Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-13 / 110. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. május 13. AZ ELSŐ EURÓPÁBAN Magyar—román megállapodás (Folytatás az 1. oldalról) Somogyi Ferenc külügyminisz- tériumi közigazgatási államtitkár, az MTI tudósítójának nyilatkozva, példa nélkül állónak nevezte a két ország megállapodását, s olyan jelentős bizalomerősítő lépésnek, amely túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon. Jelképes értelemben erre utal már az aláírás napja is, ugyanis pontosan két évvel korábban javasolta George Bush amerikai elnök egy széles, az európai országok nagy részét, a leszerelési tárgyalások résztvevőinek körét érintő „nyitott égbolt” megállapodás kidolgozását. Ez a kétoldalú szerződés — tette hozzá az államtitkár — ennek a folyamatnak az előmozdítását is szolgálja. Somogyi Ferencet az aláírást követően fogadta Ion Iliescu államfő. Az államtitkár átadta a román államfőnek Antall József levelét, ebben a magyar miniszterelnök kifejti véleményét a kétoldalú kapcsolatok néhány fontos elvi kérdéséről, javaslatot tesz a fennálló problémák mielőbbi rendezésére, és kifejezi reményét, hogy megfelelő előrehaladás esetén politikai szintű kontaktusokra is sor kerül. ALBANIA: Bizalmat kapott a kormány Az albán parlament vasárnap bizalmat szavazott Fatos Nano miniszterelnöknek és kormányának — jelentette az ATA albán hírügynökség. A törvényhozás kéthetes vita és a parlamenti bizottságok konzultációi után kétharmados többséggel szavazott bizalmat a kabinet programjának. Ezt követően a múlt hónapban alakult új kormány tagjai letették a hivatali esküt Ramiz Alia államfő előtt. A parlamenti vita során azellenzék egyébként hevesen bírálta a kormányprogramot, s végül nem is fogadta el azt. Az ellenzéki képviselők mindenekelőtt azt kifogásolták, hogy a kormányprogram nem foglalkozik több alapvető gazdasági kérdéssel. igy például a földtulajdon problémájával és a mezőgazdasági szövetkezetek sorsával. Fatos Nano kormánya lényegében az abszolút többségben levő munkapárti képviselők szavazatával kapott bizalmat. Újabb hidegháború következhet? Az Egyesült Államok hozzálátott a Szovjetunió irányában folytatott politikájának módosításához — állította szombaton a Pravda. Az SZKP vezető orgánuma szerint amennyiben ez a folyamat tartós marad, az komoly károkat okozhat mindkét országnak, a nemzetközi kapcsolatrendszer egészének, s egy új hidegháború lehetőségét hordozza magában. Az újabb Baker—Besszmert- nih találkozó előtt kevéssel megjelentetett cikk úgy értékeli, hogy az idei első félévben megtört a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésének lendülete, s ennek egyik legfőbb bizonyítékát az eredetileg idén februárra tervezett csúcstalálkozó újbóli elhalasztásában véli felfedezni. A Pravda érvelése szerint a halasztás ürügyéül szolgáló megoldatlan leszerelési kérdések csak tünetei, s nem okozói a kétoldalú viszony problémáinak. Valójában ugyanis — állítja az SZKP lapja — arról van szó, hogy az amerikai kormányzat módosítja eddigi politikáját Moszkva irányában. Egyebek között éppen e washingtoni törekvéseknek tudja be a Pravda, hogy az amerikai fél úgymond nemsiet a leszerelési megállapodások megkötésével, hogy az amerikai kormányzat „kettős politikát” folytat a Szovjetunióval, vagyis a központ mellett a köztársaságokkal is igyekszik kapcsolatokat fenntartani. Az amerikai álláspont módosulásához a Pravda szerint hozzájárult az Öböl-háborúban aratott „könnyű győzelem” is, amelyet, mint a cikkből kiderül, az amerikai „keményvonalas” politika képviselői úgy értelmeztek, hogy valójában csak egy nagyhatalom van immár a világon, az pedig az Egyesült Államok. A szovjet pártlap szombati cikkében végezetül arra figyelmeztet, hogy ez a fajta amerikai magatartás komoly károkat okozhat mindkét félnek, semmivé teheti az enyhülés vívmányait, s egy újabb hidegháború lehetőségét rejti magában. Frontországok az apartheid ellen A Dél-Afrikai Köztársasággal szembeni szankciók fenntartása mellett foglaltak állást szombati csúcsértekezletükön a kontinens déli részén lévő „frontállamok” vezetőit. Angola, Bostwana, Mozambik. Namíbia, Tanzánia, Zambia és Zimbabwe, valamint a hozzájuk csatlakozott Nigéria vezetői a zambiai Lusakában tartottak csúcsértekezletet. A „frontországok” vezető politikusai tanácskozásuk végeztével lényeges változásokat sürgettek Dél-Afrikában, amelyek az apartheid rendszerének teljes felszámolását eredményezik. Amíg ez nem történik meg, a pretoriai kormányzattal szemben fenn kell tartani a gazdasági embargót, s egyetlen országnak sem szabad helyreállítania vele a diplomáciai kapcsolatokat — hangsúlyozták. A nyolc államfő szombaton találkozott a dél-afrikai törzsi konfliktusok érintettjeivel, az Afrikai Kongresszus (ANC) és a Pán—afrikai Kongresszus (PÁC) képviselőivel, s megvitassák velük a dél-afrikai „városi háborúk” lezárásának lehetőségét. A csúcsértekezlet résztvevői végül üdvözölték az angolai és a mozambiki kormány valamint az ellenük harcoló fegyveres ellenzék párbeszédét. Szöul Gorbacsov támogatására számít A dél-koreai házelnök szovjetunióbeli, lengyelországi és írországi körútra indult. Pák Csőn Ju Ro Te Vu elnök üzenetét viszi magával Moszkvába, és ebben a délkoreai államfő újból az Észak- és Dél-Korea közti kapcsolatok előmozdítására. Szöul ENSZ-tagfelvételi szándéka támogatására kéri Mihail Gorbacsov szovjet államfőt. A két ország a múlt év szeptemberében vette föl a diplomáciai kapcsolatokat, és azóta szinte rendszeressé váltak a Ro Te Vu—Gorbacsov csúcsértekezletek. A házelnök Lengyelországban Lech Walesa államfővel találkozik, és dél-koreai látogatásra hívja meg a lengyel vezetőt. Pák írországi látogatása után, május 25-én tér vissza Dél-Koreába. Bnskíria és Tatársztán kilép ? Viták az Oroszországi Föderációban Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin vasárnap az Oroszországi Föderációhoz tartozó volt autonóm köztársaságok vezetőivel kezdett tárgyalásokat az új szövetségi szerződésről. A találkozó egyik kulcskérdése az, hogy a szuverén köztársaságokká lett egykori autonómiák milyen formában csatlakozhatnak az új szövetségi szerződéshez. A szovjet államfő és a kilenc tagköztársaságvezetőinek áprilisi, novo-ogarje- vói találkozóján olyan formulát fogadtak el, hogy a volt autonóm köztársaságok nem önállóan, hanem a korábbi keretekhez igazodva, az adott szövetséges köztársaság küldöttségének tagjaként írhatják alá az új szövetségi szerződést. Ä döntés több újdonsült köztársaság — így mindenekelőtt Baskíria és Tatársztán — vezetésében kedvezőtlen fogadtatásra talált, s feltehetőleg ez is közrejátszott a vasárnapi találkozó létrejöttében. A két említett, egykori autonóm köztársaság egyenesen azzal fenyegetőzött, hogy kilép az Oroszországi Föderációból. A moszkvai Kremlben zajló tárgyalásokon, mint ezt Anatolij Lukjanov, a Legfelsőbb Tanács (felsőház) elnöke a Legfelsőbb Tanács vasárnapi ülésén közölte, szó lesz az autonóm köztársaságok részvétek arányáról a szovjet központi törvényhozó szervekben is. Egyes tag- köztársaságok korábban sérelmezték, hogy az autonóm köztársaságok a területi és lakossági részarányt alapul véve több képviselői helyhez juthatnak a szovjet parlamentben, mint a kisebb lélekszámú szövetséges köztársaságok. Erről a kérdésről mindeddig nem született végleges döntés. A megbeszélések célja feltehetőleg egy olyan kompromisszum elfogadása, amelynek révén az immáron szuverén köztársaságokká előlépett autonómiák is elfogadják az új szovjet szövetségi szerződést, amelynek aláírása még a nyáron megtörténhet. LENGYELORSZÁG: A klerikalizáció veszélyei A következő években elkerülhetetlen a lengyel közélet agresszív klerikalizációja, vagyis az egyház befolyásának tolakodó erőltetése —jelentették ki szombaton Varsóban a Lengyel Szabadgondolkodók Társaságának sajtóértekezletén. Ezért a társaság mindent megtesz annak érdekében, hogy létrehozza azon társadalmi erők koalícióját, amelyek szemben állnak a teokratikus — „vallásuralmi” — rend felállításával az országban. Többek között alapítványi segítséggel szabadgondolkodó szellemben működő iskolákat kívánnak alapítani, és folyóiratot indítanak. Új gyűjtőpártot alapított Mazowiecki Új lengyel gyűjtőpárt született Tadeusz Mazowiecki volt miniszterelnök zászlaja alatt — szombaton az éjszakai órákban egyhangúlag úgy döntöttek a Demokratikus Unió, az Állampolgári Mozgalom — Demokratikus Akció (ROAD), és a Jobboldali Demokrata Fórum küldöttei, hogy Demokratikus Unió néven egyesülnek, bár frakcióként megőrzik identitásukat. Ez addig terjed, hogy a frakciók saját országos és helyi vezetőségeket választanak, és fenntartják saját szervezeteiket. Az unió 100 tagú tanácsába 80 tagot az országos kongresszus választ, húszat a frakciók delegálnak. Zbigniew Buják, a ROAD alapító társelnöke vezetésével az egyesülési kongresszus előtt kivált a szervezetből annak baloldali csoportja, amely nyugati típusú szociáldemokrata pártot hoz létre. Úgy tűnik, a kongresszus nyomán leválik a Jobboldali Demokrata Fórum szélsőséges része a pártról. Az új Demokratikus Unió stabil demokráciát és politikai pluralizmust, valamint szociális piacgazdaságot akar, kiáll a jogállamiság és az állampolgárok szabadsága mellett. A kongresszus határozatot fogadott el, amelyben megállapodást javasol valamennyi politikai erőnek. Ennek lényege az volna, hogy résztvevői kötelezik magukat: a választási kampányban nem használják fel propagandájukban az életkörülmények romlását okozó, de a reformok végigviteléhez nélkülözhetetlen gazdaságpolitikai döntések kritikáját, nem bátorítják sztrájkokra, tüntetésekre és utcai tiltakozásokra híveiket, és betartják a demokratikus politika játékszabályait. A paktum keretében létrehoznák a legfőbb érdekcsoportok tárgyalási mechanizmusait a szükséges kompromisszumok kidolgozására. Landsbergis elégedetlen A litván parlamenti elnök pénteken azzal vádolta a Nyugatot, hogy az—-félve Gorbacsov elnök helyzetének további gyengülésétől — semmit nem tesz a balti államok függetlenségéért. Vytautas Landsbergis kiábrándítónak nevezte George Bush amerikai elnök és a balti vezetők találkozóját. Landsbergist, valamint az észt és a lett vezetőket a héten fogadta Washingtonban Bush elnök. A litván politikus Los Angelesben mondott beszédében azt mondta: amerikai részről minden alkalommal erőteljesen hangsúlyozták, hogy soha nem fogadták el a Baltikum bekebelezését, de ezen túl semmi nem történt. Hozzátette: igen sok kérdést felvetett a Fehér Házban, válaszokat azonban nem kapott. Landsbergis szerint a Szovjetuniónak jelenleg sincs semmilyen érve arra, hogy miért tartja még mindig megszállva Litvániát, de nincs is szüksége érvekre, hiszen a nyugati hatalmak még soha nem kértek tőle magyarázatot. Besszmertnih Kairóban tárgyal Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter szombaton Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel folytatott tárgyalását követően úgy vélekedett, hogy a közel-keleti helyzet tragikussá válhat, ha nem sikerül haladást elérni a tervezett béke- konferencián. Besszmertnih a tárgyalás után bejelentette, hogy hétfőn Kairóban háromoldalú találkozót tartanak Mubarak elnök és James Baker amerikai külügyminiszterrel, előtte pedig két ízben lesz szovjet—amerikai külügyminiszteri konzultáció az egyiptomi fővárosban. A szovjet diplomácia vezetője, aki szombaton Kairóban tárgyalt Atef Szidki kormányfővel és Ahmed Eszmat Abdel-Megid külügyminiszterrel is, hangoztatta, hogy a minden érintett fél részvételével megrendezendő békekonferencia „megfelelő eszköz” a közel-keleti békekezdeményezések ösztönzésére. Elismerte ugyanakkor, hogy „még sok probléma és nehézség van stratégiai és elvi kérdésekben”. — Haladunk, lehet, hogy lassan, de haladunk — mondta. Besszmertnih utalt arra, hogy a közel-keleti békefolyamat kérdéseiben közös szovjet—egyiptomi álláspontot dolgoztak ki, de nem részletezte c közös platform elemeit. Alapvető fontosságúnak nevezte ugyanakkor a palesztinok részvételét a béke- konferencián, hozzáfűzve, hogy a palesztinoknak először maguknak kell dönteni a kérdésről. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan találkozhat Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével. Alekszandr Besszmertnih Egyiptomból Szaúd-Arábiába utazik tovább, majd kedden Libanonban tesz látogatást. Szombaton Damaszkuszba érkezett James Baker amerikai külügyminiszter, aki kairói látogatása előtt vasárnap Háfez Asszad szíriai államfővel folytat megbeszélést. Antall József Izraelbe látogat (Folytatás a: I. oldalról) zódjék a közel-keleti rendezéssel kapcsolatos izraeli álláspontról, hiszen az elmúlt napokban tárgyalt Izraelben Besszmertnih szovjet külügyminiszter, s kedden érkezik Tel-Avivba Baker, az amerikai diplomácia vezetője. A tárgyalásokon éppúgy, mint a csaknem negyedmilliós magyarajkú izraeli közösség vezető képviselőivel tervezett találkozón, minden bizonnyal szóba kerülnek az antiszemitizmus magyarországi újjáéledésével kapcsolatos ottani aggodalmak. így ezek enyhítésére is jó alkalmat kínálhat a látogatás. A miniszterelnök programjában egyébként egy személyes vonatkozású mozzanat is szerepel: jelen lesz annak az emléktáblának a leleplezésén, amelyet a második világháború idején az üldözöttek mentésében részt vett édesapja tiszteletére helyeznek el. (MTI) ILYEN MEG NEM VOLT Kanadai—szovjet katonai megállapodás Katonai együttműködési megállapodást kötött pénteken a Szovjetunió és Kanada abból a célból, hogy elkerülhetőek legyenek a véletlen fegyveres incidensek a két hadsereg egymáshoz térben közel eső hadgyakorlatain. A szerződés, amelyet Mihail Moi- szejev szovjet és John de Chastelain kanadai vezérkari főnök írt alá, elsősorban a kétoldalú kommunikáció javítását irányozza elő a két ország katonai vezetése között azokra az esetekre, ha a gyakorlatokon a felek veszélyes eszközöket, például lézert vetnek be. Kanada rendszeresen tart hadgyakorlatokat saját sarkvidéki területein, a Szovjetunió északi határainak közelében. Fordulat Németországban Fél évvel a háború utáni első össznémet választások után földcsuszamlásszerű változás következett a német választói magatartásban, különösen Ke- let-Németországban. Az Emnid Intézet által a Der Spiegel hétfői kiadása számára készített reprezentatív felmérés szerint Kelet- Németországban a CDU (Kereszténydemokrata Unió), amely 1990 decemberében az egykori NDK-ban a szavazatok 41,8 százalékával egyértelműen győztes volt, most csak 28 százalékot kapna. Ezzel szemben a Szociáldemokrata Párt (SPD) — a decemberi választások vesztese, Kelet-Németországban 24,3 százalékkal — a voksok 38 százalékát szerezné meg. Mindez annyit jelent, hogy fél év alatt az egykori NDK-ban 1,7 millió választó pártolt át a SPD-hez a CDU-tól. A drámai kelet-németországi fordulat Németország egész területén is a szociáldemokraták pártját emeli fel a dobogó csúcsára. Ha most vasárnap parlamenti választásokat rendeztek volna, a választók 40 százaléka döntött volna az SPD mellett, 38 százalékuk a CDU/CSU, 12 százalékuk a szabaddemokraták (FDP), hat százalékuk a zöldek és két százalékuk az NSZEP utódjaként elkönyvelt Demokratikus Szocializmus Pártja mellett. Az FDP-választók kis többséggel amellett vannak, hogy pártjuk Bonnban váljon ki a jelenlegi CDU/CSU/FDP koalícióból és pártoljon át az SPD-hez. A CDU népszerűségének megszűnése együtt jár Helmut Kohl kancellár népszerűségének megcsappanásával. Közvetlen kancellárválasztás esetén most 100 polgárból 51 az SPD jövendő elnökére. Björn Engholmra adná szavazatát, és csak 41 Helmut Kohlra. IRAK* Az ENSZ-erőkre még várni kell Az ENSZ főtitkára szerint mindenképpen a Biztonsági Tanács felhatalmazása lenne szükséges ahhoz, hogy a világszervezet rendőri erőket küldjön Irakba a kurd menekültek védelmére, akkor is, ha Bagdad ebbe beleegyezne. Újságíróknak nyilatkozva Javier Pérez de Cuellar pénteken kijelentette: ő személyes döntéssel sehova nem küldhet fegyveres erőt a BT hozzájárulása nélkül. A főtitkár szerint a 688-as számú határozat, amely általánosságban szól a kurd menekültek megsegítéséről, nem elegendő a nemzetközi rendőri erő kiküldésére. Cuellar mindazonáltal hozzátette: nem kizárt, hogy a Biztonsági Tanács külön határozatot hoz a rendőri egység felállításáról, de mint mondta — az állandó BT- tagállamok a rendfenntartás más módját is választhatják. Erről bővebben nem nyilatkozott. Irak már elutasította az ENSZ- rendörség kiküldésének gondolatát. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője pénteken kijelentette: az Egyesült Államok szeretné, ha Bagdad felülvizsgálná az elutasítást. Az amerikai ENSZ-nagykövet felkereste az iraki küldöttet, akinek „elmagyarázta, hogy milyen fontos lenne, ha Irak együttműködne a világszervezettel” — mondotta az amerikai külügyi szóvivő. Eközben Szaddám Húszéin iraki elnök szombaton fogadta Masszud Barzanit, a Kurdisztáni Demokratikus Párt elnökét. A találkozóról egymondatos tényhírben számolt be az iraki hírügynökség. A kormányhoz hű kurdok által megjelentetett al-Irak című lap szerint a szombati megbeszélésen haladást értek el, és néhány napon belül várható a kormány és a kurdok közötti megállapodás közzététele. Brit katonák szombaton megkezdték a Törökország déli részére menekült kurdok hazaszállítását az észak-iraki területen létrehozott biztonsági övezetbe. A több ezer menekültet teherautókkal, buszokkal és helikopterekkel szállítják át, de sokan lesznek, akiknek gyalog kell megtenni az utat, ellenséges területen is áthaladva — mondta szombaton Robin Ross brit tábornok, a műveletet irányító brit csapatok parancsnoka. Mintegy 4000 brit katona segít a kurd menekülteknek a hazatérésben. Ugyancsak szombaton megkezdődött a kuvaiti kormány átfogó akciója, amelynek keretében néhány hét alatt hazatelepítik az iraki —kuvaiti háború idején külföldre menekült közel 400 ezer kuvaiti állampolgárt Európából és a közel- keleti országokból. A külföldön élők hazatérését eddig tudatosan korlátozta a kuvaiti vezetés, mivel a háborús pusztítás következtében akadozott a víz-, energia- és számos más alapvető közszolgáltatás. A közalkalmazottaknak június közepéig munkába kell állniuk, és a kormány a héten bejelentette, hogy május végétől leállítják a külföldön élő kuvaitiaknak nyújtott segélyek kifizetését, hogy ezzel is hazatérésre ösztönözzék a távozot- takat. A kuvaiti légitársaság nyolc repülőgépe, a tervek szerint, 14 ezer kuvaiti állampolgárt szállít haza ingyen a jövő héten. A Pravda a szovjet—amerikai viszonyról
