Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-06 / 183. szám

PETŐFINEK 1991. augusztus 6., 3. oldal Bajai alkotótábor Győr-Sopronban A vizuális iskola és az Ortutay Álta­lános Művelődési Központ rajztagoza­tának 75 tanulója utazott a röjtökmu- zsaji gyermeküdülőbe. Alkotótábor keretében mélyítik el azokat a készsé­geket, melyeket az elmúlt tanévben sa­játítottak el. Kántor József művész ta­nár, a tábor vezetője, a kéthetes tábo­rozásra célul tűzte ki, hogy a környék­beli kirándulásokon a kis művészek rajzaikhoz földrajzi, irodalmi és törté­nelmi ismereteket szerezzenek. Az itt készült munkákat a tanévkezdéskor ki­állítják Baján. P. Z. Bankot alapít az IPOSZ Várhatóan a jövő év elején kezdi meg tényleges működését az a kereske­delmi bank, amelyet az Ipartestü letek Országos Szövetsége (IPOSZ) szervez. Kassai Róbert, az IPOSZ ale'tnöke az MTI munkatársának ezzel kfipcso- latban elmondta: a 2 milliárd forintos alaptőkével létrehozandó zárt rész­vénytársaságra azért van szüksé g, mert hazánkban még mindig nincs elegendő pénzintézet, és különösen hiányzik egy, a vállalkozók speciális igényeit kielégí­tő bank. Sok vállalkozónak okoz gon­dot, hogy nem támaszkodhat a bankra kellőképpen. A fejlett nyugati orszá­gokban a pénzintézet, illetőleg a keres­kedelmi bank a vállalkozásnak egyben menedzsere is. Az új szervezet, az IPOSZ jelenlegi székházában, a Kálmán Imre utcában működik majd a kis- és középvállalko­zók pénzintézeteként. A bank alapítá­sába külföldi pénzintézeteket is be kí­vánnak vonni. Elsősorban a düsseldor­fi IBOLD pénzügyi tanácsadó cég szakmai tapasztalataira támaszkod­nak, és osztrák, USA-beli, valamint né­met bankokkal tárgyalnak a tőkebevo­násról — mondotta végezetül az IPOSZ alelnöke. (MTI) HA A FELE TELJESÜL, AZ IS SOKK ... Tervezőasztalon a év Pénzügyi körökhöz közel álló személyektől — akik magukat meg­nevezni nem kívánják — értesül­tünk arról, hogy jelentős változá­sok várhatók a jövő esztendőtől az adó- és támogatási rendszerben. Az államháztartási egyensúlyá­nak javítását — a szinte minden embert érintő — pénzügyi megszo­rításokkal kívánják elérni, vagyis növekszik az elvonás egyénektől és gazdálkodó szervezetektől egy­aránt, bővül az adókor, kevesebb lesz a kedvezmény. A személyi jövedelemadót illető módosításod között tervezik, hogy az étkezési hozzáj árulás é$ a gépko­csihasználat — az úgynevezett kilo­méterpénz — u tán is kell jövede­lemadót fizetni. Várható, hogy 120 ezer forint szem élyi bevételig terjed az adókedvezmény, de az e fölötti összes jövedelem — akár nyugdíj, akár családi pótlék — adóköteles. A szentély; jövedelemadó átlagos mértékét 38—42 százalék között tervezik, ami azt jelenti, hogy a „megfogható és látható” jövede­lemmel rendelkezők döntő többsé­ge, éves bevételének említett száza­lékát adóké’nt kénytelen befizetni. Evek óta rebesgetik, hogy meg­szüntetik a mezőgazdasági terme­lők 500 ezter forintig terjedő adó- mentességét — ami várhatóan jö­vőre bekcivetkezik. A pénzügyi ille­tékesek ú gy ítélik, hogy a növény- termesztéssel 40, az állattenyésztés­sel 20 százalékos nyereség érhető el, amit egyébként semmiféle eddigi adat nem támaszt alá. Az árbevétel utáni 20 és 40 százalékos nyereség­kulcsok alapján kell majd a szemé­lyi jövedelmet bevallani és eszerint kell az adót kiszámítani és fizetni. Azt is tervezik, hogy egységes társasági adót vezetnek be, meg­szüntetve mindenféle eddigi ked­vezményt s ennek mértéke 40 száza­lék körül lesz. Adókedvezmény, il­letve -mentesség jövőre a 19 arany­korona alatti földek művelése után nem kapható. A bevezetendő új földadóból dupla bevételre számí­tanak, ugyanis egy évben eddig 2,5 milliárd forint körüli helyett 5,5 milliárd forint földadó befizetését várják jövőre. A mezőgazdasági támogatások közül a kedvezőtlen adottságúak támogatása fönnmarad, de ez sem a jelenlegi formájában, hanem kü­lönböző megszorításokkal, diffe­renciálásokkal. Számítani lehet az exporttámogatásra és arra, hogy a jövő esztendőben is hagynak az ideivel azonos 29 milliárd forintot az intervenciós kasszában. Az általános forgalmi adó alól mentes vagy nullakulcsos ma még több termék, amiben ugyancsak változást terveznek, például az élel­miszerek után átlagosan 10 száza­lék áfát kell fizetni. Ennek termé­szetes következménye a fogyasztói áremelkedés. Arról is szó van, hogy teljes lesz a szabadáras kategória és idekerül a tej is. Ha repül a pápa... A cipészeket is szorítja a cipő A Kecskeméti Cipőipari Kisszövet­kezet már csak szolgáltatással foglal­kozik. A megyeszékhely három pont­ján, a Széchenyivárosban, a Luther ud­varban és a Schönherz Zoltán téren fogadják a kuncsaftokat. Ez utóbbi két üzletük — 170, illetve 51 négyzetméter — bérelt helyiségben van. Van — de meddig? Ugyanis azt la­tolgatják, hogy szüneteltetik a lábbeli­javítást, mert az ingatlankezelő vállalat július l-jével 400, illetve 450 százalék­kal felemelte a bérleti díjat. így a cipé­szeket is szorítja a cipő, mert egy hó­napban 37 ezer forintot kell fizetniük az IKTV-nek. Ideiglenes megoldásként (?) azt találták ki, hogy átlagosan tíz százalékkal felemelik - azaz már a napokban felemelték -f- a szolgáltatás díját. Ezt a zsebünkből „kivett” pluszt pedig nem a görnyedő hátú, bütykös ujjú suszter kapja, hanem az ingatlan- kezelő. Mi, a rossz lábbelik tulajdono­sai pedig fizetünk — és nem is akár­mennyit —, ha tudunk. Egy tűsarkú cipő flekkcseréjéért — és nem az elko­pott sarok javításáért — több mint száz forintot adunk, a talpalásért az ötszá­zasból nemigen kapunk vissza. Ám ha a város polgármestere nem segít vala­milyen megoldást találni — mint azt a július 4-én kelt levélben kérte a szövet­kezet —, akkor újabb, hasonló mérté­kű szolgáltatásiár-emelésre kerül sor, vagy végképp lehúzzák a rolót a kecs­keméti cipészek. Ám ez utóbbi két megoldás bármelyike mellett döntenek, a lakosság lesz a vesztes. Ugyanis a lábbeliárak, a javítási költségek így is borsosak már és kevés a suszter. A szö­vetkezeti cipészekre tehát szükség len­ne, hiszen évente több mint 40 ezer pár rossz cipővel keressük meg őket. — pulai — A honvédség egyik legfontosabb fel­adata megszervezni, előkészíteni, vala­mint végrehajtani a pápa és közvetlen kíséretének helikopteres szállítását. A Honvédelmi Minisztérium vállalta, hogy a helyszínek egy részén megoldja a szentmisék hangosítását, közremű­ködik a rendezői, ellátási, szállítási, te­reprendezési és tribünépítési feladatok megoldásában. A hadsereg részéről kö­zel 4000 fő vesz részt a rendezvények előkészítésében és lebonyolításában. Az emberi erőn kívül a minisztérium biztosítja a pápalátogatás munkáihoz. eseményeihez szükséges 9-10 helikop­tert, 320 különböző rendeltetésű gép­járművet és műszaki munkagépet, csaknem 700 híradóeszközt, 650 akusz­tikai berendezést és 1500 sátrat. A hon­védség 5000 erdélyi magyar elhelyezé­sét oldja meg, valamint 50-70 ezer élel­mezési csomagot készít és „terít” szét. A tárca által végzett munka és szolgál­tatás összértéke több mint 85 millió forint, amelyből 13 millió forint üzem­anyagköltség térül meg, 32 millió forin­tot pedig a Nemzeti Előkészítő Bizott­ság utalt át. Lezuhant egy mezőgazdasági helikopter Az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályától kapott tájékoztatás szerint vasárnap 19.30 órakor Budake­szi külterületén — eddig ismeretlen ok­ból — lezuhant a budakeszi repülőtér mezőgazdasági helikoptere, amelyet Szili Gábor 33 éves hivatásos repülő­gép-vezető vezetett. A pilóta és utasa súíyos sérüléseket szenvedett, s a men­tők a Péterfy Sándor utcai kórházba szállították. Az anyagi kár mintegy 7 millió forint. A rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja a baleset okát és körülményeit. (MTÍ) Folytatódik a vízi erőmű építése Bősnél, és a Duna átszivattyúzá- sa új mederbe Csölösztőnél. Képünk a július 31-ei állapotokat mutatja be. A tervezett új meder a Vajka és Keszölcés nevű kisfalvakat összekötő úton halad keresztül, amit most 20-30 cm magasságú víz borít. Bősi helyzetjelentés KULTURÁLIS KAPCSOLAT TASS ÉS IPOLYSÁG KÖZÖTT Kopjafákból épül a kapu A szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékmúzeum Baráti Köre tizen­nyolc éve tart fenn kapcsolatot a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségével, a Csema- dokkal, amely döntő szerepet tölt be a felvidéki magyarság anyanyelvi kultúráját ápoló közművelődési tevé­kenységével s az ehhez kapcsolódó amatőr művészeti munka szervezésé­ben, irányításában. A Csemadok segítségével ismer­kedtünk meg az ipolysági magyar nyelvű alapiskolával, a magyar gim­náziummal és a magyar mezőgazda- sági szakközépiskolával. Ez utóbbi igazgatójával, Danis Ferenccel be­szélgetve vetődött fel a. gondolat,, hogy- Satuban, magyarul Ipolyság­ban a nemzeti ünnepük, a megbékélés napja alkalmából — november 1 -jérí egy maradandó emléket kellene állítani az ottani temetőben. Az ötletet tett követte és a Tasson élő Horváth Attila fafaragó, első ké­résre vállalta a tervezést. Eszerint egy kopjafákból kialakított, négy méter magas, két méter széles, koronaszerű kaput készítenek. A terv megvalósí­tására 199L augusztus elsején egy héttagú amatőr fafaragócsoport in­dult útnak Tassról, hogy a helyszínen elkészítsék a kaput, segítvén ezzel a nemzetek, nemzetiségiek együvé tar­tozásának erősítését, a magyar nem­zetiségtudatot, az anyanyelv megőr­zését. Ipolyság polgármestere, Zsol- nay Ernő és a már említett Danis Fe­renc személyesen jött el Tassra, hogy az általuk biztosított mikrobusszal kí­sérjék a Felvidékre a kis csoportot. Ennek tagjai: Czégány Sándor egyete­mi hallgató. Sári Csaba vadász, ifj. Horváth Attila hangszerész, Horváth Levente előadó, Langó Gábor aszta­los és Zsirka István asztalos. Az amatőr fafaragók, a tervek sze­rint, öt nap alatt készítik el a kaput, amelynek ünnepélyes felavatására 1991. november elsején kerül sor. Vajda Márta leveléből Hiába no . . . legyint lemondóan egy politikakerülő is­merősöm — én is azt mondom most már, minden volt itt, csak nem rendszerváltás! Na most azt tetszik hinni, hogy az ismerősöm nyomban politizálni kezdett, pedig szó sincs erről. Azt mondja, a telefonról van szó. Mondom erre neki, jó, jó, messze vö­lgyünk még attól, hogy versenyezzenek értünk a telefontár­saságok, de legalább van egy önálló (postátólj, független távközlési vállalatunk. Az se semmi! Azt mondja, de. Az semmi. Tudniillik a lényeg, a rend­szer nem változott. Mire én. Hát hiszen ne mondjon már ilyent. Eddig azért nem kaptunk telefont, mert csak. Most meg azért legalább kapott mindenki egy levelet, s benne egy eligazító számot. Azt mondja az ismerősöm, ne röhögtessem, mert fáj a hasa. Ha én meg tudom fejteni ezeknek a számok­nak a jelentését, jelentkezzem a Déri műsorába para­fenoménnek. Könnyen beszél, mondon én, hiszen van telefonja. Hát ez az, mondja ö. Nemrég kapott egy felszólítást, amelyben a megújult távközlési vállalat egyszerűen megfe­nyegeti. Megfenyegeti, hogyha nem fizet 20-áig. büntetést ró ki rá. Jobbik eset, morog az ismerősöm, ha pénzbünte­tést kapok. De mi van, mondjuk, ha akkor sem fizetek? Háromnapi elzárás? Es mi van, szeppenek meg, ha a többi nagyhatalom, a posta, az OTP, a vízmű, a Dégáz , a Démász, a búr a búr a búrkalappal is áttér a hüntetősdire? Halmazatiként akár éveket is kaphatunk. Egész Gulágot nyithatunk! Mit találhattak ki vajon erre a nyugati demokráciák ? Azt mondja az ismerősöm, hogy késedelmi kamatot, utána meg kikapcsolják a szolgáltatást a nem fizetőnél. De szerintem csak hülyéskedik. — hajós — TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! NEHEZEN MEGY AZ ENGEDÉLYEZÉS Németországi munkavállalási lehetőségek Sokat gondolkodtam rajta, hogy ír­jak-e önöknek, de az utóbbi időben tör­téntek, a kecskeméti repülőtér hadfiai­nak napi repülései mégiscsak erre ösz­tökéltek, hogy ezt a levelet elküldjem. Tiszakécske szélén, a Dózsa-telepen, ahol mi is lakunk, közfelháborodást kelt, hogy amikor a hadi kiadások csökkentése és Európába menetelé­sünk van napirenden, a kecskeméti re­pülők naponta gyakorlatoznak Tisza­kécske fölött. Érthetetlen, mi a jó ab­ban, ha az amúgy is ideges emberek még diihödtebbek lesznek a 300—400 m magasságban történő mélyrepülé­sektől, attól a pokoli zajtól, amit ezek a dicső repülők okoznak. Néha, késő este, a televíziót és a saját hangunkat sem halljuk a dübörgéstől! Nem hi­szem, hogy szükségszerű lenne éppen itt, a falu széle felett gyakorlatozniuk, de azt sem gondolom, hogy a pilóták­nak erre bárki is parancsot adna. A környezeti ártalomba a zajárta­lom is beletartozik. Lehet, hogy a kör­körös védelemre berendezkedett had­seregünk — és ennek része a kecske­méti reptér — ezt nem így értelmezi, ráadásul itt, az ország közepén? Eddig kedden meg csütörtökön voltak a.ma­gyar repülőnapok; a hét többi részé­ben, állítólag, az ideiglenesen nálunk állomásozott szovjet repülők gyako­roltak. Azután, hogy elmentek, a ma­gyar pilóták pótolják a kiesést, nehog> valami „hiányérzetünk” legyen. Abban a reményben fejezem be leve­lemet, hogy a nyilvánosság erejével ta­lán tudnak tenni valamit annak érdeké­ben, hogy a hazánkat védelmező repü­lőink ne a lakosság szidalmát, hanem dicséretét érdemeljék ki. Dudás Árpád, Tiszakécskc. Dózsa-telep 77. BENZINÁRVERSENY A Shell szerint nem érdemes importálni Hétfőtől nemcsak az Áfor-kutaknál drá­gult meg a motorbenzin, hanem más forgal­mazóknál, így például a Shellnél is, amely­nek 25 százalékos a részesedése a magyar piacon. Noha január 1-jétől liberalizálták a kőolaj es a kőolajtermékek behozatalát, feldolgozá­sát, forgalmazását, mégsem alakult ki árver­seny a hazai benzinpiacon. Ezzel kapcsolat­ban a Shell és Interag Kft. illetékese az MTI kérdésére elmondta: a hazai beszerzési forrá­sok olcsóbbak, mintha importálnák az üzemanyagot, miután a nemzetközi és a ma­gyar termelői árak között nincs akkora kü­lönbség, hogy érdemes legyen önálló behoza- lalra gondolni. Varga István szólt arról is, hogy hiába liberalizált az üzemanyagok importja, a mo­torbenzin behozatalát 11,2 százalékos vám­költség terheli. Ezenkívül a kormányrendelet tárolási kötelezettséget is előír, ez kőolajnál az importált mennyiség 5, üzemanyagoknál pedig 8 százalékát jelenti. MUNKANÉLKÜLISÉG Kunadacson az önkormányzat segít A munkalehetőséggel jól ellátottak közé tartozott valaha a község. A munkaképes korú lakosság részét a helyi Barátság Tsz foglalkoztatta. Hosszú évekig nyolcvanan dolgoztak a Caola Vállalat itteni telepén, huszon­ötén a Zamat Keksz és Ostyagyár helyi üzemében. A „Caola” eleinte csak ap­ránként fogyasztotta létszámát, a kö­zelmúltban azonban egyszerre 24 dol­gozót bocsátottak el gazdasági kény- szerűségből. A „Zamattól” nem fel­mondást, hanem ajánlatot kaptak a kunadacsiak. Eszerint budapesti gyá­rukban, délutáni műszakban, tudják őket foglalkoztatni, ugyanis a nem ré­gen vásárolt korszerű, nagyteljesítmé­nyű gépeik kiszolgálásához van most szükség munkáskézre. Az érintettek azonban a tömegközlekedés hiánya mi­att nem tudják vállalni az ingázást a délutáni műszakhoz. A legtöbb munkát jelenleg is a do­hánytermesztés adja a tsz szervezésé­ben — 50 mesterséges szárítót működ­tetnek —, de a termék piacát nem tud­ják bővíteni, így ez a tevékenység sem bír el újabb munkavállalókat. Jó néhá- nyan a környező nagyobb települése­ken dolgoztak korábban, legtöbben Kunszentmiklóson, mivel oda viszony­lag kedvező volt a tömegközlekedés. Csakhogy már a szomszédoknál is munkanélküliség van. Kunadacson is növekszik tehát a munkanélküliség, ami ellen az önkor­mányzat kíván tenni, amit lehet. Sike­rült jó kapcsolatot kialakítaniuk a kecskeméti Parkettagyártó Vállalattal, ahol több kunadacsi dolgozik. A helyi tsz autóbuszával hozzák-viszik őket, máskülönben nem tudnák a bejárást megoldani. Az önkormányzat ugyan­akkor munkahelyteremtő támogatásra is pályázik. Az idén eddig — a júniusi adatok szerint - 9341 munkavállalási enge­délyt adott ki a német munkaügyi hi­vatal a német—magyar cégszerződé­sek alapján a Németországban mun­kát vállaló magyaroknak. A németek kivételes elbánásban részesítik a ma­gyarokat, nincs még egy nyugati or­szág, amelyik ilyen munkaügyi segít­séget adna. Évről évre emelték a fog­lalkoztatási keretszámokat, a néhány évvel ezelőtti 2500-as kontingens he­lyett ma már 10 ezer a Magyar- országról fogadható munkavállalók száma. Ebből 5 ezer az általános tevé­kenység, 4 ezer az építőipari munkák keretszáma, és ezer azon magyarok kontingense, akik a 10 millió márka alatti éves forgalmú, vagy 65-nél keve­sebb dolgozót foglalkoztató német cé­gekkel kötött szerződés alapján kap­nak munkavállalási engedélyt. Az általában szerelési, építőipari munkákra szerződő magyar cégek je­lentkezéseit elsőként a Magyar Gaz­dasági Kamara Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) bírálja felül. Az ÉVOSZ objektiven, a vállalkozók szakmai szövetségei ál­tal jóváhagyott feltételrendszer sze­rint minősíti a cégek ajánlatait. Idén már mintegy 30 ezer munkahelynek megfelelő szerződéstervezetet hagy­tak jóvá, de a német munkaügyi hiva­tal csak az említett 9341 munkaválla­lási engedélyt adta ki. Ennek oka fő­ként az, hogy a hosszú, sokszor egy hónapos engedélyezési átfutási idő miatt a megrendelő német cégek eláll­nak időközben a szerződéstől, és a magyarok helyett egy gyorsabban teljesítő partnert keresnek. Az ÉVOSZ-nál legújabban arról értesültek, hogy ezért a német mun­kaügyi hivatal a munkavállalási en­gedélyek kiadását gyorsítani kívánja, új gyorsabb átfutású számítógépes szisztémát vezet be, így is hozzájárul­va a nagyobb arányú szerződéskötés­hez, a rendelkezésre álló kontingens jobb kihasználásához. A 10 ezres kontingenst éves átlagként értelmezik a németek, így a kevésbé lekötött hó­napok terhére egyes időszakokban le­hetőség van a 10 ezernél több dolgo­zó fogadására. A cégek közötti szerződések alapján munkát vállalók 10 ezres keretszámán felül a korábbi 500 helyett ezer egyéni munkavállalót is hajlandó fogadni Németország idén, elsősorban megha­tározott szakmákban, és nyelvtudás­sal rendelkezők esetében. A nyári hó­napokra keretszám-megkötés nélkül is fogadnak a németek munkavállaló­kat a mezőgazdaság területén, illetve a különféle betanított és segédmun­kákra. Ezekre a munkalehetőségekre a helyi munkaügyi központoknál lehet jelentkezni. (MTI) Telefontársaság vagy vérbíróság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom