Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-25 / 121. szám

2. oldal, 1991. május 25. PETŐFI NÉPE SOROS NEM KECSKEMÉTET — PRÁGÁT TÁMOGATJA Az egyetem ettől még megvalósulhat Többször találkozhattak már ol­vasóink a kecskeméti Közép-euró­pai Egyetem létrehozásával kapcso­latos cikkekkel lapunkban. Most megint érdemesnek tartjuk szólni róla, mégpedig azért, mert a Ma­gyar Nemzet tegnapi számában ter­jedelmes írás látott napvilágot, amelyben Mécs Imre — az egyetem kuratóriumának elnöke — mellett nyilatkozott Soros György is, aki­nek tekintélyes támogatásával nem­rég létrejött Prágában(l) egy intéz­mény, mely ezt a nevet viseli: Kö- zép-Európa Egyetem. Vagyis Soros úr nem Kecskemétet támogatja, ha­nem a csehek fővárosát. Hogy mi­ért? Idézzük néhány mondatát: ■ „Én nem új egyetemet akartam alapítani, hanem a meglévők szelle­mi megújulását igyekeztem szolgál­ni. Másrészt én valóban a posztgra­duális képzést tartottam elsőként megvalósitandónak. Ezeknek azonban, az országok szellemi köz­pontjaiban. Budapesten az ELTE, Prágában a Károly Egyetem égisze alatt kell működniük ... Félreértés ne essék; én soha nem vontam két­ségbe, hogy a kezdeményezés Mécs Imre érdeme. Joga van az elneve­zéshez is, bár a Közép-Európa Egyetem már be van jegyezve, ezért talán célszerűbb volna a kecskemé­tit egy árnyalatnyi eltéréssel meg­különböztetni tőle. Meg vagyok azonban arról is győződve, hogy ha most nem is tudok az ö elgondolá­sával foglalkozni, mivel ennek a láncnak a kiépítése is rengeteg ve- szödséggel jár, a második fázisban a Kecskeméten létrejövő intézmény is beilleszkedhetne a Közép-Euró­pa Egyetem rendszerébe.” Tehát a név már „úszni” látszik, ahogy Soros úr támogatása is, ami a közeljövőt — és, persze, a kecske­méti egyetemet — illeti. Mi erről a véleménye Merász Józsefnek, a vá­ros polgármesterének, aki tagja az egyetemalapítók kuratóriumának is? íme: — Kecskemét felajánlotta a Ru­dolf laktanya területét és épületeit a Közép-európai Egyetem létreho­zásához, s azóta már az e célt szol­gáló alapítvány tulajdonába került az ingatlan. Soros György valóban profi ilyen területen, közreműködé­se talán már fél sikert jelentene, ezért is nagyon sajnálatos, hogy egyelőre nem a mi ügyünket segíti. Viszont az egyetem alapítványának kurátorai az egész világra kiterjedő propagandát igyekeznek kifejteni, támogatókat keresve. Vagyis ez a cél Soros úr nélkül is elérhető. (koloh) ÉVFORDULÓS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Antall József: Kiépült egy működőképes rendszer (Folytatás az I. oldalról) ban, hogy a tulajdonbiztonság megte­remtésének eszköze lehet a most elfo­gadott kárpótlási törvény. Mindezek tükrében az elmúlt egy évet sikeresnek értékelte a kormányfő, hangsúlyozva, hogy az eredmények kü­lönösen akkor mutatkoznak meg, ha a többi volt szocialista ország helyzeté­vel, belső folyamataikkal vetjük azokat össze. Mindez, persze, a kormány szá­mára nem adhat okot semmiféle önelé­gültségre vagy hamis optimizmusra — szögezte le Antall József, elsősorban az átalakulás okozta életszínvonal-beli problémákra, szociális nehézségekre és a munkanélküliséggel kapcsolatos gon­dokra utalva. A nemzetközi sajtótájékoztatón több külföldi újságíró is érdeklődött Magyarország és a környező államok — elsősorban Csehszlovákia és Len­gyelország — kapcsolatai iránt. A kor­mányfő elmondta, hogy a magyar csehszlovák viszony nem tekinthető rossznak, s a két ország kapcsolatában voltaképpen két komolyabb feszültség- forrás létezik, mégpedig a bősi erőmű, illetve a kisebbségek ügye. A vízlépcső­vel összefüggő legutóbbi szlovák állás­pontra reagálva Antall József leszögez­te: az egyoldalú Duna-clterelést mind a trianoni, mind az 1947-es párizsi béke­szerződésben rögzített határok megsér­tésének tekintené a magyar kormány. A csehszlovák, a lengyel és a magyar kereskedelmi kapcsolatok hátterét Ku­pa Mihály pénzügyminiszter világította meg, s elképzelhetőnek tartotta, hogy a térség három országa egyfajta fizetési uniót vagy szabadkereskedelmi öveze­tet hoz létre a jövőben. Mint mondotta: ezt egyelőre nehezíti, hogy Magyaror­szág és Lengyelország nem fogadják el egymás fizetőeszközét, s hazánknak csupán Csehszlovákiával lenne erre vo­natkozó megállapodása. A kormányzati munka hiányossága­it, az esetleges helytelen döntéseket fir­tató kérdésekre Antall József röviden úgy reagált: a kormány egyéves műkö­désé alatt nem követett el súlyos vagy jóvátehetetlen hibát. Nem titkolta ugyanakkor, hogy voltak bizonyos ki­vitelezési hibák vagy helytelen Üteme­zésű döntések. Ehhez kapcsolódóan — egy másik kérdésre válaszolva — azt is világossá tette a kormányfő, hogy nem tervezi a kabinet átalakítását. A koalíción, valamint saját pártján, az MDF-en belüli viszonyokat értékel­ve kijelentette: nem lát olyan szélsősé­ges politikai erőt, amelyet meg kellene fékeznie. A kormányfő nem volt haj­landó semmiféle feltételezésbe bocsát­Üzletrészt kap a szövetkezeti tag Januártól szabad orvosválasztás (Folytatás az I. oldalról) 1992. március 31-éig tartana, az át nem alakult szövetkezetek esetében a cégbí­róság a határidő lejárta után kimondja a megszűnést, a szövetkezet vagyonát ezután fel kell osztani. Az átmenet első és legfontosabb lé­pése a vagyonnevesítés, tehát a szövet­kezeti tulajdont vissza kell vezetni a korábbi tulajdonosokra, a tagokra. Ennek eredményeképpen a szövetkeze­ti tag absztrakt értelemben vett üzlet­részt kap. Erre értékpapírt állítanak ki, ezt a tag kilépéskor magával viheti, készpénzt azonban nem vihet ki a szö- vetkezetbőf. A szövetkezetek földjére az üzletrész-konstrukció nem vonatko­zik, mert a termőföld kívánságra visz- szakerülhet az eredeti tulajdonosok birtokába. Az ún. maradványföldek a szövetkezetek közös tulajdonába ke­rülnek, és így nevesitendők. A törvény- javaslatot ismertető Kecskés László igazságügyi minisztériumi államtitkár­helyettes elmondta: a cél az, hogy a vagyont mindenütt 100 százalékig ne- vesítsék, de a szövetkezeti közgyűlés kétharmados többséggel mást is hatá­rozhat. A vagyonnevesítés után következhet a szövetkezetek szerkezeti átalakítása, ehhez a tervezet szerint legalább kettő, de inkább több közgyűlést kell tartani. Ezután kell elfogadni az új alapsza­bályt és megválasztani az új vezetősé­get. A régi vezetés mandátuma ugyanis- a hatalomátmentést elkerülendő — legkésőbb az új alapszabály elfogadá­sával lejár. Mivel az Alkotmánybíróság döntése értelmében a személyi szám használata alkotmányellenes, a kormány csütörtö­ki ülésén úgy határozott, hogy szep­tember 30-áig a parlament elé kell ter­jeszteni azt a három törvényjavaslatot, amely a személyi adatok védelmét, az állami népességnyilvántartás (a lak­cím- és az anyakönyvi nyilvántartás) rendjét, valamint statisztikai adatgyűj­tést szabályozza. A tájékoztatón el­hangzott, hogy az átállás 3,3—9,6 mil­liárd forint többletet jelent a költségve­tésnek. A kabinet két előterjesztést hallga­tott meg a társadalombiztosítási rend­szer átalakításával kapcsolatban. Az egyik a tb. megújítási koncepciójának elvi kérdéseivel, a másik a tb. önkor­mányzatával foglalkozott. A tb.-koncepció egyik lényeges vo­nása az, hogy a biztosítási elvre való átállás sem jelentheti azt, hogy egyes csoportok ellátatlanul maradnak. A terv szerint már 1992. január l-jétől szabad lenne az orvosválasztás. A biz­tosítottak igénybe vehetnék továbbá a privatizált szolgáltatásokat is, ha nem esnek luxuskategóriába. A tájékozta­tón elhangzott az is, hogy az állami vagyon privatizációja során térítés- mentesen kell vagyonhoz juttatni a tár­sadalombiztosítást. Sziromhullás és államvizsga Idén is „sziromhullással” búcsúztat­ták egymást a kecskeméti kertészeti fő­iskola végzős diákjai. A hajnaltól haj­nalig tartó rendezvényt nyitó közös fürdőzés után, a ballagok vezére a fő­igazgatótól ünnepélyes keretek között vette át az intézet kulcsát. Az iskola medencéje körüli délelőtti vigasság után emlékfát ültettek a kertészetisek, majd lovas kocsira ülve indultak el, hogy megkoszorúzzák az intézmény ki­helyezett tanszékeit, vagyis a környék­beli kocsmákat. A délutáni tanár—di­ák sportvetélkedőt búcsúvacsora kö­vette, s hajnalig tartó mulatozással zár­ták az idei „sziromhullást”. A megye többi főiskoláján csende­sebben búcsúznak cl a végzős főisko­lások. Az utolsó vizsgaidőszak végén azonban mindenütt megkezdődnek az államvizsgák. Kecskeméten, a GAMF-on 109 nappalis és 13 levele­zés hallgató, 15 leendő szaküzemmér­nök, a tanítóképzőn 124 nappalis és 41 levelezős, a kertészeti főiskolán 95 nappalis és 30 leendő szaküzemmér­nök készül arra, hogy júliusban átve­hesse a diplomát. Az Alkotmánybíróság még nem döntött A várakozással ellentétben május 24-én, pénteken sem hozott döntést az Alkotmánybíróság a kárpótlási, tör­vénnyel kapcsolatos, Göncz Árpád köztársasági elnök által feltett négy kérdésben — közölte dr. Holló And­rás, az Alkotmánybíróság főtitkára az MTI érdeklődésére. A főtitkár elmondta: az Alkot­mánybíróság hétfőn teljes ülésen folytatja a köztársasági elnök indít­ványának tárgyalását. Várhatóan kedden vagy szerdán hirdetnek hatá­rozatot a meghívott közjogi méltósá­gok és a sajtó képviselőinek jelenlé­tében. Szabad György Szöulban Szabad György elnök vezetésével Szöul­ban tartózkodó magyar országgyűlési kül­döttséget pénteken fogadta Ro Te Vu, a Ko­reai Köztársaság elnöke. A megbeszélés so­rán a dél-koreai államfő kiemelte a két or­szág fejlődésének azonos és eltérő vonásait, s rámutatott arra, hogy mind politikai, mind pedig gazdasági téren van arra lehetőség, hogy egymástól tanuljunk: Korea számára a magyar politikai változások demokratikus, békés jellege, Magyarország számára pedig a dél-koreai gazdasági fejlődés jelenthet hasznos példát. Ro Te Vu elnök nagyra értékelte hazánk készségét a Koreai Köztársaság ENSZ-felvé- teli törekvéseinek támogatására, valamint az ország egyesítési erőfeszítéseivel kapcsolatos magyar álláspontot. A küldöttség találkozott Kim De Dzsung- gal, a legnagyobb parlamenti ellenzéki erő, az Új Demokratikus Unió elnökével is. A neves dél-koreai ellenzéki politikus ta­nulságosnak tartotta a magyarországi válto­zásokat, kiemelve a piacgazdaságra való át­térés jelentőségét a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének szempontjából. kozni azzal kapcsolatosan sem, hogy milyen változást indíthat el a koalíción belül, ha történetesen a június végi kis- gazda-nagyválasztmányon Torgyán Józsefet választanák pártelnökké. Az ellenzéki pártok részéről elhang­zott bírálatokra is reflektált a miniszterelnök, és kifejtette: véleménye szerint nem érvényesül centralizáció a politikai életben. Hozzátette: ő maga az alkotmányból adódó feladatkörét látja el, s nem véli felfedezni a politikai egyeduralom jeleit. A sajtótájékoztatón — ugyancsak a külföldi tudósítók érdeklődésére — szóba került a hitelek vagy a törleszté­sek esetleges felfüggesztésének kérdése is. A kormányfő és a pénzügyminiszter egybehangzóan azon az állásponton voltak, hogy Magyarország számára nem járható a lengyel út. és így semmi­féle átütemezésre vagy adósságelenge­désre nincs mód. A pénzügyi kérdések­nél maradva Kupa Mihály nem tartot­ta elképzelhetetlennek, hogy egy éven belül megteremthető a forint konverti­bilitása. Végezetül — a nemzetközi sajtókon­ferencia utolsó újságírói kérdésére vá­laszolva — Antall József elmondta, hogy egészségi állapota jó, legutóbbi orvosi felülvizsgálatának valamennyi eredménye negatív. RMDSZ KONGRESSZUS MAROSVÁSÁRHELYEN Van-e jövője a romániai magyarságnak? (Folytatás az I. oldalról) vesz részt, a meghívott bel- és külföldi vendégek száma több mint 130. Míg a tavalyi nagyváradi kongresz- szusra - Marosvásárhely „fekete már­ciusa" után és a választások előtt - - az egység parancsoló igénye nyomta rá bélyegét, az idei kongresszuson a poli­tikai, világnézeti pluralizálódás és a platformszabadság feszítő kérdése áll az előtérben. Van, aki ezt korainak tartja, mások szerint viszont épp a léte­ző igény tagadása szakíthatja darabok­ra az egységet. A másik központi kér­dés': az-eddigi «lágyabbnak'”>mondott vagy a radikálisabb politikai irányvo­nal kerekedik-e felül. Sütő András köszöntő beszédében annak a reményének adott hangot, hogy „a különbözőségek polifonikus jellege a közös cselekvés irányába ser­kent, mindennek rendelt ideje van, a széthúzásnak azonban soha” — mon­dotta. Tőkés László, az RMDSZ tisztelet­beli elnöke nyitóbeszédében a radika­lizmus módszertani elvét ajánlotta a kongresszusnak, a gyökeres szakítást a múlttal. Szűcs Géza, az RMDSZ főtitkára beszámolójában igennel felelt arra a mindenkit foglalkoztató csüggeteg kér­désre, hogy van-e jövője egyáltalán a romániai magyarságnak. Szavai szerint a nemzetközi konstalláció Erdély aranykora óta talán egyszer sem volt olyan kedvező, mint most. Ugyanis az erdélyi magyarság partikuláris érdekei egybeesnek a világpolitikában érvényre jutó általános érdekekkel és erővona­lakkal, ami már a nyolcvanas évek vé­gétől lehetővé teszi az erdélyi magyar­ság számára, hogy egyik katalizáló ele­mét képezze a kelet-európai politikai folyamatoknak. Sajátos körülmény, hogy alapvető érdekei most a románsá­géval is megegyeznek. Szőcs Géza hangsúlyozta, hogy a ro­mánok alapvető érdekei a polgároso­dás, a civil társadalom felépítése. A volt rezsim hatalmi monopóliumá­nak birtokosai ugyan aktívak, a de­mokrácia elleni polgárháborújukat egyelőre magyarellenes mundérba búj­tatták, de a tisztánlátó román elmék már felismerték, hogy a román társa­dalom előtt álló fő célkitűzésként nem a magyarság asszimilációját kell megje­lölni, hanem az ország polgárosítását és az európai civilizáció vérkeringésébe való bekapcsolását. E két célkitűzés pedig egymást kizá­ró stratégiákat feltételez. Egy diszkri­minációra épülő, vagy azt tartalmazó struktúra nem képes megfelelni a társa­dalmi-politikai gazdasági fejlődés kö­vetelményeinek, a piacgazdaság törvé­nyeinek és szükségszerű összeomlásá­hoz vezet — hangsúlyozta Szőcs Géza. TIT: VÁLÁS UTÁN Az értesítés időben elment Jeszenszky Géza a pápánál II. János Pál pápa pénteken magán­kihallgatáson fogadta Jeszenszky Géza külügyminisztert. A magyar diplomácia vezetője a negyvenöt perces találkozó után rövid udvariassági látogatást tett Angelo So- dano érseknél, a vatikáni államtitkár­ság vezetőjénél, és Jean-Louis Tauran érseknél, a Vatikán államközi kapcso­latokért felelős vezetőjénél (külügymi­niszterénél). A napokban megalakult Bácskai TIT Egyesület titkára, Mocsári Aladár tegnap eljuttatott szerkesz­tőségünkbe két olyan levélmásola­tot, melyek eredetijeit dr. Tölgyesi István, a megyei egyesület elnöke és Szabics István ügyvezető igazgató kapták kézhez ajánlott küldemény­ként. A levelek kelte: április 25. — Ezzel pusztán azt szeretnénk bizonyítani — mondta a bajai tit­kár —, hogy Szabics úrnak a pén­teki Petőfi Népében megjelent nyi­latkozatával ellentétben, mi tájé­koztattuk szándékunkról a megyei vezetőséget, és a levelekben egyút­tal meg is hívtuk kettőjüket a kül­döttgyűlésre. Úgy hiszem, ebből kiviláglik, hogy Szabics úr nem­csak az újságból értesülhetett a ba­jai elképzelésekről. A megjelent cikkekhez és nyilatkozatokhoz rö­viden a következőket szeretném hozzáfűzni: ezt a lépésünket nem személyek és szervezetek elleni in­dulatok vezérelték. Önállóan sze­retnénk működni, a küldöttgyűlés egyhangúan határozott így. Meg­győződésem, hogy fönt tudjuk majd tartani magunkat. Lehet, hogy szegények leszünk, de függet­lenek. A megyei TIT-vagyon ará­nyos részét nem követeljük, csak kérjük. Reméljük, hogy tisztesség­gel meg tudunk egyezni a megyei vezetőséggel, mi ugyanis nem sze­retnénk az ügyet bírósági útra te­relni. — m — EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Amerikai—brit óvatosság Gorbacsovval szemben Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia pénteken óvatosan reagált Mihail Gorbacsov szovjet elnök szerdán, nyíltan kifejezett kívánságara, hogy jelen akar lenni a hét legfejlettebb ipari ország idei csúcsértekezletén" — George Bush amerikai elnök és John Major brit kormányfő telefonon megegyezett abban, hogy a meghívás attól függ: elösegíti-e a szovjet gazda­sági reformot — jelentette a BBC. Az idei hetes csúcs Londonban lesz július közepén. A BBC-közlés szerint George Bush azt mondta, hogy Gorbacsov meghí­vása ügyében egyetért Majorrel, aki — mint a találkozó házigazdája — maga dönt majd ebben az ügyben. Korábban brit diplomáciai körökben azt mondták az MTI-nek. hogy a brit kormány formailag ugyan maga dönt, gyakorlatilag azonban mégsem egyedül, mert Gorbacsov meghívása, vagy meg nem hívása kollektív elha­tározás lesz. Azt is hozzátették, hogy a döntést minden bizonnyal az utolsó pillanatokban hozzák meg a hetek. Rövidebb a COCOM-üsta A COCOM-bizottság csütörtökön, a késő esti órákig tartó ülésén úgy döntött, hogy átlagosan mintegy ötven százalékkal csökkenti a tilalmi listán szereplő termékek és berendezések számát. A 17 ország magas rangú küldötteiből álló testület arról is döntött, hogy a stratégiai okokból to­vábbra is korlátozás alatt maradó cikkek egy különleges, de megkönnyített engedélyezési eljárás fenntartásával hozzáférhetőek lesznek a már eddig is kedvezményekben részesült Magyarország, Lengyelország és Csehszlová­kia számára. A későbbiekben lehetséges lesz, hogy a három országgal kapcsolatban mindenfajta korlátozást megszüntessenek. Allan Wendt nagykövet, az amerikai küldöttség vezetője csütörtökön elmondta: a döntés mértéke meghaladja az eredetileg tervezettet. Tavaly nyáron a COCOM tagjai még csak körülbelül egyharmadda! akarták csökkenteni a tilalmi listán szereplő cikkek számát. Most csak azoknak a termékeknek exportja maradt tilos, amelyek magas szintű stratégiai­biztonsági fontosságúnak tekinthetők. Carnogursky: jogszerű a C változat A szlovák kormány keddi ülésén még nem döntött arról, hogy ténylegesen folytatni kell a bősi vízlépcső megépítésének C változat szerinti munkálatait. Csupán az ezt megelőzően szükséges lépések megtételéről határozott jelentette ki pénteken Pozsonyban Jan Carnogursky szlovák miniszterelnök. Carnogursky hangsúlyozta: a keddi szlovák kormányülésen elfogadott álláspont értelmében egyebek közt a magyar féllel való tárgyalást is indít­ványozzák a csehszlovák szövetségi kormánynak. A szlovák miniszterelnök Antall József magyar kormányfő nyilatkozatá­ra reagálva hangoztatta, hogy nincs szó a trianoni szerződés megsértéséről. Carnogursky szerint az úgynevezett C változat megvalósítása (amelynek során csak csehszlovák területen építenék meg az erőművet) csupán átme­neti szükségmegoldás lenne a magyar fél által okozott károk enyhítésére. Ez az alternatíva nem számol a „Duna vizének nagyobb mennyiségű elterelésével" érvelt Carnogursky a szlovák álláspont szerinte jogszerű volta mellett. Amerikai cég fegyverüzlete Dél-Afrikával Négy éven át szállított rakétarendszerekhez szükséges alkatrészeket és műszereket a Dél-afrikai Köztársaságnak az érvényben lévő fegyvereladási embargó ellenére, a CIA tudomásával egy amerikai cég, a Pentagon egyik hadiszállítója. Ezt állította pénteken az ÄBC amerikai televízióállomás és a Financial Times című brit újság. Mindkét tömegtájékoztatási eszköz az amerikai védelmi és igazságügyi minisztérium meg nem nevezett tisztségviselőire hivatkozott, akik szerint vizsgálat indult az ügyben a vétkes cég ellen. Az amerikai Központi Hír­szerző Hivatal (CIA) nem volt hajlandó észrevételt fűzni e sajtójelentések­hez. A szóban forgó cég, a Pennsylvania államban működő International Signal and Control e jelentések szerint 1984 és 1988 között rakétakísérletek értékeléséhez szükséges fényképezőberendezéseket, a rakétákról, érkező . jelek vételére alkalmas radarokat, továbbá giroszkópokat (az irányítható rakéták földrajzi helyzetének koordinátáit rögzítő és a rakéta helyzetét stabilizáló műszereket) szállított az apartheid-rendszer -hadsetfegéttek. I Az Észak-atlanti Közgyűlés tanácskozása A hollandiai Rotterdamban pénteken megkezdje érdemi munkáját a 16 NATO-ország parlamentjeinek tagjaiból álló Észak-atlani Közgyűlés, amelynek tevékenységében társult tagként Magyarország, Bulgária. Cseh­szlovákia, Lengyelország, Románia es a Szovjetunió is küldöttséggel vesz részt. A tanácskozás vasárnap ér véget. Az Észak-atlanti Közgyűlés hivatalosan nem része a NATO-szervezeté- nek, de mint Vásárhelyi Miklós, a magyar országgyűlés küldöttségének vezetője elmondta az MTI tudósítójának, „párhuzamos struktúrája” egyre nagyobb jelentőséget nyer. Már az első nap vitáiban is. és az ülésszakra előkészített anyagokból is kitűnt ez. Elhibázott tanulmány Csernobilről Anatolij Karpov, a sokrétű közéleti szerepet játszó szovjet sakkozó, volt világbajnok, a „Csernobil-segély” nevű, nem kormányszintű nemzetközi szervezet elnöke elhibázottnak tartja a Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség minap nyilvánosságra hozott Csernobil-tanulmányát, amely szerint az 1986-os ukrajnai reaktorszerencsétlenség sokkal kisebb sugárszennyezést okozott, mint korábban feltételezték, s nem mutatható ki a szokásosnál sokkal nagyobb arányban a fehérvérűség vagy a pajzsmirigy-betegség a katasztrófa tágabb környezetében élő emberek körében. Karpov csütörtökön, New York-i sajtóértekezletén a nemzetközi szakér­tői csoport által végzett felmérés két vélelmezett fogyatékosságára hívta fel a figyelmet: nem vizsgálta azokat az embereket, akik a serült reaktor közvetlen közelében éltek, s azokat sem, akik a későbbiekben részt vettek a szennyezett terep sugármentesítési munkálataiban. Új korszak a lengyelek és a zsidók kapcsolatában Lech Walesa lengyel köztársasági elnök szerdán este hazaérkezve négy­napos hivatalos izraeli látogatásáról kijelentette: e látogatás új korszakot nyitott a lengyelek és a zsidók kapcsolatában, nemcsak Izrael vonatkozásá­ban, de a világszerte szétszórtan élő zsidókhoz való viszonyban is. Határozottan cáfolta, hogy bárki is kérte volna a varsói palesztin követ­ség bezárását. A repülőtéren válaszolva az újságírók kérdéseire elmondta: a Siratófalnál elhelyezett papírra a következő kívánságot írta — „A világ együttműködésével sikerüljön a lengyel reform".

Next

/
Oldalképek
Tartalom