Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-15 / 87. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. április 15. KRISTÁLYREPEDÉSEK A sertésháború és a túlélési esélyek Kezdetben volt a Városföldi Állami Gazdaságnak — a sertésvertikum teljessé tételeként — egy vágóhídja. Ahogy sok más gazdasági szerkezetet, ezt az egységet is „megcsapta az átalakulás szele”. No, nem csak azért, mert a gazdaságban, illetve a feldolgozóban dolgozók úri passzióból más — beláthatóan szigorúbb — szervezetben óhajtanának tevékenykedni, sokkal inkább gazdasági megfontolások késztették az átalakulás kezdeményezőit, végrehajtóit. Az állami gazdaság melléküzemágaként a vágóhíd tíz év óta állandóan növekedő közvetlen ágazati eredményt produkált, ráadásul a gazdaság összes árbevételének mintegy 60 százalékát. Eljött azonban az az idő, amikor ilyen gazdálkodással is csak talán lehet talpon maradni, viszont a korszerűsítésre, a fejlesztésre biztosan nincs lehetőség. A kiút a privatizáció, lehetőleg külföldi tőke bevonásával. Az könnyen belátható, hogy a gazdaság egy részét nem igazán akarja a külföldi tőke, a vágóhídnak azonban lehet esélye egy közös vállalat létrehozására. Azaz ma már a létrehozásról hál’ az égnek, múlt időben beszélhetünk, hiszen a Kristályhús Rt.-t december végén bejegyezte a cégbíróság. A tulajdonosok alapítás feletti öröme azonban már az első időben sem volt felhőtlen. Piac kinn és benn A világpiaci ármozgás egyik élesztője a hazai tájakon dúló sertésháborúnak. Míg tavaly decemberben a sertés tonnánkénti világpiaci ára 1530 dollár volt, március közepén már 1217 dollár. Ami mind hagyján, hiszen még ennyiért is odaadnák a sertést, ha lenne kinek. Azok a piacok azonban, ahová a Kristályhús szállította termékeinek 70 százalékát — Jugoszlávia, Szovjetunió, más volt KGST-országok — bizony nem nagyon visznek árut tőlük. Azaz ezek az országok szívesen vennének húst hazánkból, azonban a fizetéssel komoly nehézségek vannak. Az árucsere talán megoldás, de hiába van felkínálható árualap odakint, szállítható hús idebent, ha a kettő sehogyan sem akar egy üzlet része lenni. Nem beszélve arról, hogy a barterüzlet- ben behozott áruból pénzt akarna látni a húst szállító, de arra már végképp nincs felkészülve, hogy ezeknek az áruknak ő találjon itthon fizetőképes új gazdát. Van szó, persze, az úgynevezett barterház- ról, ahol e cseréket le lehetne bonyolítani, de e pillanatban ennek működése legföljebb álmainkban létezik. Ez a feldolgozó baja, mondhatják a termelők. Akiknek, az elmondottak figyelembevételével, az rt. csak szeretne a piaci versenynek megfelelő felvásárlási árat és minél gyorsabban fizetni. Ja, és persze átvenni is szeretnék a felajánlott sertéseket. Ez azonban nem is olyan egyszerű, hiszen a Kristályhús Rt. januári nyitókészlete 9750 ha- sitott félsertés volt, tehát bőséges árualappal indultak az idei esztendőnek. Ehhez a januári nagy sertésleadási rohamban — éjjel-nappali műszakban — levágtak még 15 742 jószágot. Az rt. szakemberei gyorsan hozzáfűzték ehhez, hogy e sertéseket a tavalyi termelési áron, 70-72 forintért vették át. És pontosan ebben az időszakban „leállt” a piac. A társaság raktáraiban bennragadt 1398 tonna szalonnás, bőrös félsertés. Igényelve a hűtést, ami immáron a vállalat számláját mintegy hatmillió forinttal terheli, és havonta 6 forinttal növeli meg a feldolgozott áru kilónkénti önköltségét. Mennyi az annyi? A kényszerhatásnak az eredménye az lett, hogy egy hétre teljesen leálltak a hízóátvétellel, aztán pedig csökkentett ütemben vásárolták meg az állatokat. Ennek ellenére az első negyedévben mindössze 400 hízóval kevesebbet dolgoztak fel, mint tavaly ilyenkor. Mi az oka a termelőknél kitört túltartási pániknak? Két éve Kecskemét környékéről kilenc húsipari vállalat szállította a hízókat, az ország minden részébe. Most viszont a Kristályhúson és a Kunsághúson kívül nincs más felvásárló ezen a vidéken. Nagy kérdés azonban, hány levágásra ítélhető hízóval lehet számolni? Kecskeméten sokan állítják, a városban és környékén húszezer állatot lehet azonnal vágóra küldeni. Vajon mennyi lehet valójában az a 20 ezer? Vajon az-e az igazság, hogy egy-egy termelő több fel- vásárlási megbízottnak jelenti be a leadásra szánt állatokat, és így a számlálásnál a valóságosnál több sertés mutatkozik? Vagy éppen ellenkezőleg, a becslések jóindulatúan (!) kevesebb sertést jeleznek a valóban az ólakban hízóknál? Egy biztos: a piaci—átvételi—ármozgások a legtöbb termelőt, illetve termelést koordináló vállalkozást arra késztették, hogy ne írjon alá éves szerződést a feldolgozóval. A Kristályhús Rt. — a Városföldi Állami Gazdaság, a Terinvest Kft., a milánói So- resco cég és a magánszemélyek — mégis bizakodnak, mondván, nekik talán mégis jobb esélyeik vannak a sertésháború túlélésére, mint a „nagyoknak”. Mármint, ha a piac és a világpiaci ár kissé biztatóbbá válik, ha a hízóátvétel folyamatosan és különösebben megrázó események nélkül zajlik, ha nem kell a munkák finanszírozásához hitelt — és kamatait—igénybevenni. . ., ha a ... ha a ... Szóval, ha valami mégis összejönne úgy, ahogy ők szeretnék, akkor lehetséges, hogy a mai 4-5 százalékos termelésiérték-arányos nyereség — aminek ma tízszerese a szokásos kamat — jobban közelíthet az eredményes munkához elviselhető mértékhez . . . Gál Eszter Óvodapedagógusok az óvodákért A Magyar Óvodapedagógiai Egyesületet tavaly májusban alakították meg az érdekeltek, hogy ily módon valósítsák meg a szakmai összefogást, s tegyék szorosabbá az elmélet és gyakorlat egységét. Az egyesület feladatai között, egyebek mellett, a szakmai érdekképviselet erősítése, az óvodapedagógiát érintő törvények és jogszabályok tervezetének véleményezése, fórumok létrehozása, a képzési és továbbképzési rendszerek szakmai gondozása szerepel. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékes vezetőivel, az egyesület megalakulását követően, egyeztették az együttműködés lehetőségeit. Megegyeztek abban, hogy az óvoda jövőbeni helyzetét az alapellátás szerves részeként, normatív (állami) finanszírozással kívánják megerősíteni. Mivel ez a parlament döntésétől függ, az országos vezetőség aláírásgyűjtést kezdeményezett. Tíz nap alatt több mint 66 ezer szülő és óvónő írta alá a levelet, amelyet az Országgyűlés kulturális bizottsága oktatási albizottsága elnökének továbbítottak. Az óvodások finanszírozására vonatkozó javaslatot az Országgyűlés elfogadta, s garanciát vállalt arra, hogy az összeget az ön- kormányzatokhoz eljuttatja. A művelődési minisztérium az egyesület tagjainak részvételével bizottságot hozott létre, hogy a közoktatási törvény szerves részeként elkészítsék az óvodai törvényt. Ugyancsak az óvodapedagógusok egyesületének kezdeményezésére, a minisztérium körlevelet adott ki, amelyben felhívja az önkormányzatok figyelmét az olyan, óvodákkal kapcsolatos törvénytelenségek megakadályozására, mint például óvodai csoportok tanév közbeni összevonása, nagy létszámú óvodai csoportok indítása, bölcső- dék-óvodák összevonása, szaktanácsadói hálózat megszüntetése, óvodák bezárása . . . Mindezekről a témakörökről bővebben is szót ejtenek majd a Magyar Óvodapedagógusok Egyesületének második közgyűlésén, amely április 27-én lesz a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán. G. T. T. SAJTÓPOSTA VÁLASZ CIKKÜNKRE A biztosító adott kártérítést — de. Március 11-ei lapszámunk ugyanezen rovatában szóvá tettük: a kecskeméti Simon Ferenc szinte kálváriát járt annak érdekében, hogy a biztositótól megkapja a kitört autószélvédője helyett beépített új szélvédő árát. Mivel a helyi üzletekben nem talált a tönkrement szélvédővel megegyező értékű másik szélvédőt, kénytelen volt a sokkal drágább árút megvenni. Az árkülönbözetét nem fizették ki részére, amit sérelmesnek tart. A történteket kivizsgálta a Hungária Biztosító Rt. Bács- Kiskun Megyei Igázgatóságának vezetője, dr. Herold József , aki az alábbiakról tájékoztatott bennünket: Olvasójuk 601 -es típusú Trabantjának szélvédőjét tavaly októberben összetörték a másik autó által felperdült kövek. Az úgynevezett szekurit (edezett) üveget azonban jobb minőségű, ragasztott üveggel pótolta. Ez 2300forintba került, mellyel szemben mi csupán 740 forint kárt térítettünk meg, mégpedig a katalógusunkban szereplő anyagár alapján. A gépjármüvek kötelező felelősségbiztosításéiról szóló 42f 1970. (X. 27.) Korín, számú rendelet értelmében intézetünk csupán azt a kéirt köteles megtéríteni, amelyért az okozó gépjármű üzemben tartója felelősséggel tartozik. A polgári jog szerint csak a ténylegesen felmerült kár térítendő meg. A kérdéses időszakban bejelentett szélvédőkárok révén tudomásunk volt arról, hogy üzleti forgalomban hozzá lehetett jutni aszóban forgó Trabant-szekurit üveghez, amely például az Autókéi• Kereskedelmi Kft. kecskeméti üzletházában is a vevő rendelkezésére állt, igaz, 817 forintos vételáron. Ezen összeg és a panaszosnak már átadott pénz különbözeiét most megtérítjük. □ □ □ A Hungária Biztosító eme pótlólagos intézkedése miatt aligha lesz elégedett Simon Ferenc, aki kezdetben is hangsúlyozta: számos szakboltot végigjárt, de azon a napon csak 2300 forintért talált legolcsóbban szélvédőt. Ezzel ellentétben állítja a biztosító: igenis kapható volt az időkben a 817 forintos szekurit üveg. Nos, az olcsó szélvédő árusításának vagy hiányának tényét utólag nemigen lehet hitelesen ellenőrizni. Mi az ilyen kellemetlenségek elkerülését abban látjuk, amit a megelőző cikkünk végén is közöltünk: a biztosító kártéritési kalkulációit, kockázatvállalását összhangba kell hozni a jármű- alkatrészek árainak növekedésével. Hogyan szolgáltat az Elektroszer? Van egy NDK-gyártmányú, Effect—3002 típusú porszívóm, amely régóta kifogástalanul működik, de év elején észrevettem, hogy a kikapcsolásakor recsegő hangot hallat. Nem sokkal később égett szagot is éreztem, ami a belsejéből áradt. A helyi Elektromos Karbantartó Vállalatnak a Széchenyi- városban van a szervize, ahová március 21-én bevittem a szerkezetet. Az átvevő kiállította a 04505-ös számú munkalapot, majd jelezte: már másnap érdeklődhetem. Elfoglaltságom miatt csak négy nap múltán mentem vissza az Elektroszer- hez, ahol közölték velem — nem kis meglepetésemre —, hogy a háztartási gépem csak motorcsere révén hozható helyre, s a javítás összes költsége, az áfával együtt meghaladja a háromezer forintot. Drágának találtam az árajánlatot, ezért elvittem a porszívót egy magánvállalkozóhoz. Ő is másnapra mondta, hogy elvégzi a szükséges munkát. Úgy is tett, s az egész műveletért csupán 600 forintot kért tőlem. Elmondta: a gép csapágyhibás lett, s az alkatrész cseréjére volt szükség. Azóta semmi baj vele. Bár minden jó, ha a vége jó, mégis felmerül bennem a kérdés: az Elektroszer szerelője tényleg nem jött rá a gép valódi hibájára, vagy pedig tisztességtelen módon akart foglalkozni a megrendelésemmel és jogtalanul megfizettetni velem nagy összeget? Kiss József Kecskemét Kötvénytulajdonosok - kiszolgáltatott helyzetben Öt éve már annak, hogy községünk több lakója — közöttük én is — telefonkötvényt vásárolt a postától. A. 25. ezer-Jbrintos vállalás révén már minden igénylő hözzajütott saját távbeszélő-állomáshoz. A pénz azonban továbbra is a cégnél, pontosabban most már a távközlési vállalatnál van, s ez számára igen nagy üzlet. Miért? Mert az összegek után mindössze évi 7 százalék kamatot fizet nekünk. Nagyon jól tudjuk, hogy hitelhez ma már 30 százalékos kamat alatt nemigen lehet hozzájutni. A kötvénymódszer is egyféle hitelkonstrukció, amely egy bizonyos célt szolgál, történetesen a környékbeli teléföViéllátottság javítását. JET szándék nemes, de az a véleményem, a távközlésnek is rá kellene döbbennie arra: volt már egy rendszerváltás a velünk kötött megállapodás óta, s az infláció mértéke is magasra csapott; szóval az a minimális kamat szinte szégyenletesnek tűnik számunkra. Azt sem értjük, hogy tőkénknek csaknem felét miért nem tudjuk visszavenni. Egy szó mint száz: kiszolgáltatott helyzetben érezzük magunkat. Andrássy Gyula Páhi Sötétek a kelebiai éjszakák... . . . legalábbis a Dózsa György utcában és környékén, ahol hosz- szabb ideje nem működik a közvilágítás. Minderről Tóth László értesített bennünket, akitől megtudtuk: az arrafelé közlekedők nemcsak a nehezen járható úttest, hanem a sok kóbor kutya miatt is veszélyben vannak. Olvasónk semmiféle hálózatjavítást nem tapasztal ezen a környéken, igy hát azzal magyarázza az utcabeli állapotokat, hogy az áramszolgáltatót teljesen hidegen hagyja, hogy a helyi közterületen felszerelt lámpák jelentős része nem üzemel, amit sajnos az önkormányzat sem kifogásolt még. ÜZENJÜK „Egy régi előfizető” jeligére, Bajára: A bér-, illetve szolgálati lakások használatával és bérleti díjával kapcsolatos tudnivalókat a hatályos lakásügyi jogszabályok tartalmazzák. Az előírások mindenkire vonatkoznak. A hozzánk érkezett, e tárgyú levelének ama kitétele, hogy a rendőr kedvezményezett a szolgálati lakása bérleti költségeire vonatkozóan, nem felel meg a valóságnak.’ Az ilyen díjkötelezettség ugyanis független a munkaköri beosztástól. F. l.-nének, Szabadszállásra: Együttérzéssel olvastuk a kissé viszontagságos élet- útjáról szóló írásos beszámolót, amelyből viíágosan kiderül: ma is nehéz anyagi helyzetben él. Ez utóbbin segíteni kell és lehet, ám korántsem olyképpen, ahogyan Ön azzal próbálkozott, ugyanis az egykori tsz- tagságára hivatkozással háztáji földet nem kaphat. Gazdálkodásra azonban jelenleg is bérbe vehet birtokot. Amennyiben sürgős pénzbeli támogatásra van szüksége, akkor az esetenkénti segélyezés érdekében a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalához forduljon levélben vagy személyesen. Kerácz Ferencnek, Lajosmlzsére: Ha ön valóban két csomag árut vett a helyi, Szabadság téri élelmiszerboltban, ahol azonban négycsomagnyi mennyiséget kellett fizetnie, akkor a kereskedőit jogsértően jártak el. Ha e megkárosítása ügyében hiába reklamált az üzlet vezetőjénél, a, történtek azt sejtetik: ott nemigen törődnek a fogyasztói érdekekkel. Javasoljuk: panaszával forduljon az egységet működtető áfész központjához, amely első fokon jogosult a vizsgálatra és intézkedésre. Megjegyezzük: pénztári többletszámolás, vagy az emiatti jogos panasz el nem intézése esetén akkor jár el helyesen a vevő. ha bejegyzést tesz a vásárlók könyvébe. Kern Andrásnak, Kiskunhalasra és másoknak: A Kárpótlási Hivatal címe: 1399 Budapest VII. kér.. Kürt u. 6. „Lánchíd utcai lakos” jeligére: Lapunkhoz érkezett levelében bírálja a kecskeméti ingatlankezelő vállalatot, amely a tartozásának rövid határidős rendezésére figyelmeztette, pedig Önnek nincs kiegyenlítetlen számlája. Egyetértünk álláspontjával: a cég akkor járt volna el korrekt módon, ha a nyilvántartásában mutatkozó1 dijbevé- telhiányt előzetesen megbeszéli az érintett személlyel, s ha ténylegesen fennáll az adósság, akkor küldi ki a fizetési felhívást. Sz. J.-nek, Jászszentlászlóra: Önhöz hasonlóan több kistermelő panaszolja, hogy a drótférgek és pajorok minden évben megrágják a burgonyagumók jelentős részét. A kártevők ellen hatásosan lehet védekezni a Basudin és Diazi- non talajfertőtlenítőkkel. E szerekből elég egy kávéskanálnyit szórni a burgonyafészekbe, de úgy, hogy az ne érintkezzék közvetlenül a gumókkal. Vargháknak, Bácsalmásra: A módosított illetéktörvény értelmében a gépjármű öröklése után nem a forgalmi érték szerinti, hanem tételes összegű illetéket kell fizetni. Három évnél fiatalabb autó esetén köb- centiméterenként 6 forint az illeték. Mélyszántás — kécskei módra? Igen elgondolkodtató esetről számolt be a minap a tiszakécskei Amka Gábor, aki a helyi Rácz-féle iskola közelében többedmagával volt szemtanúja a következőknek: — Egy dinnyetermelő a földjét készítette elő. Első műveletként a mélyszántásra került sor. De hogyan? Úgy, hogy a traktor a munka közben meglazította az egyik villanyvezeték tartóoszlopának alapját, majd szétszakította a közeli vízvezeték-hálózat főaknájának védőperemét. Döbbenten néztük azt is, amikor az erőgép a gázvezetékrendszer fölött mélyítette a talajt. Műszaki szakemberként is mondom: a közmüvek mentén bizonyos távolságra szigorúan tilos a földművelés. Ez a szabály minden tulajdonosra vonatkozik. Veszélyesnek tűnik, ha a magánvállalkozó nem tartja magára nézve kötelezőnek az ilyesféle előírásokat. Szerkeszti: Veikéi Árpád , Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611
