Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-20 / 272. szám
1990. november 20. • PETŐFI NÉPE • 5 A HARMADIK TERMELŐI- ÁRAMDÍJ-EMELÉS ETÁK Padlóra küldi az iparvállalatokat? A kormány ebben az évben, november elsejétől, már harmadszor emelte fel a termelői áramdíjakat, s először, de jelentősen, a közüle- tek gázfogyasztásának díját is. Túl azon, hogy e beter- vezhetetlen, igen jelentős költségek pénzügyi, termelési zavarokat okozhatnak, megdrágíthatják a termelői árakat, amelyeket nekünk, fogyasztóknak kell kifizetni, ha egyáltalán jut rá pénzünk. Néhány vállalat vezetőjével, energetikusával beszéltünk, s arra kértük őket: mondják el, milyen gondokat, nehézségeket okozott az üzem, a gyár számára a sorozatos áremelés. Előre kérik a pénzt... Bánhegyi Mihály, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat energetikai vezetője pontos kimutatást készített arról, hogy mennyivel növekedett ez év január 8-ától a vállalat áramszámlája. Miután a termelőüzemek esetében sok tételből áll össze az áramszámla, érdemes ezzel megismerkedni. Az említett vállalat esetében az áramszolgáltatás alapdíja ez év január 8-án alig 98 forint volt kilowattonként. Az első áremelés után 125, augusztus 1-jétől 135, november 1- jétől 185 forint. A csúcsdíj jafiuár 8-án 234 forint kilowattonként havonta, ezután 320, majd 340, november 1- jétől 385 forint. A csúcsidei áramdíj, kilowattóránként, kezdetben 2,90, ezután 3,80 majd 3,95, elsejétől 4,70 forint. A nappali áramdíj kilowattonként, január 8-án 2,05, utána 2,30, ezt követően 2,40, majd november 1-jétől 3,20 forint. Az éjszakai áramdíj január 8-án 1,15, november 1-jétől 2,35 forint. —1 Vállalatunk esetében az 1 kilowattóra január 8-a előtt 3,27 forint volt, ez 30 százalékkal emelkedett, elérte a 4,25 forintot. Ez a hátralévő két hónapra 3,1 millió forintos többletkiadást jelent. Ez azonban csak az egyik tétel. A gázdíjat november 1-jétől emelték. Mi egy óra alatt 1200 úgynevezett gáznormálköbmétert használtunk fel. Ennek köbméterenkénti ára eddig 6,76 forint volt, most 12,15 forint, ami 80 százalékos emelkedést jelent. Ez novemberben és decemberben 3,7 milliós többletkiadáshoz vezet. A vállalat kiszolgáltatott, ugyanis januárban terveztük meg a költségeket és nem számolhattunk a három áramdíj- és az egyszeri — drasztikus — gázdíjemelésre. Mi a termékeinkért 60 nap múlva kapjuk meg az ellenértéket, de mi az áramszámlát előre — előlegek útján — fizetjük. Ez a nagyobb áremelés aligha bírható ki. Erre nem lehet felkészülni Szakolczai István, az MMG Automatikai Művek kecskeméti gyárának igazgatója a következőket mondta: — Tavaly az üzem átlagos fogyasztása energiából — villanyból és gázból — 20-25 millió forint volt. Az természetes, hogy számítottunk az energiahordozók áremelésére, s emiatt többet terveztünk a kiadásokra. Ebben az évben azonban háromszor emelték a villamosenergia árát. Erre nem lehetett és nem is lehet felkészülni. Számunkra az augusztusi és novemberi áremelés a villamos energiánál 1 millió, a gáznál pedig 400 ezer forintos többletkiadást okoz. A gond, ezt fejtegette az igazgató, hogy ezt kivédeni lehetetlen, mert már nem módosíthatják a szerződéseket, tehát az energiaáremelés mértékét a termékekben nem lehet érvényesíteni. — Jövőre, figyelembe véve a kényszerítő körülményeket, kénytelenek leszünk az árakat emelni. Ezt legalábbis belföldön érvényesíthetjük, de a kérdés az, hogy a külföldi partner elfogadja-e az új, megemelt árainkban. Ő dönti el, kell-e a drágább termék, vagy sem, Ez kemény ütés volt a vállalat számára, s ez mindenképpen megmutatkozik az eredményességben. A többletkiadás 13,2 millió Nagy energiafogyasztó a Kecskeméti Konzervgyár, ahol Faragó Sándor gazdasági igazgató mondta el a következőket: — Tavaly az energiára fordított költség 132 millió forint volt. Ebben benne van a gáz a villany. Január 8. után szinte negyedévenként emelték a villamos energia termelői árát, ami mondanom sem kell, növelte az általunk előállított konzervek termelői árát is. Az utóbbi áremelés az év utolsó két hónapjában többletköltségként a múlt évi teljes energiafogyasztásunknak 10 százalékát teszi ki. Gázból 12, villanyból 1,2 milliót. Ha a jelenlegi árakon számolom az energiaköltségeket, jövőre a felhasználás 78 millió forinttal kerül többe, mint tavaly, tehát a növekedés több mint 50 százalékos. A konzervek ára is nagyon magas. Mit tehet a Kecskeméti Konzervgyár annak érdekében, hogy termékei eladhatók legyenek, megszerezzék a működéshez szükséges pénzt, s szert tehessenek csekély nyereségre? ' — A nyereség elérhetetlen, ezt már tudjuk. Az utóbbi áremelést már nem lehet a belföldi fogyasztókra hárítani, mert egyszerűen nem veszik meg termékeinket. A külföldi partnerek az exportpiacon nem veszik tudomásul az ország belső inflációját, s ragaszkodnak a szerződésben rögzített vagy az az alatti árhoz. Ami most van, az egy mókushenger, amiből nem lehet kiszabadulni. Kiutat nem látok, a vállalat deficites lesz. Nincs olyan pénzügyi szakember, aki ennyi és ekkora áremelést prognosztizálni tudna az év eleji tervezéskor. A jövő? Ezt nem lehet pénzügyileg meghatározni... Gémes Gábor Nyilvános! Kétszáznegyvenhárom közterületi telefonállomás Kecskeméten, a környékén, s Tiszakécskétől egészen Kunszentmiklósig, vagyis a megye északi felében. Szívesen írnám azt is: ennyi működik, ám a valóság mást mutat. Kiszakított tárcsák, letépett hallgatók, ellopott mikrofonok, görbe pénzek bedobásával érzéketlenné tett érzékelők, és nem egy helyen mintha az is ki lenne írva a fülkeajtóra: WC. A közelmúltig, ebben az évben, 336 ezer forint kárt okoztak a nyilvános távbeszélő-állomásokon sj— a megye említett területén — 10 telefonkészülék ellopásával, 30 tönkretételével és ugyancsak 30 kisebb mértékű megrongálásával. Ballószögben 2, Orgoványon és Tasson 1-1, Lajos- mizsén 2, Tiszakécskén 2, és Kecskeméten 4 közterületi állomást szerelt fel az idén a távközlési üzem. Nem nehéz kitalálni, hogy kiknek építették ezeket az újabb fülkéket, és szerelték föl bennük a készülékeket. Akiknek nem egyéb a telefon, mint támadási célpont, agresz- szivitásuk levezetésének tárgya, vagy akiknek életmentésre, segélyhívásra, mindennapi beszélgetésre kell? A válasz — e nyilvános szolgáltatást illetően — annyira nyilvánvaló ... • Rendőrségi segélyhívásra használták valamikor. Ma már csak utcai műtárgy. Kikapcsolták, mert annyiszor becsapták innét a rend őreit hamis bejelentésekkel. K —1 4 Kadafalva. Egy volt — és most az A A Horváth Döme utca sarkán. 4 Vakon, kibelezve. Ezzel a Május 1. téri (volt) telefonnal „már” Kecskeméten tartunk. 9 Kik jártak itt azelőtt? A Szabadság tér—Móricz Zsigmond utca sarki üzletsor egyik fülkéjéből telefonáló hölgynek nyugodtan tanácsolhatnánk: Nézzen a lába elé! (Tóth Sándor felvételei) KÉTDIPLOMÁS SZÍNÉSZEK Űj színiakadémia ÚJ KÖNYVEK Karinthy Gábor: Én, fájdalomber- ccg. (Pátria Ny., 85 Ft) — Havas Henrik—Végvari József: A cég árulója. (Szféra, 98 Ft) — Kalmár Zoltán: Gombák. 1. (Búvár könyvek) (Móra, 55 Ft) — Lee Jordán: A macska szeme. (Rege, 99 Ft) — A jó házikonyha. Szerk. Hunyadi Erzsébet. (Közgazdasági és Jogi K., 220 Ft) — Országos gyász. Csehszlovákia 1968 augusztusában. Szerk. Kövesd! János. (Téka, 120 Ft) — Steam line English. 1L Tankönyv. (Akadémiai K., 280 Ft) — Tongori Mária: Érdemes megkötni. (Primusz, 109 Ft) — Peros Zejtunc- jan: A XX. század legendája. (Modern könyvtár) (Európa, 45 Ft) — Akadémiai kislexikon. 2. köt L—Z. Főszerk. Beck Mihály. (Akadémiai K., 590 Ft) — Karácsonyi daloskönyv. (Zeneműk., 85 Ft) — Nemere István: Támadás Tingrában. (Széphalom, 87 Ft) — Páli Judit: Boa. 2 kifestő. (Kabala Kft., 89 Ft) — Magyarország autótérképe. (Park K., 159 Ft). Becsengettek az új színiakadémi- án, szeptember 17-én. Megnyitotta kapuit a Bodnár Sándor Drámai Akadémia. Bár az elméleti oktatás még nem kezdődött el, a gyakorlati oktatás — a Fővárosi Gázművek Művelődési Házában — már javában folyik. Usztics Mátyás színművész, ezúttal az akadémia igazgatójaként, tájékoztat az intézmény megalakulásának körülményeiről. ,—« Az akadémia a hajdani Bodnár Sándor Stúdióból jött létre. Nem feltétlenül a fővárosban akartuk létrehozni, de a feltételek itt voltak a leginkább adottak. Egy magániskola nem vár az államtól segítséget, ám az is igaz, hogy nehéz olyan mecénást találni, aki szívesen adja pénzét egy nem termelő vállalkozásba. Sikerült azonban alapítványt létrehozni, mindenekelőtt az Ipari Fejlesztési Bank részvételével, és tárgyalunk más cégekkel is, akik reklámért anyagi segítséget nyújtanának. Megjegyzem, a „Színház- és filmművészképzésért” alapítvány nyitott, bárki csatlakozhat hozzá. — Mi az oka, hogy az elméleti oktatás még nem kezdődött el? — A kormány csak azt a magániskolát fogadja el törvényesen, amely biztosítani tudja a hallgatóknak.— egyebek mellett — a szociális feltételeket is, amelyeket az állami iskola nyújt. A mi diákjainknak csaknem fele vidéki, és nekik egyelőre nem tudunk kollégiumot biztosítani. Remélhetőleg januárra tisztázódnak a jogi bizonytalanságok, s akkor elkezdődhet a hivatalos félév. — Miben tér el ez a színiiskola az államitól?- Nálunk a színészmesterséget kizárólag színészek v taníthatják. A tanárok kiváló kollégáim: Blaskó Péter, Végvári Tamás, Molnár Piroska, Császár Angéla, Schubert Éva, Reviczki Gábor, Rátóti Zoltán. Különbözik még abban is, hogy a növendékek bölcsészképzést is kapnak. A Bodnár Sándor, Drámai Akadémia szerződést kötött a Corvin Egyetemmel, hogy előzetes vizsga után a diákok az egyetemi előadásokat is látogathatják; művészettörténetet, esztétikát, irodalmat és történelmet tanulnak majd. így a negyedik év végére két diplomához — színész- és bölcsészoklevélhez —juthatnak, sőt az utolsó év végére a hallgatóknak két, középfokú nyelvvizsgával kell rendelkezniük. Az iskola követelményrendszere az európai kívánalmaknak felel meg. — Hányán jelentkeztek, és hányán maradtak? — Kétszázhetvenen jelentkeztek, most két osztályban harmincnégyen tanulnak. Az akadémián háromhavonta lesznek rostavizsgák. — Milyen összegű tandíjakat kell fizetniük a hallgatóknak? „ — A tandíj 3500 forint havonta. És ez, azt hiszem messze elmarad a ma Magyarországon levő magániskolák tandíjától. — Ügy tudom, hogy a színészmesterségen kívül video szakot is akarnak indítani. — Igen, de ehhez még nincsenek meg a szükséges feltételek. Egy műterem bérletéhez, például, óriási pénzösszegre lenne szükség. A beindítása tehát elsősorban anyagi akadályokba ütközik. — Gyakran hallani mostanában, hogy egyre több színész válik munkanélkülivé. Mi lesz a majdani végzősökkel? Hol tudnak elhelyezkedni? — Az itt tanuló növendékek tisztában vannak a színészek jelenlegi helyzetével. Nincsenek illúzióik. S ha úgy alakulna az életük, hogy nem tudnának színházaknál elhelyezkedni, hasznosíthatják másik diplomájukat: taníthatnak, órákat adhatnak. Tehát a végzettségük mindenképpen védelmet nyújt számukra. Mint színész és mint az akadémia igazgatója teszem hozzá: ha majd később megkeresnek, hogy segítsek nekik, igenis, színpadra fogom segíteni őket, a tehetségük, a felkészültségük alapján. —t —| Tengeren az olajért A tengerfenék, illetve az alatta húzódó rétegek a nyersanyagok kincsestárát rejtik. A tengeri bányászat legfejlettebb területe a kőolaj és a földgáz kitermelése. Ebből a szempontból jelenleg a kontinentális lejtők területei jönnek számításba. Amikor a kutatások kiderítették, hogy az évmilliókkal ezelőtt szerves anyagokból összeállt üledékből kőolaj és földgáz keletkezett, különösen a földrészek partjai közelében lázas kutatás indult újabb és újabb lelőhelyek után. Világszerte telepítettek olajfúró tornyokat a nyersanyag kitermelésére a Mexikói-öböltől az Északi-tenger partvidékéig, a Földközi-tenger francia és líbiai partjaitól a Kaszpi-tengerig, szerte a vüágon. A kutatások előrehaladtával egyre fejlettebb technikával, egyre nagyobb tenger- mélység felett létesíthettek álló vagy úszó szigeteket a fúrótornyok felállításához. Napjainkban Ausztrália partközeli vizein létesítenek újabb olajfúró tornyot, a Gipps- land nevű tájegység partjai közelében egy nemrég felfedezett tenger alatti olajmező felett. Képünkön: Tengeri olajfúró torony állványzatának darabját uszályra emelik az ausztrál partoknál. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) I
