Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-09 / 211. szám

2. oldal, 1991. szeptember 9. PETŐFI NÉPE Európa egy élő sejtje Imrehegy nem a világ közepe. Még az országút is mellette fut tova: a bolt­kocsma ikerépülete nem nagyon csalo­gatja magához az arra járókat. Hát még ha „hátulról”, a változó szorgos­sággal művelt szőlőtáblák felől közelít­jük meg a települést, amely bokros-fás, kertekbe pötyögtetett házak laza ösz- szegzése. „Tüskös”. Ez az ottani dűlő­név sem a fantázia szüleménye, hanem az ősök realitásérzékének tanúbizony­sága: a homok nem dédelgette sohasem az ottlakókat. A faluközpont kúriaszerű polgár- mesteri hivatalával, postaépületével, szépen gondozott pázsitjával sem ke­rült még idegenforgalmi prospektusba fényképével. A víztorony buzogánya viszont évek óta jelzi, nem alvó telepü­lés ez: lehetőségeik szerint igyekeznek gazdagítani a falut lakói. Mégis hiányzott valami a falukép­ből, ha az odavetődő idegen megszem­lélte a „látványt”. A templom, a to­ronnyal, ami tartozéka a magyar falu­nak. S a hiány annál beszédesebb volt, hogy a lakosság vallásosságára — egy út menti kis kápolnára — felfigyelhe­tett az utazó. Sőt, a falu határában lévő, igazán kecses pinceépületről még a „múlt” rendszerben is tudni illett, hogy az a kalocsai érsekségé — volt. A Klébersberg Kunó építette iskolá­ban az emlékezők szerint volt helye a katolikus liturgiának: igaz, akkoriban a vallásoktatásra is kötelezően jártak a gyerekek. Még a háború után is ott misézhetett a „filiába” kijáró pap: az­tán a hívek kiűzették az egykori kápta­lant az iskolából. Nagyobb dicsőségére a hivatalossá tett ateista nevelésnek. Egy présházat alakítottak át temp­lommá. Isten nem nézi a helyet, hogy hol imádják. Flaisz Jánosné, Tóth Jánosné, Wel­ker Károlyné, Weitz Tamásné, emléke­iket idézve, most igazán különleges ok­ból sorolják a „történelmet”, szomba­ton ugyanis a kalocsai érsek, dr. Dan- kó László felszentelte Imrehegy falu­központjának ékességét, az új templo­mot. A templomépítés mozgatója, buzgó mindenese Gubik Mihály újfalusi plé­bános rietai érte meg é'zfá napot. Negy­venkét évesen, húsvét harmadnapján magához szólította az Úr. Lebilincselő személyisége űrt hagyott maga után. Misi atya — így hívták öregek, gyere­kek — azóta túl az utolsó nagy elszá­moláson, már tudja, hogyan értékelte földi pályafutását a Legfőbb Bíró. Egy biztos: míg élt, a kiszolgáltatott, meg­nyomorított emberek legalázatosabb szolgája volt. Nem foglalhatta el a • Dr. Dankó László kalocsai érsek szentelte fel az imrehegyiek templomát. (Gaál Béla fotója) templommal együvé tartozó parányi paplakot, amelybe még halálos ágyán is vágyakozott: Isten a tudója saját szándékainak... All a templom, amelynek befejezését Pintér József, a keceli vállalkozó vitte végbe. A plébános úr neve mellett az övét is arany betűk őrzik a márvány­táblán. Amint a mellékoltárt — flue-i Szent Miklóst ábrázoló festménnyel — Andre Castella, a svájci Parvis Könyvkiadó igazgatója adományaként jegyzik. Nagy nap az imrehegyiek életében a szombati. Ahogy Bagó Sándorné mondta: ünnepi hangulatban él a köz­ség napok óta, mindenki készült, aki még nem templomjáró, az is. Mint ahogy alig van család Imrehegyen, amely valamilyen formában — ado­mánnyal, pénzzel, segítséggel — ne tá­mogatta volna az építést. Most már azért imádkozhatnak az imrehegyiek, hogy papjuk is legyen. Olyan papjuk, aki a nagy tervet való­ban befejezi és pásztora lesz a felnőt­teknek, gyerekeknek: mindazoknak, akik lelkűk békéjét Istenben keresik Imrehegyen. A II. János Pál magyarországi láto­gatásának emlékét őrző templom, amely dr. Dankó László szavaival' Eu­rópa egy élő sejtje: különleges feladatot is kap a kalocsai egyházmegyétől. A jövő évtől kezdve itt rendezik meg az ifjúsági találkozókat. A védőszentje ugyanis a magyar fiatalok elé mindig példaképül állított Szent Imre. Nagy Mária TEMPLOMSZENTELÉS IMREHEGYEN Japán­magyar csúcs (Folytatás a: 1. oldalról) lyozta, hogy „továbbra is elvi kérdésnek tekintjük a felvett hitelek és azok kama­tainak időben történő törlesztését.” Fontosnak tartanánk, hogy a japán kormány megfelelő készenléti hitelke­retet biztosítana, és ezzel alátámaszta­ná a forint konvertibilitására irányuló törekvéseinket — mondta a miniszter- elnök. Kaifu kormányfő tavaly januári budapesti látogatásakor tett ígéretet egy 500 millió dolláros hitelkeret létre­hozására, ennek az összegnek a kéthar­madát vettük már igénybe. Szólt mindkét vezető a beruházásvé­delmi megállapodásról, anielyet ezúttal nem sikerült tető alá hozni. — Válto­zatlanul érdekeltek vagyunk az egyez­mény megkötésében — mondta Antall József, Kaifu pedig a vitás kérdések lezárását tartotta fontosnak. Ez ügy­ben elvi nézetkülönbségek merültek fel a szakértői tárgyalásokon. Kaifu válaszában nem tért ki Antall Józsefhez hasonlóan ennyi részletkér­désre, de — mint mondta — megadja a megfelelő utasítást a szakértőknek azok részletes megvitatására. Három lénye­ges pénzügyi dologban már most elköte­lezte magát a japán miniszterelnök — közölték a tárgyalásokon részt vevő kül­döttségek tagjai. E szerint Kaifu kor­mányfő nem tekinti a korábban Ma­gyarországnak megadott 500 millió dol­láros hitelt sem időben, sem összegben korlátozottnak, azt hajlandók kiterjesz­teni, ha finanszírozásra váró terveket terjesztünk elő. Japán új, két évre szóló kereskedelmi és beruházásokat biztosí­tó hitelkeretet nyit a Magyarországgal üzletelő japán cégek számára, 400 millió dolláros összegben. Kedvezően véleke­dett a környezetvédelmi tervek finanszí­rozásáról és a magyar élelmiszerek Szovjetuniónak történő szállításáról is. Világalkotmány — Azt szeretnék, ha Magyarorszá­gon kezdeményezés indulna azért, hogy kormányunk ratifikálja a világal- kótmányt, majd további országok kor­mányai is elfogadnák azt — jelentette •be az amerikai, lakewoodi székhelyű „Világalkotmány és Parlament Egye­sülés” .főtit,kára, .Philip Isejy szombati sajtótájékoztatóján, Békéscsabán, a Fi­ume Szállóban. Az egyesülés azt remé­li, hogy három éven belül legalább hu­szonöt állam ratifikálja a világalkot­mányt, ezt követően az egyesülés gaz­dasági tervet terjeszt elő egy új, vala­mennyi ország számára kedvező gaz­dasági világrend megteremtése érdeké­ben. Az Iliescu- levélről Elvben nem zárkózunk el a román —magyar tárgyalásoktól, de csak a jól előkészített megbeszélések elől nem mondta a Tokióban tartózkodó An­tall József miniszterelnök az MTI tu­dósítójának. Antall József közölte, hogy Ion Ilies­cu levele Japánba való elutazása előtt még nem jutott el hozzá, és csak a hír- ügynökségek beszámolója alapján is­meri annak tartalmát. — Tanulmá­nyozni fogjuk az üzenetét, amely má­jusban küldött levelünkre érkezett most szeptemberben — jegyezte meg a miniszterelnök. A román elnök megbeszéléseket, rendszeres külügyminiszteri találkozó­kat javasolt, „az európai normákról” téve említést levelében. A Bácsalmás és Vidéke ÁFÉSZ meghirdeti bérleti üzemelésre 1. sz. halászcsárdáját (Bácsalmás, Marx u.). Bővebb információt ad: Bácsalmás és Vidéke ÁFÉS2 kereskedelmi főosztálya, Bácsalmás, Kossuth u. 79. Telefon: Bácsalmás 46. Telex: 81-315 Pályázni írásban lehet az áfész kereskedelmi főosztályán kapott nyomtatvány kitöltésével. A pályázat leadásának határideje: 1991. szeptember 15. 3238 VÉLEMÉNYEK — SZABADON NYILATKOZAT A sajtószabadság nem azonos a félretájékoztatás szabadságával Meggyőződésem:— s ezen semmiféle támadás hatására sem fogok változtat­ni —, hogy arra kell törekednünk, hogy a tömegkommunikáció hitelesen, a tényeknek megfelelően informálja az embereket. Ennek következtében azon az álláspontomon sem tudok — és nem is akarok — változtatni, hogy azoknak a lapoknak kell információt adni, ame­lyek azt a valóságnak megfelelően köz­ük. Ez nem a sajtó szabadságának korlá­tozása, hanem a félretájékoztatás, a csúsztatás, a hazugság elleni fellépés. A kommentátorok azért emeltek ki részleteket egy tanulmányomból (és nem az MDF frakcióülésén elhangzott előadásomból!), hogy azokat önkénye­sen értelmezhessék. Eredeti szövegkör­nyezetükben az idézett mondatokat nem lehetett volna támadni. Idézték, hogy „a Rádió és a Televízió irányítá­sában,, arculatának megváltoztatásá­ban, teljes átalakításában a kormány­zati pozíció elvileg óriási lehetőséget biztosít számunkra”, de nem idézték, hogy „Mindez feltétlenül szükséges an­nak érdekében, hogy a rendszerválto­zás, a parlamentarizmus, a pártok — közülük is különösen a kormányzó pártok — a közvéleményben valódi je­lentőségüknek megfelelően jelenjenek meg.'Továbbá annak érdekében, hogy az emberek az objektív tájékoztatás ke­retében valódi képet kapjanak a helyze­tünkről ...” (Ki vonhatná kétségbe a kormányzati pozícióban rejlő lehetősé­geket — és felelősséget — olyan idő­szakban, amikor a készülő médiatör­vény elfogadásához szükséges 2/3-os szavazattöbbséget túlnyomó részben csak a kormányzó pártok szavazatai biztosíthatják!) Idézték, hogy szükségesnek tartom „a Magyar Jtádió és a Magyar Televí­zió politikai beállítottságának és szelle­miségének gyökeres megváltoztatá­sát”, de nem idézték azokat a monda­tokat, amelyek egyértelművé teszik, hogy gyökeres változáson én nem a cen­zúra visszaállítását, hanem a „szaksze­rűség” jelszava mögé bújó hatalmi tö­rekvések semlegesítését értem. Különösen nemtelennek tartom az ellenem indított összehangolt támadás­nak azt a sugalmazását, miszerint többévi küzdelmem a demokrácia ér­vényre juttatásáért csupán álarc lett volna; és miután a külföld is elismerte törekvéseink tisztaságát, ezután úgymond az ellenzéki sajtó — a továb­biakban nincs már szükségem demok­rata mivoltom bizonyítására. E szánalmas próbálkozás a támadó­kat minősíti, ezért megnyugtat az a bi­zonyos tudat, hogy a cáfolhatatlan té­nyeken gondolkbdó emberek mindezt tisztán látják. Azok a támadások, amelyek most a félretájékoztatás elleni fellépést szor­galmazó soraim miatt érnek, kísértetie­sen emlékeztetnek engem egy két és fél évvel ezelőtt megjelent, s az Ellenzéki Kerekasztalt létrehozó felhívásom ér­telmezésére. Akkor az volt a vád, hogy bár hitet teszek a békés változtatás igé­nye mellett, valójában erőszakkal fe­nyegetem meg a társadalmat. Az Ellen­zéki Kerekasztal eredményei és egész eddigi tevékenységem, azt hiszem, be­bizonyította, hogy mi az igazság. Most sem lesz másképp. Budapest, 1991. szeptember 6. Kónya Imre Az igazság nem sajátítható ki! Magyarországon a demokrácia csak a konzervatív, a liberális és a szocialista politikai erők egymás mellett élésére és a társadalmi együttműködésre alapo­zódva születhet meg. Ma, 1991. szep­tember 6-án, innen Lakitelekről nézve reményeink szertefoszlani látszanak. Az embereket érintő mindennapi prob­lémákról elfeledkezve, változatlan he­vességgel dúl a harc a politikai pozíció­kért, a vagyonért, a hivatalért, a lelkek fölötti uralomért. Együttgondolkodás, közös kiútkeresés helyett továbbra is a kizárólagosságra való törekvés jellem­ző közéletünkben. A hatalmon lévők egyes körei a maguk önfelmentő, bün- bakkereső, leszámoló, pozíciónyerő szándékaihoz próbálnak tömegtámo­gatást szerezni. Bármily fájdalmas is, ki kell monda­nunk, hogy a Lakiteleken megfogalma­zott történelmi igazságtevés nemes cél­ja egyes politikusok megnyilvánulásai­ban szemünk láttára fordul visszájára. Nemzeti tragédiához vezethet — sajnos történelmünkben nem először — az el­lenségkeresés, a tiszta lap emlegetése, a múlt egyetlen sötét zárójelbe tétele, az „éberségre” való felhívás, a saját tábo­ron belüli árulóhajhászás, az ún. lakos­sági bejelentések serkentése, koncepci­ós törvénykezésnek utat nyitó „jogsza­bály-fellazítás”. Még mindig nem késő! Cselekedjünk a népért, nemzetért, a modern Európa szellemében! Ezért szorgalmazzuk: Emelkedett, európai szellemiségű gondolkodást! Fantomkeresés helyett valóságfeltá­rást! Békétlenség helyett együttműkö­dést! Tekintélyuralom helyett demok­ráciát! Kirekesztés helyett párbeszédet! Demokratikus versenyt a válság leküz­déséért, az emberek boldogulásáért! Lakitelek, 1991. szeptember 6. Alföldi szocialista szervezetek (6 alföldi megye) képviselői EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Hágában, csütörtökön: J ugoszlávia-konferencia A szombati hivatalos megnyitó után csütörtökre hívta össze a J ugoszlávia- békekonferencia első ülését lord Carrington, a tanácskozás egyhangúlag megválasztott elnöke. A volt brit külügyminiszter „enyhén szólva nehéznek” minősítette az előtte álló feladatot, de hangsúlyozta, hogy mindenképpen kutatni kell a közös elemeket a megegyezéshez. Lord Carrington a jugoszláv köztársaságok külügyminisztereit várja Hágába a folytatásra. Az értekezlet résztvevői elfogadtak egy elég általánosságban megfogalma­zott közös elvi nyilatkozatot, amelyben bejelentik a döntőbiráskodási bizott­ság létrehozását, leszögezik, hogy a megoldásnak minden Jugoszláviában élő személy érdekeit figyelembe kell vennie, támogatják az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet elveit, elfogadják továbbá, hogy nem ismernek el semmiféle határváltozást, amelyet nem békés eszközökkel és nem meg­egyezés alapján érnek el (ily módón nem zárva ki a határváltozás elvi lehetőségét), s végül lényegesnek nevezik a konferencia sikeréhez a tűzszünet azonnali és teljes betartását. Lord Carrington ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy jobb lett volna, ha a tűzszünet előbb jön létre, es arra, is, hogy természetesen, a polgárháború élesedése esetén eljönne egy pillanat, amikor nyilvánvalóan nem lenne helye többé az értekezletnek. Csehszlovákiában jogfosztás fenyegeti a kisebbségeket? A csehszlovák szövetségi kormány kisebbségpolitikai alapclveinek megvi­tatás előtt álló tervezete nem szól a kollektív kisebbségi jogokról — hívja fel a figyelme! a Szabad Újság című, Pozsonyban megjelenő lap szombati számában Janics Kálmán, a Szlovákiában működő Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom (MKDM) tiszteletbeli elnöke. A veterán politikus úgy vélekedik, hogy a kollektív jogok megfogalmazá­sának elmaradása eseten Csehszlovákiában „ismét jogfosztás fenyegeti a kisebbségeket”. Janics szerint alkotmányos szinten keíí rögzíteni azokat a jogokat, amelyek a kisebbséget ..mint csoportot megilletik, s amelyek az e leve hátrányos kisebbségi helyzetben lévők számára bizonyos „privilégiu­mokat”, valójában egyenrangúságot biztosítanak. Cheney: a szovjetek szereljenek le A Szovjetuniónak nyilvánvalóan csökkentenie kell haderejét, hiszen az messze nagyobb, mint amit védelme indokolna — jelentette ki szombaton Richard Cheney. Az amerikai védelmi miniszter egyúttal elutasította, hogy az ország haderejét még tovább mérsékeljék, illetve, hogy a hadikiadások tehére segítsék a Szovjetuniót. Cheney a CNN tv-nek adott interjúban közölte: a NATO hamarosan javasolni fogja a Szovjetuniónak, hogy kezdjenek tárgyalásokat a harcászati atomfegyverek csökkentéséről, s egyébként már meg is hívta új szovjet kollégáját, Jevgenyij Saposnyikovot, látogasson mielőbb Washingtonba. Egyébként, amíg szovjet atomfegyverek tízezrei irányulnak az Egyesült Álla­mokra, nincs ok az amerikai védelmi erőfeszítések további csökkentésére, hiszen máris 25 százalékkal mérséklik a fegyveres erőket, s a kiadások a második világháború előtti szintre estek vissza. Az amerikai törvényhozás demokrata többsége várhatóan éppen ezt fogja igényelni, ellenezve a sokmil­liárdos kiadásokat az új hadászati bombázóra és az árvédelmi programra, Cheney nem kívánt állást foglalni abban, hogy Gorbacsovot vagy Jelcint támogassák-e, s méltatta mindkét politikus érdemeit. Mikes Kelemen Kör Hollandiában Ä hollandiai Eelcfé település konferenciaközpontjában vasárnap véget ért a nyugati magyarság egyik legjelentősebb szellemi műhelyének, a Mikes Kelemen Körnek idei négynapos tudományos találkozója; amelynek témája az volt, hogy miként tekintenek Magyarországra és a magyarokra a külvilág­ban. A tanulmányi napok keretében szombaton Jeszenszky Géza külügymi­niszter is előadást tartott „Scotus viator és a magyar kérdés” címmel. Koráb­bi tudományos kutatásai alapján arról szólt, miként készítette elő a brit sajtó egyik vezető publicistája a közvéleményt a trianoni békeszerződésre A Hollandiai Magyar Szövetség a tanácskozás színhelyéről táviratot kül­dött Hans van den Broek holland külügyminiszterhez, és ebben azt sürgette, hogy biztosítsák a Jugoszláviában élő magyarok képviseletét az Európai Közösség által összehívott jugoszláviai békekonferencián. Antall—Thatcher eszmecsere Antall József vasárnap másfél órás eszmecserét folytatott a Tokióban előadás-sorozatot tartó Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök kel. Fő­képp a Szovjetunióban lezajlott puccs utáni helyzetről, a kelet-közép-európai változásokról volt szó a beszélgetésen. Megvitatták a nemzeti kisebbségek helyzetét a szovjetunióbelí és a jugo­szláviai fejlemények fényében. A magyar kormányfő részletes tájékoztatást adott Ante Markovié jugoszláv miniszterelnökkel Szabadkán folytatott tár­gyalásairól. Véleményt cseréltek Magyarország EK-társulásáról és összegez­ték Japánban szerzett benyomásaikat. Tájfun Japánban Szombat éjjel óta mintha dézsából öntenék, úgy zuhog az cső Tokióban, megérkezett az idei tizenötödik tájfun, és ez némileg befolyásolta a magyar miniszterelnök vasárnap délelőtti programját is. Szerencsére, a japán fővárost eddig elkerülte az erős tájfun, amelynek 280 kilométeres körzetében a meteorológusok óránként 90 kilométeres sebességű szelet mértek. Anyagi károkról egyelőre még nem érkeztek jelentések. A hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Antall József magyar mi­niszterelnök délelőtti programjában a császárok egyik kedvelt parkjában, a Hamarikdzsui parknak a megtekintése és séta szerepelt a Ginzán. Ehelyett a küldöttség autós városnézésre indult. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Üzletbe, raktárba kiválóan alkalmas tárolópolcot kínálunk Önnek, a ^FROD KAPCSOLHATÓ POLCOS ÁLLVÁNYT! Kivitele esztétikus, gyorsan szerelhető, különböző méretben és színben kapható az ACSI-TRADE boltjaiban: 1086 Budapest, Dankó u. 4—8. Tel.: 134-4538, 2510 Dorog, Felszabadulás útja 22. Tel.: 33/31-985, 4025 Debrecen, Széchenyi u. 23. Tel.: 52/17-963 AIWAGMOZCWASI LS CSOMAQOIASI 1N1EZET ÁCSI-TRADE 3219 ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom