Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-24 / 198. szám

PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 24., 3. oldal TEGNAP LAJOSMIZSE, MA JÁNOSHALMA TÉRSÉGÉBEN Balesetet okozott, majd elmenekült Augusztus 14-én, 5 óra 40 perc­kor Jánoshalma külterületén egy is­meretlen vezetőjü és ugyancsak is­meretlen forgalmi rendszámú sötét­barna. vagy fekete 1500/ 1600-as Lada típusú személygépkocsi indo­kolatlanul áttért a menetirány sze­rinti baloldalra és ott összeütközött egy másik személygépkocsival. A balesetet okozó személygépkocsi vezetője a helyszínről megállás nél­kül továbbhajtott Kiskunhalas irá­nyába. A rendőrség kéri. hogy akik a balesetet látták, illetőleg az isme­retlen személyről vagy az általa ve­zetett személygépkocsiról bármi­lyen információval rendelkezik, te­gyenek bejelentést a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság közlekedési alosztályán a 21-255 telefonon, vagy a 07-es telefonszámon. A tegnapi, majd a mai számunk­ban is közölt rendőrségi felhívások részben igazolják a közlekedési szakemberek félelmét. Tudniillik, hogy a kötelező felelősség biztosítás díja a benzin árából kikerülve erre vezet: a rendőrséget egyre nagyobb számban foglalkoztatják a cserben­hagy ásos ügyek. Lehet persze mon­dani, másutt is így kell fizetni a biz­tosítást, mégsem hagyja el a baleset okozója a helyszínt. Másutt: értsd Nyugat-Európában. Csakhogy ott nemcsak kultúra és nemcsak közle­kedés van, hanem közlekedési kultú­ra is. A különbség csak ennyi. N. N. M. A Róma hangulata a bajai zsinagógában Mintegy száz ember gyűlt össze a zsi­nagógában csütörtökön este. hogy — ha csak rövid időre is — együtt lehessen Kabdebó Tamással, az Írországban élő magyar íróval. Az 1956-ban alig húsz­évesen Nyugatra távozó fiatalember Oxfordban kapott diplomát. Évekig Angliában, jelenleg Írországban él, egy egyetemi könyvtár igazgatója. A bő kétórás találkozó családias hangulatát érezte minden jelenlévő. Néma csendben hallgatta Kabdebó úr beszámolóit és képzeletben az íróval együtt járta be Róma utcáit, gyönyörű történelmi nevezetességeit. Roppant érdekes volt bekukkantani egy ír egye­temi könyvtárba, ezt tette lehetővé ugyanis egy amatőr videoanyag, ame­lyet az író egyik barátja készített ottjár- takor. Kabdebó Tamás egyik, napokban megjelent műve, az Istenek, Rómáról szól. Ennek kapcsán tettünk rövid sétá­kat a mai, az ókori, valamint a „Pápák Rómájában”. A képzelet szárnyán be­járt utat Kabdebó úr antik mondákkal, személyes élményeivel, remek humorá­val fűszerezte, tette felejthetetlenné. Kabdebó Tamás munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia érem­mel is jutalmazta. Verseit, publikációit számos külföldi és hazai folyóirat je­lentette meg. Olvasói minden bizonnyal örömmel veszik tudomásul azt a hírt, hogy a bajai kiadású ARTÉR c. kulturális szemle harmadik, szeptemberben meg­jelenő számát Kabdebó Tamás DA­NUBIUS c. verse nyitja meg. Az első PUinszky-díjasok Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Ön- kormányzati Hivatalban tegnap délután első ízben adták át a Pilinszky János Alapítvány díjait, s egyben megemlékeztek a 10 éve ha­lott katolikus költőről, aki az idén még csak 70 éves lenne. Ezt az alapítványt a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezésére — a Bács- Kiskun Megyei Tanács, az MSZP és az MDF csatlakozásával hozták létre, még 1990-ben. Célja: a megyében élő, illetve erős szálakkal ide kötődő írók, költők és újság­írók erkölcsi és anyagi elismerése. Mint azt a tegnapi díjátadáson dr. Molnár Sándor, az alapítvány elnöke elmondta, bárki pályázha­tott és pályázhat ezután is a Pilinszky-díjra, mely ifjú Nagy Ferenc tűzzománc plakettjé­ből, oklevélből és pénzjutalomból áll. Az első alkalomra beérkezett öt pályázat közül hármat fogadott el a kuratórium. Pilinszky- díjat kapott Dobók István pedagógus, író, Pap Gábor író, művészettörténész és Túrái Kamill költő, műfordító, újságíró. Az indoklást, a díjazottak munkásságát az alapítvány szakmai kollégiumának elnöke, Goór Imre ismertette a jelenlévőkkel. Ezután Varga Zoltán piarista atya emlékezett Pi­linszky Jánosra, méltatva emberi és költői nagyságát. Végül a három kitüntetett átvette a díjat dr. Molnár Sándor alapítványi elnök­től. (rapi) VÁRJUK AZ OLVASÓK LEVELEIT Kérdések és válaszok a kárpótlásról Nemzetközi pszichiátriai kongresszus kezdődött Hogyan változik gyorsan átalakuló korunkban a pszichiátria? — egyebek között e kérdéskört is áttekintik a szak­emberek Budapesten, a Helia Szálló­ban pénteken megkezdődött háromna­pos nemzetközi pszichiátriai kongresz- szuson. A hagyományos szakmai kérdéseken kívül — mint például a skizofrénia di­agnózisa és kezelése, vagy az utóbbi években sajnálatos módon mind gya­koribb Alzheimer-kór (időskori agyi leépülés) legújabb kutatási eredményei — szó lesz a pszichiátria olyan határte­rületeiről is, amelyek a társadalmi vi­szonyokkal függnek össze, illetve an­nak következményeként alakulnak ki. így például foglalkoznak a szakembe­rek a különlegesen nagy stresszhatá­sokra bekövetkező pszichiátriai reakci­ókkal, az úgynevezett politikai pszichi­átria kérdéseivel, vagy a konfliktusok és az agresszió összefüggésével. — A budapesti tanácskozás — adott tájékoztatást dr. Bitter István, a tudo­mányos programot összeállító bizott­ság titkára a Pszichiátriai Világszö­vetség Közép-Kelet-Európai Regioná­lis Kongresszusa. A pszichiáterek nem­zetközi szervezete hatévenként tart vi­lágkongresszust, de közben a földke­rekség egy-egy régiójában rendeznek tanácskozásokat, amelyeken áttekintik az aktuális szakmai kérdéseket. A bu­dapesti tanácskozásra a világ sok or­szágából, egyebek között az Egyesült Államokból, Japánból, Nagy-Britanni- ából, Hongkongból mintegy 400 szak­ember jelentkezett. A pszichiátriai világszövetség ve­zetőségének Füredi János professzor személyében magyar tagja is van —- legközelebbi világkongresszusa 1992- ben, Rio de Janeiróban lesz, 1998-ban pedig Hamburgban találkoznak a pszi­chiátria szakemberei. Béláné azt kérdezi levelében, hogy ér­demes-e kérnie a kárpótlást, miután végrendeletileg ő örökölte volna a fő­városban élt nagynéniétől a Budapest VII. kerület, Dohány utca 5. szám alat­ti vendéglőt, ám azt államosították. A százszemélyes vendéglőben öt dolgo­zó után fizették az OTI-t (társada­lombiztosítást). A nagynénit kitették, semmit nem kapott. Az államosítás után Soltvadkerten élt, ott is van elte­metve. „Kérem értesítsenek, hogy van- e remény!” —-- zárja sorait Mesler Al­bert Béláné. ( A kérdésre a levélben közölt in­formációk alapján — a következő vá­laszt adták a szakemberek: „Az 1991. évi XXV. tv. alapján kár­pótlás azokat a természetes személye­ket illeti meg, akiknek magántulajdona Bank van — a hitel kevés Gombamód szaporodnak a bankok, de közülük csak néhány vállalja fel a lakossági betétek kezelését, a magánszemélyeknek folyósítandó különféle hitele­ket. Ennek egyik oka bizonyára az, hogy ezeken a betéti formákon viszonylag kevés a haszon, másik oka a bankok hiányosan kiépített üzlethálózata: Budapes­ten és néhány nagyvároson kívül nemigen vannak fiókjaik. Több mint tucatnyi bankot hívtunk fel telefonon, egy részük kerek perec kijelentette, nem foglalkoz­nak a lakossági pénzekkel, mások kitérő választ adtak. Az OTP mellett talán a lakossághoz legközelebb álló pénzintézet a Postabank és Takarékpénztár Rt. Ez az üzletáguk mégis elmaradottabb a többinél. Magán- személyek kétféle kölcsönre számíthatnak fiókjaiknál: egyik a devizabetét-fedezeti hitel, a másik az általános kiegészítő kölcsön. Az előbbire azok az ügyfeleik tarthatnak igényt, akik náluk vezettetik devizaszámláikat. E számla értékének határáig vehetnek fel forintkölcsönt éves 20 százalékos kamatra. Legfeljebb két év a törlesztési idő és 3 százalékos kezelési költség terheli a hitelt. Az általános kiegészítő kölcsön legfeljebb 200 ezer forint lehet, amelyet két éven belül kell visszafizetni. Kamata rendkívül magas: egy éven belüli visszafizetés esetén 34 százalék annál hosszabb lejáratnál 37 százalék. A Takarékszövetkezeti Bank Rt. viszonylag széles kölcsönskálát kínál. A Mer­kúrral közösen adnak gépkocsi-vásárlási hitelt, a kiválasztott kocsi árának 30 százaléka vehető fel egyéves futamidővel — piaci, azaz 35 százalékos kamatra. Az úgynevezett fogyasztói hitel keretében ki-ki a havi nettó fizetésének 33 százalékáig „adósodhat el”, egy évre szól a bank által nyújtott kölcsön, amelyet 35 százalékos kamat terhel. Folyósíthatnak bizonyos akciós hiteleket is, amelyeket valamelyik kereskedelmi vállalat áruvásárlási akciójához kapcsolnak. Ezeket változó feltéte­lekkel kínálják, a megállapodást alapvetően a bank és a kereskedelmi cég szerző­dése határozza meg. A Dunabank Rt. lakossági ügyfelei közül is inkább a nagyobb „halakat” részesíti előnyben. Egyedi Aifé/- k on s t r ukci ó k at dolgoztak ki azoknak az ügyfelek­nek, akik valamilyen célra több százezer, netán néhány millió forintot szeretnének kölcsönözni. A feltételeket kivel-kivel külön egyeztetik, természetesen a kifizetést megfelelő biztosítékokhoz kötik. Magánbankszámla-hitelt is nyújtanak azoknak az ügyfeleiknek, akiknek cégük a bankon keresztül utalja a fizetést. Évi 25 százalé­kos kamatra két havi nettó fizetésük „erejéig” vehetnek fel kölcsönt. A futamidőt egyénileg egyeztetik. domi (Ferenczy-Europress) Bácsalmás körzetében egyre több az állástalan Százötvennel emelkedett az utóbbi hetekben a munkanélküliek száma Bácsalmás körzetében. A gazdálkodók folyamatosan küldik el a dolgozókat, ezért az 1500 munkanélküli-segélyesnek nem sok reménye van az elhelyezkedésre. A tavasz óta elbocsátottak jelentős része — 400 fő — a Kunbajai Állami Gazdaság alkalmazottja volt, amely felszámolása után újabb száz ember kapja meg a munkakönyvét. Köz­munkásként 48-an dolgoznak a bérminimumnál alig több fizetésért. HETI SOROZATUNK Szervezett bűnözés Európában az 1949. június 8-át követően alkotott — a fenti törvény mellékletében felso­rolt — jogszabályok alkalmazása által sérelmet szenvedett. A kárpótlás mind az államosított in­gatlanokra (termőföld, házingatlan), mind az állami tulajdonba vett vállal­kozásokra (üzem, vállalat, üzlet stb.) kiterjed. A fenti törvény kimondja továbbá, hogy ha a volt tulajdonos elhalálozott, a kárpótlásra leszármazója, ennek hiá­nyában túlélő házastársa tarthat igényt. Amennyiben az olvasó elhalt nagy- nénjének sem leszármazója, sem túléíő házastársa nincs, abban az esetben az elhaltat megillető tulajdoni hányad után kárpótlás nem jár.” (váczi) Kevesebb volt a vendég a Balatonnál Az idén a tavalyinál kevesebben töltötték a nyarat a Balatonnál ezt mutatja a Somogy Megyei 'Idegenforgalmi Vállalat legfris­sebb jelentése, amely szerint mind a kempingekben, mind a fizetőven­déglátásban csökkent a^ forgalom. Július végéig ez utóbbi szolgáltatá­sukat tizennyolc és fél ezren vették igénybe, szemben a tavalyi csak­nem harminchatezerrel. A vállalat forgalma összességében nem éri el a múlt nyári nyolcvan százalékát, s az eltöltött vendégnapok száma is hetven százalékra esett vissza. Bár áraik valamelyest emelkedtek, ám véleményük szerint ez önmagá­ban nem indokolja a hanyatlást. A nehezén induló balatoni nyár lassan a végéhez ér. Az előrejelzé­sek szerint az utószezon jobb lesz, mint a tavalyi. Ám a várható bevé­telek feltehetően nem pótolják a júniusi kiesést. (MTI). Hétfőn kezdjük exkluzív sorozatunkat Szervezett bűnözés Európában cím­mel. Az írást a német Die Welttel együttműködve a Ferenczy Europress sajtóiroda készítette. Az ötrészes izgalmas körképben a tolvajok számára egyre vonzóbb eurocsekkekről, az alvilág kelet felé terjeszkedéséről, a kábító­szerpiacról, az autólopásokról és az újraosztott szexbirodalomról lesz szó. 350 millió dollár a távközlésre Különféle beruházásokra meg­közelítőleg 350 millió dollárt költ el 1993. december 31-éig a, Magyar Távközlési Vállalat Nagyobb ré­szét külföldi hitelekből, kisebb ré­szét pedig saját forrásokból teremti elő a cég.. Pándi László, a Matáv Tender­irodájának helyettes vezetője az MTI munkatársának elmondta: a Világbank tavaly 150 millió dollá­ros távközlés-fejlesztési hitelkeretet hagyott jóvá Magyarország számá­ra, ezenkívül rendelkezésre áll az Európai Beruházási Banktól (EIB) ugyanilyen célra kapott 100 millió dolláros és az Európai Újjáépitési és Fejlesztési Banktól (EBRD) származó 90 millió dolláros köl­csönkeret. A már meghirdetett tenderek kö­zül a Világbank finanszírozza a di­gitális gerinchálózathoz szükséges mintegy 2200 kilométer hosszúságú optikai kábelt és az ahhoz szüksé­ges átviteltechnikai berendezéseket. A két összefüggő tendert májusban hirdette meg a tenderiroda, ezek együttes értéke eléri a 13 millió dol­lárt. A pályázók között van többek között a Siemens, a Samsung, a Philips, az Ericsson és az Alcatel is. HOGYAN ÉRINTI A SZÖVETKEZETEKET A KÁRPÓTLÁS? Kritikus pont a föld kijelölése — Nem a gazdaság kifosztása a cél — kezdte előadását csütörtökön Kecskeméten, a Mezőgazdasági Szövetkezetek székházában dr. Tütős Sándor, a Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnökhelyettese. Természetesen ismét a kárpótlási törvény végrehajtásáról volt szó, most azonban Bács-Kiskun megye északi szövetkezeteinek képviselői kaphattak útba­igazítást majdani ezzel kapcsolatos teendőikről. Erre a fó­rumra több szakértő is meghívást kapott, így a Földművelési Minisztérium, a megyei kárrendezési hivatal, a földművelési hivatal, a földhivatal, valamint a szövetkezetek érdekvédel­mi szervezete is képviseltette magát. Dr. Tütős Sándor ígéretet tett, hogy a kárrendezési hivatal a három hónap letelte után nem egyszerre zúdítja rá a gazda­ságokra a kárigényeket, hanem már havonta tájékoztatja róluk őket. A kárpótlás végrehajtásának legkritikusabb pontjának a kijelöléseket tartja. Az mindenképpen fontos szerinte, hogy a szövetkezetek valamiféle védettséget kapja­nak. Hogy ez miképpen történjen még nem tisztázott. A pár­tok érdeklődésében nem lát semmiféle kivetnivalót, de az egyedi végrehajtás során már nem szabad semmiféle hatás­nak engedni. A kijelölésnél szabály, hogy a tagoknak har­minc, az alkalmazottaknak húsz aranykorona értékű földet kell elkülöníteni — ez azonban nem lehet több, mint a szövetkezeti tulajdon fele. Bár ezek az adatok már most is ismertek a gazdaságok előtt, a kijelölést mégis egyszerre kell elvégezni; amikor a kárigények is ismertek lesznek. Az árve­réseket 1993. március végéig le kell zárni. Szükség lenne a munkához egy olyan bizottságra, amelyben a helyi önkor­mányzat, az érintettek érdekvédelmi szervezete és a gazdaság képviselné magát. Ám csakis a segítségnyújtás és nem az ellenőrzés lenne a feladata. Azért is fontos, hogy minél előbb kijelöljék a földeket. mert így már tavasszal megoldódnak a művelésük gondja. Ettől függetlenül az őszi munkákat — a törvény szerint minden gazdaságnak el keli végezni. Az egyik érdeklődő kérdésére válaszolva elmondta, hogy a kárigénylőkkel tuda­tosítani kell: tulajdonba visszahelyezés nincs. Ha szerencsé­jük van akkor esetleg visszakapják a régi földjüket. A jelen­legi megművelt területeknél a beruházás értéke majd a licitá­lásnál jelenik meg. Természetes, hogy egy fiatal, termőkaros szőlő többért fog elkelni, mint egy öreg. Arról is beszélt a kárpótlási szakértő, hogy a kárpótlási jegy készpénzzel nem egészíthető ki. Arra azonban van mód, hogy testvérek, tulaj­donostársak együtt vásároljanak. Dr. Jóljárt László, a Földművelésügyi Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese egyetértett a szövetkezetek képvise­lőivel, amikor arról beszéltek, hogy a szükséges adatok, helyrajzi számok, részarányok nincsenek a birtokukban. Ám fölhívta a figyelmet arra, hogy a bevitt földeket, állami tulaj­dont közel azonos helyen kell kijelölni. Azt is elmondta, hogy a tartós használatban lévő területek nem jelölhetők ki. Horváth Józseftől, a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal ve­zetőjétől a jelenlévők új információt kaptak. Több szövetke­zetné! ugyanis már most gondot jelent, hogy nincs is annyi aranykorona-értékű földje, mint amennyit ki kell majd jelöl­nie. Ám mint kiderült, nem érdemes a saját adataikra tá­maszkodniuk, mert a földhivatal hamarosan új aranykoro­na-értékeket állapít meg. A szövetkezetek képviselői közül többen, többször vissza­utasították azt a feltétélezést, miszerint a gazdaságok nem igazán segítőkészek a kárpótlással kapcsolatban. Sőt hang­súlyozták, maguk is szeretnék minél gyorsabban gördüléke­nyebben végrehajtani a törvényt és> végre tiszta helyzetet teremteni. Bencze Andrea Könyvraktárrá válnak a megyei könyvtárak? Salgótarjánban csakúgy, mint sok más településen áldat­lan viták zajlanak arról, hogy egy-egy közintézményt ki tartson fenn * a város, ahol az épület van vagy a megyei önkormányzat, mert az adott intézmény megyei feladato­kat is ellát? A nemrég felépített Balassi Bálint Megyei Könyvtár a civakodás során szép lassan könyvraktárrá vá­lik . Máris bejelentették olvasóiknak, hogy ezentúl csak be­lépődíjas programot terveznek, és önmagukat fenntartó tanfolyamokat szerveznek. Abbahagyják a videofilm­kölcsönzést is. mert nincs pénz az állomány gyarapítására, pótlására. Miután emelkednek az árak és mostantól 5 mil­lió forinttal kevesebb pénzből kell gazdálkodni, jelentősen csökkentik az újságok, folyóiratok, könyvek választékát, és egy-egy könyvből kevesebb áll majd a kölcsönző polcain. Közölték: ha az olvasó netán hosszabb ideig vár a kívánt könyvre a rövidebb nyitva tartás alatt, annak a létszámleé­pítés az oka. A költségvetési hiány-eltüntető akciók azt sejtetik, további szűkítésre kell számítani. (MTI) Pénzt kér az Állami Számvevőszék Negyedik negyedéves költségvetéséhez 6,6 millió forintos plusz támogatást kér a költségvetéstől az Állami Számvevőszék, hogy a szakszervezeti vagyonnal kapcsola­tos új feladatainak is eleget tehessen. Sándor István, az Állami Számvevőszék alelnöke az MTI tudósítójának elmondot­ta: a szakszervezeti vagyon rendezését célzó törvény az Állami Számvevőszék felada­tává tette a szakszervezetek által benyújtandó vagyonelszámolások ellenőrzését és hitelesítését. Ez a munka az intézmény szántára többletfeladatot jelent, hiszen 800 szervezetre vonatkozik az elszámolási kötelezettség, s feltehetően pótlólagos adat­szolgáltatásokra is szükség lesz. Az Állami Számvevőszék zsúfolt programja ellenére felvállalja a szakszervezeti vagyonnal kapcsolatos feladatokat, de ezt külső szakér tők bevonásával tudja csak megoldani. Ezért jelentette be igényét 6,6 millió forintos pótköltségvetésre. (Folytatás az I. oldalról) Várjuk tehát olvasóink leveleit, kér­déseit, az egyedit, különlegesnek szá­mítót éppúgy, mint az általánosítható, sokakat érintő felvetéseket. Arra mi sem vállalkozhatunk, hogy hiányzó okmányokat beszerezzünk, de a téma kiváló szakembereinek — különösen a megyei kárrendezési hivatal dolgozói­nak -— segítségével válaszolunk a kér­désekre, levélben vagy a Petőfi Népe hasábjain. Megkönnyítve ezzel az el- igazödáát kz ádótt ügyben á kérdező­nek, s a nyilvánosság felhasználásával tanácsot adva a hasonló helyzetben lé- vőérdekelteknek. íme az első levél némileg rövidítve —, és a szakszerű válasz is, amely szer­kesztőségünkbe érkezett: A Soltvadkerten lakó Mester Albert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom