Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

MEGYEI KÖRKÉP HH MEGYEI KORKÉP ■■ MEGYEI KORKÉP ÉRV NÉLKÜLI VITÁK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETBEN "5 'J-'' .. _ " .'S„ " , .g - | hss: «.y; -t «rr«*’ " ­Solton nincs helye a piac- és vásártérnek • A kissulti ü/lctház közelében elkelne egy kispiae is. (Archív felvétel) A zöldség-gyümölcs, a baromfi, a tojás, egyáltalán az áru legtöbbször a piacon cserél gazdát. A kijelölt elárusí­tóhely hiányában azonban nehezen köttetik üzlet. így van ez Solton és Kis- solton is. Sem az egykori tanácsvezetés, sem a mostani képviselő-testület nem tudott, tud olyan rendeletet alkotni, ami összehozná a vevőt és az eladót. Nem csoda hát, hogy olyannyira fel­borzolták a lakosság idegeit, hogy „Pi­acteret akarunk!” jelszóval aláírásgyűj­tést kezdeményeztek. A fő szervező Tö­rök Imre magángazdálkodó, a képvise­lő-testület tagja. — Ez utóbbi szerepében sem tudott lendíteni a helyzeten? — Valamelyest érthetőbb az érthe- tetlenség, ha az elején kezdem. Az én véleményem: a piacnak ott kell lennie, ahöl mindenjci eljár, mert akikor talál­kozhat az eladó és a vevő. Solton egy­koron így is volt. Csakhogy a Béke téren megépült az ABC, a piactér pedig lekerült a Kanális-partra. Oda nemigen megy a kutya sem. A piacügy tehát nem került le a napirendről. Hosszas huzavona, vita után a közterület-használat engedé­lyezéséről, a fizetendő díjak mértéké­ről megszületett az önkormányzat 8/ 1991. (VII. 4.) számú rendelete. Megjegyzem, én ellene szavaztam, mert addig csavarták a szót, hogy minden maradt a régiben, azaz az el­lenőrzést végző rendőrök már hivat­kozhatnak a rendeletre és sorra elza­varják az eladókat. — Tehát rendelet van, rend pedig nincs a solti piac körül és szűkebb hazá­jában, itt Kissolton? — Azért is verem a vasat, mert több­nyire az idősekről van szó. A kertben megtermelt feleslegből tudnának árulni egy kis pénzt anélkül, hogy százakért közterület-foglalási engedélyt kérné­nek. Az ABC—húsbolt—presszó kör­nyéke ideális hely lenne, 50 négyzetmé­ter elegendő volna. Csakhogy a terület az áfészé, s nem enged. Török Imre házától nem messze a kissqlti ABC. Oldalánál füves, fás terű-, let. Ránézésre jó lenne kijelölt elárusí­tóhelynek. Egy fiatalasszony éppen a, boltból jön. Leszólítom: — Mit szólna, ha volna itt egy piac ? — Hát időszerű már! Akkor nem kellene innen még a zöldségboltba be­kerekezni — ahol nincs alku — és drá­gán vásárolni. Solt meg messze van innen, így biciklivel, gyerekkel a hátam mögött. De laknak erre öregek is, aki­ket már a lábuk sem visz, s egy kis friss zöldség-gyümölcs nekik sem ártana, persze piaci áron. Bent, a polgármesteri hivatal közelé­ben, az áfész-ABC előtt a dinnyeárust körbefogják a vevők. — Van engedélye? — Én nem megyek az eldugott piac­ra. Kinek? Ott sem forgalom, sem ve­vő. Őstermelő vagyok. Valahol el kell adnom az árut. Ez a hely bevált. Ide­szokott már a nép. Inkább kifizetem a 2500 forintot. Ennyi a területfoglalási díj augusztus l-jétől szeptember 31-éig. Szégyenkezni nem akarok a sűrű iga­zoltatásokkor. Miért nem látják be, hogy a Béke tér ideális helye lenne a piacnak!? A polgármester, Németh József pe­dig így magyarázkodik: — Tudom, sokan rossz szájízzel fo­gadták, hogy az Aranykulcstól a Béke térig húzódó piacot leköltöztettük a. Kanális-partjára. Pedig ott a helypénz is nevetséges; 2—10 forint. Mégsem, csábító. Nagy a káosz. Biztos, hogy egyhelyben topogunk. De ezt azért úgy kell mérlegelni, hogy a testület 11:2 arányban így döntött, s nekem ezt tisz­teletben kell tartani. Azért nagyon örülnék, ha valaki mégiscsak pályázna. Biztos „nyerő” lenne . .. Legalább le­kerülne a napirendről ez az ügy. De félő ... ép eszű ember nem fog pályáz­ni. Végül is ész-, érvnélküli viták ezek. Pedig megoldást kellene találni... Pulai Sára A szociális gondozóközpontok elfogadnak minden segítséget Kecskemet Megyei Jogú Város Közgyűlése határozata alapján jú­nius óta a területi szociális gondo­zást önálló intézmény, a Szociális Gondozó Központ működteti. Ve­zetőjétől, Trungel Ilonától meg­tudtuk: a központ öt egysége a la­kóhely szerinti illetékességi terüle­teken látja el feladatát. A körzeti orvosi rendelőkben is kifüggesztet­ték, hol lehet (munkaidőben) sze­mélyesen vagy telefonon kérni se­gítséget. , Milyen gondozási formák van­nak, kik vehetik igénybe? A házi­gondozás magában foglal minden olyan tevékenységet (a gondozott lakásán), amit az igénylő nem tud elvégezni. Az idősek klubja a hi­ányzó családi gondoskodást pró­bálja pótolni, a szociális étkeztetés kedvezményes áron igényelhető ebéd. Mindezt azok az idős vagy 18 éven felüli csökkent munkaké­pességű, illetve munkaképtelen egyének vehetik igénybe, akiket a család nem tud ellátni. Nem vehe­tő fel az idősek klubjába fertőző beteg, kórokozóhordozó, de az sem, aki bármilyen okból alkal­matlan a közösségi életre. Mindeh­hez Trungel Ilona hozzátette: ők csak besegítenek a gondozási fel­adatok ellátásába, de a felelősséget nem vállalhatják át a tartásra kö­telezettektől. Szolgáltatásaikért a jövedelemtől függően kell fizetni. Valamennyi gondozási köz­pontban működik idősek klubja, ahol tartalmas programokkal töltik ki az időt, a személyes kapcsolatok kialakításával az odatartozás érzését próbálják meg elplántálni. Ezekben a klu­bokban még van hely, jelentkez­ni lehet az I-es, Il-es és a IV-es gondozási központokban. Régi igényt elégítenek ki azzal, hogy felvállalják a közvetítést a ma­gángondozásra vállalkozó és az Városi Szociális Gondozó Központ-------------------- MUNKÁLTATÓI I GAZOLVÁNY Sorsz.: Név: .................................................... Beosztás: ........................................... L akás:................................................. V isszavonásig érvényes a dolgozó aláírása Dátum:______________________________ • Aki nem tud ilyen igazolványt felmu­tatni — persze, kitöltve —, az nem szo­ciális gondozó. igénylő között. Lehetőleg egész­ségügyi végzettségűek jelentkezé­sét fogadják, bár felelősséget sem az egyik, sem a másik fél fe­lé nem vállalnak. L%y tűnik, a rászorultságnak is megvannak a vámszedői, az életnek ezt a területét sem kímé­lik a bűnözők. Többször előfor­dul, hogy magukat igazolni nem tudó személyek jelentek meg idősek lakásán és valamelyik in­tézmény dolgozójának kiadva magukat, a gondozott jövedel­méről, életviszonyairól érdeklőd­tek. Máshol, különösen a tanyá­kon, gyakran előfordult lopás, csalás, a gondozószolgálat nevét felhasználva. Mindezt úgy igye­keznek kivédeni, hogy fényké­pes, sorszámmal, emblémával el­látott igazolványt adnak alkal­mazottjaiknak. Almási Márta Polgári védelmisek megemlékezése A Magyar Honvédség Napja alkal­mából tegnap a megyeházán megemlé­kezést tartott a Bács-Kiskun Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság. Az ál­lománygyűlésen, melyen részt vettek a társszervek megyei vezetői is, Sztanek Endre ezredes, a polgári védelem orszá­gos parancsnoka értékelte az 1991-re meghatározott feladatokat. Hangsú­lyozta: az 1947-es genfi egyezmények szellemében humanitárius feladatokat lát el a polgári védelem, átmenetileg csökkent igényekkel, de változatlanul aktív cselekvésekkel. Az országos pa­rancsnok végül a belügyminiszter által adományozott, a Magyar Köztársaság címerével ékesített aranygyűrűt adott ál Gál Jenő polgári védelmi ezredesnek eredményes munkájának elismerése­ként. Játékos őszi vásár Az őszi BNV sokakat vonzó prog­ramja volt az immár nyolcadik alka­lommal megrendezett nemzetközi já­ték-szakkiállítás. A kétévenként sorra kerülő, s mostanra már két pavilont és egy komplett szabad területet is gazda­gító INTERPLAYEXPO-n a világhí­rességek (Hasbro, Lego, Märklin, Piat- nik) mellett örömmel fedeztünk fel né­hány megyebeli kiállítót is. A jól ismert kecskeméti DOMITA mellett meglepe­tés volt látni a félegyházi Kunplast gyártásában kifejlesztett PAJA építőjá­ték-rendszer műanyag készleteit, vala­mint a színvonalas asztali ügyességi já­tékok ritka körében vállalkozó bajai Lörincz József prototípusait. Jó volt látni, hogy a (korábban zord tekintetű) rendezők milyen élvezettel figyelték a játékpróbáló gyermek- és felnőtt láto­gatók önfeledt ismerkedését! ^ví . Új rendezési terv Helvécián A népesség megtartásáért úgy döntött a helvéciai önkormányzat, hogy új rendezési tervet készíttet. Szükségessé vált az alapvető ellátást, szolgáltatást nyújtó létesítmények ki­építése, beindítása úgy, hogy a far­mergazdaságok, a kiskertek se szűn­jenek meg. A több mint százezer forintért ké­szült tervet már bírálták a képvise­lők, természetesen ismerve a lakos­ság véleményét. Ám a terv papiron mit sem ér, ha a megvalósulással vá­rakoznak. A vállalkozásokat támo­gató kuratórium már döntött arról, hogy a régi iskolából pékség legyen. Az üzlet megköttetett, s remélhetőleg lesz is honi kenyér, pékáru. Az ön­kormányzat szívesen támogat több, alapvető szolgáltatást nyújtó vállal­kozót is. Kellene például cipész és fodrász, akár úgy, hogy a szükséges létesítményt előteremtik a szakembe­reknek. A takarékszövetkezet épülete is üres, amit azért vesznek meg, hogy abban januárban működhessen a maszek gyógyszerész. A közműhálózat fejlesztéséért is so­kat tettek már Helvécián. Ám ameny- nyire sikeresen boldogultak a gázszol­gáltatóval, úgy nem a távközlési válla­lattal. A telefonhálózat-bővítésre régen befizették az ötmillió forintot, amiért cserébe már a múlt esztendőben esedé­kes lett volna a fejlesztés. De ez máig sem történt meg. A TÖRVÉNYHOZÓK ELŐTT A MEGÚJULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Az állampolgár nem fizethet kétszer A parlamenti honatyák az elkövet­kezendő hetekben, számos téma mel­lett, az egészségügy és a társadalombiz­tosítás átalakításának a kérdéseivel is foglalkoznak. Ez utóbbiakról kérdez­tük dr. Pánczél Gyulát, az MDF or­szággyűlési képviselőjét. — Teendőkkel zsúfolt ősz áll az Or­szággyűlés előtt. Az egyik legfontosabb probléma a társadalombiztosítás átala­kítása. A képviselőknek nehéz munká­juk van, mert több tervezet közül kell kiválasztaniuk azt az egyet, amelyet a szakértők fognak teljes részleteiben ki­dolgozni. Ez kerül majd a plenáris ülés elé, ahol várhatóan hosszú vita előzi meg elfogadását. Előbb azonban a kor­mánynak be kell terjesztenie az ide kapcsolódó egészségügyi, államháztar­tási, szociális és az új adótörvény­javaslatokat. A reform működőképes­sége érdekében két társammal egy or­vos-gyógyszerész kamaratörvény- indítványt fogunk benyújtani. Az el­képzelések alapján átalakulna az egész­ségügyben dolgozók jelenlegi érdekvé­delme. Új keretet kapna az etikai bi­zottságok működése, megoldódnának a kinevezések, a szakmai véleményezé­sek körüli problémák nagy része. Lehe­tőség nyílna a gyógyításban dolgozók teljesítményének a tárgyilagosabb érté­kelésére. A törvényjavaslatok átalakítják a je­lenlegi érdekviszonyokat. Kiket érint ez hátrányosan, s kiknek javul a helyzete változásuk után? — Az új rendszer a hálapénzeket elfo­gadó orvosok érdekeit sérteni fogja. Az állampolgár azonban nem fizethet két­szer ugyanazért az ellátásért. A jövő ja­nuártól bevezetésre kerülő szabad or­vosválasztás után a mai fejre állított helyzet is megváltozik. A doktor keresi majd a páciens kegyeit, mert bérét a hozzá forduló betegek száma és munká­ja minősége alapján állapítják meg. Arra számítunk, hogy a diagnoszti­kus hiányszakmák röntgencs, labo­ráns — is könnyen betölthetők lesznek, mert a keresetek növekedni fognak. A reform egyben profiltisztítást is jelent a költségvetés területén. A kormány a szociális gondok enyhítésére, a beteg- és nyugdíjbiztosításra befolyt összegekből egy fillért sem használhat fel. Tóth Albert kisújszállási képviselő „Alföld program" javaslatát az Or­szággyűlés annak idején nagy többség­gel határozatilag elfogadta. Hol tart en­nek a megvalósítása? — A kormánytól nagyon nehéz pénzt szerezni az alföldi területek fej­lesztésére. Ezért is próbálunk külföldi tőkét becsalogatni. Az olaszországi FI- ME céggel vettük fel a kapcsolatokat, amely hazájában az elmaradott déli térségek legfőbb befektetője. De más cégek is érdeklődnek a régió iránt. Re­méljük, hogy a Jack Maritain nemzet­közi alapítvány támogatását is sikerül megszereznünk. A padovai elnökük ta­lálkozott a Lakiteleki Alapítvány veze­tőivel, s megegyeztek, hogy a két szer­vezet képviseletet nyit egymás főváro­saiban. Tárgyalások folynak a déli me­gyék és olasz pénzintézetek között, hogy a tervek finanszírozására közös bankot hozzanak létre. Barta Zsolt • Lehetőség nyílik a gyógyítók teljesítményének tárgyilagosabb értékelésére. Kérdések és válaszok a kárpótlásról A kárpótlási törvénnyel, a kárigényléssel kapcsolatos kérdéseikre szívesen köz­lünk válaszokat lapunkban. A Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal munkatár­sai nyújtanak ebben szakszerű segítséget. Sz. Kovács Andrásné kecskeméti ol­vasónk a következő levelet küldte szer­kesztőségünkbe: „Kérem, szíveskedje­nek választ adni kérdésemre, mert úgy gondolom, nem csak engem érint. Tu­domásom szerint a kárpótlási törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a családta­gok egytpás mellett kapjanak földet. Mi hárman vagyunk testvérek. Elhalt szüléinknek Kecskemét határában volt 14 hold földje. Mind a hárman igényel­jük a jussunkat, de mivel csak egy test­vérünk foglalkozik földműveléssel, és ő Nagykőrösön lakik, ott szeretnénk föl­det kapni. Én Kecskeméten lakom, a harmadik testvérem pedig Budapesten. Van-e lehetőség arra, hogy mind a hár­man Nagykőrösön vegyünk földet a kárpótlási jegyünkért, hogy a testvé­rünk művelhesse?” A jogszabály értelmében az árveré­sen az őt megillető kárpótlási jegyekkel az a kárpótlásra jogosult vehet részt: — akinek az elvett termőföldje a szö­vetkezet tulajdonában vagy használa­tában van; — aki a termőföldet árvere­ző szövetkezetnek 1991. január elsején és az árverés időpontjában is a tagja; — akinek 1991. június 1-jén abban a községben vagy városban volt az állan­dó lakóhelye, ahol az árverező szövet­kezet termőföld területe van. így Sz. Kovács Andrásné nagykőrö­si testvére minden további nélkül részt vehet majd Nagykőrösön az árverésen. Ám az olvasó és Budapesten élő testvé­re ezt már nem teheti meg, legfeljebb csak abban az esetben, ha a nagykőrösi szövetkezetnek tagja. B. A. 1991. október 1., 3, oldal Bezár a halasi mozi? Ultimátumszerű előterjesztést tett legutóbb a halasi mozi vezetője a város önkormányzata elé. Tömören fogalmazva: annak érdeké­ben, hogy legyen egy folyamatosan mű­ködő közművelődési intézménye az ön- kormányzatnak —közösen a Hírős Film Vállalatattal — vállalnia kell az energia- költségekből származó veszteséget. El­lenkező esetben október végén a nyolc al­kalmazottból ötöt el kell bocsátani, ami azzal jár együtt, hogy az év végéig csak hétvégeken üzemelhet a mozi. Fenti érve­lések az előterjesztésből valók. A csődszerű helyzet kialakulásához tulajdonképpen a bérleti díj sokkszerű (250 ezerről 450 ezerre) felemelése is hozzájárult annak idején. Bár a tényék­hez az is hozzájárul, hogy ebből a város százezret korábban már elengedett. A rendelet egyébként — amely lehe­tővé tette az önkormányzatok számá­ra, hogy ingatlanjaik használatáért akár száz százalékkal megemelt díjat is kérhetnek —, Halason úgyszólván kiü­rítette a városháza épületében működő szórakoztató centrumot. Megszűnt a cukrászda, a szálloda, az étterem, s most úgy tűnik, a mozi lesz a követke­ző. De legalábbis korlátozza működé­sét. A hajdan rangos szórakozóhelyek üvegportáljai porosán, vaksin bámul­nak a főtéren, a termek állaga folyama­tosan pusztul. Lehet, hogy egy szeré­nyebb díjemeléssel mindenki jobban járt volna? Miből gazdálkodnak a települések? Miből, hogyan gazdálkodnak a telepü­lési önkormányzatok?—egyebek közt ezt a kérdést tette föl az ország valamennyi városi, községi képviselő-testületének egy kérdőíven a Pesti Hírlap szerkesztősége. A beérkezett — nagyarányú, de természe­tesen nem teljes körű — válaszokat a Belügyminisztérium szakértőjének segít­ségével elemezték. Az a törvényből korábban is ismert volt, hogy az önkormányzatok öt forrás­ból juthatnak pénzhez: a saját bevételek­ből, az átengedett központi adókból (mint például a személyi jövedelemadó egy ré­sze), más gazdálkodószervektől átvett be­vételekből, a központi költségvetésből származó normatív hozzájárulásból és tá­mogatásokból. Áz országos kép azt mutatja, hogy idén a költségvetési hozzájárulás volt a telepü­lések fő pénzforrása» A vállalkozás kis részarányára magyarázat, hogy sok ön- kormányzat nerii rendelkezett pontos ki­mutatással saját vagyonáról, részben azért is, mert az állami vagyon önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény csak nemrég tisztázott bizonyos fontos kérdé­seket. Ugyancsak ritkán, kivételesen éltek adókivetési jogukkal a helyi képviselő- testületek — saját bevételeiket növelendő. Ezért is állt elő az a helyzet, hogy igen kevés az olyan település, ahol az állami támogatás részaránya a teljes költségvetés 50 százalékánál kisebb lenne. Madarasi nyugdíjasok a Vigadóban A közelmúltban Madarason baráti találkozón vettek részt négy megye Ba­ranya, Bács-Kiskun, Csongrád és Tolna — szövetséghez tartozó klubjainak kül­döttei és művészeti csoportjai — közölte lapunkkal B. Varga József, a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének Bács-Kiskun megyei csoportvezetője. A kétnapos összejövetelen megvitatták gondjaikat, szorgalmazták együttműkö­désüket, átadták egymásnak a klubok működésével kapcsolatos tapasztalatai­kat. Fellépett a kiskunfélegyházi és a ma­darasi nyugdíjasklub művészeti együttese is. Szereplésük annyira megtetszett a szak­mai zsűrinek, hogy mindkét együttest meghívták a közeljövőben sorra kerülő országos találkozóra. Az országos szövetség jelen levő elnöke, Knóll István pedig Madaras község nyug­díjasklubjának ének- és zenekarát fellépés­re hívta a budapesti Vigadóba, a ma, az idősek világnapján sorra kerülő központi ünnepségre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom