüt. Aki képes ezekkel a tulajdonságaival szembenézni magában, és foglalkozni velük, il­letve elfogadni őket, az éppen ezál­tal tudja megváltoztatni ezeket úgy, hogy békében élhessen velük. Ne felejtsük el: személyiségfejlődé­sünk hosszú folyamatában és bo­nyolult emberi kapcsolatrendsze­rünkben mindannyiunk béka is, királylány is egyszerre. Gyakorol­juk többet az elfogadás varázsla­tát! Dr. Ignácz Piroska Szerencsések azok a családok, ahol mindenkinek megegyeznek az alvási szo­kásai. Nehéz egy olyan házasság, ahol mondjuk a férj este 8-kor már alig tudja nyitva tartani a szemét, viszont a feleség akár éjfélig is szívesen fenn lenne. Reggel persze a férj már 6 előtt felpattan, és vidáman csörömpöl a lakásban, amíg élete párja csak 8 után kezd az iszonyú­nak tűnő zaj hatására magához térni. — Igazán alkalmazkodhatnál egy ki­csit hozzám! — hangzik el gyakran az ilyen családokban. Vagy mondjuk a szü­lők korán aludni térnének, de a gyerek még órákkal később is azzal zargatja őket, hogy nem tud aludni. Valóban csak rossz szokásról van szó? Ha igen, ezen könnyű lenne változtatni. Az alváskutatások azonban mást mutat­nak. Valahol, mélyen a személyiségünk alapvető jegyei közé tartozik, hogy mi­kor és mennyit alszunk. Legalább 4 tí­pust lehet megkülönböztetni, az alvás mennyisége, a lefekvés és a felkelés ideje szerint (l. korán fekvő, keveset alvók, 2. késön kelő. keveset alvók, 3. korán fek­vő. hétalvó, 4. későn kelő, hétalvók.) Az alvás meghatározza egész napun­kat. Ha például összehasonlítjuk a fenti házaspár egy napját, kiderül, hogy szinte soha nincsenek azonos aktivitási állapot­ban. annak ellenére, hogy az alvások mennyisége többé-kevésbé megegyező. A korán kelő (félj) rögtön ébredés után friss, ilyenkor tud a legjobban és leghaté­konyabban dolgozni. lOés 11 körül veszi magán észre a fáradtság első jeleit, aztán délután 2 és 3 között újra rátör a fáradt­ság. A harmadik ilyen periódus 4 és 5 között van, aztán estefelé egyre álmo­sabb, fáradtabb, amíg viszonylag korán cl nem alszik, mondjuk 9 körül. Legmé­lyebben este. az elalvás után alszik, reggel felé egyre éberebb, amíg fel nem ébred. Nem így a későn kelő feleség! Reggel nem elég, hogy későn, de még akkor is nehezen ébred. Álomittasan bolyong, és igyekszik valahogy kibírni I0-1 l-ig, ami­kor a munkateljesítménye már elfogad­ható. Néhány kisebb hullámvölgy után este 8 és 11 között a legnagyobb az aktivi­tása, ilyenkor szeretné megváltani a vilá­got. Ha lehet, akkor csak éjfél után fek­szik le, akkor is nehezen alszik el. és csak a hajnali órákban mélyül az alvása, reg­gel alszik a legmélyebben. Ne feledjük, itt még nem is bonyolítottuk a képet azzal, hogy valamelyikük jóval többel alszik a másiknál! Legyünk megértőbbek a „máshogy al­vókkal", nem lustaság, ha valaki többet alszik, vagy szüksége van a délutáni szu- nyókálásra! A munka, az iskola, óvoda úgyis rákényszerit mindenkit, hogy vál­toztasson a számára legmegfelelőbb al­vási szokásokon. Legalább a hétvégén legyünk megértőek egymással! • Ilyen édesdeden csak gyermekkorban ... Buc/.kó Krisztina

Next

/
Oldalképek
Tartalom