Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-28 / 201. szám

PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 28., 3. oldal Megkezdődött a visszaszámlálás a Katona-bicentenáriumig Nemcsak a fő szervezők: a Katona József Társaság és a megyeszékhely ön- kormányzatának kulturális irodája, hanem számos intézmény, szervezet, egyesület is megkezdte a visszaszámlá­lást az 1991-es esztendő legnevezete­sebb megyei megemlékezéséig: a Kato­na József születésének kétszázadik év­fordulóját ünneplő rendezvénysoroza­tokig. A nov. 8-án, délután kezdődő, s 11- én befejeződő programok keretében avatják fel az újjáépített emlékházat, s rendezik meg az Irodalomtudományi Társaság vándorgyűlését, az Irodalom­tanárok Regionális Szövetségének ala­kuló ülését és az amatőr színjátszók országos találkozóját. A színházban Katona-szemelvényeket láthatnak s hallhatnak a vendégek. Katona József a képzőművészetben címmel kortárs képzőművészek kiállítására is várják az érdeklődőket. A bicentenáriumhoz kö­tődő általános és középiskolai rajz- és prózaversenyek közül a legizgalma­sabbnak a középiskolások irodalmi ve­télkedője ígérkezik, amelyet a tévé egyenes adásban közvetít. Az ünnepség a születésnapon: nov. 11-én koszorú­zással zárul. Kinek csípi a szemét a füst? Sanitas-vitaest Félegyházán Kiskunfélegyházán számos híve van az egészséges életmódot népszerű­sítő mozgalmaknak. Sokan érdeklődnek a Sanitas egyesület és a Vörös- kereszt szolgálat ismeretterjesztő sorozatai iránt. A városban eddig tizen­négyen végeztek természetgyógyász és reflexológus tanfolyamot. Az ott szerzett ismereteket a maguk és hozzátartozóik életvitelében hasznosít­ják. Csütörtökön, augusztus 29-én a Sanitas szervezésében ismét lesz előadás és vitaest a fent említett témakörből 18 órától kezdve a Gorkij utca 2. szám alatti ház nagytermében. VÁLASZ CIKKÜNKRE Kellemetlen döntés - magyarázattal Egy korábbi lapszámunkban — Soltvadkerten kéményből jön a kolbász címmel — megír­tuk, hogy a nagyközségi áfész húsüzemében több mázsa kol­bászt be kellett tüzelni. A meg­semmisítés oka: méregtermelő baktériummal való fertőzés. Az efféle áruromlás egyébként so­rozatos volt a feldolgozóban. Cikkünk végén ezért is tettünk fel néhány kérdést: meddig hagyja ezt szó nélkül a 3200 tag vagy az áfész-vezetés? Vagy ta­lán több kolbász kell ahhoz, hogy a füstje messzebbre száll­jon, s előbb-utóbb csípje a sze­müket? — Válasz eddig még nem érkezett. Igaz, ottjártunk- kor Juhász Attila megbízott üzemvezető — aki mellesleg az áfész-elnök fia — jócskán ho­zott fel mentségeket a szélnek eresztett százezrekre ... Kaptunk viszont levelet Un­ka József né tői, aki a Vadkerti Húsfeldolgozó tulajdonosa. A vállalkozóasszony — egye­bek között — ezt írta: Kérem, hogy szintén figyelemfelkeltő helyen szíveskedjenek vevőkö­römet megerősíteni abban, hogy nem az én húsfeldolgo­zómról van szó, hanem az áfész húsüzeméről. Levelében azt is tudomásunkra hozta, hogy a cikk megjelenése után a rádió is felkapta a hírt. Ám a tájékozta­tás elégpé félreérthető volt, mert az áfészt már elfelejtették a húsfeldolgozó elé mondani. Ezért szállítópartnereim előtt mentegetőznöm kellett — foly­tatódik a levél. Ez számomra kényelmetlen . . . Többen eláll­tak a vásárlástól, fokozták az egyébként „is nehéz értékesítési helyzetet. Én ezután is mindent megteszek annak érdekében, hogy vállalkozásom sikeres le­gyen. Ennek alapvető feltétele a vásárlók bizalmának megszer­zése és megtartása — irta Linka Józsefné, akitől megtudtuk, máris szorgalmazza, hogy hiva­talosan „megkereszteljék” hús- feldolgozóját. Az új névből a rossz emlékű szavak minden­esetre kimaradnak. A vállalkozó szemét az ide­gen füst is marja, az áfészét pe­dig a sajátja sem? —pulai— A közelmúltban —1991. augusz­tus 9-én és augusztus 18-án — meg­jelent egy-egy cikk a Petőfi Népe ha­sábjain, dr. Zs. Kovács István, a ka­locsai Néplap főszerkesztője tollá­ból. Az első cikkben Kosa András, a FKgP kalocsai országgyűlési kép­viselője, valamint Zsemlye Gyula, a Kalocsai Állami Gazdaság igazga­tója nyilatkozott a gazdasag hét dolgozójának felmondásával kap­csolatban. A riport készítése alkalmával dr. Zs. Kovács úr hangfelvételt is ké­szített, melynek lényeges pontjaira külön is felhívtuk a T. Főszerkesz­tő úr figyelmét. Ennek ellenére ezek a tények a nyilvánosság előtt már nem jelentek meg, így az egész cikk politikai síkra terelődött, és a gazdaság vezetését úgy tüntette fel, mintha politikai okok késztették volna erre a döntésre. A Kalocsai Állami Gazdaság veze­tősége megalapozottan — a dolgo­zók nagy többségének véleményét is figyelembe véve — kizárólag gazda­sági, nem pedig politikai okokból hozta meg egyhangúan ezt, a nyilván­valóan kellemetlen döntést. 1991. augusztus 18-án szintén dr. Zs. Kovács István írása nyo­mán jelent meg „Az elbocsátás után tragikus halál” c. cikk Szőke Sándor volt dolgozónk halálával kapcsolatban. Szőke Sándor halá­lát gazdaságunk minden dolgozója — így vezetőségünk is — mély megrendüléssel vette tudomásul, őszinte részvétét kifejezve a család­nak. A cikk megjelenése felhábo­rodást váltott ki gazdaságunk ve­zetőségéből és a tényeket köze­lebbről ismerők táborából. Az elbocsátás és a halál valóban tények, de a kettőt összefüggésbe nem hozhatja még egy újságíró sem, aki egyébként csak az egyik felet hallgatta meg, a másik félről pedig megfeledkezett. Szőke Sándorról Zs. Kovács úr megállapította, hogy idegileg meg­viselték a történtek, de a valós okokat, melyeket nem ismert, vagy nem akart megismerni, nem tárta a nyilvánosság elé. Az elhunytról tudni kell, hogy a gazdaság kalocsai kerületében üzemanyag- és növényvédőszer- raktárosi teendőket látott el. Köz­tudottan gyenge fizikai és egészségi állapota, valamint közvetlen mun­katársai jóindulatú figyelemfelhí­vása ellenére, nekifogott egy vál­lalkozásnak, ami egyébként is egy teljes embert igényelt. Ennek kap­csán munkahelyéről hetente leg­alább két napot távol volt, munká­jára nem lehetett számítani. Ez egy ilyen munkakörben — úgy ítéljük meg — megengedhetetlen. (Égy raktárt felelősséggel nem lehet he­tente négyszer átadni és átvenni.) Éppen ilyen okok miatt született az a döntésünk, hogy a munkavi­szonyát felmondjuk, s munkakörét megosztva más dolgozók munka­köréhez kapcsolva töltjük be. Ter­mészetesen, a többi hat munka­kört sem töltöttük be más dolgo­zókkal. Ugyanebben a cikkben dr. Zs. Kovács úr — szintén egyoldalú in­formációra támaszkodva — bizo­nyos szabálytalanságokról, vissza­élésekről ír, melyeknek konkrét bi­zonyítékait — ha egyáltalán van­nak — már nem tárja a nyilvános­ság elé. Ezek után nagy bátorságra vall, hogy a cikk írója az elhunytat koronatanúnak nevezi. A gazda­ság vezetősége ezt a megállapítást súlyos rágalmazásnak tekinti. Az állami gazdaság vezetősége (Méltányoljuk a gazdaság vezetőinek álláspontját, de véleményünket továbbra is fenntartjuk. A szerk.) CSEPPBEN A TENGER? A közművelődési céltámogatás elosztásáról Helyi közösségektől, egyesüle­tektől, önkormányzatoktól és kü­lönböző művelődési intézmények­től 3 ezer 345 pályázat érkezett az 1991. évi közművelődési céltámo­gatás elnyerésére, s az igény 1,6 milliárd forintra rúgott. Erről teg­nap a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Láng Péter szó­vivő tájékoztatta a sajtó képviselő­it. Hozzátette: az Országgyűlés a költségvetési törvényben a közmű­velődés támogatására 250 millió forintot különített el, tehát csak ennyit, pontosabban 240 millió fo­rintot oszthattak szét. Azt pedig már a tájékoztatón ugyancsak részt vevő Kovács Sán­dor közművelődési főosztályveze­tőtől tudták meg az újságírók, hogy a kuratóriumok 2105 pályá­zatot ítéltek támogatásra érdemes­nek, köztük osztották szét a 240 millió forintot, a fennmaradó 10 milliót pedig tartalékolták. Várha­tó ugyanis —jegyezte meg a főosz­tályvezető —, hogy a későbbiek során még akadnak támogatásra, gyorssegélyre szoruló közösségek, csoportok, egyesületek. Á részletekről elhangzott, hogy a települések hagyományainak, közössegeinek, népfőiskoláinak, az amatőr művészeti mozgalom értékeinek megőrzésére 141 millió forint támogatást adtak. A tele­pülések — főként a hátrányos helyzetűek — közművelődésének segítésére 30 millió forint jutott a céltámogatásból. A nemzetközi, országos, regionális rendezvénye­ket 23 millióval segítik; 8 millió forintot a közművelődés, a to­vábbképzés és az átképzés feltéte­leinek javítására érkezett pálya­munkák között osztanak ki; a hu­mán információs szolgáltatás ki­építésére, új kulturális kezdemé­nyezések és kommunikációs tech­nikák fejlesztésére 38 millió forint jut a rendelkezésre álló összegből. A napokban megkezdődik az ősz- szegek kiutalása is — hangzott el a tájékoztatón. (MTI) 780 millió dollárba „került” Bob Az Egyesült Államok keleti partvidékén a közelmúltban végigsöprő Bob nevű hurrikán 780 millió dolláros kárt okozott — amivel elnyerte a „második legdrágább hurrikán” címet. A sok ezer összedőlt ház tulajdonosának, persze, kevés vigaszt nyújt, hogy Bob a pusztítás mértékét illetően meg sem közelíti Hugót, amelynek tombolása 1989;bcn 4,2 milliárd dolláros kárt okozott a Karib-térségben és az Egyesült Államok délkeleti partvidékén. ■ ^„biztosítók véleménye szerint Bob az inflációnak köszönheti kétes dicsőségét. A Frederic nevet viselő elődje ugyanis 1979-ben 752 millió dolláros teljesítménye mai árakon számolva alighanem a dupláját „ér­B B B B B B B B B B B B B B B3E9E3HHHHB1C9HH VÁSÁR! ° B Augusztus 30-án, pénteken, ^ Kecskeméten, a technika házában, 8—18 óráig M női, férfi- és gyermek- | cipők, torna-és sportcipők, H zokni, illatszer, divatáru H S3 nagy választékban. Mindenkit szeretettel várunk! 43291 B BBBBBBBBBBB Kiürült a mohácsi sátortábor A drávaszögi magyar— jugoszláv határ mentén a keddre virradó éjszaka csend volt, nem észleltek harci cselekményeket. En­nek megfelelően a korábbi­nál kevesebb menekült érke­zett Horvátországból, az udvari és a drávaszabolcsi határállomáson keresztül, magyar területre. Egyébként augusztus 23. és 26. között összesen 82 felnőtt — közöt­tük 53 nő — és 55 gyermek kért ideiglenes védelmet és menedéket. Kedvező, hogy most már kiürült az átmene­ti szállásként használt mo­hácsi sátortábor, a menekül­teket ugyanis a környéken és az ország belső területein vé­dett kőépületekben helyez­ték el. Benzinpénz a rendőrségnek Ötszázezer forint benzinpénzt juttat a szekszárdi önkormányzat a város rendőreinek, hogy szűkös anyagi helyzetük ne korlátozza a járőr­tevékenységet. Az egyre nagyobb mérvű bűnözés ellen csak úgy tudják felvenni a küzdelmet, ha nappal is, éjjel is rendszeresen szemmel tartják a megyeszékhely utcáit, ha nem kell takarékoskodni a közbiztonság rovására. Különösen az éjszakai járőrözés erősítése fontos, mert Szek- szárdon elszaporodtak a nyílt utcai rablások. A képviselő-testület azzal a ki kötéssel szavazta meg a félmilliót, hogy a városi rendőrkapitányság meglehetősen nagy körzetén belül kizárólag a Szekszárdon szolgálatot teljesítő gépkocsik tankolhatnak belőle. A se­gítség, persze, máshol is elkelne, így talán követik a példát. Döntés csak műértés után Kecskeméten, a Schönherz Zol­tán téren állt Lenin szobra— míg ta­valy el nem távolították onnan. A helye azonban továbbra is szinte kínálja magát, kapóra jött tehát a Siklós-Villány ban kifejezetten ilyen céllal rendezett magyar—ja^án szobrásztábor, melynek eredménye­képpen szibériai márványból (majd­nem olyan kiváló, mint a híres carra- rai!) Rigó István készített egy tér­plasztikát. Azelvont formák nagyon is könnyen magyarázhatók úgy, hogy réginek és újnak, megszokott­nak és újszerűnek, idegennek és ba­rátnak egy ütt kell élnie. A mű értékét mindenesetre 3-4 millió forintra be­csülik. A városnak csak jó 250 ezer forintjába kerülne a felállítás — eh­hez még keresnek szponzorokat —, ám a közgyűlés egyelőre elhalasztot­ta megadni jóváhagyását. Előbb a képviselők megnézik a Kecskeméti Televízió filmjét, mely minden lehet­séges nézőpontból megmutatja a térplasztikát. Ha kevés a pénz, a jó szándék sem elég... és rendre szoktatva a rászorulókat, avagy azokra a diáknak később még szüksége lesz. Szerencsére nem vergődtek zöldágra a kérdés­ben, mert kiderült: még az is kérdé­ses, hogy egyáltalán van-e pénz. A város pénzügyi vezetése eddig is gazdálkodott egy bizonyos ösz- szeggel, amelyet csak és kizárólag néhány dologra lehetett fölhasz­nálni: térítésmentes étkezés költsé­geire illetve nevelési segélyre (a té­rítésmentesség a diáknak járt, de a napközi árát az önkormányzat az iskolának megfizette). A legutóbbi áremelések után fölmérték, hogy az év elején megállapított keret mi­re elég, s úgy találták, csaknem 60 millió forint kellene még - - csupán arra, hogy tartsák az addigi szin­tet. Ehhez képest azonban csak hu­szonkét millió forint érkezett köz­ponti elosztásból — és ez volt az, amit a napirendre tűzött rendelet- tervezet ki akart osztani. Megérne egy misét annak elem­zése, hogyan fordulhatott elő ez a fatális félreértés — Merász József polgármester kemény szavakkal meg is ígérte a tisztázást —, ám a lényeg az: az illetékes alpolgármes­ter, Hideg Antal kapta a feladatot, hogy próbálja megtenni, ami lehet- sége. Tehát teljes gőzzel azon dol­gozott az apparátus, hogy valaho­gyan kiszámítsa, de legalábbis prognosztizálja: van-e egyáltalán még elkölthető pénz, amiből gon­dolni lehetne tanszersegélyre. Úgy fest, rohammunkával csütörtökre derül ki a válasz — addigra, ami ­korra egyébként nagyjából már mindenki beszerezte a szükségese­ket. Akik kapnak valamit — az összeg egyébként alighanem 1450 Ft lesz — azok kérelem nélkül jut­nak majd hozzá, nagyon rövid időn belül. Azok azonban, akik már fölvettek tanévkezdéskor se­gélyt, ezúttal ebből a pénzből nem részesülnek. A számuk több száz lehet, hiszen naponta több tucat kérelmet hagynak jóvá az önkor­mányzat illetékesei. Ám hiába a jó szándék ha a pénz kevés ... Több órás vita után úgy döntött hétfőn a kecskeméti képviselő-testület, hogy leveszi napirendről a szociális és családvédelmi bizottság rendeletter­vezetét, mely nevelési segélyként természetbeni könyv- és füzetcsomagokat osztott volna a rászorultaknak. A megfigyelőnek az volt az érzé­se, hogy az illetékes bizottság a megfelelő információk hiányában ült neki rendeletet alkotni — ám arra végül is nem derült fény, hogy ez miért alakulhatott így. A napi­rend tárgyalásakor ugyanis úgy tűnt, hogy kivételes szerencseként a város birtokába jutott extra hu­szonvalahány millió forint, amely mindenkinek a támogatására bő­ségesen elegendő. Neki is kezdtek a képviselők a vitának, apróléko­san mérlegelve, személyes tapasz­talatokkal bőven ecsetelve, hogy vajon a segélyként kiosztandó tan­könyveket az év végén vissza kell-e adni, ily módon is takarékosságra • A kecskeméti Mátyás Király Körúti Általános Iskolában száz forinttal keveseb­bet kell fizetni a tankönyvkollekcióért a diákoknak. (Walter Péter fotója) Szúnyogháború Baján A rendkívül magas dunai árhul­lám levonulása után, az árterek tó­csái kitűnő terepet teremtettek a szűnyognemzedék szaporodásának. A város és a környező települések lakói szenvednek az igen csak visz­kető csípésektől. Aki nem elég friss és nem csuk be időben ajtót, abla­kot, rést, annak oda van az éjszakai pihenése. De a tűző napon sincs biz­tonságban senki, mivei az éhes szú­nyogsereg azonnal lecsap a „donor­ra.” A polgármesteri hivatal nem nézi tovább a polgárok kínjait és csütörtökön vagy pénteken elvégez­teti a permetezést. Amennyiben ke­vésnek bizonyul az egyszeri védeke­zés, szeptember első hetébe újra csatasorba állítják az „óriásszúnyo­gokat”, azaz a helikopterek. Szeretné megnyerni ezt a Renault Cliót, mely 1991-ben az ev autója lett? A szep­tember 7-éig tartó Re- nault-fesztiválon ta­lán éppen Önnek ked­vez majd a szerencse: ha kitalálja, hogy az autó kulcsát őrző pán­célszekrényt melyik négy számból álló kombináció nyitja, ön nyerhet. A szelvényt személyesen kell el­vinnie a legközelebbi Renault-kereskedö- höz (Kecskemét, Má­jus 1. tér 6.) aki egy kulcstartót ad Önnek ajándékba. Mindegyik szám jó lehet — a mi tippünk: 1991 Renault. Korona Kft 6000 Kecskemét, Május 1 tér 6 Tel: 76 22 644/63 Fax: 76 41 007 Név: Cím: 1 2 3 4 írjon minden kockába 1-1 számot 0-tól 9-ig. Annyit elárulhatunk, hogy a harmadik szám nem 0 és nem is 1. Csak a Renault kereskedőknél személyesen 1991. szeptember 6.-án 16 óráig , valamint a Margitszigeten szeptember 7.-én 15 óráig leadott pályázatok vehetnek részt a sorsoláson. A leadás feltétele: betöltött 18. év, pályázónként csak egy kombinációt fogadunk el. A fődíj egy Renault Clio, továbbá kisorsolunk 2 db. Renault Mont'ainbike-ot és 7 db. Blaupunkt autórádiót. A húzás: 1991. szeptember 7.-én 16 órakor a Margitszigeten közjegyző jelenlétében. A nyerteseket ajánlott levélben értesítjük nyereményükről. I I I I I ■ 1 ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom