Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-05 / 182. szám

Egy csodabogár kódisbarát Azt mondták róla: kommu­nista pap. Meg azt, hogy csoda­bogár, élő lexikon, néptanító. Holott Neubauer József kapu­cinus rendbeli kódisbarát. A Csongrád megyei Nagymá- gocson él — különös módon, csodák között. Ötven éve pap, ennyi ideje kolduló barát. Vele találkozott munkatársunk. A riport a 4. oldalon olvasható. TÖMEGSPORT Keletre vándorolt a Tuzep Kupa (11. oldal) Hét Tüzép mintegy háromszáz dolgozója találkozott az elmúlt hét végén Kecskeméten, hogy a hétköznapok gondját feledve sportoljanak, vetélkedjenek és ba­rátkozzanak. S ezt a szándékukat még a szeszélyes időjárás sem akadályozhatta meg. A házigazda Bács Tranzit Kereskedelmi Kft. ideális feltételeket teremtett, hogy a résztvevők asztaliteniszben, kis­pályás labdarúgásban, tekében, sakkban és úszásban is összemér­hessék felkészültségüket. A tizennegyedik alkalommal megrendezett Tüzép Kupát ezút­tal a Tüzép kelet-magyarországi képviselői vitték el, az előkelő második helyen viszont a házigaz­dák végeztek. (Felvételünkön a győzelmi trófeával a „csapatkapi­tány”.) Egyelőre nem tudni mikor újítják fel a magyar—szovjet tárgyalásokat a szovjet hadsereg kivonásával kapcsolatos pénzügyi vitáról — jelentette ki a szombati Izvesztyijában Jurij Grisin admirális, szovjet külgazdasági miniszterhelyettes. Grisin leszögezte: ha a magyar fél továbbra is mereven ragaszkodik álláspontjá­hoz, akkor Moszkva csakis a szovjet csapatok magyarországi jelenlétével kapcso­latos korábbi kormányközi szerződéseket tekinti érvényesnek, márpedig azokban nem szerepel semmiféle utalás a környezeti károk kötelező ellentételezéséről. Grisin szerint a szovjet fél jóindulatának köszönhető, hogy a júniusban félbe­szakadt tárgyalásokon egyáltalán belement ennek a megvitatásába is. A szovjet admirális nem kellően megalapozottnak nevezte a magyar szakértők által elkészí­tett vizsgálati anyagot, s határozottan értésre adta: — Ha a magyarok továbbra is túlzott követelésekkel állnak elő, akkor kénytelenek leszünk szó szerint értel­mezni a kormányközi megállapodásokat — mondta a szovjet miniszterhelyettes. Az Izvesztyija munkatársai Annus Antal altábornagyot is megkérdezték a magyar fél véleményéről. Annus elmondta: Magyarországnak az abszolút nulla­megoldás a legmegfelelőbb, vagyis az, ha egyik ország sem tartozna a másiknak. Grisin admirális hozzátette azonban: csak olyan nullamegoldásba mennek bele, amelyben a szovjetek Magyarországgal szembeni adóssága és az általuk hátraha­gyott ingatlanok közösen megállapított értéke kiegyenlítené egymást. Túszszedés, robbantás Eszéknél (2. oldal) CSÜTÖRTÖKÖN VAGY PÉNTEKEN TETŐZIK A DUNA Várható vízszint Baján: 880 centiméter Csütörtökre vagy péntekre vár­hatóan 880 centiméterrel tetőzik a Duna Bajánál. (Összehasonlításul: 1965-ben 976 cm, tíz évvel később 906 cm volt a legmagasabb nyári vízszint.) Hétfő és szerda között eldől, milyen fokú készültséget rendel el az Alsó-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság — tudtuk meg Ziegler István igazgatótól. Solttól az országhatárig a Duna- parti üdülőtelek-tulajdonosok ag­godalma kíséri az árhullám levo­nulását. A hullámtérben gazdálko­dó termelőszövetkezeteket tájé­koztatta az igazgatóság a várható vízszintemelkedésről, folyamato­san kapcsolatban állnak a jugo­szláviai vízügyesekkel is. Fagyos idegen­forgalmi nyár Sokmilliárd dollárral tartozunk, ter­ményeink, gépeink eladhatatlanok a vi­lágpiacon, ásványkincstartalékaink ki­merülőben. Miben bízhatunk mégis? Hazai és külföldi elemzők, befektetők az idegenforgalmat tartják a lehetséges húzóágazatnak. Ahhoz azonban, hogy a jól fizető ven­dégek idejöjjenek pénzt költeni, pihenni, szórakozni: meg kell újulnia az ágazat­nak. Egységes koncepcióra, közösen ki­alakított piacpolitikára, korszerű mar­ketingmunkára van szükség. Hogy a konkurensek ne tudják kijátszani Baját, Budapestet, Siófokot, Kecskemétet, Bu- gacot Kunszentmiklós ellen. Az idei nyár eddigi tapasztalatait ösz- szegező egész oldalas összeállításunkban az 5. oldalon — kezdő és tapasztal­tabb idegenforgalmi szakemberek mondják el véleményüket a külföldi ven­dégek nagyarányú elmaradásáról. Be­mutatjuk a megyei idegenforgalmi válla­lat új igazgatóját; beszámol az elmúlt két hónap vizsgálatairól a fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője. A cikkek olvastán talán arra is választ kapunk: merre lehet a kiút a válság­ból . ..? ROSSZUL DÖNTÖTT A MUNKÁSTANÁCS? Csak a privatizáció segíthet Segélyszállítmány a moldvai csángóknak Szerdán indítják útnak Kiskunfélegyházáról azt a segélyszállít­mányt, amelyet a moldvai csángók lakta, árvíz sújtotta területek lakóinak gyűjtött az MDF, a református egyház és a Lenin Tsz-en belül működő Máltai Szeretetszolgálat. A küldemény élelmiszer­ből és ruhaneműből áll. Felmérik, még mire van szükségük a jelenlegi megpróbáltatások között. Lehetséges, hogy bútorokat is gyűjtenek a moldvai csángóknak. Meghívás szeptemberre Theodor Zens, a pécsi főkonzul megtekintette Baja új épülő sportcsarnokát, a Nemet Nevelési Központnál. Elégedett volt a látvánnyal és várja a meghívást a szeptemberi megnyitóra. Az ünnepélyes átadásra vendégül várják Németország magyarországi nagykövetét is. • • Öregek a kunszállási tanyavilágban Kunszállás külterületén lakó magányosok sorsának könnyítésé­re, rendszeres ebédről gondoskodik a helyi önkormányzat. A pol­gármesteri hivatal kocsijával naponta kiviszik a tanyavilágba a kedvezményes térítésű ételt, a szociális bizottság által javasolt — jelenleg — húsz személynek. Az idős emberek részére a gépkocsive­zető a községi vegyesboltban megvásárolja a kenyeret, a sót, cuk­rot vagy feladja a postán a levelet. Ez a szolgáltatás négy esztendeje kezdődött a községben, ez megteremtette a községháza és az idős emberek között a rendszeres kapcsolatot. Azóta ritkán fordul elő, hogy valaki egyszál magá­ban, segítség nélkül, betegen fekszik otthon, mert az ebédszállító gépkocsi vezetője értesíti a körzeti orvost. Az évek telnek, s a magányos nők, férfiak sorsán változtatni kellene. Az önkormányzat arra gondolt, hogy céltámogatással, az érdekeltek beleegyezésével, s anyagi hozzájárulásával, Kunszállás belterületén garzonház jellegű lakásokat lehetne építtetni, ahol közelebb a segítség és komfortosabb körülmények között élhetné­nek az idős emberek. Foktőnek nem kell a nagyvilág? Több mint félmillió forintot fordítanak a foktői községháza felújítására. A tönkrement, beázott, régen festett épület rendbeho­zatalára többet lehetne költeni, de pillanatnyilag ennyi pénze van ra a testületnek. A távközlési vállalat felajánlotta száz vonalból a község lakói ötvenet sem igényeltek, ezért a fejlesztésből most kimaradnak. Az elmúlt héten lezárult a Kecskeméti Zománc- és Kád­gyár eladására meghirdetett pá­lyázat, szeptember közepén meg­tartják a nyilvános árverést. Ak­kor dől el véglegesen, mi lesz a gyár sorsa. A gyáré, amelynek már szinte alig van dolgozója, miután a munkástanács kihar­colta a végkielégítést az elbocsá­tottaknak. — Milyennek látta a helyzetet Gaga Albert, a felszámolási biz­tos, amikor 1991. március 18-án a kulcsokat és a döntési jogokat jelképesen és valóságosan is át­vette, mint a gyár értékesítésével megbízott Budapest Holding Rt. képviselője? — Tíz hónapja még volt piaca a gyár termékeinek. Okkal gondol­hattam, hogy csökkentett létszám­mal újra megindítható a forgóesz­köz hiánya miatt leállított terme­lés. A vitatható módon működő kft.-nek sem voltak piacgondjai, noha már jócskán föltöltődtek a nagykereskedelmi vállalatok rak­tárai. Ez év tavaszára dugultak be a piacok. Hiába próbáltuk életre kelteni a régebbi külföldi kapcso­latokat, hasztalan kerestünk úja­kat. — A tavasz végén mégis az a hír terjedt el, hogy lesz munkájuk a 80 százalékos fizetéssel kényszerpihe­nőre parancsolt dolgozóknak. — Közel álltunk ahhoz, hogy megállapodjunk cseh partnereink­kel 50 ezer kád gyártására. Az in­duláshoz kaptunk volna 50 millió forint hitelt az egyik banktól. Saj­nos, sokkal kevesebbet ígértek a mi ajánlatunknál. — Még a kisebb ráfizetéssel is jobban járt volna a gyár, miért nem engedtek? — Vállaltuk volna az önköltség­nél is alacsonyabb eladási árat az ésszerűség határáig, vagyis addig, amíg ez a ráfizetés kisebb az álló gyár költségeinél. Azt is tudtuk, hogy többet kaphatnánk egy mű­ködő üzemért. Sajnos, a csehek is rájöttek arra, hogy náluk is csök­ken a kereslet. Arról nem is szólva, hogy az itt gyártott kádak fele hi­bás, nem exportálható. (A beszélgetés folytatását a 3. oldalon közöljük.) PETŐFI NEPE GRISINRE VÁRVA ... Egyelőre nincs egyezkedés AZONNALI, TELJES, FELTÉTEL NÉLKÜLI TŰZSZÜNETET Kisgazdák és téeszelnökök az új földosztásról „Az egykori tulajdonosok hasz­nosítási kötelezettséggel kapják vissza a földjüket. De, ha ők ezt szö­vetkezeti keretekben képzelik el, ak­kor a földjét kiadó téesz köteles őt a tagok sorába fölvenni? És: a földet lábon álló terméssel vagy legalábbis bevetve visszakapok kötelesek az el­végzett munka árát kifizetni. De ki téríti meg a gazdaság által befekte­tett pénz kamatait?” — Ilyen részleteket boncolgató és a jelenlegi birtokosok érdekeit föltű­nő éberséggel védő kérdéseket is föl­tettek Tüt ős Sándornak, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökének, aki az elmúlt hét szom­batján a Békés megyei kisgazdák székházában tartott előadást, mint­egy háromszáz érdeklődő előtt. Már a hallgatóság összetétele is szokatlan volt, hiszen a több orszá­gos vezetővel fölvonuló kisgazdák mellett, több mint száz termelőszö­vetkezeti, állami gazdasági és földhi­vatali vezetőt lehetett látni. A két egymással már hosszú ideje élesen vitázó csoportosulás találko­zása már önmagában is jelezte, hogy mind szélesebb körben fölismert igazság az, amit Zsíros Géza or­szággyűlési képviselő, a kisgazda- párt Békés megyei elnöke a köszön­tőjében megfogalmazott: a kárpót­lási törvény végrehajtása során meg kell találnunk a legkisebb ellenirá­nyát, amelynek a mentén egyetértés­ben haladhat a földet visszaadó is, meg a földet visszakapó is. Béke kell, hogy együtt tudjunk dolgozni. És együtt kell dolgoznunk, hogy létezni tudjunk.” Minden jel szerint ez a szándék ve­zette azokat a termelőszövetkezeti vezetőket is, akikkijelentették: a ma­gyar falu, a magyar parasztság érde­kében minden érintett vezető köte­lessége, hogy az országgyűlés által el­fogadott kárpótlási törvényt becsü­letesen, a kárvallottak érzékenységé­re is tekintettel hajtsák végre. Igaz, maga Tütős Sándor sem (Folytatás a 2. oldalon) Szobor születők: Szársomlyón, a bányában. Kecskeméten állítják majd föl, azon a helyen, amit már csak az idősebbek emlegetnek „Rávágy”-nak ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom