Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-20 / 272. szám

2. oldal. 1991. november 20. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK Negyvenek Európája ? A királynői fogadás, a Buc- kingham-palota- és a híres Downing street lO.-beli vizit mellett is kiemelkedő fontossá­gúnak bizonyulhat a jövő szem­pontjából Göncz Árpád látoga­tása az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank londoni szék­házában. Hiszen ez a bank a jelek szerint élen jár a kontinen­sünk gazdasági egységéért fo­lyó munkában, s elnöke, Jacques At tali személyesen is az ügy szószólója. Szükség van-e egy ilyen, egész földrészünket átfogó kö­zös piacra? Nem vitás, ha csak nem akarjuk, hogy a vasfüg­göny helyén egy éppoly erős gazdasági válaszfal épüljön fel. Mert van ilyen veszély. Mi a széles ívű elképzelések realitása? Az Európai Gazda­sági Térségről, vagy a visegrádi „hármak” brüsszeli társult tag­ságáról folyó elhúzódó viták is jelzik: az előrelépés nem köny- nyü, nem gyors, s gyakoriak a váratlan akadályok is. De az irány mindenképpen az egysé­gesülő Európa. Negyven részt vevő állam­mal? At tali jövőképe ugyanis olyan kontinentális összefogást rajzol le, amelyben Közép- Kelet-Európa mellett a Szovjet­unióból kiváló köztársaságok is helyet kapnának. A tekintélyes bankár szerint várólisták és al­kudozások, méltatlan verseny- futás és EK-halogatás helyett egy „globális csomagterv” ki- dolgozásárakelltörekedni. A lé­nyeg nyilvánvalóan nem (csak) a létszám. Inkább a közös szán­dék, az elhatározás, hogy „esz­ményített" Európánkért végre valamennyi érintett ország haj­landóáldozatokat isvállalni. At- tali most minden korábbinál vi­lágosabban felhívta a közfigyel­met, hogy ez közös érdek. Jó, hogy éppen akkor tette, amikor a magyar elnökkel találkozott. Szegő Gábor Ülésezik a Duna Bizottság Rendkívüli ülést kezd Budapesten a Duna Bizottság, s áttekinti a jugoszlá­viai Duna-szakaszon kialakult súlyos helyzetet — közölte Hennán János. A külügyi szóvivő szokásos heti sajóér- tekezletén beszámolt arról is, hogy ugyancsak Budapest lesz a színhelye a Zágrábban állomásozó EK-megfigye- lőcsoport és a magyar kormány soros konzultációjának arról a javaslatról, hogy a közösségi ellenőrök tevékenysé­gét terjesszék ki a magyar határsza­kaszra is. Létrejött a Torgyán- frakció? Az MTI értesülése szerint 10 kisgaz­da országgyűlési képviselő aláírásával erősítette meg kedden, hogy a jövőben is Torgyán Józseffel tart. A parlamenti folyosón keringő hírek azt valószínűsí­tik, hogy az új frakcióban Balogh György, Bereczki Vilmos, Borz Mik­lós, Faddi József, Gerbovits Jenő, Iván Géza, István József, Kávássy Sándor, Lakatos Józsefné és Ugrin Emese kap helyet Torgyán József mellett. Ugyan­csak meg nem erősített hírek szerint az új képvjselőcsoportot Ugrin Emese ve­zetné. Állítólag a kiszemelt képviselő­nő többször is szerette volna elérni Sza­bad György házelnököt, ám a kapcso­latfelvétel nem jött létre az Országgyű­lés elnökének elfoglaltsága miatt. Nem kizárt, hogy az új frakció — amennyi­ben az abban részt vevők szándékukat Szabad György előtt is megerősítik még a keddi napon bejelenti megala- kulását. Általános vita a három adótörvényről (Folytatás az 1. oldalról) Az általános vita első fordulójá­ban a pártfrakciók vezérszónokai a fogyasztási adóról fejtették ki ál­láspontjukat, de több alkalommal érintették a másik két adófajtával kapcsolatos jogszabálytervezetet is. Mindebből kiderült, hogy a tö­résvonal ezúttal is az ellenzéki és a kormánypártok között húzódik. Az MDF, az FKgP és a KDNP támogatásáról biztosította a kor­mányzati koncepciót, míg a három ellenzéki frakció elvetette azt. Az ellenzéki képviselők elsősorban azért marasztalták el a kormányt, hogy a törvényben foglalt határidő ellenére mind ez idáig nem terjesz­tette be a jövő évi költségvetést, márpedig — álláspontjuk szerint — ennek hiányában érdemben nem tárgyalhatok a most előter­jesztett adótörvények sem. Nem értettek egyet azzal sem, hogy a kormány — az Országgyűlés felha­talmazása nélkül — határozza meg az adómértékeket. Mind az SZDSZ, mind a Fidesz vezérszó­noka úgy vélekedett, hogy ebben a formában a törvényhozás volta­képpen egy kitöltetlen csekk alá­írására kényszerül. A fogyasztási adó tervezett mérté­két illetően jelentős nézetkülönbség mutatkozott az egyes képviselőcso­portok között, jóllehet azt egyönte­tűen pozitívan ítélték meg, hogy a fogyasztási adó egységesítésével megszűnik a különbség a magánim­port és a vállalkozói behozatal kö­zött. Az MDF szónoka nem tartot­ta helyesnek, ha némely árucikknél — így például a kávé és az arany esetében — a nemzetközi adókul­csokra való hivatkozással jelentő­sen csökkentenék a fogyasztási adó mértékét. Ezzel éppen ellenkező ál­láspontot foglalt el az FKgP képvi­selője, aki további termékeknél — például az eladatlan készletekben halmozódó borféléknél — szorgal­mazta a fogyasztási adó csökkenté­sét. Ugyancsak a kisgazda frakció részéről hangzott el az a javaslat: a gépjárművek egységesen 20 ezer fo­rintos fogyasztási adóját differenci­áltan határozzák meg, mégpedig a gépjármű értéke szerint. A szocia­lista párti vezérszónok viszont arra hívta fel a figyelmet: az egységesítés ellen hat, hogy továbbra is fennma­rad a lényeges különbség a gázolaj­ra és a benzinre kivetett fogyasztási adó között. A képviselő indítvá­nyozta a két üzemanyagfajta fo­gyasztói adójának közelítését egy­máshoz, s bejelentette, hogy erre vonatkozón módosító javaslatot terjeszt a plénum elé. Az általános vitát végül elnapol­ták, annak folytatására feltehetően a jövő héten kerül sor. (MTI) A HÉT VÉGÉN RENDKÍVÜLI KONGRESSZUS LESZ Az MSZOSZ konkrét követelései, javaslatai A Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége rendkívüli kong­resszust tart november 22-én és 23- án Budapesten, az Építők Székházá­ban. A küldöttek elé terjesztendő, el­fogadtatásra szánt konkrét követe­lések közül közlünk néhányat az alábbiakban. Az MSZOSZ a gazdaság átalakí­tásával szükségképpen együtt járó munkanélküliséget nem fogadja el tartós egyéni élethelyzetnek. A ki­alakult tömeges munkanélküliség kezelésére, majd felszámolására ösz- szehangolt intézkedést követel: — A kormány első számú társa­dalompolitikai prioritásként foglal­kozzon a munkanélküliséggel. Ké­szítsen olyan foglalkoztatáspolitikai koncepciót, amely a gazdaságpoliti­kába beépülve, az aktív eszközökre, az új munkahelyek teremtésére, a munkaalkalmak bővítésére helyezi a hangsúlyt, s az adó és hitelrendsze­ren keresztül is ösztönözze ezeket a folyamatokat; — A legveszélyeztetettebb térsé­gek, ágazatok, szakmák, munkavál­lalói csoportok problémáinak meg­oldására készüljenek komplex vál­ságkezelő programok. A munkaerő-kínálat mérséklése érdekében: — A veszélyes és egészségre ártal­mas munkahelyeken a heti munka­idő 38 órára, valamint a folytonos és folyamatos munkarendben dolgo­zók esetében heti 34 órára csökken­tését. A 20 nap alapszabadság beve­zetését, a fizetett ünnepek számának növelését; — A nyugdíjkorhatár változatla­nul hagyását, a rugalmas — a ledol­gozott műszak vagy óraszám szerin­ti — nyugdijbavonulás és a koren­gedményes nyugdíjazás azokon a munkaterületeken, ahol a fizikai és szellemi igénybevétel magasabb az átlagnál. A külföldiek hazai munkaválla­lására vonatkozó feltételek kiala­kítása a szakmai, ágazati szakszer­vezetek bevonásával történjen: — A munkahelyek védelme ér­dekében a végkielégítéssel megdrá­gított elbocsátás késztesse közgaz­dasági mérlegelésre a munkaadó­kat. A munkaerő iránti kereslet növe­lése érdekében: — A privatizációs bevételek leg­alább 15%-át új munkahelyek létre­hozására kell fordítani; — Hátrányos munkajogi követ­kezmények nélkül, igény szerint cél­szerű bővíteni a részmunkaidős fog­lalkoztatási lehetőségeket; — A munka nélkül maradók szo­ciális biztonsága érdekében vissza­utasítja a foglalkoztatási törvény módosítására vonatkozó kormány­zati javaslatot. Az egy évvel ezelőtt kiharcolt pozíciók nem csorbulhat­nak, ne csökkenjen a járadék mérté­ke, folyósításának időtartama, a végkielégítés nem vonható össze a munkanélküli járadékkal és egyéb szociális ellátással. A termelési szerkezet átalakításá­val összhangban, a foglalkoztatás­politikai koncepcióba beépítve mű­ködjön az át- és továbbképzés rend­szere. — Meg kell vizsgálni a képzési idő meghosszabbításának lehetőségét, kiegészítő szakmák vagy nyelvtudás megszerzése céljából. A vajdasági magyarok levele a pszichológiai hadviselésről A BBC'Rádió jelentése szerint a Vajdasági Magyarok Demokrati­kus Közösségének emberjogi bizott­sága közleményt juttatott el Lon­donba, melyben súlyos vádakkal il­leti a tartományi szerb hatóságokat. A brit rádió világhírszolgálata sze­rint a közleményben egyebek közt azt állítják, hogy a tartományi terü­letvédelmi parancsnokság pontat­lanságoktól és féligazságoktól hem­zsegő közleményekkel bombázza az ottani magyarságot. Mi az alapjuk ezeknek az állításoknak? — erről kérdezte BBC magyar nyelvű adásá­nak szerkesztője a VMDK alelnö- két. Vékás János válasza: — Nyílt pszichológiai hadviselés folyik jelenleg a vajdasági magyarok ellen. Különböző rémhírek terjeszté­se, amelyeknek véleményem szerint az a céljuk, hogy megfélemlítsék a vajdasági magyarokat, hogy lehető­leg minél nagyobb számban hagyják el az országot, amit mi a magyarlak­ta területek etnikai összetételének erőszakos megváltoztatásaként lá­tunk. Ez a lélektani nyomás módsze­reivel történik, hiszen egyetlen hiva­talos hírforrás sincs. A hivatalos szervek állandóan arról beszélnek, hogy a vajdasági magyarokat nem sorozzák be a számarányuknál na­gyobb mértékben, bár mi is szeret­(Folytatás az 1. oldalról) Ismeretes, hogy korábban két (93/1990, 74/1991) kormányrende­let is foglalkozott a készülő tör­vénytervezet által érintettek társa­dalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésével. A tava­lyi kormányrendelet alapján az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forra­dalom és szabadságharccal össze­függésben elítéltek, valamint a nyugdíjcsökkentéssel sújtottak, to­vábbá az egyes személyes szabad­ságot korlátozó intézkedések hatá­lya alatt állt személyek nyugdíj- emelésre váltak jogosulttá. A sze­mélyes szabadság korlátozásának nénk, ha ez így lenne, ha számará­nyuknak megfelelő mértékben so­roznák a magyarokat. Ezután a jugoszláv szövetségi hadseregbe besorozott magyarok, illetve a harcokban elesett magyar nemzetiségű katonák számarányát érintő panaszaikról kérdezték a VMDK alelnökét. Vékási János a következőket mondta: — Mi elsősorban azt követeljük, hogy ne sorozzák be a magyarokat, mint ahogy az albánok és a muzul­mánok is hasonló követeléssel álltak elő, illetve ahogy a macedónok, a boszniaiak—hogy a szlovénekről és a horvátokról ne is beszéljünk — egyszerűen nem hajlandók többé ka­tonát adni ebbe a polgárháborúba. — A halottak számáról nagyon nehéz nyilatkozni. Igen sok olyan behívott magyar tartalékos van, aki­nek hollétéről huzamosabb ideje már adatot sem lehet kapni, a hozzá­tartozók sem tudják már egy ideje, hogy hol vannak. A VMDK egyik parlamenti képviselője, dr. Paál Sán­dor kérte, hogy mint a népszuvereni­tás egyik részének, joga van-e tudni, hogy a választópolgáraikkal és azok katonafiaival mi történik és hol tar­tózkodnak. A szerb hatóságok ezt a kérelmet visszautasították. tényleges időtartamáról és az eme­lés összegéről, az érintett személy kérelmére, a Kárpótlási Hivatal hatósági bizonyítványt adott ki, ami alapján a nyugdijat folyósító szervek külön kérelem nélkül jár­tak el. Az ez évi 74-es számú kor­mányrendelet az 1938—1945 kö­zötti időszakban faji vagy nemzeti­ségi hovatartozás, illetőleg a náciz­mus elleni magatartásuk miatt de­portált, munkaszolgálatot teljesí­tett, vagy egyéb személyes szabad­ság korlátozása alatt állt szemé­lyek nyugdíjemelését tette lehető­vé. A nyugdíjemelés egyik esetben sem minősült kárpótlásnak. (MTI) A stabilitás szigete... Göncz Árpád sajtó- értekezlete Londonban Göncz Árpád köztársasági el­nök szerint olyan megoldásra van szükség Jugoszláviában, hogy minden fél győztesnek érezhesse magát, különben tartós válsággóc lesz a térség. A köztársasági elnök nagy- britanniai hivatalos látogatásának második munkanapján brit újság­írókat tájékoztatott a magyar poli­tikáról. — Jugoszláviában a harcok elér­ték az emberi tűrőképesség hatá­rát, előtérbe kerültek a humanitá­rius megfontolások, Vukovár, Dubrovnik lakóin segíteni kell — hangoztatta Göncz Árpád. Úgy vélte, hogy a NÄTO új sze­repe még nem tisztázódott annyi­ra, hogy John Majorrel való hétfői tárgyalásán bármiféle biztonsági garanciákról eshetett volna szó. — De Magyarországnak a bizton­ság az emberi jogokat, a gazdasági együttműködést és a környezetvé­delmet is jelenti, ez tehát szélesebb kérdés — fejtegette az elnök. Az ukrán—magyar viszonyt fir­tató kérdésre így felelt: — Az Uk­rajnával körvonalazódó kisebb­ségvédelmi megállapodásunk a térségben a legjobb, modellértékű lesz. Az ottani magyarság helyi au­tonómiája nyugtatólag hatna a belső helyzetre is, hiszen egy jogai birtokában élő kisebbség integrá­ciós tényező és segíti a magyar— ukrán viszonyt is, melynek nagy fontosságot tulajdonítunk, az uk­rán kormány is, mi is. _ A hazai helyzetre térve Göncz Árpád megjegyezte: — Bár vannak az alkotmányban homályos pon­tok, igazi probléma nincs, csupán a tapasztalatlanság következményei mutatkoznak. Nagy-Britanniának nincs írott alkotmánya, az évszáza­dos szokásjog azonban nagyszerű iránytű. Az egy év alatt elkészített magyar alkotmány itt szorít, ott meg bő, de bizonyos, hogy kétszáz év múlva Magyarországon is töké­letesen működik majd. Az elnök kérte a brit újságíró­kat, írjanak úgy Magyarországról és Kelet-Európáról, hogy senki se téveszthesse össze Magyarorszá­got, a stabilitás szigetét, a térség válságövezeteivel. A politikai okokból elítéltek leendő kárpótlásáról EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Sevardnadze ismét külügyminiszter — Mihail Gorbacsov kedden ismét kinevezte Eduard Sevardna- dzét szovjet külügyminiszterré—jelentette a Reuter a Moszkvai Rá­dió hírére hivatkozva. Ukrajna védekezik Ukrajna megkezdte saját védelmi erejének kiépítését —jelentette kedden a Krasznaja Zvezda. A szovjet hadsereg lapjának beszámoló­ja szerint az ukrán köztársasági gárda a belügyi alakulatok egységeire épülve jön létre, míg a „nemzeti hadsereg” a köztársaság három kato­nai körzetének egyesítésével alakul ki. Az ukrán védelmi erőkben csak ukrán állampolgárok szolgálnak majd, és a hivatalos szolgálati nyelv az ukrán lesz. A Krasznaja Zvezda ennek kapcsán a szovjet hadsereg szakadásának veszélyéről ír, feltételezve, hogy két ellentétes táborra bomlik szét a hadsereg, mindenekelőtt annak tisztikara. Bolgárellenes hamisítások Bolgárellenes hamisításokkal vádoltak a keddi bolgár újságok egy román hetilapot, amelynek legutóbbi száma szerint a Bulgáriához tar­tozó Dél-Dobrudzsa mindig is ősi román föld volt. A Fiacara Bis című román hetilap ötoldalas írást jelentetett meg legutóbbi számában Dél- Dobrudzsáról. A mű szerzője szerint Dobrudzsa ősi román föld volt és az is marad. A szerző történelmileg igazságosnak ítélte, hogy a ro­mán hadsereg 1913-ban megtámadta Bulgáriát és elfoglalta Dél- Dobrudzsa egész területét a Tutrakan—Dobrics—Balcsik vonalig. Iliescu üzenete A párizsi frankofon csúcsértekezleten részt vevő Ion Iliescu államfő kedden „bölcsességre és politikai megfontoltságra” intette a román parlament tagjait az alkotmány kidolgozásának utolsó szakaszában felmerült „nézeteltérések és merevségek” áthidalására. Az alkotmányozási folyamat vége felé járó román parlament előtt már csak az alkotmányszerkesztő bizottság átfogalmazására vissza­utalt tíz cikkely elfogadása áll. Ezek között szerepel a sokat támadott 126-os cikkely, amelynek egyik bekezdése kimondja: a bírósági tár­gyalásokon a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvű­ket is használhatják. A Vatra Romaneasca politikai karja, a román Nemzeti Egységpárt, valamint a Nemzeti Megmentési Front egy része most ezt a jogot is el akarja vitatni, miután nemrég már sikerült meg­akadályozniuk, hogy az alaptörvény rögzítse a nemzeti kisebbségek jogát nyelvük használatára a helyi közigazgatásban. Újjáélesztett unió A kilenctagú Nyugat-európai Unió külügy- és védelmi miniszterei ma Bonnban úgy határoztak, hogy kiterjesztik az unió — az ötvenes években a NATO miatt elsorvadt, ám most újraélesztendő katonai szervezet — politikai hatókörét, és erősítik intézményes kapcsolatát Kelet-Európával. Az unió elnöki tisztét betöltő Németország javasla­tára, NATO-mintára, konzultációs tanácsot kívánnak létrehozni, amely évente egyszer tanácskozna miniszteri szinten, a volt VSZ- tagországok képviselőivel együtt. 700 százalékos infláció ? — Az idén elérheti a 700 százalékot az éves infláció a'Szovjetüriiő-' ban—írja a Kommerszant cimü szovjet hetilap. Az infláció az áprilisi ársokszorozódáskor lódult meg, s további nagy növekedése várható a Borisz Jelcin bejelentette árliberalizáció következtében. A lap elemzői szerint az év végére várhatóan 135 milliárd rubellel emelkedik a forga­lomban levő pénz mennyisége. Csak október végéig 80 milliárd rubel­nyi új bankjegyet nyomtattak. Az ABC mérlege kedvező Az ABC amerikai tv-hálózat hétfő esti híradójában egyperces ri­portban villantotta fel a magyar gazdasági helyzetet. A beszámoló szerint Magyarország mint a térség gazdaságilag legerősebb országa vonzza a nyugati beruházásokat, azok értéke már elérte a kétmilliárd dollárt. Az út azonban nem könnyű, amintazt több amerikai beruhá­zó példája illusztrálta. Az ABC tévé mérlege: Magyarország, helyzete miatt, változatlanul vonzza az amerikai beruházókat, de több az ér­deklődő, mint a valóban vállalkozó. Gáztüzelésű lesz a szlovákiai atomerőmű ? — Gáztüzelésűvé alakítják át a szlovákiai, apátszentmihályi (Bo- hunice) atomerőművet—jelentette kedden az APA osztrák távirati iroda, Bécsben tartózkodó szlovák parlamenti képviselőkre hivat­kozva. A képviselők közlése szerint a pozsonyi parlamentben képvi­selt pártok már egyetértésre jutottak az ügyben, s már csak a szüksé­ges földgázt kel! biztosítani a Szovjetunióból. Mihelyst garantálják a szállítást, megkezdődik a főként osztrák részről vitatott atomerő­mű átépítése. A hírrel kapcsolatban egy osztrák szakértő azt mondta, hogy a terv megvalósítása „nehéz, de technikailag nem kivitelezhetetlen”. Még nem volt példa már működő atomerőmű ilyetén átalakítására, de előny, hogy az erőmű jelentékeny részét kitevő csőrendszer az új­szerű működésnél is felhasználható —- mondta Manfred Heindler, aki a szlovákiai atomerőmüügyet vizsgáló osztrák bizottság egykori vezetője. Közölte, hogy az osztrák energia vállalatok is foglalkoznak a soha üzembe nem helyezett zwentendorfi atomerőmű gáztüzelésű­vé alakításának tervével. „NEM MEGY. A CSALÁDOM SEMMIKÉPPEN SEM ENGED OLYANHOZ MENNI, AKI POLITIKAILAG NEM MEGFELELŐ.” THE WALL STREET JOURNAL - amerikai napilap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom