Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-16 / 113. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1991. május 16. A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA KÖNYVEK Lg\ illőben kel romániai vonat­kozású kötetet jelentetett meg a Héttorony Kiadó; mindkettő szer­zőjének ez az első magyarországi kiadású könyve. Bajor Andor munkája, a Részle­ges vízözön, sajnos, posztumusz kötet. A nagyváradi születésű, Ko­lozsváron dolgozott író, műfordító legköltőibb és legmulatságosabb elbeszéléseit gyűjtötte össze; olyan novellákat, versprózákat is beválo­gatott gyűjteményébe, melyek elő­ször jelentek meg nyomtatásban. Bajor Andornak majd kéttucat kö­tetét adták ki Romániában, szatí­rák. irodalmi paródiák, karcola­tok, szatirikus versek, gyermekre­gények, publicisztikák, mesék, el­beszéléskötetek váltogatták egy­mást. Az élete utolsó hónapjait élő író erejének végső tartalékait fel­használva készítette elő a most megjelent kötetet. Az első magyar- országi kiadású könyvét Bajor An­dor már nem vehette kézbe; ez év­ben elhunyt az erdélyi irodalom jeles alakja. V. leruncát a hazai olvasók kö­zül csak nagyon kevesen ismerik, A Pite$ti szigetcsoport címmel most megjelent kötete minden bi­zonnyal sokunk emlékezetébe vési nevét. Romániában 1949—1952 között „üzemelt” egy borzalmak laboratóriuma, a román Gulág- szigetcsoporton az iszonyatnak egy olyan szigete, amelynek nincs párja a kommunista börtönvilág földrajzában. A börtön béli „átne- velés” az ember egyéni pszichikai megsemmisítésével volt egyenlő. Ierunca írása 1975—76-ban a Sza­bad Európa Rádióban hangzott el részletekben, majd 1981-ben Fran­ciaországban jelent meg a Limite­ben. 1990-ben román kiadása lá­tott napvilágot, most a Héttorony Kiadó gondozásában jut el az ol­vasókhoz. (K. M.) KAZETTÁK Újra itt vannak Úgy látszik, a Hungarotonnál mostanában egymás után adják ki a régi idők sikeres lemezeit — ka­zettán. A napokban két sikercsa­pat műsora is boltokba került. A jó emlékű Generál (Révész Sán­dorral az élen!) együttes első nagy­lemezének anyaga most újra haíl- gatható. A Kövér a Nap, a Ha is­merném, a Fűrész, a Törökméz, a Százéves kút, a Neked szól, a Vala­mit el kell mondanom. Ugye, sokan emlékeznek még ezekre a slágerlis­tás dalokra? Régen volt, de igaz volt. 1971-ben. A V’Moto-Rock együttes (Dem- jén Ferenc csapata) ma már nem játszik együtt, de valamennyi szá­muk népszerű, nem kerültek még a feledés homályába. Főleg most, hogy egy válogatást készített a Hungaroton és a Proton Kiadó kö­zösen. Gépnek születtem, El kell, hogy engedj, Angyallány, Fekszem az ágyon, Gyertyák, Tüzvarázsló és még több dal került a kazetta mű­sorába. És természetesen a legna­gyobb sláger, a Várj, míg felkel majd a Nap. Már csak ezért a „himnuszért" is megérté, hogy an­nak idején létrejött a V’Moto- Rock. (Bravo — 37473; Favorit 37463) (B. T.) bt ovo •n LEMEZ Énekesmadarak A lemez kiváló. Az énekesek tehetsé­gük legjavát nyújtják. Műsorszámaik rendkívül változatosak. Előadásmód­juk természetes, autentikus. A felvéte­lek szabadban, háborítatlan környezet­ben készültek. Az előadók csöppet sem voltak lámpalázasak, dalaikat nem kel­lett többször felvenni, első nekifutásra is sikerültek. Az biztos, senki nem tud­ja őket utánozni. Sylvia Curruca szop­ránja, Strix Aluco basszusa, Corvus Co­rax károgó hangja és Anthus Triviális előadásmódja külön figyelmet érdemel. Nem kevésbé az Oriolus-kórus, a Upa- pa-trió műsora. Szóval, a lemez kiváló. A Magyaror­szág madárhangjai című sorozat máso­dik albumán az erdők és tavak énekes­madarai hallhatók. Dr. Ország Mihály szerkesztette a „műsort” és a hangfel­vételeket is ő készítette. Nem tudom, milyen sikere volt az első, a mezők ma­darait bemutató kiadványnak, de az biztos, értékes ez a sorozat. Már csak azért is, mert a lemez révén olyan ma­darak hangjai csempészhetők be laká­sunkba, melyek hazánkban ritkán tar­tózkodnak, vagy már ki is haltak. Per­sze, szerepelnek a jól ismert madarak is, a poszáták, a sárgarigók, a cankók, a búbos bankák, a baglyok, a hollók. Külön müsorszámot produkálnak a Kiskunsági Nemzeti Park egyik nyár­faerdejében összejött sárgarigók. A Kondor-tó körül rögzített canko- és bíbic-hangzavar is megállja a helyét. Szinte drámai az ugartyúk produkció­ja, melyet Fülöphaza környékén vett fel dr. Ország Mihály. Különös vará­zsuk van a háttérben hallható hangok­nak. A kutyaugatásnak, a tücsökzené- nck, a békakurultyolásnak. A lemez egyik kiválósága a búbos banka. Érde­kes, máséval össze nem téveszthető hangját Fülöpháza határában, egy ro­mos tanyánál vették fel. A macskaba­goly és az uráli bagoly ugyancsak a fegiobb „előadók” közé sorolható. Ezt a lemezt a kedvenceim kö­zött tartom számon. Először csak azt gondoltam, majd felteszem időnként háttérzaj gyanánt. De nem lehet. Figyelni kell a „szá­mokra”, minden egyes részletre. Bizonyára így lesznek ezzel mások is. (SLPX 19425) (B. T.) r Kiemelt országok sorrendje a telefonellátottság szerint Megnevezés Az 1000 lakosra jutd távbeszélő állomások száma Megnevezés Az 1000 lakosra jutd távbeszélő állomások száma Svédország (1903) 090 Amerikai Egyesült Államok (1902) 709 Dánia (1905) 703 Kanada (1905) 654 Hollandia (1906) 621 Finnország (1905) 60S Japán (1905) 555 Ausztria (1906) 500 Olaszország (1906) 469 Görögország (1906) 393 Spanyolország (1906) 379 Bulgária (1900) 266 Csehszlovákia (1900) 255 MAGYARORSZÁG (1900) 150 Jugoszlávia (1906) 154 Lengyelország (1900) 120 Szovjetúnió (1907) 124 Kuba (1900) 51 T elefonhelyzet: a több is kevés Magyarországon új távközlési törvény van készülőben, amely várhatóan elősegíti ezen a terüle­ten is a piaci viszonyok kialakulá­sát a korábbi monopolhelyzet he­lyett. A távközlési szolgáltatás az országban nem csak kevés, hanem elmaradott, alacsony színvonalú, drágán működtethető és így gátol­ja az ország fejlődését. Az elmara­dás akadályozza a külföldi tőke beáramlását, a kisvállalkozások működését és rossz hatással van a lakosság életkörülményeire. Bács-Kiskun megyében a telefonellátottság szinte azonos a vidéki átlaggal, 1989-ben 1000 la­kosra 114 távbeszélőhely jutott. Ezt a szintet a megye az utóbbi negyedszázad alatt az országosnál gyorsabb növekedési ütemmel érte el. 1989-ben Bács-Kiskun megyé­ben 4,7-szer több távbeszélőhely volt, mint 1965-ben, míg országo­san 3,4-szeres volt a bővülés üte­me. A nyolcvanas évtizedben a me­gyében az országos mértéklődéssel szemben gyorsabban gyarapodott a hálózat, mint korábban. 1990- ben is több mint 10%-kal volt több a távbeszélőhelyek száma, mint egy évvel korábban. A telefonszolgáltatás korszerű­södését jelentette a nyolcvanas év­tizedben a távhívásos rendszer. 1980-ban Magyarországon a főál­lomások 37%-a volt távhívásba be­kapcsolt, 1985-ben 40%-a, 1989- ben pedig 44%-a. Bács-Kiskun me­gyében a nagyobb elmaradást pó­4 bekapcsolt távbeszéldállomások adatai és mutatói Bács-Kiskun megyében a/ Év A távbeszélShelyek Év A távbeszélőhelyek száma 1000 la- kosra Ju­tó száma száma 1000 la- kosra Ju­tó száma darab az előzd idöponti Y-ában darab az előző időponti V-ában 1965 13310 _ 24 1906 46790 106,3 84 1970 16543 124,2 29 1907 51177 109,4 92 1975 22267 134,6 39 1900 56409 110,4 102 1900 1909 62723 m,0 114 1985 44025 •* 79 | 1990 69090 110,2 127 a/ F6-és mellékállomások, lakásokon és közUleteknél felszerelt, valamint nyilvános állomásokkal egyUtt.( Alközponti és főállomáshoz kapcsolódd nem al­^ központi mellékállomások együtt). tolt u korszerűbb rendszerekei he­lyeztek üzembe, így 1985-ben 48%, 1987-ben 71%, 1989-ben 75%, 1990-ben már 17% volt a távhívás­ba kapcsolt főállomások aránya. A 11 város közül azonban Bácsal­más, Jánoshalma és Kalocsa az év végén még nem élvezhette a távhí­vás előnyeit. A nemzetközi távhí­vásba 1985-ben a főállomások 47%-át, 1989-ben 53%-át kapcsol­ták be a megyében, amely arány 1990-ben jelentősen, 76%-ra bő­vült. A Bács-Kiskun megyei telefon- ellátottság, az intenzív fejlesztés el­lenére is, még rosszabb az országos átlagnál. Az 1989. év végi adatok alapján az 1000 lakosra jutó főál­lomások száma 36%-kal volt keve­sebb a megyében, mint országo­san. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a mennyiségi hiány minőségi prob­lémákkal jár együtt, amelyet nagy­reszt a korszerűtlenségből adódó műszaki zavarok okoznak, például sokat kell várni vonalra, az áthal­lás, a beázás stb. gyakori . . . A gyártásban és a szolgáltatás­ban versenyhelyzet kialakítása in­dult meg, amely a monopolhelyzet folyamatos, de részleges feloldásá­ra irányul, és jelentős szempontot képvisel a fejlett technika behoza­tala és alkalmazása Magyarorszá­gon, amelyre most már megszűnt a tilalom. Mindezektől az várható, hogy később a szolgáltatás árai is viszonylag csökkennek. A prog­ram szerint 1993 után robbanás- szerű fejlődés ígérkezik a távköz­lésben, ahol elsőbbséget kap az üz­leti szféra, de olyan modern digitá­lis hálózat alakul ki, amelyre széles körben kapcsolhatók bárhol la­kossági állomások is. Sántha Józsefné dr. statisztikai főtanácsos NINCSEN TÖBBÉ HIÁNYSZAKMA Hová ballag a vén diák? A munkanélküliség méretei még csak szokatlanok, a növe­kedés üteme azonban máris ri­asztó. A most ballagó középis­kolások és a végzős egyetemis­ták kilátásai emiatt idén elég bizonytalanok. Az érettségizők 15-20 százaléka, várhatóan, nem tud elhelyezkedni, s az új diplomások 30 százaléka nem fogja tudni használni a diplo­máját .. . Az év folyamán a munkanél­küliek száma Magyarországon 23 263-ról 81 379-re — azaz há­rom és félszeresére nőtt. Az ak­tív keresők 1,7 százaléka nem talált állást, s a munkahelyek kínálata 64 százalékkal csök­kent. Az 1991-es év végéig az állástalanok száma 200-260 ezerre nő, s míg korábban a szakképzetlenek kaptak nehe­zebben munkát, addig tavaly huszonnégy és félszeresére nőtt az állástalan diplomások szá­ma. Az érettségizett és diplomás munkanélküliekről nincsenek pontos statisztikák. Még kevés­bé az idei kilátásokról. Infor­mációinkat a Fővárosi Munka­ügyi Központtól, a Művelődési Minisztériumtól, valamint né­hány fővárosi és vidéki egye­temről és gimnáziumból szerez­tük. Az elmúlt két-három évben érettségizettek közül, becslések szerint, legalább tíz-tizenöt szá­zalék nem tudott elhelyezkedni, vagy ha talált is állást, az ko­rántsem felelt meg képességei­nek — jelezte a Munkaügyi Központ. A helyzet a tanintézmény jel­legétől függően változik. A bu­dapesti Radnóti Miklós Gim­náziumnak például, mely az ELTE gyakorló iskolája, idén sincsenek gondjai. Az ott érett­ségizők 65 százalékát „kapás­ból” felveszik az egyetemekre és főiskolákra, mintegy 30 száza­lék egy évre keres alkalmi elfog­laltságot, mert előfelvételis, vagy jövőre újra próbálkozik, s 4-5 százalék tanul szakmát. Ez­zel szemben egy másik, az or­szágos átlagnál még mindig jobb helyzetben lévő vidéki gimnáziumban az utóbbi évek­ben az érettségizett diákok mintegy 50-55 százaléka tudott továbbtanulni. További 10-15 százalék szakmunkásnak képe­zi magát. A többiek közül azonban csak minden második fiatal tudott elhelyezkedni. Ez már tavaly legalább 15 százalék munkanélkülit jélentett. Az úgynevezett hiányszak­mák, mondják a Művelődési Minisztérium szakértői, majd­nem teljesen megszűntek. A leginkább járható út az, ha a pályakezdő képesítés nélküli munkát vállal valamely nem túlságosan keresett szakmá­ban, például bolti eladónak vagy könyvelőnek szegődik el. Ilyenkor a munkaadó általá­ban kifizeti a taníttatását és utána szakmunkásként alkal­mazza. Az egyetemi-főiskolai ambí­ciók nélküli érettségizőknek ja­vasolják: próbálkozzanak a kétéves szakmunkásképző is­kolákkal. Ezekben több mint 50 szakmát lehet érettségi után tanulni. Lehetőség van még né­hány hónapos vagy 1-2 éves szaktanfolyamokra is. Ezzel együtt úgy tűnik, idén már az érettségizettek 15-20 százaléka nem fog tudni elhelyezkedni. Ebben az évben országosan és nem hivatalosan 30 százalék­ra becsülik a tudományegyete­mek saját szakmájukban elhe­lyezkedni képtelen végzős hall­gatóinak arányát. Egy szélsőséges példa: a 23 debreceni végzős biológiatanár közül eddig öt számára találtak állást. Országosan a reáltár­gyakban 270 állást hirdettek összesen. A végzősök száma vi­szont 388. Nem kell matemati­kusnak lenni annak a kiszámí­tásához, hogy ebben az évben a TTK-kon végző tanárok egy- harmadának elméleti reménye sincs arra, hogy abban a szak­mában helyezkedjék el, amelyet öt évig tanult. A kevésbé tehe­tős megyék, nevezetesen Sza- bolcs-Szatmár és Borsod, idén először, az úgynevezett társa­dalmi szerződéseket is felbon­tották, arra hivatkozva, hogy az öt évvel ezelőtt tervezett állá­sokat nem lesz módjuk betölte­ni. Öröm a búban, hogy az így hoppon maradt tanárjelöltek­nek a megyéktől kapott ösztön­díjakat nem kell visszafizetni­ük. Fodor Zsuzsa A SUZUKI-PROGRAM REALITÁSAI A műszergyártás licencét meg kell vásárolni Hosszú előkészítő időszak után a ja­pán Suzuki és a magyar Autókonszern Rt. képviselői aláírták a magyarországi gépkocsi-összeszerelő üzem létesítésé­ről szóló megállapodást. Mint ismeré-' tes, Esztergomban már épül az autógyá­ri csarnok és a szerződő felek nyilatko­zata szerint 1992 negyedik negyed­évében megkezdődik a Suzuki Swift gépkocsik összeszerelése. Az elhangzott nyilatkozatokból az is kitűnik, hogy az első időszakban döntően japán részegy­ségekből és alkatrészekből fognak sze­relni, de néhány év alatt — 1993—94- ben — viszont a magyar gyártású alko­tóelemek aránya meghaladja majd az 50 százalékot. Érdemes megvizsgálni, hogy miként állnak a lehetséges beszál­lítók a felkészüléssel, azaz a Suzuki Swift részegységei előállításának meg­kezdésével. Kecskeméten ismereteink szerint két vállalat is tárgyalásokat foly­tat annak érdekében, hogy a Suzuki au­tógyár szállítója legyen. É két vállalat: az MMG Automatikai Művek, amely­nek gyáregysége van a városban és a Knorr-Bremsc SZIM és Társa Vegyes Vállalat. Szakolczai Istvánt, az MMG Automatikai Művek igazgatóját kértük arra, tájékoztassa olvasóinkat a Suzuki- program megvalósításával kapcsolatos kérdésekről. — Ha megvalósul a Suzuki-program — márpedig ez nyilvánvaló — önök mi­lyen alkatrészeket állítanának elő a ja­pán—magyar gépkocsihoz? — Az MMG Automatikai Müvek jelentős tapasztalatokat szerzett eddigi tevékenysége során gépkocsiműszerek előállításában, a Lada, a Polski Fiat és a Zastava típusokhoz, amelyek gya­korlatilag a Fiat-autócsalád tagjai. A legutóbbi időkben viszont már szállí­tottunk az indiai Maruti gyárba is. Az MMG szándéka, hogy műszerfa­lat és esetleg más, fűtő- és szellőzőrész- egységeket gyártson a Suzukinak is. — A japán szakemberek végeztek-e valamilyen vizsgálatot, felmérést az üzemben, hogy egyáltalán alkalmas-c a gyáregység erre? — A japán szakemberek egy évvel ezelőtt több alkalommal átvizsgálták az MMG Automatikai Müvek üzemeit és a vállalatot alkalmasnak minősítet­ték esetleges szállítónak. A vállalat mű­szakilag meg tud felelni a Suzuki tá­masztotta követelményeknek. — Milyen befektetések szükségesek ahhoz, hogy a gyár részt vegyen az üz­letben? — A vállalatnak meg kell vásárolnia a Suzuki eddigi japán szállítójától a műszerfal licencét és a gyártási eljárás néhány elemét, a technológiát. A leen­dő versenyhelyzetre jellemző — mint azt az MMG Automatikai Művek mér­nökei, akik Japánban tanulmányúton jártak, elmondják —, hogy a műszer- gyártó cég havonta mintegy egymillió jármümüszert állít elő, ennek megfelelő a technológiai felkészültsége. Az MMG-nél az első időszakban legfel­jebb ötvenezer darabos éves mennyiség szereléséről lehet szó, amelyből látha­tó, hogy a beszállítók közötti verseny­helyzet egyenlőtlen. Ez az eddig gyár­tott és készíteni kívánt műszer közötti minőségkülönbség póntöMj/feari. níégbizhktóságban 1 is^kétesfendőMÁz említett műszert gyártó japán cégnél automata gépsoron állítják elő a mű­szereket, ott tehát a hibaszázalék nulla, azaz technikai lehet. Nálunk automata gépsorról álmodni sem merünk, mi fő­ként kézzel szereljük a termékeket, s az emberi munkában nagyobb a hibaszá­zalék. — Ezek szerint több száz millió forin­tos beruházásról kell dönteni. Készült-e erre gazdasági számítás? — A Suzuki magyarországi gyárá­nak várható alkupozíciója a beszállí­tókkal szemben az lesz, hogy rendkívül alacsony áron szeretné megkapni a részegységeket: ezzel tartani tudja a gépkocsi eladási árával a versenyt, illet­ve a meghirdetett áron — előre látható­an 500 ezer forintért —, történő hazai értékesítést. Ez azonban csak az egyik szempont. Feltehetően a Suzuki ná­lunk hídfőállást épít ki Nyugat irányá­ba, de a jelenlegi védővámok nem te­szik lehetővé az olcsó japán kocsik be­vitelét a nyugati országokba. Ha ez a Suzuki Swift magyar kocsinak minő­sül, akkor nem érvényesülhetnek a kö­zös piaci diszkriminatív intézkedései. — Több száz millió forintról beszél­tünk s nem javított ki. A vállalatnak van-c erre pénze vagy akad-e bank, amely ezt az összeget hitelként rendel­kezésükre bocsátja? — A várható 50 ezer darabos éves szállítás érdekében magas a befektetési összeg, amelyre ráadásul most lenne szüksége a vállalatnak, hogy a munkát meg lehessen kezdeni. A kockázat óriá­si, a megtérülési időt nagyon óvatosan lehet számításba venni, tehát a gyár­tandó műszerek önköltsége magasnak ígérkezik. Az a véleményem, hogy a döntéshez nem elegendő az MMG ereje — de gondolom, a többi vállalkozóé sem —, ezért a jelenlegi ismert hitelfel­tételeknél kedvezőbb lehetőségre lenne szükség, hogy vállalkozhassunk erre a feladatra. Ez pedig az államilag garan­tált olcsó, hitel. Akadhat más variáció is, nevezetesen a külföldi kölcsön. — A munka megszerzése, a gyár, a dolgozók érdekében szükséges, de ha veszteségesen állítják elő, ha nem jön be a számítás? — Kétségtelenül nehéz a döntés, hi­szen bármilyen szép feladatot és tech­nológiai megújulást ígér a Suzukival történő kapcsolat, veszteséges gyártás esetén az MMG nem vállalhatja azt dolgozói rovására. A kényszerhelyzet úgy vetődik fel, hogy lehet a Suzukinak nemet mondani, de akkor felmerül a kérdés, hogy helyette mit gyártsunk? A legnagyobb gondként jelentkezik, hogy sikerül-e megfelelő nagyságú szé­riát nyereségesen előállítani, eladni a gépkocsikat, lesz-e kereslet rájuk itt­hon és külföldön? Sok tehát a bizony­talansági tényező, ám a Suzuki Swift összeszerelése nem késik, megkezdődik — japán alkatrészekkel — 1992 őszén. Gémes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom